(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Children's Library | Biodiversity Heritage Library | Additional Collections
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "Magyar törvénytár"

This is a digital copy of a book that was preserved for generations on library shelves before it was carefully scanned by Google as part of a project 
to make the world's books discoverable online. 

It has survived long enough for the copyright to expire and the book to enter the public domain. A public domain book is one that was never subject 
to copyright or whose legal copyright term has expired. Whether a book is in the public domain may vary country to country. Public domain books 
are our gateways to the pást, representing a wealth of history, culture and knowledge that's often difficult to discover. 

Marks, notations and other marginalia present in the originál volume will appear in this filé - a reminder of this book's long journey from the 
publisher to a library and finally to you. 

Usage guidelines 

Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the 
public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to 
prevent abuse by commercial parties, including piacing technical restrictions on automated querying. 

We alsó ask that you: 

+ Make non-commercial use of the filé s We designed Google Book Search for use by individuals, and we request that you use these files for 
personal, non-commercial purposes. 

+ Refrainfrom automated querying Do not send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine 
translation, optical character recognition or other areas where access to a large amount of text is helpful, please contact us. We encourage the 
use of public domain materials for these purposes and may be able to help. 

+ Maintain attribution The Google "watermark" you see on each filé is essential for informing people about this project and helping them find 
additional materials through Google Book Search. Please do not remove it. 

+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just 
because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is alsó in the public domain for users in other 
countries. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can't offer guidance on whether any specific use of 
any specific book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner 
any where in the world. Copyright infringement liability can be quite severe. 

About Google Book Search 

Google's mission is to organize the world's Information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps readers 
discover the world's books while helping authors and publishers reach new audiences. You can search through the full text of this book on the web 



at |http : //books . google . com/ 










HARVARD LAVV LIRRARY 



Received SEP l 3 1928 



Digitized by 



Google 



1906. ÉVI TÖRVÉNYCZIKKEK 



Magyar Törvénytár. 1906. a 

Digitized by VjOOQIC 



MAGYAR TÖRVÉNYTÁR 



MILLENNIUMI EMLÉKKIADÁS 




BUDAPEST 
FRANKLIN-TÁRSULAT 

MAGYAR írod. INTÉZET ÉS KÖNYVNYOMDA 

1907 



Digitized by 



Google 



MAGYAR TÖRVÉNYTÁR 



1906. ÉVI 

TÖRVÉNYGZIKKEK 



JEGYZETEKKEL EI.LATTA 



Dl MÁRKUS DEZSŐ 



A M. KIR. CURIAHOZ BEOSZTOTT KIR. ITELO TÁBLAI BIRO 




BUDAPEST 
FRANKLIN-TÁRSULAT 

MAGTAR írod. INTÉZET ÉS KÖNYVNYOMDA 

1907 



Digitized by 



Google 



Minden jog fent art im. 

SEP 13 1928 



Franklin-Társulat nyomdája. 

Digitized by VjOOQIC 



TARTALOM 

1906. 



1906. évi törvén yczikkek. 

Lap 
I. t. cz. A mezőgazdaságra hasznos madarak védelme végett Paris- 
ban 1902. évi márczius hó 19-én kői ott nemzetkőzi egyezmény, vala- 
mint az ennek függelékét képező két jegyzék beczikkelyezéséről ._ _ 3 

II. t. cz. Az államháztartás ideiglenes vitelére vonatkozó felhatal- 
mazásról ___>._„ „„ — „,___.-- _ _ _ ^ _ _ 18 

III. t. cz. A külkereskedelmi és forgalmi viszonyok rendezéséről 21 

IV. t cz. A közös hadsereg és haditengerészet, valamint a hon- 
védség ujonczlélszámának az 1905. és 1906. évekre való megállapítása 
tárgyában.-- _.. — -«, — — — ^U'^ í* -v^ '^' «» ^,. _ _ _ _ >« 24 

V. t. cz. Az 1905. évi ujonczok megajánlásáról ^ ^ .^ ^ ^ 25 
VI. t. cz. Az 1906. évre kiállitandó ujonczok megajánlásáról _ _ 27 
VII. t. cz. A Svájczczal 1906. évi márczius hó 9-én kötött kereske- 
delmi szerződés és az ennek életbeléptetésére vonatkozó (^ Nyilatkozati) 
beczikkelyezéséről ^ ^ ^ ^ ^ ^ „^ ,^. ^ ^ .^ ^ ^ ^ ^ 'ij^ 

VIII. t. cz. A Svájczczal 1906. évi márczius hó 9-én kötött állat- 
egészségügyi egyezmény beczikkelyezéséről _.„_.« .^ ^- __ 94 
IX. t. cz. Az 1906. évi állami költségvetésről «-. _ ^. _ _ _ 101 
X. t cz. A Magj^arország és Horvát-Szlavon-Dalmátországok közt 
létrejött pénzügyi egyezmény beczikkelyezéséről™, ______ 125 

XI. t. cz. A királyi bíróságok és ügyészségek tagjainak az igazság- 
ügyministeriumban 1905 január 1. óta történt alkalmazása tekintetében 
a felmentés megadásáról és azoknak az igazság ügyministeriumban 
további ideiglenes alkalmazásáról ___________ 145 

XII. t. cz. A nagykároly—mátészalka— csapi h. é. vasút engedélye- 
zése tárgyában _______ ,„ _ ..„ ™. „ _ _ 147 

XIII. t. cz. A mocsolád— siófoki h. é. vasút engedélyezéséről _ _ 149 

XIV. t. cz. A zombor— óbecsei h. é. vasút engedélyezése tárgyában 151 
XV. t. cz. Az első délnyugati határőrvidéki h. é. vasút részvény- 
társaság sziszek — caprag — vrginmosti vonalának folytatásaként tervezett 
vrginmost— károly városi h. é. vasútvonal engedélyezése tárgyában— _ 153 

XVI. t. cz. Az őssi— váradvelenczei összekötő h. é. vasút engedélye- 
zése tárgyában .... „„ _ _ _ .„ „ ~~ ^. _ _ _ 155 

XVII. t cz. Az Orosháza— szentes- csongrádi h. é. vasút engedélye- 
zése tárgyában „„ „. _ „, _ _ _ „, .„ _ _ -~- _ 157 



Digitized by 



Google 



VI Tartalom, Í906. 

Lap 

XVllI. t. cz. Az eszek— djako vár— vrpoljei h. é. vasút engedélyezése 
tárgyában.-. ^ ^. ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ,^ ^, .^. 159 

XIX. t. cz. A Bács-Bodrog vármegyei egyesült h. é. vasutak rész- 
vénytársaság tulajdonát képező Bács-Bodrog vármegyei és óbecse — 
újvidék — titeli h. é. vasutak építésére és üzletére kiadott engedélyokira- 
tok egyesítése tárgyában ^^^^^^^^^.^..^^^ 160 

XX. t cz. II. Rákóczi Ferencz és bujdosó társai hamvainak haza- 
hozataláról ^^^^^^^^^^^^^^^^^. 172 

XXI. t cz. A külkereskedelmi és forgalmi viszonyok ideiglenes 
rendezéséről ^^^. ^^^^^^^^^^^^^^ 173 

XXII. t. cz. Az 1907. év első két hónapjában viselendő közterhek- 
ről és fedezendő állami kiadásokról ^ ^ ^ ^ ^ ^,. ^ ^ ^ ^ Yl\ 

XXIII. t. cz. A magyar szent korona országainak külkereskedelmi 
statisztikájáról >^ >....>.,, „_„._____„____! 74 



Digitized by 



Google 



RÖVIDÍTÉSEK MAGYARÁZATA. 



Ap. P. T. a. vagy ed. = Approbatse Constitutiones, Pars, Titulus^ articulus 
vagy edictum. 

Art., art. = Articulus. 

B. M. = belügyminiszteri. 

B. T. L. = Az osztrák Birodalmi Törvénylap J(Reichsgesetzblatt. Pl. 1851. 
B. T. L. 49 = 1851. évi Birodalmi Törvénylap 49. szám). 

Comp. P. T. a. = Compilatíe Constitutiones Pars, Titulus, articulus. 

cs. = császári. 

Cz., ez. = Czim. 

Decr. = Decretum. 

E., eln. = elnöki. 

F. M. = földmivelésügyminiszteri. 

Hk. = Werbőczy István Hármaskönyve. (Hk. I. 1. = I. Rész 1 czim.) 

H. M. = honvédelmi miniszteri. 

Id. törv. szab. = Az 1861. évi országbírói értekezlet által javaslatba hozott, 
ideiglenes törvénykezési szabályok. 

I. M. = igazságúgyminiszteri. 

K. M. = kereskedelemügyminiszteri. 

k. = könyv, kötet. 

kor. e. = A II. Mátyás megkoronázása előtt alkotott 1608. évi tör vény czikkek. 

kor. u. = A II. Mátyás megkoronázása után alkotott 1608., évi törvényczikkek. 

min. = miniszter, miniszteri. 

M. E. = miniszterelnöki. 

Ny. p., par. = Császári nyilt parancs. 

P. M., P, Ü. M. = pénzügyminiszteri. 

R. G. Bl. = Az osztrák «Reichsgesetzblatt» (hivatalos^ törvény- és rendelet- 
gyűjtemény. Pl. 1878. R. G. BJ, 64. = 1878. Reichsgesetzblatt 64. szám). 

R. T. = Magyarországi Rendeletek Tára (Pl. 1869. R. T. 89 = 1869. évi Ren- 
deletek Tára 89. lap), 

rend. = rendelet. 

szab. = szabály, szabályzat. 

T., Tit. = Titulus. 

urb. = úrbéri. 

V. M. = vallás- és közoktatásügyminiszteri. 

V. ö. = Vesd össze. Pl. v. ö. 1875: XX. t. cz. 20. §. = vesd össze az 1875 : 
XX. törvényczikk 20. §-ával ; v. ö. 36. §. = vesd össze az illető t. czikk 
36. §-ával. 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



1906. ÉVI TÖRVÉNYGZIKKEK. 



Magyar TarvényUr. 1906. Digiti^^^ ^y GOOgle 



Digitized by 



Google 



I. TÖRVÉNY-CZIKK 

a mezőgazdaságra hasznos madarak védelme végett Parisban 1902. 

évi márczius lió 19-én itötött nemzetközi egyezmény', valamint az 

ennek függelékét képező két jegyzék beczikkelyezéséről.d) 

(Szentesítést nyert t906. évi január ;26-án. Az egyezményre vonatkozó okiratok Parisban, 1905. évi 

deczember hó hatodik napján cseréltettek ki. Rí hirdettetett az 1906. évi «0rszág08 Törvénytára 

190Ö. évi jiinius hó 9- én kiadott 1. számában.) 

1. §• A mezőgazdaságra hasznos madarak védelme végeit Parisban 
1902. évi márczius hó 19-én kötött nemzetközi egyezmény két mellékle- 
tével együtt ezennel az ország törvényei közé iktattatik. 

Szövege a következő: 

(Eredeti szöveg.) 
Convention pour la protection des oiseaux utiles á ragriculture. 

Sa Majesté l'Empereur d'Autriche, Roi de Bohémé etc, et Roi Aposto- 
lique de Hongrie, agissant également au nom de Son Altesse le Prince 

(1} (A törv. javaslalának min. indokolásából.) Általánosan ismeretes, hogy az elmúlt 
XIX. század na^y, mélyliatású és átalakító folyamatai közé az ó'si mezőgazdaság megváltozott képe is 
tartozik és hogy ez az Északamerikai Egyesült-Államok teriileién kívül különösen Európa legnagyobb 
fejlődésű részére nézve első sorban áll. Nemcsak a mezőgazdaság előföl tételeinek, magoknak a műve- 
leteknek, hanem a forgalmi, közlekedési eszközöknek hatalmas, mondhatni ellenállhatatlan közbejöve- 
te^e is, merőben új viszonyokat teremtelt, a melyek mind rohamosabban és mind messzebbre sodor- 
ják lova a gazdaságot az egykori ősi, sok tekintetben njugodalmas, de a korral már meg nem férő 
állapottal. Eltekintve a föld termő erejére, ennek fokozására irányított tudományos törekvések és nagy 
eredmények lényedétől, köztudomású, hogy a nagy átalakulást a terjeszkedés jellemezte legfőképen. 
A szó szorosabb értelmében vett mezőgazdaság és mellékágai, tehát gabonatermelés, rétmívelés, ker- 
tészet, kapásnövény és takarmánytermelés stb. számára mind nagyobb és nagyobb területeket nyerni : 
ez volt az irányzat és az sokszorosan ma is. A területek legnagyobb részei a vizektől és az erdők- 
től, továbbá az Ősi legelőknek mívelés alá vonásától eredtek, illetőleg hódíttattak el — és a midőn 
így, a nagy arányban — termesztvény szerint a gazdaság átalakult, megváltozott a nagy területek 
általános képe, a mi pedig a legfőbb természete is. Legfeltűnőbben és a gazdasági érdek szempont- 
jából legérezhetőbben pedig az állat- és növényélet közötti viszony alakult át. A természet ősi álla- 
potában gyökerező egyensúly, nemcsak a művelés alá fogott új területeken, hanem közvetve más vi- 
szonylatokban is felbomlott, más alakot öltött. így a rétsé^eknek a folyók szabályozása által való 
eltüntetése, merőben felforgatta a halak életének alapfeltételeit, nemcsak szaporodás, hanem táplálék 
tekintetében, tehát a rovarélet viszonylataiban is ; de felforgatta a madarakéban is. 

Nagy tavak, mocsár-területek lecsapolása az alsóbbrendű állatélet megsemmisítésével elvonta a 
nagy madártömegek életfeltételeit is az utóbbiak kimaradásával átalakult egész tájak egykori látképe ; 
de természete is. Az őserdők kiirtása s az erdészetnek rövidebb forgókra való beosztása, nemcsak a 
rovaréletre hatolt lényegesen átalakítólag, hanem a régi fák döntésével az erdő- és mezőgazdaságra 
nézve egyaránt hasznos madarak elvesztették a fészkelési alkalmat, első sorban az odvakat. A nagy 
legelő-teraleteknek eke alá való fogása teljesen átalakította az alsóbbrendű állatélet feltételeit s a be- 
hozott termesztmény meghozta a maga ellenségeit, a melyek azelőtt azokon a területeken elő sem 
fordultak, mert meg sem élhettek volna. Az egész mélyreható új átalakulásnak lényege az állat- és 
növényélet viszonylatában tömören így fejezhető ki : A terme'és nagy arányai természetszerűen felszapo- 

Digitized by VjOO^IC 



4 i906 : L t. ez, A mezőgazdaságra hasznos madarak védelméi^öL 

de Liechtenstein; Sa Majesté TEmpereur d'ÁUemagDe, Roi de Prusse, au 
nom de l'Empire Állemand; Sa Majesté le Roi des Belges, Sa Majesté 
le Roi d'Espagne et, en Son Nom, Sa Majesté la Reine Régente du 
Royaume; Le Président de la République Francaise; Sa Majesté le Roi 
des Hellénes; Son Altesse Royale le Grand Duc de Luxembourg; Son 
Altesse Sérénissime le Prince de Monaco; Sa Majesté le Roi de Portugál 
et des Algarves : Sá Majesté le Roi de Suéde et de Norvégé, au nom de 
a Suéde, et le Conseil Fédéral Suisse, reconnaissani Topportunité d'une 
action commnne dans les différents pays pour la conservation des oiseaux 
utiles k Tagriculture, ont résoln de conclure une Convention a cel eifet 
et ont nőmmé pour leurs Plénipotentiaires, savoir: 

Sa Majesté TEmpereur d'Autriche, Roi de Bohémé etc, et Roi Aposlo- 
lique de Hongrié, 

S. Exc. le Comte de Wolkenstein-Troslburg, Son Ambassadeur Extra- 
ordinaire et Plénipotenliaire prés le Président de la République Francaise ; 

Sa Majesté TEmpereur d'Allemagne, Roi de Prusse: 

S. A. S. le Prince de Radolin, Son Ambassadeur Exlraordinaire el 
Plénipotentiaire prés le Président de la République Francaise; 

Sa Majesté le Roi des Belges: 

M. le Báron d'Anethan, Son Envoyé Exlraordinaire et Ministre Pléni- 
potentiaire prés le Pésident de la République Francaise; 

ritották a termesztményeken élősködő alsóbbrendű állat- és növénvszervezeteket ; másfelől irtással és átalak 
kitással elvonták különösen azoknak a szervezeteknek, jelen inaokolás szeníipontjábói véve madarakna- 
fészkelési, illetőleg szaporodási feltételeit, a melyek a termeszimények megvédésében elismert elsőrangú 
tényezők. Ezen, a természeti törvény erejével biró viszonyokon alapul első sorban az észszerű madár- 
véaelem szükséges volta és legerősebb megokolása, főképen azokra a madarakra nézve, a melyek egész 
éven át helyt maradnak, a melyeknek védelmét az ország függetlenül intézheti ; Magyarország már 
intézményesen is intézi. Egészen más azonban azoknak a gazdaságilag hasznos madaraknak viszonya 
és ügye, a melyek a mérsékelt éghajlatú és az északi fekvésű teriiletekről télire a forró égöv tájaira 
költözködnek és csak tavaszkor térnek vissza. Az eltávozás és a visszajövelel rendén zónákon röpül- 
nek át, sok országot érintenek és eltekintve a pihenőktől, a melyek a tömeges elfogásra alkalmat 
szolgáltatnak, tömeges vonulásukkal is arra ösztökélik az emberi önzést, hogy fogókcszülékeket állítson 
útjukba, mert a tömegesen elfogott madár egyfelől tápláléknak, másfelől tollazatával ipari értékesítésre 
szerfelett alkalmas. Ilyen módon a vonuló madarak az elfogatás rendén bizonyos déli országokban 
időszaki ((néptáplálékot)) szolgáltatnak ; és úgy, a mint az ipar fejlődése a fogókeszülék arányait meg- 
növesztette, tehát mind nagyobb és nagyobb madártömegek elfogatását tette lehetővé, viszont a közle- 
kedés óriási tökéletesedése nagyban elősegítette az elfogott tömegek biztos értékesítését. De a gazda- 
sági viszonyok már érintett átalakulása is nagyban hozzájárult a vonuló madarak apasztásához, mert 
ezdL is elvesztették a nyugodt fészkeléshez szükséges alkalmatosságokat. Az évszakok szerint északról 
délre és megfordítva vonuló madaraknak a természet rendjében gyökerező viszonyai adják meg tehát 
a madárvédelem e részének igen kiválóan a nemzetközi jelleget 

A midőn a múlt század második felében különösen a rovarkárok folytonos növekedése és a mada- 
raknak folyton fokozódó apadása, sőt kimaradása érezhetővé vált, megkezdődtek különösen a nemzet- 
közi viszonylatban azok a mozgalmak, a melyek a madár\édelem ügyének törvényeken alapuló nem- 
zetközi rendezését szorgalmazták s e mozgalmakban Magyarország már az első lépéseknél is tényező 
volt. 1868-ban a német mezőgazdák és erdészek 26. közgyűlése felkérte az osztrák-magyar külügy- 
minisztert, hogy a hasznos, szabadon élő állatok védelmét nemzetközileg rendezni ne terheltessék. 
Minthogy Ausztria és Magyarország részéről már kezdetben a gazdaságilag hasznos madarak védelme 
tüzetett ki czélul. a külügyi kormányzat már 1869-ben megnyerte Olaszország és a Svájca hozzájáru- 
lását. Ugyanebben az évben Francziaorszá^ is csatlakozott. Ez természetesen még nem vezetett meg- 
oldásokhoz és így 1872-ben Svájcz részéről egy nemzetközi értekezlet összehívása proponállalott, meíy 
létre is jött; a hol azonban már jelentkezett Olaszország részéről az akadály, hogy t. i. a (•nép- 
tápláléka jellegéből folyó ellenállás részéről nem lesz legyőzhető. 1873-ban a nécsi kiállítás alkalmá- 
ból összeült a nemzetközi mezőgazdasági kongresszus Bécsben, mely egy 7 pontból álló határozati 
javaslatot fogadott el, melyhez a magyar kormány is hozzájárult. A foganatosítás előtt azonban a 
közös külügyminiszter szükségesnek látta előbb Olaszországgal még külön megállapodásra jutni, a mi 
valóban egy közös megállapodáshoz vezetett is, mely 1875-ben november hó 5-én Budapesten, ugyané 
hó 29-én Rómában rati fikállatott és aDeclaratiou)) czím alatt IX. szakaszból állott és jegyzőkönyvbe 
foglaltatott. 1876-ban a jegyzőkönyv alapján vette fel a közös külügyminiszter a többi államokkal 



Digitized by 



Google 



1906 : 1. t. ez. A mezőgazdaságra hasznos madarak védelméről. 5 

Sa Majesté le Roi d*Espagne et, en Son Nom, Sa Majeálé la Reine 
Régente du Royaume: 

S. Exc. M. de León Y Castillo, Marquis del Muní, Son Ambassadeur 
Exiraordinaire el Plénipotenliaire prés le Président de la République 
Francaise ; 

Le Président de La République Francaise: 
■ S. Exc. M. Théophile Delcassé, Député, Ministre des Affaires Etrangéres ; 

Sa Majesté le Roi des Hellénes: 

M. N. Delyanni, Son Envoyé Extraordinaire et Ministre Plénipotentiaire 
prés le Président de la République Francaise; 

Son Altesse Royale le Grand-Duc de Luxembourg: 

M. Vannerus, Chargé d'Affaires de Luxembourg a Paris; 

Son Altesse Sérénissime le Prince de Monaco: 

M. L B. Depelley, Chargé d' Affaires de Monaco a Paris; 

Sa Majesté le Roi de Portugál et des Algarves: 

M. T. Souza Róza, Son Envoye Extraordinaire et Ministre Plénipoten- 
tiaire prés le Président de la République Francaise; 

Sa Majesté le Roi de Suéde et de Norvégé, au nom de la Suéde: 

M. H. Ákermann, Son Envoyé Extraordinaire et Ministre Plénipoten- 
tiaire prés le Président de la République Francaise; 



való tárgyalásokat, melyek azonban a végrehajtás kérdésében sok akadályba ütköztek és megegyezés- 
hez nem vetettek. 188 i-ben Bécsben összeült az első nemzetközi ornithologíai kongresszus, mely csu- 
pán az elvi megállapodást két pontba foglalta, a továbbit pedig a Budapesten tartandó Il-ik nemzet- 
KÖzi ornithologíai kongresszusra hárította. 1891-ben a Ú-ik nemzetközi ornithologiaí kongresszus 
tényleg Budapesten összeült és a magyar előadó álláspontjára helyezkedett, a midőn elfogadta, hogy 
a magyar fóldmívclésügyi miniszter a közös külügyminiszterrel egyetértve, igyekezzék az államokat az 
1875-iki aDeclarationA álláspontjának elfogadására reábirni. Ezentúl mindinkább előtérbe nyomult a 
védendő és illetőleg üldözhető madárfajok kérdése, a melyben azonban a különböző államok meg- 
bízottjai az időközben Parisban is megtartott nemzetközi értekezleteken a jelen egyezmény alapját ké- 
pező egyezmény- tervezetet elkészítették ugyan, de az az érdekek különböző voltánál fogva még sok 
változtatásnak lett alávttve, mígnem ezen egyezmény-tervezetet alapul véve, diplomácziai úton, lassan 
bár, de végre mégis a most beozikkolyezenad nemzetközi egyezményhez vezetett, mely folyó évi már- 
czius hó 19-én Parisban a következő államok nevében Íratott alá : Ausztria-Magyarország, Lichten- 
stein herezegség, Németország, Belgium, Francziaország, Görögország, Luxemburg, Monaco, Portu- 
gál, Svédország és Svájcz. 

Ez a nemzetközi egyezmény 16 czikkbe foglalja a megegyezés anyagát s a melynek járuléka két 
jegyzék : 1. d hasznos, 2. a káros madarak neveit foglalja magában. E két jegyzékoe csupán azok a 
madarak vannak felvéve, a melyekre nézve a megegyezés létrejött és épen azért nagyon fontos az 
egyezmény első czikke. mely az aláíró államoknak elismeri azt a jogát, hogy a jegyzéket saját érde- 
keik szempontjából ki bővíthessék. 

Tekintettel arra, hogy a nemzetközi szerződésekben a szabad forgalom biztosítva van és az alól ki- 
vételnek csakis az illető szerződő felek által a szerződésekben kifejezetten meghatározott esetekben van 
helye, az ezen egyezményben foglalt forgalmi tilalmak, természetesen egyelőre csakis a szerződő felek 
forgalmában érvényesülhetnek, a jelen egyezményt alá nem írt államoKkal szemben pedig igyekezni 
fogunk a szerződések megkötésénél a tilalmakat homályosítani. A Magyarországban, annak kormánya 
részéről foganatosított, törvény erejével bíró intézkedések, a melyek a mezőgazdaságról és mezőrend- 
őrségról szóló 189i. évi XII. t.-cz. 57. és 58. §§ aira támaszkodnak s az 1901 : 24,655. sz. azon 
körrendeletnek kifolyása, a melyet m. kír. fóldmívclésügyi miniszter a m. kir. belügyi és kereske- 
delemügyi miniszterekkel egyetértve kibocsátott, jelen nemzetközi egyezménynyel ugyanazon elvi ala- 
pon épültek s így az egyezmény beczikkelyezésének semmi sem áll útjában. Tekintettel végül még 
arra is, hogy Maj^yarország kormánya az imént elősorolt és már életbeléptetelt törvényalkotásokon 
kívül, még arról is' gondoskodott, hogy az ország érdekei szempontjából védendő és illetőleg nem 
védendő madarak, életmódjuk gazdasági jelentősége szerint, megfelelő .tudományos és népies művek- 
ben, széles körben megismertessenek : a jelen nemzetközi egyezmény beczikkelyezése eseten zárókövét 
alkothatja mindazoknak a törvényhozási és kormányzati intézkedéseknek, a melyek Magyarország 
madárvédelmi ügyét nemzetközi viszonylataiban is mintaszerűvé és ki hatóvá tenni alkalmatosak, a 
mennyiben t. i. az egyezmény tizenegyedik czikke az a'kotolt törvényeknek és közigazgatási határo- 
zatoknak bölcsönös közlését állapítja meg. (1904 márczius 23. — 1901/906. képviseioház 511. sz. 
írom. V. ö. a földm. hizotts. 1904 jun. 9-én 547. sz. jelentéséf.) 



Digitized by 



Google 



6 iOOO : L t ez, A mezőgazdaságra hasznos madarak védelméről. 

Et le Conseil Fédéral Suisse: 

M. Charles Lardy, Envoyé Extraordinaire el Minislre Plénipotentiaire 
de la Confédération Suisse prés le Présidcol de la République Francaise ; 

Lesquels, aprés s*élre communiqué leurs pleins pouvoirs, Irouvés en 
bonne el due forme sönt convenus des articles suivanls: 

ART. 1. 

Les oiseaux uliles a ragricullure, spécialemenl les inseclivares et nolam- 
menl les oiseaux énumérés dans la liste No 1 annexée a la présenle 
Convention, laquclle sera susceplible d*addilions par la législalion de 
chaque pays, jouiront d'une proleclion absolue, de faeon qu'il sóit interdit 
de les tuer en tóul temps et de quelque maniére que ce soil, d'en dé- 
Iruire les nids, oeufs el couvées. > 

En allendant que ce résuliat soil atleinl partout, dans son ensemble, 
les Hautes Parlies Contractanles s'engagenl a prendre ou a proposer a 
leurs législalures respectives les disposilions nécessaires por assurer 
Texéeuiion des mesures comprises dans les ariicles ci-aprés. 

ART. 2. 

II sera défendu d'enlever les nids, de prendre les oeufs, de caplurer 
et de délruire les couvées en lout temps et par des moyens quel- 
conques. 

L'imporlation el le Iransit, Je Iransporl, le colporlage, la mise en venle, 
la venle et Tachat de ces nids, oeufs 'el couvées, seront interdits. 

Cetté interdiclion ne s'étendra pas a la deslruclion, par le propriétaire, 
usufruitier ou leur mandalaire, des nids que des oiseaux auront con- 
struits dans ou contre les maisons d'habitation ou les bátiments en ge- 
nerál et dans Tintérieur des cours. 11 pourra de plus élre dérogé, a 
tilre exceptionnel, aux disposilions du présenl article, en ce qui con- 
cerne les oeufs de vanneau et de mouette. 



ART. 3. 

Seront prohibés la pose et Temploi des piéges, cages, filels, lacels^ 
gluaux, et de tous aulres moyens quelconques ayant pour objet de 
facililer la capture ou la deslruclion en masse des oiseaux. 

ART. 4. 

Dans le cas oü les Hautes Parlies Contractanles ne se trouveraient 
pas en mesure d'appliquer iramédialemenl et dans leur inlégralilé les 
disposilions prohibilives de Tarticle qui précéde, Elles pourronl apporter 
des atlénualions jugées nécessaires auxdites prohibitions, mais Elles 
s'engagent a reslreindre l'emploi des méthodes, engins et moyens 'de 
caplure et de deslruclion, de facon a parvenir a réaliser peu a peu les 
mesures de proleclion menlionnées dans Tarticle 3. 



Digitized by 



Google 



1906 : 1. t, ez. A mezőgazdaságra hasznos madarak védelméről. 7 

ART. 5. 

Oulre les défenses générales forniulées a l'article 3, ii est inlerdil de 
prendre ou de luer, du 1-er mars au 15 septembre de chaque année, 
les oiseaux utiles énumérés dans la lisle N^ 1, annexée a la Convention. 

La vente et la mise en venle cn soront inlerdites également pendant 
la méme période. 

Les Haules Parties Contractantes s'engagenl, dans la mesure oü leur 
législation le permet, a prohiber Tenlrée et le transit desdils oiseaux et 
leur iransport du 1-er mars au 15 septembre. 

La durée de Tinterdiclion prévue dans le présent arlicle pourra, lou- 
tefois, étre modifiée dans les pays septentrionaux. 

ART. 6. 

Les autorités compétentes pourront aceorder exceplionnellement aux 
piopriélaires ou exploitanls de vignobles, vergers et jardins, de pépi- 
niéres, de champs plantés ou ensemencés, ainsi qu'aux agents préposés 
a leur surveillance, le droit temporairc de lirer a Tarme a feu sur les 
oiseaux doni la présence serait nuisible el causerait un réel dommage. 

II restera toutefois interdit de mellre en venle el de vendre les oiseaux 
tués dans ces conditions. 

ART. 7. 

Des exceplions aux dispositions de cetle Convention pourront étre 
accordées dans un intérél scienlifique ou de repeuplement par les auto- 
rités compétentes, suivant les cas el en prenant toules les précautions 
nécessaires pour éviler les abus. 

Pourront encore élre permises, avec les mémes conditions de pré- 
caution, la capture, la vente el la délenlion des oiseaux deslinés a élre 
lenus en cage. Les permissions devront élre accordées par les autorités 
compétentes. 

ART. 8. 

Les dispositions de la présente Convention ne seront pas applicables 
aux oiseaux de bassecour, ainsi qu'aux oiseaux- gibier exislant dans les 
chasses réservées et désignés comme lels par la législation du pays. 

Partout ailleurs la deslruclion des oiseaux-gibier ne sera autorisée 
qu*au moyen des armes a feu et a des époques déterminées par la loi. 

Les États Contractantes sönt invités a inlerdire la vente, le Iransport 
el le transit des oiseaux-gibier doni la chasse est défendue sur leur 
territoire, duranl la période de celte interdiclion. 

ART. 9. 

Chacune des Parties Contractantes pourra fairé des exceptions aux 
dispositions de la présente Convention: 

lo Pour les oiseaux que la législation du pays permet de tirer ou de 
tuer comme étanl nuisibles a la chasse ou a la peche; 



Digitized by 



Google 



8 i906 : 1. t. ez. A mezőgazdaságra hasznos madarak védelméről. 

20 Pour les oiseaux que la législation du pays aura désignés comme 
nulsibles a ragrículture locale. 

A défaut d'une lisle officielle dressée par la législalion du pays, ie 
2o du présent article sera appliqué aux oiseaux désignés dans la lisle 
No 2 annexée a la présenle Convenlion. 

ART. 40. 

Les Hautes Parlies Conlraclantes prendront les mesures propres a 
meltre leur législation en accord avec les disposilions de la présenle 
Convenlion dans un délai de trois ans a partir du jour de la signalure 
de la Convenlion. 

ART. 11. 

Les Hautes Parlies Conlraclantes se communiqueront, par Tinlermé- 
diaire du Gouvernement Franeais, les lois el les décisions adminislralives 
qui auraiéul déjá élé rendues ou qui viendraienl a Télre dans leurs Étals, 
relalivemenl a Tobjet de la présente Convenlion. 

ART. 12. 

Lorsque cela sera jugé nécessaire, les Hautes Parties Conlraclantes se 
feronl représenler a une réunion inlernalionale chargée d'examiner les 
queslions que souléve Texéeution de la Convenlion et de proposer les 
modiflcations doni Texpérience aura démontré Tutilité. 

ART. 13. 

Les Étals qui n'ont pas pris part a la présenle Convenlion sönt adniis 
á y adhérer sur leur demande. Cetle adhesion sera notifiée par la voie 
diplomalique au Gouvernement de la République Francaise et par celui-ci 
aux aulres Gouvernements signalaires. 

ART. U. 

La présenle Convenlion sera mise en vigueur dans un délai maximum 
d'un an a dater du jour de Téchange des ratifications. 

Elle reslera en vigueur indéfinimenl enlre loutes les Puissances signa- 
laires. Dans le cas oü Tune d'Elles dénoncerait la Convenlion, cetté 
dénonciation n'aurait d'effel qu'á son égard el seulemenl une année 
aprés le jour oü cetté dénonciation aura élé notifiée aux aulres Élats 
Conlraclantes. 

ART. lö. 

La présenle Convenlion sera ralifiée, el les ratifications seront éelian- 
gées a Paris dans le plus bref délai possible. 



Digitized by 



Google 



i906 : 1. 1 ez, A mezőgazdaságra hasznos madarak védelmeiből. 9 

ART. 16. 

La disposition du deuxiéme alinéa de l'arlicle 8 de la présente Gon- 
veiitíon pourra, exceptionnellement, ne pas étre appliquée dans les pro- 
vinces septentrionales de la Suéde, en raison des conditioDS climatolo- 
giques toules spéciales oü elle se Irouvent. 

En foi de quoi, les Plénipotentiaires respeclifs Tont signée et y ont 
apposé leurs cachets. 



Fait a Paris, le 19 mars 1902. 



Pour rAutriche et pour la Hongrie: 

L'Ambassadeur d'Autriche- Hongrie, 

(L. S.) Signé: A, Wolkenstein, 

(L. S.) Signé: Radolin, 

(L. S.) Signé : Báron D'Anethan, 

(L. S.) Signé : F, de León Y Castillo, 

(L. S.) Signé: Delcassé, 

(L. S.) Signé: N. S. Delyanni, 

(L. S.) Signé : Vannerus, ' 

(L. S.) Signé: /. Depelley, 

(L. S.) Signé: T, De Souza Róza, 

(L. S.) Signé: Akerman, 

{L. S.) Signé : Lardy. 



LISTE No 1. 
Oiseaux Utiles. 

Rapaces Noctiimes : 

Chevéches (Athene) et Chevéchettes (Glaucidium). 

Choueltes (Surnia). 

Halottes ou Chals-Huants (Syrnium). 

Effraie commune (Strix flamea L.). 

Hiboux brachyotte et Moyen-Duc (Otus). 

Scops d*Aldrovande ou Petit-Duc (Scops giu Scop), 

GHmpeurs : 
Pics (Picus, Gecinus etc.) toutes les espéces. 

Syndactyles : 

Rollier ordinaire (Coracias garrula L.). 
Guépiers (Merops). 

Passereaux-Ordinaires : 

Huppe vulgaire (Upúpa epops). 

Grimpereaux, Tichodromes et Sitelles (Certhia, Tichodroma, Sitta). 



Digitized by 



Google 



10 i906 : L t. ez. A mezőgazdaságra hasznos madarak védelméről. 

Martinets (Cypselus). 
Engoulevenls (Caprimulgus). 
Rossignols (Luscinia). 
Gorges-Bleues (Cyanecula). 
Rouges-Queues (Ruticilla). 
Rouges-Gorges (Rubecula). 
Traquets (Pralincola et Saxicola). 
Accenteurs (Accentor). 
Fauvelles de loutes sortes, lelles que: 
Fauveltes ordinaire (Sylvia). 
Fauvetles babillardes (Carruca). 
Fauvettes ictérines (Hypolais). 

Fauveltes aqualiques, Rousserolles, Phragmites, Locustelles (Acrocepha- 
lus, Calamodyla Locusteila) etc. 
Fauvetles cisticoles (Cislicola). 
Pouillols (Philloscopus). 

Roitelets (Regulus) et Troglodytes (Troglodytes). 
Mésanges de loutes sortes (Parus, Panurus, Oriles etc). 
Gobe-Mouches (Muscicapa). 

Hirondeiles de loutes sortes (Hirundo, Chelidon, Gotyle). 
Lavandiérés et Bergeronetles (Motacilla, Budytes). 
Pipits (Anthus, Corydala). 
Becs-Croisés (Loxia). 

Venturons et Serins (Cilrinella el Serinus). 
Chárdonnerets et Tarins (Carduelis el Chrysomitris). 
Élourneaux ordinaires et Marlins (Slurnus, Pastor ele.) 

Échassiers : 
Cigognes blanche el nőire (Ciconia). 



LISTE No 2. 
Oiseáux Nuisibles. 

Rapaces Dinmes : 

Gypaéle barbu (Gypsetus barbatus L.). 

Aigles (Aquila, Nisaetus) toutes les espéces. 

Pygargues (Haliaetus), toutes les espéces. 

Balbuzard fluvialile (Pandion haliaetus). 

Milans, Élanions et Nauciers (Milvus, Elanus, Nauclerus). toutes les 
espéces. 

Faucons: Gerfauts, Pélerins, Hobereaux, Émerillons (Falco), loutes les 
espéces, a l'exception des Faucons kobez, Cresserelle et Gressecine. 

Autour ordinaire (Aslur, palumbarius L.). 

Éperviers (Accipiter). 

Busard (Circus). 



Digitized by 



Google 



i906 : L t. ez. A mezőgazdaságra hasznos madarak védelméről. 1 1 

Rapaces Noctumes : 
Grand-Duc-vulgaire (Bubo maxiijius Flem.). 

Passereaux Ordinaires : 

Grand Corbeau (Gorvus corax L.). 

Pie voleuse (Pica rustica Scop.). 

Geai glandivore (Garrulus glandarius L.). 

Échassiers : 

Hérons cendré et pourpré (Ardea). 

Butors et Bihoreaux (Botaurus et Nyclicorax). 

Palmipédes : 
Pélicaiis (Pelecanus). 
Comorans (Phaiacrocorax ou Graculus). 
Harles (Mergus). 
Plongeons (Coiymbus), 

(Magyar forditás) 
Egyezmény a mezőgazdaságra hasznos madarak védelméről. 

Ö Felsége az Ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyar- 
ország apostoli királya, ö Fensége Liechtenstein herczeg nevében is ; 
Ö Felsége a német császár, Poroszország királya, a német birodalom 
nevében; Ö Felsége a belgák királya; ö Felsége Spanyolország királya 
és az ő nevében Ő Felsége a királyság régens-királynője ; a franczia köz- 
társaság elnöke ; Ö Felsége a hellének királya ; ö Királyi Fensége Luxem- 
burg nagyherczege ; Ö Fensége Monaco herczege; ö Felsége Portugália 
és Algarbia királya ; ö Felsége Svédország és Norvégország királya, Svéd- 
ország nevében és a svájczi szövetségi tanács a mezőgazdaságra hasznos 
madarak megvédése végett a különböző államokban egyöntetű eljárást 
ismervén el czélszerünek ; e végből egyezmény kötését határozták el 
és meghatalmazottaikká kinevezték, még pedig: 

ö Felsége az Ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyar- 
ország apostoli királya: 

Wolkenstein-Troslburg gróf Ö Nagyméltóságát, rendkivüli és meghatal- 
mazott nagykövelét a franczia köztársaság elnökénél ; 

ö Felsége Németország császárja, Poroszország királya: 

RadoHn herczeg ö Fenségét, rendkivüli és meghatalmazott nagykövetét 
a franczia köztársaság elnökénél; 

ö Felsége a belgák királya: 

D'Anethan báró urat, rendkivüli követét és meghatalmazott ministerét 
a franczia köztársaság elnökénél; 

Ö Felsége Spanyolország királya és az ö nevében Ö Felsége a király- 
ság régens-királynője : 



Digitized by 



Google 



1 2 Í906 : L t ez, A mezőgazdaságra hasznos madarak védelméről. 

De León Y Gaslillo, del Muni őrgróf ur Ö Nagyméltóságát, rendkívüli 
és meghatalmazott nagykövetét a franczia köztársaság elnökénél; 

A Franczia köztársaság elnöke: 

Delcassé Teofil úr ö Nagyméltóságát, képviselőt, kűlögyministert; 

Ö Felsége a hellének királya: 

Delyanni N. urat, rendkivöli követét és meghatalmazott ministerét a 
franczia köztársaság elnökénél; 

ö Királyi Fensége Luxemburg nagyherczege : 
, Vannerus urat, Luxemburg párizsi ügyvivőjét; 

Ö Fensége Monaco herczege: 

Depelley L B. urat, Monaco párizsi ügyvivőjét; 

Ö Felsége Portugália és Algarbia királya: 

De Souza Róza T. ural, rendkivüli követét és meghatalmazott ministerét 
a franczia köztársaság elnökénél; 

ö Felsége Svédország és Norvégország királya, Svédország nevében: 

Akerman H. urat, rendkivüli követét és meghatalmazoU ministerét a 
franczia köztársaság elnökénél; és a 

Svájczi szövetségi tanács: 

Lardy Károly urat, a svájczi szövetség rendkivüli követét és meghatal- 
mazott ministerét a franczia köztársaság elnökénél, 

kik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös közlése után 
a következő czíkkekben állapodtak meg: 

4. CZIKK. 

A mezőgazdaságra hasznos madarak, különösen a rovarevők és név- 
szerint azok a madarak, a melyek a jelen egyezményhez csatolt 1-ső 
számú jegyzékben felsorolvák, — a mely jegyzéket minden egyes ország 
törvényhozása hozzáadásokkal kibővíthet, — feltétlen védelmet fognak 
élvezni olyképen, hogy azokat bármely időszakban, vagy bármely módon 
megölni, valamint fészkeiket, tojásaikat és költéseiket elpusztítani tilos lesz. 

Addig is, mig ezen eredmény mindenütt a maga teljességében meg- 
valósul ; a magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy mindazokat az 
intézkedéseket, melyek a következő czikkekben foglalt határozmányok 
foganatosítására szükségesek, megteszik vagy pedig törvényhozásaiknál 
javasolni fogják. 

2. CZlKK. 

Tiltva lesz bármely időszakban és bármely módon is a fészkeket és 
tojásokat elszedni s a madárfiókokat elfogni, vagy elpusztítani. 

Ezen fészkek-, tojások- és madárfiókoknak behozatala és átvitele, szál- 
lítása, az azokkal való házalás, azoknak elárusitása, eladásuk és meg- 
vételük tilos lesz. 

Ezen tilalom nem terjed ki a tulajdonos, haszonélvező, vagy ezeknek 
megbízottja által elpusztítható oly fészkekre, melyeket a madarak lakó- 
házakban vagy általában épületekben vagy azokon és az udvarok belsejé- 
ben raktak. Azonkívül a jelen czikk halározmányai kivételesen érvényen 
kívül helyezhetők a bíbicz és a sirály tojásaira nézve. 



Digitized by 



Google 



i90Ö : L t ez. A mezőgazdaságra hasznos madarak védelméről, 1 3 



3. CZIKK. 

Tilos lesz a kelepczék, kalitkák, hálók, hurkok, lépvesszők és minden- 
féle más eszközöknek felállitása és alkalmazása, melyeknek czélja a ma- 
darak tömeges összefogdosásának vagy elpusztításának megkönnyítése. 

4. CZIKK. 

Azon esetben, ha a magas szerződő felek nem volnának azon hely- 
zetben, hogy az előző czikk liltó intézkedéseit röglön és teljességükben 
alkalmazzák; az emiitett tilalmakat a szűkségesnek talált enyhítésekkel 
módosíthatják, de kötelezik magukat a fogás és elpuszlitás módszerei-, 
fegyverei- és eszközeinek alkalmazását olyképen korlátozni, hogy a 
3. czikkben foglalt védelmi intézkedések fokozatosan megvalósuljanak. 

ö. CZIKK. 

A 3. czikkben megállapított általános tilalmakon kívül, tilos elfogni vagy 
megölni minden évnek márczius hó l-jétől szeptember hó 15-éíg azokat 
a hasznos madarakat, a melyek az egyezményhez csatolt 1-ső számú 
jegyzékben fel vannak sorolva. 

Ugyanezeknek darusítása és áruba bocsátása ugyanazon időszakban 
szintén tilos lesz. 

A magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy a mennyiben törvé- 
nyeik megengedik, az említett madaraknak behozatalát és átvitelét, vala- 
mint szállítását márczius hó l-jétől szeptember hó 15-éig eltiltják. 

A jelen czikkben előírt tilalom tartama azonban az északi országokban 
módosítható lesz. 

6. CZIKK. 

Az illetékes hatóságok kivételképen időhöz kötött engedélyt adhatnak a 
szőlőtermő földek, gyümölcsösök és kertek, faiskolák beültetett, vagy be- 
vetett földek tulajdonosainak vagy művelőinek, valamint az azok felügye- 
letével megbízott közegeknek ; hogy lelőhessek azon madarakat, a melyek 
jelenléte ártalmas és csakugyan kárt okoz. 

Azonban az ily körülmények közt lőtt madaraknak áruba bocsátása és 
eladása tiltva lesz. 

7. CZIKK. 

Ezen egyezmény határozmányai alól tudományos érdekből vagy a ma- 
darak felsz'aporitása czéljából az illetékes hatóságok esetenkinl és a vissza- 
élések meggátlása czéljából szükséges óvóintézkedések mellett kivételeket 
engedhetnek. 

. Megengedhető lesz még ugyaníly óvó intézkedések előfeltétele mellett 
azon madaraknak fogása, eladása és tartása, melyek arra szánvák, hogy 
kalitkában tartassanak. Az engedélyt az illetékes hatóságok adják. 



Digitized by 



Google 



14 i906 : L t. ez. A mezőgazdaságra hasznos madarak védelméről, 

8. CZIKK. 

A jelen egyezmény határozmányai a baromfira nem nyernek alkalma- 
zást, valamint a vadszámba menő madarakra (szárnyas vadra) sem, me- 
lyek fentartott vadászterületeken vannak és melyeket az illető ország 
törvényhozása vadszámba menő madarakul megjelöl. 

Bármely más helyen a szárnyas vad pusztítása csak lőfegyverrel és a 
törvényszabta időszakban lesz megengedve. 

A szerződő államok felkéretnek arra, hogy azoknak a szárnyas vadak- 
nak árusítását, szállítását és átvitelét, a melyeknek vadászata területükön 
tiltva van, ezen tilalom tartama alatt tiltsák meg. 

9. CZIKK. 

A szerződő felek mindegyike kivételeket tehet a jelen egyezmény ha- 
tározmányai alól: 

1. Azon madarakra nézve, a melyeknek, mint a vadászatra vagy halá- 
szatra károsaknak, lövését és pusztítását az ország törvényhozása meg- 
engedi ; 

2. Azokra a madarakra nézve, a melyeket az ország törvényhozása az 
oltani mezőgazdaságra ártalmasokként jelölt meg. 

Az illető ország törvényhozása állal összeállított hivatalos jegyzék hiá- 
nyában a jelen czikk 2. pontja alkalmazást nyer azokra a madarakra, a 
melyek ez egyezményhez mellékelt 2. számú jegyzékben felsorolvák. 

iO. CZIKK. 

A magas szerződő felek intézkedni fognak, hogy törvényeiket a jelen 
egyezmény határozmányaíval az egyezmény aláírása napjától számítandó 
három éven belül összhangzásba hozzák. 

11. CZIKK. 

A magas szerződő felek egymással közölni fogják, a franczia kormány 
közvetítése utján, azokat a törvényeket és közigazgatási intézkedéseket, a 
melyek államaikban a jelen egyezmény tárgyára vonatkozólag már érvény- 
ben állanak, vagy ujabban létrejöttek. 

12. CZIKK. 

A magas szerződő felek, ha szükségesnek látják, képviselteim fogják 
magukat egy nemzetközi értekezlelen, mely hivatva lesz az egy-ezmény 
végrehajtása során felmerülő kérdéseket megvitatni és oly módosítások 
iránt javaslatot tenni, a melyeknek hasznosságát a tapasztalat igazolta. 

13. CZIKK. 

Azok az államok, a melyek a jelen egyezményben nem vetlek részt; 
ahhoz, ha kívánják, csatlakozhalnak. Ezen csatlakozás diplomatiaí úton a 



Digitized by 



Google 



i906 : L t ez. A mezőgazdaságra hasznos madarak védelméről, 15 

Franczia Köztársaság kormányával és ez által a többi aláíró kormánynyal 
közlendő. 

14. CZIKK. 

A jelen egyezmény a megerősítő okiratok kicserélése napjától szá- 
mítva legkésőbb egy év múlva fog életbe lépni. 

Érvénye valamennyi aláíró hafáloYnra nézve határozatlan időre terjed. 
Azon esetben, ha valamelyikük az egyezményt felmondaná, e felmondás 
csakis rá nézve bir hatálylyal és csakis attól a naptól számított egy év 
múlva, a mikor ez a felmondás a többi szerződő állammal közöltetett. 

15. CZIKK. 

A jelen egyezmény meg fog erősíttetni és a megerősítő okiratok Pa- 
risban a lehető legrövidebb idő alatt kicseréltetnek. 



16. CZIKK. 

A jelen egyezmény 8. czikkének második bekezdésében foglalt intéz- 
kedés alkalmazását Svédország északi tartományaiban, az ottani teljesen 
különleges égalji viszonyok miatt, kivételképen mellőzni is lehel. 

Minek biteléül az illető meghatalmazottak a jelen egyezményt aláírták 
és pecsétjeikkel ellátták. 

Kell Parisban, 1902 márczius hó 19-én. 

Ausztria részéről és Magyarország részéről : 

Ausztria-Magyarország nagykövete, 

(P. H.) Wolkenstein A. s. k., 

(P. H.) Radolin s. k., 

(P. H.) D'Anethan báró s. k., 

(P. H.) León Y Castülo F, s. k., 

(P. H.) Delcassé s. k., 

(P. H.) Delyanni K S, sí k., 

(P. H.) Vannerus s. k., 

(P. H.) Depelley s. A:., 

(P. H.) De Souza Róza s. k., 

(P. H.) Akerman s. k., 

(P. H.) Lardy s. k. 



1. SZÁMÚ JEGYZÉK. 
Hasznos madarak. 

Éjjeli ragadozók : 

Kuvikok (Athene) és Csuvikok (Glaucídium). 
Karvalybaglyok (Sumia). 
Erdei-bagoly vagy macska-bagoly (Syrnium). 
Gyöngy-bagoly (Strix flammea L.). 



Digitized by 



Google 



16 Í906 : 1. t ez, A mezőgazdaságra hasznos madarak védelméről. 

Réti fülesbagoly (Brachyotte) és erdei fülesbagoly (Otus). 
Füles kuvik, vagy apró fülesbagoly (Scops giu Scop). 

Kúszó k : 
Harkályok, fakopáncsok, küllők (Picus, Gecinus etc.) minden fajai. 

Üldögélők : 

Szalakóta vagy kék varjú (Coracias garrula L.). 
Gyurgyalag (Merops). 

Veréh-alkatuak : 

Búbos banka (Upupa epops). 

Fakusz, sziklamászó, vagy hajnalmadár, csuszka (Cerlhia, Tichodronia, 
Sitta). 

Sarlósfecske (Cypselus). 

Kecskefejő (Caprimulgus). 

Fülemilék (Luscinia). 

Kékbegyek (Cyanecula). 

Rozsdafarkuak (Ruticílla). 

Vörösbegy (Rubecula). 

Csaláncsúcsok és hantmadarak (Pralincola et Saxicola). 

Szürke-begyek (Accentor). 

Poszálák minden neme: 

Közönséges poszálák (Sylvia). 

Barátka poszáták (Curruca). 

Gezék, vagy fattyu-fülemilék (Hypolais). 

Nádiposzáták, silkék, mocsári poszáták, tücsökmadarak (Acrocephalus, 
Calamodyla, Locuslella) etc. 

Tin-Tin poszáta (Cistiscola). 

Füzikék (Philloscopus). 

Királykák (Regulus) és ökörszemek (Troglodytes). 

Czinegék minden neme (Parus, Panurus, Orites etc). 

Légykapók (Muscicapa). 

Fecskék minden neme (Hirundo, Chelidon, Cotyle). 

Billegetők, sárgyokák (Motacilla, Budyles). 

Pipisek (Anthus, Corydala). 

Keresztcsőrüek (Loxia). 

Sármányok és csicsörkék (Citrinella és Serinus). 

Tengelicz és cziz (Carduelis és Chrysomitris). 

Seregély és pásztormadár (Sturnus és Pastor stb.). 

Gázlók : 
Fehér és fekete gólya (Ciconia). 



Digitized by 



Google 



i906 : L t. ct, A mezőgazdaságra hasznos madarak védelméről, 17 

2. SZÁMÚ JEGYZÉK. 
Káros madarak. 

Nappali ragadozók : 

Saskeselyű (Gypaetus barbalus L.). 

^asok (Aquila, Nisaetus) míoden faja. 
• Rétisas (Haliaetus) minden faja. 

Ráró vagy halászósas (Pandon haliaetus). 

Kányák, villásfarku kányák (Milvus, Elanus, Nauclerus) minden fajai. 

Sólymok: kerecsen-, vándor-, kába-, kis sólyom (Faleo) minden faja, 
kivéve a kék, vörös és fehér körmű vércséket. 

Héja (Astur palumbaríus L). 

Karvalyok (Accipiter). 

Rétihéják (Circus). 

Éjjeli ragadozók : 
Nagy fülesbagoly vagy Uhu (Bubo maximus Flem.). 

^ Veréh-alkatiiak : 

Holló (Corvus corax L). 
Szarka (Pica rustica Scop). 
Szajkó (Garrulus glandarius L.). 

Gázlók : 

Szürke- és vörösgémek (Ardea). 

Bölönbikák és bakcsók (Botaurus és Nuclicorax). 

Evezölábuak : 

Gödények (Pelecanus). 

Kárakatonák (Phalacrocorax vagy Graculus). 

Bukók (Mergus). 

Búvárok (Colymbus). 

2. §. Ezen törvényben foglalt egyezmény végrehajtásával a m. kir. 
földmivelésügyi minister, illetőleg Horvát-Szlavon-Dalmátországokban a bán 
bizatik meg. 



Magyar Törvénytár. 1906. 

Digitized by 



Googlí 



18 i906 : 11. t. ez. Az államháztartás ideigl, vitel&ie vonatk. felhatalmazásról, 

n. TÖRVÉNY-CZIKK 

az államháztartás ideiglenes vitelére vonatkozó f elhatalmazásróLd) 

Szentesítést nyert 1906. évi junias hó 9-éD. Kihirdettetett az «Országos Törvéaytáro 1906. évi 
janius hó 9-én kiadott 1. számában.) 

1. §. A ministerium felhatalmaztatik, hogy a magyar korona országai- 
ban az adókra és állami jövedékekre vonatkozó összes — jelenleg íenn- 

(1) (A törv. javaslatának min. indokolása.) Közísmeretű tény, hogy a jelen kormány oly 
időben volt kényleien átvenni az ország kormányzásának vezetését, a m dőn nem volt törvényes fel- 
hatalmazás az állam iövedelmeinek beszedésére és az állami kiadások teljesítésére. Ennek daczára a 
kormány, figyelemmel egyrészt az államháztartás folytonosságának biztosításához fűződő nagyfontos- 
ságú érdekekre, másrészt arra, hogy az államháztartás zavartalan továbbvitelét a közhitel, a köz-, az 
állam- és a magángazdaság súlyos megrázkódtatása nélkül felfüggeszteni nem lehet, kénytelen volt az 
államháztartás fennakadása nélkül való folytatása végett a szükséges intézkedéseket saját felelősségére 
meglenni. De az országgyűlés működésének megkezdésévei első és elodázhatatlan feladatának azt te- 
kinti a kormány, hogy az államháztartás továbbvitelére nézve a lehető legrövidebb idő alatt törvényes 
alap teremtessék. E végből vagyok bátor a jelen törvényjavaslatot bemutatni. A törvényjavaslat sze- 
rint az állami bevételek szedésére és az állami kiadások fedezésére folyó évi július hó végéig kérem 
a felhatalmazást, mert a mai viszonyok között alig várható, hogy az 1906. évi állami költségvetés 
jóval korábban törvényerőre emelkedhessek. A törvényjavaslat 1. §-a felhatalmazza minisztériumot, 
hogy a magyar korona országaiban az adókra és az állami jövedékekre vonatkozó összes, jelenleg 
fennálló, vagy ezután hozandó lönényeket — azok időközben bekövetkezhető módosításainak figye- 
lembevételével — az 1906. évi július* hó végéig érvényben tarthassa, s az ezek alapján befolyó adók- 
ból és egyéb jövedelmekből az állami kiadásokat fedezhesse. Minthogy az állami közszolgáltatások 
közül a natárvám beszedésére nézve nincsenek törvényeink, a melyekre á jelen javaslat alapján alko- 
tandó törvényben hivatkozás történhetnék, a határvámnak a jövőben való beszedésére nézve külön 
előterjesztésekben kérünk felhatalmazást. 

Az állami kiadásokra nézve a javaslat 2. §-a szerint, tekintetlel arra, hogy az 1905. évi költség- 
vetésre vonatkozólag a törvényhozás nem intézkedett, az 191)4. évi állami költségvetésről szóló 1904. 
évi XXI. törvényczikk határozatait kellett iránytadóknak venni. Minthogy azonban oly kiadások is 
merülhetnek fel, a melyek törvényes inté/.kedésen alapulnak, de számszerűen a legutolsó állami költség- 
vetésben még nincsenek megállapítva : arra is felhatalmazást kell kérnem, hogy ezek a kiadások is 
fedezhetők legyenek. Ugyancsak e szakasz rendelkezései szerint a javaslatban kért felhatalmazás alap- 
ján az 1906. évi kezelést terhelő kiadások az 1906. évi állami költségvetés keretébe lesznek be- 
illcsztendők. 

A javaslat 3. §-a azokat az intézkedéseket tartalmazza, a melyek az 1905. évi állami zárszám- 
adások összeállítására vonatkoznak. Miután 1905. évre költségvetésünk nem volt s most az 1905. évi 
kezblés lezárta után csak a lényleges eredményeket lehetne bevételi és kiadási tételekként előirányozni, 
leghelyesebbnek tartom, ha ezek a tényleges eredmények csak a zárszámadásba vétetnek fel, mert a 
törvényhozás azon ellenőrzési jogának,' hogy a kiadások helyességét és szükségességét legalább a 
zárszámadás elbirálásakor állapíthassa me^, nem lehet elejét venni az által, hogy a kiadási tételek, 
daczára, hogy már lezáratott az évi kezeles, most utólag állapíttassanak Tc\eg;. Ezt a módozatot kellett 
elfogadnom azért is, mert az 1905. évi kezelés már lezáratván, a költségvetési törvény végrehajtására 
a kormánynak már felhatalmazás vagy utasítás sem lenne adható. 

A 4. §. kimondja, hogy az országos bel«gápolási pótadó kulcsa az 1904. évi XXI. törvényczikk 
határozmányamak megfclelőleg 1905. évre is 5%-ban állapíUatik meg. Mellőzhetetlen nek látszik a 
betegápolási pótadó százalékát ezúttal is 5%-ban megállapítani, mert a pótlékból fedezendő kiadá- 
soknál oly nagy szükséglet mutatkozik, hogy ennek fedezésére az 5% sem elégséges. Az 1905. évre 
azért kell e helyütt a pótlék megállapítása iránt intézkedni, mert ezen évre, költségvetési törvény 
hiján, ez a rendelkezés fogja megadni a jogalapot e pótlék szedésére ; míg az 1906. évre az ezen 
évre hozandó költségvetési törvény fogja a szükséges rendelkezéseket tartalmazni. 

Az 5. §. lehetővé teszi, hogy a költségvetésen kívüli állapot tartama alatt felszaporodott közadó- 
hátralékolLat az adókötelesek létérdekeik csorbítása nélkül törleszthessék le. Nemcsak a méltányossági 
szempontok, de az államnak jól felfogott közgazdasági érdekei is megkövetelik, hogy a hosszantar- 
tott költségvetésen kívüli állapot folytán felhalmozódott özadótartozások az egyes adókötelesek iránt 
akként érvényesíttessenek, hogy azok gazdasági létérdekei veszélyeztetve ne legyenek. A javaslat sze- 
rint felhatalmazást kérek arra, hogy a hátralékok mikénti befizetését hosszabb időre terjedőleg álta- 
lában szabál sózhassam s hogy egyesek kérelmére az általános szabályozáson túlterjedő fizetési halasz- 
tást is engedélyezhessek és a késedelmi kamatokat is elengedhessem. Ez alapon azt az általános 
intézkedést szándékozom lenni, hogy az 1905. évből s az 1906. év I. nejedéből eredő adóhátralé- 
kokat mindenki akként törleszthesse, hogy a hátralékok felét 1906. évi oKióber végéig s másik felét 



Digitized by 



Google 



J906 : II. t ez. Az államháztartás ideigl, vitelére vonatk. felhatalmazásról, 19 

álló, vagy ezután hozandó — törvényeket, azok időközben bekövetkez- 
hető módosításainak figyelembevételével, az 1906. évi július hó végéig 
érvényben tarthassa és az ezek alapján befolyó adókból és egyéb bevéte- 
lekből az állami kiadásokat a következő szakaszban meghatározott módon 
fedezhesse. 

2. §. A kiadásokra nézve az 1904. évi állami költségvetésről szóló 1904. 
évi XXI. t.-czikk határozatai irányadók ; felhatalmaztatik azonban a kormány, 
hogy a jelen törvény hatályának tartama alatt oly kiadásokat is fedezhes- 
sen, a melyek időközben alkotott külön törvények vagy törvényes intéz- 
kedések folytán fedezendők. 

1907. évi október végéig fizethesse le a nélkül, hogy ez iránt kiülÖD kérelmet kellene beadnia. E hátra- 
lékok után a jelen törvényjavaslat alapján alkotandó törvény életbeléptének napjáig kamatszámításnak 
egyáltalán nem lenne helye s ezen a napon túl is csak azok az adófizetők tartoznának a tényleges 
lerovásig járó törvényes kamatokat fizetni, kiknek évi adótartozása :200 koronát elér, míg a kisebb 
adófizetők kamat fizetése nílkiil vehetnék ezt az általános halasztást igénybe. Ezen az általános ha- 
lasztáson kívül mindazok, a kik azt kérik, ha érdekeik sérelme nélkül tartozásukat 1907 október 
végéig sem képesek törleszteni, messzebb menő halasztást is nyerhetnek, sőt ha anyagi viszonyaik- 
nak veszélyeztetett volta ezt szükségessé teszi, tekintet nélkül arra, vájjon kisebb avagy nagyobb adó- 
fizetők-e, kamatmentes és 1907 október végén túl terjedő halasztásban is részesíthetők. A kérelmezés 
megkönnyítése végett akként fogok intézkedni, hogy a kisebb adófizetők ne csak egyenként, hanem 
az egy községhez tartozók többen együtt is kérelmezhessék a halasztást, azt ne csak Írásban, hanem 
a községnél vagy a kir. adóhivatalnál szóbelileg is kérhessék. A pénzügyigazgatóságokat a halasz- 
tások tekintetében megfelelő hatáskörrel kívánom felruházni s másfelől az ellen őrzésökre hivatott küz- 
i^azgatási bizottságokat a közreműködésre oly irányban fogom felhívni, hogy a méltán jros igények 
kielégítésére ügyeljenek, de azt is szigorúan ellenőrizzék, hogy ott, a hol egyesek igényei azt szük- 
ségessé nem teszik, indokolatlan kedvezések helyt ne foglaljanak. Az illetékhátralékok mikénti befize- 
tésének általánosságban való szabályozása e tartozások természetének megfelelően abból fog állani, 
hogy a költségvetésen kívüli állapot tartama alatt kézbesített fizetési meghagyások szerint kiszabott 
illetékek a jelen törvényjavaslat alapján alkotandó törvény életbeléptének napjától számított harmincz 
nap alatt lévén befizetendők, a késedeimi kamatok csak a harminczadik nap után következő naptól 
kezdve számíttassanak. Mindazonáltal gondoskodni fogok arról, hogy a fenfor^ó méltányossági szem- 
pontok figyelembe vétele mellett egyes esetekben a felek kérelmére megfelelő íizetési halasztások enge- 
délyeztessenek, önként érthető, hogy úgy az adók, valamint az illetékek tekintetében ez a szabályozás 
csakis tényleg hátralékban le^ő tartozásokra szorítkozik, de a' már befizetett adókra és illetékekre, 
valamint ezek kamatjaira nem terjed ki. 

A ma«ryarországi városok és községek fogyasztási adó természetű jövedelmeinek ideiglenes rende- 
zéséről szóló 1899. évi Vl. törvényczikk hatályát az 1901. évi XVIII. törvényczikk csak 1904. évi 
deczember hó 31-ig hosszabbította meg, s miután a törvényhozás azóta e törvény haiályának meg- 
hosszabbításáról nem intézkedett, a magyarországi városok és községek által az 1899. évi VI. és 
1901. évi XVllL tö'vénjjczikk alapján élvezett j árandóságoknak az 1905. évi január hó 1-től való ki- 
utalványozására a költségvetésen Kívüli állapot megszűnte után is hiányoznék a jogalap. Nehogy ez 
által az egyes városok és községek jelentékeny joghátrányt szenvedienek, és hogy a jogfolytonosság 
e téren is biztosi ttassék, a jelen törvényjavaslat 6. §-ában gondoskodás történik arról, hogy az 
1901. évi XVIJI. törvényczikk hatálya 1905. évi január hó 1-től meghosszabbíttassék, és hogy az a 
törvényhozás további intézkedéséig érvényben tartassék. 

A 7. §. szerint a kért felhatalmazás hatálya 1905. évi január hó 1-től kezdődnék, a mit az állami 
bevételek beszedésénél megóvandó folytonosság megszakításának elkerülhetése tesz szükségessé. E sza- 
kasz tartalmazza ezenfelül a végrehajtási intézkedéseket. (1906 május 29-én. — Iá. sz. irom.) 

(A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése.) A benyújtott törvényjavaslattal nenicsak 
azt igyekszik elérni a kormány, hogy a létező törvényen kívüli állapot megszűnjék és az állami be- 
vételek és kiadások a törvénynek megfelelő módon legyenek folyósítva, hanem azt is, hogy az át- 
menet minél simább legyen, s a jogosult magánérdeknek minél kisebb sérelmével járjon. A bevételek 



és kiadások egyes tételeit 1906. évi július vécéig oly összegekben kéri a kormány megállapítani,^ 
mily összegekben azok az 190'4-iki költségvetési törvénybe lettek felvéve. Tekintve, hogy az 1905-iki 
költségvetés megszavazva soha sem lett és így törvénynyé nem válhatott, ez az intéMedés az egye- 



dül helyes. Az, hogy az 1905-iki költségvetés megszavazva nem lett, az elszámolás tekintetében is 
nehézséget okoz. Fenn kell ugyanis érintetlenül maradnia az országgyűlés ama jogának, hogy a 
tényleg folyósított kiadások az előirányzattal összehasonlíthatók és ellenőrizhetők legyenek. E nehéz- 
séget legczélszerűbb akként oldani meg, hogy a kiadások és bevételek oly módon, oly fejezetek, czí- 
mek és rovatok szerint legyenek elszámolandók, a mint azt az 1904. évi költségvetésről szóló tör- 
vény megállapítja. A mennyiben pedig ettől eltéröleg máris elkönyveltettek volna, az eltérés minden 
egyes esetben indokoltan kimutatandó. , 

Egy másik igen nagy nehézséget képez a felszaporodott adóhátralékoknak behajtása. E hátralékok 
éppen azokat terhelik, a kik hazafias érzésektől, s a törvény iránti tisztelettől vezéreltetve, nem fizették 



Digitized by 



Öooglí 



20 i90d : IL t ez. Az államháztartás ideigl. vitelére vonatk. felhatalmazásról. 

A jelen törvénynyel adott felhatalmazás alapján az 1906. évi kezelést 
terhelő minden kiadás az 1906. évi költségvetés keretébe lesz beillesz- 
tendő. 

3, §. Az 1905. évi kezelésben tényleg előirt, valamint a tényleg be- 
folyt bevételek és a tényleg utalványozott, valamint a tényleg teljesitett 
kiadások az 1904. évi állami költségvetésről szóló 1904. évi XXI. tör- 
vényczikkben megállapított fejezetek, czimek és rovatok szerint számolan- 
dók el, s 1905. évi költségvetés hiányában az állami zárszámadásban az 
1870. évi XVIII. l.-ezikk 22. §-ában és az 1880. évi LXVI. t.-czikkben 
foglalt rendelkezésektől eltérőleg előirányzati tételekkel nem hasonlitandók 
össze. A mennyiben egyes kiadási vagy bevételi tételek tényleg az 1904. 
évi állami költségvetésről szóló 1904. évi XXL törvényczikkben megálla- 
pitott beosztástól eltérőleg könyveitettek; ezek ama fejezetek, czimek és 
rovatok alatt számolandók el, a melyek alatt tényleg könyvelve lettek, 
de ily esetekben az eltérés minden egyes esetben indokoltan kimuta- 
tandó. 

Ezen rendelkezés az 1905-iki kezelésre vonatkozó felmentést nem fog- 
lalja magában. 

4, §. Az 1905-ik évre az országos betegápolási pőtadó kulcsa 5%-ban 
s az adóköteles jövedelmek után fizetendő általános jövedelmi pótadó az 
1883. évi XLVI. t.-cz. 9., 10. és 11. §-aiban előirt százalékokban álla- 
pittatik meg. 

5, §. Az 1905-ik évből származó, valamint az 1906. év I. negyedéből 
származó közadótartozások befizetésére következő határozatok irányadók: 

1. 1905. január l-jétől az 1906. évi július 15-éig késedelmi kamat 
számitásának helye nincs. 

2. A jelen adótartozások két egyenlő részletben, még pedig az első 
részlet 1906. október végig, a második részlet 1907. végéig fizethető. 

3. Az ekkép elhalasztott adótartozások után, olyan adózóknál, a kik- 
nek évi tartozása 200 koronát nem ér el, késedelmi kamat felszámításá- 
nak helye nincs. 

4. Ezen kívül felhatalmaztatik a pénzügymínister, hogy egyes adózók- 
nak indokolt kérelmére a fennebbiekben megállapított határidőn tol ter- 
jedő halasztást engedélyezhessen, sőt a késedelmi kamatot, tekintet nélkül 
az adótartozás nagyságára, méltányos elbírálást igénylő esetekben, elen- 
gedhesse. 

5. Felhatalmaztatik továbbá a pénzügyminister, hogy az illetéktartozá- 
sok befizetésére nézve, a fizetésre kötelezettek helyzetének méltányos 
figyelembevételével, szintén messzebb menő halasztásokat engedélyezhes- 
sen s indokolt kérelmükre a késedelmi kamatokat is elengedhesse. ^^^ 



be az adót. A legnagyobb igazságtalanság lenne, ha ezeknek nagy anyagi káruk, esetleg anyagi 
romlások következnék be abból, hogy rajtok az adóhátralék egyszerre s rövid idő alatt behajtatnék. 
E tekintetben a kormány messzemenő, s a méltányosságnak mmden tekintetben megfelelő engedmé- 
nyekre nézve kér felhatalmazást. Ezeket az engedményeket a bizottság felvette magába a törvény- 
javaslatba, s kiterjesztette részben az illetékekre is. Végül felvette a bizottság a törvényjavaslatba 
azt is, hogy az 1905-ik évi kiadások és bevételek fölötti intézkedés nem foglalja magában a mnltra 
való felmentést, és e tekintetben az országgyűlésnek a zárószámadások átvizsgálásánál érvényesülő 
ellenőrzési és intézkedési joga télies épségben fenmarad. (1906 május hó 30-án. — 28. sz. irom.) 
(1) V. ö. 1906 június 10. 2018. sz. penzügymin. rend., az 1906. év I. negyedének végéig felsza- 
porodott adóurtozások érvényesítéséről (190(5. R. T. 657.). 



Digitized by 



Google 



i906 : IIL t ez. A kúlkeresk. és forgalmi viszonyok rendezéséről 21 

6. §• A magyarországi városok és községek fogyasztási adótermészetü 
jövedelmeinek ideiglenes rendezéséről szöló 1899. évi VI. t-czikk hatá- 
lyának meghosszabbításáról szóló 1901. évi XVllI. t.-czikk hatálya 1905. 
évi január hó i-töl a törvényhozás további intézkedéséig meghosszabbit- 
tatik. 

7. §. Jelen törvény kihirdetése napján lép éleibe, de az abban foglalt 
felhatalmazás hatálya 1905. évi január hó 1-től veszi kezdetét. Az 1. és 
2. §-oknak az 1906. évi kezelésre vonatkozó határozatai az 1906. évi 
állami költségvetésről szóló törvény életbeléptével érvényöket vesztik. 

Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg. 



ra. TÖRVÉNY-CZIKK 

a külkereskedelmi és forgalmi viszonyok rendezéséről.^) 

(Szentesfiést nyert 1906. évi jqdíus hó 9-én. Kihirdettetett az aOrszágos Törvénytára 1906. évi június 

hó 9-én kiadott 1. számában.) 

1. §. Felhatalmaztatik a kormány, hogy a külállamokkal való uj kereske- 
delmi szerződések kötése végett az autonóm vámtarifáról 1906. évi május 



(1) (A tőrvény javaslatának min. indokolása.) Az 1899. évi XXX. t.-cz. tiltó rendelkezései 
daczára az előző kormányok az új autonóm vámtarifa megalkotása előtt tárgyalásokba bocsátkoztak 
külállamokkal kereskedelmi szerződések kötése czéijából, sőt szerződéseket is kötöttek. Úgy e tárgya- 
lások folytatásához, mint a szerződések kötéséhez hiányzott tehát a törvényes alap. A már megkötött 
szerződések tekintetében kétségtelen kényszerhelyzet előtt áll az ország, a mennyiben, ha csak gaz- 
dasági bonyodalmakat nem akar okozni és magát nem akarja kikapcsolni csaknem egész Európa 
közgazdasági forgalmából, e szerződéseket most már cl kell fogadnia. Azonban a reánk nézve gazdasági 
szempontból nagyobb jelentőséggel bíró külállamok egy részével szerződéseink még nem lévén meg- 
kötve, ezekkel tárgyalásokat kell még folytatnunk. Ehhez hiJinvzik a törvényes alap, sőt az idézett 
1899. évi XXX. t.-cz. tiltó rendelkezésével szemben a törvényhozás külön felhatalmazás nélkül ily 
tárgyalások egyáltalán nem is folytathalók. Minthogy azonban gazdasági érdekeink elodázhatatlanná 
teszik a szerződéses tárgyalások folytatását, gondoskodnia kell a kormánynak megfelelő törvényes 
felhatalmazásról, mely a nélkül, hogy az 18S§. évi XXX. t.-cz. érdemi rendelkezéseit érintené, az 
országot abba a helyzetbe hozza, hogy legfontosabb gazdasági érdekeit megvédhesse. Ezt czélozza e 
jelen .törvényjavaslat, melylyel a kormány Három irányú felhatalmazást kér. 

Első sorban törvényes alapra kívánja helyezni azon tárgyalásokat, melyek a végből szükségesek, 
hogy kereskedelmi szerződések külállamokkal egyáltalán köthetők legyenek. Minthogy pedig az ily 
tárgyalások gyakran nem vezetnek oly időben a kivánt eredményre, hogy a hosszabb lejáratú szer- 
ződések megköthetők legyenek és sűrfin fordul elő, hogy a végleges szerződéseket rövid tartamú ideig- 
lenes megállapodások előzik meg, sőt az is előfordulhat, hogy gazdasági érdekeink megóvása szem- 
pontjából egyoldalú rendelkezéseket kell tennünk, a kormánynak felelőssegéből folyó kötelessége, gon- 
doskodni arról, hogy ily rendelkezéseket tehessen és megállapodásokat létesíthessen. Erre kér 



felhatalmazást a jelen törvényjavaslat 1. §-ában, korlátozva ezen jogát arra, hogy ily ideiglenes ren- 
delkezések és megállapodások legkésőbb 1906. évi deczember hó 31-iki hatálylyal legyenek tehetők, 
illetve létesíthetők. E Korlátozás abban leli indokát, hogy az országgyűléstől hosszabb időre ne legyen 
elvonható az ország gazdasági vonatkozásai miképen való szabályozásának ellenőrzése. 

Ugyanez a szakasz még egy más rendelkezést is tartalmaz, nevezetcsen felhatalmazza a kormányt, 
hogy 1907 deczember 31-én túl terjedő hatálylyal is köthessen szerződéseket. Ezt a felhatalmazást 
ismét az 1899. évi XXX. t.-cz. teszi szükségessé, mely határozottan kimondja, hogy 1907 deczember 
hó 31-én túl terjedő hatálylyal szerződés külállammal nem kötheiő. Ez a rendelkezés a változott 
gazdaság-politikai viszonyok* mellett már nem tartható fenn, szerződéseink legfontosabbjai 1917, illetve 
1915 vegéig kötvék, ennélfogva nem zárkózhatunk el többé az elől, hogy az esetleg kötendő többi 
szerződést is ily tartammal kössük meg. De nincs is semmi okunk az említett korlátozás fentartá- 
sára, sőt ellenkezőleg a magunk gazdasági érdekei kívánják ez idő szerint a hosszabb lejárati időt, 
mely alatt módunk lesz gazdasági berendezésünket azon irányokba terelni, melyeket saját viszonyaink 
és érdekeink követelnek. 

Minden kereskedelmi szerződés és erre vonatkozó tárgyalás alapja a vámtarifa. Az 1899. évi XXX. 



Digitized by 



Google 



22 i906 : IIL t ez, A külkeresk, és forgalmi viszonyok rendezéséről 

hó 29-én a törvényhozás elé terjesztett törvényjavaslat és az ahhoz mel- 
lékelt vámtarifa alapján tárgyalásokat folytathasson, a szükséghez képest 
átmeneti rendelkezéseket tehessen, ideiglenes megállapodásokat létesithes- 
sen és ezeket legkésőbb 1906. deczember hó 31-ig terjedő hatálylyal 
rendeleti utón életbe léptethesse/*^ 

Felhatalmaztatik továbbá a kormány, hogy a külállamokkal 1907. évi 
deczember 31-én tul, de legfölebb 1917. deczember végéig terjedő ha- 
tálylyal a törvényhozás jóváhagyásának fentartásával kereskedelmi szerző- 
déseket köthessen. 

2 §. Felhatalmaztatik egyúttal a kormány, hogy 

1. az autonóm vámtarifáról 1906. évi május hó 29-én a törvényhozás 
elé terjesztett törvényjavaslat rendelkezéseit, valamint az ezen törvény- 
javaslathoz mellékelt vámtarifát, továbbá 

2. az 1906. évi május hó 29-én a törvényhozás elé terjesztett tör- 
vényjavaslatokban foglalt következő szerződéseket és megállapodásokat, 
nevezetesen : 

t.-cz. ennek megalkotásához köti a kereskedelmi szerződésekre vonatkozó tárgyalások megindíthatását. 
Gondoskodni kell tehát megfelelő autonóm vámtarifáról. Az 1899. évi XXX. t.-czíkkben megállapított 
viszonosságból foJyólag vámtarifánknak anyagi rendelkezései tekintetében azonosnak kell lennie a niro- 
dalmi tanácsban képviselt királyságok és országok vámtarifájával, és így utalva vagyunk arra, hogy 
a két állam kormányai között i903-ban létrejött vámtarifát, az idézett törvény által jelzett jogállapot- 
nak megfelelő alakban fogadjuk el, mely az összes tárgyalások alapját képezendi, mely vámtarifát a 
j«len törvényjavaslattal egyideiűleg van szerencsém benyújtani. E vámtarifának ideiglenesen, rendeleti 
úton való életbeléptethetésére hatalmazza fel jelen törvényjavaslat 2. §-ának 1. pontja törvényerőre 
emelkedése után a kormányt. Ugyanaz a szakasz azonban felhatalmazást tartalmaz a kormány részére 
arra nézve is, hogy a külállamokkal már megkötött, magában a javaslatban felsorolt szerződéseket és 
egyezményeket ideiglenesen, a törvényhozás további rendelkezéséig rendeleti úton éleibeléplethesse, 
meg pedig azon időponttól kezdve, melylyel azok megköttettek. 

Habár nem tartoznak a gondozásom alatt álló tárcza ügykörébe, mégis ide vettem fel az e részben 
közvetlenül érdekelt fóldmívelésügyi és igazságügy miniszter' urakkal egyetértöleg az állalegészségiigyi 
és birtokszerzési egyezményeket, hogy a kormány részére kért felhatalmazás a kereskedelmi szerződé- 
sekkel kapcsolatos egész törvényhozási anyagra ki térj eszlessék és ne kelljen e részben külön felhatal- 
mazásokat kérni. A szerződések és egyezmények, úgyszintén az új autonóm vámtarifa törvénybe ikta- 
tandók lesznek. Erre vonatkozik a törvényhozás további rendelkezésének fentartása. Azonban fontos 
érdekeink fűződnek ahhoz, hogy a kereskedelem-politikai törvényen kívüli állapot a lehető legrövidebb 
idő alatt megszüntethető legyen és minthogy ez csak úgy lehetséges, ha a kormány a vámtarifát és 
az említett szerződéseket, illetve egyezményeket a legrövidebb idő alali életbeléptetheti, kénytelen 
a kormány ezen, törvényhozási gyakorlatunkban szokatlan felhatalmazást kérni. Ez a felhatalmazás 
egyáltalán nem érinti a törvényhozás jogkörét, a mennyiben az egyidejűleg benyújtott törvényjavasla- 
tokat nem vonja el az alkotmányos tárgyalás elől és így alkotmányjogi szempontból nem kifogásolható. 

Ezen szakaszban a szerződések és egyezmények, vaíamint a vámtarifa életbeléptelésének kezdő idő- 
ponlja 1906 márczius i-ére, illetőleg a Svájczozal kölött szerződésre nézve niárczius iá-ére van téve. 
Ennek magyarázata, illetőleg oka az, hogy az előző kormány azon intézkedését, mely szerint a vám- 
tarifát, valamint az említett szerződéseket és egyezményeket rendeleti úton léptette életbe, nem ismer- 
hetjük el törvényesnek, és bár a nemzetközi jog szempontjából nem lehet kétséges, hogy az emiilelt 
szerződések és egyezmények abban a vonatkozásukban érvényben állanak, a magyar közjog szem- 

Eontjából nem ismerhetjük el azokat érvényben levőknek, minélfogva most kell gondoskodnunk arról, 
ogy azon kezdő hatálylyal, melylyel köttetlek, törvényesen legyenek életbeléptelve. 

A törvényjavaslat 3. §-a ugyanezen szempontokból a Szerbiával, Bulgáriával és Montenegróval léte- 
sített ideiglenes legnagyobb kedvezményes megállapodások törvényes alapra helyezhetésére nyújt mó- 
dot. ( 1906 május 29-én. — 16. sz. (rom.) 

A kir. rainisterium 1906 j un. 27. 3176. M. E. sz. rend. közzétette és élelbolépletle^a Bndapo>n 
Közlönyben az autonóm vámtarifáról szóló törvényjavaslatot; továbbá 1906 jun. 27. 3177. M. E. sz. 
rend., *a Német-birodalommal kötött keresk. és Vám szerződést (pótszerződést), az ehhez tartozó nyi- 
latkozatot, valamint az állategészségügj i egyezményt, az Olaszországgal kötött keresk. és hajózási 
szerzőiiésl és állategészségügyi egyezményt, valamint'az ingó és ingatlan birtok megszerzésére és bir- 
toklására vonatkozó pg>ezményt, á Belgiummal kötött keresk. és hajózási szerződést, az Oroszország- 
gal kötött keresk. és hajózási' szerződést és a Svájczczal kötött keresk. szerződést ; 1906 jun. 27. 



(1) Ezt a határidőt 1907 decz. 31-ig hosszabbította meg az 1906 : XXI. t.-c:;. (1. alább.) 

Digitized by VjOOQIC 



i906 : III, t, ez, A külkeresh és forgalmi viszonyok rendezéséről. 23 

a) a Németbirodalommal az 1891. évi deczember hó 6-án kötött és az 
1892. évi III. t. cz.-be iktatott kereskedelmi és vámszerződés módositása 
iránt 1905. évi január hó 25-én kötött pótszerződést és az ennek életbe- 
léptetésére vonatkozó 1905. évi február hó 28-án kelt a: Nyilatkozat »-ot; 

b) a Németbirodalommal 1905. évi január hó 25-én kötött állategész- 
ségügyi egyezményt; 

c) az Olaszországgal 1906. évi február 11-én kötött kereskedelmi és 
hajózási szerződést; 

d) az Olaszországgal 1906. évi február hó 11-én kötöU állategészség- 
ügyi egyezményt; 

e) az Olaszországgal az ingó és ingatlan birtok megszerzésére és bir- 
toklására vonatkozólag 1906. évi február hó 11-én kötött egyezményt; 

f) a Belgiummal 1906. évi február hó 12-én kötött kereskedelmi és 
hajózási szerződést ; 

g) az Oroszországgal 1906. évi február hó -|f^ kötött kereskedelmi és 
hajózási szerződést; 



3178. M. E. sz. rend. pedig életbeléptette a keresk. viszonyainknak a köles. Icgna^^obb kedvezmény 
elve alapján való szabályozására vonatkozólag Szerbiával, Bulgáriával és Montenegróval történt ideif?!. 
megállapodások rendelkezéseit 1906 márcz. 19-tol, ill. 1906 márcz. 12-t61 és 1906 márcz. 15 tői 
kezdSdő hatálylyal. Megjegyzendő, hogy ezeket a most említett összes szerződéseket és megállapo- 
dásokat közölték volt a Budapesti Közlöny 1906 febr. 21. (41 sz.), 1906 febr. 28. (49. szl 1906 
márcz. 13. (60. sz.) megjelent számai. A Rendeletek Tára sem ezeket, sem az 1906 jun. 27. ö;^sz- 
miniszteri rendeletekkel közzétett szerződéseket nem tartalmazza. 

(A képviselőház közgazdasági bizottságának jelentéséből,) A törvén jrjavaslal czélja a tör- 
vénytelen kormánynak a külkereskedelem terén tett intézkedéseit az állami élet törvényes medrébe 
átvezetni. Ez szükségessé teszi a magyar autonóm vámtarifa és a kötött kereskedelmi szerződések, 
illetőleg megállapodások törvénybe iktatását, továbbá felhatalmazást arra, hogy a kormány az auto- 
nóm vámtarifa alapján tárgyalásokat folytathasson, a szükséghez kéf)est átmeneti intézkedéseket tehes- 
sen, ideiglenes megállapodásokat belerjeszthessen, vépe kereskedelmi szerződéseket köthessen, melyek 
alkotmányos tárgyalás végett a törvényhozás elé terjesztendők. A mi a magyar vámtarifát és a tör- 
vénytelen kormány állal életbeléptetett szerződéseket illeti, azok törvényhozási tárgyalást követelnének. 
De az ország elsőrendű érdeke lévén, hogy mielőbb az ex-lex állapotból a külkereskedelmi viszonyok 
tekintetében is kiléphessen, a kormány felhatalmazást kér, hogy úgy az autonóm magyar vámtarifát, 
valamint az életbeléptetett kereskedelmi szerződéseket a törvényhozás további intézkedíéseig rendeleti 
úton életbeléptethesse. Ugyancsak rendeleti úton volnának 1906 deczember 31-ig terjedő hatálylyal 
életbelépteiendők esetleges megállapodások, rendelkezések, folytatandó tárgyalások, míg az esetleg kö- 
tendő kereskedelmi szerződések 1907 deczember 31-én túl terjedő hatálylyal köthetők. 

A bizottság beható tárgyalás után, mely a törvényjavaslat rendelkezéseinek helyességét, alkotmány- 
jogi szempontból halaszthatatlan szükségességét az alkotmányos jogrend mielőbbi helyreillítása szem- 
pontjából megvilágította, a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. A részletes tárgyalás során az 
első szakasz második bekezdése következőkép fogalmaztatott : ((Felhatalmaztatik továbbá a kormány, 
hogy a külállamokkal 1907 deczember 31-en túl, de legfeljebb 1917 deczember végéig terjedő ha- 
tálylyal a törvényhozás jóváhagyásának fentartásával kereskedelmi szerződéseket köthessen. A 3. §. 
utolsóelőtti és utolsó sora következőkép módosíttatott: a 1906. évi márczius hó 19-étől és 1906. évi 
márczius hó 12-től, illetve». Nag^r Fbrencz bizottsági tag úr az első szakasz második bekezdésének 
határozmányaira vonatkozólag, tekintettel a lejárat nélküli szerződésekre, különvéleményt jelent be. 
(1906 márczius 31-én. — 84. sz. rrom.) 

(A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentéséből.) Az 1899. évi XXX. t.-cz. egy új, az 
állam gazdasági érdekének megfelelő vámtarifa létrejöttének biztosítása czéljából eltiltotta a kormányt 
attól, hogy ezen autonóm vámtarifa megalkotása előtt idegen államokkal kereskedelmi szerződések 
kötése czéljából tárgyalásokba bocsátkozzék. Ennek daczára a volt kormány nemcsak hogy ily tár- 
gyalásokat folytatott a külföldnek több államával, hanem ezek közül többel a szerződéseket is meg- 
kötötte. Ez által az ország kényszerhelyaetoe jutott. Két út közül kell az egyiket választania. Vagy 
ki kell mondani, hogy a megkötött szerződések törvénytelenek, s a magyar államot nem kötik, a 
mely esetben úgyszólván az Összes külállamokkal való viszonyainkban a legnagyobb zavarok állanak 
elő Önnön magunknak mérhetetlen kárára, vagy pedig gondoskodnunk kell róla, hogy ezek a törvény- 
ellenesen létrejött szerződések legalább utólag a törvényes formának megfeleljenek. Ezt czélozza a 
törvényjavaslat. Czélozza pedig úgy, hogy egyrészt ezen már megkötött szerződéseknek, másrészt 
pedig magának az autonóm vámtarifának rendeleti úton való életbeléptetésére kér a kormány a javas- 
latban felhatalmazást. A pénzügyi bizottság a javaslatot elfogadta. 



Digitized by 



Google 



24 i906 : IV. U ez, Ujonczlétszám meg állapítása i905. és i906. évekre. 

h) a Svájczczal 1906. évi márczius hó 9-én kötött kereskedelmi szer- 
ződést. 

1906. évi márczius hó l-étől, illetve a jelen §. 2. h) ponljában em- 
liletl szerződést, 1906. évi márczius hó 12-től számítandó halálylyal, a 
törvényhozás további intézkedéséig rendeleti utón életbe léptethesse. 

3. §. Végül felhatalmaztatik a kormány, hogy a Szerbiával, Bulgáriával 
és Montenegróval való áruforgalmunknak kölcsönösen a legnagyobb ked- 
vezmény elve alapján való szabályozására vonatkozó ideiglenes megálla- 
podásokat, illetve rendelkezésekel 1906. évi márczius hó 19-élől és 1906. 
évi márczius hó 12-étől, illetve márczius 15-étől kezdődő hatálylyal 
életbe léptethesse/*> 

4. §• Jelen törvény kihirdetése napján lép életbe és végrehajtásával a 
ministerium bizatik meg. 



IV. TÖR\nÉNY-CZIKK 

a közös hadsereg és haditengerészet, valamint a honvédség u|oncz- 
létszámának az 1905. és 1906. évekre való megállapitása tárgyábau.(2J 

(Szentesítést nyen 1906. évi június hó 9-éD. Kihirdettetett az ((Országos Törvénytára 1906. évi 
június hó 9-én kiadott 1. számában 

1. §. Az 1904. évi VIII. t.-cz.-nek az a rendelkezése, mely az 1889. 
évi VI. t.-cz. 14. §-ában foglalt alkotmányos feltételek mellett a közös 



(1) V. ö. alább 1906 : XXI. t.-cz. 

(2) (A törvény javaslatának honv, miniszteri indokolása.) A véderőről szóló 1889. évi 
VI. t.-cz. íi. §-a a közös hadsereg és haditengerészet részére szükséges évi ujonczlétszám ot 103,100 
főben, és a honvédségről szóló 1890. évi V. t.-cz. 3. §-a — az előbb említett törvényczikk 14. §-ával 
megegyezőleg — a magyar honvédség fentartására szükséges évi ajonczjutalékot 12,500 főben állapí- 
totta meg. Ezek az ujoaczlétszámok az 1889. évi VI. t.-cz. 14. §-a értelmében 10 évre voltak érvé- 
nyesek, mely határidő az 1898. évben lejárván, minthogy a viszonyok az 1899. évtől az 1904. évig 
sem változtUL, a fennebb említett törvényekkel megállapított ujon(»létszámok az 1899. évi II., 1900. 
évi 1., 1901. évi L* 1902. évi L és az 1904. évi II. és VIH. törvényczikkek által az 1904. év végéig 
évről-évre változatlanul fen tartattak. Minthogy az 1904. évi VUI. t.-cz. 2. §-a értelmében a fennebb 
emiitett és már megállapított ujonczjutalékoknak változatlanul hagyására, vagy megváltoztatására ezéizó 
javaslatok alkotmányos tárgyalás végett az 1904. év lefolyása előtt lettek volna az országgyűlés elé 
terjesztendó'k, — azok a viszonyok pedi^, a meljrek az ujonczlélszámnak újonnan 10 évi ervénynyel 
való megállapítását eddig is gátolták, meg most is fennállanak, — újabb törvényt szükséges alKotni. 
mely arra az időre, a meddig az ujonczlétszám m^változtatása meg nem történhetik, tehát az 1906. 
év végéig meghosszabbítja, illetőleg fentartja az 1889. évi VI. t.-czikK 14. §-ának. valamint az 1890, 
évi V. t.-cz. 3. §-ának, illetőleg az 1904. évi Vili. t.-cz.-nek az ujonczlétszám megállapítására vo- 
natkozó rendelkezéseit, melyek szerint a közös hadsereg és a haditengerészet fentartására szükséges 
ujonczlétszám az ő Felsége uralkodása alatt álló mindkét állam részéről együttvéve 103,100 főben, a 
magyar honvédség fentartására szükséges ujonczjutalék pedig 12,500 főben állapíttatott meg. Mint- 
hogy azonban az 1889. évi VI. t.-cz. 14. §-ának első bekezdése értelmében a közös hadsereg és 
haditen^részet fentartására szükséges és 103,100 főben megállapított ujonczlétszám a magyar korona 

'országai között egyfelől, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között másfelől, a 
népesség számaránya szerint és pedig mindenkor a legutóbbi népszámlálás eredménye alapján osz- 
tandó fel, az 1900. évi deczember 31-én foganatosított utolsó népszámlálás eredményeit kellett alapul 
venni s ehhez képest a magyar korona országait terhelő ujonczjutalék az 1904. evi VIII. törvény- 
czikkben m^határozott 44,076 főben volt megállapítandó, és pedig akként, hogy az ujonczlétszám 
újabb megállapítására vonatkozó törvényjavaslat a mostani létszám megállapítására vonatkozó rendel- 
kezések hatályának lejárta előtt legyen az országgyűlés elé terjesztendő. Ennek a javaslatnak rendel- 
kezései lényegileg megegyeznek az 1904. évi Vili. t.-cz. rendelkezéseivel, de szükségesnek látszott 
szövegét eg^zerűbbé és szabatosabbá tenni. (1906 május 29-én. — 3. sz. irom.) 
(A képviselőház véderőbizottságának jelentése.) Az alkotmányos életünk rendjét súlyosan 



Digitized by VJ 



oogle 



i906: V, t. ez. Az i905. évi ujonczok megajánlásáról. 25 

hadsereg és haditengerészet évi ujoncziélszámát az Ö Felsége uralkodása 
alatt álló mindkét államra nézve együtt 103.100 főben, a magyar királyi 
honvédség évi ujonczlétszámát pedig 12.500 főben állapitotta meg; az 
1906. év végéig fentartatik. 

A közös hadseregnek és hadi tengerészetnek fentebb megállapitott 
103.100 főnyi évi ujoncziétszámából, az 1889. évi VI. t.-ez. 14. §-ának 
első bekezdéséhez képest és az 1900. évi deczember 31-én foganatositott 
népszámlálás eredményei alapján, a magyar korona országai az 1905. és 
1906, évek mindenikére külön-külön 44.076 főnyi ujonczjutalékot állita- 
nak ki. 

Az ujonezlétszámnak és az ujonczjutaléknak az 1906. éven tuI terjedő 
időre leendő megállapítása iránt még az 1906. év lefolyása előtt törvény- 
javaslat terjesztendő az országgyűlés elé. 

2, §. Ennek a törvénynek a végrehajtásával a honvédelmi minister 
bizatik meg, a ki ez iránt a közös hadügyministerrel egyetértőleg intéz- 
kedik. 



V. TÖRVÉNY-CZIKK 

az 1905. évi ujonczok megajánlásáról.d) 

(Szentesítést nyert 1906. évi június hó 9-én. Kihirdettetett a£ eOrezágos Törvénytár)) 1906. évi 
juniuflJ^ó 9-én kiadott 1. számában.) 

1. §. Az 1906. évi IV. t.-cz. i. §-ában a közös hadsereg és hadi- 
tengerészet számára megállapitott ujonczlétszámból a magyar korona 

megzayaró, törvényeink uralmát veszélyeztető események miatt az országgyűlés hosszú időn át nem 

gyakorolhatta a nemzetnek a véderőre vonatkozólag biztosított joga^. így nem állott módjában az sem, 
ogy az ujonczlétszám megállapítása iránt határozzon. Az 1889 : VI. t.-cz. 14. §-a az ujonczlétszámot 
10 évre állapította meg. £zen határidő az 1898. év végével lejárt és az ujonczjutalék kérdésének sza- 
bályozása az új véderőtörvénynek lenne egyik legfontosabb feladata. Az új véderőtörvény megalkotá- 
sának akadályai ismeretesek. 1899-től kezdve évről-évre kellett az ujonczlétszám megállapításáról az 
1889. évi VI. t.-cz. 14. §-ának hatályban tartásáról gondoskodni. Az 1905. évre nézve már ez sem 
volt lehetséges, mivel a véderő nemzeti irányú fejlesztése tárgyában a törvényhozás tényezői közölt 
kiújult elleniiétek alkotmányszerű elintézés alá nem kerültek. E tekintetben a helyzet ma sem változott. 
Az alkotmányellenes kormány helyébe azonban a nemzet egyetemének bizalmát biró kormány lépett, 
a melynek hivatalba lépése alkalmával tett ama nyilatkozatát, hogy a véderő kérdéseiben folytatott 
nemzeti küzdelemnek a maga elé tűzött törvényhozási feladatok megoldása után megejtendő új válasz- 
tásokig való elhalasztását a kormányalakítás egyik feltételéül elfogadta, — az idei választásokon meg- 
nyilatkozó nemzeti akarat is magáévá tette. A bizottság éppen ezért nem kivan a kormány alkotmá- 
nyos működése elé akadályokat gördíteni és annak hangsúlyozásával, hogy a bizottságnak a jelen 
helyzetből folyó ezen magatartása a képviselőház 1905. évi május hó 1^-én elfogadott feliratában 
foglalt elvi álláspontnak sérelmére nem szolgálhat : az előterjesztett törvényjavaslatot úgy általánosság- 
ban mint részleteiben, — a hozzácsatolt indokolás alapján ama kívánságának kijelentésével ajánlja 
elfogadásra, hogy jövőre nézve a törvény szövegében az 1867. évi XII. t.-czikkben foglalt s a fennálló 
közjogi helyzetnek megfelelő kifejezései visszaáliíttassanak. (1906 május 31, — 75. sz. irom.) 

(1) M törvény javaslatának honv. min. indokolása.) A közös hadsereg és haditengerészet, 
valamint a honvédség fentartására szükséges évi ujonczjutalékok t-'nyleges kiállítása a magyar alkot- 
mánynak régibb tönényokben is kifejezett és az 1889. évi VI. törvény czikk 14. -§-a utolsó bekezdé- 
sében is benfoglalt alapelve értelmében csak akkor történhetik meg, ha ezeket az ujonczjutalék okát az 
országgyűlés arra az évre már megszavazta. Minthogy az ujonezlétszámnak az 1906. év végéig való 
megállapítása, illetőleg fentartása iránt már külön törvényjavaslatot nyújtottam be, ezen törvény- 
javaslat az ujonczjutalékok kiállítása iránt adandó meghatalmazásnak az országgyűlésen való meg- 
szavazását és a kivételes helyzetből folyó kivételes rendelkezéseknek törvénybeli szabályozását cze- 
lozza. A törvényjavas'at első bekezdése szerint a közös hadsereg és a haditengerészet fentartására a 
niagyar korona országaiból kiállítandó évi ujonczjutalék 44,0 i6 főben, a honvédség ujonczjutaléka 
főben, azaz az ujonczlétszám megállapítása iránt benyújtott törvényjavaslatban meghatározott 



niagyar 
12,500 1 



Digitized by \JKJKJ 



gle 



26 i906 : V. t ez. Az i905. évi ujonczok megajánlásáról, 

országai által kiállítandó 44.076 főnyi^ továbbá a honvédség számára 
megállapított 12.500 főnyi ujonczjutalékoknak, végre az 1889. évi VI. 
t.-cz. 15. §-ában emlitelt póttartalékosoknak kiállítása at 1905. évre 
ezennel megszavaztatík. 

2. §. Ezeknek az ujonczoknak és póttartalékosoknak a kiállítása czél- 
jából az 1889. évi VI. t.-cz. 38. §-a értelmében az 1884., 1883. és 
1882. évben született állításkötelesek hívandók fel és az 1905. évre 
végrehajtandó fősorozás kivételesen az 1906. évi június ll-től július 14-íg 
(Budapest szék- és főváros területén 1906. évi június ll-től július 21-ig) 
terjedő időszak alatt tartandó meg. 

Az ujonczjutalékok kivetése, végleges számbavétele és a besorozottak 
állománybavétele, eltérőleg az 1889. évi VI. t.-cz. 15., 42. és 8. §§-aiban 
foglalt rendelkezésektől, a következő időpontokban ejtendő meg: 

Az ujonczjutalékok kivetése az egyes hadteslterületeken belül az egyes 
sorozójárásokra az 1902. évi sorozási eredmények alapján s az 1904. 
évi szeptember 1-étől 1905. évi augusztus 31-éig végleg elrendelt pót- 



mennyiségben szavaztatnék mog, valamint ugyanitt foglaltatik a meghatalmazás azoknak a póttarta- 
lékosoknak besorozására is, a kik a közös hadsereg, Haditengerészet és a honvédség ujonczjutaléká- 
nak teljes fedezése után az 1889. évi VI. törvényczikk 15. §-ához képest akár mint fölös számmal 
besorozottak, akár más czímen a póltartalékba osztandók be. A 2. §. első bekezdésében az ujoncz- 
állítás időszaka azért állapíttatott meg az 1906. évi június 11 -étől július 14-éig terjedő időben, hogy 
az ujonczok már augusztus 1-én bevonulhassanak és ez által az 1888. évi XVIII. törvényczikk alap- 
ján kivételes tényleges szolgálatra behivott póttartalékosok minél előbb elbocsáthatók legyenek, to- 
vábbá, hogy a honvédség békelétszámának fentariása érdekében az ujonczjutalékok kivetése, végleges 
számbavétele és a besorozottak állománybavétele időpontját is az 1889.' évi VI. törvényczikk 15., 42. 
és 8. §§-aiban foglalt rendelkezésektől eltérőleg akként kellett megállapítani, hogy az ujonczok állo- 
niánybavétele és bevonulása már augusztus 1-én minden akadály nélkül megtörténhessék. A 2. §. 
negyedik bekezdésében pedig arról kellett gondoskodni, hogy azok a besorozott ujonczok, a kik állí- 
tási kötelezettségüknek saját hibájukon kívül az ujonczjutalékok országgyűlési megszavazásának kése- 
delmezése miatt a törvényben meghatározott időben eleget nem tehettél, ne terheltessenek három év- 
nél hosszabb tényleges szolgálattal, holott az 1889. évi VI. törvényczikk 8. §-a értelmében ezeknek 
szolgálati ideje azon év deczemb'er 31-én végződnék, a melyben a szolgálati kötelezettség letelnék, 
tehát a közös hadseregbe besorozottak csak 1909. évi deczember 31-én, a honvédségbe besorozottak 
pedig csak 1908. évi deczember 31-én volnának a tartalékba helyezhetők s így kivételes rendelkezés 
nián^ában öt hónappal hosszabb tényleges szolgálati idő terhelné őket a köteles három, illetőleg kél 
évi tényleges szolgálaton felül. Ugyanezen okból az összes szolgálati időt visszamenőleg attól az idő- 
ponttól kellett számíttatni, a mely időpontban az kezdetéi vette volna akkor, ha az 1905. évre so- 
rozásra kerülő egyének állíiási kötelezettségüknek még az 1905. év folyamán elegei tehettek volna. 
(1906 május 29. — 4. sz. irom.) 

(A képviselőház véderő-bizottságának jelentése.) Az ujonczlélszám megállapításáról szóló tör- 
vényjavaslat tárgyában előterjesztett jelentésünk rendén elfoglalt álláspontunk folyományaképen az ott 
hangsúlyozott elvi fentartásra való hivatkozással ezen törvényjavaslatot is, a hozzácsatolt indokolás 
alapján úgy általánosságban, mint — az alább előadandó módosítással — részleteiben is elfogadásra 
kell ajánlanunk. Elengedhetetlen kötelességünknek tartjuk azonban, hogy rámulassunk ama törvény- 
telenségekre, a melyeket a legutóbbi alkotmányellenes kormányzat az országgyűlés ujonczme^ajánlási és 
megtagadási jogának szándékos kijátszásával elkövetett, a midőn a képviselőház 1905. évi június hó 
21-én hozott 409. számú határozatának is világos tilalma ellenére a véderő kiegészítését, illetőleg 
létszámának fentarlását részint úgynevezett «önkéntes) ujonczozással, részint az 1888. évi XVIU. t.-cz. 
meg nem engedett alkalmazásával eszközölte és a törvényhatóságokat alkotmányos ellentállási köteles- 
ségeik teljesítése miatt önkormányzati jogaikban önkényuralmi rendszabályokkal megtámadta. Ezen 
tiltakozásnak jelentésünkbe való felvételét a jogfolytonosság követelményeire való tekintettel tartottuk 
szükségesnek. A javaslat 2. §-ának első bekezdésében a fősorozás idejére vonatkozó rendelke- 
zést Budapest szék- és fővárosra nézve akként kívánjuk módosítani, hogy annak területén, a külön- 
leges viszonyokra való tekintetlel, a fősorozás 1906 június ll-től július 21-ig terjedő időszak alall 
tartassék meg. Végül azon aggodalmakra való figyelemmel, hogy a folyó évben két fősorozás is tar- 
tatván egy év alatt, nem három, hanem négy korosztály lesz felhívandó s így az 1882. évben szü- 
letett állításkötelesek életviszonyaiban esetleg káros zavarok állhatnak elő : a bizoltság a honvédelmi 
miniszter úr hozzájárulásával ama kívánságának ad kifejezést, hogy az 1882. évben születeti állítás- 
köteleseknek lehető.cg a póttartalékba sorozása iránt megfelelő gondoskodás történjék. (1906 május 
31-én. — 76. sz, irom.) 



Digitized by 



Google 



i906 : VL t ez. Az i906, évre kiállítandó ujonczok megajánlásáróL 27 

legényeknek is számításba vételével a fősorozást megelőzőleg, a végleges 
számbavétel minden sorozójárásban a fősorozás alkalmával, a póttartalék- 
nak a közös hadsereg és a honvédség közt való felosztása pedig a fő- 
sorozás befejezése után, végre a besorozottak állománybavétele augusztus 
hó l-jén foganatosítandó. 

Azoknak tényleges szolgálati ideje, a kik bezárólag az 1906. évi július 
26-ig a fősorozás vagy igazolt utóállitás alkalmával a rendes avagy a 
törvényes alapon meghosszabbított szolgálati kötelezettség mellett Boroz- 
tatnak be, valamint azoké, a kik ugyanezen időpontig rendes szolgálati 
kötelezettség mellett önkéntesen léptek be, vagy fognak belépni; állo- 
mányba vélelök időpontjával kezdődik és eltérőleg az 1889. évi VI. t.-cz. 
8. §-ának rendelkezésétől, abban az évben, a melyben a törvényes tény- 
leges szolgálati idő letelik, kivételesen az állománybavételnek megfelelő 
naptári nappal ér véget. 

Mindezeknek a védköteleseknek összes szolgálati ideje, valamint a 
folyó évi július 26-áig rendes sorozás utján felavatott egyévi önkénteseké 
is az 1905. évi deczember 31-étől számítandó. 

3. §. Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba és végrehajtásával 
a honvédelmi minister bizatik meg, a ki a 2. §. tekintetében a közös 
hadügyministerrel egyetértőleg fog intézkedni. 

VI. TÖRVÉNY-CZIKK 

az 1906. évre kiállitaudó ujonczok megajánlásáról.d) 

(Snntesftést nyert 1906. évi junuis hó 9-én. Kihirdettetett az c Országos Törvénytár o 1906. évi 
június hó 9-én kiadott 1. számában.) 

1. §. Az 1906. évi IV. t.-cz. i. §-ában a közös hadsereg és hadi 
tengerészet számára megállapított ujoncziétszámból a magyar korona 
országai által kiállítandó 44.076 főnyi, továbbá a honvédség számára 
megállapított 12.500 főnyi ujonczjutalékoknak, végre az 1889. évi VI. 
t.-cz. 15. §-ában említett póttartalékosoknak kiállítása az 1906. évre 
megszavaztatik. 

2. §. Ezeknek az ujonczoknak és póttartalékosoknak a kiállítása czéljá- 
ból az 1889. évi VI. t.-cz. 38. §-a értelmében az 1885., 1884. és 1883. 
évben született állitáskötelesek bivandók fel és az 1906. évi fősorozás 
kivételesen az 1906. évi október 10-élől november 30-ig terjedő időszak 
alatt tartandó meg. 

(1) (A tőrvény javaslatának honv, min. indokolásából.) A 2. §. első bi^kozdésében az iijoncz- 
állítás időszaka azért állapíttatott raee az 19C6. évi október 10-étŐl november 30-áig terjedő időben, 
hogy a sorozáshoz szükséges ujonczállílási előmunkálatok elŐkészíthetők legyenek, de a besorozott 
ujonczok még az 1906. év végén bevonulhassanak vagy legalább állományba vétethessenek és szolgá- 
lati idejök kivételes számítása iránt rendelkezni ne legyen szükséges. Ugyanezen okból a 2. §. má- 
sodik és harmadik bekezdésében az njonczjutalékok kivetése, végleges számbavétele és a besorozottak 
állománybavétele időpontját is az 1889. évi VI. törvény czikk 15., 42. és 8. §§-aiban foglalt rendel- 
kezésektől eltérőleg akként kellett megállapítani, hogy az ujonczok bevonulása vagy legalább állo- 
mánybavétele már deczember 31-én minden akadály nélkül megtöriénhessék. (1906 május 29. — 
8. sz. irom. ; v. ö. a képv. véderő- bizot is. 1906 május 3l-én 80. sz. jelent.) V. ö. 1906 
szept. — 69,000. sz. honv. min. rend., az 1906. évi njonezjutalék végleges számbavételéről és be- 
osztásáról. (R. T. 1222. 1.) 



Digitized by 



Google 



28 i906 : VIL t. ez. Kereskedelmi szerződés SvájczczaL 

Az ujonczjutalékok kivetése, végleges számbavétele és a besorozottak 
állományba vétele, eltérőleg az 1889. évi VI. t.-cz. 15., 42. és 8. §§-aiban 
foglalt rendelkezésektől, a kővetkező időpontokban ejtendő meg: 

Az ujonczjutalékok kivetése az egyes hadtestterületeken belül az egyes 
sorozójárásokra az 1902. évi sorozási eredmények alapján s az 1905. 
évi szeptember 1-étől 1906. évi augusztus 31-éig véglegesen elrendelt 
pótlegényeknek is számitásba vételével a fősorozást megelőzőleg, a végle- 
ges számbavétel minden sorozó] árasban a fősorozás alkalmával, a póttar- 
taléknak a közös hadsereg és a honvédség közt való felosztása pedig a 
fősorozás befejezése után, végre a besorozottak állománybavétele 1906. 
évi deczember 31-én foganatositandó. 

3. §• Ez a törvény kihirdetése alapján lép hatályba és végrehajtásával 
a honvédelmi minister bizatik meg, a ki a 2. §. tekintetében a közös 
hadügyminislerrel egyetértőleg fog intézkedni. 



Vn. TÖRVÉNY-CZIKK 

a Svá)czczal 1906. évi márczlus hó 9-én kötött kereskedelmi szerző- 
dés és az ennek életbeléptetésére vonatkozó aNyilatkozat* beczikke- 

lyezésérőLd) 

(Szentesítést nyert 1906. évi július hó 30-án. A szerződésre yonatkozó megeró'sitő okiratok Bécsben, 
1906. évi július hó 30-án cserélteltek ki. Kihirdettetett az cOrszágos Törvénytár » 1906. juhus 

hó 31-én kiadott 2. számában.) 

A Svájczczal 1906. évi márezius hó 9-én kötött kereskedelmi szerző- 
dés és az ennek életbeléptetéséibe vonatkozó 1906. évi június hó 28-án 

(1) (Az 1906 május 29-én 22. sz. a. a képviselőház elé terjesztett tőrvény javaslat keresk. 
min. indokolásából.) Svájczhoz való kereskedelmi viszonyaink legutóbb az 1891. évi deczember hó 
10-én kötött és az 1892 : VIL törvényczikkbe iktatott kereskedelmi szerződés által voltak szabályozva. 
E szerződés tarifaszerződés volt és a Némeibirodalommal, Olaszországgal és Belgiummal kötött tarifa- 
szerződéseinkkel egyidejűleg, 1892. évi február 1-én lépett éleibe s lejárati ideje, úgy mint a többi 
középeurópai államoknak velünk és egymás közölt kötött szerződéseié is, 1903. évi deczember 31~iké- 
ben volt megállapítva. Minthogy azonban az illető államok vámpolitikai előkészületeiben beállott kése- 
delem következténen a Németbirodalom, valamint az általa inaugurált új középenrópai vámrendsrerhez 
csatlakozott többi államok új autonóm vámtarifái és új kereskedelmi és vámszerzőaései csak 1906. évi 
márezius 1-én léptek életbe, a szóban levő korábbi alapvető szerződések legnagyobb része hallgatólag 
meghosszabbíttatott s azok fentemlített lejárati határideje 1906. évi február hó 28-ig tovább folyt 
Ugyanezen időpontban jártak le a Némelbirodalommal fennállott kereskedelmi szerződésünkön kívül 
az általunk felmondott belga, orosz és szerb szerződéseink is. Az olasztól eltekintve, melynek érvénye 
az 1904 : XXXVIU. törvényczikkbe iktatott nyilatkozat által (a borvámzáradék kivételével) az új ke- 
reskedelmi szerződés életbeléptéig 1905 deczember 31-én túl hat havi felmondás mUlett fentartatott, 
alapvető tarifaszerződéseink közt a lejárati idő egybeesését illetőleg csupán a svájczi képezett kivételt, 
miután a Svájcz részéről 1905. évi szeptember hó 19-ikére mondatott fel. Midőn a svájczi kormány 
1904. szeptember 19-én kereskedelmi szerződésünket 1905 szeptember 19-ikére felmondotta, azon 
kívánságának adott kifejezést, hogy a szerződéses viszony megújítása végett a b'zottsági tárgyalások 
mielőbb megindíttassanak. Áz akkori kormány eleintén vonakodott ugyan tárgyalásokba bocsátkozni, 
később azonban mégis hozzájárult azokhoz, daczára az 1899. évi XXX. V-cz- rendelkezéseinek és íj^y 
indultak meg a tárgyalá^plí új szerződés kötése iránt. 1906 január 1-én kél havi provisórium jött 
létre Svájczczal, majd ennek tartama alatt maga a szerződés, melyet van szerencsém ezennel De- 
mutatni. 

Úgy a szerződés, mint mellékletei, valamint az egyidejűleg megállapított állategészségügyi egyez- 
mény, mely csak a kereskedelmi szerződés végleges haiálybaléptével egyidejűleg válik érvényessé, 
úgyszintén a vasúti forgal mban való vámkezelésről szóló egyezmény magyar és német nyelvű ere- 
deti szövegben állapíttattak meg és Írattak alá. E szerződésre nézve ki kell jelentenem, hogy ez az 
1899. évi XXX. t.-cz. határozott rendelkezései ellenére jött létre, a mennyiben az idézett törvény 



Digitized by 



Google 



i906 : VIL t, ez. Kereskedelmi szerződés SvájczczaL 29 

kelt ^Nyilatkozat:^) ezennel az ország törvényei közé iktattatik azzal, hogy 
az ezen szerződésben és mellékleteiben előforduló osztrák-magyar autó- 



érteimében mindaddig, míg az új vámtarifa megalkotva nincs, kereskedelmi szerződés külállammal 
nem lett volna köthető. De egyébként is beleütközik ez a szerződés az 1899. évi XXX. t.-czikkbe, a 
mennyiben nem tesz eleget az idézett t.-cz. 1. §-a azon rendé kezesének, mely szerint — a magyar 
korona orszigai és ö Felsége többi királyságai és országai közt fenforgó vám- és kereskedelmi viszo- 
nyok az 1907. év végéig terjedő időtartamra az 1867. évi XII. t-cz. 68. §-ában az országnak fen- 
tartott önálló rendelkezési jog alapján szabályoztatván — az ezen idő alatt esetleg kötendő kereske- 
delmi szerződések, a melyek az 1899. évi XXX. t-cz. 4. §-a értelmében az 1907. éven túl terjedő 
időre nem leltek volna köthetők, — a két állam nevében kötendők. A bevégzett ténynyel szemben, 
midőn e szerződést a szerződő külállam már szószeri nt törvényerőre emelte, arra lehet csak szorít- 
koznunk, hogy a fentebbi fentartásnak kifejezést adjunk. Mielőtt az ekkép létrejött és ezennel alkot- 
mányos tárgyalás végett bemutatott kereskedelmi szerződés ismertetésére áttérnék, szükségesnek vélem 
a Sv^jczczal való kereskedelmi viszonyaink es árúforgalmunk jelentőségére nézve a következőkben 
foglalt legfontosabb statisztikai adatokat előrebocsátani. 

Svájcz külkereskedelmi forgalma az 1891- tői 1904-ig terjedő időszak alatt jelentékeny fejlődést 
mutat. Svájcz összes bevitelének értéke ugyanis ezen idő alatt 914 millió frankról 1200 millió frankra, 
összes kivitelének értéke pedig 666 millió frankról 883 millió frankra emelkedett. A */. a. kimutatás- 
ból látható, hogy Svájcz összes bevitelének értéke évről-évre felülmúlja .az onnan kivitt árúk össz- 
értékét, vagyis Svájcz is azon államok közé tartozik, melyek kereskedelmi mérlege állandóan passziv. 
A beviteli többlet minden évbev igen jelentékeny, a legnagyobb 331, illetve 323 millió frank az 1899. 
és 1904. évben volt. Svájcz kereskedelmi mérlege a fentebbi táblázatban foglalt adatok szerint a vámterü- 
lettel szemben is passziv. A vámterület kiviteli többlete azonban tetemcsen csökken, míg ugyanis 1891- ben 
50 millió frank volt, 1904-ben már csak 29 millió frankot tett. Míg a vámterületről á Svájczba be- 
vitt árúk értéke 70—86 millió frank közt ingadozva inkább csökkenő irányzatot mutat, addig Svájcz- 
nak a vámterületre irányuló kivitele folytonos emelkedést mutat s 1891-ben még csak 36 millió 
frankot tett, 1904-ben ellenben már 52 millió frankra emelkedett. A százalékos arány szerint azonban 
a vámterületnek Svájcz forgalmában való részedésc mindkét irányban folytonos csökkenést mutat. Az 
1891. évben ugyanis a vámterület bevitele Svájcz összes bevitelében 189i-ben 86*7 millió frankkal, 
9-5%-kal részesedett, 1804-ben ellenben részesedése 81-8 millió frankra, 6-8%-ra szállott alá. Épúgy 
hanyatlik a százalékarány szerint Svájcznak a vámterületre irányuló kivitele is, mert bár a kivitel 
értéke abszolút számokban a szóban levő időszak alatt 36*2 míUio frankról 52*4 millió frankra emel- 
kedett, azonban a százalékarány 1904-ben csak 5% volt az 1891. évi 5*4% részesedéssel szembea. 

Adataink szerint Svájcz külkereskedelmi forgalmában a legjelentékenyebb szerep azon né^y vám- 
területnek jut, melyek a svájczi vámterületet határolják. Ezeken kívül még csak iXagybritannia és az 
Északamerikai Egyesült-Államok azok, a melyek a svájczi ipar termékeinek állandó és elég jelenté- 
keny píaczot nyújtanak. A vámterületről, valamint a Német-, Franczia- és Olaszországból Svájczba 
bevitt árúk értéke állandóan majdnem 70%-át teszi Svájcz összes bevitelének s a svájczi kivitelben 
is körülbelül 48%-kal részesedik e négy vámterület. Úgy a be-, mint a kivitelben a legjelentéke- 
nyebb szerep a Némelbirodalomnak jut, a mely 1891-ben 293 millió írank értékű árút helyezett el a 
svájczi piaczokon s kivitele azóta folyton emelkedve, 1904-ben már a 376 millió frankot is meg- 
haladta, Svájcz kivitele a Németbirodalomba ugyanezen időszakban nem mutat ily nagy fejlődési, 
1891-ben 164 millió frank volt s 1904-ben 211 millió frankra emelkedett ugyan, de a százalékos 
arány szerint siagnáczió mutatkozik. 

Németország után Francziaországból szerzi be Svájcz külföldi szükségletének legnagyobb részét. 
Svájcz bevitele Francziaországból 1904-ben 238 millió frank volt szemben az 1891. évi 214 millió 
frankkal. Svájcznak Franczíaországba való kivitele jóval csekélyebb, mint onnan való bevitele s a ki- 
vitelben határozott hanyatlás észlelhető, mely 1891-ben 124 millió, 1904-ben pedig 107 millió frank 
értéket képviselt. Százalék szerint még nagyobb a csökkenés, ugyanis míg 1891-ben a Franczía- 
országba kivitt árúk a svájczi kivitel 18 6%-át tették, addig 1904-ben már csak 12*1 %-át. Olasz- 
ország Svájczba az 1891. évben 136 millió, 1904-ben 169 millió frank értékű árút vitt, Svájcznak 
Olaszországba ránynló kivitele jóval csekélyebb értékű és hosszabb stagnálás uián csak az utóbbi 
években vett nagyobb lendületet. 

A vámtenilet és Svájcz közt való összes árúforgalom értéke a fent kimutatott évek (1891 — 1904) 
mindenikében meghaladta a 100 millió koronát. A magyar árúforgalmi statisztika szerint Svájcz árú- 
forgalmából a magyar korona országainak csak csekély rész iut és 10—12 millió korona közt mozog. 
M(^'egyzendő azonban, hogy e számok tulajdonképen nem adják hű képét a Magyarország és Svájcz 
közt való árúforgalomnak, mert hazánk és Svájcz közölt az árucsere nem mindig közvetlen, hanem 
úgy a behozatalnál, mint a kivitelnél osztrák kereskedők közvetítik azt, úgy, hogy tényleges forgal- 
munk Svájczczai valószínűleg jóval nagyobb az itt kimutatott közvetlen áruforgalomnál. Az összes be- 
és kiviteli forgalomnak túlnyomó része, mind a három statisztika szerint, úgy Magyarországnál, mint 
a vámterületnél, a Svájczba irányuló kivitelre esik. 

Svájcz bevitelében a nyersanyagok állanak első helyen, melyeknek beviteli értéke a szóban levő idő- 
szak alatt 310 millió frankról ^9 millió frankra emelkedett. A gyártmányok beviteli értéké az ab- 
szolút számokban ugyan szintén növekedett (251 millió frankrór389 millió frankra), de az arány- 
számok irányzata (1891-ben 32*8% és 1904-ben 31*4%) inkább arra mutat, hogy Svájcz ipara fej- 
lődése folytán aránylag mind kisebb mértékben szorul a külföldi iparczikkekre. Az élelmiszerek beviteli 



Digitized by 



Google 



J 



30 1906 : VII. t. ez. Kereskedelmi szerződés SvájczczaL 

nom vámtarifa alatt az 1906. évi III. t.-cz. 2. §. 1. pontja alapján életbe- 
léptetett, s a magyar korona országaira érvényes autonóm vámtarifát kell 

ériéke 264 millió frankról 381 millió frankra emelkedett, e csoport részesedése azonban az arány- 
számok szerint (32-1 % — 30*7%) csökkenést mutat. A bevitt nyersanyagok közül évről-évre nagy tál- 
súlylyal emelkednek ki a textilipar nyers anyagai. Nagy számokkal szerepel a gyáripar fejlődésével 
kapcsolatosan a kőszén bevitele is. Az élelmezési czikkek közt legnagyobb a búza és bor bevitele, 
jelentékeny még a vágómarha és sertés bevitele s állandóan emelkedik a hús- és tojásbevitel. Magyar- 
ország és a vámterület legerősebben az élelmiszerek csoportjánál van érdekelve, így különösen az 
ökör-, tojás- és borbevitel évenkint meghaladja külön-külön a két millió frankot, a vaj- és húsbevitel 
egyenkint egy millió frank körül mozog, a hüvelyesek és a sertések bevitele meghaladja külön-külön 
a fél millió frankot. Svájcz kivitelénél a gyártmányok részesedése túlnyomó (7o%), a mi a svájczi 
ipar fejlettségének kétségtelen bizonyítéka. A gyártmányok kiviteli értékéoen csaknem állandó a növe- 
kedés, a mennyiben az az 1891. évben 511*5 millió frankról 1904. évben 673*4 millió frankra emel- 
kedett. A gyártmányok kivitelének mintegy Vs része a textilipar termékeire esik. A pamoliparnál a 
pamuthimzések, ezen speciális svájczi gyártmányok emelkednek ki főleg az utóbbi években hatalmas 
növekedéssel ; az egyes nyers pamutfonalak kivitele ellenben állandó csökkenést mutat fel. A selyem- 
szövetek, valamint a festett selyem kivitele óriási emelkedést tanúsít. Legfőbb kiviteli czíkke Svájcz^ 
nak a zsebórák ; azonban csak az aranyórák kivitele emelkedett, míg az ezüstórák kivileli forgalma 
tetemesen hanyatlott. A vegyészeti ipar termékei közöl különösen a festékek örvendenek a külföldi 
piaczokon nagy kelendőségnek. Az éielmi czikkek kiviteléből */3 rész a sajtokra esik. Az utóbbi évek- 
nen még rohamosan emelkedik a sűrített tej és csokoládé kivitele. A vámterületnek Svájczból eredő 
behozatalában, a sajt kivételével, csaknem csupa gyártmányok és félgyártmányok szerepelnek leg- 
nagyobb összegekkel. így a tiszta selyemszövetek, zsebórák és festett selyem behozatala Svájczból 
évenkint a nyolcz millió koronái meghaladja; a floretsel}em, pamutfonál és hímzett pamutszövetek 
behozatala pedig az egy millió koronát- A vámterületnek Svájczczal való árú forgalmából Magyar- 
országnak csak csekély rész jut. Igaz, hogy Magyarország forgalmának egy részéi osztrák kereskedők 
közvetítik és így az a kimutatottnál tényleg nagyobb, de kivitelünk Svájczba mégis csökkenő, be- 
hozatalunk pedig emelkedő irányzatot tüntet fel. A míg ugyanis Magyarország 1901-ben a vám- 
terület Svájczba irányuló kivitelében 24%-kal részesedett, addig ez az arányszám 1904. évben 14%-ra 
szállott le. 

A vámterületnek gabnaneműekből Svájczba való kivitele, mely még 1891-ben 32 millió frankra 
rúgott s melylyel régebben uralta a svájczi píaczokat, rohamosan csökken évről-évre s 1905-ben már 
a fél millió frankot is alig haladta meg. Helyünket a svájczi piaczoknak gabnaneműekkel való ellátá- 
sában Oroszország, Rumánia és Északamerika foglalták el. Az állatokból a vámterületnek Svájczba 
való kivitele még 1890-ben is meghaladta a 20 millió frank ériékét s gyakran felülmúlta még a fa- 
árúkból való bevitel ériékét is. Most már e kivitel Olaszország növekvő versenye következtében átlag 
miniegy csak hat millió frankot képvisel évenkint. A vámterület Svájczba való borbevitele is a ko- 
rábbi évekkel szemben, főleg az olasz és spanyol verseny következtében mintegy felére csökkent s 
átlag már csak mintegy bárom millió frankot tesz évenkint. 

A búzabevitcl, mely még a kilenczvenes évek elején számottevő értéket képviselt, az utolsó években 
teljesen jelentéktelenné törpült. A szárnyasok bevitele emelkedőben van, a tojás- és vajkivitel mej^lelie- 
tősen állandó ; maláta-, czukor- és szeszkivitele emelkedőben van, hasonlóképen a fáé is. Azonkívül 
kiviszünk még faanyagot, papirost, sört, benzolt, kőolajat, czipész- és apróárút, üveget, porczellánt 
és kőedényt, vasat és vasárút. 

A) Tarifa. 

(Vámok a Svájczba való bevitelnél.) 

A szerződési tárgyalásoknak az 1902 október 10-iki új svájczi autonóm vámtarifa képezte alapját, 
mely 1906 január 1-éu lépett éleibe. Ezen tarifa által a korábbi (1891 április 10-iki) svájczi auto- 
nóm vámtarifa legtöbb tétele tetemesen felemeltetett s épen azon mező- és erdőgazdasági termékek 
vámjai emeltettek leginkább, a melyek Svájczba irányuló kivitelünknek zömét képezik. Az új szerző- 
déses A) tarifa egyes tételei közül Magyarország kivileli érdekei szempontjából a következők eme- 
lendők ki : 

A megkötésektől eltekintve, az élelmiszerek és élvezeti czikkek gabona és hüvelyesek alosztályában 
Svájcz vámmérsékléseket a rizsen kívül csak a malátára (a velünk kötött új szerződésében) és a tészta- 
neműekre (Olaszországgal kötött új szerződésében) engedélyezett. Ez osztálynál, a rizsdara vámjának 
kivételével, az új vámtdrifában fentartatott a status quo. Gabonában és hüvelyesekben való kivitelünk 
Svájczba az utóbbi évtized alatt jelentőségéből nagyon veszített. Búzakivitelünk 1905-ben már csak 
28 ezer korona értéknek felelt meg, holott a kilenczvenes években még a magyar búzának jutott ki- 
vitelünkben a legelőkelőbb szerep. 

A magyar búzának Svájczba való kivitele az 1890. évtől kezdve állandóan csökken, sőt 1899. év- 
ben Svájczba Magyarországból egyáltalán nem szállítottak búzát. A magyar korona országai kivitelé- 
ben beállott nagy csökkenéssel párhuzamosan haladt természetesen a vámterület búzakivitelének csök- 
kenése is A miíy mértékben mi háttérbe szorultunk búzsJcivitelünket illetőleg és a mily mértékben 
emelkedett Svájcz fogyasztása, épen oly mértékben foglalt tért a svájczi piaczokon különösen az orosz 
és az Északamerikai Egyesült-AllamokDÓl származó búza. Rozsot számotlevő mennyiségben ma már 



Digitized by 



Google 



i906 : VIJ, t. ez. Kereskedelmi szerződés Svájczczal. 31 

érteni, a mely a szerződés megkötésénél alapul vett vámtarifával ugy 
tételeiben, mint rendelkezéseiben megegyező ; továbbá, hogy az ezen szer- 

közvetlenüi Magyarországból nem viszünk ki Svájczba. A zab vámja, mely az új svájczi autonóm 
vámtarifában 030 frankkal meghagyatott. Svájcznak úgy a Németbirodalommal, mint velünk kötött 
líj szerződésében egyszerűen csak megköttetett. Zabkiviielünk az utóbbi években nagyon változó képet 
mutat fel s egészen a termési viszonyokhoz idomult. 

Az árpa vámja, mely Svájcz részéről az új aulonom vámtarifában változatlanul meghagyott 0*30 
frankkal új szerződésünkben megköttetett, vagyis a korábbi szerződéses status quo változatlanul fen- 
tartatott. Arpakivitelünk általában véve szintén csökkenő irányzatot mutat. Tengeri kivitelünk az utóbbi 
években nagymérvű ingadozásoknak voll alávetve, de e termény kivitelében is a csökkenő irányzat 
félreismerhetetlen. A vámterület kivitele szintén ily képet mutat fel s ha tekintetbe vesszük, hogy a 
köztársaság tengeri bevitele a legutóbbi években meglehetősen emelkedett, a vámterület bevitelében 
bekövetkezett csökkenés még szembeötlőbb. Babkivitelünkben sem tapasztalható emelkedés. Borsó- és 
lencsekí vitelünk alig tesz számot és a legutóbbi években sok esetben teljesen szünetelt. Az a körül- 
mény, hogy gabona- és hüvelyes kivitelünk Svájczba az utóbbi évtized alatt jelentőségéből nagyon 
veszített, első sorban arra vezethető vissza, hogy a vámterület, eltekintve az árpától, mely árú mint 
ilyen különösen Németország felé irányuló kivitelünkben és maláta alakjában Svájczba való kivitelünk- 
ben is még mindig jelentős szerepet játszik, a belfogyasztás emelkedése folytán nem rendelkezhetik 
oly nagy felesleggel, mint évekkel ezelőtt, másrészt azonban kétségtelen az is, hogy az orosz, ame- 
rikai és rumán gabonaneműek versenye is hozzájárult ahhoz, hogy a svájczi piaczot nagy részben el- 
Tesztettük. 

A maláta vámja, mely az új svájczi autonóm vámtarifában 1*50 frankkal változatlanyul meghagya- 
tott, a velünk kötött szerződésben 0*80 frankra mérsékeltetett, a mi a korábbi 1 frank szerződéses 
status quo^ javulását jelenti. Malátakivitelünk Svájczba az utóbbi években rohamosan emelkedett. 
(19ü5-ben 34,891 mm.) A Svájczba való malátakivitel emelkedése egyrészt az ottani söripar fejlődé- 
sében, másrészt pedig abban a körülményben találja magyarázatát, hogy a svájczi söripar nem fog- 
lalkozik oly mértékben a malátakészítéssel, mint azelőtt, mit bizonyít az is, hogy Svájcz árpabevitele 
a sörfogyasztás fokozódása, illetve a sörgyártás emelkedése daczára évről-évre állandóan csökken. 
Ennek viszont az a magyarázata, hogy a svájczi söriparra nézve sok esetben előnyösebbnek mutat- 
kozik kész malátát vásárolni, mint a malátát árpából előállítani. 

Magyarország őrleményekben való kivitele Svájczba 1891-ben 60,698 mm. volt, mely összeggel 
szemben 190o-Den a kivitelünk csupán 1000 mm.-l telt. A vámterületről Svájczba kivitt mennyiség 
csaknem egészen tőlünk származik. Lisztkivitelünk rohamos hanyatlása első sorban a íranczia liszt 
térfoglalására vezethető vissza. Francziaországban épen úgy mint Németországban a vámvisszatérí- 
téssel járó kedvezmények kiviteli premiumokként hatnak és a franczia malomiparnak a svájczi piaczo- 
kon való előnyomulását nagy mértékben elősegítették. Ehhez járul még az a körülmény, hogy a 
franczia liszt csekélyebb minőségének megfelelően jóval olcsóbb, mint más származású liszt. A ma- 
gyar liszt kivitelére hátrányos hatással van továbbá az orosz bevitel is s végül magának a svájczi 
malomiparnak fejlődése. 

A gyümölcs és élvezhető bogyók alosztály több tételénél, nevezetesen a gyümölcstermelés érde- 
kében a vám emeltetelt. Svájcz maga is nagymennyiségű gyümölcsöt termel és tekintélyes mennyiség- 
ben visz ki főleg Németországba. Másrészt pedig Svájcz gyümölcsben és főzelékben való szükségletét 
Francziaország és Olaszország közeli piaczairól is fedezi. Jelentősebb kivitelünk csupán aszalt szilvá- 
ban van, azonban a svájczi fogyasztás e czikkben is csak alárendelt mértékben támaszkodik a magyar- 
országi termelésre, kitűnik ez abból is, hogy statisztikánk a legutóbbi három évben, mely években 
kiküszöbölte a behozatalból és kivitelből azon szilvaküldemények mennyiségét, melyek külföldről az 
ország területére érkeztek ós raktározás után ismét külföldre szállíttattak, alig számbavehető kivitt 
mennyiséget mutat ki. Egyébiránt ez árút az új tarifa magasabb tételei nem érintik. Ezen alosztály- 
ban a megkötésektől eltekintve, Svájcz új szerződései álial a következő, Magyarország kivitelét érdeklő 
tételek mérsékeltetlek. Friss gyümölcs más csomagolásban, mely a korábbi autonóm tarifa szerint 
vámmentes volt, az új autonóm tarifában pedig 3 frank vám alá vettetett, úira osztályoztatott s az 
alma, körte és kajszin baraczk vámja 1 frankra szállíttatott le, a másféle pedig vámmentes lett. Az 
aszalt vagy szárított gyümölcs között a csontárgyümölcs vámja a velünk kötött szerződésben 3 frankra 
szállíttatott le. A magjától meg nem fosztott gyümölcs vámja 10 frankról 5 frankra mérsékeltetett. 
A szőlő részint vámmentes lett, részint pedig a 10 frank vám 2a0 és 5 frankra szállíttatott le. 
A friss főzelék vámmentes lett. A konzervált szárított főzelék vámja 10 frankról 5 frankra szállítta- 
tott le. Az edényekben konzervált főzelék vámja az olasz-svájczi szerződésben 30 frankról 27*50 frankra 
inérsékeltetett. Az olasz-svájczi szerződésben a paradicsomkonzerv vámja 40 frankról 10 frankra, az 
5 kg-nál kisebb súlyú másféle vámja pedig 40 frankról 35 frankra szállíttatott le. A burgonya vám- 
mentessége megköttetett. 

Gyarmatárúk és rokontermények. E csoportnál vámemeléssel csupán a pörköltkávé és a süveg- 
czukor tótelénél találkozunk. Svájcz czukorszükségletét csaknem teljesen külfóloről, nevezetesen a vám- 
területről, Németországból és Francziaországból fedezi. Svájcz területén van ugyan egy czukorgyár, 
mely egynehány évvel ezelőtt létesült, de állandóan ez nem láthatja el a szükségletet. A svájczi szÖ- 
vetségianács a czukorvámok felemelését azzal indokolta, hogy e vámok révén a szerződő külállamok 
részéről nyújtandó engedményeket szándékozik kieszközölni és a szövetségtanács javaslatával szemben 
a svájczi tö^^•ényhozás csupán a siivpgczukor vámjának egy frankkal, vagyis 9 frankról 10 frankra 



Digitized by 



Google 



32 i906 : VII. t ez. Kereskedelmi szm^ződés Svájczczal 

ződésben és mellékleteiben előforduló osztrák-magyar vámterület vagy 
ezzel hasonló jelentésű kifejezések alatt azokat a területeket kell érteni, 

való emeléséhez adta hozzájárulását. A velünk kötött szerződésben azonban a 9 frank helyreállíttatott, 
a nyers- és kristályczukor vámja pedig 7*50 frankkal megköttetett. 

x^llali élelmihzerek. A svájczi agráriusok törekvései e csoport vámtételeinél teljes mértékben ér- 
vényre emelkedtek. Csaknem mindenik nagyobb jelentőséggel bíró vámtétel felemeltetett. Némely tétel- 
nél,' mint pl. a friss húsnál, élő szárnyasoknál a felemelés olv nagymér>'ű a régi vámokkal szemben. 
hogy félreismerhetetlenül domborodik ki. az a kettős czél, melyet a sváíczi törvényhozás e szokatlanul 
nagy felemelésekkel elérni kivánt, mely szerint ezen, valamim az élő állatokra vonatkozó tételek hiva- 
tása egyrészt más államok részéről nyújtandó esetleges kedvezményekkel szemben kompenzáczióul 
szolgálni, másrészt pedig a mezőgazdasági termelésnek fokozottabb védelmet nyújtani. A friss hús 
vámja, mely korábban szerződés szerint 4*50 frank volt s az új autonóm vámtarifában 6 frankról 
17 frankra emeltetett fel, a következőkép mérsékeltetett: az olasz-svájrzi szerződés szerint a borjú- 
húsra 15 frank, a sertéshúsra és másfelére 10 frank, a mi velünk kötött szerződés szerint pedig a 
borjúhús kivételével a frissen vágott húsra 10 frank állapíttatott mes. A hús vámtételei szoros össze- 
függésben állanak az élő álatok vámtételeivel. Egyébiránt friss és elkészíiett hús, valamint leölt álla- 
tokjjan való kivitelünk mind ez ideig nagyobb mérvet ölteni nem volt képes. 

A vámterület friss húsban való kivitele Svájczba már jóval nagyobb ménű és emelkedő irányi 
mutat. A kolbászárúk vámja 35 frankról a szalámira stb., a svájczi-olasz és a velünk kötött szerző- 
désben 35 frankra mérsékeltetett. A vad és szárnyas vad vámja a szerződéses status quónak meg- 
felelően 15 frankról 10 frankra szállíttatott le. Nagymérvű vámemelések vannak e csoportban a szárnya- 
sok vámtételeinél. Eddig ugyanis a szerződéses status quo a2 élő szárnyasra A frank, a leölt szárnyasra 

frank volt. Az előbbire nézve a status quo fentartatott, a leöltre nézve pedig annyiban megjavítta- 
tott, hogy az új vám szintén 4 frankban állapíttatott meg. Magyarországnak úgy leölt szárnyasok- 
ban, mint élő szárnyasokban való kivitele örvendetes fejlődésnek indult. Svájcznak 'szárnyasokban való 
szükséglete az utóbbi években rohamosan emelkedett. E nagymérvű fogyasztás mellett a vámterület 
bevitele meglehetősen csekély a franczia és olasz bevitelhez képest. 

Kiváló jelentőséggel bir mezőgazdaságunkra nézve a tojás vámtétele is, melyre nézve az eddigi 

1 frank szerződéses status quo az új svájczi autonóm vámtarifában 5 frankra felemelt vámmal szem- 
ben úgy a velünk kötött, mint a német és ola&z-svájczi szerződésben fentartatott. 

Magyarország tojáskivitele Svájczba a magyar statisztika szerint 1905-ben 10,5á6 mm. volt. Tojás- 
kiviteielünknél tehát örvendetes fejlődés konstatálható, habár ez nem is áll arányban a svájczi fogyasz- 
tás s különösen Olaszország bevitelének emelkedésével. 

Nagymén'ű vámemelést tapasztalunk a vajnál, melynek eddigi 8 frank vámja 15 frankra emelte- 
tett fel. Az eddi$ii 7 frankos szerződéses status quo azonban fentartatott. Svájcznak négy millió 
frankot meghaladó vajbevitele van, ez azonban a fogyasztásnak csupán ^'&-ét teheti, a másik Vs-öt a 
bciröldi termelés fedezi. E körűimen]^ alapul szolgált arra a feltevésre, hogy a svájczi mezőgazdaság 
megfelelő vámvédelem mellett rövid idő alatt a termelést oly mértékben fokozhatná, hogy képes lenne 
a fogyasztási teljesen fedezni. A vámemelésnek tehát határozott védelmi jellege is volt. 

Halok. Ezen alosztályban csaknem mindenik tételnél vámemeléssel találkozunk. A sörnél a korábbi 
szerződéses status quo részben visszaállíttatott a velünk és a Németországgal kötött szerződés útján. 
Jóval nagyobb jelentőséggel birnak ránk néz\e azok a vámtételek, melyek a borra vonatkoznak. 
A hordóbor vámja az ú| svájczi vámtarifában frankról iO frankra emeltetett fel, a velünk és 
Olaszországgal kötött szerződésben a korábbi 3*50 frank szerződéses vám helyett 8 frank állapíttatott 
meg. A pa aczkboroknál a korábbi szerződéses status quo (io frank) fentartatott. Svájczot, habár 
magának is jelentékeny bortermelése van, Spanyolország, Olaszország, Francziaország különösen az. 
utóbbi evek kedvező termésének hatása alatt elárasztotta borral. Svájcz ez idő szerint körülbelül 
3:2,000 ha.' bortermő felület felett rendelkezik. 

A kimutatások szerint úgy a vámterület, mint Magyarország kivitele, eltekintve egy-két évtől, állan- 
dóan csökkent. (1905-ben 4033 mm.) Magyarország borkivitelében azonban a csökkenés aránylag 
jóval nagyobb, mint a vámterület kivitelében. A vámterület két millió frankot meghaladó borkivitele 
Svájczba nagy részben Tirolból ered és a mi közvetlen vagy Ausztria közvetítésével Svájczba kerülő 
boraink legnagyobb részét a jobb minőségű borok teszik, melyeknek piaczképességénél az ár minden- 
esetre lényeges tényező, de nem a leglényegesebb, mert a minőség játsza a főszerepet. 

Állatok, állati nyers anyagok^ trágya és állati hulladék. A mezőgazdasági érdekek szolgá- 
latában álló >cdvámos politikai irányzat a legélesebb körvonalakban az új vámtarila ezen alosztályai- 
nak tételeinél lép előtérbe és e tétélek közfii nemcsak közvetlen, hanem Ausztria útján lebonyolított 
vágómarhakereskedelmünk folytán kiváló jelentőséggel birnak ránk nézve azok, melyek a vágóállatokra 
állapíttattak meg. 

A szövetségtanács a vágómarhának jelenleg érvényben levő 30 frankos vámját (szerződéses 15 frank)^ 
minthogy az élelmiszerek túlságos megdrágítását kerülni akarta, csupán 5 frankkal emelte, a nem- 
zeti és rendi tanács azonban főleg a svájczi mezőgazdák szövetsége által kezdeményezett mozgalom 
hatása alatt a vámot 50 frankra emelte és ehhez képest módosította a többi e tétellel kapcsolatos 
vámtételeket is. 

Ez alosztály tételei közül Magyarország forgalmát főle^ az ökör és serlés tételei érintik. Svájczczal 
való állatforgalmunk legnagyobb részét e két árú toszi. (Vágóökör i 905-ben 3451 darab, serté$^ 
1904-ben 187 darab.) 



Digitized by 



Google 



i906 : VJI. t. ez. Kereskedelmi szerződés SvájczczaL 33 

á melyekre nézve az 1899. évi XXX. l.-cz. az önálló vámterület jogálla- 
potából kifolyólag az 1867. évi XII. t.-cz 68. §-a alapján az 1899, évi 

A ló vámja - - kizárólag pénzügyi vám jellegével biró, alacsony, 10 frankos tétel lévén — a szei- 
ződésben csak megköttetelt. Az ökör vámja 50 frkról 32 frkra, a bika és tehén vámja 50 frkról 
30 frkra, a borja vámja 15, 20 és 25 frkról 10, 15 és 20 frkra, 9 serlés vámja 15 és 20 frkról 
10 frkra és a juh vámja 2 ifrkról 0*50 frkra szállíttatott le úgy a velünk, mint a Német-, illeivi' 
Olaszországgal kötött szei-ződésben. 

A méhkas vámja méheslül a velünk kötött szerződésbea 2 frkról 0*40 frkra szállíttatott le, mely 
bár a korábbi 0*20 frk szerződéses vámnak kétszeresét teszi, a kivitelt súlyosan nem terheli. 

Állati nyersanyagok és máshol meg nem nevezett hasonló termények. Ez alosztálynál az 
ágytoll és. pehely tételeinél találkozunk oly vámemeléssel, mely Svájczczal való árúforgalmunkra (ki- 
vitelünk 1905-ben 6 mm.) nézve jelentó'séggel bir. A velünk kötött szerződésben a nyers ágytoll 
vámja 15 frkról 1 frkra, a tisztított pehelyé 70 frkról 10 frkra, a nyers pehely vámja 70 frkról 
1 frkra és p német-svájczi szerződésben a tisztított ágytoll vámja 15 frkról 10 frkra szállíttatott le. 
Bőr és bőráruk^ czipőán'ik. Ez alosztálynál csaknem mindenik tételnél módosítással találkozunk. 
Első sorban magasabb vámvédelme van a timáriparnak, czipészi párnak, másodsorban pedig vagy 
egyáltalán nem módosítja vagy pedig csak mérsékelten emeli azokat a tételeket, melyek nyers anyagokra 
vagy oly félgyártmányokra vonatkoznak, melyek Svájcz területén megfelelő mennyiségben vagy miní'í- 
ségoen nem állíttatnak elő. Magyarország iparát és kereskedelmét közvetlen a vámemelések alig 
érintik. 

Fa. Svájczczal való kereskedelmünknek az élelmiszereken kívül a legfontosabb tétele a fa. E czikk 
úgy közvetlen, mint Ausztria útján lebonyolított kivitelünkben jelentős szerepet játszik és jelentős sze- 
repre számíthat jövőben is. Ez árúban való kivitelünk Svájczba az utolsó évtized alatt, eltekintve a 
legutóbbi években beállott csökkenéstől, fokozatos és nagy lépésekben előrehaladó emelkedést mutál. 
Kivitelünk megközelítette Németország bevitelét, mely eltekintve egynehány évtől, állandóan nagyobb 
számokkal szerepelt Svájcz fabevitelében, mint a vámterület és messze túlszárnyaltuk Francziaországot. 
A legutóbbi évtized alatt sem Németország, sem Francziaország oly nagy mértékben, mint a vám- 
terület nem volt képes bevitelét fokozni és Svájcz faszükségletének nagymérvű emelkedése javarészben 
SL vámterület hasznára vált. Svájcz a legutóbbi időben nagy gondot fordít az erdősítésekre, minek 
nagy jelentősége, tekintve azt, hogy Svájcznak még. két évtizeddel ezelőtt a fában való kivitele jóval 
nagyobb volt, mint a bevitele s tekintve a bevitel rohamos emelkedését, kétségbe nem vonható s 
bizonyára befolyással is lesz Svájcznak ez árúban való külkereskedelmére. Mindennek daczára azon- 
ban a viszonyok megváltozása egyhamar nem várható és Svájcz nemcsak £iz új kereskedelmi szerző- 
dések ideje alatt, hanem még a későbbi évtizedekben is nagymérvű fabevitelre lesz utalva. Magyar- 
ország kivitelét, a svájczi váratarifa sorrendjét követve, első helyen a faszén vámtélele érdekli, melyre 
nézve a status quo fentartatott. Kivitelünk ez árúban fokozatosan és állandóan emelkedett s már is 
5zép fejlődésnek indult ; falepárló iparunknak kiváló érdekében áll s különösen bükkerdőink értékesít- 
faetesének további fejlődése czéljából is szükséges volt a szerződéses status quo fentartása. 
Faszénki\ Ítélünk Svájczba 1905-ben 30,845 mm. volt. 

Másodsorban jelentőséggel bir ránk nézve a kemény épület- és műfa vámlétele, a legnagyobb hord- 
•erővel bírnak azonban a fűrészelt faáruk és a donga vámtételei. Ez utóbbi árúkban kiviiclünk Svájczba 
1905. évben 151,762 mm. volt. 

Kivitelünk tekintélyes részét a kemény íából való árúk teszik. Magyarország dongakivitele Svájczba 
1905-ben 13,512 mm. és darab volt. 

Más faáruk közül csupán hajlított bútorokból szállítunk Svájczba egynehány kocsirakomán) t. Kivileli 
fakereskedelmünk nagy részben Ausztria útján bonyolíttalik Jc, másrészt pedig azokhoz a fél- vagy 
teljesen kész gyártmányokhoz, melyeket a vámterületről Svájczba kivisznek, mi szolgáltatjuk a nyers 
■anyag egy jó részét és iparunk, kereskedelmünk fejlődésével ez árúknak közvetlen szállítói is lehelünk. 
A nyers épület- és műfa vámját illetőleg kiemelendő, hogy a lombfára és tűlevelű fára a szerző- 
déses status quo (015 frk) fentartatott. A fejszével megmunkált épület- és műfára az eddigi 0-15 frk 
szerződéses vám helyett 0-iO frkban állapíttatoit meg az új szerződéses vám, mely tehát az új auto- 
nóm tételnél (0'25 frk) 5 centinie-mal alacsonyabb. A fűrészelt épület- és műfát illetőleg megjegy- 
zendő, hogy a talpfára tölgyfából 0'4o frk szerződéses vám állapíttatott meg a mi szerződésünkben, a 
svájczi autonóm tarifa 0-60 frank vámjával szemben, vagyis az új szerződéses tétel csak 5 centime- 
mai magasabb a korábbi 0-41) frk szerződéses vámnál. A másféle talpfa szerződéses vámja, melyet a 
németek 1 frkkal csak mes^kötötlek, a mi szerződésünkben 0*80 frkra mérsékclteteit, úgy hogy az új 
szerződéses vám csupán 10 eentime-mal magasabb a korábbi 0*70 frk szerződéses vámnál. Minden 
másféle vámja pedig tölgyfából 1 frkról 050 frkra és másféle lombfából és tűlevelű fából 1'50 frkról 
0*80 frkra szállíttatott le, mely mérséklés a Svájcz részéről ugyanezen czikkekre adott engedményekot. 
(0*60, illetve 1 frk) túlhaladja. A hordófára az új 0*00 frk autonóm és a régi 0-15 frk szerződéses 
vámmal szemben vámmentesség bízlosíttaloit. A kötésre előkészített épület- és műfának 1*50 frkról 
2-50 frkra emelt vámja 1'40 frankra van szerződésileg mérsékelve. A parketteknek való részek vámjc"^ 
8 és 14 frkról a mi szerz-ődésünkben 5, illetve 8 frkra szállíttatott le. A gyufadobozok vámja 8 frk- 
ról 6 frkra mérsékelteiéit. A kerékagyak és kercktalpak vámja, mely a svájczi német szerződésben 
1*50 frkkal csupán megköttetett, a mi szerződéses A) tarifánkban 1 frkra szállíttatott le. Végül a haj- 
lított fából való ülőbútorokra egységesen 15 frk kedvezményes vám biztosíttatott. 

Papiros és grafikai készítmény. Svájcznak papirosban és papirosárúkban élénk forgalma van a. 



Magyar Törvény-tár. 1906. 

Digitized by 



(íooglt 



34 1906 : VII. t ez. Kereskedelmi szerződés Svájczczal. 

XXX, t.-cz. i. §-ában említett határozatoknak és törvényeknek megfelel* 
állapotokat a viszonosság feltétele mellett fentartotta. 

külfólddel. Bevitele az utóbbi években 6 millió frankról fokozatosan 9 millió irankon felül emelkedett, 
mivel szemben kivitele inkább csökkenő irányzatot követve, a 3 millió frank körül ingadozott. A svájczi 
papiros- és sokszorosítóipar ez idő szerint körülbelül 500 ipartelepet számlál, melyek összesen közel 
14,000 munkást foglalkoztatnak. Számottevő kivilelünk Svájczba csakis papirosanyagban van, mi az 
utóbbi években a 2d00 mm.-t meghaladta. A kivitelnek tekintélyes részel a cellulose és cellulosepép 
teszi, miért is az ezen árúra vonatkozó tétel, mely l-2o frankról 3, illetve 3*50 frankra emeltetelt 
fel, szerződésileg 1-75, illetve Í-25 frankra szállíttatott le. Papirosanyagból Ausztriába is tekintélyes, 
az osztrák behozatalnak kétszeresét is meghaladó mennyiségeket szállítunk és ebből kifolyólag az. 
osztrák kivitelnek is valószínűség szerint egy nagy része a mi javunkra esik. Erre való tekintettel a 
mechanikai úton előállítóit fapép vámja 2 frankról 1*50 frankra szállíttatott le. Nedves papirosanyagot 
csak kivételesen és akkor is csak alárendelt mennyiségben szállítottunk Svájczba. A papirosanyagban 
való kivitelnél azonban jelentékenyebb a vámterület papiros- és papirosárúkivitele Svájczba, mely 
nagy emelkedést mutat. Svájcz bevitelének nagy része a vámterület javára esik. Azt azonban meg- 
állapítani, hogy ezen főosztály alosztályainak tételeinél eszközölt vámemelések az egyes tételekre vo- 
natkoztatva mily mértékben érintik a kiviteli kereskedelmet, na^y nehézségekbe ütközik. A míg^ 
ugyanis a régi svájczi vámtarifa az összes idevágó árúkat egynéhány tételbe fogta össze, melyeket 
természetesen a svájczi árúforgalmi statisztika is követelt, addig az új vámtarifában az idetartozó 
árúk nemcsak számos téléibe soroltattak, hanem osztályozásuk is egészen új elvek szerint törtéül. 
Annyi azonban kétségtelen, hogy a vámterület kivitelében a papirosanyagon kívül különösen a durva 
papiroslemez jálsza a főszerepet. Ez árúból Svájczba 1905-ben 17,505 mm-át vittünk ki. 

Fonásra való anyag ; ruházat. A vámtarifa e részében is tetemes vámemelések történtek, habár 
a svájczi textilipar több ágazata nem annyira a belföldi, mint inkább a külföldi fogyasztásra támasz- 
kodik. A svájczi szövetfestő-, szövetnyomó- és himzőiparnak határozóit exportipar jellege van. A ma- 
gyar ipart és kereskedelmet e vámemelések, miután nekünk pamutárúban kivitelünk Svájczba nincs, 
nem érintik. A szerződéses A) tarifában ezen alosztályba tartozó árúk közül csupán a könyyköiő- 
vászonra eszközöltetett ki részben a németeknek tett engedményt túlhaladó vámmérséklés. A kivitel- 
nek közel egyharmadát a pamuthulladék teszi ki, mi eddig 0*30 frank vámot íizeteit. az új tarifában 
azonban vámmentes. Ezenkívül nagyobb kivitele van a vámterületnek tarkán szőtt pamutszövetekben 
(évenkínt körülbelül 150 mm), mintázott pamutszövetekben és végül viaszos vászonban, mely utóbbiból 
a kivitel évenkint megközelíti a 200 métermázsát. 

Len, kender, juta, rámia stb. Az ezen alcsoport télelein eszközölt módosítások Magyarország 
közvetlen kereskedelmére és iparára nincsenek kihatással. Mi csupán feldolgozásra szolgáló kendert 
szállítunk Svájczba évenkint mintegy 1000 mm.-t meghaladó mennyiségben, továbbá kiviszünk egy- 
néhány száz mm. kenderből és lenből való kóczot és szöszt. Mindezek az anyagok az új vámtarifá- 
ban vámmentesek. 

Gyapjú, Magyarországból Svájczba csakis gyapjút szállítanak ki. Miután ez árú mint nyersanyag 
vámmentes, mely vámmentesség szerződésünkben megköttetett, azok a módosítások, melyekkel ez al- 
csoport tételeinél találkozunk, közvetlen sem mezőgazdasági termelésünket, sem pedig iparunkat nem 
érintik. 

Szalma, nád, /láncs, kötőfüz, faforgács és eféle. Ezen alcsoport télelei Magyarország köz- 
vetlen kivitelét nem érintik. Oly árút, mely már bizonyos mértékben ipari feldolgozáson ment ieresz- 
tül, nem szállítunk Svájczba és a nyersanyagul szolgáló árúk az új vámtarifában vámmentesekké té- 
tettek. Máskülönben is ez alcsoportnál a leg öbb tételnél vámmérsékléssal találkozunk. 

Ruházat és divatczikk. Magyarország iparára és kereskedelmére a vámemelések közvetlen be- 
folyással nincsenek, miután ruházati, divatczikkeket Svájczba nem szállítunk. 

Ásványi anyagok. E csoport árúi közül Magyarországból csupán malomkövet szállítanak Svájczba. 
Ebből a kivilelünk 1902-ben 130 mm. volt. A malomkövek vámja a szerződés A) tanfájában 0-50 
frankkal megköttetett. 

Fazekasárű^ porczellánárú stb. üveg, vas- és vasánikioitelünk nincs Svájczba. 

Réz. Az ezen alosztályba tartozó árúk közül Magyarországot csak a kábelek vámja érdekli, a mely 
szerződésileg 15 frankról 12 frankra mérsékeltetelt. ' 

Magyarországnak évenkint fél millió koronát tevő kábelkivitele van, melyben némely évben Svájci 
240—245 mm.-val részesül. 

Gyógy- és drogériaárú; illatszer. A gyógyfüvek vámja szerződésileg 3 frankról 0*50 frankra 
szállíttatott le. Magyarországnak gondozást éraemlő kivitele van gyógyfüvek ben, mely némely évben az 
egy millió koronát is meghaladja és ez árúban való kereskedelmünk 1902-ben a svájczi piaczokat is 
felkereste mintegy 5000 korona értéket képviselő árúval. Egy másik tétel, mely Magyarországol köz- 
vetlenül érinti, a természetes ásványvizek vámtétele, mely 3 frankról 1*50 frankra szállíiialott le, 
vagyis a szerződéses status quo fentartatott. Magyarország kivitele ez árúban csökkenőben van; míg 
a kilenczvenes évek elején kivitelünk a 6000 mm.-t is meghaladta, addig az utóbbi években csupán 
2000 mm.-t tett ki. 

Vegyészeti anyag ipari czéíra. A vámterületnek ipari czélokra szolgáló vegyészeti anyagokban 
Svájcz területére tekin élyes kivitele van, mely inkább emelkedő irányzatot mutat. Az új vámtarifa e 
része általában véve a védvámos politikai irányzatnak csak kis mértékben hódol, sőt több telelnél a 
i'ámok megszüntetésével találkozunx. Magyarországnak csupán a következő vegyészeti anyagokban van 



Digitized by 



Google 



1906 : VIL t ez. Kereskedelmi szerződés Svájczczal, 35 

Ezen szerződés magyar nyelvű eredeti szövege a következő: 
ö Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország 
apostoli királya egyrészről, 



számottevő kivitele Svijczba, r jnelyfikre nézve nemcsak iparunkat, hanem mezőgazdasá$;unkat is kö- 
zelebbről érdeklő engedmények biztosíttattak. 189^ben és az ezt küvető másik két esztendőben 
300 — 600 mm. trágyasói szállítottunk ki, állandó, egynéhány száz mm.-t tevő kivitelünk van tim- 
földben, kénsavas es sósavas agyagföldben, némely esztendőiben kiviszünk 200 — 500 mm.-t tevő fa- 
eczelet, faszeszt, faeczetsavat mely utóbbi vámja szerződésileg 1 frankról 0*30 frankra szállíttatott le. 
Nagyobb menn]^iségben és állandóan szállítunk ki csirizt, melynek várnia szerződésileg 7 frankról 
6 frankra mérsékeltctetl. Ez árúban a kivitel némely esztendőben meghaladta az ezer mm.-t. Bl^ 
tekintélyesebb és nagyobb jelentőséggel biró kivitelünk van keményítőben, mely egyes években meg- 
közelítette a 3000 mm.-t. A keményítőnél részben a status quónál alacsonyabb, részben pedig a status 
quónak megfelelő vámok állapíitattaík meg szerződésileg. Végül némely évben £»000 mm.-t is meg- 
haladó kivitelünk van tölgyfakivonatból, melyre nézve szerződésileg <& támmentesség biztosíttatott, míg 
azt,,eddig magas vám terhelte. 

Összefoglalás. Svájcz beviteli vámjai a status quón alul mérsékeltet 'ck a malátánál (1904. évi 
bevitelünk értéke 10.600,000 frank), hordófánál (385,000 frank), cserhejnél (202,000 frank), gyapjú- 
nál (341,000 frank), benzinnél (892,000 frank), olajos magvaknál (40,000 frank), eczetsav, eczetszesz- 
nél Í72,000 frank), len és kendernél (600,000 frank). Svájcz új szerződéses vámjai magasabbak a 
koránbi szerződéses vámoknál, a bornál (1904. évi bevitelünk ér<éke 4 millió frank), szőlőnél (181,000 
frank), állatoknál (6.922,000 frank), húsnál (1.512,000 frank), kolbászárúknál (62,000 frank), a fűré- 
szelt fánál [10 centime-mai] (1 millió q), hajlított fából való ülőbútoroknál (394,000 frank), papíros- 
anyagnál (692,000 frank), fa pépnél (299,000 frank). A status quo fentartatott a czukornál (1904. évi 
bevitelünk értéke 12.300,000 frank), a tojásnál (2.900,000 frank), sörnél (600,000 franki nyers építő- 
és műfánál (1.200,000 frank), vajnál (539,000 frank), vadnál (412,000 frank), árpa és zabnál (374,000 
frank), friss gyümölcsnél (124,000 frank), friss főzeléknél (141,000 frank), fő- és hcremagnál (304,000 
frank), ásványvíznél (138,000 frank), gatona és hüvelyeseknél (560,000 frank). Általában azon árúink 
értéke, melyeknek vámjai a Svájczba való bevitelnél a korábbi szerződéses vámoknál magasabbak, 
mintegy 30 millió frankot tesz. Azon árúink értéke ellenben, a melyeknek vámjai a Svájczba való 
bevitelnél Svájcz új szerződéses tarifájában a korábbi szerződéses vámoknál alacsonyabbak, mintegy 
20 millió frankot képvisel, mely árúkból csupán a malátára 10*6 millió frank esik. Végül mintegy 
26 miUió frankot tesz azon árúink értéke, a melyekre nézve a Svájczba való bevitelnél a régi szerző- 
déses vámok változatlanul fentarlattak. 

B) Tarifa, 

(Vámok a vámterületre való bevitelnél.) 

A Svájcznak hozzánk való behozatalára nézve létrejött megállapodások közül a következő fontosabb 
tételek emelendők ki : 

Az almára, körtére és birsalmára nézve Svájcznak is megköttettek az olasz szerződésben tett enged- 
mények. Svájcz kiváló gondot kezd fordítani gyümölcsének értékesítésére. 

A tehén, növendékmarha, borjú és kecske általános vámjai csak megköttettek. 

A svájczi különlegességet képező czukrozott tésztanem űekre a 150 K általános vámmal szemben 
85 K kedvezményes vám engedélyeztetett. 

A Svájcz egyik legfontosabb kivitelét képsző sajtnál (behozatal Magyarországba 1905-ben 5704 mm.) 
a következő engedmények tétettek : a Sbrinz-sajt vámja 12 K-ban állapíttatott meg az autonóm 
60 K val szemben ; a keménysajtra, malomkőalakú darabokban (ementáli sajt) darabonkint egészen 
kizárólag 50 kg súlyig 100 kgkint 14 K, 50 súlyú vagy nehezebb darabokra 100 kgkint az eddigi 
szerződéses 12 K vám engedélyeztetett az autonóm 50 R vámmal szemben. 

A csokoládé és csokoládégyártmányok 200 K vámja 125 K-ra szállíttatott le a korábbi 107 K 
szerződéses váKimal szemben ; a 10%-nál nem nagyobb kakaófartalommal biró folyékony tejcsokoládé 



vámja pedig 25 K ban állapíttatott meg. 
A 131. sz 



sz. a. tartozó kondenzált tej, czukor hozzáadása nélkfil és a 132. sz. a. tartozó tej leg- 
alább 10 kg súlyú tömbökben 10, illetve 35 K vá.n alá esik az autonóm 120 K és a korábbi szer- 
ződéses 83 K vámmal szemben. 

A 131. és 132. sz. a. tartozó gyermeklísztre 48 K, a leves- és ételkivonatra (Maggi-kivonat) 36 K 
szerződéses vám állapíttatott meg a 129 K autonóm és a korábbi 47, illetve 71 K szerződéses vám- 
mal szemben. 

A gubacs- és szömörczekivonat 8 K autonóm vámja a szerződéses status quónak megfelelően 3*60 
K-ra mérsékcltetett, mely vám a gesztenyefa- és szömörczekivonatra Olaszországnak is megadatott. 

A festőanyag-kivonatok szintén 8 K autonóm vámja a korábbi 3*57 K szerződéses vámmal szem- 
ben, úgy mint a Németbirodalommal kötött szerződésünkben is, 4*25 K-ra mérsékeltetett. 

Az aszfaltbitumen 5 K autonóm vámja a korábbi 2*38 K szerződéses vámmal szemben, úgy mint 
a Németbirodalommal kötött szerződésünkben, 2*50 K-ra mérsékelietett. 

Igen részletes határozatok állapíttattak meg a textilipari czikkek elvámolására nézve. A Svájcznak 
lett külön engedményeink a következők : az egyes, nyers pamutfonalak 50—70. számig 38 K és 



Digitized by 



Google 



36 i906 : VIL t, ez. Kereskedelmi szerződés SvájczczaL 

és 

a Svájczi Szövetség szövetségtanácsa másrészről 

azon óhajtól vezéreltetve, hogy a mindkét részbelí területeik között 



70_80-ig 43 K-ban megállapított autonóm vámja megköttetett, a 89-90. számoké 43 K-ról 33 K-ra 
és a 90—110. számúaké 43 iC-róI Í28 K-ra leszállittalott, a 110. számon felüliek pedig vámmentesek 
lettek. A fent említett pamutfonalaknak általános forgalmára vonaikozó ezen megállapodásokon kívül 
az engedélvjegy meüettí forgalom számára a jegyzetekben még messzebbmenő külön kedvezmények 
állapíttattak meg, úgyszintén a pamuthimzésre vonatkozó vámokkal kapcsolatban a szerződéses tarifá- 
ban felsorolt többi pamutfonalakra és az iUetu pamutszövetekre is, az ugyanott megjelölt feltételek 
mellett. A laposöltésű szöjretekre pedig az autonóm i67, 23S és 333 K vám helyett egységesen 260 K 
vám állapíttatott meg. 

A hímzések vámjai az új szerződésben akkép szabályoztattak, hogy a léghimzések pamutból (ki- 
«tetett árúk) és a himzett tüllök (az autonóm 750 K helyett) 660 K szerződéses vám alá esnek ; a 
borításcsíkokra megadatott a 480 K status quo, a függönyárükra és láncztöltésű himzésekre szintén 
az eddigi 350 K. Az étetett hímzéshez való alapszövet, gyapjú- és selyemszövet, léghimzésej^ előállí- 
tására az en^edélyjegy melletti eljárásban külön 100, illetve 200 K kedvezményes vámokban részesül- 
nek. A gyapjúra selyemmel himzett himzések 600 K, a gyapjúra más anyagokkal hímzettek 500 K 
vámot fizetnek, vagyis ezekre nézve az új autonóm vám csak megköttetett. A tiszta selyemárúk hímezve 
és léghimzések selyemből 1100 K, a félselyemárúk hímezve 1000 K vám alá esnek, a« autonóm 1400, 
illetve 1350 és 1200 K vámmal szemben. 

A Svájczra nézve nagy fontossággal bíró selyemszövetek lételeinél a 250. sz. alá tartozó külön meg 
nem nevezett tiszta selyemszövetek közül az a) 1. és 2. sz. alá eső simák (nem mmtázva [nem 
fagonnirozva]) eddig 1190*48 K általános és 476*20 K szerződéses vám alá estek, az új vámtarifában 
két részre osztattak, ú. m. nem festve vagy feketére festve 1200 K vámmal és más színűre festve, 
színnyoúiatosan, tarkán szőve 1300 K vámmal, mely vámok az olasz szerződésben 480 és 530 K-ra 
szállíttattak le. A svájczi szerződésben e megkülönböztetés elejtetett és a korábbi szerződéses status 
quo helyreállíiásával egységesen 480 K vám állapíttatott meg. 

A 250 b) sz. a. tartozó mintázott (fa^onnirozott), külön meg nem nevezeit tiszta selyemszövetek, 
melyek eddig 1190*48 K általános és 952*38 K szerződéses vám alá estek, az új autonóm vámtarifá- 
ban szintén Két részre osztattak, ú. m. 

nem festve vagy feketére festve 1250 K-val és más színűre festve, színnyom alosan tarkánszőve 
1350 K-val, mely tételekre úgy az olasz mint a svájczi szerződésünkben egységesen 950 K vám álla- 
píttatott meg. 

A tiszta selyem szalagárúk c) pontja alatt foglalt másféle (mint himzett vagy bársony) szalagok 
eddig egységesen 1190*48 K általános és 952*38 K szerződéses vám alá estek. Az új autonóm vám- 
tarifában a nem mintázottak 1300 K, a jninlázottak 1490 K vám alá vettettek, mely vámok a német 
szerződésben 1100, illetve 1200 K-ra szállíUaltak le. A svájczi szerződésben továbbmenő mérséklések 
engedélyeztetlek, ú. m. a nem mintázottak vámja a korábbi szerződéses status quónak megfelelően 
950 K-ra szállíttatott le, a mintázottak vámja pedig három újonnan felállított kategória szerint, ú. m. 
moirészalagokra 1050 K, chinészalagokra 575 K, minden egyéb szalagra 950 K-ra mérsékeltetett. 

Igen részletes határozatok állapíttattak meg egyúttal nagyban és egészben a ^'émetbirodalommal 
kötött szerződésünk illető határozataival megegyezőieg, a hímzések és kötszövöttárúk elvámolására nézve. 

Az egészség kreppből való alsó ruhára, az anyag minősége (pamut, gyapjú, selyem) szerint 
180—750 K-ig terjedő mérsékelt vámok állapíttattak meg. 

Az ide tartozó kalapfonadékok vámja 120 K-ról 60 K-ra szállíttatott le. 

A gépek vámjait illetőleg megjegyzendő, hogy csupán néhány, Svájcz különleges czikkeit képező 
gépre nézve tétetett némi engedmény, melyek között a fontosabbak a következők : 

A vízturbinák (darabonkint 50—1000 q súlyúak) vámja 26, illetve 22 K-ról 19 K-ra szállíttatott 
le, az 538. sz. a. hengerszékeké 18 K-ra, a (100 kg-nál nagyobb súlyú) hűtőgépeké 16 K-ra. 

A dynamógépek, elektromotorok és transformatorokra 2 — 5 q darabsúlyúakra 32 K, az 5—30 q 
darabsúlyúakra 27 K, a 30—80 a darabsúlyúakra 25 K, a 80 q-nál nagyobb súlyúakra 20 K vám 
engedélyeztetett, az antonom 50, 43, 36 és '24 K vámmal szemben. 

A villamos készülékek és elektrotechnikai berendezések darabonkint 10 kg vagy ennél kisebb súlyúak 
120 K, 10—25 kg súlyúak 80 K, 25 kg — 2 q súlyúak 45 K, a 2 q-nál nagyobb súlyúak 30 K 
vám alá fognak szerződésszerűleg esni, az új autonóm vámtarifa 120 K vámjával szemben. 

Az aranyi ánczok vámja 30 K-ról 24 K-ra szállíttatott le. 

A zsebóráknál a szerződésben telt engedmén\ek a következők: Zsebórák aranylókkal darabonkint 
2 K (új autonóm tétel 2*40 K), csak kisebb részben aranytokkal 1*60 K (2*40 K), ezüsttokkal 1*20 K 
(1-20 Kj, másféle tokokkal 0*60 K (0*70 K). 

Az 586. sz. alá tartozó zsebóratokok autonóm 1*70, 0*50 és 0*25 K vámja szintén mérsékeltetett, 
illetve részben megköttetett. 

A kátrányfestőanyagokra nézve a Németbirodalommal köiött szerződésünkén lelt engedményeken 
kívül a svájczi szerződésben mé^ a köveikező módosítások állapíttattak meg : Alizarinfestékek vám- 
mentesek lettek; azo- és kénfestekek az érték után 12% vám alá esnek akként, hogy az értékvám 
100 kg-kint 45 K-t meg nem haladhat. Másféle kátrányfestőanyagok az érték után 12% vámot fizet- 
nek, de az értékvám lOO kg-kint 25 K-t meg nem haladhat. 



Digitized by 



Google 



Í906 : VII. t. ez. Kereskedelmi szerződés Soájczczal. 37 

fennálló kereskedelmi összeköttetést kölcsönösen könnyítsék és kilerjesz- 
szék; elhatározták, hogy e czélból szerződést kötnek és meghatalmazott- 
jaikká kinevezték, még pedig: 



A könyveknek már a német szerződésben megkötött vámmentessége a svájczi szerződésben is mc^- 
kütteietl, azonkfvül az utóbbiban megáliapíttatolt, hogy csupán a szállítás alatt védelemre szolgáló 
borítások nyers papiroslemezből a vámkezelésnél figyelmen kívül hagyatnak. 

Összefoglalás. Svájcz behozatala javára az eddigi vámjaink mérsékellettek a következő aráknál : 
órák, pamutfonalak a félselyemszövésliez, kötszövölláník. egészségi kreppből való alsóruhák, kalap- 
fonalok, selyem szitaszövet, selyem chinészalagok, színnyomatos selyemszövetek. Azonkívül még a 
következő árúkra vonatkozó vámjaink mérsékellettek : pamutfonásra és czérnázásra való gépek, villa- 
mos készülékek, festékanyag-kivonatok, palalapok, Sbrinz-sajt, folyékony tejcsokoládé, sterilizált tej 
és kondenzált tej, czukor hozzáadása nélkül. 

A status quo fentarlatott a következő svájczi árúkra nézve : sajt, selyemszövetei, hímzések, szövő- 
székek köiszövéshez is, selyemszövéshez való segédgépek, kötszövőgépek. papirosgépek, tésztagépek, a 
12— oO. sz. egyes pamutfonalak, nyers selyem, festékselytm és florettselyem, friss gyümölcs. 

Űj szerződéses vámjaink magasabbak a korábbi szerződéses vámoknál a következő svájczi árúknál : 
félselyem, szövetek, léghimzésck és selyemhimzések, laposöltésfi himzésszövetek, viziturbinák, dynamo- 
gépek, az 50— PQ. sz. pamutfonalak, áilatok. 

Általában Svájeznak a vámterületre irányuló, mintegy 51 millió frankot képviselő kiviteli értékéből 
oly árúkra, melyeknek vámja a korábbi szerződéses status quóval szemben mérsékeltetett, mintegy 
11 millió frank esik (ebből mintegy 9 millió frank az órákra) ; a status quo mintegy 29 millió frankot 
képviselő árúmennyiségre lartatik fenn; oly árúkra pedig, a melyeknek vámja a korábbi szerződéses 
vámnál magasabb, mintegy 11 millió frank esik. 

A vasúli forgalomban való vámkezelés tárgyában Svájczczal 1906. évi 
Imárczius hó 9-én kötött egyezmény. 

Az Ausztria-Magyarország és Svájcz közötti vasúti forgalomban való vámkezelés szabályozása 
czéljából az alulirottak : a kormányaik részéről nyert felhatalmazás alapján a következő határozatok- 
ban állapodtak meg: 

/. Árúforgalom. 

1. §. Tehervonatok a vámhatárt éjjel, valamint vasárnap és ünnepnapokon is átléphetik. 

A külföldről érkező minden tehervonat a határvámhivatalnak a mindkét részről fennálló vámsza- 
bályoknak megfelelően bejelentendő. 

A vámellenőrzéshez sziikséges okmányok az illetékes határvámhivatalnak lehetőleg mielőbb rendel- 
kezésre bocsálandók. 

2. §. Mindazok az árúk, melyek vámbiztos berendezésű kocsikba vannak rakva, a határvámhivatal- 
nál úgy a bemeneteinél, mint kimenetelnél való részletes árúbevallás, lerakás, mérlegelés és megvizs- 
gálás, valamint a csomagzár alól i\^y a bevitelben, mint a kivitelben mentesek, a mennyiben azokat 
a vámhivatal további vámkezelés czéljából más hivatalhoz utalja. 

A kocsik vámbíztos berendezésérc nézve az 1886 május 15-én tartott berni értekezleten a vasúti 
kocsiknak a nemzetközi forgalomra alkalmas vámbiztos berendezése tekintetében megállapított sza- 
bályok, valamint ezeknek esetleges módosításai és kiegészítései mérvadók. 

Ha az árúk egy kocsit meg nem töltenek, akkor azok az előbb említett könnyítésekre való igény- 
nyel, vámbiztos lí)erendezésű, fedett szerkezetű kocsik elzárható rekeszeibe vagy oly leemelhető szek^ 
renyekbe vagy kosarakba rakhatók, melyeknek használatát a vámhatóság előzetesen megengedte, és 
vámhivatali zár alatt továbbíthatók. 

A lerakás és mérlegelés alól rendszerint a határvámhivatalnál végleges vámkezelés alá kerülő vám- 
mentes árúk is mentesek, ha azoknak vámszabályszerű megvizsgálása lerakás nélkül foganatosítható. 

3. §. A 2. §-ban jelzett könnyítések az árúknak (kocsiból kocsiba) vámhivatali felügyelet mellett 
való átrakása esetében is alkalmazandók, a nélkül, hogy azzal a vámszabályszerű vámkezelést kellene 
egybekötni : 

1. ha a teherkocsik átmenete a csatlakozó vasút építési berendezésének eltérő volta miatt nem 
lehetséges, 

2. ha uz árú átrakása a vasúti közegek megitélése szerint egyéb okokból szükséges. 

//. Személy- és podgy ász forgalom, 

4. §. A tehervonatok számára az 1. §-ban megadott az a jogoisítvény, hogy a vámhatárt éjjel és 
és vasár- és ünnepnapokon átléphetik, a személyszállító vonatokra is alkalmazást nyer. 

5. §. A vámhatár átlépése alKalmával a személyszállító kocsikban csak az utasok kézi podgyásza 
lehet elhelyezve. 

6. §. Az utasok kézi podgyásza és a vasúti szabályzatok szerint kezelt uti podgyász rendszerint a 
liatárvámhivatalnál vizsgáltatík meg. Kívánatos azonban, hogy az utasforgalom szÜKségletéhez képest 



Digitized by 



Google 



38 i906 : VII. t. ez. Kei^eskedelmi szerződés SvájczczaL 

ö Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország 
apostoli királya: 

goluchowoi Goluchowski Agenor gróf urat, valóságos belső titkos taná- 
csosát és kamarását, az aranygyapjas rend vitézét stb. stb. a cs. és kir. 
ház és a külügyek miniszterét; 

a Svájczi Szövetség szövetségtanácsa: 

Du Martheray Fernand H. urat, a Svájczi Szövetség rendkívüli követét 
és meghaíalmazott ministerét ö cs. és apostoli királyi Felségénél, 

Künzli Arnold urat, a svájczi nemzeti tanács tagját, 

Frey Alfréd urat, a svájczi nemzeti tanács tagját, 

Laur Ernő dr. urat, a svájczi parasztszövetség titkárát, 
kik, miután meghatalmazásaikat jó és kellő alakban kiállitottaknak ta- 
lálták, a következő czikkekben állapodtak meg s azokat megkötötték: 

1. CZIKK. 

A beviteli és kivileli illetékeknek összegére, biztositására és beszedé- 
sére, valamint az átvitelre nézve a szerződő felek egyikének sem szabad 



könnyítések engedélyeztessenek. Különösen arról kell lehetőség szerint gondoskodni, hogy egyes 
Tiszonvla tokban a feladott uti podgyász a rendeltetési állomáson levő vámhivatalnál vétethessék vég- 
leges kezelés alá. A vámhatóságok intézkedni fognak az iránt is, hogy közvetlenül átmenő vonatok- 
nál, illetve kocsiknál az utasok kézi podgyásza a határállomáson lehetőség szerint magában a vasúti 
kocsiban vizsgáltassék meg. 

7. §. A kézi és uti poí^gyász vámkezelése a határállomáson oly gyorsan foganatosítandó, hogy a 
más vámhivatalhoz utalt podgyászdarabok is, hacsak valamikép lehetséges, még a csatlakozó vonattal 
továbbíthatók legyenek. 

8. §. Személyszállító vonatokkal továbbított gyors- és fehéráruk ugyanazoknak a feltételeknek és 
alakiságoknak vannak alávetve, melyek a tehervonatokkal szállított ilynemű tárgyakra érvényesek. 

Romlékony ^yorsárúk azonban személyszállító vonatoknál a határvámhivatal részéről ép oly gyorsan 
kezelendők, mint a podgyász. 

///. Általános határozatok. 

9. §. A két vámterület mindegyikének vámhatósága a másik fél várahatósága által alkalmazott 
zárat elégségesnek fogja elismerni, mihelyt meggyőződött arról, hogy az a saját vámterületén meg- 
engedett módon alkalmaztatott és a megegyezés szerinti feltéleleknek megfelel. Jogosítva van azonban 
arra, hogy a mennyiben szükségesnek találja, a zárat kiegészíthesse. 

10. §. Az, hogy a vonatok mennyiben helyezendők vámtisztviselők kisérete alá, a vámterület mind- 
egyike vámhatóságának belátására bizatik. 

A kisérő közegeknek a felügyelet alatt tartandó vonatokon a czélnak megfelelő helyek, és a mennyi- 
ben a kisérő szoIo:álatból visszatérnek, a személyszállító kocsikban ^az őket megillető osztályú helyek 
díjmentesen bocsátandók rendelkezésre. 

11. §. A vasút köteles a határon áthaladó vonatokra és ezek csatlakozási vonataira vonatkozó menet- 
rendek minden módosítását legkésőbb 8 nappal a módosítás hatályba lépése előtt a határvámhivatal- 
nak ós a vámhatóság részéről netalán még megjelölt egyéb vámszolgálati hivataloknak bejelenteni. 

Ellenben a nem menetrend szerint közlekedő vonatok (külön vagy szükségltti vonatok, osztott vo- 
natok, mozdonymenetek) a határállomás részéről csak az illetékes határvámhivatalnak jelentendők be 
irásbelileg, még pedig oly időben, hogy ezen vonatok mejívizsgálására és kezelésére nézve a vám- 
hivatal által a szükséges intézkedések még idején megtehetők legyenek. 

í± §. Az egyes országoknak a vámsikkasztások és kihágások miatt kirótt büntetésekre vonatkozó 
szabályai és azok, melycKkel beviteli, kiviteli vagy átviteli tilalmak vagy korlátozások rendeltetnek el, 
a fenti határozatok által nem érintetnek. Épúgy szabadságában áll minden ország vámhatóságának, 
hogy oly esetekben, melyekben fontos gyanúokok merülnek fel arra nézve, hogy jövedéki kihágás 
kíséreltetik meg, úgy a határvámhivatalnál, mint a szükséghez képest egyéb hivataloknál is az árúkat 
megvizsgáltassa és a többi alakiságokat végeztesse. 

13. §. Az Ausztria-Magyarország és Svájcz között a vasúti forgalomra nézve fennálló könnyítések, 
a mennyiben messzebbmenők, mint a fenti határozatok, továbbra is fentartandók. 

14. §. Jelen egyezmény küiön jóváhagyás nélkül az Ausztria-Magyarország és Svájcz között létre- 
jött, és a mai napon aláírt kereskedelmi' szerződéssel egyidejűleg lép^hatályba és azon módosításokkal 



Digitized by 



Google 



i906 : VII . t. ez. Kereskedelmi szerződés SvájczczaL 39 

harmadik államokat kedvezőbb bánásmódban részesítenie, mint a másik 
felet. Ennek folytán más államoknak e tekintetben utóbb nyújtott minden 
kedvezmény vagy mentesség a másik szerződő félre azonnal, ellenszol- 
gáltatás nélkül kiterjesztendő. 

Az imént emiitett rendelkezések mindazáltal ki nem terjednek : 

i. azon kedvezményekre, melyek valamely szomszéd államnak a ha- 
lárszéli forgalom könnyitésére ez idő szerint engedélyezve vannak, vagy 
utóbb engedélyeztetni fognak, sem azon vámmérséklésekre vagy vám- 
mentességekre, melyek csak bizonyos határvonalakra nézve vagy csak 
bizonyos kerületek lakosai számára érvényesek ; 

2. azon kötelezettségekre, melyeket az egyik szerződő fél már létesí- 
tett vagy jövőben létesítendő vámegylet alapján elvállalt. 

A szerződő felek kötelezik magukat továbbá, hogy területeik között a 
kölcsönös forgalmat semmiféle beviteli, kivileli vagy átviteli tilalom által 
nem fogják gátolni. 

Ez alól kivételnek helye csupán: 

a) a jelenleg fennálló vagy jövőben netán létesítendő állami egyedáru- 
ságok tárgyainál; 

b) közbiztonsági, köz- és állategészségrendőri tekintetekből, különösen 



együtt, melyekre nézve az újonnun felmerülő szükségletek figyelembevételével a mindkét részrőli kor- 
mányok között netalán megállapodás jönne létre, az említett kereskedelmi szerződés tartamára marad 
érvényben. 

Keit kettős kiadásban, Wienben, 1906 márczius 9-én. 

(A képviselőház közgazdasági bizottságának jelentése.) Kkőisaiásisé^'i bizottság a Svájczczal 
kötött kereskedelmi szerződés beczíkkelyezéséről szóló 22. számn törvényjavaslatot tárgyalás alá vévén, 
általánosságban és részleteiben is, azzal a kiegészítéssel fogadta el, hogy tekintettel arra, miszerint a 
Sváiczczal kötött szerződés okmányai kicserélésére július l-e vétetett számításba, de ezen határidő 
közbejött körülmények folytán betartható nem volt, Svájezczo] külön ((Nyilatkozatban)) megállapodás 
jött létre arra nézve, hogy a törvényjavaslat XVI. §-a első bekezdésében a szerződés életbeléptetése 
időpontjául kitűzött július l-e helyett augusztus l-e állapíttatott meg. Az idevonatkozó' és Goluehowski 
és Salis aláirásokkal a magvar eredeti szövegben aláirt ©Nyilatkozat)) a főszerződés után (az A. mel- 
léklet előli) lenne a törvényjavaslatba beiktatandó. A részletes tárgyalás során a lervényjavaslat beve- 
zető részében a beterjesztett szövegnek oly kiegészítése mutatkozott szükségesnek, a mely szerint a 
Svájczczal kötött kereskedelmi szerződés és az ahhoz tartozó a Nyilatkozata azzal czikkelyeztessék be, 
hogy az ezen szerződésben és mellékleteiben előforduló osztrák-magyar autonóm vámtarifa alatt az 
1906. évi III. törvényczikk 2. ^. 1. pontja alapján életbeléptetett és a magyar korona országaira 
nézve érvényes auionom vámtarifát kell érteni, a mely a szerződés megkötésénél alapul vett vám- 
tarifával úgy tételeiben, mint rendelkezéseiben megegyező; továbbá, hogy az ezen szerződésben és 
mellékleteiben előforduló osztrák-magyar vámterület vag\' ezzel hasonló jelentésű kifejezések alatt 
azokat a területeket kell érteni, a melyekre nézve az 1899. évi XXX. törvényczikk az önálló vám- 
terület jogállapotából kifolyólag az 1867. évi XII. törvényczikk 68. §-a alapján az 1899. évi XXX. 
törvényczikk 1. §-ában említett határozatoknak és törvényeknek megfelelő állapotokat a viszonosság 
feltétele mellett fentartotta. A bizottság a részletes vita során abban állapodott meg, hogy a törvény- 
javaslat czímc a következőleg szövegeztessék (1. a törvény czíméi) ; továbbá ugyancsak e törvényjavaslat 
17-ik czikke után a következő « Nyilatkozat)) felvételét kéri (1. a törvényszövegét). (1906 jul. 2-án. — 
120. 8z. irom.) 

(A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése.) Svájczhoz való kereskedelmi viszonyaink 
az 1892 : VII. törvényczikk által voltak szabályozva. Lejárati ideje 19()3 deczember 31-ike volt. 
E szerződés hallgatag meghosszabbíttatván, 1908 szept. 19-ére felmondatott. A Svájcz abbeli óhaját 
fejezvén ki, hogy a szerződéses viszony megújítása czéljából a tárgyalások megindíttassanak, 1906 
jan. 1-én két havi provisorium jött létre, melynek tartama alatt a szerződés megköttetett. Ezen szer- 
ződés tarifaszerződés és ezenfelül mindkét fél részéről vámmérsékléseket, de vámfelemeléseket is tar- 
talmaz. Biztosítja mindkét államnak a legnagyobb kedvezményi, könnyítéseket nyújt a határforgalom- 
nak, a kikészítési forgalomnak, a vásári forgalomnak, a vámmentes árúk kezelése és a vasúti forga- 
lom tekintetében számos könnyítéseket tartalmaz. A forgalom esetleges korlátozását közrendészeti 
szempontból is megengedi. A találmányok, minta- és árújegyek védelmet külön egyezménynek tartja 
fenn. A szerződéshez csatolt pótezikk es zárjegyzó'köny több a kereskedelmi életre fontosabb intézke- 
dést tartalmaz. A bizottság a törvényjavaslatot a közgazdasági bizottság szövegezésében a t. Háznak 
elfogadásra ajánlja. (1906 juL 4.; a 120. sz. irom. melléklete.) 



Digitized by 



Google 



40 1906 : VII. t ez. Kereskedelmi szerződés SvájczczaL 

a közegészségügy érdekében és az e részben elfogadott nemzetközi 
elveknek megfelelően; 

c) hadi szükségleteknél rendkívüli körülmények közt lehet. 

Az előbbi b) kikezdésben lett fenlartás kiierjed azon óvrendszabályokra 
is, melyek a mezőgazdaság védelme érdekében, a kártékony rovarok és 
szervezetek elterjedésének meggállása czéljából foganalosillatnak. 

A szerződő felek a közegészség- vagy állategészségrendőri szempontból 
elrendelt valamennyi forgalmi korlátozást kölcsönösen közölni fogják egy- 
mással. 

2. CZIKK. 

Az A) mellékletben megjelölt, osztrák és magyar származású vagy 
osztrák és magyar gyártású áruk a Svájczba való bevitelüknél az ezen 
tarifában megállapilotl feltételek alatt fognak bebocsátlatni. 

A B) mellékletben megjelölt svájczi származású vagy svájczi gyártású 
áruk az oszlrák-magyar vámterületre való bevitelüknél az ezen tarifa állal 
iiiegállapitott feltételek alatt fognak bebocsátlatni. 

A szerződő felek valamelyikének ipari készitményeit megillető elbánás- 
ból az annak területein külföldi anyagoknak feldolgozásával a vámked- 
vezményes kikészítési forgalomban előálliloll tárgyak nincsenek kizárva. 

A végből, hogy valamely áru a szerződésszerű elbánásban részesüljön, 
annak származása az árunyilatkozatban megjelölendő. 

A svájczi, valamint az osztrák vagy magyar áruk bevivői kölcsönösen 
lendszerinl fel lesznek mentve azon kötelezettség alól, hogy származási 
bizonyitványokat mulassanak elő. 

A mennyiben azonban az Ausztria-Magyarországba vagy a Svájczba 
való bevitelnél a vámok magasságában az áruk származásához képest 
különbség tétetnék, származási bizonyítványok felmutatása kivételesen kö- 
velelhető. 

Ily bizonyilvány kiállítható vagy az elküldési hely helyhatósága, vagy 
a/, illetékes kereskedelmi és iparkamara, vagy a kiviteli eljárási leljesitő — 
akár az ország belsejében, akár a határon levő — vámhivatal állal, vagy 
végre konzuli hivatal által ; szükség esetén ez okiratot az áruszámla is 
pótolhatja, ha az illető kormányok ezt elegendőnek találják. 

A helyhatóságok, kereskedelmi és iparkamarák, vagy a vámhivatalok 
által kiállitotl származási bizonyítványok konzuli láttamozási nem igényel- 
nek. De ha ily látamozás történik, akkor az, szintúgy, mint a szóbiin 
levő bizonyítvány kiállitása, díjmentes. 

Egyetértés forog fenn az iránt, hogy a czukortörvényhozás tekintetében 
a jelen szerződés határozatai a szerződő felek egyikéi sem akadályozhat- 
ják az 1902. évi márczius hó 5-én kötött bruxellesi egyezményből folyó 
kötelezettségeinek teljesítésében. 

' 3. CZIKK. 

Mindazon áruk, a melyek az egyik fél területein át a másik szerződő 
fél területeiből kivitelnek, vagy azokba bevitetnek, minden átviteli illeték 
alól mentesek lesznek; történjék az átvitel akár közvetetlenül, akár le- 
rakás, berakás és ismét felrakás után. 



Digitized by 



Google 



i906 ': VIL t. ez. Kereskedelmi sze^^ződés SvájczczaL 41 



4. CZIKK. 

I. A szomszédterülelek közt kifejlett külön forgalom előmozdítása czél- 
jából, az alább felsorolt áruk, a visszaszállítás fellétele mellett és a szer- 
ződő felek által közös egyetértéssel megállapítandó vámrendszabályoknak 
megfelelően, a bevitelnél és kivitelnél időleges vámmentességet fognak 
élvezni : 

a) mindazon áruk (a fogyasztási czikkek kivételével), melyek az egyik 
szerződő fél területeinek szabad forgalmából a másik szerződő fél terüle- 
teinek sokadalmaira vagy vásáraira vitetnek, vagy a sokadalmi és vásári 
forgalmon kivül is bizonytalan eladásra a másik fél területeire szállíttatnak, 
valamint az osztrák, magyar, illetőleg svájczi kereskedők utazói által köl- 
csönösen bevitt mustrák, ha előre meghatározandó idő alatt a nélkül, 
hogy eladattak volna, visszavitetnek ; 

használatban volt mindennemű üres, jegyes zsákok és üres, jegyes 
hordók, melyek a másik szerződő fél területeiből behozatnak, hogy meg- 
töltve visszavitessenek, vagy a melyek visszahozatnak, mielőtt előbb meg- 
töltött állapotban kivitettek volt, a mennyiben ezen tartályok tizenkét 
hónapon belül vitetnek, illetőleg hozatnak vissza; 

b) az egyik fél területeiről a másikéira, munkára, vásárokra, telelésre^ 
takarmányozásra, hizlalásra vagy legelőkre hajtolt állatok; 

c) kijavításra küldött tárgyak. 

Ezen esetekben a kivitt és ismét visszahozott tárgyak azonos volta 
igazolandó, és az illetékes hatóságok ezen czélból fel lesznek jogosítva 
arra, hogy ezen tárgyakat, az érdekelt fél költségére, bizonyos ismertető 
jelekkel elláthassák. 

II. A hímzéseknek mindeddig Vorarlberg és Liechtenstein herczegség 
részére nyújtott kikészítési eljárása, a jelen szerződés tartamára, a jelen- 
legi terjedelemben fenn fog tartatni s a lánczöltésü hímzések tekintetében 
Tirolra kiterjeszletik. Ezen hímzési kikészítési eljárás alá csak a Tirolban, 
Voraribergben és Liechtenstein herczegségben kikészített áru esik. 

Ezen kedvezményt a Svájczban és a Tirolban, Voraribergben és Liech- 
tenstein herczegségben teleppel bíró vagy székelő czégek és személyek a 
teljes egyenlőség alapján élvezik; a nélkül, hogy átalában, avagy különö- 
sen a vámhivatali bevalláshoz való bocsátás tekintetében különbség volna 
tehető; nevezetesen a szerint, a mint az illető egyén az egyik vagy a 
másik szerződő fél alattvalója vagy a szerint, a mim a Svájczban, vagy 
Tirolban, Voraribergben és Liechtenstein herczegségben levő megbízó 
képviselője gyanánt jár el. 

A kikészítési eljárás alapján hímzés czéljából Svájczból kivitt és fel- 
használatlanul visszahozott fonalak a svájczi vámhivataloknál vámmentesen 
bocsáttatnak be. Hímzéshez való fonalakból külön pótszállitmányok vám- 
mentes behozatala szükség esetén mindkét fél részéről meg van engedve. 

A hímzésre rendelt egész vagy fél szövetdarabok (cccouponiD-ok), me- 
lyek a munka hibás kivitele következtében ujrahimzés végett újból 
Tirolba, Vorarlbergbe vagy Liechtenstein herczegségbe küldetnek, ezen 
kikészítési eljárásból kizárva nincsenek. 

A szövetek hímzéséhez szükséges és az ezen kikészítési forgalomban 



Digitized by 



Google 



42 i906 : VIL t ez. Kereskedelmi szerződés Svájczczal. 

behozott és ismét kivitt mintalapok (cartonok) kölcsönös vámmentességben 
részesülnek. 

5. CZIKK. 

A kisérő jegy melletti eljárás alá eső árukra vonatkozólag akként fog 
kölcsönösen forgalmi könnyebbség nyújtatni, hogy ha az ily áruk a szer- 
ződő felek egyikének területeiről a másik fél területeire közvetetlenül át- 
mennek; záraik nem fognak levétetni vagy másokkal helyettesittetni és 
az áruk nem fognak kirakatni, föltéve, hogy az e tekintetben megállapított 
szabályoknak elég tétetett. 

Általában, a mennyire lehet, a vámügyi szolgálat alakszerűségei egy- 
szerüsittetni fognak és a vámkezelés gyorsittatni fog. 

Az előzőkben megállapított könnyítések a következő feltételekhez van- 
nak kötve: 

a) az áruk a beviteü vámhivatalnál, továbbutalás végett, kisérvényi 
jegyen bevallandók, ehhez hivatalos bizonylat csatolandó, mely az áruk- 
nak az elküldés helyén a vámhivatal által történt zárolását s a zárolás 
módját igazolja; 

b) a vizsgálatnál megállapítandó, vájjon ezen elzárolások sértetlenek 
maradtak-e és vájjon elégséges biztonságot nyujtanak-e; 

c) a bevallásnak szabályszerűen kell történnie, mellőzvén minden oly 
szabálytalanságot vagy mulasztást, a mely a küldemény részletes meg- 
vizsgálását tenné szükségessé, vagy csalárdsági kísérletek gyanújára okul 
szolgálhatna. 

Az áruk lerakása és megmázsálása mellőzhető, ha lerakás nélkül is 
határozottan kivehető, hogy a másik félnél alkalmazott zárolás sértetlen, 
és elégséges biztosítékot nyújt. 

6. CZIKK. 

Azon belső adók, melyek akár az állapi, akár a kantonok, tartományok, 
községek és testületek javára, az ország termékeinek előállítását, gyártá- 
sát vagy fogyasztását terhelik vagy terhelni fogják, semmi ürügy alatt 
sem terhelhetik nagyobb mértékben, sem súlyosabb módon a másik íél 
temleteiről származó hasonló termékeket. 

A szerződő felek egyike sem sújthatja, belső adó ürügye alatt, a be- 
vitelnél, uj vagy magasabb vámmal azokat az árukat, a melyek magában 
az országban nem termeltetnek és a melyek a jelen szerződéshez tar- 
tozó tarifókban felsorolva vannak. 

Ha a szerződő felek egyike szükségesnek találná azt, hogy a jelen 
szerződéshez csatolt tarifákban foglalt valamely belföldi termelésű vagy 
gyártású árura uj belső fogyasztási adó vagy adópótlék vettessék, a ha- 
sonló külföldi áru a bevitelnél azonnal egyenlő adóval vagy adópótlékkal 
terhelhető. 

Oly termékek, melyek az egyik szerződő fél területén állami egyed- 
áruság tárgyát képezik, valamint oly tárgyak, melyek ilyen egyedárusági 
czikkek előállítására szolgálnak; az egyedáruság biztosítása czéljából a 
bevitelnél pólilletékkel terhelhetők, még abban az esetben is, ha a ha- 
sonló belföldi termékek vagy tárgyak ily illetéknek nincsenek alávetve. 



Digitized by 



Google 



i906 : VII. t, ez. Kereskedelmi szerződés Svájczczal, 43 

A szerződő felek fenlartják maguknak a jogot^ hogy azon termékek 
után, melyek előállilására szesz használtatott — a jelen czikk első be- 
kezdésében foglalt elv érintetlen fentailása mellett — a bevitel alkalmá- 
val, a tarifa szerint netán esedékes vámon kivűl még olyan illetéket is 
szedhessenek, a mely a felhasznált szeszre nehezedő belföldi pénzügyi 
megterhelletésnek megfelel. 

7. CZIKK. 

Azon kereskedők, gyárosok vágy más iparosok, kik országuk illetékes 
hatósága által kiállított iparigazolványnyal bizonyilják, hogy a szerződő 
felek egyikének területein, hol állandóan tartózkodnak, iparuk gyakorlá- 
sára jogosilva vannak, és hogy ott ezért a törvényes adókat és illetéke- 
ket fizetik ; jogosultak arra, hogy a másik szerződő fél területein akár 
személyesen, akár pedig szolgálatukban álló utazó ügynökök utján, keres- 
kedőknél, eladási hehiségekben vagy termelőknél is bevásárlásokat tehes- 
senek és olyan kereskedőknél vagy más személyeknél, kiknek iparában a 
felajánlott áruk alkalmazást nyernek — mustrák felmutatása mellett is — 
megrendeléseket gyűjthessenek, a nélkül, hogy e czimen bárminő további 
adókat tartoznának fizetni. 

Iparigazolványnyal ellátott iparosoknak (utazó ügynököknek) csak áru- 
mintákat szabad magukkal vinniök, nem pedig árukat is. 

Ez iparigazolványok a C) alatt mellékelt minta szerint állitandók ki. 

A szerződő felek kölcsönösen közölni fogják egymással azt, hogy mely 
hatóságaik jogositvák az iparigazolványok kiszolgáltatására, és hogy ezen 
igazolványok birtokosainak iparuk gyakorlásában minő szabályokhoz kel- 
lend alkalmazkodniuk. 

A szerződő felek alattvalói, kik kereskedésük üzése és saját termékeik 
eiárusitása végett az egyik fél területéről a másikéra vásárokra és soka- 
•dalmakra mennek, ott ugyanazon bánásmód alá esnek és nem vethetők 
alá a vásár- és sokadalmi forgalom után magasabb illetékeknek, mint a 
saját alattvalók. 

A szerződő felek egyikének alattvalói, kik a két részbeli területek kü- 
lönböző helyei közt fuvarozást (ide számítva a szárazföldi utakon való 
személyszállítást is) vagy hajózást űznek, ezen iparuk üzéseért a másik 
fel területein semmiféle iparadó alá nem vethetők. 

A vándoripar tekintetében, ideértve a házalást és a nem iparosoknál 
-való megrendelésgyüjtést, a legnagyobb kedvezmény elvének sérelme 
nélkül fentartják maguknak a szerződő felek törvényhozási teljes szabad- 
ságukat. 

8. CZIKK. 

Részvénytársaságok és egyéb kereskedelmi, ipari vagy pénzügyi társa- 
ságok, ideértve a biztosító társaságokat is, melyek székhelye a szerződő 
felek egyikének területein van és ennek törvényei értelmében jogszerűen 
fennállanak; a másik fél területein is az ott érvényben levő idevágó tör- 
vények és rendeletek szem előtt tartása mellett minden jogukat érvénye- 
síthetik és nevezetesen a biróság előtt mint fel- vagy alperesek pert 
viselhetnek. Azon kérdés, vájjon az ily társaságok szerezhelnek-e és 
mennyiben a másik szerződő fél területein ingatlant és egyéb vagyont, 



Digitized by 



Google 



44 i906 : VIL t. ez. Kei^eskedelmi szerződés Svájczczal. 

az ezen területeken érvényes törvények szerint döntendő el. Üzletüknek 
a másik fél területein való foly lathatására vonatkozólag az ott érvényben 
levő törvényes és rendeleti intézkedések nyernek alkalmazást. 

A szóban levő társaságok a másik fél területein minden esetre ugyan- 
azon jogokat fogják élvezni, melyek valamely harmadik állam jogszerűen 
fennállónak elismert hasonnemü társaságait megilletik vagy jövőben meg- 
illetni fogják. 

9. CZIKK. 

A szerződő felek alattvalóinak találmányai, kereskedelmi és gyári jegyei, 
mustrái vagy mintái, nevei és czégei kölcsönös védelmének szabályozása 
külön egyezménynek lartatik fenn. 

Ily egyezmény létrejöttéig az ezen jogok kölcsönös védelmére eddig 
méi^vadó rendelkezések (1885. évi június hó 22-ikén kötött egyezmény) 
maradnak érvényben/*^ 

10. GZIKK. 

Árumegállitás és átrakás czímén a szerződő felek területein dijak nem 
szedhetők, és egy áruszálli(ó sem kényszeríthető arra, hogy bizonyos he^ 
lyen megállapodjék és hogy áruit ki- vagy átrakja ; mindazonáltal épség- 
ben maradván az egészségrendőri, a hajózási és az illetékek beszedésé- 
nek biztosítására megkivántató szabályok. 

A szerződő felek területein levő minden természetes és mesterséges 
vizí utón a hajózás az azok egyikéhez tartozó hajósoknak és jármüvek- 
nek ugyanazon feltételek alalt s a hajó vagy rakománytól fizetendő ugyan- 
azon illetékek fizetése mellett fog megengedtetni, mint a hogy az a saját 
hajósoknak és jármüveknek van megengedve. 

í\, CZIKK. 

Az országos és egyéb közutak, csatornáknak, zsilipek, kompok, hidak 
és hidnyilások, kikötők és kiszálló-helyeknek, a hajózható viz megjelölé- 
sének és világitásának) a révkalauzolásnak, a darucsigák és mérleginté- 
zeteknek, a lerakóhelyeknek, a hajóáruk megmentésére és biztonságba 
helyezésére szolgáló intézeteknek s több eíTéléknek használata, a meny- . 
nyiben az építmények vagy intézetek közforgalomra szánvák, és kezeltes- 
senek azok akár az állam, akár magánjogositottak által; a másik szer- 
ződő fél alattvalóinak is ugyanazon feltételek és illetékek mellett lesz 
megengedendő, mint a belföldieknek. 

Illetékek — tengervilágitás és hajókalauzolásnál megengedhető eltérő 
határozatok fentartása mellett — csak az ily épitmények vagy intézetek 
valóságos használatáért lesznek szedhetők. 

Az ország határain áthaladó forgalomra vetett uti vámok oly állami 
közutakon, melyek közvetlenül vagy közvetve a szerződő felek területei- 
nek egymásközti, vagy azoknak a külfölddel való összeköttetésére szolgál- 
nak, az ut hosszához mérve, a saját állami területre szorítkozó forgalom 
után szedett vámokat meg nem haladhatják. 

(1)V. ö. 1886:1X. t.-cz. 

Digitized by VjOOQIC 



i906 : VJJ. t ez. Kei^eskedelmi szerződés SoájczczaL 45 

Az egyik fél területeiről á másik fél területeire átmenő, vagy az utób- 
biakon keresztülmenő áruk kezelését és szállitását illetőleg, a mennyiben 
azok az utóbbi területeken hajózási vállalatok által folyókon vagy csator- 
nákon továbbittatnak, és ezeknek a vállalatoknak azon viteldijait illetőleg, 
melyek bizonyos árukra nézve állami rendelkezés folytán léptettetnek 
életbe; a szerződő felek arra kötelezik magukat, hogy nem fognak oly 
intézkedéseket tenni, melyek által az ilynemű kedvezményeknek a másik 
fél áruira való alkalmazása kizáratik. 

12. CZIKK. 

A szerződő lelek ott, hol határszéleiken közvetlen sinösszekötletések 
léteznek és a szállító eszközök átmenete történik, azon árukat, melyek 
szabályszerűen .lezárható kocsikban vitetnek be és ugyanazon kocsikon az 
ország belsejében oly helyre szállíttatnak, hol az elintézésre jogosilott 
vám- vagy adóhivatal létezik ; a határszélen való bevallástól, lerakástól és 
átvizsgálástól, mint szintén a csomózártól felmentendik, a mennyiben 
azok a rakjegyzékek és fuvarlevelek átadása által bevitelre bejelentetnek. 

Oly áruk, melyek szabályszerűleg lezárható vasúti kocsikon valamelyik 
szerződő fél területén át a másiknak területéből ki, vagy oda be, átrako- 
dás nélkül vitetnek ; az árubevallástól, lerakodástól és átvizsgálástól mint 
szintén a csomózártól, ugy az ország belsejében, mint a halárszéleken 
menten hagyandók, a mennyiben azok a rakjegyzékek és fuvarlevelek 
átadása által átvitelre bejelentetnek. 

A fentebbi határozmányok foganat ositása azonban attól feltctcleztelik, 
hogy az érdekelt vasúti igazgatóságok a kocsiknak az ország belsejében 
levő elintéző hivatalnál vagy a kimeneti hivatalnál sértetlen zárral ós 
kellő időben való megérkezése iránt kötelezettséget vállalnak. 

A kölcsönös vasúti forgalomban való vámkezelésre nézve az ez iránt 
külön megállapított határozatok érvényesek. 

A mennyiben a szerződő felek egyike a vámkezelés tekintetében más 
államokkal az itt említetteknél nagyobb könnyítéseket állapított volna meg, 
e könnyítések a másik féllel való forgalomnál is, a kölcsönösség feltétele 
mellett, alkalmazást találnak. 

13. CZlKK. 

A szerződő feleknek jogukban áll, hogy a másik fél területein való 
székhelylyel főkonzulokat, konzulokat, alkonzulokat vagy konzuli ügynö- 
köket kinevezhessenek. Mielőtt azonban valamely konzuli tisztviselő e 
minőségében működését megkezdhetné; szükséges, hogy azon fél részé- 
ről, a melynek területére kineveztetett, szokásos módon elismertessék ós 
elfogadtassék. 

A szerződő felek egyikének konzuli hivatalnokai a másik fél területein 
ugyanazon kedvezményeket, jogositványokat és mentességeket élvezendik, 
a melyekkel ott a legnagyobb kedvezményben részesülő nemzet hasonló 
jellegű és rangú konzulai bírnak vagy birni fognak. 

Egyetértés forog fenn az iránt, hogy a szerződő felek egyikének terü- 
letén a hivatásos konzulok részére esetleg megadott adómentesség a tisz- 
teletbeli konzulok áhal nem vehető igénybe. 



Digitized by 



Google 



i6 i906 : VIL t. ez. Kereskedelmi szerződés Svájczczal 

A szerződő felek mindegyikének jogában áll azon helyeket kijelölni, a 
hol a konzuli hivatalnokok működését nem akarja megengedni; ezen 
megszorítás azonban a szerződő felek valamelyikére csak akkor alkalmaz- 
ható, ha az valamennyi más állam irányában egyaránt alkalmaztatik. 

U. CZIKK. 

Ha a szerződő felek közt a jelen szerződés tarifáinak (^4 és B mellék- 
let) és az ezen tarifákra vonatkozó póthalározmányoknak értelmezése vagy 
alkalmazása, vagy a legnagyobb kedvezmény záradékának az érvényben 
levő egyéb szerződéses tarifák lényleges kezelése tekintetében való alkal- 
mazása körül nézeteltérés merül fel; ez a felek bármelyikének kívánsá- 
gára választott biróság döntése által intézendő el 

A választott biróság minden esetre akként alakíttatik Qieg, hogy min- 
degyik fél saját alattvalói közül két alkalmas egyént rendel ki választott 
biróul, és hogy a két fél elnöknek egy baráti viszonyban álló harmadik 
állam alattvalóját választja meg. A szerződő felek fentartják maguknak, 
hogy az adott esetben kinevezendő elnök személyére vonatkozólag egy- 
mással előre és bizonyos időtartamra megállapodjanak. 

Adott esetben és külön megállapodás fenlartása meltett a szerződő 
felek a jelen szerződés értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozólag az 
1. bekezdésben megjelölt nézeteltéréseken kivül egyéb nézeteltérések 
elintézését is választott bíróságra fogják bízni. 

15. CZIKK. 

A jelen szerződés, az 1. czikk 2. száma alatt foglalt határozat fentar- 
tásával, Liechtenstein herczegségre (az Ausztria-Magyarország és Liech- 
tenstein közt 1876. évi deczember 3-án kötött vám- és adóegyesülési 
szerződés XXVIL czikke értelmében)/^^ valamint általában azon országokra 
és országrészekre is kiterjed, melyek a szerződő felek vámterületeivel 
jelenleg egyesítve vannak, vagy jövőben egyesítve lesznek. 

16. CZIKK. 

Jelen szerződés a jóváhagyási okmányok kicserélésének napján, mely- 
nek legkésőbb 1906. évi július 1-én kell megtörténnie, lép életbe, és 
1917. évi deczember hó 31-ig marad érvényben. 

A szerződő felek mindegyike azonban fentartja magának azt a jogot, 
hogy a szerződést tizenkét hónappal 1915. évi deczember hó 31-ike 
előtt felmondja azzal az érvénynyel, hogy az ezen időponttal hatályon 
kivül lépjen. 

Ha a felek egyike sem él ezen joggal és tizenkét hónappal 1917. évi 
deczember hó 31-ike előtt sem nyilvánítja a szerződés hatályának ezen 
nappal való megszüntetése iránti szándékát; a szerződés 1917 deczember 
hó 31-én túl érvényben marad egy év lefolytáig attól a naptól számítva, 
melyen azt az egyik vagy másik szerződő fél felmondja. 

(1} V. ö. 1876: XLVni. t.-cz. 

Digitized by VjOOQIC 



i906 : VIL t, ez. Kereskedelmi szerződés Svájczczal. AH 

17. CZIKK. 

Jelen szerződés jóváhagyandó és a jóváhagyási okmányok minél előbb 
lícserélendők. 

Minek hiteléül a meghatalmazottak a* jelen szerződést aláirtak és pe- 
csétjeikkel ellátták. 

Kelt kettős kiadásban, Wienben, 1906. évi márczius hó 9-ikén. 

(P. H.) Goluchovoski s. L 

(P. H.) Dxi Martheray s. k. 

(P. H.) Künzli s. k. 

(P. H.) Prey s. k. 

(P. H.) Laur s. k. 



Nyilatkozat 

az Ausztria-Magyarország és a Svájczi Szövetség közt 1906. évi márczius 
9-én kötött kereskedelmi szerződés 16-ik czikkének módosilása tárgyában. 

Alulirottak az Ausztria-Magyarország és a Svájczi Szövetség közt 1906. 
évi márczius 9-én kötött kereskedelmi szerződés 16-ik czikkének első be- 
kezdésében foglalt határozat módositásával a szerződő felek nevében a 
következőkben állapodtak meg: 

Az emiitett szerződés életbelépésének időpontjául az 1906. évi július 
1-eje helyett az 1906. évi augusztus 1-eje állapiltatik meg. 

A jelen nyilatkozat jóváhagyandó és a jóváhagyási okmányok az emii- 
tett szerződésre vonatkozókkal egyidejűleg cserélendők ki. 

Kelt kettős kiadásban Bécsben^ 1906. évi június 28-án. 

(P. H.) Goluchowski s. k. 
(P. H.) Sali$ s. k. 



Digitized by 



Google 



48 



1906 : VIL t ez. Kereskedelmi szerződés Svájczczal, 



A) melléjeiét 

(Vámok a Svájczba való bevitelnél.) 



A svájczi 


. 




vámtarira 


Az árú megnevezése Egység 


Vám 


száma 






frankokban 


3 


Zab 


100 /í^ 


—.30 


. 4 


Árpa ,„ „„ 


« 


—.30 


18 


Maláta « 

Gyümölcs és élvezhető bogyók, friss ! 


—.80 




állapotban : 






23 


szabadon vagy zsákokban _ „„ 


— 


vámmentes 


24 


másféle csomagolásban: 








a) alma, körte, kajszinbaraczk 


100/^ 


1.— 




b) másféle „ — 


vámmentes 




Gyümölcs és élvezhető bogyók, aszalva 






vagy szárítva: j 




25 


csontárjuktól meg nem fosztva (cson- 








tárgyümölcs) 


100/^ 


3.— 


26 


magjuktól meg nem fosztva „ 


« 


5.— 


31 


Szőlő Iriss, étkezésre való: 
a) bérmentesített postacsomagokban 








5 ^^ teljsúlyig 


— 


vámmentes 




h) legfeljebb 5 ^ súlyú kis csoma- 








gokban vagy kosarakban, e csoma- 








golásokban egész kocsírakomápyok- 








ban való bevitelnél is ". „„ 


100 ^</ 


2.50 




c) másféle 


« 


5.— 




Jegyzet a 31. számhoz. A Svájczba 








való bevitel csak akkor van meg- 






engedve, ha az étkezésre való szőlő 






a levelektől és venyigétől megtisztítva, 






jól elzárt, mindazonáltal könnyen meg- 








vizsgálható dobozokba, ládákba vagy 








kosarakba van csomagolva. A meg- 








töltölt doboz, láda vagy kosár súlya 








10 ^;^-nál nem lehet nagyobb. 






40 


Főzelék, friss 


— 


vámmentes 


41 


Főzelék, conserválva, szárítva, szabadon 


100 fljg 


8.— 


48 


Burgonya „„ „, 


— 


vámmentes 


S3 


Komló ^ „ „ ^ 

Jegyzet az 53. számhoz. A légmen- 


100/^ 


1.- 




tesen elzárt fémhengerekben előfor- 


1 




duló komló, a következő feltételek 








alatt vámhivatali megvizsgálás nél- 








kül a 100 /5^-kinti 1 frankos vám- 








tétel mellett hozható be: 







Digitized by 



Google 



i906 : VII. t, ez. Kereskedelmi szerződés SvájczczaL 



49 



A sv^czi 

vámtarifa 

száma 



Az árú megnevezése 




Vám 

frankokban 



69 

76-ból 

77-b6l 
80 



1. a küldeményeket vám- vagy pénz- 
ügyi hivatali igazolványnak kell 
kisérnie, mely igazolja, hogy a 
hengerek tartalmát valóban komló 
képezi ; 

2. az illető hivatal kötelessége ily 
hengerekre ólomzárt alkalmazni, a 
mennyiben pedig a szállítás egész 
vasúti kocsirakományokban törté- 
nik, a vasúti kocsikat vámzár alá 
helyezni. 

Ha ezen feltételek nem teljesíttetnek, 
svájezi részről minden ily elne- 
vezés alatt oda érkező küldemény- 
ből a tartalom vámhivataU meg- 
állapítása ezéljából egy tetszés 
szerint kiválasztott doboz felbont- 
ható. Ha a megvizsgálás ellenez- 
tetnék, az elváiAolás a legmaga- 
sabb vámtétel szerint történik. 
Ha a komló behozatala oly dobozok- 
ban történik, melyek körülbelül 
6 — 7 % átmérőjű oldalnyilással 
vannak ellátva, akkor nem szük- 
séges a doboz felső részét fel- 
bontani, illetőleg az egész fedőt 
levenni, hanem a megvizsgálás az 
oldalnyilás segélyével ejtendő meg, 
mely egy sárgarézkupakkal ismét 
könnyen lezárható. 
A hivatalosan felbontott doboz jel- 
száma az illető szállítólevélen min- 
denkor külön megjelölendő. 
A doboz újbóli lezárása a lehető leg. 
nagyobb gonddal eszközlendő. 
Czukor : 

nyers- és kristályczukor ; piléczukor; 
szőlőczukor (keményítőczukor), szilárd 

alakban _ 

süvegekben, táblákban, tömbökben stb. : 
finomított czukor hulladéka „„ _ ,„, „, 
Hús, frissen vágva (a borjúhús kivéte- 
lével) _ „. „ 

a) Sódar _ _ 

Mindennemű húskolbász : 



100^ 



7.50 

9.— 

10.— 
14.— 



Magyar TörvényUr. 1906. 



Digitized by 



Qoogle 



50 



1906: VIL t ez. Kereskedelmi szerződés Soájczczcd, 



A svájczi 

vámtarifa 

száma 



Az árú megnevezése 




Vám 
frankokban 



81 
83 
84 
86 
93-ból 
144 



ii7-b61 



a) szalámi, szalámiig, mortadella, zam- 

póni és cotechini ,„ 

6) másféle ,^ „„ 

Vad, szárnyas vad „, 

SzárnJ^as, eleven _ „„ _ 

« leölt 

Tojás ._- ^, 

a) Vaj, friss : 

Sör és malátakivonat, hordókban: 

a) 2 ^ vagy ennél kisebb tartalommal 

b) 2 ^-en felüli tartalommal 

Bor és bormust, hordókban: 

a) természetes bor 45^ szesztarta- 
lomig, és bormust ._. _ 

Jegyzetek a 147. számhoz. — 4. Új 
bornál 6 százalék levonás enge- 
délyeztetik, t. i. 400^ új bor 
csak 94^-nak számíttatik, ha a 
behozatal a szüreti év deczember 
34-ig bezárólag és dugóval el nem 
zárt vagy csak szelelő dugókkal 
ellátott hordókban vagy tartány- 
kocsikban történik. 

2. Oly természetes borok, ha mind- 
járt csekély mennyiségű szesz 
adatott is hozzájuk, de a melyek- 
nek összes szesztartalma a 45 vo- 
lumenfokot meg nem haladja, csak 
a 8 frankos vám (hordókban), 
vagy a legnagyobb kedvezményt 
élvező országokból származó, pa- 
laczkokban levő bor után szedett 
vám alá esnek. A 45°-nál nagyobb 
szesztartalommal biró borok, az 
ezen határt meghaladó szesztar- 
talom minden foka után, a 8 fran- 
kos (hordókban) vámon, illetve a 
palaczkokban levő bor vámján 
felül, métermázsánkint 80 centimé 
egyedárúságí illeték és 20 cen- 
timé vámpótlék alá esnek. 

3. A svájczi vámhivatalok a Svájczba 
való bevitelre szánt természetes 
osztrák és magyar borokra nézve 
a cs. kir. osztrák és a magyar 



400 A^ 



45.— 
25.— 
40.— 
4.— 
4.- 
4.— 
7.- 

4.— 
5.— 



Digitized by 



Google 



i906 : VIÍ. t ez. Kereskedelmi szerződés Svájczczal, 



51 



A svájczi 

vámtarifa 

száma 



Az árú megnevezése 




Vám 

frankokban 



449 
432 
436 
437-ből 
438 
439 

440 
444 
442 

443 

444-ből 

445 

447 



449 
455-ből 



456 



kir. kormánynak azon intézetei 
által kiállított vegyelemzési bizo- 
nyitványokat, melyeknek jegyzéke 
a szerződő felek részéről meg fog 
állapíttatni, el fogja ismerni. 
Ezen határozmány azonban semmi- 
kép sem korlátozza azon jogot, 
hogy a behozott borok vegy- 
elmezése Svájczban felülvizsgál- 
tassék. 
Bor és bormust, palaczkokban stb. : 

Természetes bor 

Ló és csikó „. .„, 

Ökör „. „ ^, ^, „, „„ _ 

éJBika levágásra, tejfogakkal „„ 

Tehén „„ ^ _ 

Marha, második metszőfogakkal ^ 

Fiatal marha: 
borjú, bezárólag 60 ^ súlyig _ _ _ 
hizóborjú, 60 ^-on felüli súlyban _ 

másféle „ ,_ 

Sertés : 

60A^-on felüli súlyban 

a) 60^ súlyig, bezárólag, levágásra 

Juh 

Méhkasok, töltve 

Jegyzet a 447. számhoz. Az 5 ^ 
vagy ennél kisebb teljsúlylyal biró 
töltött méhkasok, valamint ilyenek 
42 ^ vagy ennél kisebb teljsúlylyal 
biró eredeti szekrényekben (úgyne- 
vezett mozgókaptárban) a 447. sz. 
szerint fognak kezeltetni; minden 
túlsúly, mint méz, a tarifa 74. sz. 
szerint vámolandó el. 

Hólyagok, belek, tejojtó 

a) Ágytoll, nyers, nem tisztítva, víz- 
nyomással sajtolt vagy 400 A^ vagy 
ennél nagyobb súlyú másféle bálok- 
ban _ 

Pehely (pihe): 

a) nyers, nem tisztítva, víznyomással 
sajtolt vagy 400^ vagy ennél na- 
gyobb súlyú másféle bálokban 

6) tisztítva 



400 A^ 


25.— 


darab 


40.— 


« 


32.— 


« 


30.— 


« 


30.— 


« 


30.— 


« 


10.— 


« 


15.— 


« 


20.— 


« 


10.— 


« 


10.— 


« 


-.80 


« 


—.40 



400^ 



vámmentes 



Digitized by 



1.— 

10.— 

Google 



52 



i906 : VII. t, ez. Kereskedelmi szerződés SvájczcztU. 



A sv^'czi 








vámtarifa 


Az árú megnevezése 


Egység 


Vám 


száma 






frankokban 




Nagy és kis bőrök, nyersen, sózva 








vagy sózallanul, szárítva : 
nagy bőrök „„ _ 






472 


400 A^ 


—.30 


473 


kis bőrök 


« 


—.30 


484-hez 


Jegyzet. Ide tartozik a disznóbőr is. 






487 


Bőrárúk (a czipészárúk kivételével) elő 








munkált részei „„ ._ _- „, 


« 


30.— 


488-hoz 


Jegyzet, Ide tartoznak a kész bőr- 
árúk mindennemű felszerelésekkel, a 
mennyiben az árúk főalkatrészét a 
bőr képezi. 






489 


Nyereggyárlók részére való bőrárúk 








készre dolgozott részei, nem felsze- ! 






relve, sem összeállítva, mint: lószer- 






számokhoz való mindennemű szem- 






ellenző, farmatring-perecz, bujtató, stb. 


« 


30.— 


203 


Fű- és heremag . _ _ „, „„ 


— 


vámmentes 


204 


Olajosmagvak, olajosgyümölcsök, olaj- 








nak való dió _ ,,, _ 


— 


vámmentes 


225 


Gserhéj, kilúgozott cser _ ^ _ 

Épület- és műfa, nyers: 


— 


vámmentes 


229 


lombfa ,^ 


400 >^ 


—.18 


230 


tűlevelű fa _ 

Épület- és műfa, fejszével megdolgozva 
(nyersen megmunkálva): 


« 


—.18 


234 


lombfa^ 


(( 


—.20 


232 


tűlevelű fa ^ „ 

Épület- és műfa, hosszirányban fűré- 
szelve vagy hasítva, fejszével készre 
dolgozva is : 

talpfa : 


« 


-.20 


233 


tölgyfából ^ „, 


« 


—.48 


234 


másféle „ „, , _ _ 

minden másféle: 


« 


—.80 


235 


tölgyfából^, 


« 


—.80 


236 


másféle lombfából 


« 


—.80 


237 


tűlevelű fából ^ .„ ^ 


<( 


—.80 


. 239 


hordófa, hasítva „ _ 

Jegyzet a 239. számhoz. Ide tarto- 
zik a fűrészelt hordófa is. 




vámmentes 


240 


Épület- .és műfa, szereléshez készen „ 
Mindennemű kész padlórészek par- 
kettás munkák számára: 


100 Ai, 


1.40 


242 


összeenyvezetlenül „„ „. _ , _ ,„ 


« 


8.— 


243 


összeenyvezve „„ _ 


« 


8.— 



Digitized by 



Google 



i906 : VII. t. ez. Kereskedelmi szerződét Soájczozal. 



53 



A svájczi 








vámtarifa 


Az árú megnevezése 


Egység 


Vám 


száma 






frankokban 


248 


Faskatulyák gyufák számára, papirosbe- 
vonattal és dörzsölöfelülettel ellátva is 








100^ 


6.— 


249 


Kerékagyak, rúdvillák (kettösnidak) és 
keréktalpak nem kész állapotban, csak 








fűrészelve vagy hasítva „ ^ „. _ 


« 


1.— 


259-264-b61 


Ülőbútorok hajlított bükkfából ,^ , 

Papirosgyártáshoz való rostanyagok: 


« 


15.— 


289 


mechanikai úton előállítva (fapép, fa- 
por), nedves vagy száraz állapotban; 








rongypép ^, ,^ .. 


« 


1.50 




vegyi úton előállítva (cellulose, szalma- 








anyag, alfaanyag, és efólék), nedves 








vagy száraz állapotban: 






290 


nem fehérítve _ ,. _ , 


« 


1.75 


291 


fehérítve ,„ ., , 


« 


2.25 


292 


Papiroslemez, szürke, valamint fa-. 








szalma- és bőrpapiroslemez stb. „, _ 


« 


4.— 




Jegyzet, A 0*8 m*-nél kisebb sík terü- 


. 






lettel biró papiroslemez a 330. sz. 








alá tartozik. 








Papiros és karton: 






306-b61 


6()egyoldalon simított, mustrátlan; mind- 
két oldalon simítva vagy simított 








papirossal bevonva; pliszézve, per- 
forálva; gummizott papiros: nem 








fényérzékeny papiros _ ,„, _ _ _ 


« 


15.— 




e) préselt és belenyomott rajzokkal (bár- 








kázott, moirézott és goffrozott stb.)^ 


« 


10.— 


325 


Fényképek, keretekben _ _ 


« 


65.— 


327 


Képek, másfélék, keretekben., _ ^ 


« 


65.— 


377 


Könyvkötővászon : 








a^sima „, \^, ^ 


« 


30.— 




b) mintázott (barkázott, moirézott, pré- 








selt stb.).-,. ^ ^ ,^ ^. ^ 


« 


15.— 




Szövetek lenből, kenderből, jutából, 








ramiéból stb.: 








nyers állapotban, melyeknél 5 % 








oldalú négyszögre: 








9 fonálnál kevesebb esik: 






405 


jutából ^ ^. ,, ,^ „, 


« 


1.50 


406 


másfélék ^ „ ... 


« 


6.— 


407 


9—12 fonál esik ... _ 


« 


10.— 


408 


13—20 fonál esik .^ ^ „.. 


« 


35.— 


409 


21—35 fonál esik ,^ 


(4 


50.— 


410 


35 fonálnál több esik „„ ^ „. 


« 


55.— 



Digitized by 



Google 



54 



1906 : VIL í. ez. Kereskedelmi szerződés Svájczczal. 



A svájczi 

vámtarifa 

száma 



Az árú megnevezése 




Vám 
frankokban 



441 



4i2 
443 



447 



448 



átfőzve, lúgozva (szapulva), sárgásán 
(crémeszinűre) fehérítve, fehérítve^ 

6^ impraegnálva „, .^ 

festve, szinnyoraatosan ,.., 

tarkánszőve 

Jegyzet a 409/443. számokhoz: Ide 
tartoznak a damasztok ; plüsök ; var- 
rás nélküli storeok; szabásos, hím- 
zések nélküli zsebkendők is. 
Jegyzetek a 405/443 számokhoz. 
4. Oly szövetek elvámolásánál, me- 
lyeknél a ritkán szőtt részek súrún 
szőtt részekkel váltakoznak, az az 
átlagos fonálszám mérvadó, mely 
a szövésmintában a láncznál és 
vetőléknél rendszeresen ismétlődő 
két-két poDt közötti lánczfonalak 
és vetőlékfonalak megszámlálása 
által (mintától a minta ismétlődé- 
séig számítva), ezen fonálszámok- 
nak, a minta szélességének 5 ^;^- 
hez való aránya szerinti átszámí-* 
tása által és a lánczra és vetőlékre 
vonatkozó eredményeknek össze- 
adása által nyeretik. Oly szöve- 
teknél, melyekben kettős fonál 
vagy czérna van, az egyes fonalak 
számlálandók meg. Fölös törtrészek 
az átszámítás összeredményének 
megállapításánál figyelmen kivül 



2. Szabásos, be nem szegett és nem 

himzett ienzsebkendők, minőségük 

szerint a 406 — 443. számok alá 

esnek. 

Takarók (ágy- és aszlaltakarók stb.), 

szabásosan : 

varrás vagy paszomántos munka nélkül, 

nyitott vagy csupán bogozott szövet- 

rojtokkal „. _ _ 

Jegyzet. Takarók csupán reábogozott 
vagy belebogozott rojtokkal e szám 
szerint vámolandók. 
paszomántos munkával vagy varássaL. 



400^ 



a nyrrs szövet 

Támjin felni 

pótlék. 

30% 
10% 
25% 
28% 



Digitized by 



frankokban 



70.— 



85.— 

Google 



ÍW6 : VIL t ez. Kereskedelmi szerződés Svájczczcd* 



55 



A svájczi 








vámtarifa 


Az árú megnevezése 


Egység 


Vám 


száma 






frtnkokban 




Jegyzet Takarók, a melyeken a var- 








rás csupán varrott szegesből, vagy 








csupán a szélek óvására szolgáló 








úgynevezett visszahajtásból áll, úgy 








vámolandók el, mint a varrás nélküli 








takarók. 








Jegyzetek a 417/418. számhoz* Len- 








ből való ágynemű, asztalnemű és 








konyhai fehérnemű, megmunkálásá- 








hoz képest a 417. vagy 418. szám 








alá tartozik. 






455 


Gyapjú, nyersen, mosva, festve 

Nemezárúk varrás nélkül: 


— 


vámmentes 


490 


kalapkúp szőrnemezből 


100 A^ 


55.— . 


491 


kalapkúp gyapjúnemezből ,„ 


« 


30.— 


508 


Fonadékok (paszomántok) szalmából, 
nádból, háncsból, kötőfűzből, faszilánk- 
ból s efélékből: 








a) nyers állapotban .^ 





vámmentes 




6) másfélék ^ ., .^„ :.. ^ 


100^ 


2.— 




Fehérnemű (alsó fehérruha): 








pamutból, lenből, ramiéból stb. : 






530 


ingek ... ^ 


« 


90.— 


531 


inggallérok, ingbetétek, ingelők, kéze- 








lők stb. .„. ^ ^ 


« 


50.— 




másféle fehérnemű (alsó fehérruha) a 








köt-szövött és kötött árúk kivételével : 






532 


pamutból, lenből, ramiéból, stb. 


« 


90.— 


584 


Kocsitakarók ^ ,„. 


» 


40.— 


587 


Kövező kövek, megmunkálva 


« 


i-M 


602 


Malomkövek ^„ 


<( 


-.50 


680 


Porczellán, mindennemű: 
a^ párolócsészék, dörzscsészék, mérő- 








csövek, edények ^ „, ^ 


(( 


8.— 




6) másfélék ^ ^ . ,. ^ 


« i 16.— 


683 


Nyers üveg (öntött üveg), mint üvegből 
való fedélcserép, üvegtégla, üvegből 
való fal- és padlóburkoló lapok, úgy- 
nevezett gyémánlüveg, természetes 






szinű, sima vagy mustrás 


« , 0. — 




öblösüveg és mindennemű üvegárú: 


1 


694-ből 


csiszolva, vésve, festve, aranyozva stb., 
más anyagokkal kapcsolatban is, ki- 
véve a nemes fémeket: 


• i 

1 

1 




c) másfélék ^ ^ 


« 


15.— 



Digitized by VjOOQIC 



56 



i906 : VIL t ez. Kereskedelmi szerződés SüájczczaL 



A svájczi 

vámtarifa 

száma 



Az árú megnevezése 




Vám 

frankokban 



728-hoz 



751 



779 



817 



833 



833/834-hez 



849-hez 



Jegyzet a 694. számhoz. Ide tartoz- 
nak az egyes, aranyozott vagy ezüstö- 
zött nemtelen fémalkatrészekkei, mint 
például foglalatokkal, keretezésekkel, 
állványokkal stb. biró üvegáruk is, 
minélfogva az ily üvegárúknak nem- 
telen fémáruk gyanánt való elvámo- 
lása kizártnak tekintendő. Kivételt 
képeznek azonban a 700a. sz. alá 
tartozó fémfoglalatokkal biró csúcs- 
korongok s a 7016. sz. alá tartozó 
ily foglalatokkal ellátott üvegképek. 
Jegyzet. Ezen szám alá tartozik a fel- 
használás igazolása mellett a drót- 
kötélgyártáshoz való, 2 ^%-üél kisebb 
vastagságú és négyzetmíUiméterenkínt 
200 ^-nál nagyobb ellenállással biró 
öntött aczélból való drót is. 

Kaszák, sarlók, villák „ „ 

Jegyzet a 751. sz.-hoz. Ide tartoznak 
a bronzolt, csiszolt, nikkelezett vagy 
másként finomított vagy díszített ka- 
szák és sarlók is. 
Serpenyők, csiszolva vagy ónozva _ _ 
Jegyzet. Ide tartoznak a serpenyő- 
csészék is. 
Réz, tisztán vagy ötvözve: 

rudak, pléh, kémé ny forrasz _ , 

Jegyzet. Ide tartoznak még a réz- és 
sárgarézrondellák; serpenyőkhöz és 
üstökhöz való rézcsészék, nyersen, 
kiverve ; réztáblák ; mérlegekhez való 
csészék rézből vagy sárgarézből. 
Az általános tarifában külön meg nem ne- 
vezett árúk rézből és rézötvényekből : 
nyersen, nem esztergályozva^ .„. _ _ 
Jegyzet a 833. sz.-hoz. Ide tartoznak 
az előmunkált serpenyők, mosóüstök 
és effélék is. 
Jegyzet. Oly árúknál, melyek az oxy- 
dálódás meggátlása czéljából szintelen 
firniszszel vannak bevonva^ ezen be- 
vonat figyelmen kívül hagyandó. 
Jegyzet, A nikkelezett, sárgarezezett, 
rezezett vagy más nemtelen fémmel 



100 /^ 



7.— 



12.— 



3. 



15.— 



Digitized by 



Google 



i906 : VII. t ez. Kereskedelmi szerződés Soájczczal. 



57 



A svájczí 

vámtarifa 

száma 



Az árú megnevezése 




Vám 

frankokban 



851 



857-b61 
858-ból 



890 



909 
966 



978 
980 



1051 



1053 
1054 
1( 



1058 



1089-ből 
1068-b61 



1078 



bevont^ valamint a fénymázozott 
czinkpléhek is ide tartoznak. 

Czinkárúk, nyers állapotban vagy ala- 
pozva 

Palaczkkupakok ólomból, ónnal leme- 
zelve, vagy ónnal ötvözött ólomból, be- 
préselt czégjelzésekkel s efélékkel is : 

nyers állapotban _ 

csiszolva, festve, firniszelve, fénymá- 
zolva stb. . . „„ 

Gépek könyvnyomtatásra és egyéb 
graphikai iparok számára ; könyvköté- 
szethez való gépek.. _ _ .„, ,„. _ 

Szánok, másfélék _ _ . -.. „, . 

Nyersanyagok, növényiek és állatiak, 
gyógyszerészeti használatra, mint : 
bogyók, levelek, virágok, gyümölcsök, 
gyOmölcshéjak, fák, füvek, kérgek, 
magvak, gyökerek stb., a mennyiben 
az általános tarifában másutt meg- 
nevezve nincsenek és a £ osztályba 
nem tartoznak, teljesen elkészitetlen 
állapotban _ . „. .-. 

Természetes és mesterséges ásványvíz 

Forrás- és fürdősók, lápkivonatok, a 
használat hatásának megjelölésével 
vagy a nélkül, a kicsinyben való el- 
adásra elkészítve vagy készen adagolva 

Eczetsav, nyers vagy tisztított, kozmás 
szagú: tejsav; faszesz, tisztítatlan; 
aceton, methylathyiketon, pyridinaljak 

Formaldehyd, aldehyd: denaturálva _ 

Tannin (csersav), gallussav és efélék^ 

Cserzőanyagkivonatok, folyékony és szi- 
szilárd állapotban _ ,„ ^ _ 

Káli : savas borkősavas (tisztított borkő, 
cremor tartari), közömbös borsavas; 
hánytató borkő (antimonoxalat) ,.. . 

Methylalkohol (vegyileg tiszta faszesz)^. 

b) Benzin .„ „,. .,. 

Mindenféle keményítő: 
nyers állapotban, az ipari czélokra 
való felhasználás bizonyítása mellett : 

burgonya^ sago-, tapiokalíszt ; bur- 
gonya-, sajgo- és tapiokakeményítő „. 



ÍOOf^g 



15.— 



« 


15 


<( 


40 


« 


2 


« 


30 



-.50 
1.50 



100 A^ 



-.30 
1— 
1.— 

vámmentes 



1.50 
1.— 

-.30 



-.50 

Digitizedby Google 



58 



i906 : VII. t ez. Kereskedelmi szerződés Svájczczal. 



A svájczi 
vámtarifa 



Az árú megnevezése 




Vám 
frankokban 



1079 

4080 
11 45-höz 



1146-hoz 



1154 



1159-hez 



a) rizskeményítő 

b) kukorícza- és buzakeményítő stb. _ 
nyers állapotban, más mint ipari 
ezéiokra : 

a) burgonyaliszt, burgonyakeményítő, 
rizskeményítő ^u„ ~. -^^ . 

b) másféle .. ^ 

Jegyzetek. 1. Ide tartoznak az akár 

aranyozott vagy ezüstözött nemtelen 
fémekkel is kapcsolatos üvegáruk is, 
a mennyiben minőségük szerint a 
694. sz. alá nem esnek, továbbá 
mindennemű quincailleria- és díszmű- 
áruk egészen vagy részben aranyo- 
zott vagy ezüstözött nemtelen fémek- 
ből is, az 1144. sz. alá tartozók és 
az 1146. sz. alá eső hamis ékszerek 
kivételével. Ide tartoznak továbbá az 
üvegből, agyagból, celluloidból, gala- 
litból s efféle közönséges anyagokból 
való árúk, az esetben is, ha az 1144. 
sz. alatt említett anyagok utánzataiul 
szolgálnak. 

2. Mindennemű fésű és gomb mint 
apróárú ezen szám szerint vámo- 
landó el, az esetben is, ha valódi 
vagy utánzott teknősbékahéjból 
vagy gyöngyházból valók. 
Jegyzet. Ide tartozik a selyemmel, 
csipkével, művirággal vagy achál, 
alabástrom, tajték, hegyikristály, bo- 
rostyánkő, elefántcsont, jett, láva, tek- 
nősbékahéj és gyöngyház utánzataival 
kapcsolatban levő hamis ékszer is. 
Nyerges- és bőröndösmunkák lényeges 
alkatrészei: mint: kengyelek, zabiák, 
bőröndzárak; továbbá kocsivasalások 
nemtelen fémekből, mint: ajtófogan- 
tyúk, ajtózárak, pántok, kocsizárcsuklók, 
ablakvezetékek, sarokpántok, bridek, 

dörzsfékemeltyűk slb._ _ 

Jegyzet. Ide tartoznak a nemtelen, 
bár aranyozott vagy ezüstözött fémek- 
ből való tintatartók, tinta-itatók és 
más Íróasztali tárgyak is. 



100^ 



2.50 
3.50 



3.— 
5.— 



20. 



Digitized by 



Google 



i906 ; VII t. oz. Kereskedelmi szerződés Svájczczat. 



50 



BJ melléklet. 

(Vámok az osztrák-magyar vámterületre való 

bevitelnél.) 



Az 
osztrák-magyar 
vámtarifa száma 



Az árá megnevezése 



Egység 



Vám 
koronikbaa 



Sla)-c)'h6\ 



65 
66 



67 



Alma, körte és birsalma, csomagolat- 

lanul _ >^ „, _ . 

Alma, körte és birsalma, csomagolat- 
latlanul zsákokban: 
a) legalább 50 ^ teljsúlyban : 

szeptember i-től november 30 -ig^, 
deczember i-től augusztus 31-ig 
/?)50A^-nál kisebb teljsúlyban „ _ 
Magvaváló szilva: 

szeptember l-töl november 30-ig>„ 
deczember 1-től augusztus 31-ig 
Jegyzet. Friss alma, körte és birsalma 
csomagolatlannak, illetve csomago- 
latlanul zsákoknak tekintetik, ha 
csomagolás nélkül vagy zsákokban 
legaláb 50 ^ teljsúlyban oly kocsik- 
ban kerül bevitelre, melyek legfeljebb 
8 rekeszszel vannak ellátva. A kocsi- 
rekeszek szalmával beterítve vagy 
fedve, vagy papirossal vagy szalmá- 
val bélelve lehetnek és szalmaréte- 
gekből is készíthetők. 

Tehén _ „ .. „„ ^ 

Növendékmarha „ _ „„ _ „, 

Jegyzet. Növendékmarhának tekin- 
tendő azon marha, mely a két első 
tejíogát már elvesztette, de a mara- 
dandó külső középfogai (a nyolcz 
metsző fog harmadik párja) még 
nem nőttek ki. A szemmel láthatólag 
hasas vagy már leborjazott marha, 
korára való tekintet nélkül, tehénnek 
tekintendő. 

Borjú „, „ _ 

Jegyzet. Borjúnak tekintendő minden 
oly fiatal marha, melynél az alsó 
állkapocs közepén levő két első tej- 
fog még nem hullott ki s melynek 
így még mind a nyolcz tejfoga meg 
van. A borjú abban különbözik a 



100^ 



100^ 



vámmentes 



vámmentes 

.2.— 
2.— 

vámmentes 
2-40 



darab 



30. 
18. 



5. 



Digitized by 



Google 



60 



i906 : VII, t ez. Kereskedelmi szerződés Soájczczal. 



Az 
osztrák-magyar 


Az árú megnevezése 


Egység 


Vára 


vámtarifa száma 






koronákban 




növeDdékmarhától, hogy ez utóbbi- 








nak legalább már az első két tej- 








foga kihullott. 






68-ból 


Kecske ... 


darab 


2.50 


78 


Tej és tejfel, friss 


— 


vámmentes 


84 


Mindennemű szőr és haj. nyersen vagy 
elkészítve (és pedig gerebenezve, főzve, 
festve vagy páczolva, fürtökbe rakva 








is); sörte ..„ ^ ,, 


— 


vámmentes 


114-bőI 


Czukrozott tésztaneműek ^ ,„, 


100 A^ 


85.-- 


119 


Sajt: 






a>ból 


Sbrinz (a:spalení>-, reszelni való) sajt 
darabonkint 18%-tól egész 25 A^ 
súlyú, 45—55 % átmérőjű és leg- 
feljebb 11 %i magasságú malomkő- 








alakú darabokban _ „ ^ „, 


(4 


12. - 


6>b61 


másféle : 

keménysajt malomkőalakú darabok- 
ban, darabonkint: 








a) egészen kizárólag 50^ súlyig ^. 


« 


14.- 




fi) 50 ^^ súlyú vagy nehezebb ^ 


« 


^ 12.- 


127-ből 


Csokoládé és tejcsokoládé, szilárd vagy 
folyékony; mindennemű csokoládé- és 








tejcsokoládé-gyártmány _ _ 


« 


125.— 


27-ből 


Folyékony tejcsokoládé légmentesen el- 
zárt edényekben is, 10 %-nál nem 








nagyobb kákáó tartalommal „ 


(( 


25.- 


131-ből 


Sterilizált tej és tejfel, légmentesen 








elzárt edényekben _ „ 




vámmentes 




Jegyzet. Az edények, a melyekben a 








sterilizált tej vagy tejfel behozatik, 








hasonlóképen vámmentesek azzal a 








feltétellel, hogy hat hó lefolyása alatt 








ismét kivitetnek. 






131-ből 


Tej, besűrítve (kondenzálva) vagy szá- 
rítva, czukor hozzáadása nélkül, lég- 








mentesen elzárt edényekben 


100/^ 


10.— 


132-b6l 


Tej, legalább 10^ súlyú tömbökben. 








hozzáadott czukortartalommal is 


« 


35.— 




Jegyzet. A tömbök óvására szolgáló, 








kákáóvajból vagy más anyagból való 








bevonat az elvámolásnál figyelmen 








kivűi hagyandó. 






131/132.ből 


Gyermek liszt, czukor hozzáadásával 








vagy a nélkül 


« 


48.— 



Digitized by 



Google 



i906 : VII. t. ez. Kereskedelmi szerződés SvájczczcU. 



61 



Az 
osztrák-magyar 
vámtarifa száma 



Az ái^ megnevezése 




Ván 

koroAákbtin 



131/132-bőI 



131/132-ből 



162-ből 



163-bóI 



169 
183-ból 

c) 
d) 

e) 



Leves- és ételkivonat, folyékony álla- 
potban, 50 ^-nál nagyobb súlyú 
edényekben (Ma^gi-kivonat s hasonló 

gyártmányok) .., _ „„ „. „ 

Mindennemű, a Maggi- gyártmányokhoz 
hasonló levesgyártmány, húsleves is, 

szilárd állapotban ^ 

Jegyzet a 114., 127. és 131/132. sz.- 
hoz. A fennebb 114., 127. és 131/132. 
sz.-ok alatt megnevezett, czukor fel- 
használásával gyártott ezíkkek szer- 
ződésszerüleg megállapított vámjain 
felűI a szerződés érvényének ideje 
alatt a czukortartalom czimén vám- 
pótlék nem fog szedetni. 
Gubacs- és szömörczekivonat, tiszta, 
más anyagokkal nem keverve, folyé- 
kony állapotban .„ _ _ ^, 

Külön meg nem nevezett természetes 
festőanyag-kivonatok, folyékony álla- 
potban, a kelmenyomó- és festő-ipar- 
ban való felhasználásra elkészítve . . 
Jegyzet. Páczoló szernek lényegtelen 
hozzávegyítése a tarifálásnál figyel- 
men kivül marad. 

Aszfaltbitumen 

Pamutfonalak, egyes fonalak, nyers álla- 
potban : 

angol számozási mód szerint a 12. 
számon felül egész a 29. számig _ 
a 29. számon felöl egész az 50. sz.-ig 
az 50. számon felöl egész a 70. sz.-ig 
a 70. számon felül egész a 80. sz.-ig 
a 80. számon felül egész a 90. számig 
a 90. számon felül egész a 110. sz.-ig 

a 110. számon felöl ,„, „, _ ^, 

Jegyzetek. 1. Pamutból való egyes, 
nyers vetőlékfonalak a selyem- 
szövészethez pinkops-ok alakjában, 
rövid vagy átnyúló hüvelyekben, a 
melyek 13 %i-nél nem hosszabbak 
és 22%-nél nem vastagabbak, 
külön engedély alapján, a rendeleti 
utón megállapítandó feltételek és 
ellenőrzés mellett: 



100 A^ 



36. 
30. 



3.60 



4.25 



2.50 



« 


19. 


« 


' 33. 


« 


38. 


« 


43.— 


« 


33.— 


(( 


28.- 


— 


vámmentes 



Digitized by 



Google 



1906: VIL t ez. Kereskedelmi szerződés Svájczczal, 



Az 








osztrák-magyar 


Az árú megnevezése 


Egység 


Vám 


vámtarifa száma 






koronákba! 




c>-ből angol számozási mód szerint 








a S9. számon felül egész az 50. 








számig 


100 


23.— 




d)-höl az 50. számon felül egész a 








70. számig 


« 


28.— 




2. Egyes, nyers pamutfonalak tüll-, 








függöny- és csipkegyártásra, külön 








engedély alapján, a rendeleti utón 
megállapitandó feltételek és ellen- 














őrzés mellett: 








c)-höl angol számozási mód szerint 








a 29. számon felül egész az 50. 








számig -,„ ., 


« 


23.— 




d^-bői az 50. számon felül egész a 








60. számig„, 


« 


28.— 




d) és e^-b61 a 60. számon felül egész 








a 80. számig ,, .„ .„ _ _ 


« 


33.— 




a 80. számon felül egész a 90. 








számig , 


« 


28.— 




A jegyzetek 1. és 2. pontjában emlí- 








tett* egyes pamulfonalak fehérítve 








is behozhatok, mely esetben a 








187* a) sz. szerint 100^-kint 








8 K pótlék alá esnek. 






i84-b61 


Pamutfona ak, kettős fonalak, nyers 
állapotban : 
e) angol számozási mód szerint a 








70. számon felül egész a 110. sz.-ig 


« 


28.— 




a 110. számon felül 


— 


vámmentes 




Jegyzet. Kettős, nyers pamutfonalak a 








félselyem szövészethez, továbbá 








tüll-, függöny- és csipkegyártásra, 








külöti engedély alapján, a rendeleti 








utón megállapítandó feltételek és 








ellenőrzés mellet: 








c)-ből angol számozási mód szerint 








a 29. számon felül egész az 50. 








számig ^, ,.- „. ,^, „-- 


100 >^ 


28.— 




d)'hol 2ii 50 számon felül egész a 








60. számig .„ _ „, _ 


« 


35.— 


185 d)-hez 


Jegyzet. Hármasával vagy többesével 
sodrott pamutfonalak az angol számo- 
zási mód szerint a 60. számon felülj 
himzésre (himzőfonálnak), külön enge- 
dély alapján, a rendeleti utón meg- 







Digitized by 



Google 



i906 ■: VII. t. ez. Kereskedelmi szerződés SvájczczaL 



63 



Az 
osztrák-magyar 
vámtarifa száma 



Az árú megnevezése 




Vám 

koronáiban 



183/486.hoz 
188-boz 



állapítandó feltételek és ellenőrzés 
mellett ^, „ „ 

Jegyzet. Gőzölt pamutfonalak nyersek 
gyanánt vámolandók. 

Jegyzet. A kisforgalom számára ki- 
szerelt fonalak gyanánt kezelendők: 

a) Fonalak különböző kis kiszerelé- 
sekben, úgymint kártyapapiroso- 
kon, korongokon, karikákon, papi- 
roslemezcsévéken, csillagocskákon 
s efféléken, dobozokba vagy fény- 
űzési papirosokba osztályozott vagy 
elcsomagolt fonalak (e borítékok 
súlyának betudásával), fonalak kis 
matringokban és gombolyagokban; 

b) fonálmatringok, melyek a szövési 
czélokra szükséges pászmakötést 
(lazán keresztben futó fonál, mely 
által egyes matringrészek nincsenek 
szorosan körül fogva és csomók 
által lekötözve) meghaladó módon 
vannak az egyes pászmák közölt 
lekötve, úgy hogy a matring a 
csomózási helyeken történő szét- 
tépés által önállóan használható 
kis matringokra válik szét; mat- 
ringokban levő fényes fonálnál 
(vasfonalnál) a pászmáknak a szö- 
vési czélokra szükséges pászma- 
kötést meghaladó lecsomózása még 
nem vonja ma^a után a 188. sz. 
szerint való elvámolást. 

Fővámhivatali hatáskörrel felruházott 
vámhivatalok fel vannak jogosítva, 
hogy kiszerelt fonalakat, melyek 
beigazoltan csupán gyári felhasz- 
nálásra (mint pl. paszomántgyár- 
tásra, kábelek körűifonására stb.) 
fordíttatnak, egyébkénti minőségük 
szerint vámkezeljék az esetben, ha a 
fél az árubevalláson Írásban kijelenti, 
hogy a fonalak tényleges gyári fel- 
használásának magán a gyártelepen 
időleges pénzügyi felülvizsgálat által 
való ellenőrzésébe beleegyezik. 



100 A^ 



35.- 



Digitized by 



Google 



64 



i906 : VIL t. ez. Kereskedelmi szerződés SvájczczcU. 



Az 
osztrák-magyar 
vámtarifa száma 



Az árú megnevezése 




Vám 
koronikfoaD 



191 a)-hoz 



192-höz 



192-ből 



194-ből 



Jegyzet. Finom pamutszövetek, nyers 
állapotban, mustrátlanok, kimosva is, 
meghimzésre, külön engedély alap- 
ján, a rendeleti utón megállapítandó 

feltélelek és ellenőrzés mellett. 

Jegyzet. Legfinomabb pamutszövetek, 
nyers állapotban, mustrátlanok, ki- 
mosva is, meghimzésre, külön enge- 
dély alapján, a rendeleti utón meg- 
állapítandó feltételek és ellenőrzés 

mellett 

Mindennemű laposöltésü szövet 
Jegyzet. Ide tarlozik minden lapos- 
öltésü szövet (a festettek, szinnyo- 
matosak vagy tarkánszőttek is, tekin- 
tet nélkül az előállításukhoz használt 
fonalak minőségére és finomságára), 
azaz brosozott szövetek himzésszerü 
mustrákkal, melyeknél az ábravető- 
lékfonalak a beszőtt minták keretén 
belül legalább az egyik oldalon egé- 
szen s a másik oldalon részben 
szabadon fekszenek. Ezek a himzé- 
sektől abban különböznek, hogy a 
laposöltésü szöveteknél az ábrafonál 
a minta ismétlődésénél az alapszövet- 
nek mindig ugyanazon szálait fogja 
át s ezen szálak által szövésszerüleg 
lekötötlnek látszik, a mi a hímzésekre 
nézve nem áll. Az oly lapostöltésü 
szövetek elvámolása, melyeknek alap- 
szövete az angol számozási mód 
szerint 100. sz. vagy azon aluli 
fonálból készült, oly esetben történ- 
hetik az alapszövet minősége szerint, 
ha az alapszövet súlyának kipuhato- 
lására szolgáló szövetszeletből a bro- 
sozófonalak előbb eltávolíttatnak. 
Pamutfonalak összeragasztása által elő- 
állított reklámszalagok, festve vagy 

szinnyomatosan is 

Jegyzet. Reklámszalagok alatt a csoma- 
gok kötözésére s effélékre használt, 
8 ^-nél nem szélesebb, esetleg külön- 
böző szinü pamutfonalakból össze- 



\00 fi^ 



88. 



170. 
260. 



Digitized by 



180.— 



Google 



i90ü : VIL t. ez. Kereskedelmi szei'ződés Svájczczcd. 



65 



Az 
osztrák-magyar 
vámtarifa száma 



Az árú megnevezése 




Vám 
koronákban 



195a; l-hez 



197-ből 

198 

«; 1 és 2 



ragasztott csíkok értendők; czég, 
czím stb. is lehet rájuk nyomtatva. 

Jegyzet a 194. számhoz. Végben merce- 
rizált szövetek, vagy egészben vagy 
részben mereerizált fonálból készült 
szövetek, valamint efféle búrsony- 
és szalagárúk, az illető szövet vám- 
ján felül ., „, 

pótlék alá esnek 

Jegyzet. Sima tüllök, nyers állapot- 
ban, kimosva is, meghimzésre, külön 
engedély alapján, a rendeleti utón 
megállapítandó feltélek és ellenőrzés 

mellett _ _ 

Léghimzések pamutból (kiétetett árúk) 
Hímzések : 

borításcsíkok (bandes, entre-deux) „ 

himzett tüllök és csipkék 

Jegyzet, Függönyárúk és butortakafók 
sima tüllből lánczöltésű hímzéssel, 
másnemű díszöltésekkel is, melyek 
a lánczöltésű himzés elvei szerint 
készüllek, póköltéssel (pókokkal), 
hosszuöltéssel, zsinóröltéssel vagy 
hídöltéssel és cambricból musselin- 
ból vagy efiféle szövetekből való ap- 
plikáczióval is, valamint felvarrott ha- 
tásokkal is, mint például gyűrűkkel, 
rozettákkal, bugákkal stb. 

külön meg nem nevezettek 

Jegyzet. A lánczöltésű himzés tárgyai, 
póköltéssel (pókokkal), hosszúöltés- 
sel és zsinórölléssel is 

Kötszövött és kötött árúk, külön meg 

nem nevezetlek: 

varrással 

Léghimzések (kiéletelt árúk) 
Hímzések : 

borításcsíkok (bandes, entre-deux) 

hínizelt tüllök és csipkék 

Jegyzet. Függönyárúk és butortakarók 
sima tüllből lánczöltésű hímzéssel, 
másnemű díszöltésekkel is, melyek 
a lánczöltésű himzés elvei szerint 
készültek, pókölléssel (pókokkal), 

Magyar Törvénytár. 1906. 



c) 



^OO-ból 

d) 

2H-ből 

212 

a^ 1 és 2 



100^ 



i8. 



88.— 
660.— 

480.— 
660.— 



350. 
480. 



350.— 



300.— 
660.— 

480.— 
660.— 



Digitized by 



Google 



66 



i906 : VIL t. ez. Kereskedelmi szerződés Svájczczal. 



Az 
osztrák-magyar 


Az árú megnevezése 


Egység 


Vám 


vámtarifa száma 






koronákban 




hosszúöltéssel, zsinóröltéssel vagy híd- 








öltéssel és cambricból, musselinból 








vagy eféle szövetekből való appli- 








káczióval is, valamint felvarrott haj- 








tásokkal is, mint például gyűrűkkel, 








pozettákkal, bugákkal slb.„. 


100^ 


350. - 


c) 


külön meg nem nevezettek , „ _ 

Jegyzet, A lánczöltésü himzés tárgyai, 

póköltésekkel (pókokkal), hosszúöl- 


« 


480. - 




téssel és zsinóröltéssel is. „, „ _ _ 


« 


350.- 


216a;i-ből 


Sajtsajtoló- és sajlcsomagolókendők, 








nyers, nem lúgozott kenderfonálból 


« 


15.— 




Jegyzet. A szerződéses vám az ily 








kendőkre akkor is alkalmazást nyer, 








ha négyzet alakú szabásos dara- 








bokban fordulnak elő s a széleken 








vagy szegélyeken 2 %, oldalú négy- 








szögre 40 fonálnál löbb esik. Hasonló- 








képen keskeny, 5%-nél nem szé- 








lesebb csíkok szines fonálból, me- 








lyek a szélekbe vannak beleszőve. 








az elvámolásra befolyással nem 








birnak. 






228-ből 


Külön meg nem nevezett fésűs fonál: 






a) 


nyers állapotban, egyes: 
1. a metrikus számozási mód szerint 








a 45 számig „ ^ 


« 


12.— 




2. a metrikus számozási mód szerint 








a 45. számon felül 


« 


21.— 


b) 


nyers állapotban, kettős vagy többe- 
sével sodrolt: 
1. a metrikus számozási mód szerint 








a 48. számig 


(( 


17.- 




2. a metrikus számozási mód szerint 








a 45. számon felül „, 


« 


29.— 


229 c>hez 


Jegyzet. Étetett himzéshez való alap- 
szövet (gyapjúszövet, léghimzések elő- 
állítására), külön engedély alapján, 
a rendeleti úton megállapítandó fel- 








tételek és ellenőrzés mellett 


« 


100.— 


233-ból 


Kötszövött és kötött árúk, külön meg 
nem nevezetlek: 






d) 


varrással „ 


« 


250.— 


235 


Mindennemű hímzések gyapjúra, se- 








lyemmel hímezve 


(( 


600.— 



Digitized by 



Google 



i906 : VIL t. ez. Kereskedelmi szerződés Svájczczal, 



67 



Az 

osztrák-magyar 
vámtarifa száma 



Az árú megnevezése 




Vám 
koronákban 



236 
239 a>ból 

242-ből 

b) 
c) 

243-ból 
a) 
b) 

246 



247 

248-ból 

249 

280 

«) 1 és 2 



*; 1 és 2 



Mindennemű hímzések gyapjúra, más 

anyagokkal hímezve _ 

Göndörített szőrök, másféle durva állati 

szőrökkel vagy növényi roslanyagok- 

kal vegyesen is , „„ 

Selyem (motolált vagy sodrott), czér- 

názva is: 

fehérítve (mézgátlanílva) ^ 

festve : 

1. fekete ,. 

2.másszinü _ 

Florelselyem (fonott selyemhulladék), 

czérnázva is: 

nyers állapotban vagy fehérítve: vio- 
letl-fonalak , 

festve : 

1 . fekete : 

2. más színű ,. 

Selyemből, florel- vagy műselyemből 

való czérna, más fonóanyagokkal kap- 
csolatban is, fehérítve vagy festve, ti 
kisforgalom számára kiszerelve ., _ 

Tiszta selyemárúk, hímezve „ „, 

Léghimzések selyemből (kiétetett áni) 

Malomszitaszövet , . , ,„ 

Külön meg nem nevezett, tiszta se- 
lyemszövetek : 

simák (nem mintázva [nem faconni- 
rozva]) , 
Jegyzet, Étetett hímzéshez való alap- 
szövet (sima selyemszövet léghím- 
zések előállítására), külön engedély 
alapján, a rendeleti úton megállapí- 
tandó feltételek és ellenőrzés mellett 

mintázottak (faconnirozottak) 

Jegyzet, Sima és nyüstös (armure) 
tiszta selyemszöveteknek a 250. a) 
sz. szerint azok tekintendők, melyek 
tekintet nélkül arra, hogy egyszi- 
nüek, hosszában vagy keresztben 
csíkosak vagy koczkázottak-e, egy- 
ségesen szabályos felületet alkotó 
kötéssel bírnak, mely felület a láncz- 
és vetőlék-fonalaknak bizonyos kor- 
látolt számú fonál után ismétlődő 



100^ 



800. 



15.- 



100^ 



80.- 

80.- 
90.- 



vammentes 



80. 
90.- 



110.— 
1.100.— 
1.100.— 

400. - 



480.- 



200.— 
960.— 



Digitized by 



Qoo^Xz 



68 



i906 : VIL t ez. Kereskedelmi szerződés SvájczczaL 




kereszteződése folytán keletkezik, s 
mely szövetek több nyüst együttes 
alkalmazása utján állíthatók elő, és 
pedig : 

tafotaszövetek (tafota, luisínes, sar- 
senets, marcelines, lustrines, failles, 
gpos-grains, ottomans, gros de Lond- 
pes, gros de Suez, gros de Tours 
és effélék); 

sávolyszövetek (levantines, surahs, 
serges, tricotines, cotes satinées, 
peau de soie és effélék); 

atlasz és satin szövetek (satin de 
Lyon, satin turc, satin de Chine, 
messaline, satin grec, satin merve- 
illeux, satin duchesse, satin soleil, 
satin marquise, satin Rhadamées, 
satin double face és effélék); 

nyüstös szövetek vagy armure-ök 
(armures royales, armures régences, 
armures précieuses, armures piquées, 
lánczoldalas reps, vetőlékoldalas reps, 
gros d'ltalie és effélék). 

Azok a szövetek és kendők, 
amelyeknél szegélycsíkok (bordűrök) 
alakjában két vagy többféle eltérő 
kötés elkülönítve jelenik meg, a sima 
szövetek közé tartoznak. Ilyenek- 
nek tekintendők különösen azok az 
esernyő- és napernyő-szövetek is, 
melyek egész szélességükben egy- 
nemű (pl. tafota) kötéssel bírnak és 
ettől eltérő kötést (többnyire atlasz 
vagy cannelé-kötést) csak szegély- 
csíkok (bordűrök) alakjában és ter- 
jedelmében mutatnak. Az esernyő- 
és napernyő-szöveteknél vagy a 
kendőknél elkülönítve jelentkező kö- 
tések csak akkor tekinthetők szegély- 
csíkoknak (bordűröknek), ha mind- 
egyik szegélycsík keskenyebb, mint 
a szövet vagy kendő azon oldal- 
méretének egy nyolczada, a melyre 
merőlegesen áll. A szegély csík szé- 
lessége gyanánt csak akkor veendő 



Digitized by 



Google 



i906 : VIL t, ez. Kereskedelmi szerződés Svájczczal. 



69 



Az 
osztrák-magyar 
vámtarifa száma 



253-ból 
c) 



255-ből 



Az árú megnevezése 




a tükör szélétől a szövet vagy kendő 
külső széléig teijedő egész távolság, 
ha a szövet vagy kendő szélén futó 
legszélső csík a tulajdonképeni alap- 
tól (tükörtől) hasonlóképen eltérő 
kötést mutat. 

A szövelvégek kötési (szövési) 
módja és összetétele, hacsak általuk 
a szövet további rendeltelésére szol- 
gáló különös mintázat (pl. bordűr s 
effélék) előállítása nem czéloztatik, az 
elvámolásnál figyelmen kivül marad. 
Szövetben szinnyomatozott sima 
szövetek simáknak tekintendők. 

Nem valódi gaze-ok, ajour- vagy 
kígyózó fonalak által előidézett hatá- 
sokkal, ha egyébként simák, ezért 
még nem válnak mintázottakk (fa^on- 
nirozottakká). 

Mintázotlaknak (faconnirozoltak- 
nak) a jacquard-szöveteken kivül 
azok tekintendők, melyet két vagy 
több külön fellépő kötéssel (armürrel) 
birnak, akár lánczhatások (pekinek), 
akár vetőlékhatások (lancék) legyenek 
is azok. 

Moirézott és goffrozott szövetek, 
továbbá színnyomatos lánezfonállal 
szőtt szövetek (chinées), mintázott 
(fa^onnirozott), szövetek gyanánt keze- 
lendők. 
Tiszta selyem szalagok: 
másfélék: 

l.nem mintázva (nem faconnirozva) 
2. mintázva (faconnirozva) : 
a) az alapban színnyomatos láncz- 
czal szőtt szalagok (u. n. chiné- 

szalagok) „ 

fi) moírészalagok „ „ 

/) minden egyéb szalag „ 

Félselyemárúk, hímezve, mindennemüek 
Jegyzetek a 198., 212., 235., 236., 
247. és 255. sz.-okhoz. 
1. Hímzések elvámolásánál az alap- 
szövet mérvadó s a hímzőanyag, a 



100^ 



Vám 
koronáklMD 



960.— 



575. 
1.050. 

950. 
4.000. 



Digitized by 



Google 



J 



70 



i90ö : VIL t ez. Kereskedelmi szerződés Svájczczal. 



Az 
osztrák-magyar 
vámtarifa száma 



Az árú inegne\ezése 



Egység 



Vám 
koronákban 



mennyiben erről a tarifa nem intéz- 
kedik, figyelmen kivül hagyandó. 
Ez a himzőanyagul használt fém- 
szálakra (drót vagy laposdrót) is 
vonatkozik. 

Hímzett bársonyok és bársonyszerű 
szövetek, továbbá himzetl szalagok, 
ez utóbbiak a mennyiben a tarifá- 
ban külön nincsenek megnevezve, 
mint himzések vámolandók el. 

Himzett kötszövött és kötött áriík, 
paszománt- és gombkölőárúk, — 
a 247. (himzett tiszta selyemáruk 
és 255. (himzett íélselyemárúk) 
számok alá tartozók kivételével — 
nem mint himzések, hanem egyéb 
minőségük szerint vámolandók el. 
A selyemmel himzett vagy selyem- 
mel varrás utján diszítelt és pamut- 
ból, lenből és gyapjúból való 
kötszövött és kötött árúk úgy keze- 
lendők, mint a 258. sz. alá tartozó, 
félselyemből való kötszövött és 
kötött árúk; épúgy a selyemmel 
himzett vagy selyemmel varrás 
utján diszített és pamutból, lenből 
és gyapjúból való paszománt- és 
gombkötőáruk úgy vámolandók el, 
mint a 260. sz. alá tartozó fél- 
selyemből való |)aszománt- és 
gombkötőárúk. 

2. Rátétes himzések (applikácziós him- 
zések), melyeknél az alapszövet 
mullal vagy tüUel minták ráhim- 
zése által olyképen van összekötve, 
hogy a minták az alul vagy felül 
fekvő szövetnek kivágása által lát- 
hatók lesznek ; nem tartoznak a 
274. sz. alá eső varrott árúk közé, 
hanem mint himzések vámolan- 
dók el. 

3. Textilárúk, melyeibe csupán betűk, 
ha egymásba fonlak vagy ön- 
magukban díszítettek (monogram- 
mok, diszbetük stb.) is, vagy nevek. 



Digitized by 



Google 



i906 : VIL t. ez. K&^eskedelmi szerződés SvájczczaL 



71 




288-ból 
d) 



számok vagy efifélék vannak hí- 
mezve, nem számíttatnak a hímzé- 
sek közé. 
4 Valamennjí konfekczíonált áru 
gyanánt vámolandó hímzés után a 
40 % pótlék a szerződéses vám 
alapulvételével fog szedetni. 
Kötszövött és kötött árúk: 

külön meg nem nevezeitek 

Jegyzet a 200., 233., 252., 258. sz.- 
hoz. A kötszövött és kötött árukhoz 
(ide értve a harisnya- és tricotárú- 
kat is) tartoznak úgy a kötszövött, 
mint a kötött, horgolt, reczézett (íilet- 
vagy bogozómunkák) árúk is, pL 
ily féle szövetek végekben, szalagok, 
capuchonok, bokavédők, keztyük, fő- 
kötők, nadrágok, ujjasok, gallérok, 
derekak, pelerlinek, ér-, térd- és 
derékmelegítők, csecsemőczipők (ba- 
byczipők), kötények, harisnyák, tás- 
kák, pénzszekrények, trícotöltöze- 
tek, kendők, mellények és effélék, és 
pedig úgy a faconárúk, azaz a sza- 
bályosan készítettek, mint a kötszövött 
kelméből kiszabottak és varrottak is. 
Kötszövött és kötött árúknál a szege- 
sek vagy varrások vagy a felfeslés 
meggátlása végett alkalmazott, keskeny 
szalaggal való beszegések, továbbá 
a használatra szükséges közönséges 
hozzávalók, mint: kívarott gomb- 
lyukak, gombok, hurkok, kapcsok, 
csattok, bőrcsíkok, egyszerű fuző- 
zsínórok, kötőszalagok, bojtok, kari- 
kák és effélék figyelmen kívül hagyan- 
dók és pedig tekintet nélkül az 
anyagra, melyből ezen hozzávalók 
készültek. Az ily munkák és hozzá- 
valók sem a 274. sz. szerinti el- 
vámolást nem vonják maguk után, 
sem pedig azok miatt a szabályosan 
készített kötszövött árúk a varrott 
kötszövött és kötött árúk gyanánt való 
elvámolás alá nem esnek. 



100 >^ 



600. - 



Digitized by 



Google 



72 



i906 : VII. t ez. Kei*eskedelmi szerződés SvájczczcU. 




Az 
osztrák-magyar 
vámtarifa száma 



Vám 
koronákban 



274.ből 



Kötszövött kelméből kiszabott és var- 
rott tárgyak a szerződéses forgalom- 
ban, a díszített íantázíaczíkkek kivé- 
telével, a 200., 233., 252. vagy 
258. sz.-ok általános vámtételei sze- 
rint vámolandók el. 

Kötszövött vagy kötött pipereárúk és 
pedig lígy a szabáljosan készítettek, 
mint a kiszabottak és varrottak (díszí- 
tett fantáziaczikkek, mint például a 
szalagcsokrokkal, rüsökkel, csipkék- 
kel, hímzésekkel stb. kiszereltek), 
nem a fentebbi számok szerint, hanem 
pipereárúk gyanánt a magasabb vám 
alá eső díszítés (274. sz.) szerint 
vámolandók el oly módon, hogy a 
szerződéses vám, a mennyiben ilyen 
a díszítésre nézve fennál, veendő a 
pótlék kiszámításának alapjául. Ha a 
díszítés nem esik magasabb vám alá, 
mint az illető kötszövött árú, a díszí- 
tés ennek folytán figyelmen kívül 
hagyandó. 

A pamutból, lenből vagy gyapjúból 
való kötszövött kelmékből készült 
keztyükön a selyemből vagy fél- 
selyemből való egyenes vonalú ékek 
([Zwickel] úgynevezett lamburált 
varrások), melyek az általános tarifa 
szerint a keztyüknek félselyemáriík 
(258. sz.) gyanánt való elvámolását 
vonnák maguk után, a szerződéses 
forgalomban való elvámolásnál figyel- 
men kívül hagyatnak. 

A kötszövött és kötött árukhoz tartoz- 
nak a szabályosan készített sapkák is. 
Alsóruha (fehérnemű) egészségi kreppből: 

a) pamutból 

*) gyapjúból „ , 

c) tiszta selyemből 

d) félselyemből _ „, 
Jegyzet. Az egészségi- kreppből való 

sűsóruha (fehérnemű) a hozzátétek 
tekintetében úgy kezeltetik, mint a 
kötszövött és kötött árúk. 



,100^ 



Digitized by 



i80.— 
260.— 
760.— 
586.— 



Google 



1906 : VII. t. ez. Kereskedelmi szerződés Svájczczal, 



73 



Az 
osztrák-magyar 
vámtarifa száma 



Az árú megnevezése 




Vám 

itoronákban 



274-hez 



Jegyzet, Méteráruknál előforduló ölté- 
sek, melyekkel egyes hímzés-, csípke- 
vagy léghimzésminták, vagy ezekből 
való részek (motívumok) egymás 
mellé vagy egymás fölé összeillesz- 
tetnek és méler-áruvá összefuzetnek, 
figyelmen kivül hagyandók. Ellenben 
konfekczionált árúk, pl. gallérok, 
kézelők és hímzés- vagy léghimzés- 
mintákból varrással összeállított efféle 
czikkek, pípereáru gyanánt keze- 
lendők. 
Általános jegyzetek az általános tarifa 
XXll— XXVI. osztályaihoz. 
1. Péppel telített vagy enyvezett lánez- 
fonalak a felhasznált fonál vámján 
felül 5 százalék pótlék alá esnek. 
i. Fémszálakkal (gömbölyű vagy lapí- 
tott dróttal) vegyes mindennemű 
textíliám után az illető textiláru 
vámján felül pótlék, jelesen a 247., 
248., 250., 281. és 253. sz.-ok 
alá tartozó selyemárúk után 15%, 
minden egyéb textiláru után pedig 
30 % pótlék fizetendő. 

3. Csak egyszerű szegésekkel vagy 
egyes varrásokkal ellátott, selyem- 
ből vagy félselyemből való szöve- 
tek, amennyiben a pipereáru-czik- 
kek sorába nem tartoznak, nem a 
varrott czikkek vámjai szerint kezel- 
tetnek, hanem az illető szövet vám- 
ján felül csak 5o/o pótlék alá esnek. 

4. Zsebkendők, asztalnemű, ágynemű 
és törülközők pamutból vagy a 
XXIII. osztályba tartozó fonóanya- 
gokból készült fonalakból oly sze- 
gésekkel ellátva, melyek a szö- 
vet szélének behajtása nélkül 
ennek egyszerű megvarrása vagy 
pedig a szövet szélének kisebb- 
nagyobb szélességben való egy- 
vagy többszörös behajtása és a 
behajtott szövetrész levarrása által 
állíttattak elő és e mellett semmi- 



Digitized by 



Google 



74 



i90Ü : VII. t ez. Kereskedelmi szerződés SoájczczcU. 




281 b) 



281 c>ből 



nemű áttört munkával (ajourvar- 
rással) ellátva, sem diszöltések- 
kel vagy más módon díszítve 
nincsenek, ezért sem a varrott 
tárgyak vámjai, sem vámpótlék 
alá nem esnek. 
Az előbb említett árúk után a varrott 
tárgyakra nézve megállapított vá- 
mok helyett az általános tarifa 
XXII -XXVI. tarifaosztályaihoz tar- 
tozó általános jegyzetek 5. pontjá- 
nak második bekezdésében előirt 
10 százalék vámpótlék szedetik ; 
ha azok vagy csupán egyszerű 
ajourszegésekkel (egy oldalon vagy 
mindkét oldalon levarrva) vagy 
csupán egy egysoros áttöréssel 
vannak ellátva, mely a szövet 
belsejében a szövetszélekkel pár- 
huzamosan halad és az egyszerű 
ajourszegésekhcz tökéletesen ha- 
sonló módon, de a szegessel való 
összefüggés nélkül, külön varró- 
fonalak által van előállítva. 
Finom íonásáruk, közönséges anyagok- 
kal kapcsolatban is: 
szalmaszalagok (mindenféle szalag- 
nemű szalmafonadékok), más anya- 
gokkal való kapcsolat nélkül „„ ^.. 
szilafenekekre, kalapokra, asztalteri- 
tőkre s efélékre való fonadékok szi- 
lánkból, nem festve „ _ _ _ 

egyéb árúk „„ ^. „ 

Az ezen szám alá tartozó kalapfonadé- 
kok, selyem-, pamut- és egyéb össze- 
ragasztott fonálszálakkal (textilspar- 

teriákkal) kapcsolatban _ .„. „ 

Jegyzet, Ide tartoznak az összeragasz- 
tott selyem- pamut- és egyéb fonál- 
szálakból vagy lószőrből való kalap- 
fonadékok is; mindezek egymással 
kombinálva vagy fémszálakkal kap- 
csolatban is; továbbá selyem- pa- 
mut- és egyéb összeragasztott fonál- 
szálak kalapfonadékokhoz. 



100 >i;^ 



4.60 



1.20 

36.- 



60.— 



Digitized by 



Google 



i906 : VIL t ez. Kereskedelmi szerződés SvájczezaL 



Az 
osztrák-magyar 


Az án\ megnevezése 


Egység 


Vám 


váffllarifa száma 






koronák bsD 


298- ból 


Nyomtatványok, hirdetmények és fal- 
ragaszok : 

a^két- vagy többszinűek vagy arany- 
vagy ezüstnyomással, vagy foto- 
mechanikai utón előállítva: 
1. többszinűek, arany- vagy ezűstnyo- 
mással, fénynyomással vagy fényké- 
pészeti gyorsmásológéppel előállított 
másolatok, vagy a mélynyomású 








sajtóval előállított nyomással 


100 /y^ 


55.— 




2. másféle kétszinűek .! _ 


« 


15. 


316.b6l 


Czipőrugany, ha az abban feldolgozott 
fonadék : 
a) selyemből, floret- vagy műselyem- 








ből készült _ „. ^ 


« '• 180. - 




b) más lexiilanyagból való „ 


« 


165. 


324-bői 


Tekko- és salubratapéták pamut- vagy 
lenszövetekből, szines (bronzolt ,is) 
olajtartalmú anyaggal bevonva, tapéta- 
mintákkal szinnyomatozva vagy présed- 








lés által mustrázva 


« 


60.— 




Jegyzet, A pamut- vagy lenszövetekből 








készült egyszínű, mustrátlan tekko- 








és salubratapéták, szines (bronzolt is) 








olajtartalmú anyaggal impregnálva 








vagy bevonva is, — a szövet minő- 








sége szerint vámkezelendők. 






330 


Borjubőr, a fénymázozott bőr kivételével : 








aj természetes szinű ^ „ 


« 


40.- 




ft) másféle szinű ,. „. _ 


« 


50. 


344-ből 


Műszaki czikkek: 






b) 


lapos hajtószíjak, ütközőszíjak is : 








1. növényi anyagokkal cserzett bőrből 


« 


58.- 




2. irhává kikészített vagy ásványi 


1 
1 




anyagokkal cserzett bőrből is 


« i 68.- 


359-ből 


a^ Külön meg nem nevezett faáruk, 
finoman áttört vagy szobrászmunká- 
val; aranyozott, ezüstözött vagy 
bronzolt faáruk (a faléczek és rámák 
kivételével); finoman festett fa- 








árúk .^ ^ .„ 


« 


40.— 




Jegyzet. Ide tartoznak egyebek közt: 








kenyértartók, tollszárak (az egyszerű 








emléktárgyak kivételével), természet- 








tani és egyéb műszerekhez való 







Digitized by 



Google 



76 



i906 : VIL t. ez. Kereskedelmi szerződés Svájczczal, 



Az 
osztrák-magyar 
vámtarifa száma 



Az árú megnevezése 




Vám 
koronákban 



393 c)'h6l 

394 a; 1-ből 
409 a>ból 

4o7-ből 



461 rf>hez 
467-ből 

470-ből 

479 6>ből 
485-ből 



tokok, ruhafogasok, ernyő- és bot- 
lartók, konzolok, likőrszekrények, 
saláta-evőeszközök is. 
A berakott tükömveggel, továbbá 
nem aranyozott, nem ezüstözött nem- 
telen fémekből vagy fémölvényekből 
készült csuklópántokkal, lakatoeskák- 
kal vagy zárocskákkal való kapcsolat az 
elvámolásnál figyelmen kivűl marad. 
6) külön meg nem nevezett faáruk, 
finom anyagokkal kapcsolatban, a 
bőr, valamint a textilárúkból való 

bevonatok kivételével „„ ^ 

c) fabetfik, falragaszok stb. nyomta- 
tásához _ „„ 

Táblák palából 1*40 m magasságban 
é^ azon felöl, illetve 50 %, széles- 
ségben és azon felöl „ _„ _ 

Táblák mikanilből, meghatározott hasz- 
nálati czélra elő nem készítve ™ , 
Gyűrűk és eféle szigetelő czikkek mika- 
nitből; táblák mikanitbői, meghatá- 
rozott használati czélra előkészítve; 

mikanitpapiros és mikanitvászon 

Reszelők : 
a; 250 %-nél hosszabb vágott felü- 
lettel „ „ ^ , _ 

6)150—250 % hosszú vágott felü- 
lettel „. ,. „. „„ 

(^) ^öO '^i-nél rövidebb vágott felülettel 
Jegyzet. Ide tartoznak a sima vagy 
gömbölyű fejjel biró bútorszegek, 
csiszolva is 
Mindennemű gyaratoló ; takácsbordák 
és takácsbordafogak, kötegekben vagy 
karikákban is ; takácsnyüstök ; maiilo- 
nok; mindezek nikkelezve is 

Kaparópengék hengeres kelmenyomtató 

gépekhez, aczélból ^ „„ _ _ _ 

Czipészkések, durván fényesítve is 

Bútorszegek nem nemes fémből készült 
faconnirozott (nikkelezett is) fejekkel^ 
Jegyzet, Ide tartoznak az aranyozott 
vagy ezüstözött fejjel biró bútor- 
szegek is. 



100^ 



50.— 
10.— 

4.— 

7.— 

15.— 



30. 

45. 
45. 



68. 

10. 
40. 



Digitized by 



Google 



i906 : VII. t. ez. Kereskedelmi szerződés Svájczczal. 



77 



Az 
osztrák-magyar 
vámtarifa száma 



Az árú megnevezése 




Vám 
koronákban 



515-b61 

a) 

517-ből 



528 c) 

és d)'h6l 

532 



534-ből 



538-ból 



539 



Külön meg nem nevezett árúk czínk- 
bői és czínkötvényekből, közönséges 
anyagokkal kapcsolatban is: 
közönségesen megmunkálva : 

1 . öntött épüleldiszítmények 

2. másfélék „ 

Kaparópengék hengeres kelmenyom- 
tató-gépekhez, nemtelen fémekből és 
fémötvényekből 

Vízturbinák darabonkint 50 9-nál na- 
gyobb egészen 1000 q súlyúak,„ 

Pamutot előkészítő és feldolgozó, vala- 
mint annak fonásához és czérnázásá- 
hoz tartozó gépek, a mennyiben nem 
esnek a következő szám alá 

Szövőszékek, szővekölőgépek, továbbá 
szövéshez és szővekötéshez való se- 



a^ selyemszövéshez való szövőszékek 
és segédgépek, az enyvező- és fel- 
vetőgépek kivételével . „„ 

6^ szíj-, heveder- és lömlőszövöszékek 
c) szővekötőgépek, a mennyiben a b) 
alá nem tartoznak ; szövéshez való 
segédgépek ; enyvező- és felvelő- 
gépek _ „. „ 

A tulajdonképeni papirosgép a hozzá- 
tartozó szárítókészűlékkel ; tésztagépek, 
hűtőgépek 100 9-nál nagyobb súlyúak 

hengerszékek _ „. ,„ _ 

Jegyzetek az általános tarifa XL. 
osztályához. 

l.A gépek, készfiiékek vagy azok 
alkatrészeinek vámkezelésénél a 
más anyagokkal való kapcsolat 
figyelmen kivul marad. 
2. Gépek vagy készülékek részei gya- 
nánt a vámtarifában külön meg nem 
nevezett oly tárgyak vámolandók, 
melyek másra, mint gépek, illetve 
készülékek összeállítására nem 
használhatók. 
Dynamogépek és elektromotorok (az 
automobilmotorok kivételével) mecha> 
nikai berendezésekkel vagy készü- | 



100 >^ 



45. 
55. 



10. 
19. 



5.— 



10. 



10. 



12. - 
16.— 
18.— 



Digitized by 



Google 



78 



1906 : VII. t. ez. Kereskedelmi szerződés SvájczczaL 



Az 
oszlrák-magyar 
vámtarifa száma 



Az árú megnevezése 




Vám 
koronákban 



byhöi 
d) 

e) 
543 



562 «;-ból 

567-ből 

574 



lékekkel szétválaszthatatlan kapcsolat- 
ban is; transformatorok (forgó vagy 
álló átalakítók) olajtöltéssel is : 
darabonkint 2 g-nál nagyobb, egészen 

5 q súlyúak „ 

darabonkint 5 (/-nál nagyobb, egészen 

30 íc súlyúak „ 

darabonkint 30 -^-nál nagyobb, egészen 

80 g súlyúak 

darabonkint 80 g-nál nagyobb siílyúak 
Külön meg nem nevezett villamos ké- 
szülékek és elektrotechnikai beren- 
dezések (szabályozók, ellenállások, in- 
dítók és effélék): 

aj darabonkint 10^^ vagy ennél 
kisebb súlyúak ^. _ 

b) darabonkint 10 ^-nál nagyobb, egé- 
szen 25 ^jg súlyúak,^ ,„ ^ 

c) darabonkint 25 ^-nál nagyobb, egé- 
szen 2g súlyúak _ 

d) darabonkint 2 g-nál nagyobb súlyúak 
Jegífzetek az általános tarifa XL. és 

XLl. osztályaihoz. 

Ezen tarifa-osztályokba tartozó gépek 
és készülékek után, a mennyiben 
tekintettel meghatározott czélra 
való alkalmazásukra különösen 
mérsékelt vámtétellel kezelendők, 
kereskedők útján való rendelés 
esetén az általános vámtétel és a 
szerződéses kedvezményes tétel 
közötti külömbözet biztosítandó. 
A letett biztosíték visszafizettetik, ha 
egy éven belül igazolási nyer, hogy 
a gép, illetve készülék tényleg a 
meghatározott czélra alkalmaztatott 
Gépek és készülékek, melyekre ily 
alkalmazási czél megállapítva nincs, 
akkor is a szerződéses vámtétellel 
kezelendők, ha a kereskedelem 
útján vitetnek be. 
Lemezek, pléhek és drót aranyból _ 

Mindennemű aranylánczok _ 

Mennyiségtani és természettani mű- 
szerek, sebességmérők is „ „, 



100^ 



32. 

27. 

25. 
20. 



120, 

80. 

45. 
30. 



1^ 



Digitized by 



2.40 
24.- 



Goógle 



1906 : VII. t ez. Kereskedelmi szerződés Svájczczal. 



79 



Az 
osztrák-magyar 


Az árú megnevezése 


Egység 


Vám 


váratarifa száma 






koronákban 


576-ból 


Beszélő és ehhez hasonló gépek, mint 








fonográfok, grammofonok s effélék _ 


100 /^^ 


24.- 


582-b61 


Mechanikai játszóművek, tokokkal vagy 
anélkül, a súlyra való tekintet nélkül ; 








azok részeid „ -^ 


« 


24.— 


585 


Zsebórák ; 






a) 


1. arany tokokkal ^ ^ 

2. csak kisebb részében arany to- 


darab 


2.— 




kokkal ™ ^ 


« 


160 




3. ezüsllokokkal, aranyozva vagy ara- 








nyozoll, illetőleg aranynyal lemezeit 








karimákkal, kengyelekkel, vagy 








gombokkal .. _ 


<( 


1.20 




4. más tokokkal, aranyozva vagy ara- 








nyozott, illetőleg aranynyal leme- 








zeit karimákkal, kengyelekkel, gom- 








bokkal ^ „ :_ ,_ ^ 


« 


-.60 


b) 


1. ezüst tokokkal 


« 


1.20 




2. ezüstözött tokokkal 


« 


—.60 


c) 


más tokokkal „ . 

Jegyzet. Az ezen számra nézve meg- 
állapított szerződéses vám mellett 
nagyságukra való tekintet nélkül 
mindennemű zsebóra behozható, a 
zenélő-, ismétlő- vagy ébresztőszer- 

, kezetteí ellátottak is. 


« 


—.60 


586 


Oratokok : 






a) 


1. aranyból 


« 


1.60 




2. csak kisebb részében aranyból 


« 


1.— 




3. ezüstből, aranyozva vagy aranyozott, 








illetőleg aranynyal lemezeit karimák- 








kal, kengyelekkel vagy gombokkal 


(( 


—.50 




4. másfélék, aranyozva vagy aranyo- 








zott, illetőleg aranynyal lemezeit 


1 




karimákkal, kengyelekkel vagy gom- 








bokkal 


<( 


—.25 


b) 


1. ezüstből .„ _ _ 


« ! —.50 




2. ezüstözve 


« 


—.25 


c) 


másfélék , 

Jegyzet. Az óratokoknak középrészei 


(( 


—.25 




(u. n. carrures) akkor is, ha fedél 


i 




nélkül kerülnek behozatalra, úgy vá- 






molandók el, mint a teljes tokok. 




587 


Zsebórákhoz való óraművek, óramű- 






platinák és nyers művek (ebauches) is_ 


« 


-^.60 



Digitized by VjOOQIC 



80 



i906 : VIL U ez. Kereskedelmi szerződés Svájczczal. 



Az 
osztrák-magyar 


Az árú megnevezése 


Egység 


Vám 


vámtarifa száma 






koroniUuB 


588 


Zsebórákhoz való órarészek: 






a) 


sem ezüstözve, sem aranyozva 


100^ 


110.— 


b) 


ezüstözve vagy aranyozva „„ „ 


« 


240.— 


589-ből 


Mindennemű villamos óra, az 585. sz. 








alá tartozók kivételével _ , 


« 


240.— 


599 o>ból 


Klórsavas káli és nátron (kálium- és 








natriumchlorat) „ „ 


« 


10.— 


602 6i>ből 


Ónsó (ónchlorür) és egyéb ónkészít- 








mények 


« 


12.50 


614-ből 


Csiriz (pép); vargacsiriz 


« 


16.— 


622-ből 


Csersav (lannin) ; gallussav, pyrogallus- 








sav is .„ _ „, „,. ., 


« 


24.— 


625 


Kátrányfestőanyagok : 








a) alizarinfestékek ,. „. „ 


— 


vámmentes 




b) azo- és kénfestékek 





az érték uUn 




c) másfélék 


— 


12»/o 
az érték után 




Jegyzetek. 




120/0 




1. Ha ez érték vámok alkalmával oly 








vámmegterhelés állana elő, mely 








azo- és kénfestékeknél 100 ^-kint 








45 koronát, másféle kátrányfestő 








anyagoknál 25 koronát meghalad, 








a vám e 45 koronás, illetve 25 








koronás tétel szerint szedendő. 








2. Ha a vámköteles tél késznek nyi- 








latkozik azo- és kénfestékeknél a 








100 kL-VMx 45, illetőleg másféle 






i kátrányfestő anyagoknál 25 korona 






vámot lefizetni, akkor az árú érté- 






kére vonatkozó nyilatkozat nem 






fog követeltetni. 






6-26-b6i Gylinderlakk .. . 

630 Elkészített gyógyszerek, valamint fel- 


100^ 


20.— 






irataik, ezimczéduláik, borítékaik és 






1 effélék által gyógyszereknek (állati 






i gyógyszereknek is) mondott minden- 








nemű anyagok; gyógyczélokra elő- 








készített vatták és kötésszerek: 








a) gipszsinek, dobozokban is (Dr. W. 








Sahli szabadalma) _ „. _ _ 


« 


6.— 




6) másfélék 


« 


57.— 


637 a>ból 


Törökvörösolaj „ „ „ _ ,„ ,. 


« 


8.— 


647 


Könyvek, nyomtatványok, szintúgy nap- 
tárak irodalmi mellékletekkel, hír- 
lapok, térképek (tudományosak), hang- 







Digitized by 



Google 



i906 : VIL t ez. Kereskedelmi szerződés SvájczczaL 



81 



Az 
osztrák-magyar 
vámtarifa száma 



Az árú megnevezése 




Vám 
koronákban 



648 



jegyek, iratok (akták és egyéb kéz-, 

iratok) ^„ „, „. ,,., ^ ^ ,,„ ^ .,„ 

Réz- és aczélmetszetek, kőnyomatok 
fametszetek, színes műnyomatok és 
effélék; mindezek a mennyiben nem 
a képnyomóiparnak a 299. sz. alá 
tartozó tömeggyártmányai; fényképek 
Jegyzetek az általános tarifa L. osz- 
tályához. 

1. Fűzött vagy papirosba, papiros- 
lemezbe, könyvkötővászonba vagy 
bőrbe kötött könyvek, naptárak, 
képek (a képnyomóiparnak a 299. 
sz. alá tartozó tömeggyártmányai 
kivételével), hangjegyek stb. a 647., 
illetve 648. sz. szerint vámmente- 
sen kezelendők. Az ezeknél eset- 
leg előforduló, nemtelen fémekből 
(aranyozottakból vagy ezüstözöt- 
tekből is) való kapcsok vagy veretek 
figyelmen kivül hagyandók. 
Az arany- és ezüstnyomás és arany- 
és ezüstmetszés a 647. sz. alá 
tartozó kötött könyvek stb., vala- 
mint a 648. sz. alá tartozó képek 
osztályozásánál figyelembe nem 
veendő. 
Könyvek, naptárak, képek, hangje- 
gyek stb., egészen vagy részben 
más közönséges vagy finom, vagy 
pedig legfinomabb anyagokból való 
kötésekben az általános tarifa 
XXIX. osztályának illető számai 
szerint kezelendők. 
Ha a könyvek, képesművek stb. kö- 
tésekben, mappákban, kartonokban 
és effélékben fekszenek, ez utób- 
biak anyaguk minősége szerint 
külön vámolandók el akkor is, ha 
felismerhetőleg a befektetett köny- 
vekhez, képekhez, stb. tartoznak. 
Ellenben figyelmen kivül hagyatnak 
a kereskedelemben szokásos, pusz- 
tán a szállítás alatti védelemre 
szolgáló borítások nyers papiros- 



vámmentesek 



vámmentesek 



Magyar Törvénytár. 1906. 



Digitized by 



Gbogle 



Ű906 : VIL t. ez. Kereskedelmi szerződés Svájczczal. 



Az 

osztrák-magyar 
vámtarifa száma 



Az árú megnevezése 




Vám 
koronákban 



lemezből, czímkékkel is, továbbá 
ima és ájtatossági könyveknek 
ilyen borításai kartonból, préselt 
vagy szines papirossal bevonva is. 
2. Gyermek-képesívek és a 299. sz. 
alá tartozó egyéb képek, rövid 
szöveggel is, kötve, valamint gyer- 
mek-képeskönyvek nem a 648. sz. 
szerint, hanem az általános tarifa 
XXIX. osztályának határozatai sze- 
rint kezelendők. Könyvekbe bekö- 
tött képek, még ha ez utóbbiak 
magukban véve a 299. szám alá 
tartoznak is, valamint a könyvek 
szövege közé iktatott képek a tarifa- 
lásra befolyással nincsenek; ily 
nyomdatermékek a 647. sz. alá 
tartoznak. 



Digitized by 



Google 



i906 : VIL t ez. Kereskedelmi szerződés Svájczczal. 83 

C) melléklet, 

Iparigazolvány kepeskedelmi utazók számára. 

19 sz. 

(Czímer). 

Érvényes Ausztria-Magyarországon^ Liechtenstein herczegségben 

és Svájczban, 

Tulajdonos : 

(Vezeték- és keresztneve). 

(Hely) ^ „ 19 

<P. H.) (Hatóság.) 

Aláírás. 
Ezennel bízonyíttatik, hogy jelen igazolvány tulajdonosa 

_ ben czég alatt mint 

kereskedelmi utazó .^kereskedő czég 

(gyárral vagy kereskedéssel) bir 

szolgálatában áll, mely czég ott helyben (a gyár vagy kereskedés megjelö- 
lése) bir. 

Továbbá, miután ezen , igazolvány tulajdonosa e kereskedő czég, vala- 
mint azonkivül még a következő ^^ , , 

számára árúmegrendeléseket keresni és árúvásárlásokat tenni szándékozik; 
az is igazoltatik, hogy az említett Jek íS^k ^^ SSk gyakorlásáért 
az ezen országban törvényesen megállapított illetékeket és adókat fizetni 
köteles. 

A tulajdonos személy-leirása : 

Termete 

Haja ,_ 



Különös ismertető jeleid 
A tulajdonos aláirása 



Jegyzet. A mintába a kettős sorok közül vagy a felső vagy az alsó sor 
szövege fog bevezettetni az egyes eseteknek megfelelőleg. 



Figyelmeztetés. 

Ezen igazolvány tulajdonosa csak a fentnevezett czég(ek) számára van jogo- 
sítva — szerződő felek mindenikének területén fennálló szabályok szerint — 
árúmegrendeléseket keresni és árúvásárlásokat tenni és ezt is kizárólag 
citazásaiban. Csak árúmintákat szabad magával vinnie, de árúkat nem. 



Digitized by 



Googlí 



84 i9()6 : VII. t, ez. Ke^^eskedelmi szerződés Svájczczal. 

Pót-czikk. 

Hogy a határkerűletek számára a mindennapi forgalom szükségletei 
által igényelt könnyitések nyújtassanak, a szerződő felek megegyeztek a 
következőkben : 

1. Mind a beviteli és kiviteli vám, mind a vámnyugtáért járó bélyeg- 
illeték alól mentesek lesznek az osztrák-svájczi határon való bevitelnél és 
kivitelnél a következő czikkek: 

a) mindazon árumennyiségek, melyek után a beszedendő illetékek ösz- 
szege 10 fillérnél vagy 10 centime-nál kevesebb; 

b) fii, széna, szalma, alom, moh, takarmánynövények, káka és közön- 
séges nád, élő növények (sima és gyökeres szőlővesszők), gabona kalá- 
szokban, hüvelyesek szárastul, töretlen kender és len, friss gyümölcs^ 
(friss csemegeszőlő is legfeljebb 10 kg sulyu csomagokban), friss fő:2elék 
és burgonya; 

c) állatok vére; 

d) mindenféle tojás; 

e) friss és aludt tej (túró); 

/) erdei nyerstermékek, fa, faszén, kőszén, barnaszén, turfa és tur- 
faszén ; 

g) épitő- és bányakő, kövező-kő és természetes malomkő, salak, ka- 
vics, homok, mész és gipsz, márga, agyag és általában tégla és fazekak^ 
pipák és konyhaedények készítésére való mindenféle közönséges agyag: 

h) közönséges téglák és fedélcserepek (a hornyolt fedélcserepek kivé- 
telével), azonban csak a határkerületek lakóinak szükségletére; 

i) korpa, sansa (kisajtolt, egészen száraz olajbogyóhéj), olajpogácsa és 
kisajtolt vagy kifőzött gyümölcsök és olajos magvak másféle hulladékai: 

k) kilúgozott növényi hamu és kőszénhamu, trágya (ideértve a guanót 
és a mesterséges trágyát is), moslék, söpredék, kő- és agyagcserepek^ 
arany- és ezüsttajt, iszap; 

l) azzal a fentartással, hogy , olyanokkal szemben, kik ezzel visszaélé- 
seket követnének el, a kedvezményes eljárás megszüntethető vagy korlá- 
tozható legyen: 

kenyér és liszt, legfeljebb 10 kg mennyiségben, 

friss hus, legfeljebb 4 kg mennyiségben, 

sajt, legfeljebb 2 kg mennyiségben, 

friss vaj, legfeljebb 2 kg mennyiségben, a mennyiben ezek a czikkek 
a határmenti kerületek lakói számára nem postán vitetnek be. 

Az itt elősorolt mentességek nem terjednek ki oly czikkekre, a melyek 
a szerződő felek egyikének területein állami egyedáruság tárgyát képezik, 
va^y monopolizált termékek előállításai a szánvák; e czikkekre nézve a 
reájok vonatkozó külön intézkedések tartatnak fenn. 

2. A beviteli és kiviteli vám alól szintén mentesek lesznek és a vám- 
utakon kivül is szabadon szállithatók : az igásmarha, a mezőgazdasági 
eszközök, ideszámítva a mezőgazdasági gépeket is; azon házi szerek és 
másféle holmi, melyeket a határszélen lakó földmi velők mezei munkájuk 
végett, vagy lakhelyük változtatása folytán, a vámhatáron át behoznak 
vagy kivisznek. 

A szerződő felek azon alattvalói, a kik az osztrák vagy liechtensteini^ 



Digitized by 



Google 



i906 : VIL t ez. Kereskedelmi szerződés Svájczczal. 85 

illetőleg a svájczi területeii földbirtokkal birnak és mezei munkájuk végett 
azokra átmennek, saját maguk és munkásaik számára a személyek és 
napok számához mért mennyiségű élelmi szert és italt a határon át vám- 
mentesen magukkal vihetik. 

Vámmentesek továbbá a Svájczba való bevitelnél és az osztrák terü- 
letre való vísszahozatalnál azon állatok (ökrök, tehenek és fiatal marhák), 
melyek egy megszabott, az érdekelt fél által megállapítandó határidőn be- 
lül, mely két évet meg nem haladhat, osztrák területről a samnauní és 
a Münster-völgybe munkára leendő használat czéljából vitetnek. 

3. A visszahozatal feltétele és a szerződő felek által közös egyetértés- 
sel megállapitandó vámszabályok megtartása mellett, a beviteli és kiviteli 
vám alól ideiglenesen mentesek lesznek: fa, cser (kéreg), gabona, olaj- 
magvak, kender, len és más efféle mezőgazdasági termékek, melyek őrlés, 
felapritás, zúzás, reszelés stb. végett az egyik vámterületről a másikra 
bevitetnek és őrlött, felaprított, zúzott, reszelt stb. állapotban ismét vissza- 
hozatnak. Úgyszintén harangok és betűk átőntésre, szalma fonásra, viasz 
fehérítésre, selyemhulladékok gyaratolásra (fésülésre) ; továbbá az Engadin- 
ból, a samnauni és Münstervölgyből származó nyersbőrök Ausztria terü- 
letén leendő cserzésre bevive. 

A 3. alatt emiitett esetekben a súly a kikészítési eljárással járó súly- 
veszteség figyelembevételével lesz megállapitandó. 

A szerződő felek fentartják maguknak, hogy a 3. pontban emiitett fel- 
dolgozási forgalmat a határkerületekben az előálló tényleges szükséglet 
mérvéhez képest kibővítsék. 

4. Azon őslermények, melyek a szerződő felek alattvalóinak a határ 
által lakházaiktól vagy gazdasági épületeiktől elválasztott birtokain nyeret- 
oek ; mind a beviteli, mind a kiviteU vám alól mentesek lesznek, ha ezen 
lakásokba vagy gazdasági épületekbe vitetnek. 

5. Az i., S., 3. és 4. szám alatt foglalt kedvezmények azonban azon 
határmenti öv lakóira és termékeire szorítkoznak, a mely Ausztriában és 
Liechtenstein herczegségben a határkerületet foglalja magában, Svájczban 
a határtól IS kilométernél messzebbre nem terjed. 

Megegyezés létesült az iránt, hogy az egész Münstervölgy, Cierfs köz- 
séggel együtt, ezen határövhöz tartozik. 

A szerződő felek meg fognak egyezni azon rendszabályok iránt, melyek 
mellett bizonyos vidékeken, a hol szükségesnek fog találtatni, Ausztria- 
Magyarországban és Svájczban mind a bevitelnél, mind a kivitelnél vám- 
mentes áruk a határon, a vámutakon kivül is, esetről-esetre átbocsáthatók 
lesznek. 

6. Tiroli durva harisYiyaáruk (harisnyák, félharisnyák, keztyük és egyéb 
ilynemű czikkek) a montafoni, paznauni és stansi völgyből és a loden 
név alatt ismert, Tirolban előállitott kelmék, ha az ezen árukból mus- 
trákkal ellátott st.-margaretheni, buchsi és martinsbrucki vámhivatalokon 
át az előállitási hely hatósága által kiáUitott származási bizonylattal 
Svájczba hozatnak be, határszéli kedvezmény czime alatt az alább jelzett 
korlátolt mennyiségek erejéig a következő mérsékelt vámok mellett bo- 
csáttatnak be: a harisnyakötőáruk 100 kg-kint 30 frank és a dloden^- 
kelmék 100 kg-kint 4S frank vám mellett. Az évenkinti 2S0 méter- 
mázsával megállapított összes mennyiségből a st.-margaretheni és a buchsi 



Digitized by 



Google 



86 i906 : VII, t ez. Kereskedelmi szerződés SvájczczaL 

vámhivatalok mindegyike 57 métermázsa harisnyaárut és 57 métermázsa 
«Ioclent}!>, a martinsbrucki vámhivatal pedig 11 métermázsa harisnyaárut 
és 11 métermázsa (rlodentD fognak bebocsáthatni. Ha kereskedők vagy 
házalók hozzák magukkal az emiitett árukat, akkor a mindenkor bevitt 
mennyiség részére külön származási bizonyitvány nem fog követeltetni. A^ 
áruk jellemző sajátságainak a vámhivatalnál elhelyezett mustrákkal val6 
megegyezése esetén, a kereskedő vagy házaló által az előállitási helyek- 
ről hozott áruk összmennyiségének a helyhatóság részéről történt igazo- 
lása elégségesnek fog tekintetni. 

A Svájczba való bevitelnél a szembenfekvő osztrák határkerűletből é» 
Liechtensteinből, ezen származásuk igazolása mellett, be fognak bocsáttatni : 

a svájczi vámtarifa 237. száma alá tartozó tűlevelű fákból való fürész- 
aruk évi legfeljebb 80.000 métermázsa mennyiségben, 100 kg-kint 70 
centimé vám mellett; 

kész padlórészek parkettás munkák számára, enyvezetten állapotban a 
svájczi vámtaríia 242. száma szerint, évi legfeljebb 2500 métermázsa 
mennyiségben, 100 kg-kint 3 frank vám mellett. 

7. Az összes rajnai hidak a személyforgalom részére szakadatlanul 
nyitva tartatnak ; a személyforgalom a rajnai kompokon, valamint a vám- 
köteles áruk vámkezelése azonban csak az e czélra megállapított órákban 
történik. 

8. Az állatok és áruk átvitele Ausztriából svájczi területen keresztül a 
samnauni völgyön át a patznauni völgybe és megfordított irányban i» 
meg van engedve. Hasonlóképen meg van engedve úgy a martinsbrucki 
és spissermühii, mint a schalkelhofi vámhivatalon át Spissermühl felé 
svájczi állatoknak és áruknak, osztrák területen keresztül a samnauni 
völgyből átvitele és viszont. 

A Svájczból osztrák területen át a samnauni völgybe vagy megfordított 
irányban való átviteli engedély következtében, mely a spissermühii, mint 
a schalkelhofi osztrák vámhivatal szakadatlan fennállásának biztosítását 
föltételezi, a svájczi határtól, az allfinstermünzi régi hidnál elinduló és 
Schalkelhofon (Schergenhofon) keresztül Samnaun határához közel Spisser- 
mühlig vezető útnak az osztrák-svájczi hatarkijelölésre vonatkozó, 1868 
július 14-én kelt szerződés IV. czikkében kikötött semleges területté nyil- 
vánítása (I. a szerződés 11. czikk b) betűjét) oly értelemben fog korlátoz- 
tatni ; hogy ezen ut — a mennyiben osztrák területen húzódik — osz- 
trák vámellenőrzésnek és az osztrák-magyar vámterületen érvényben levő 
vámügyi szabályoknak lesz alávetve. Kivétel tétetik azonban a hivatalos 
járatban levő, svájczi hivatalos egyének, a határőrségi alkalmazottak, 
rendőrségi közegek és szolgálali egyenruhát viselő, fegyveres vagy fegy- 
vertelen katonák javára. 

Egyebekben a határkijelölésre vonatkozó szerződés IV. czikkének az 
emiitett utón való szabad forgalmat illető határozmányai nem érintetnek. 

A jelen szerződés megszűntével az 1868. július 14-iki határkijelölési 
szerződés intézkedései egész terjedelműkben újra visszanyerik hatályukat 
abban az esetben, hogyha ezen pótczikk jelen határozmányának meg- 
újítása iránt nem jönne létre egyetértő megállapodás. 

A vámvizsgálattól való mentesség, mely az egjenruhában levő, fegyve- 
res vagy fegyvertelen svájczi katonák részére az alt-finstermünzi régi 

Digitized by VJl^^^^V IV^ 



i906 : VIL t ez. Kereskedelmi szerződés SvájczczaL 87 

hidtól, Schalkelhofon vagy Schergenhofon át Spissermuhlig vezető útnak 
osztrák területen fekvő vonalán való áthaladás alkalmára biztosittatott ; 
attól a föltételtől van függővé téve, hogy az illetők a spissermühli vagy 
schalkelhoíi osztrák vámhivatalnál erre illetékes svájczi hatóság által k\- 
állitott bizonyitványnyal igazolják azt, hogy Svájczban teljesitendő katonai 
szolgálatra vannak behiva, vagy pedig, hogy onnan térnek vissza lakó- 
helyükre. 

A svájczi kormány közölni fogja az osztrák kormánynyal azt, hogy 
mely svájczi hatóságok lesznek megbizva az emiitett bizonyitványok ki- 
állitásával. 

9. A taufersi, martinsbrucki, schalkelhoíi, spissermühli és iscbgli osz- 
trák vámhivatalok mindennemű árura és állatra nézve átviteli vámkeze- 
lésre felhatalmaztatnak. 

10. Azon feltétel alatt, hogy Taulers ne érintessék, a Münstervölgy és 
Alsó-Engadin közt az Avigna-völgyön át való közlekedés árukra ép úgy, 
mint állatokra nézve meg van engedve. Ahhoz, hogy Taufers helység 
érintethessék, minden egyes esetben az ottani osztrák cs. kir. vámhivatal 
külön engedélye szükséges. 

11. A martinsbrucki I. osztályú osztrák mellékvámhivatal, mely II. osz- 
tályú fővámhivatal jogosítványaival van felruházva, ezen tényleges jogo- 
sítványaiban a jelen szerződés tartama alatt nem fog korlátoztál ni. 

12. Az 1885. évi október 29-iki egyezmény szerint a határkerületek- 
ben gyógykezelésre jogosult személyek által, az illető kerületben érvény- 
ben álló egészségügyi szabályokban foglalt engedélyhez képest, magukkal 
hozott, vagy betegeiknek magángyógyszertárukból, rendelvényekkel együtt 
kiszolgáltatott gyógyszerek, a beviteli vám alól mentesek. 

Wien, 1906 márczius hó 9-én. 

(P. H.) Goluchowski s. k. 

(P. H.) Du Martheray s. k. 

(P. H.) Künzli s. k. 

(P. H.) Prey s. k. 

(P. H.) Laur s. k. 



Zárjegyzőkönyv. 

Az Ausztria-Magyarország és a Svájczi-Szövetség közt a mai napon 
kötött kereskedelmi szerződésnek aláírása alkalmával megegyezés jött 
létre az alább következő határozmányokra nézve, melyek jegyzőkönyvbe 
vétettek s magának a szerződésnek kiegészítő részét képezik. 

Az 1. czikkhfíz. 

Beviteli és kiviteli \ámtól az egyik fél területeiről a másikéira való át- 
haladásnál kölcsönösen teljesen mentesek maradnak: 

1. Műtárgyak, melyek nyilvános müintézetekbe és gyűjteményekbe 
mennek. 

2. Mustralapok és mustrák oly darabokban vagy próbákban, melyek 



Digitized by 



Google 



88 Í906 : VII. t ez. Kereskedelmi szerződés Svájczczal. 

csak mint mint ilyenek használhatók, azonban kivételével az élelmi és 
élvezeti tárgyak próbáinak. 

3. Bevándorlóknak saját használatra szolgáló már használt állapotban 
levő holmijai. A kiviteli és beviteli vám alóli mentesség áll olyan, meg- 
annyi részében már használt gépekre is, melyek az egyik fél területein 
felállítandó vagy tovább kibővítendő fiókipartelep czéljaira leendő haszná- 
latra a másik fél területein levő főípartelepről hozatnak ; s a mennyiben 
ezzel egyidejűleg akár a gyártulajdonosnak, akár a tulajdonosok csupán 
egyikének avagy az üzletvezetőnek átköltözködése is helyt fog. A vámmen- 
tesség engedélyezése ily gépek számára azonban csakis a főhatóság (Ausztria- 
Magyarországban a pénzügyminisztériumok) részéről esetenkinl történhetik. 

Továbbá külön engedély mellett a kiházasitási tárgyak s nászajándékok 
gyanánt beérkező ujdon dolgok is, a mennyiben az* egyik szerződő fél 
állampolgárainak vannak szánva, a kik a másik fél területein lakó személy- 
lyel való házasságuk alkalmából lakhelyüket a másik fél területeire teszik át. 

4. Használt dolgok, melyek beigazolhatólag mint örökölt tárgyak érkez- 
nek, külön engedély mellett. 

A 3. és 4. pont alatti vámmentességből kizárvák élelmi és élvezeti czik- 
kek, fel nem dolgozott fonadékok és fonadékáruk, nemkülönben egyéb, to- 
vábbi feldolgozásra való készítmények, mindenféle nyersanyagok és az állatok. 

5. Mindennemű használati tárgyak, ujak is, melyeket utazók — bele- 
értve a fuvarosokat, hajósokat és hajólegénységet — személyes haszná- 
latra vagy hivatásuk teljesitésére az utazáson magukkal hordanak, vagy 
e végből eléjük küldettek, vagy utánuk küldetnek; épp úgy élő állatok, 
melyek utazó művészek részéről hivatásuk gyakorlásánál, avagy mutat- 
ványhoz használtatnak. 

Továbbá a külföldről visszaérkező használt bőröndök, útitáskák s egyéb 
utazási felszerelés, ha bennök utazási használati czikkek vitettek volt kül- 
földre. 

Továbbá az utazók által — beleértve a fuvarosokat — az utazás köz- 
ben leendő saját használatra magukkal vitt fogyasztási czikkek, úgyszintén 
a hajósok és hajólegénység szükséglete, de ezek számára legfeljebb két 
napi időtőrtamra számított mennyiségben. 

6. Mindennemű szállítási eszközök a hozzájuk tartozó felszerelési tár- 
gyakkal együtt, a melyek a vámhaláron való átlépésnél személyek vagy 
áruk továbbítására szolgálnak, és csak épen ezen okból hozatnak be, 
vagy a melyek a külföldről visszajönnek, miután a kilépésnél ennek a 
czélnak szolgáltak; oly jármüvek is, melyek arra rendelvék, hogy szemé- 
lyeket vagy árukat a külföldre vigyenek. 

Lovak és más állatok, a szerszámaikkal és takaróikkal együtt, ha 
lovaglásra, mindennemű jármüvek vontatására vagy áruczipelésre szolgál- 
nak és csakis ezen okból lépik át a határt, vagy ha a külföldről vissza- 
jönnek, miután a kilépésnél a jelzett módon használtatnak; oly lovak és 
egyéb állatok is, melyek arra rendelvék, hogy személyeket, jármüveket 
vagy árukat a külföldre vigyenek. 

Utazóknak mindennemű járművei és lovai, valamint egyéb állatai abban 
az esetben is, ha a behozatal időpontjában nem szolgálnak is közlekedési 
eszközül, azonban beigazolhatólag azelőtt már birtokosaik használatában 
voltok s azok további használatára vannak szánva. 



Digitized by 



Google 



i906 : VIL t. ez. Kereskedelmi szerződés SvájczczaL 89 

Hogyha a jelzett esetekben jármüvek vagy állatok huzamosan a bel- 
földön maradnak, beáll a vámkötelezettség. 

Takarmány, mely a S. és 3. bekezdésben emiitett állatok utí táplá- 
lékául egyúttal behozatik, az állatok számához s az előrelátható — de 
legfeljebb két napra terjedő — utazási időtartamhoz viszonyított megfelelő 
mennyiségben. 

A 4. czikkhez. 

Megállapodás létesült az iránt, hogy a forgalomnak a 4. czikk értelmé- 
ben nyújtandó könnyítésre vonatkozó feltételek és alakszerűségek az érde- 
kelt kormányok közt váltandó közvetlen levelezés utján fognak megálla- 
pittatní; e részben, a mennyiben a szerződő felek bármelyike saját 
számából nagyobb könnyítéseket nem engedélyezne, a következő elvek 
lesznek mérvadók: 

1. §. Azon tárgyak, melyekért vámmentesség vétetik igénybe, a vámhiva- 
taloknál nem és mennyiség szerint bevallandók és vizsgálat alá bocsátandók. 

2. §. A kivitt és ismét behozott, valamint a behozott és ismét kivitt 
tárgyaknak vámkezelése rendszerint ugyanazon vámhivataloknál eszköz- 
lendő, akár a határon, akár az ország belsejében legyenek is azok. 

3. §. Az i<^mét való kivitel s az ismét való behozatal kellő határidő- 
höz köthető, melynek meg nem tarlása esetében a törvényes vámok be- 
szedhetők. 

4. §. A vámösszeg biztosítása akár a vámösszeg letétbe helyezése 
utján, akár más alkalmas módon követelhető. 

5. §. Sulykülönbségek, melyek a tárgyak kijavítása vagy megmunkálása 
által keletkeznek, méltányosság szerint tekintetbe veendők és csekély kü- 
lönbségek vámfizetést nem vonnak maguk után. 

6. §. A szerződő felek gondoskodni fognak arról, hogy a vámkezelés 
minél kevésbé terhes legyen. 

7. §. A szerződő felek mindegyike megjelölendi a maga területein azon 
vámhivatalokat, melyek a kereskedelmi utazók által mintaképen behozott 
vámköteles tárgyak vámhivatali kezelésére, a behozatalnál és a kivitelnél 
jogositvák. 

A kereskedelmi utazók mintáinak, nemkülönben a használt tartályoknak 
ismét való kivitele más vámhivatalnál is történhetik, mint a melynél a 
behozatal eszközöltetett. 

A behozatal alkalmával a minták után járó vám megállapíttatik, és 
«zen összeg a kereskedelmi ulazó által az eljáró vámhivatalnál vagy kész- 
pénzben letétbe helyezendő, vagy teljesen biztosítandó. Az azonosság 
kellő igazolhatása végett a minták a lehetőség szerint rányomott bélyeg- 
gel, vagy ráfüggesztett ólomjegygyei vagy pecséttel, és pedig díjmentesen 
kellőkép megjelölendők. 

Az ezen mintákról felvett vámkezelési jegyzék, melyre nézve a köze- 
lebbi utasítások a szerződő felek mindegyike által külön fognak kiadatni, 
magában kell, hogy foglalja: 

a) a bevitt minták jegyzékét, melyben az áruk neme, és oly ismérvek 
vannak közölve, melyek az azonosságuk megállapítására alkalmasak; 

b) a minták után járó behozatali vámot, annak megemlítése mellett, 
hogy a vámösszeg készpénzben letétbe helyeztetett vagy biztosíttatott; 



Digitized by 



Google 



90 1906 : VII. t. ez. Kereskedelmi szerződés Svájczezal. 

c) megjelölését annak, mily módon jelezteltek meg a minták ; 

d) azon határidőt, melynek elteltével a kincstár az előre fizetett vámot 
végkép megtarlja, vagy az esetleg letett biztositékból magát kielégíti, ha- 
csak a mintáknak ismét való kivitele vagy közraktárban történt elhelyezése 
előbb nem igazoltatik. 

Ezen határidő egy esztendőnél hoszzabb nem lehet. 

e) ha a kiszabott határidő d) eltelte előtt a minták az elintézésre ille- 
tékes hivatalnál ismét való kivilel vagy közraktárakban való elhelyezés- 
végeit felmutattaltnak ; ezen hivatal meggyőződést szerez magának arról, 
hogy a kivíendő tárgyak csakugyan ugyanazok, melyek a behozatalnát 
fel lellek mutatva. Ha e részben aggály fenn nem forog, a hivatal bizo- 
nyitni fogja a kivitelt vagy a közraktárban történt elhelyezést, és a be- 
hozatalkor készpénzben letett behozatali vámot vissza fogja adni, vagy £i 
biztosíték kiadása végett a szükséges lépéseket meg fogja lenni. 

8. § Oly czélból, hogy állatoknak legeltetés, telelletés, takarmányozás 
vagy hizlalás czéljából, továbbá munkára való használat vagy vásárokra 
való hajtás végeit a határon át való forgalma lehetőleg megkönnyittessék. 
a szerződő felek a következő határozmányokban állapodtak meg: 

I. A vásárra, legelőre, munkákra, telelletésre, takarmányozásra vagy 
hizlalásra szánt állatoknak a határon való állategészségrendőri kezelése 
azon állam saját törvényeinek határozmányai szerint történik, a melybe a 
legelőre, munkára, telelletésre, takarmányozásra, hizlalásra vagy vásárokra 
való bevitel foganatosittatik, a mennyiben erre nézve valamely különleges- 
megállapodás nem történt. . 

Ezen feltétel alatt és a mennyiben ezzel korlátozások nem járnak, a 
vásárra, legelőre, munkára, teleltetésre, takarmányozásra vagy hizlalásra 
szánt állatok a vámvonal mentén minden vámhivatalon át beléphetnek. 

II. Ha a legelőre és munkára szánt állatoknak a határvámhivatalhoz 
való elővezetése helyi okoknál fogva nem vihető keresztül a felek nagy 
megterheltelése nélkül; megengedhető, hogy a belépésre vagy kilépésre 
nézve csak az előzetes bejelentés történjék a határvámhivatalnál, ellenben 
a belépésre vagy kilépésre való felügyelet a pénzügyőrség vagy határőrség 
közegei által a határvámhivataloknál nyert bevallások alapján teljesíttessék. 

A bevallásokat a pénzügyőri szakasz lássa el a leletigazolással és a 
határvámhivatalhoz juttassa vissza. 

III. Ha a határvámhivatalnak a legelőre vagy munkára szánt állatok 
belépési vagy kilépési helyétől való igen nagy távolságánál fogva vagy 
utösszeköttetés hiánya miatt a II. alatt megjelölt bejelentés is nehezen 
volna keresztülvihető ; akkor a belépési vagy kilépési bevallásokat e czéh- 
ból a határra, az állatok átkelési helyére kiküldött pénzügyőri közegnek 
lehet átadni, a mely közeg tartozand az előjegyzési jegyzékeket vezetni. 

Az osztrák vagy svájczi vámhivatal részéről a belépési vagy kilépési 
bevallások átvétele és a hivatalos székhelyükön kivül fekvő valamely he- 
lyen leendő megszemlélése czéljából kiküldött alkalmazottak csupán a 
szabályszerű utiillelményeik vagy a saját szolgálati szabályzataikban meg-r 
állapitott kártalanilásra tarthatnak igényt és tekintet nélkül a bevallások 
vagy az állatok számára, egy napra csupán egyszer fizettetnek. 

Ezek az alkalmazottak a bevallás bemutatójának átvételi eHsmervényt 
kötelesek adni. 



Digitized by 



Google 



1906 : VII. t ez. Kereskedelmi szerződés Svájczczal 91 

Ha több tulajdonos az állatait együttes vizsgálat végett egyesitette, az 
emiitett alkalmazottak ezt az átvételi elismervényt azok egyikének 
adják át. 

IV. Olyan állatok, a melyek közel fekvő legelőhelyekre vagy munkákra 
való használat czéljából a vámhatáron áthoz'atnak és még ugyanazon napon 
visszavitetnek, nem esnek vámhivatali eljárás alá, azonban ezt a forgal- 
mat visszaélések megelőzése czéljából megfelelő módon ellenőrizni kell. 

V. Ha az állatok a vámhatáron át ismét visszahozatnak, azoknak azo- 
nosságát és darabszámát meg kell állapitani. Ha az állatok minőségére 
nézve eltérés van, az újból való kilépéskor az elő nem állitott állatért az 
újból való belépéskor pedig a hiányzót pótló állatért a tarifaszerü beviteli 
vám beszedendő. 

Ha az állatok darabszámában van különbözet, akkor a beviteli vámok 
az újból való kilépéskor a hiányzó és az újból való belépéskor a szám- 
feletti állatokért fognak beszedetni. 

Azonban, ha az állatoknak újból való elővezetése alkalmából a hiány 
kellően kiderül és hivatalos igazolás utján megállapittatik, hogy a hiányt 
balesetek okozták, akkor a' hiányzó állatok után vám nem szedetik. 

VI. Ha az állatok már csak a kilépési vagy belépési bevallás alkalmá- 
val megállapitott határidő letelte után lépnek be vagy ki a vámvonalon 
át; akkor a belépésre nézve a vámtörvények szerint kell eljárni, hacsak 
a késedelmet rendkívüli körülmények nem mentik, a mi az illetékes 
községi hatóság által igazolandó. 

VII. Az V. és VI. alatt foglalt határozmányok a határkerületekből vásá- 
rokra hajtott, úgyszintén a teleltetés, takarmányozás vagy hizlalás czéljá- 
ból a határon áthozott állatokra is alkalmazandók. 

Vni. A legeltetésre, munkára, vásárra vagy teleltetésre, takarmányo- 
zásra avagy hizlalásra szánt állatoknak a határon való átkelésre nézve 
biztosított vámmentesség az ezen állatoktól nyert termények megfelelő 
mennyiségére is alkalmazandó. 

Ehhez képest vámmentesen kezeltetnek: 

a) a legelőre, munkára, vásárokra, teleltetésre, takarmányozásra vagy 
hizlalásra kihajtott tehenek, kecskék, juhok és kanczák borjai, gödölyéi 
és bárányai, valamint csikai és pedig annyi darab, a hány hasas állat a 
kihajláskor előjegyzésbe vétetett, tekintetbe véve azt az időt, a melyet az 
anyaállatok a vámterületen kivül töltöttek; 

b) a legelőről, teleltetésről, takarmányozásról vagy hizlalásról vissza- 
érkezett állatoktól nyert sajt és vaj és pedig egy-egy napra számitva: 

sajt minden tehén után 3 kilogramm, 
minden kecske « 006 « 
minden juh « 003 « 
vaj minden tehén « 0*2 « 

minden kecske « 004 « 
A legelő-, áttelelő-, takarmányozolt- vagy hizlalt állatok után a másik 
vámterületen való tartózkodásuk ideje alatt visszatérésük napjáig nyert 
sajt- és vajmennyiségek még a visszatérés napjától számított 14 napi 
határidőn belül vámmentesen behozhatok. 

IX. A határvámtisztviselők és a pénzügyőri alkalmazottak kötelesek 
azokat a feleket, a kik a legelőre, munkára, vásárra, áttelelésre, takar- 



Digitized by 



Google 



92 i906 : VIL t ez. Kereskedelmi szerződés Svájczczal. 

mányozásra vagy hizlalásra szánt állatokat a szomszédos határkerületbe 
való átkelésnél a határon átvezetik, arra figyelmeztetni ; hogy a bevallási 
vagy előjegyzési jegyzék nekik átadott másodlatát, valamint a hitelezett 
vám fejében letett biztositékokról szóló bárczákat jól megőrizzék, miután 
€zen okiratok az állatok visszahajtásakor ismét felmutatandók ; úgyszintén 
kötelesek őket a csalárd eljárás következményeire figyelmeztetni. 

X. Az állatok egészségi állapotáról vagy azon körülményről netán meg- 
kívántató bizonyítványok, hogy a határkerületek minden ragadós beteg- 
ségtől teljesen mentesek, csak eredeti nyelven kiállitva, nem pedig for- 
dításban fognak követeltetni. 

A 6. czikkhez, 

I. A czukorfogyasztási adónak mérséklése esetében a szerződés tarta- 
mára a B. mellékletben 127., 131. és 132. szakaszok alatt névszerínt 
felsorolt czikkekre nézve a czukortartalom százalékának mérve szerint, 
mely az előállításukhoz felhasználtatík, vámmérséklés fog adatni. 

Hasonló módon le fog szállíttatni a kakaóvám mérséklésének esetére a 
B. mellékletben 127. sz. alatt felsorolt czikkeknek szerződéses vámja a 
százalékos kakaótartalmuk arányában. 

II. A 6. czikk 4. bekezdése értelmében az állami egyedáruságok biz- 
tosítása végett beszedetni fentartott behozatah pótilleték az esetben vissza 
fog téríttetni ; ha ennek lefizetésétől számított két hónapon belül beiga- 
zoltatik, hogy ezen nyersanyagok nem egyedáruságí áruk előállítására 
használtattak. 

III. Megegyezés jött létre, arra nézve is, hogy a 6. czikk negyedik be- 
kezdésében foglalt rendelkezés csak a betaposott vagy töpedt szőlőre, 
szőlőtörkölyre, borseprüre, zúzott gyümölcsre és gyümölcshulladékra, 
borókabogyókra, enczián-gyökérre, déli gyümölcsökre és ezekhez hasonló 
anyagokra nézve lesz alkalmazható. 

IV. Megegyezés jött létre az iránt, hogy a szesz hozzáadása nélkül 
előállított, tehát egyedárusági illeték czimén pótvám alá nem eső glycerin- 
szappanok tekintetében, ezen szappanok ilyetén előállítására vonatkozólag 
a bécsi vagy a budapesti műegyetem, vagy a bécsi cs. kir. mezőgazda- 
sági vegykisérleti állomás, vagy pedig a budapesti országos kémiai intézet 
és központi vegykisérleti állomás által kiállított bizonyítványok a svájczi 
vámhivatalok által — kivéve az alapos kételyek esetét — figyelembe 
veendők lesznek. Mindazonáltal ezen határozat nem érinti a svájczi vám- 
hivataloknak azon jogát, hogy a bevitelre kerülő szappanok vegyelemzését 
felülvizsgálják. 

A 7. czikkhez, 

A 7. czikk utolsó bekezdésében említett fuvarozási ipar alatt áruknak 
és személyeknek közutakon — a vasutak kivételével — való iparszerü 
szállítása értendő. Ipari adó alatt az iparűzésnek mindennemű megadóz- 
tatása értendő, beleértve az abból származó jövedelem megadóztatását is, 
tekintet nélkül arra, hogy az adó az állam vagy a községek stb. részére 
vettetik ki. 

A mennyiben az iparüző a másik szerződő fél területein fekvő egyes 
helyek közt közvetíti a szállítást, az illető országok törvényei szerint esik 



Digitized by 



Google 



i906 : VII. t ez. Kereskedelmi szerződés Svájczczal. 93 

megadóztatás alá. Ha az iparüző a másik szerződő fél területein fuvaro- 
zási vagy hajózási iparon kivül egy önálló, ezen iparok üzése által nem 
közvetlenül feltételezett mellékipart üz, vagy ingatlan birtokában van, ezek 
tekintetében szintén minden korlátozás nélkül az illető országok törvényei 
szerint való megadóztatás alá esik. 

A hajózási iparnál nem tekintendő önálló mellékipar üzésének az, ha 
az iparüző a másik íél területein fekvő állomásokon a hazájából saját 
szállitási eszközein érkező árukat az illető állomásokon lakó czimzettekhez 
közvetlenül, vagy azokon kivül lakó czimzettekhez a vasutak stb. kőzve- 
titésével továbbítja és megfordítva, ha a szállitási eszközeivel továbbitandó 
árukat magán az állomáson átvéteti és szállitási eszközeire átrakatja; ép 
oly kevéssé tekintendő ilyen iparűzésnek az, ha az iparűző egy a másik 
fél területein letelepedett önálló szállitóval állandó üzleti összeköttetést 
tart fenn. 

A i4. czikkhez. 

Oly esetekben való eljárást illetőleg, a melyekben a 14. czikk alapján 
választott bírósági döntésnek van helye, a szerződő felek között követke- 
zőkben történik megállapodás: 

Az első vitás esetben a választolt biróság a panaszolt szerződő fél 
területén ül össze ; a második esetben a másik fél területén és igy tovább 
váltakozva, mindkét fél területein oly városd)an, a mely az illető szerződő 
fél által kijelöltetik. Ezen fél tartozik a biróság működéséhez szükséges 
helyiséget, valamint irodai és szolgaszemélyzetet rendelkezésre bocsátani. 
Az elnök vezetője a választott bíróságnak, mely szótöbbséggel határoz. 

A szerződő felek esetenkint vagy egyszersmindenkorra meg fognak 
egyezni a választott biróság eljárására nézve. Ily megegyezés hiányában 
az eljárást maga a választott biróság állapítja meg. Az eljárás Írásbeli 
lehet, ha a szerződő felek egyike sem tesz kifogást ; ez esetben az előző 
bekezdés határozmányától el lehet térni. 

A tanuk és szakértők idézése és kihallgatása tekintetében a szerződő 
felek mindegyikének hatóságai a választott bíróságnak az illetékes kor- 
mányhoz intézendő megkeresésére ugyanoly módon fognak jogsegélyt 
nyújtani, mint a belföldi polgári bíróságok megkereséseire. 

A jelen jegyzőkönyv, mely minden egyéb külön jóváhagyás nélkül a 
szerződő felek által jóváhagyottnak és megerősítettnek fog tekintetni azon 
puszta tény folytán, hogy kicseréltettek azon szerződésnek jóváhagyási 
okmányai, a melyre vonatkozik, — 1906. márczius 9-én Wienben kettős 



kiállításban aláíratott. 



(P. H.) Goluchowski s. k. 

(P. H.) Du Martheray s. k. 

(P. H.) Künzli s. k. 

(P. H.) Frey s. k. 

(P. H.) Lanr s. k. 



Digitized by 



Google 



94 i906 : VIII. t. ez. Állategészségügyi egyezmény Svájczczal, 



Vra. TÖRVÉNY^ZIKK 

a Svájczczal 1906. évi márczius hó 9-én kötött állategészségügyi 
egyezmény beczikkelyezéséről. 

(Szentesítést nvert 1906. évi július 30-án. Az egyezményre vonatkozó megerdsíl5 okiratok Uécsben, 
1906. évi joljás bó 30-án cseréltettek ki. KihiMettetett az ((Országos Törvénytár)) 1906. évi július 

3i-én kiadott 2. számában.) 

A Svájczczal 1906. évi márczius hó 9-én kötött állalegészségügyi 
egyezmény ezennel az ország törvényei közé iktattatik. 

(Ij (A törv. javaslatának földm. min. indokolása.) Svájczczal az állatforgalom az 1891. évi 
ÍV. t.-cz.-be iktatott állategészségügyi egyezménynek Magyarország és Ausztria részéről időközben 
történt felmondása folytán állategészségrendőri tekintetben több mint 10 év óta mindkét részről 
autonóm alapon, tehát nemzetközi mc^llapodásokkal nem korlátozva kezeltetik. Enneit folytán a 
Svájczba való vágóállatbeviielünk feltételei is a svájczi autonóm rendelkezésektől vannak függővé 
téve, a mely rendelkezések pedij^ bármikor és korlátlanul módosulhatnak. A forgalom kölcsönös 
szabályozásának hiánya ezen bevitelünket nyílván ingataggá tette és főleg azzal hátráltatta annak 
fejlődését, hogy vágóállataink csakis külön és pedig előzetesen kieszközlendő kantonális engedélyekkel 
léphették át a svájczi határt, ilyen engedélyt csakis svájczi alattvalók kaptak ; e^y továboi akadály 
az, hogy ezen külön engedély daczára is a szállítmányok Svájcz határától a rendeltetési vágóhidra 
csak a svájczi határszéli állatorvos által kiállított menetigazolványnyal továbbíthatók. Viszont pedig 
az a körülmény, hogy Svájczból tenyészmarbának ide behozatalánál Ausztrián keresztül külön átviteli 
engedélyre van szükség, nem a svájczi eladó, hanem az itteni vevŐ terhére volt. Ezeknél fogva uj 
egyezmény létesítésére és annak keretében első sorban ezen akadályok lehető kiküszöbölésre és 
általában a forgalom állategészségrendőri feltételeinek szabatos és állandó jellegű megáll apttására 
kellett törekedni. 

Mielőtt az ezen czélok szem előtt tartásával létesített új állategészségügyi egyezmény részletes 
indokolására rátérnék, ki kell jelentenem, hogy az az 1899. évi XXX. t.-cz. határozott rendelkezései 
ellenére jött létre, a mennyiben az idézett törvény értelmében mindaddig, míg az nj vámtarifa meg- 
alkotva nincs, kereskedelmi szerződés, illetőleg a vele tárgyilag szorosan összefüggő, azonos lejáratú 
amannak mintegy korollariumát képező és az állatok s állati nyersterményekkel való kereskedelmet és 
forgalmat szabályozó állategészségügyi egyezmény küláUemmal nem lett volna köthető. De egyébként 
is beleütközik ezen nemzetközi megállapodás létesítése az 1899, évi XXX. törvényczikkbe, a mennyiben 
részben magában az egyezmény, részben zárjegyzőkönyve szövegezésében nem tesz ^eget az idézett 
t-cz. 1. §-a azon rendelkezésének, mely szerint — a ma^ar korona országai és Felsége többi 
királyságai és országai között fenforgó vám és kereskedelmi viszonyok az 1907. év véeéig terjedő 
időtartamra az 1867. évi XIL t.-cz. 68. §-ában az országnak fenntartott önálló rendelkezési jog 
alapján szabályoztatván — az ezen idő alatt esetleg kötendő kereskedelmi szerződések, a melyek az 
1809. III. t.-cz. 4. §-a értelmében az 1907, éven tul terjedő időtartamra nem lettek volna köthetők,— 
a két állam nevében kötendők. A bevégzett ténynyel szemben arra lehet csak szorítkoznunk, hogy a 
fenntebbi fentartásnak kifejezést adjunk. 

Az uj kereskedelmi szerződéssel azonos időre és azonos ielroondási határidővel kötött s ezen szer- 
ződés végleges hatályba léptével érvényessé váló állategészségügyi egyezménynek és a hozzátartozó 
záriegYzőkönyvnek az itteni érdekek szempontjából leglényegesebb határozmányai a következők : 
A levágásra szánt ökröket, bikákat, juhokat és sertéseket Svájcz a st.-margaretheni vágóhídi istállókba 
és a buchsi marharakodóra szabadon, a st.-galleni, baseli és genfi közvágóhidi istállókba pedig 
külön engedély nélkül, azonban a svájczi szövetségtanács által kiadott jogosítványnyal ; megfelelő 
helyiségekkel és berendezésekkel ellátott egyéb közvágóhidakra pedig külön engedélyekkel bebocsátja, 
a mely jogosítványok, illetve külön engedélyek megadásánál a svájczi és a magyar szállítók között 
elvileg nem fog különbség tétetni és a magyar száUítók semmi esetre sem fognák kevésbbé kedvező 
elbánásban részesülni, mint harmadik állam szállítói. A vágóállatokra nézve csak azt kell igazolni, 
hogy azok egészségesek és hogy az a község, a melyből származnak, az elszállítandó állatok fajára 
átragadható betegségtől mentés. Ilyen szállítmányok a származási helytől a svájczi határvámhivatalig 
közvetlenül, hozzárakás vagy kirakás nélkül, vasúton snállítandók akként, hogy az állatoknak útközben 
való kirakása, kényszeresetéktől eltekintve, csakis etet-és végett történhessék. Innsbruckon tul azonban 
ilyen kivételns kirakás sem történhetik. Ilyen szállítmányok a svájczi határról egészségi okból csak 
akkor utasíthatók vissza, ha a szállítmányban keleti marhavész, ragadós tüdőloD, ragadós száj- és 
körömfájás, illetve juhrohkór vagy juhhímlő, illetőleg sertésvész vagy sertéspestis állapíltatik meg. Az 
egypatás állatok (ló, szamár, öszvér) kölcsönös l^viteli forgalma csak ahhoz van kötve, hogy az 
állatok egészséges állapota és származásuknak ragadós betegségektől gyanútlan volta a kisérő hivatalos 
bizonyítványon igazolva legyen és hogy az állatok a határon az állatorvosi vizsgálat alkalmával 
ragaaós betegségektől menteseknek bizonyuljanak. Használati és tenyésztési czélokra szolgáló svájczi 

Digitized by VjOOQIC 



Ű90(] : VIII. t ez. Állategészségügyi egyezmény SvájczczaL 95 

Magyar nyelvű eredeti szövege a következő : 

Ö felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország 
apostoli királya egyrészről és a Svájczi Szövetség szövetségtanácsa más- 
részről, az állatokkal való forgalmat területeik között czélszerü megálla- 
podásokkal szabályozni óhajtván, ebből a czélból meghatalmazottjaikká 
kinevezték : 

ö felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország 
apostoli királya: 

goluchowoi gróf Goluchowski Agenor urat, valóságos belső titkos taná- 
csosát és kamarását, az aranygyapjas rend vitézét stb. stb., a cs. és kir. 
ház és a külügyek ministerét, 



szarvasmarha és kecske ide behozható, ha ezen állatoknak egészségi állapota és ragadós betegségtől 
gyanútlan származása a svájczi bizonyítványokkal igazolva van és ha a határon menteseknek talál- 
tatnak ragadós betegségektől. A haszon- és tenyészállatok kölcsönös forgalmához annak is hivatalosa n 
Igazolva kell lennie, hogy a származási községben és az ezzel határos községekben 40 nap óta nem 
fordult elő a szállítandó állatok fajára átragadható és hivatalból kimutatandó betegség. Házi állatok- 
nak közvetlen átvitele kölcsönösen szabad, ha az állatok egészségüket és ragadós oetej^ségekre nézve 
gyanútlan származásukat igazoló bizonyítványokkal el vannak látva és a határon ragadós betegségek- 
től menteseknek találtatnak. Az állatok fentjelzett bevitelét és átvitelét általában csakis akkor lehet 
korlátozni, ha a szállítmányban a bevitel után 5 napon belül keleti marhavész, ragadós tüdőlob, vagy 
ragadós száj- ós körömfájás, serlésvész vagy sertéspestis — és pedig az ulóbbi három betegség 
egyike ismételten — megállapíltatoit, vagy ha a keleti marhavész a szerződő államok egyikének 
területén fellép. Az elrendelt korlátozások azonban 21—60 nap roulva mindenesetre' feloldandok. Ha a 
szerződő felek egyikének területeiről valamelyik betegség a másik fél területei i*e behurczoltatik, a 
beviteli korlátozások a szerződő felek csupán illető területei ellen alkalmazhatók, vagyis a magyar 
korona országai ellen csak abban az esetben, ha ezen országokból történt a behurezolás Svájczba. Ha 
a közvetlen átvitel alatt ragadós betegség állapfttatik meg, a fél kívánságára az egész szállítmány 
visszaszállítandó, a mennyiben súlyos állategészségügyi akadályok nem állanának fenn. Élő- és leöli 
baromfinak, úgyszintén olött vadnak Svájczba való bevitele minden kikötés vagy korlátozás nélkül 
szabad. A szerződő felek, saját érdekeik képviselete czéljából, egymás területeire megbizottakat küld- 
hetnek. Az összes határozmányok csakis a szerződő felek területeiről származó állatokra vonatkoznak. 
<1906/11. képv. 26. sz. irom.) 

(A képviselőház közgazdasági bizottságának jelentése.) A magyar korona országainak 
Svájczba irányuló állalkivitsle azóta, hogy az 1891. évi IV. t.-czikkbe iktatott állategészségügyi 
egyezmény Magyarország és Ausztria részérdi még lejárata előtt felmondatott, nélkülözte azt a biztos 
alapot, melyet egy állategészségügyi e^^yezmény nyújt és áilatkivitelünk, főleg pedig a bennünket 
legjobban érdeklő vágóállatki\ilel a svájczi autonóm rendelkezésektől függött. Ennek az állapotnak 
megszüntetése — főleg akkor, midőn a mezőgazdaság és földmiveiés védelme Svájczban is jelentéke- 
nyen nagyobb mérvbket öltött, mint a közelmúltban — a magyar állalkivitelnek nagy érdeke volt 
nem csupán azért, hogy ezen kivitel állandó fentarthatását garantáló biztosítékok birtokába jussunk, 
hanem azért is, mert Svájczba való kivitelünknél a vágójószág igen jelentékeny szerepet játszik és 
kivitelének fokozottabb biztosítására annál inkább törekedni kellett, miután e$:yík eddigi legnagyobb 
fogyasTtópiaczunk a Néroetbirodalom a multakhoz ké|}est jelentékenyen felemelt vámjaival állatkivite- 
lüniet megnehezítvén, uj piaczok keresése és az eddigieknek fokozottabb biztosítása reánk nézve igen 
fontos szükség gyanánt jelentkezik. Az uj állategészségügyi egyezmény a levágásra szánt ökröknek, 
bikáknak, juhoknak és sertéseknek a nemzetközileg mngkivánt feltélelek megtartása mellett szabad 
bevitelt biztosít a szt.-margaretheni es a buchsi marharaktárakra ; a sz.-galleni, baseli és genfi köz- 
vágóhidi istállókba leendő bevitelét külön engedély nélkül azonban a svájczi szövetségtanács állal 
kiadott jogosítványok mellett megengedi és végül külön engedélyekkel más megfelelő helyiségekkel és 
berendezésekkel ellátott vágóhidakra is lehetségessé teszi a vágojószág bevitelét, mely vágóhidak szá- 
mának szaporítása az egyezményben szintén kilátásba helyeztetik. Különösen kiemelendő itt még az 
egyezménynek az a kikötése, mely kiviteli érdekeink egy régi sérelmét on^osolja, mely szerint ugyanis 
míg a múltban az esetről-eselre adott beviteli engedélyek mindig csak svájczi szállftóknak adattak, 
jövőre ebben a tekintetben nem lesz szabad megkülönböztetést tenni, tehát a mi exporteur- 
jeink ép oly feltételek mellett fognak állataikkal a svájczi piaczokra juthatni, mint maguk a svájczi 
állatkereskedők. A vágóállalokon Kívül az egypatás állatok nevitele csakis az általános feltételekhez 
van kötve, a bennünket igen közelről érdeklő élő és leölt baromfi, valamint a leölt vad Svájczba való 
bevitele pedig minden külön korlátozás vagy kikötés nélkül szabad. Ezen kivitelünk fokozottabb biz- 
tosítását előmozdító intézkedésekkel szemben az egyezmény a svájczi származású használati és tenyész- 
tési czélokra szolgáló szarvasmarhának és kecskének csak azokat az előnyöket biztosítja, melyek az 
általános egészségügyi feltélelek mellett nem tagadhatók meg. Az állategészségügyi egyezmény azon 
intézkedését, mely szerint a bevételi korlátozások a szerződő feleknek csupán illető területei ellen 
alkalmazhatók, kiemelendőnek tartjuk, a mennyiben a magyar korona országaiból Svájczba irányuló 



Digitized by 



Google 



96 1906 : VIIL t. ez. Állategészségügyi egyezmény SvájczczaL 

a Svájczi Szövetség szövetségtanácsa: 

Du Martheray Fernand H. urat, rendkívüli követét és meghatalmazott 
minísterét ö császári és apostoli királyi Felségénél ; 

kik kellő alakban kiállított meghatalmazásaik közlése után a következő 
határozatokban állapodtak meg: 

i. CZIKK. 

A határtól 5 kilométernél nem messzebb fekvő községek lakói eke elé 
vagy járműbe fogott állataikkal a határon mindkét irányban bármely órá- 
ban átkelhetnek, azonban az egészségügyi és vámszabályok figyelembe 
vétele mellett csakis mezőgazdasági munkálatok végzése vagy üzletük 
gyakorlása, nem pedig az állatok eladása vagy azokkal való kereskedés- 
czéljából. 

2. CZlKK. 

Ha a másik szerződő fél szomszédos területének állategészségügyi 
viszonyai ugy követelik ; a szerződő államok hatóságai oly rendelkezéseket 
tehetnek, melyek az előző czikkben és az egjidejüleg aláirt kereskedelmi 
szerződés 4. czikkéhez tartozó zárjegyzőkönyv 8. §-ában megállapított 
határforgalmat megszorítják és a honi állatállomány egészségének biztosí- 
tása czéljából szükségesek. 

Elrendelhető az is, hogy az az állal, a mely a határon lul volt, vissza- 
érkeztekor állatorvosi vizsgálatnak vettessék alá, mely azonban az állat- 
tulajdonosra nézve díjmentes; továbbá, hogy oly állatok, a melyek a ha- 
táron tul ragadós betegséggel fertőzött állattal megállapított módon köz- 
vetve vagy közvetlenül érintkeztek, a tulajdonos lakóhelyén zár alá he- 
lyezendők. 

3. CZIKK. 

A szerződő felek egyikének területeiről a másiknak területein át a házi 
állatok átvitele korlátozásnak nincs alávetve, a mennyiben az állatok 
egyedüli egészségüket és ragadós betegségre nézve gyanútlan származá- 
sukat igazoló bizonyítványokkal fedve, a határon ragadós betegségektőt 



állatkivitbl ilyképen a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokban esetleg uralkodód 
állati járványoktól függetlenül lehetséges és autonóm kezelhető. Az állategészségügyi egyezményről 
szóló törvényjavaslat előzményeit és az egyezményben az 1899 : XXX. t.-cz. szellemének meg iiem 
felelően használt területi megjelöléseket illetőleg ' egyrészt utalunk azou közjogi fenntartásra, mely a 
törvényjavaslatot kisérő indokolásban kifejezésre van juttatva, másrészt pedig a közgazdasági bizott- 
ság azon . . . száma jelentésére, mely a ((Svájczczal 1906. évi márczius hó 9-én kötött kereskedelmi 
szerződés beczikkelyezésérőb szóló törvényjavaslattal kapcsolatosan előterjesztetett, miután a jelea 
állategészségügyi egyezmény egyrészt a svájczi kereskedelmi szerződésnek mintegy corollariumát 
képezi, vele tárgyilag szorosan összefügg és azonos lejárata és ennélfogva az ott kifejezésre jutott 
fentartás implicite vonatkozik emerre is; - másrészt viszont az állategészségügyi rendtartás úgy 
Magyarországon, valamint Ausztriában is az illető állam autonóm hatáskörébe tartozik, minek folytán 
itt nem látszott mellőzhetlenül szükségesnek a kereskedelmi szerződésre nézve törvénybe iktatott Yen- 
tartást szintén magába a beczikkelyezési záradékba is külön felvenni, hanem a bizottság elegendőnek 
vélte a mondott szempontból a törvényeinkbe czikkelyezett ezen nemzetközi megállapodás ilyetén- 
kapcsolatára jelentésében kifejezetten reáuialni. Miután tehát a fentiekből kivehetöleg a kérdéses- 
nemzetközi egyezmény állatkivitelünk érdekeire nézve garantiális biztosítékokat nyújt, a közgazdasági 
bizottság a beterjesztett 26. számú törvényjavaslatot a t. Háznak általánosságban és részleteiben 
elfogadásra ajánlja. (1906/11. 106. sz. képviselőházi irom.) 



Digitized by 



Google 



i906 : VIII. t. ez. Állategészségügyi egyezmény Svájczczal. 97 

menteseknek találtatnak és a kirakás nélkül való átvitel biztosítékai meg- 
vannak. 

Ha az állatok egyikén az átvitel alatt ragadós betegség állapittatik meg, 
a fél kívánságára az egész szállítmány a származási országba szállitandó 
vissza, a mennyiben ez ellen súlyos állategészségrendőri aggályok nem 
forognak fenn. 

4. CZIKK. 

A szerződő feleknek az állalbevitel számára megnyitott vámhivatalain át 
az egypatások bevitele hasonlóképen nem vétetik korlátozás alá, a meny- 
nyiben a halárszéli állatorvos által ez állatok mindegyike megvizsgáltat- 
ván, ragadós betegségektől mentesnek találtatik s egyedi egészségük és 
származásuk ragadós betegségre nézve gyanútlan volta a kisérő hivatalos 
bizonyitványnyal igazolva van. 

ö. CZIKK. 

Svájcz a megállapított határidőn belül levágásra szánt azon ökrök, 
bikák, serlések és juhok behozatala ellen, melyek Ausztria-Magyarország- 
ból a st.-margarelheni vágóhídi istállókba, valamint a buchsi marharako- 
dóra szállíttatnának vagy az előirt beviteli engedélyekkel svájczi vágó- 
hidakra bevitetnének ; mindaddig nem fog akadályt gördíteni, a míg ezen 
állatok egyedi egészségi állapota és ragadós betegségre nézve gyanútlan 
származása s a származási országban törvényileg megkövetelt hivatalos 
bizonyítványokkal igazoltatván, a határon marhavésztől, ragadós tüdőlobtól, 
ragadós száj- és körömfájástól, serlésvészlől, serléspestisiől, juhrühkórtóí 
vagy juhhimlőlől menteseknek találtattak és a svájczi határvámhivatalhoz 
kirakodás vagy hozzárakodás nélkül vasúton érkeztek. 

A jelen czíkk első bekezdésében megjelölt feltételek mellett a levágásra 
szánt ökrök, bikák, juhok és sertések a st.-galfeni, baseli és genfi köz- 
vágóhídi istállókba vihetők a bevitelnek esetenkint való külön engedélye- 
zése nélkül, azonban csakis oly egyének utján, a kiket a svájczi szövel- 
ségtanács erre feljogosított. Az osztrák vagy magyar szállítóknak az ily 
jogosítványokban leendő részesedésnél a svájczi szállítókkal egyenlő el- 
bánás biztosíttatik. 

Mihelyest Svájeznak egyéb, mint a jelen czikk második bekezdésében 
megnevezeti községeiben létesíttetnek hozzátartozó elegendő helyiségekkel 
és berendezésekkel ellátott közvágóhidak ; levágásra szánt állatok Ausztria- 
Magyarországból a fentebb inegnevezett vágóhidakra nézve megállapított 
feltételek mellett ezekre a vágóhidakra is be fognak bocsáttatni. 

6. CZIKK. 

Ausztria-Magyarország a következő bekezdésben foglalt határozmányok 
mellett a használati és tenyésztési czélokra szolgáló svájczi szarvasmarha 
és kecske behozatalának útjába nem fog akadályt gördíteni, ha ezen álla- 
tok egyedi egészségi állapotuk és ragadós betegségre nézve gyanútlan 
származásuk tekintetében a Svájczban törvényesen előirt bizonyítványok- 
kal íedve vannak és a határon minden oly betegségtől menteseknek talál- 



Magyar Törvénytár. 1906. 



Digitized by 



Google 



98 i906 : VIII. t ez. Állategészségügyi egyezmény Svájczczal. 

latnak, a mely az illető állatfajra átragadhat és melyre nézve a bejelen- 
tési kötelezettség elö van irva. 

A szerződő felek mindazonáltal a határmenti vidékek közötti állatforga- 
lomra nézve az j. és 5. czikkben megállapított korlátozások tekintetében 
teljes autonómiájukat fentartják, 

7. CZIKK. 

A szerződő felek kötelezik magukat, hogy a 3. és S. czikkekben és a 
6. czikk első bekezdésében emiitett állatbevitelt és átvitelt általában csakis 
akkor korlátozzák, ha a bevitel után, a bevitel napját is beleértve, leg- 
későbben öt napon belül a behozott állatokon marhavész, ragadós tüdőlob 
vagy ragadós száj- és körömfájás, sertésvész és sertéspestis — az ulób b 
három betegség egyike ismételten — megállapittatott, vagy ha a marhái 
vész a szerződő államok egyikének területein fellép. 

A marhavész és ragadós tüdőlob miatt elrendelt korlátozások az elren- 
delés után legkésöbban 6/) nap múlva, a ragadós száj- és körömfájás 
miatt elrendeltek legkésőbben 21 nap múlva, a sertésvész vagy sertés- 
pestis miatt elrendeltek pedig legkésőbben 30 nap múlva feloldandók. 

Ha a szerződő felek egyikének területeiről valamely ragadós betegség 
behurczoltatik, a beviteli korlátozások a szerződő feleknek csupán illető 
területei ellen fognak alkalmaztatni. 

8. GZIKK. 

A jel^n egyezmény a szerződő felek területeivel jelenleg vagy a jövő- 
ben vámegyesült országokra vagy országrészekre is kiterjed. 

9. CZIKK. 

A jelen egyezmény az Ausztria-Magyarország és Svájcz között egyide- 
jűleg aláirt kereskedelmi szerződés végleges hatálybaléptével egyidejűleg 
válik érvényessé s tartama és felmondási határideje is amazéval azonos. 

A jelen egyezményre vonatkozó jóváhagyási okmányok a mai napon 
aláirt kereskedelmi szerződés jóváhagyási okmányaival egyidejűleg cseré- 
lendők ki. 

Minek hiteléül mindkét részről a meghatalmazottak a jelen egyezményt 
aláirtak és pecsétjeikkel ellátták. 

Kelt kettős kiadásban, Wienben, 1906. évi niárczius 9-én. 

(P. H.) Goluchowski s. k. 
(P. H.) Dii Maríheray s. k. 



Digitized by 



Google 



i906 : VÍII. t. ez. Állategészségügyi egyezmény SvájczczaL 99 



Zár Jegyzők ö ny v. 

Az Ausztria-Magyarország és Svájcz közöli létrejött állategészségügyi 
egyezménynek mai napon történt aláírása alkalmával a mindkét részrőli 
meghatalmazottak a következő nyilatkozatokat és megállapodásokat foglal- 
ták a jelen jegyzőkönyvbe : 

1. Az eddigi gyakorlat, mely szerint az élő és leölt baromfi, valamint 
az ölött vad Svájczba való bevitele minden kikötés nélkfil szabad, nem 
fog változást szenvedni. « 

Levágásra szánt borjuknak Svájczba való bevitele tekintetében az eddigi 
gyakorlat fentartatik. 

2. Az 1. czikkben megállapított állatforgalomra, valamint a juhlegelte- 
tési forgalomra nézve korlátozó intézkedések csak annyiban fognak tétetni, 
a mennyiben ez a honi állattenyésztés szempontjából fenyegető veszély 
elhárítása végett feltétlenül szükséges és ebben a tekintetben csupán a 
mindkét határszél lakosságának gazdasági érdekeivel összeegyeztethető, a 
ragadós betegség veszélyének elhárítására irányuló védelem figyelembe- 
vétele lesz irányadó. 

3. Gondoskodás fog történni az iránt, hogy a Svájczba leendő bevitelre 
irányított vágóállatszállitmányok származási helyüktől a svájczi határvámhiva- 
talig közvetlenül, minden hozzárakás vagy kirakás nélkül, vasúton szállít- 
tassanak. Ez alól csakis kényszeresetekben, valamint az állatoknak etetés 
végett való kirakása alkalmával van kivételnek helye, annak azonban leg^ 
később Innsbruckig meg kell történnie. 

Levágásra szánt ökrök, bikák, sertések és juhok Vorarlbergből vagy 
Liechtenstein herczegségből az 5. czikkben megállapított feltételek mellett 
tognak bebocsáttatni, ha közvetlenül vasúton szállíttatnak a svájczi vágó< 
hidakra. 

Ausztria-Magyarország kötelezettséget vállal, hogy gondoskodni fog az 
iránt, miszerint ezen kedvezmény csak oly vágóállatokra vétethessék 
igénybe, a melyeket a vorarlbergí vagy Liechtenstein herczegségbelí mezői 
gazdák hizlaltak, valamint hogy szükség esetén az ezen kedvezménynye- 
lehetséges bárminő visszaélés megakadályozása végett megfelelő rendsza- 
bályok alkalmaztassanak. A mennyiben ezek a rendszabályok n^ járná- 
nak eredménynyel, a szerződő felek a továbbiak iránt érintkezésbe fog- 
nak lépni és szükség esetére fentartják maguknak azt a jogot, hogy a 
vágóállatok bevitelét Innsbruck és a svájczi határ közt fekvő állomásokról 
megtilthassák. 

4. Vágóállatok bevitele azokra a vágóhidakra, a melyekre engedély 
szükséges, az általában érvényes feltételek teljesítése esetén nem tagad- 
tatik meg, ha az illető vágóhíd térbeli viszonyai a bevitelt lehetővé teszik. 

Ily engedélyek megadásánál svájczi és osztrák vagy magyar szállítók 
között elvileg nem fog különbség tétetni. 

A mennyiben mégis ennek az elvnek keresztülvitele a netalán fen- 
forgó helyi viszonyoknál fogva nem volna mindig lehetséges, az osztrák 
vagy a magyar szállítók semmiesetre sem fognak kedvezőtlenebb elbánás- 
ban részesülni, mint harmadik állam szálUtói. 

5. Az 5. czikk második bekezdésében jelzett jogosítvány az osztrák 

Digitized by VjOOQIC 



100 i906 : VIIL t, ez. Állategészségügyi egyezmény Svájczczal, 

vagy magyar szalutoktól nem fog megtagadtatni, ha ezek a vonatkozó 
általános feltételeknek megfelelnek; azt azonban nem igényelhetik, hogy 
a svájczi szállítóknál előnyösebb elbánásban részesüljenek. 

6. A haszon- és tenyészállatok kölcsönös forgalmához a ragadós beteg- 
ség gyanújától mentes származásra nézve előirt bizonyítványokon annak 
is hivatalosan igazolva kell lennie; hogy a származási községben és a 
szomszédos községekben 40 nap óta nem fordult elő oly betegség, mely 
az illető állatfajra átragadhat és a mely bejelentési kötelezettség alá esik. 

7. A 6. czikk 2. bekezdésében kimondott elv alkalmazása gyanánt, 
további intézkedésig, a tenyész- és haszonállatoknak a határkerületekbe 
való bevitele vagy azokból való kivitele az illető érdekellek kölcsönös 
gazdasági szükségletéhez képest, esetről- esetre való engedély alapján, a 
honi állatállománynak ragadós betegségek behurczolása ellen leendő meg- 
védése czéljából előírandó óvóintézkedések mellett megengedhető. 

A szeraődő felek kilátásba helyezik, hogy ezen határforgalom későbbi 
szabályozásának szüksége és módozatai felett nyomozásokat fognak indí- 
tani és az állategészségügyi egyezmény jóváhagyási okmányainak kicseré- 
lését követő egy év letehe után, az addig szerzett tapasztalatok alapján, 
a jelzett állatforgalom más módon való szabályozásának kérdését kölcsö- 
nös egyetértéssel és szükség esetén a mindkét fél érdekeinek megfelelő 
megoldás elé viszik. 

8. A szerződő felek egyetértenek abban, hogy oly területek gyanánt, 
melyek ellen ragadós betegség behurczolása esetén beviteli korlátozások 
bocsáthatók ki, egyrészről a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és 
országok vagy a magyar szent korona országai, másrészről Svájcz fognak 
tekintetni. 

Az állategészségügyi egyezményben szabályozott forgalom tekintetében 
Liechtenstein herczegség területe a birodalmi tanácsban képviselt király- 
ságok és országok területeihez tartozónak fog tekintetni. 

9. A szerződő felek feljogosítják egymást arra, hogy saját érdekeik 
képviselete czéljából egymás területeire megbízottakat küldhessenek. 
A hatóságok általában utasíttatni fognak, hogy ezeket a megbízottakat, 
mihelyt azok ezt a minőségüket igazolják, kívánságukra támogassák és 
nekik felvilágosítást adjanak. 

10. A. kölcsönös állatforgalom szabályozására nézve megállapított hatá- 
rozmányok csakis a szerződő felek területeiről származó állatokra vonat- 
koznak. 



Wien, 1906. évi márczíus 9-én. 



(P. H.) Goluchowski s. k. 
(P. H.) Du Martheray s. k. 



Digitized by 



Google 



i906 : IX. t ez. Az i906, évi állami költségvetésről. 



101 



IX. TÖRVÉNY-CZaKK 

az 1906. évi állami költségvetésrői.(i) 

(Szeoiesítést nyert 1906. évi július 31-én. Kihirdettetett az aOrszágos Tcrvénytárj» 1906. évi augusztus 

1-én kiadott 3. számában.) 



i. §. Az 1906. évre a magyar korona or- 
szágainak rendes kiadásai: 

Egyezeniyolczvanhat millió hétszázhet- 
venötezerhatszázhatvanhat koronában ; 

átmeneti kiadásai: 

Hatvankél millió ötszáznyolczvannégy- 
ezer kilenczszázharminczkUencz koroná- 
ban; 

beruházási kiadásai: 

Egyszáznegyvenegy millió egyszáz- 
nyolczvanötezer ötszáznégy koronában 

állapittatnak és ajánltatnak meg. 

2. §. Ez összegek a következő fejezetek, 
czimek és rovatok szerint oszlanak meg: 



A) Rendes kiadások, 

korona 
[. Fejezet. A királyi udvartartás költ- 
ségei 11.300,000 

U. Fejezet. Ö. cs. és ap. királyi Felséee 
kabineti irodája és e kabineti iroaa 

nyugdijai 176,298 

III. Fejezet. Ország^űlés: 

1. A főrendiház kiadásai .. 243,001 

2. A képviselőház kiadásai 3.685,098 

3. A magyar delegatio dologi kiadásai 12,000 

4. Az állami közös föffgő adósságot 
ellenőrző bízottság kiaoásai 14,000 

IV.FsjBZET. Az 1906. évre megállapított 
közösagyi kiadásokból a magyar ko- 
rona országait illető összeg 74.086,088 



(1) E költségvetés hatályát 1907 február vécéig meghosszabbítja : 1906: XXII. l.-cz. (lásd alább). 
I. (A képviselőház pénzügyi bizottságának általános jelentése,) Az 1906-iki költségvetésre 
vonatkozólag többször kijelentette a kormány elnöke s a tárgyalások során többször hangoztatták az 
egyes szakministerek is, hogy abban nem jut még kifejezésre a kormány programmja. Mert az esztendő 
második felében vagyunk, a kormány készen vette át a költségvetést, csak annyi idő volt, hogy azon 
némi kisebb változtatásokat lehessen tenni, ellenben hiányzott egy mélyreható átdolgozásnak alkalma és 



kifejezett nyilvánulásait. De nem szabad tuIzó szigorral fellépnie annak sem, a ki tisztán és kizárólag 
a pénzügyi eredmények szempontjából hozza meg ítéletét, a mely szempont vezette első sorban a péoz- 
ügyi bizottságot. 

A mi már a pénzügyi szempontot illeti, több olyan körölmény létezik, a melyeket rendes viszonyok 
között a képviselőház mélyrenatóbb figyelmébe kellene ajánlanunk. Első sorba teendő ezek között 
az, hogy nincsen kellőkép betartva az az arány, melynek a kiadások és bevételek emelkedése között 
meg kellene lennie. A bevételek ugyanis csak abban a tempóban emelkednek, a mint azt a fejlődő 
élet s a nemzetnek előrehaladó gazdasági viszonyai magokkal hozzák, ellenben a kiadásokat nagy 
szökkenésekkel emeli ez a költségvetés, mintha legalább is valami nj, soha nem tapasztalt aerába, 
valóságos aranykorszakba jutottunk volna bele. Rövidebben kifejezve : bevételeink természetes módon 
növekednek, kiadásainkat pedig erőszakos módon növeljük. 

Ennek a ténynek a regisztrálására csak néhány adatot bátorkodunk felemlíteni. 

Az 1904-ik évi költségvetési törvényhez képest a következő nagyobb tételeket, illetőleg kiadási 
többleteket találjuk a mostaai javaslatban : 

Horvátország többszükséglete - ,^, ^., ,~. ,^ 2,275.951 K 

Vármegyék Közigazgatási kiadásai „.. ,„ ^ 5,078.498 « 

Országos betegápolási alap ^ ^ „.. ^, ^^ ^ 1,152.950 « 

Csendőrség-^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ __._, 1,574,522 t 

Pénzügyi igazgatóságok ,„ _ ^, _ ,, 1,539.270 « 

Adóhivatalok _____.,. ^ 995.832 t 

Dohányjövedék _ _ _ _ ,„ _ _ _ 1,237.112 a 

Posta és távbeszélő „- _ _ ^- ._- „„ .^. „,. 714.000 « 

Államvasutak^ ______ ^. _ _ 12,794.400 « 

Állami erdők _ .„ _ _ _ _ _ _ _ 714.000 « 

Selyem tenyésztés emelése _ _ _ _ _ _ _ 1,518.700 c 

Állami középiskolák „. _ „., _ _ „, 710.612 « 

Népiskolák _ _ , _ _ >. _ _ _ 2,199.678 « 

Felső nép- és polgári iskolák _ _ _ 717.428 « 

Egyházak segélyezése „.. _ _ _ _ _ 700.000 « 

Törvényszékek es járásbíróságok ^. 2,740.227 « 

Honvédségi csapatok ________ 745.393 « 

Digitized by VjOOQIC 



102 



Í90Ö : IX, t. ez. Az i906. ávi áUami költségvetésről. 



V. Fejezet. Az 1849. évtől az 1867. évig 
tényleg fennállott központi kormány 
közegeinek nyugdijai ... ... 

VI. Fejezet. Nyugdijak: 
l.Orszá^gvfllés: 

Főrendiház 

Képviselőház 

2. Állami számvevőszék 

3. Közigazgatási bíróság 

4. Ministeretoökaé^ 

5. ö cs. és ap. kir. Felsége személye 
körfili ministeríum ... ... ... ... ... 

6. Horvát-szlavon-dalmát ministerium 

7. Belügyministerium 

8. PénzQgyministerium 

9. Kereskedelemügyi ministerium 
10. Földmivelésfigyi ministerium 
ll.Vallás- és közoktatásügyi ministerium 

12. Igazságügyi ministerium 

13. Honvéaelmí ministerium 

Vn. Fejezet. Állami adósságok: 

1. Az 1867 : XV. t. czikkben elvállalt 
^lamadóssági járulék : 

Évi törlesztési járulék 

Évi kamat-járulék ... 

2. Az Osztiík-m agyar bankot cselek- 
vőleg illető, eredetileg 80 millió fo- 
rintot tevő államadósságra a cs. kir. 
kormány által lefizetett részösszegből 
az 1899. évi XXX VIE. t. ez. 1. §-nak 
n. czikke alapján Magyarországra eső 
9 millió forint törlesztése 



korona 



15,698 



5,438 

43,300 

92,744 

97,326 

123,778 

87,712 
42,724 
2.482,000 
6.688,000 
2.900,000 
1.705,116 
1.358,600 
5.237,000 
2.738,000 



2.300,000 
58.320,698 



360,000 



3. Földtehermentesités és örökváltsá- 

Tőketörlesztés és kárpótlások 

Kamatok és járadékok 

Kezelési költségek 

4. Szőlődézsmaváltság: 

Kárpótlások 

Kamatok 

Kezelési költségek 

5. Maradvány- és irtványföldek meg- 
váltása: 

Kárpóüások 

Kamatok 

Kezelési költségek 

6. Majorsági zsellérfoldek megváltása 
az 1896. évi XXV. t.-cz. alapján: 

Kárpóüások ... 

Kamatok 

Kezelési költségek 

7. Az 1902. évi V. törvényezikk 
7. §-a alapján a magyarországi vá- 
rosoknak és községeknek kiadott 
4V2%-kaI kamatozó kötvények ka- 
matai 

8. Az 1870: X. t. ez. alapján felvett sor- 
solási kölcsön: 

Évi járadék 

Kezelési költségek 

9. Az 1880:Vffl., 1881: XI. és XXXIL, 
1887: XXXn., 1888: VI. és 1892: 
XXI. t. ez. alapján kibocsátott 4<Vo-os 
magyar aranyjáradék-kölcsön: 



korona 



2.150,200 

15.177,834 

18,250 

20,000 

24,000 

600 



150,000 
3,700 
1,600 



310,000 

20,000 

2,800 



4.751,625 



2.448,000 
82,000 



Ez a néhány tétel magában is ^3,550.000 koronával emeli a kiadásokat s emeléseket találunk 
úgyszólván minden czimnél és rovatnál. E nagy emelkedéssel szemben meg kell azonban említenünk, 
ho^ itt két esztendőnek a különbözetéről van szó, a mennyiben az 1906-iki költségvetés az 1904- 
dikivel van összemérve. S nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy az ország pénzügyei felelt 
huzamosabb időn át egy alkoimánytllenes kormány rendelkezett, minden parlamenti ellenőrzés nélkül 
gazdálkodván a nemzet * vagyonával. A fentebb említett körülménynek, vagyis annak, hogy a jelen 
kormány készen találta már a költségvetést, lehet és kell tulajdonítani azt a tényt is, hogy a bud- 
getjog szempontjából is marad fel itt-ott némi kívánni való. Így p. o. némely ministerium költség- 
vetésében nagyon sok tételre és nagy összegekre nézve kérik az átruházási jognak megadását. Már 
pedig ennek csak rendkívüli esetekben lenne helye. Ugyancsak több ministerium költségvetésében 
több olyan tétel foglaltatik, mely hogy úgy fejezzük ki magunkat, pausalé alakjában van beállítva, a 
mi a kormánynak túlságosan nagy szabadságot ád. Még vagyunk győződve, hogy a jelenlegi kor- 
mány tagjai csakis az ország jól felfogott érdekében használják fel ezt a szabadságot, hanem voltak 
már más kormányok is s magának a parlamenti ellenőrzésnek szempontjából is oda kell törekedni, 
hogy az országgyűlés joga minél kevésbbé korlátoztassék. 

De ha eltekintünk is attól, hogy a jelenlegi kormány készen kapta már az ellőttünk fekvő költség- 
vetést, akkor is természetesnek fogjuk találni kiadásainknak nagy mértékben való emelkedését. Mert 
hiszen a közelmúlt időben a törvényeknek egész sorozatát hoztuk meg, melyek a kiadások na^ 
mérvű emelkedését involválják. Meghoztuk az állami tisztviselők fizetésrendezéséről s/óló 1904-iki 
I. törvén yczikket, mely esztendőnként sok millióra szóló többkiadást von maga után. Pedig e törvényt 
meg kellett alkotnunk, mert hosszú esztendők során át felgyülemlett panaszt kellelt orvosolnunk, jogos 
érdekeket kielégítnünk. Fel kellett emelnünk a megyék dotáczíóját, s az eddiginél nagyobb összegek 
szükségesek Horvát- és Szlavonországok közigazgatási költségeinek pótlásához. Nagyobbszabásu be- 
ruházásokra kellett magunkat elhatároznunk, melyekről az 1904. évi XIY. t.-czikk rendelkezik. Óriási 
összegeket kell fordítanunk a közös kiadásokban jelentkező többszükségletre, nevezetesen pedig a 
hadseregben megvalósítandó reformokra. És az mutatja épen költségvetésünknek expanzív erejét, hogy 
daczára ezeknek az egyszerre beálló. többszükségleteknek, e költségvetésnek mérlege fel nem billen. 
Az igaz, hogy alig valami felesleg mutatkozik. De már azt is nagy nyereségnek kell tartanunk, hogy 
a meglevő körülmények között még feleslegről beszélhetünk. Ha pedig tekintetbe vesszük azt a nagy 
gondossápt, a melylyel e költségvetés készült, akkor észre foguk venni azt is, hogy a kiadások 
lehető bőven, a bevételek eléggé szűkösen vannak számítva mindenütt. Egészen alapos tehát az a 
remény, hogy a zárszámadásnak eredménye kedvezőbb lesz az előirányzatnál. De van egv más körül- 
mény is. melyet a helvzet megitélésénél figyelmen kívül hagynunk nem szabad. Ez pedfg abban áll, 
hogy a beruházások egy részét is bevételeink fölöslegéből fedezzük. A beruházások összege ugyanis, 
eléért '""' '" -.-.-« — 



beleértve az 1904. XIv. t.-cz. alapján eszközlendő beruházásokat, 141,185.000 koronái tesz ki,~ellen- 



Digitized by 



Google 



i906 : IX. t. ez. Az i906. évi állami költségvetésről 



103 



korona 

Kamatok .. ,.. 60.914,720 

Keielési költségek 178,824 

10. Az 1892. évi XXL, az 1900. évi 
Vm., az 1902. évi V. és az 1904. éu 
XIV. t. ez. alapján kibocsátott, to- 
vábbá az 1902. évi V. t. ez. 8. §-a 
alapján kibocsátható és vé|i:fil az 
1904. évi XIV. t c<. és a hozandó 
külön törvények alapján kibocsátandó 
40/0-os magyar koronajáradék- 
kölcsön: • 

Kamatok 102.915,063 

Kezelési költségek .. 131,500 

11. Az 1880: XX. t. ez. alapján fel- 
vett tiszai és szegedi nyeremeny-köl- 
csön: 

Tőketörlesztés ... ... 1.760,000 

Kamatok és nyeremények 3.196,320 

Kezelési költségek .. .,. 9,900 

12. Az 1895: XVI. t ez. alapján kibocsá- 
tott 3^/o-kal aranyban kamatozó al- 
dunai Vaskapa szabályozási kölcsön: 

Tőketörlesztés 14i,000 

Kamatok ... 1.315,440 

Kezelési költségek 7,800 

13. Az 1897: XXX. t. ez. alapján ki- 
bocsátott 3Vs^/o-os koronajáradék- 
kölcsön: 

Kamatok 2.100,000 

Kezelési költségek 3,300 

14. F&ggő adósság: 



Kamatok ... 

Kezelési költségek 

Vni. FuBzn. Kamatbiztositást élvezett 
és más vasutak átvétele folytán elvál- 
lalt adósságok: 

1. Az 1880: XXXVm. t. ez. alapján a 
tiszavidéki vasút megváltása íolytán 
elvállalt 15.750,000 frtnyi sorsjegy- 
kölesön: 

Törlesztés 

Kamatok 

Kezelési költségek 

2. Az 1880: Xllv. t. ezikk alapján a 
zágráb-károlyvárosi vasútvonal meg- 
vétele folytán fizetendő évjáradék ... 

3. Az 1889: XIV. t. ez. alapján az első 
magyar-gácsországi vasút magyar vo- 
nalának megváltása folytán elvállalt 
adósság: 

Tőketörlesztés 

Kamatok 

Kezelési költségek 

4. Az 1889: XV. t. ezikk alapján a 
budapest-pécsi vasút megváltása foly- 
tán elvállalt elsőbbségi kölcsön adós- 

T&etörlesztés 

Kamatok 

Kezelési költségek „. ... 

5. Az 1891: XXV. t. ezikk alapján a 
szabadalmazott osztr.-magyar állam- 



korona 
2.742,952 
39,200 



665,160 

972,841 

390 



571,430 



168,947 

1.088,116 

1,800 



100,800 

703,104 

2,600 



ben a beruházások fedezésére szolgáló kölcsön csak 112,950.000 koronával van beállítva a költség- 
velésbe. S e mellett figyelembe veendő az is, hogy a kiadások közé van felvéve ezenfelül 6.826.000 
korona régibb adósság visszafizetése, mely nagyobb kamatozású lévén, bo fog váltatni. 

Ugv anily megnyugtató hatást idéz elő, ha a költség\'etésnek pusztán rendes rovatait ve>szük tekin- 
tetbe.' A rendes kiadások összege 1.086,677.182 korona, ellenben a rendes bevételeké 1.125,424.789 
korona, a rendes kezelésben mutatkozó fólösleí? tehát 38,757.607 koronát tesz ki. Ez pedig azt jelenti, 
bugy daczára azoknak a nagy emeléseknek, a melyeket kiadásainkban eszközölni kénytelenek voltunk, 
bevételeink is oly módon fokozódtak, hogy eltekintve a beruházásoktól és rendkívüli kiadásoktól. 
mé$i; mindig 38 millió korona fölösleggel zárhatjuk le költségvetési előirányzatunkat. Ez a tény eléggé 
megnyugtató. És megmutatja egyszersmind azt az utat is. a melyen a jövőben haladnunk kell. Óvato- 
san kell eljárnunk rendes kiadásaink emelésében s nem szabad engednünk, hog}' az állammal szem- 
ben túlságos nagy igények támasztassanak. Meg kell e tekintetben l>ülönböztctnünk a szükségest 
attól, a mi elodázhatatlan és nélkülözhetetlen. Vigyáznunk kell a befektetéseknél s e téren nem azt 
kell néznünk első sorban, a mi hasznos, hanem azt, a mi a nemzet gazdagságát mozdítja elő, uj 
keresetfurrásokat nyit meg s fokozza az ország termelőképességét. Nekünk egyelőre csakis ily befek- 
tetéseket szabad eszközölnünk. De másrészt nem hunyhatunk szemet ama tény előtt sem, hogy az 
élet halad, az állam feladatai és kötelességei nőnek is, szaporodnak is s ezeknek teljesítése pénzt 
igéu>el. E pénzt okos pénzügyi politikával, a meglevő jövedelmi források kihasználásával s a nem- 
zet gazdasági erejének növelésével teremthetjük elő. Nincs semmi okunk félni a jövőtől, de arra sincs 
okunk, hogy elbízzuk magunkat. Arra pedig mindenképen készen kell lennünk, hogy megküzdjünk a 
reánk váró feladatokkal. E feladatok, úgy reméljük, meg lesznek határozva a kormány jövendő költ- 
ség\ éléseiben. E költségvetésektől a reformok egész sorozatának a megoldását várjuk s e reformok 
között a legégetőbb egyikét, melyet már lég óhajt az egész nemzet: az adóügyi reformot. (1906. Jul. 
íl-éfi. 110. sz. írom ) 

II. fA pénzügyi bizottság jelentése naz 1906, évi állami kőlíségvetésrőh szóló törvény- 
javaslat tárgyában.) A hozzánk utasított javaslatot megvizsgálván, összehasonlítottuk annak úgy 
e^yes tételeit valamint végösszegeit is a képviselőház által elifogadott tételekkel és összegekkel s 
mégállapítottuk, hogy azok teljesen azonosak. Magállapítottuk azt is, hogy a törvényjavaslat anyagi 
rendelkezései megrelelnek a képviselőház határozatainak s azok szövege magában foglalja a végre- 
hajtásra szükséges intézkedéseket. Megállapítottuk vé^ül. hogy e törvényjavaslat megfelel az állami 
számvitelről szóló 1897. XX. t.-cz. rendelkezéseinek. Mindezek folytán e törvényjavaslatot elfogadásra 
ajánljuk. Megjegyezzük végül azt i^, hogy a mint az 1006. II. t.-cz.-ben ki' lett mondva, hogy a 
volt kormány részére az 1905. évre a felmentvény meg nem adatik, úgy kérjük jelenleg is kimon- 
dani, hogy a költségvetési törvény elfogadásával nem tekinthető a felmentvény megadottnak az 
1906-iki Kezelési év azon szakára, mely a jelenlegi kormány hivatalba lépését megelőzte. (1906. juL 
25'^n 153. sz irom.) 



Digitized by 



Google 



104 



i906 : IX, t ez. Az i906, évi állami költségvetésről. 



korona 
vasúttársaság magyarországi vasat- 
vonalainak megváJtása folytán elvál- 
lalt évi járadékok: 

Évi megváltási járadék 19.197,000 

6*5 millió arany forintnyi részösszeg 
után a 17°/o-ot meghaladó felpénz- 

többlel 266,500 

Az arad-temesvári vasat elsőbbségi 
és részvény adósságának évi törlesz- 
tési járadéka 577,490 

IX. Fejezbt. Egyes tárczákat terhelő köl- 
csönök: 

1. Belügyministerinm: 

Töketörlesztés ... 111,170 

Kamatok 133,904 

2. Pénzügy mínisteríum: 

Tőketörlesztés 244,232 

Kamatok 547,778 

Kezelési költségek 1,988 

3. Kereskedelem üg}'i ministerium: 

Tőketörlesztés.. 133,592 

Kamatok 622,255 

Kezelési költségek ... 4,099 

4. Földmivelésügyi ministerium: 

Töketörlesztés 1.158,081 

Kamatok 754,643 

Kezelési és egyéb költségek 13,708 

5. Vallás- és kÖzoktat. ministerium: 

Tőketörlesztés 1.434,547 

Kamatok « 2.849,443 

6. Igazságügyi ministerium: 

Tőketörlesztés 13i,386 

Kamatok * ... 755,309 

7. Honvédelmi ministerium: 

Tőketörlesztés 225,432 

Kamatok 490,651 

Kezelési és egyéb költségek 14,536 

X. Fejszét. Előlegezések a vasúti ka- 
matbiztositás alapján 917,693 

XI. Fejezet. Horvát-Szlavonországok 
beligazgatási szükséglete 21.450,000 

Xn. Fejezet. Állami számvevőszék: 

Személyi járandóságok 352,694 

Dologi kiadások 30,000 

XIIL Fejezet. Közigazgatási bíróság: 

Személyi járandóságok 605,664 

Dologi kiadások 34,300 

XIV. Fejezet. Ministerelnökség : 

1. A ministerehökség költségei: 

Személyi járandóságok 288,940 

Dologi kiadások 398,970 

2. A fiumei és a magyar-horvát tenger- 
parti kormányzó, kormányzói tanács és személy- 
zete költségei: 

Személyi járandóságok 134,587 

Dologi kiadások 33,000 

3. Rendelkezni alap 400,000 

XV. Fejezet. cs. és ap, kír. Felsége 
. személye körüli ministerium: 

Személyi járandóságok 121,292 

Dologi kiadások 33,700 

XVI. Fejezet. Horvát-szlavon-dal- 
mát minister és személyzete: 

Személyi járandóságok 79,934 

Dologi "kiadások 27,500 

XVn. Fejezet. Belügyministerium : 
1. Központi igazgatás és földtehermen- 
tesitési pénzalap magyar királyi igaz- 
gatósága: 



korona 

Személyi járandóságok 1.360,859 

Dologi "kiadások 284,660 

2. Országos levéltár: 

Személyi járandóságok 85,457 

Dologi kiadások 8,000 

3. Vármegyék közigazgatási, árva- és 
gyámhatosági kiadásai: 
Vármegyék közigazgatási, árva- és 
gyámhatósági kiadásai az 1893. évi 

IV. t. czikk alapján 8.459,632 

Törzsfizetések javítására, uj állások 
rendszeresítésére, dologi kiadásokra, 
valamint a mutatkozó fedezeti hiányok 
póUására 8.340,108 

4. Főispánok és a budapesti főpolgár- 
mester, fizetései és lakpénzei 752,138 

5. Anyakönyvi kiadások: 

Személyi járandóságok 2.095,228 

Dologi kiadások 181,000 

6. Községi és köriegyzők, valamint a 
segédjBgyzők illetményeinek szabá- 
lyozására 2.320,000 

7. Színművészeti kiadások: 

A magy. kir. operaház állami javadal- 
mazása 581,000 

A budapesti nemzeti színház állami 
javadalmazása .„ ... 150,000 

A budapesti nemzeti színház nyugdíj- 
intézetének segélyezésére ... 50,000 

A kolozsvári nemzeti színház állami 
javadalmazása 40,000 

A budapesti nemzeti színházi alapok 
jövedelméből a színház segélyezésére ... 54,600 

A magyar szinészegyesület segélye- 
zésére .. 10,000 

A vidéki magyar színészet segélyezé- 
sére ... „. „ „. 158,000 

8. Közegészségügyi kiadások: 

Országos közegészségügyi tanács ... 16,0<K) 

Bacteríologiai és egészségtani intézet 10,600 

Betegápolási költségek 3.163,166 

Himlőoltási költségek 158,900 

Járványok és más rendkívüli okoknál 

fogva felmerülhető költségek 100,000 

A trachoma elfojtására szánt költsé- 
gek 100,000 

Diphtería elleni gyógyszerum-termelő 

intézet ... ... .! .; 23,030 

Elmegyó^íntézetí kiadások 1.600,470 

A 7 éven felüli elhagyott gyermekek 
gondozására [1901 , évi XXI. U ez. 4. §.] 100,000 

Szegény községek jó ivóvízzel való el- 
látására ... ... .. 10.000 

Vegyes közegészségügyi kiadások 8,000 

9. Országos betegápolási alap: 

Gyermekvédelmi kiadások 4.199,391 

Betegápolási költségek 4.843,159 

10. Magyar királyi csendőrség: 

Személyi járandóságok 10.503,085 

Dologi kiadások 2.780,996 

11. Fő- és székvárosi m. kir. államrend- 
őrség: 

Fő- és székvárosi m. kir. államrend- 
őrség 4.182,503 

Államrendőrségí kórház „. 33,990 

Újpest- és rákospalotai kapitányság 89,568 

Tolonczház 130,140 

12. Magyar királyi állami határrend- 
őrség: 



Digitized by 



Google 



1906 : IX, t. ez. Az 1900, évi állami költségvetésről. 



105 



korona 

Személyi járaodóságok.., 449,100 

Doloci kiadások 74,980 

13. KözbiztoDsági kiadások: 

Közbizionsági alap 300,000 

Tolonczkiadások 100,000 

Karhatalmi költségek „. 10,000 

Nyomozási költségek 150,000 

14. Közjótékonysági kiadások: 

A kolozsvári Szt.-Erzsébet aggház- 
nak L Ferencz ö Felsége alapítványa 
folytán kijáró 2000 mázsa só ára fejé- 
ben 5,802 

Zárdák segélyezésére betegek ápolá- 
sáért .. ... 8,336 

A jótékonyczélu egyesületek segé- 
lyezésére átalányként 79,000 

15. Általános közigazgatási kiadások: 

Hivatalos lap költsége 39,600 

Távirati kiadások ... 100,000 

Országgyűlési képviselők választása 
és aválasztok névjegyzékének kiigazítása 

alkalmával felmerülő költségek 60,000 

Katonai előfogati dij pótlékokra szfik- 

séges költségek 19,000 

Központi tisztviselők, főispánok, anya- 
könyvi felfigyelők és közbiztonsági kö- 
zegek államvasnti bérletjegy-költsé- 
geire 35,000 

Eletmentési díjak 4,000 

Hallakifogásokért, vagy egyébként ta- 
lált hullák feljelentéseért járó jutalomdíj 3,000 
A községi közigazgatási tanfolyamok 

szükségleteire 160,000 

Különféle kiadások 10,000 

XVHL Fejszét. Pénzügyministerium : 

1 . Központi igazgatás: 

Személyi járandóságok .. 2.011,839 

Dologi kiadások 344,400 

2. Pénzfigyigazgatóságok, fő- és szék- 
városi aaóielü^elő, központi dij- és 
illetékkiszabási hivatal: 

Személyi járandóságok 
Dologi kiadások 

3. FÖidadónyilvántartás 



Személyi járandóságok ... 

Dologi kiadások 

i. Állami pénztárak: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

5. Adóhivatalok: 

Személyi járandóságok 

Dologi Kiadások 

6. Pénzfigyőrség: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások ... 

7. Jofffigyi igazgatóságok és kincstári 
figyészséjgek : 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

8. Pénzügyi törvényszékek Horvát- 
SzUvonországokban 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

9. Országos kaUszteri felmérés: 

Személyi járandóságok ... 1 

Dologi kiadások 

10. Bányászati és erdészeti főiskola 
Selmeczbányin és bányásziskolák: 
Személyi járandóságok 



8.309,651 
1.334,844 

901,717 
226,922 

316,759 
13,970 

5.086,344 
490,482 

6.302,382 
1.509,000 



417,218 
22,940 



12,122 
600 

1.523,331 
281,675 



308,318 



Közterhek 

Dologi és üzleti kiadások 

11. Egyenes adók és földtehermente- 
sitési pótlékok: 
Kezelési, kivetési és beszedési költr 



A hadmentességi dijról szóló 1880: 
XXVn. t. ez. 6. §-a értelmében a kü- 
lön alap javára forditandó ... ... .,. 

A horvát-szlavón földtehermentesitési 
adósság évi törlesztési, kamat- és 

kezelési szükséglete 

12. Fogyasztási és italadók: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

A mezőgazdasági szeszfőzdék ré- 
szére járó jatalmak az 1899. évi XX. 

t. ez. 5. §-a alapján 

Fogyasztási adovisszatéritések és ki- 
viteli jutalmak felosztásából 

A zárt városokat, valamint a nyilt 
községeket az 1899. évi VI. t. czikk 
1. §-a, illetőleg az 1901. évi XVIÜ. 
t. ez. 1. §-a alapján megillető része- 
sedési jutalék. 

A volt határőrvidéki községeket az 
1899. évi VI. t. ez. 1. §-a, illetve az 
1899. évi XXV. l. ez. 38. §-a értel- 
mében megillető kamatjárandóság ... 
Horvát-Sztavonországi italmérési jo- 
gok után adott kártalanítási tőkék 
törlesztésére és kamataira az 1888 : 

XXXV. t. ez. alapján 

A magyarországi városok és közsé- 

§ek fogyasztási adó természetű jöve- 
elmeinek ideiglenes rendezése folytán 
nyújtandó segíélyezés, illetve kárta- 
lanítás az 1899. évi VI. t.-€z. 4. és 
5. §-a, illetőleg az 1901. évi XVIH. 

t. ez. 1. §-a alapján «. ... 

Mezőgazdasági szeszfőzdék jutalma 
az i899:XXIV. t. ez. 1. §-a alapján 
A Budapest székesfővárosnak a sör- 
adópótlek megtérítése ezimén ki6ze- 
tendő összeg az 1899:VI. t. ez. 5. §-a 
alapján 

13. Határvám kezelési költségei: 

Személvi járandóságok „, 

Dologi Idadások 

14. Bélyeg: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadisok ,. 

15.Jog:illetékek és díjak kezelési költ- 
ségei: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

16. Fémjelzés: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 



kiadások 

17. Dohányjövedék: 
DohinyjÖvedéki központi igazgató- 
ság 

Dohányvélel .~ ... ... ^. 

Dohánygyártás 

Dohányeladás ». 

18. Lotlójövedék: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 



korona 

1,887 
124,143 



1.600,000 
1.710,029 

726,960 

442,615 
1.686,200 

4180,000 
450,000 

2.600,000 

204,130 

1.582,084 



1.600,000 
1.248,000 

1.250,000 

841,856 
170,840 

29,190 
994,660 



25,000 
21,000 

33,381 

12,660 

7,478 



369,079 

38.138,508 

13.493,907 

2.618,819 



54,350 

1,500 



Digitizedby VJl^'VJ 



gle 



106 



i906 : IX. t ez. Az i906. éin áUami költségvetésről. 



19. Sójövedék: 

Személvi járandóságoké 

Dologi kiadások „ 

Sóvétel 

SzáUilási költségek 

Sóiermelési költség megtérítése 

20. Perköltségek 

21. Állami jószágok, iit-, híd- és rév- 
vámok : 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

Közterhek 

Gazdálkodás 

22. Bányaipzgatóságok: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

Közterhek 

23. Fém- és opálbányászat: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

Közterhek 

Üzemi kiadások 

24. Fémkohászat: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

Közterhek 

Üzemi kiadások 

23. Pénzverés és fémbeváltás: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

Közterhek 

Üzemi kiadások 

26. Állami vasgyárak: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

Közterhek 

Üzemi kiadások .,. 

27. Zsilvöl^yi kőszénbánya: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

Közterhek 

Üzemi kiadások " ... 

28. Sólermeiés: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

Közterhek 

Üzemi kiadások 

29. Bányászati kegyúri terhek: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

30. Bányakapitányságok: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

31. Állami nyomda: 

Személyi járandóságok 

Dologi és üzleti kiadások 

32. Állami épületek : 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

33. Budapesti állami hidak: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

Közterhek 

Üzleti kiadások 

Alapok alakítása 

Nyugdijak 

34. Állami ingó vagyon: 

Kincstári árvaletétek kamata 

35. Különféle kiadások: 



korona 

426,170 

419,326 

290,000 

1.800,000 

1.868,233 

27,000 



7,683 

16,373 

212,186 

64,388 

294,4i2 

76,724 

1,300 

506,393 

78,850 

42,350 

5.419,226 

234,255 

63,450 

3,514 

8.936,051 

147,234 

14,100 

290 

16.208,230 

2.340,683 

585,400 

115,000 

28.925,500 

5,388 

1,900 

36,000 

4,054 

265,105 

26,719 

6,840 

1.846,644 

100,389 
79,876 

216,003 
38,100 

603,985 
993,397 

9,770 
170,134 

205,229 

17.328 

4,937 

172,711 

1.600 

44,808 

8,248 



korona 
Alapitványok, járulékok és kegyúri 

kiadások 157,033 

Vegyesek 1.863,166 

XIX. FuszET. Kereskedelemügyi mi- 
nistenum : 

1. Központi igazgatás: 

Személyi járandóságok 1.337,760 

Dologi kiadások 370,000 

Hozzájárulás a tisztképző tanfolya- 
mok költségeihez ^ 28,000 

Vasúti ministeri biztosok 17,000 

Tanulmányi és utazási ösztöndijak ... 8,000 

2. Államépitészeti hivatalok: 

Személyi járandóságok 1.447,480 

Dologi kiadások 517,020 

3. Közutak: 

Állami közutak fenUrtása 7.787,100 

Törvényhatósági közutak segélyezése 1.305,700 

Törzskönyvek, távolsági térképek és 

közüli térkép elkészítésére 76,600 

4. Ipari és kereskedelmi szakoktatás: 

Személyi járandóságok 1.166,202 

Dologi kiadások 358,462 

Országos ipari és kereskedelmi ok- 
tatási tanács 15,900 

Egyéb ipari és kereskedelmi oktatási 

czélok 122,000 

Ipari és kereskedelmi oktatási ösztön- 
dijak ... 3,683 

5. Ipari és kereskedelmi czélok: 

Kereskedelmi múzeum 145,980 

Belkereskedelem 170,000 

Külkereskedelem 700,000 

Ipari és kereskedelmi Ösztöndijak... 15,870 

Munkásvédelmi ügyek 200,000 

Iparfejlesztés 1.200,000 

6. Ipari felügyelet és kazánvizsgálat: 

Személyi járandóságok 235,450 

Dologi kiadások 213,400 

7. Posta, távírda és távbeszélő: 

Személyi járandóságok 21.334,970 

Dologi kiadások 24.188,700 

8. Magyar kir. postatakarékpénztár: 

Személyi járandóságok 1.472,470 

Dologi kiadások „. ... 307,000 

Üzleti kiadások „ 2.540,000 

A postatakarékpénztári tanács költségei 4,000 
Nyugdijak 24,500 

9. Hajózás: 
Tengerészeti igazgatás: 

Személyi járandóságok 312,630 

Dologi kiadások 310,200 

A tengerészeti segélyalapok részese- 
dése a kikötői iUelékekből (1897: IX. 

t. ez.) 100,000 

Szakoktatás: 

Személyi járandóságok 53,330 

Dologi kiadások 50,250 

10. Aldunai m. kir. hajózási hatóság: 

Személyi járandóságok 135,910 

Doloffi kiadások 78,300 

11. M. kir. államvasutak: 

Személyi járandóságok „ 78.046,780 

Dologi kiadások 8.428,600 

Rendes fentartási és üzemi kiadások 69.302,170 

Átalakítási munkák 5.206,250 

Tüz és elemi károk okozta kiadások 1.900,000 

12. M. kir. zálogházak: 

Személyi járandóságok 385,540 



Digitized by 



Goo^ 



it 



i906 : IX, t ez. Az i906, ém áUámi költségvetésről. 



107 



Dologi kiadások 

Nyugdijak 

Egyéb üzemi kiadások 

13. Blértékhítelesités és fegyTerrizsgálati 

bízottság: 

Személyi járandóságok „. ... 

Doloffi Kiadások „. ... ... 

U.M.kir. központi sutisztikai hivatal: 

Személyi Járandóságok 

Dologi Kiadások ... 

15. Szabadalmi hivatal és szabadalmi 

tanács: 

Személyi járandóságok .„ ... 

Dologi kiadások ... ... ... 

XX. Fejbzst. Főldmiveiésügyi minis- 

terium : 
1. Központi igazgatás: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

% Állami erdők: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

Üzemi és gazdálkodási kiadások 

Közterhek ... ... ... 

3. Állami kezelésbe vett községi és 
némely más erdők és kopár terü- 
letek: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

4. ErdőfelQgyelőségek és oruithologiai 
központ : 

Személyi járandóságok 

Dologi Kiadások 

5. Erdőőri szakiskolák: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

Gazdálkodási kiadások 

Közterhek 

6. Országos erdei alap 

7. Állami segély kopár területek befási- 
tására ~. 

8. Ménesbirtok-gazdaságok, gödöllői 
koronaaradalóm és palánkai csikó- 
telep: 

Személyi járandóságok 

Dologi Kiadások 

Gazdasági kiadások 

Közterhek 

9. Állami lótenyészintézetek: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

10. Állategészségügy: 

Személyi járandóságok 

Dologi Kiadások 

11. Gazdasági tanintézetek és mezőgaz- 
dasági ismeretek terjesztése: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

12. Állattenyésztés és tejgazdaság: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

13. Országos vizénitési igazgatóság: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

14. Folyammérnöki hivatalok: 



korona 
112,600 
30,200 
131,660 



34,600 
36,170 

322,260 
587,880 



221620 
158,900 



932.008 
153,000 

2.964,122 

971^05 

5.991,547 

1.49i,9i2 



966,530 
802,550 



295,837 
128,844 

32,633 

83,518 

15.686 

3.350 

175,000 

350,000 



470,953 

61,260 

4.918,068 

447,672 

1.871,447 
4.703,423 

1.528,36(i 
724,486 



Személyi járandóságok . 

Dologi Kiadások 

15. Yizi munkálatok: 
Személyi járandóságok . 



938,294 
1.750,000 

125,084 
3.026,876 

158,074 
91,400 

407,283 
223,868 

141,312 





korona 


Dologi kiadások 


687,588 


16.Kultarmérnöki hivatalok: 




Személyi járandóságok 

Dologi kiadások. 

17. Halászat: 


638,467 


326,410 


Személyi járandóságok... ... .. ... 

Dologi kiadások 


26,500 


100,040 


18. Szőlészet és borászat: 




Személyi járandóságok ... 


212,562 


Dologi kiadások 

Szőlészeti és borászati czélok előmoz- 


189,900 




dítására 


206,600 


19. KincsUrí birtokok és fürdők: 




Személyi járandóságok 

Dologi Kiadások 


35,408 


51,170 


Gazdálkodási kiadások 


282,002 


Közterhek 


84,849 


20. Állami jószágok és telepit, szolgálat: 




Személyi járandóságok 


181,675 


Dologi kiadások 


56,000 


Gazdálkodási kiadások 


5,700 


Közterhek 


386,290 


21. Perköltségek 


50,000 


22. Gazdasági műszaki hivatal: 




Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 


32,680 
25,300 


23. Deiibláti kincstári birtok: 




Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 


35,943 


19,970 


Gazdálkodási és fizemi költségek ... 


26,090 


Közterhek 


9,.'i00 


24. A mező- és közgazdaság különböző 




ágai: 




Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 


179,960 


831,878 


25. Méhészet: 




Személyi járandóságok 


32,752 


Dologi kiadások 


59,012 


26. Kertészet, gyfimölcsészet és fate- 




nyésztés: 




Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 


106,770 


480,560 


27, Kisérletügy: 




Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 


328,290 


197,062 


28. Gazdasági munkásukéi: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 




30,000 


840,000 


29. Országos meteorológiai és fóldmág- 
nességi intézet: 
Személyi járandóságok 




123.950 


Dologi kiadások 


72,200 


30. Selyemtenyésztés emelése: 




Személyi járandóságok 

Doloei kiadások 

31. Földtoni intézet: 


357,700 


6.372,600 




Személyi járandóságok .., 

Dologi kiadások 


120,084 


63,600 


32. A hegyvidéki és székely fóldmivelö- 




nép segélyezésére: 




Személyi járandóságok 


50,200 


Dologi kiadások 

XXI. Fejezet. Vallás- és közokta- 


583,400 




tásügyi ministerium: 




1. Központi igazgatás: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 


962,779 


24i,100 


2. Országos közoktatásügyi tanács: 




Személyi járandóságok 


26,000 

T 


Digitized by Vj^fi^QIC 



108 



i906 : IX. t ez. Az i906. évi állami költségvetésről. 



korona 
Doloei kiadások 9,000 

3. Badapestí kir. egyetem : 

Személyi járandóságok 1.874,336 

Dologi kiadások 1.195,5á0 

4. Budapesti Pasteurintézet és kórház : 

Személyi járandóságok 20,862 

Dologi kiadások 57,270 

5. Kolozsvári Ferencz József tudomány- 
egyetem : 

Személyi járandóságok 814,041 

Dologi kiadások 286,988 

6. Kolozsvári Karolina országos kórház 
és egyetemi klinikák : 

Személyi járandóságok „. 125,772 

. Dologi kiadások 382,000 

7. József-műegyetem: 

Személyi járandóságok 721,120 

Dologi kiadások 217,400 

8. Középiskolai tanárképzők: 

Személyi járandóságok 130,780 

Dologi kiadások 64.767 

Középiskolai tanárképzők segélyezése 36,000 

9. Kassai jogakadémia: 

Személyi járandóságok 61,302 

Dologi kiadások 6,448 

Közegészségtani előadások díjazására 

a jogakadémiákon 2,000 

10. ó-gyallai csillagda: 

Személyi járandóságok 12,780 

Dologi kiadások 13,500 

1 1. Tankerületi főigazgatóságok: 

Személyi járandóságok 157,468 

Doloffi kiadások „ 29,000 

12. Budapesti középiskolai tanárképző 
intézettel kapcsolatos gyakorló fo- 
gymnasium: 

Személyi járandóságok 66,802 

Dologi kiadások 11,956 

13. Állami gymnasiumok és reáliskolák: 

Személyi járandóságok 4.497,753 

Dologi kiadások 509,500 

14. Felekezeti, törvényhatósági- és köz- 
ségi középiskolák segélyezése 2.076,756 

15. Középiskolai iniernatusok. A közép- 
iskolai ínternatusok, alumnenmok, és 
convictusok segélyezése: 

Személyi járandóságok 31,804 

Dologi kiadások 97,550 

A budapestVd.ker. gymnasíum mel- 
lett szervezeit horvát internátus fen- 

larlási költségeire 23,700 

A délvidéki földmívelők gazdasági 
egyesülete által fentartott szegedi con- 

victus segélyezésére 6,000 

A Gyertyámos községe által fentartott 

conviclus segélyezésére 3,000 

A rózsahegyi internátus segélyezésére 3,000 

Egyéb Ínternatusok, valamint alum- 

nrumok és convictusok segélyezésére 1,600 

16. Állami felsőbb leányiskolák: 

Személyi járandóságok 773,616 

Dolojji kiadások 442,100 

Községi és felekezeli felsőbb leány- 
iskolái tanerők illetménycinek kiegé- 

szílésére 15,000 

Az országos nőképző- egyesület által 
fentartott ((Veres Pálné felsőbb laány- 

iskola» segélyezésére 10,000 

". Vizsgálati bizottmányok 64,200 



18. Népnevelési tanfelögyelőségek: 

' Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

19. Állami elemi népiskolák: 

Személyi járandóságok 

Dologi Kiadások 

Ui iskolik feláUitásira 

20. Községi-, felekezeti- és magán népis- 
kolák segélyezése 

21. Gazdasági ismétlő iskolák 

22. Kisdedovó intézetek és menedékházak 

23. Népnevelési intézetek közös szük- 
séglete „ 

24. Felső nép- és polgári iskolák: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások », 

Budapest székesfőváros községi pol- 
gári iskoláinak segélyezésére 

Állami polgári- és felső népiskolai 
Ínternatusok fenlartási költségeire ... 
Községi és felekezeti felső nép- és 
polgári iskolai tanerŐK fizetésének ki- 
e^szitésére 

25. Polgári ttnitö- és tanitónő-képzők: 

Személyi járandóságok „ 

Dologi kiadások.., .,, ., 

26. Elemi unító- és tanitónőképzők: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások „ 

Országos tanszermúzeum költségeire 

27. Felekezeti képezdei tanárok illetmé- 
nyeinek kiegészitésére 

28. Kisdedóvónők képzése: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

29. Testi nevelés 

30. Balatonfüredi cErzsébet» szeretet- 
ház: 

Személyi járandóságok ». ... 

Dologi kiadások „ 

31. Üvegtechnikai intézet: 

Személyi járandóságok ... 

Dologi kiadások.. „. ... 

32. Iparos tanulók iskolái ... 

33. Állami felső kereskedelmi iskolák: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások ... ... 

3i. Keleti kereskedelmi akadémia: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások ... 

35. Kereskedelmi iskolák segélyezése 

36. Bábak^zdék: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

37. Gyó^paedagódai intézetek: 

Személyi járanaóságok 

Dologi kiadások... 

38. Képzőművészet és művészi ipar ... 

39. Festészeti és szobrászati mester- 
iskolák: 

Személyi járandóságok ... 

Dologi kiadásoké 

40. Országos mintarajziskola és rajz- 
tanárképző: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások... » 

41. M. kir. női festőiskola: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások „. ... 



korona 

594,146 
159,000 

7.732,538 
980,000 
150,000 

3.911,500 

235,807 

1,113,052 

1.144,500 

3.061,346 
249,000 

20,000 

15.000 



75,000 

262,541 
271,800 

1.034,443 

1.111,000 

10,000 

48,000 

24,740 
59,050 
41,600 



7,666 
27,250 

6,800 

400 

307,300 

513,090 
45,000 

50,400 

15,900 

192,400 

108,539 
158,600 

395,654 
245,870 
186,520 



37,349 
44,180 



112,540 
66,040 

11,633 
8,800 



Digitized by 



Google 



i906 : IX. t ez. Az i906. évi állami költségvetésről. 



109 



42. Iparműirészetí iskola: 

Személyi járaDdóságok 

Dologi kiadások 

43. Zeneművészet fejlesztése 

44. Országos zeneakadémia: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

45. Országos színművészeti akadémia: 

Személyi járandóságok „. .,, 

Dologi Kiadások „, „ „, 

46. A muzeumok és könyvtárak országos 
felügyelete és országos tanácsa. Hite- 
les helyi levéltárak felügyelete : 
Személyi járandó: * 
Dologi kiadások 
Hiteles helyi levéltárak felügyelete ... 

47. Magvar nemzeti múzeum: 

Személyi járandóságok 

Dologi Kiadások „. ... 

48. Szépművészeti múzeum és magyar 
történelmi képcsarnok: 

Személyi járandóságok.,. „ 

Dologi kiadások 

49. Iparművészeli múzeum: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

30. Műemlékek országos bizottsága: 

Személyi járandóságok 

Dologi. kiadások 

31. Műemlékek fentartása 

92. Közművelődési czélok támogatása 

S3. ösztöndíjak 

34. Egyházai segélyezése ,'. 

XXII. Fejezet. Igazságügyi minisíe- 

rium : 

1. Központi igazgatás: 

Személyi járandóságok „. ... 

Dologi Kiadások 

2. Királyi Guria: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások 

3. Konstantinápolyi consuli főtörvény- 
szék: 

Személyi járandóságok és dologi ki- 
adások 

4. Koronaügyészség: 

Személyi járandóságok „ 

Dologi Kiadások 

3. Királyi ítélőtáblák: 

Személyi járandóságok 

Dologi Kiadások 

6. Királyi főügyészségek: 

Személyi járandóságok „ 

Dologi Kiadások „, „. 

7. Kiiilyi törvényszékek és járásbíró- 
ságok: 

Személyi járandóságok „ 

Dologi Kiadások 

8. Királyi ügyészségek: 

Személyi járandóságok „ 

Dologi kiadások ... „ 

9. Országos fegyintézetek, kerületi bör- 
tön, gyűjtőfogház, közvetítő intézel 
és állami fogházak: 

Személyi járandóságok 

Dologi kiadások „, „. 

10. Büntetéspénzek országos alapja ... 
li.Telekkönyvezés: 

Személyi járandóságok 



korona 

133,980 
53,000 
24,000 

161,884 
48,136 

32,040 
38,800 



12,940 

264,300 

1,300 

269,779 
301,060 



39,203 
69,620 

38,763 
69,200 

21,763 

24,000 

80,208 

160,104 

163,736 

4.749,344 



670,273 
78,776 

1.164,339 
48,376 



32,071 

81,000 
4,100 

2.733,446 
161,374 

330,930 
88,130 



22.027,843 
2.339,000 

3.331,412 
3.387,294 



1.136,284 
1.330,778 
1.153,118 

17,067 



Dologi kiadások ,, 

12. Az igazságügyministeriumnál al- 
kalmazott bírák és ügyészek személyi 
járandóságai és törvények szerkesztése : 
Személyi járandóságok és tisztelet- 
díjak 

Dologi kiadások .,, ». .,, 

13. Országos bírósági vegyészeti intézet: 

Személyi járandóságok ... „ 

Dologi kiadások 

XXUI. Fejezet. Honvédelmi mintste- 

rium : 

1. Központi igazgatás: 

Személyi járandóságok 

Dologi Kiadások 

2. Honvédségi intézetek: 

Központi rimatár „. 

Központi fegyvertár 

Honvédnevelo- és képzőintézetek áta- 
lánykép ... 

Honvéd-menház 

Honvéd élelmező raktár 

3. Ujonczozás-felülvizsgálati költségek 

4. Honvéd főparancsnokság 

3. Kerületi parancsnokságok 

6. Csapatok: 

Pénzbeli illetékek 



korona 
1,180 



69,340 
14,000 

19.000 
3,300 



Elhelyezés 
Élelmezés .. 



Ruházat és felszerelés 

Betegápolási költségek 

Töltények beszerzése 

Pótlovazás ... 

7. Csendőrség! költségek 

8. Honvéd-hadbiróság 

9. Honvéd-hadbiztosság 

10. Honvéd-számellenörzés 

11. Alapítványi helyek a közös katonai 

intézetekben «. 

Rendes kiadások összege 



393,390 
134,000 

208,472 
131,001 

2.010,176 

109,355 

120,943 

60,000 

164,926 

1.045,363 

14.302,329 

5.639,463 

3.937.326 

1.992,813 

2.376,620 

336,873 

1.403,832 

1.364,333 

83,663 

272,107 

381,693 

373,600 

438,782 
.1,086.775,666 



B) Rendkivüli kiadások. 
I. Átmeneti kiadások. 

I. Fejezet. Országgyűlés : 

Az országgyűlési gyorsírók kártala- 
nitásí segélye 17,4(50 

II. Fejezet. Az 1906. évi közösügyi ki- 
adásokból a magyar korona országait 
illető összeg: 

1. Rendkivüli közösügyi kiadás 3.128,024 

2. A Bosznia és Herczegovinában, to- 
vábbá a Lím terülelén álló parancs- 
nokságok, intézetek és csapatok 1906. 
évi rendkívüli szükséglete 7.383,000 

korona után 2.608,352 

3. Az uj tábori tüzérségi anyag, to- 
vábbá a hadfelszerelési tárgyak gyor- 
sabb beszerzése végett az 1906. évre 
szükséges 49 000,000 K és a tervsze- 
rűleg több évre felosztott haditenge- 
részeti rendkívüli szükséglet beszer- 
zése végett nz 1906. évben igénybe 
veendő 26.300,000 korona, összesen 
75.300,000 K-ból a magyar korona 



Digitized by 



Google 



110 



i906 : IX. t. ez. Az i90ö. éui áUami költségvetésről. 



koroua 
országaira eső, kölcsön utján fede- 

^ zendö rész 2o.903,20Q 

III. Fejezet. Nyugdijak : 

1. Pénzügyministeruim : 

A bánvatárspénztári hiányok fele- 
részének fedezésére szolgáló és felté- 
telesen visszafizetendő előleg 356,000 

2. Föidmivelésügyi ministerium : 
Társpénztári hiányok felerészének fe- 
dezésére szolgáló, feltételesen vissza- 
fizetendő előlegek 37,687 

lY. Fejezet. Állami adósságok: 
Magasabb kamatozása állami adós- 
ságok törlesztése 6.826,261 

V. Fejezet. Mnisterelnökség: 

1. Gróf Andrássy Gyala emlékszobrára 
(az 1890:nit. ez. alapján) 19,000 

± Milleniumi 'műemlékekre (az 1896. 
évi \ HL t. czikk alapján) : 
A honalapító Árpádot es a nemzet 
történelmi múltját megörökítő emlék- 
műre 110,000 

Szent-István lovas szobrára és a szobor 

körüli tér rendezésére 10,000 

3. 1848/49-ikí honvédek segélyezésére 
és az azzal kapcsolatos kezelési költ- 
ségekre .. 800,000 

4. A horvát-dalmát határrendezés költ- 
ségeinek fedezésére 14,000 

5. A horvát-stájer halárrendczés költ- 
ségeinek fedezésére 25,356 

6. A fiumei kormányzói palota beren- 
dezésére „.^ 6,000 

VL Fejezet. Ő cs. és ap. kir. Felsége 
személye körüli ministerium : 
A ministerium épületeinek alapos 
helvreállitására. 18,000 

VII. I'EJBZET. Belügyministerium : 

1. Központi igazgatás és földtehermen- 
tesitési pénzalap m. kir. igazgatósága: 
Törvény-előkészítés és szerkesztés 

czéljaira 25,000 

A belügyministerium hivatalos helyi- 
ségeinek ui bútorzattal való fokozatos 

felszerelésere 4,000 

A belü^ministerium irattárának se- 
lejtezési költségeire 4,000 

2. Orszij^os levéltár: 

A külföldi történeti kutfőgyűjtemé- 
nyek és folytatásuk beszerzésére és 
bekottetésére ., 2,000 

3. Vármegyék közigazgatási, árva- és 
gyámhatósági kiadásai: 

A polgárosított magyar határőrvi- 
déken fennállott házközösségi inté^ 
menynek megszüntetésével járó rend- 
kívüli kiadásokra az 1885: XXIV. t. 
ez. alapján: 40,430 

4. Színművészeti kiadások: 

A m. kir. operaháznál alkalmazandó 
magyar énekesek és énekesnők ki- 
képzésére szolgáló ösztöndijak 6,000 

5. Közegészségügyi kiadások: 

A magyar gyógyszerkönyv (Pharma- 
copaea hungarica) III. kiadványának 
szerkesztői díjazására és nyomtatási 

költségeire 20,000 

Az alkoholellenes congressus költsé- 
geire 10,000 



korona 
A nagyszebeni állami elmegyógyinté- 
zetnél a központi fürdő kibővítésére ... 7,595 
Ugyanezen intézetnél folytatólagos 

parquettirozásra 7.305 

A pozsonyi m. kir. állami kórházban 

mosókonyha felszerelésére 12,000 

Községi bábák kiképzésére szolgáló 
tanfolyamok költségeire és okleveles 
bábák képzésére létesítendő ösztön- 
dijakra 90,000 

Szrben vármegye « Sánta » nevű hava- 
sán létesítendő népszanatorium költ- 
ségeihez való hozzájárulás 12,000 

6. M. kir. csendőrség: 

A m. kir. csendőrség állományának 
tervbevett szaporításából felmerülő 
költségekre 231,043 

7. Fő- es székvárosi m. kir. államrend- 
őrség: 

Oltözéki és szerelvény! tárgyak be- 

szerzé ére ... „ 5.782 

8. Magyar királyi állami határrend- 
őrség : 

Az 1903. évi VIII. t.-czikk alapján lé- 
tesítendő m. kir. állami határrend- 
őrség részére beszerzendő berendezési 

tárgyakra 34,228 

A vodíczaí kírendeltsé/ által elfoglalt 

kincstári épület jókarba helyezése „. 5,400 

9. Közbiztonsági kiadások : 
Bevándorlási törvény végrehajtásából 
fölmerülő költségekre 23.520 

10. Általános közigazgatási kiadások: 
Országos határrendezésí és határ- 

kiigazitási költségek ,.. 16,000 

Az országos községi törzskönyvi bi- 
zottság költségeire 18,000 

Fordítói dijak 5,000 

A magyar-román határ trigonome- 
triai felmérése alapján készülő uj tér- 
képnek előállítási költségeire 10,000 

VIII. Fejezet. Pénz ügy ministerium : 

1. Központi igazgatás: 

Egyes állomáshelyeknek magasabb 
lakbérosztályba leendő besorozása 
esetén az állami alkalmazottaknak 

járó lakpénztöbbletekre 49,000 

Az 1904. évb n végrehajtott illet- 
niényrendezés kiegészítésére átalány- 
képen 3.000,000 

Az 1905. és 1906-iki rendes ujoncz- 
jutalék megszavazásának elmaradása 
folytán behívott és segélyre szoruló 
póttartalékosok családjainak segélye- 
zésére 1.500,000 

2. Bányászati és erdészeti főiskola 
Selmeczbányán és bányásziskolák : 
A főiskolán rendszeresített ly tan- 
székek felszerelésére 30,000 

3. Egyenes adók és földtehermentesi- 
tési pótlékok: 

Az egyenes adóreform-munkálatok 
költségeire 20,000 

4. Bányaigazgatóságok: 

Petróleumra és kílisóra eszközlendő 
mél^ fúrásokra segélyképen 200,000 

5. Fem- és opálbányászat: 

Az ezfistár hanyatlása folytán sújtott 
bányavidékek iparának segélyezésére 



Digitized by 



Google 



i906 : IX. t. ez. Az i906. évi áttanti költségvetésről. 



in 



korona 
s azok részére adható kölcsönökre,.. 200,000 
Taxástelkek folytatólagos rendezésére 1,600 

6. Fém kohászat : 

A zalalDai kohó szükségletére két 
magán lakóház megvétele czéljábóf 
felvett társpénztári kölcsön V. tör- 
lesztési részlete a kohójövedelemből 
visszatérítendő előlegképen 5,620 

7. Pénzverés és fémbeváltás: 

Fémbeszerzésekre 136,000 

A pénzverésnél fen maradó bevételi 

többlet a valatarendezés czéljaira ... 81,536 

8. Állami vasvárak : 

Kutatásokra és feltárásokra 110,550 

A yajd>) hunyadi gyárat átszelő or- 
szágin áthelyezésére I. részletéül .., 20,000 
Rendkivüli hozzájárulásként az állam- 
vasúti nyugdij intézethez szükséges 

50,000 K 111. részletéül 10,000 

Az 1906. évi milanói nemzetközi ki- 
állitáson való részvétel 120,000 K 
költségének, az 1905. évre I. részlet- 
ként tényleg igénybe vett 1,000 K 
figyelembevételével, II. részletéül ... 89,000 
A diósgyőri gyártelepen építendő 
templom 30,000 K hozzájárulási ösz- 
szegének II. és utolsó részletéül 15,000 

9. Különféle kiadások: 

A rendelkezés alá jutott tisztviselők 

illetményeire 1,000 

Az 1867. év végéig befektetett tiszti 

biztosítékok visszafizetésére 1,800 

A Rába és mellékfolyóinak szabá- 
lyozására 30,290 

A kincstári birtokok eladása folytán 
fedezet nélkül maradt kegyúri terhek 1,000 

IX. Fkjkzbt. Kereskedelemügyi mi- 
nisterium : 

1. Központi igazgatás: 

A fiumei raktári vállalat ministeri biz- 
tosának 4,000 

Viczinális vasutak segélyezésére ,„ 1.300,000 

2. Közutak: 

A zentai állandó Tiszahid építéséhez 
Zenta városának nyújtandó segély 
I. részlete 50,000 

3. Ipari és kereskedelmi czélok : 
Kereskedelempolitikai munkálatok 

költségei 100,000 

Iparügyi törvények előkészítésével 

kapcsolatos költségek 25,000 

A milánói kiállítás költségeire ... 150,000 

A budapesti kerületi munkásbetefrse- 

gélyző pénztárnak munkáskórházépi- 

tés czéljaira adandó kamatmentes 

kölcsönre 300,000 

4. Posta, távírda és távbeszélő: 

A budapesti m. kir. távbeszélő-háló- 
zat bérletének megszüntetéseért fize- 
tendő 10-ik évi járadék 827,000 

5. Hajózás: 

Az ftAdriav magyar kir. tengerhajó- 
zási részvénytársaság szerzőaésszerü 

segélyezésére „. 1.140,000 

A magyar keleti tengerhajózási rész- 
vénytársaság segélyezésére 230,000 

A magyar-horvát tengeri gőzhajózási 
részvénytársaság szerződésszerű segé- 
lytzésére 590,000 



A tengeri hajózás segélyezésére ^. 
Az «Adria9 magyar kir. tengerhajó- 
zási részvénytársaság ministeri biz- 
tosának diiazására 

A magyar leleti tengerhajózási rész- 
vénytársaság ministeri biztosának dí- 
jazására « 

A magyar-horvát tengeri gőzhajózási 
részvénytársaság ministeri biztosá- 
nak díjazására 

A magyar folyam- és tengerhajózási 
részvénytársaság segélyezésére az 

1894: XXXVI. t. czikk alapján 

A magyar folyam- és tengerhajózási 
részvénytársaság ministeri biztosának 

díjazására 

A balatontavi gőzhajózási részvény- 
társaság segélyezésére 

A baiatonta^ri gőzhajózási részvény- 
társaság ministeri biztosának díjazá- 
sára ... „, 

Suez-csatornai illetékek fedezésére 
A fiumei dock üzemi költségei 

6. Aldunai m. kir. hajózási hatóság : 
A vaskapui, grébeni és juczi csatornák 
helyreállitási költségeire I. részlet ... 

7. Magyar kir. államvasutak: 

Leltárszaporításra 

Míllanói kiállítás költsége 

8. M. kir. központi statisztikai hivatal ; 
Helységnévtár szerkesztésére és ki- 
adására 

X. Fejezet. FÖldmivelésügyi minis- 
terium : 
i. Központi igazgatás: 
Az államépfiJel átalakítására, valamint 
berendezésére „. ... 

2. Állami erdők 

3. Ei'dőfelügyelőségek és ornithologiai 
központ : 

Ornithologiai központnál 

4. Erdőőri szakiskolák: 

A négy erdőőri szakiskolánál épület- 
helyreállitások és átalakításokra 

5. Ménesbirtok - gazdaságok, gödöllői 
koronauradalom és palánkai csikó- 
telep 

6. Állami lótenyészintézetek 

7. Állategészségügy: 

A sertésvész ellen való védekezési 

kísérletek összes költségeire 

Az 1905. évben Budapesten megtar- 
tott nemzetközi állatorvosi kon^ressus 
anyagának feldolgozására és kiadásá- 
nak összes költségeire 

8. Gazdasági tanintézetek és mezőgaz- 
dasági ismeretek terjesztése 

9. Állattenyésztés és tejgazdaság 

10. Országos vízépítési igazgatóság: 

A nemzetközi najózási kongresszus 
brüsszeli állandó bizottsága költségei- 
hez való hozzájárulásra 

11. Vizi munkálatok: 

A dunabogdányi és visegrádi kincstári 
kőbányák üzemének felügyelete, fen- 
tartása és fejlesztésére „. „ 

12. Kultúrmérnöki hivatalok: 
Társulati öntöző- csatornák építésének 
segélyezésére és talajjavítások ered- 



korona 
600,000 

8,000 

3,000 

2,400 

800,000 

8,000 
24,000 



1,200 

400,000 

45,000 



500,000 

500,000 
60,000 



42.000 



400,000 
82,282 



1,000 
12.500 



119,652 
65,000 



6,000 



15,000 

91,263 
6,000 



1,000 
199,610 



Digitized by 



Google 



112 



i906 : IX. t ez. Az i906. évi állami költségvetésről. 



6,000 
í>0,500 



152.464 
740,892 



korona | 
menyeinek tanulmányozására 
1900. évi XXX. t.-cz. alapján 100,000 

13. Halászat: 
Halivadék nevelőtelepek felállitására 
szükséges 300,000 K IL résziele „. 40,000 

14. Szőlészet és borászat: 

Berendezések a szőlészeti intézeteknél 130,000 
A phylloxera ellen való védekezés 

czéljaira 1.141,500 

A központi szőlészeti kísérleti állomás 

czéljaira 149,900 

A Magyar Agrár- és Járadékbanknak 
fizetendő hozzájárulása szőlőfelujitási 
kölcsönök érdekében gj-akorlandó 
helyi felügyelet, ellenőrzés és útmuta- 
tások megadásának költségéhez 20,000 

. Egy magyar aropelographia kiadásá- 
nak előmunkálataira 3,250 

Hozzájárulás a kaposvár-barcsi helyi 
érdekű vasúthoz a kőkul-tapazdi tele- 
pitvény érdekében 

15. Kincstári birtokok és fürdők 

16. Állami jószágok és telepitési szol- 
gálat: 

Személyi járandósápk 

Dologi és egyéb kiadások 

17. Dehbláti kincstári birtok: 
A delibláti kincstári birtokon homok- 
kötés és szőlőkaró-termelés czéljából 
eszközlendő befásitásokra, továbbá a 
birtok és bérleti halárok, valamint 
utak befásitására és a birlok katasz- 
teri részletes felmérésénél és a birtok 
telekkönyvi rendezésénél felmerülő 
költségekre 40,000 

18. A mező- és közgazdaság különböző 
ágai: 

Tagositási. birtokrendezési és legel- 
tetési törvény előkészitésével kapcso- 
latos teendők költségeire 4,000 

19. Kertészet, gyümölesészet ós fa- 
tenyésztés 6,500 

20. Kisérletü^: 

Kisérietügyi intézmények felszere- 
lésére és berendezésére 43,000 

A mezőgazdasági múzeum belső be- 
rendezésére, bebútorozására szüksé- 
ges 400,000 K harmadik részlete „, 60,000 
Gzukorrépa-termelés javitását czélzó 
kísérletekre s az ezzel kapcsolatos 
utazási és egyéb költségekre, munka- 
díjakra stb ... .. .. 37,000 

A szivarkadohány-lerraelési és az ár- 
nyékos rendszer szerinti dohányter- 
melési kísérletekkel járó berendezé- 
sekre és az ezzel kapcsolatos utazási 
és egyéb költségekre 4,000 

21. Országos meteorológiai és földmág- 

nességl intézet _ 13,000 

22. Se yemtenyósztéá emelése : 

A korábbi években közutak mentén 
eszközölt ültetésekben beállott hiányok 
pótlására 20,000 

23. Földtani intézet: 

Geológiai térképek újból való kiadása 
érdekében előkészítő bejárásokra és 

egyéb felvételi megbízásokra 3,000 

Az intézet és laboratóriumainak foly- 
tatólagos felszerelésére 2,000 



korona 
Geológiai gyakorlati irányú kutatá- 
sokra 7,000 

2i. \ hegyvidéki és székely fóldmivelö 
nép segélyezésére : 

Hegyvidéki szövetkezetek támogatá- 
sára 24,000 

A székelyföldön létesítendő szövetke- 
zetek támogatására 70,000 

XI. Fejezet. Vallás- és közoktatás- 
ügyi ministertum : 

1. Központi igazgatás: 

A külföldi tudományos mozgalmak- 
ban való részvétel költségeire 8,000 

A magyar tudományos haladásnak 

külföldi ismertetésére 5,000 

Egy classica-philologiai reális ency- 
clopédia szerkesztői és irói költsé- 
geire az 1905. évben tényleg igénybe 
vett 1.000 K ligyelemoe vételével 

14-ik részletül 1,000 

A Kisfaludjr-társasápak magyar nép- 
költési gyűjtésekre és azok kiadására 3,000 
Tudományos és irodalmi Czélok támo- 
gatására 14,000 

Az University Extension intézményé- 
nek meghonosítására 4,000 

A magyar földrajzi társaságnak Ma- 
gyarország vidékeinek földrajzi tanul- 
mányozására 6,000 

Tüdővészes betegeknek szanaioriu- 

mokban való ápolására 5,000 

2. Budapesti királyi egyetem: 

A budapesti kir. tudomány-egye- 
temi kör segélyezésére 5,000 

A budapesti általános poliklinikai 

egyesület segélyezésére 13,000 

A budapesti egyetemen a Mensa aca- 

demica egyesületnek házbér fejében 4,000 

Az általános egyetemi segélyegylet 

részére * ... 2,000 

A közegészségtani intézet fölszere- 
lésének kiegészítésére 6,000 

A földrajzi intézet részére beszer- 
zendő műszerekre 2,000 

Az idegkórtaní klinika fölszerelésére 6,000 

A g)-ógyszerészgyakornokí tanfolyam 

segélyezésére 5,C00 

A két boncztani tanszék fölszere- 
lésére 5,000 

Az elméleti fizikai tanszék tanszer- 
gyűjteményének költségeire 2,000 

A budapesti általános kísérleti kór- és 
gyógytani intézet tudományos fölsze- 
relésére 15,000 

3. Kolozsvári Ferencz József tudomány- 
egyetem: 

A Kolozsvári egyetem szövettani, fej- 
lődéstani és közegészségtani intézetei- 
nek tanszerekkel való folytatólagos fel- 
szerelésére 8,000 

A kolozsvári egyetem állattani inté- 
zetének pótlólagos felszerelésére ,.. 8,000 
A bölcsészeti, nyelv- és történettudo- 
mányi kar semináriumainak alapföl- 
szerelésére „, „ 5,000 

A kolozsvári egyetem növénytani tan- 
széke hiányos lelszerelésének pótlására 2,000 
A vegytani intézet pótlólagos felsze- 
relésére «. 5,000 



Digitized by 



Google 



i906 : IX. t ez. Az i906. évi állami költségvetésről. 



113 



A physikai intézet fölszerelésére 

A földrajzi intézet fölszerelésére 

A kolozsTári egyetem ásvány- és föld- 
tani tanszéke hiányos felszerelésének 
pótlására „ 

4. József-műegyetem: 

A műegyetemen tartandó párhuza- 
mos előadásokra 

A mfigyetemi ifjúsági egyletek segélye- 
zésére 

A műegyetem czéljaira bérelt helyisé- 
gekért .„ 

A József-műegyetemen még hiányzó 

felszerelésekre 

A kisérleti physika felszerelésére ,,, 
Két gépszerkezettani tanszék fölszere- 
lésére 

A két kémiai tanszék tudományos 
fölszerelésére ... » 

5. Budapesti középiskolai tanárképző- 
intézettel kapcsolatos gyakorló fő^m- 
nasium : 

Művészettörténeti előadásokra 

6. Állami gymnasiumok és reáliskolák: 
Állami középiskolák butorbeli felsze- 
relésének pótlására és tan szerbeli alap- 
felszerelésére 

A budapesti IIL ker. és X. ker. fő- 
gymnasium uj osztályainak bútoro- 
zására és felszerelésére ... 

A budapesti YII. ker. külső főgym- 
nasium uj osztályának felszerelésére 
A középiskolai tanárok részére tar- 
tandó rendkivüli tanfolyamok költsé- 
geire 

A «Szabad Lyceum» segélyezésére 

Szemléltető képekre 

Magyar fali és kézi térképek készi- 

tésének segélyezésére 

Leánygymnasiumi magántanfolyamok 

segélyezésére 

Középiskolai tanárok és tanárjelöltek 
számára készítendő tudományos kézi 

és segédkön^ekre 

Budapesti középiskolák uj párhuzamos 
osztályainak személyi és dologi kiadá- 
saira átalánvkép ,,. ... 

Nemzetiségi tankönyvekre „. ,.. 
Középiskolai művészettörténeti gyűj- 
teményekre... ... ... „ 

Művészettörténeti rendkivflli előadá- 
sok dijazására ... ,,. ». ... 

Magyar-olasz és olasz-magyar szótár 

készítésére 

Középiskolai iQusági olvasmányokra 
Játékdélutánok dologi kiadásaira ... 
Szemléltető oktatás szükségleteire 
Az országos középiskolai tanáregye- 
sület segélyezésére 

A budapesti III. ker. gymnasium bér- 
helyiségeinek átalakítására szükséges 
21,200 Knak az 1905. évben I. rész- 
letként tényleg idénybe vett 5,300 K 
figyelembe vételével 2. részlete fejé- 
ben 

7. Felekezeti, törvényhatósági, és köz- 
ségi középiskolák segélyezése: befek- 
tetésekre ... „ „. 

8. Középiskolai internátusok. A közép- 
Magyar Törvénytár. 1906. 



korona 
5,000 
5,000 



2,000 

40,000 

3,500 

90,000 

30,000 
5,000 

15,000 

25,000 

240 

44,000 

12,000 
4,000 

2,000 
1,000 
4,000 

6,000 

2,000 

12,000 

12.000 
4,000 

2,000 

1,000 

3,200 
2,000 
9,000 
3,000 

1,400 



5,300 
410,110 



korona 
iskolai internátusok, alumneumok és 
convictusok segélyezése : 
A Dél magyarországi Ma;ryar Közmű- 
velődési Egyesület által Szegeden fel- 
állitandó középiskolai internátus épi- 
téséhez nyújtandó 200,000 K állam- 

seeély 1. részlete fejében 20,000 

9. Állami felsőbb leányiskolák: 
Állami felsőbb leányiskolák tanszer- 

beli felszerelésére 6,000 

A budapesti állami felsőbb leányiskola 
fölszerelésének kiegészítésére szüksé- 
ges 20,000 Knak az 1905. évben 3. 
részletként tényleg igénybe vett 4,000 
K figyelembe vételével i-ik és utolsó 

részlete 4,000 

Az állami felsőbb leányiskolák és in- 
ternátusok bútorának és felszerelésé- 
nek kiegészítésére " ... 9,000 

Állami felsőbb leányiskolái főzőtan- 
folyamok fölszerelésére és a szüksé- 
ges helyiségek átalakítására 5,000 

Egyes állami felsőbb leányiskoláknál 
szükséges nagyobb helyreállításokra, 
átalakításokra és beszerzésekre 25.000 

10. Népnevelési tanfelügyelőségek: 

A kir. tanfelügyelői irodák bebútorozá- 
sára 3,000 

11. Felső nép- és polgári iskolák: 

A gyakorlati háztartás (főzőiskolák) 

intézményének segélyezésére 8,000 

Polgári iskolai építkezések segélye- 
zésere „ 50,000 

12. Elemi tanító- és tanítón őképzők: 
Állami tanító- és tanítónőképző inté- 
zetek tanszerben felszerelésére 10,000 

Qrgonák, zongorák, és harmoniu- 

moknak ujakkal való kicserélésére ... 7,000 

A tanítónőképző intézetek gazdasági 

berendezésére 5,000 

A sárospataki állami tanítóképzőinté- 
zeti uj internátus bebútorozására ... 5,000 

13. Keleti kereskedelmi akadémia: 

A keleti kereskedelmi akadémia könyv- 
tárának és múzeumának gyarapítá- 
sára _ _ _ ™ _ 1,000 

A keleti kereskedelmi akadémia uj 

helyiségeinek fölszerelésére... 1,000 

U.Bábaképezdék: 
A bábakepezdék folytat Magos felsze- 
relésére, internátusok létesítésére és 

fentartására 28,000 

A Debreczen városa által fölépített 
bábaképezde épületének belső beren- 
dezésére, bebútorozására és kórházi 
felszerelésére szükséges 80,000 K 1-ső 
részlete fejében 40,000 

15. Képzőművészet és művészi ipar : 

A magyar iparművészetnek az 19136. 
évi milánói kiállításon való részvé- 
tele költségeire szükséges 40,000 K- 
nak az 1905. évben 1-ső részletként 
tényleg igénybe vett 20.000 K figye- 
lembe vételével 2-ik és utolsó rész- 
letéül ... 20,000 

16. Országos zeneakadémia: 

Az onttágos zeneakadémia számára 

zenekari hangszerek vételére 1,600 

17. Országos színművészeti akadémia : 



Digitized by 



Google 



114 



1906 : IX, t ez. Az i906, évi állami költségvetésről. 



korona 
Színpadi díszletek, bútorok és ruhák 

dsŐ ieszerzésére' 6,000 

Intézetet! fölszerelésre \ 4,000 

18. A mozeamok és könyvtárak országos 
felügyelete és országos tanácsa. Hite- 
les fielyi levéltárak felOgyelete : 

Az országos felügyelet alatt levő köz- 
gyfiitemények építkezéseinek é^ be- 
rendezéseinek segélyezésére 95,000 

19. Magyar nemzeti múzeum: 

A ma^ar nemzeti múzeum laborató- 
riumainak felszerelésére 16. részlet ... 2,000 
A magyar nemzeti múzeum ablakai- 
nak és padlójának, valamint több 
terme nagy bútorzatának megújítására 8,000 
A magyar nemzeti múzeum könyvtá- 
rának Dutorozására s egyéb átalakí- 
tásokra 5,000 

A magyar nemzeti múzeum állattári 

helyiségeinek bútorozására 6,000 

A magyar nemzeti múzeum ásvány- 
és növénytára részére beszerzendő uj 

szekrényekre 7,000 

A magyar nemzeti múzeum néprajzi 
osztálya részére uj szekrényekre „, 2,000 

A magyar nemzeti múzeum néprajzi 
osztályának könyvtárára 9. részletként 2,000 

A régisé^tár bútorozására 4,000 

A Haynald-féle szakkönyvtár hiányai- 
nak póüására 6,000 

A Hermann- és Jankó-féle könyvtár 
kötési költségeire szükséges 4,000 K 

3. részlete 1,000 

A megüresedő képtári helyiségeknek 
az állat- és ásványtár czeljaira való 

áUlakitása költségeire ... » 2,000 

Az 1848/49-es kéziratgyűjtemény 
40,000 K vételárának 3. r^zlete ... 10,000 
Méhely herpetologiaí munkájának ki- 
adására szükséges 50,000 K 1. rész- 
lete ^ 10,000 

Helfy Ignácz hagyatékából származó 
Kossuth Lajos-féle levél- és kézirat- 
gyűjtemény megvásárlása költségeire 30,000 

20. Szépművészeti múzeum és magyar 
történelmi képcsarnok: 

Képtári felügyelők és éjjeli őrség dija- 
zásjüraés a termekben felügyelő nadas- 

tyánoknak 8,000 

A mag)[ar történelmi képcsarnok met- 
szetgyfijteményének felszerelésére ... 2,000 
A magyar történelmi képcsarnok fel- 
állítása alkabnából képkeretek, karto- 
nok és porte-feuillek tömeges beszer- 
zésére 13-ik részlet 4,000 

Állami vásárlásokra] és' a szépmű- 
vészeti múzeum anyagának gyara- 
pítására ^ „, 180,000 

A szépművészeti múzeum plasztikai 
osztályának szükségleteire ÍV. és V. 

részlet _ „. ,„ 250,000 

Zichy Mihály festményeinek 120,000 

K vételára fejében 4. részlete ... „. 12,000 

A néhai Munkácsy Mihály özvegye 

által telt 110,000 K aUq»itvány 1905. 

ésl906. évi kamataira..-. 8,000 

21. Iparművészeti múzeum ': 

A könyvtár kiegészítésére szükséges 
20,000 K-nak az 1905. évben 2. rész- 



korona 
leiként tényleg igénybe vett 5,000 K 
figyelembe vételével 3. részlete 5,000 

22. Műemlékek fentartása: 
Yajdahunyad várán szükséges helyre- 
állítások 490,000 K-t kitevő költsé- 

ségeinek első részlete fejében 70,000 

A zólyomi vár kapualjának és a hiva- 
talokhoz vezető utaknak kövezésére „, 2,000 
Egyházi műemlékek helyreállítására 

1-ső részlet fejében 20,000 

23. Egyházak segélyezése: 

Az ág. hitv. és evang. ref. hitv. 
egyházak alapjának gyarapítására ... 300,000 
Az unitárius egyház alapjának gyara- 
pítására 15,800 

A gör. szertartási katholikusok egy- 
házi könyveinek kiadására szükséges 

400,000 K 2. részlete ... 50,000 

Az országos izraelita iskolaalap segé- 
lyezésére 30,000 

A kolozsvári Szent-Ferencz-rendi 
7árda épületének helyreállítására 
szükséges 30,000 K építési segély 

1-ső részlete ... „ :. 10,000 

XII. Fejszét. Igazságügyi ministe- 
rium: 

1. Központi igazgatás: 
Igazságügyi orvosi tanács véleményei- 
nek kiadási költségeire 5,000 

Az 1905. évben Budapesten tartott 
börtönügyi congressus költségeire ... 6,000 
Az igazságügyminísterium helyiségei- 
ben eszközleudő javítási és mázolási 
munkálatok, továbbá felszerelési költ- 
ségekre ... 10,000 

2. Királyi törvényszékek és járásbíró- 
ságok : 

A jogvédő egyesület segélyezésére ... 4,000 
Az erdélyi birtokrenoBzések gyor- 
sítása czéljábói adható költségelőle- 
rkre ... ... '" ... ... 60,000 
bíróságok részére szükséges tör- 
vény és döntvény-gyűjtemények be- 
szerzésére ... ... „ 71,000 

3. Királyi ügyésziégek: 
Elkülönített fiatalkorú tettesek külső 
munkáltatásához szükséges ingatlan 

vásárlás és felszerelési költsé^^re ... 40,000 

4. Országos fegyintézetek, keriuetí bör- 
tön, gyűjtőfogház, közvetítő intézet 
és állami fogházak: 
Hozzájárulás a mária-nostrai út ki- 
építéséhez «. 5,000 

^IIi. Fejezet. Honvédelmi ministe- 
rium: 
Csapatok: 

A népfölkelésnek a honvédséggel azo- 
nos felfegyverzésére az 1901. évi 
XVI. törvényczikkel engedélyezett 
5.939,000 Kbol fennmaradt 3.931 ,729 K 
2 f az 1905. évre negyedik részletként 
igénybe vett 499,330 K figyelembe 
' elével, annak ötödik részlete 481,637 



62.584,939 



vételével, annak ötödik részlete ... 
Átmeneti kiadások összege 

II. Beruházások. 

I. Fejezet. Állandó országház építésére 
az 1884. évi XIX. t. cziU alapján .. 858,795 



Digitized by 



Google 



i906: IX. t, ez. Az 1906. évi állami költségvetésről. 



115 



korona 

U. Fejezet. Állami számvevőszék: 
Az állami számvevőszék részére eme- 
lendő épület építésének előmunkála- 
taira .., „, „, ... 15,000 

ilL Fejezet. Belüayministerium: 

1. Színművészeti kiadások: 

A m.kir. oi)eraháznál 198,000 K költ- 
séggel létesített villanyos berendezés- 
nek IX. részlete fejében 22,400 

2. Közegészségügyi kiadások: 

Az 1866. évi V. t.-cz. 3. §-a alapján 
felállítandó kórházak építési költ- 

ségeíre„. „ 500,000 

IV. Fejezet. Pénzügyministerium : 

1. Pénzügyőrség: 

Az Ösánczon építendő pénzügyőrségi 

laktanya költségeire ^. ... 25.351 

2. Határvám: 

A debreczeni fővámhívatal régi vám- 
raktárának lebontására és helyébe uj 

vámraktár építésére 30,000 

Az Ösánczon emelendő vámhivatali 

■épület költségeire 49,964 

A pancsovai fővámhíva'talnak a temes- 
torkolati és homolicai pénzügyőri őr- 
liázakkal telefon utján leendő össze- 
köttetésére 1,446 

A kassai fővámhivatal helyiségeinek 
kibővítési, emelési, illetve átalakítási 
költségei 7,600 

3. Dohányjövedék: 

Dohány vétel 404,390 

Dohánygyártás 1.223,696 

Dohányeladás 101,000 

4. Sójövedék: 

Marosujvárott szódagy ári sósvíz-szol- 
gáUatás részére egy szivattyú építé- 
sére 3,500 

A szász{>énteki sóőrház építésére ... 1,116 
Központi elektromos erőátviteli és vi- 
Jágitási berendezésekre Marosujvárott 96,500 
Az aknaszlatinaí sóbányák, gorezok 
-és egyes közel fekvő utvonala* villa- 
mos világítására 6,610 

Egy uj sóraktári épület építésére 

Mitroviczán 39,012 

A pozsonyi sóhivatal épületéhez szük- 
séges telek ára fejében 25,000 

5. AJiami jószágok, út-, híd- és rév- 
vámok: 

A técsői híd újjáépítésére II. részlet.., 200,000 
^. Fém- és opáibányászat: 
A körmöezbányai ttNándor»-altáró be- 
rendezésére és a bányatulajdon ki- 
egészítésére ... ... 250,000 

A Körmöczi bányaműnél építendő 
zuzóműre. — az 1905. évre 11. rész- 
letként tényleg igénybe vett 42,919 K 
ügyelembe vételével — III. részletként 87,081 
A szélaknai bányahivatal alá tartozó 
bányaműveknél teljesítendő feltárási 
munkálatokra és a györgytárói bánya- 
mű számára építendő zúzóra „. ... 120,000 
A veresvízi bányaműnél a mélyműve- 
léssel kapcsolatos szállítási, vizemelési 
•és zuzóberendezésekre — az 1905. 
4vre II. résztélként tényleg igénybe 
vett 26,769 K figyelembe vételével — 
jn. részletként ... 53,231 



korona 
Az oláhláposbányai bányaműnél épí- 
tendő központi zúzó VI. részlete 50,000 

A magurkai bányához <(Kapusztíszkó 
Mpcsidló» bányamű megvételére ... 17,000 

7. Állami vasvárak : 

A budapesti gépgyárban létesítendő 
központi villamosielephez szükséges 

272,000 K 2-ík részletéül 108,000 

Diósgyőrött a lövedékműhely hadi- 
szerek gyártására szolgáló berende- 
zéseinek tökéletesbítésére 100,030 

Diósgyőrött a Martínkohó bővítésé- 
nekbefejezésére szükséges 505,000 K 

l-sö részletéiU 150,000 

Diósgyőrött a villamos erőátviteli 
központ és kazántelep bővítésére ... 115,000 
Yajdahunyadon a retyisórai I. Ferenez 
József altáró ozemi berendezéseinek 

megkezdésére 54,000 

Zólyombrezón a nadabulaí Lukács 
László alláró folytatólagos kiépítésé- 
hez szükséges 220,000 K 1-ső rész- 
letéül 44,000 

Kisebb beruházásokra 1.194,196 

8. Sótermelés: 

Villamos világítás, szállítás és víz- 
emelés czéljaira Marosujvárt létesí- 
tendő kőzp. telepre IL részletként ... 140,000 
A rónaszéki vízvezeték kibővítésére 16,000 

Désaknán az orvosi lak átalakítására 7,500 

9. Állami épületek: 

Ogulinban lakásszűke miatt 4—5 
tisztviselői lakást magában foglaló 
épület építésének költsége fejében ^ 90,000 
A lippaí pénzügyi épület újjáépítésére 53,126 
A kaposvári pénzü^yígazgatósági 
épületre II. emelet építésének költ- 
ségei ... 76,000 

V. Fejezet. Kereskedelemügyi minis- 
tehum: 

1. Közutak: 

A duna-tisza-körösközi alföldi trans- 
versalis állami közútra XIII. részlet ... 308,000 
A dnnaföldvár — máramaros-szigeti 
alföldi ut kiépítésére és felügyeletére 
1905. évben Y. részletként tényleg 
igén\be vett l,02a667 K figyelembe- 
vételével VL részletként 985,017 

Kolozs vármegyében a szamosujvár- 
marosvásárhelyi állami közút 54 — 64 
km. szakaszának kiépítésére az. 1905. 
évben tényleg igénybevett 6,433 K 
86 f figyelembevételével U. részletként 253,600 
Alsó-Fehér vármegyében a gyulafehér- 
vár-topánfalvi állami közút 51—55 
km. szakaszánál a nagy hegyi út át- 
helyezésére... ... ... 70,000 

Horvát-szlavonországi ki nem ékített 
állami közutak és hidak kiépítésére 
I. részlet 300,000 

2. Ipari és kereskedelmi szakoktatás: 
Állami ipariskolák új épületeinek 
emelésére és a már meglevő iskola- 
épületek kibővítésére .'. 245,600 

3. Posta, távírda és távbeszélő: 

A táviiíia és távbeszélő fejlesztésére 
felvett előlegek visszatérítésére és a 
megszerzett ingatlanok hátralékos 
vételárira és kisebb építkezésekre ... 228,000 t 

Digitized by ^KJKjQl^ 



116 



i906 : IX. U ez. Az iQ06, évi állami költségvetésről 



korona 
Az országos távbeszélő-hálózat létesí- 
tésére és a táTÍrda-hálózat kiegészíté- 
sére 6.000,000 

4. Hajózás: 

Kisebb kikötök fejlesztésére 129,900 

A budapesti kereskedelmi kikötő és 
az országos csatornahálózat előman- 

kálataira „ 60,000 

Tűzoltóhajó beszerzésére 50,000 

5. Magyar kir. államvasutak: 
Építmények és felszerelések kiegé- 
szítésére „, 3.711,600 

Fahidaknak vasszerkezettel való ki- 
cserélésére 560,000 

Biztosító berendezések i. 400,000 

Pályaszinben levő sűrűbb forgalma 
útátjáróknak fokozatos kiküszöbölése 

alul- vagy felüljárókkal.,. 680,000 

Személyzeti és munkás-lak házak épí- 
tésére „. ... 746,700 

Mozdonytápvizek javítására és szapo- 
rítására I. részlet 100,000 

Munkás - egészségügyi építkezésekre 

és berendezésekre 1. részlet 200,000 

VI. Fejbzkt. Földmivelésügyi minis- 
terium: 

1. Állami erdők ... 341,891 

2. Állami kezelésbe vett községi és 
némely más erdőkés kopár területek : 
Huszton egy régi kincstári épületnek 
az ottani m. kir. járási erdőgondnok- 
ság czéijaira való átalakítására 11,850 

Felsőbányán egy kertészlak építésére 3,700 

3. Erdőőri szakiskolák: 

A görgényszentimrei erdőőri szak- 
iskolánál építkezésekre 3,200 

4. Ménesbirtok - gazdaságok, gödöllői 
koronauradalom és bukín-palánkai 
csikótelep 90,988 

5. Állami lótenyész-intézetek 709,010 

6. Állategészségügy: 

A nagysármási járáái m. kir. állat- 
orvos lakóháza telekértekének meg- 
váltása 150 

7. Gazdasági tanintézetek és mezőgaz- 
dasági ismeretek terjesztése 94,490 

8. Vízi munkálatok: 

Vízi munkálatokra Magyarországon 
és Horvát-Szlavonországokban, a Du- 
nán és Tiszán, valamint a mellék- 
folyókon végrehajtandó szabályozási 
munkálatokra, azok felvételére és fel- 
ügyeletére, nemkülönben társulati 
öntöző csatornák építésének segélye- 
zésére és az alsó Béga hajózhatóvá 

tételére 6.169,791 

A Vág balparti ármentesitő és belviz- 
szabályozo társulatnak nyújtandó 
500,000 K államse^ly IV. részletére 100,000 
Az újpesti kikötő építési mnnkálataira 25,000 

9. Kultúrmérnöki hivatalok: 
Vizmesteriskoiai építkezési költségeire 

L részlí^tképen 95,000 

10. Szőlészet és borászat: 

A pozsonyi vinczellériskolánál félszer, 
trágyagöaör, komposzttelep és árnyék- 
székek létesítésére 1,500 

A budafoki pínczemesteri tanfolyam 

építkezési munkálataínak befejezésére 2,000 



A tapolczai vinczellériskola czéliaira 
szőlő, pincze és présház megszerzésére 
és felszerelésére 

1 1 . Ki nestári birtokok és fürdők 

12. Delibláti kincstári birtok: 
Kutakra, szivattyútelepekre, kulőr- 
házakra és utak rendezésére, továbbá 
gazd. és melléképületekre 

13. A mező- és közgazdaság különböző 
ágai: 

A vadtenyésztés és a vadászati szak- 
oktatás előmozdítása czéljából mes- 
terséges fáczánosok létesítésére teljes 
berendezéssel s vadfogó felszerelés 
sekre _, __ _, ._ „„ 

14. Kertészet, gyümölcsészet és fate- 
nyésztés 

15. Kísérletügy: 

A mezőgazdasági múzeum épületének 
befejezésére 

16. Selyemtenyésztés emelése: 
Gubóraktárak, selyemgombolyító gyá- 
rak és azok mellékhelyiségeinek épí- 
tésére 

VII. Fejezet. \ cUlás- és közoktatás- 
ügyi ministerium : 

1. Budapesti kir. egyetem: 

A kisebb klinikák epületére szükséges 
400,000 K-nak kölcsön utián beruhá- 
zandó 2. és utolsó részlete 

2. Kolozsvári Ferencz József tudomány- 
egyetem: 

A kolozsvári uj egyetemi könyvtár 
czéijaira és az egyetem további fej- 
lesztésére szükséges telkek ára fejé- 
ben, valamint a könyvtár építési költ- 
ségeire kölcsön utján beruházandó 
1.400,000 K-nak az 1905. évre 2-ik 
részletként tényleg igénybe vett 
46,182 K 27 f figyelembe vételével 

3. részlete fejében 

A kolozsvári nemzeti színház telkének 
és épületének az egyetem czéijaira 
való megvásárlására kölcsön utján 
beruházandó 

3. József-műegyetem: 

Az uj műegyetemi épület létesítésére 
az 1902. évi XVII. t.-cz. értelmében 
szükséges 10.000,000 K-nak az 1905. 
évre 4-ik részletként tényleg igénybe 
vett 95.700 K figyelembe vételével 5. 
részletül 

4. Középiskolai tanárképzők: 

Az Eötvös collegium épületére szük- 
séges 500,000 K kölcsön utján beru- 
házandó 1 . részlete 

5. Budapesti középiskolai tanárképző- 
intézettel kapcsolatos gyakorló főgym- 
nasium : 

A gyakori ó-főgymnasium épületének 
kibővítésére és tornacsarnok felépíté- 
sére kölcsön utján beruházandó 

6. Állami gymnasiumok és reáliskolák: 
A budapesti VI. ker. állami főgym- 
nasium épületére és berenderosére 
szükséges 550,000 K-ból kölcsön ut- 
ján beruházandó 2-ik részlet ... ... 

A budapesti VIL ker. (külső) állami 
főgymnasium telkére és épületére szak- 



korona 



30,000 
800,070 



40,000 



5,000 
23,000 



100,000 



654,432 



200,000 



753,817 



100,000 



1.904,300 



200,000 



130,000 



400,000 



Digitized by VJ 



oogle 



1906 : IX, t ez. Az i906. évi állami költségvetésről. 



117 



séges 900,000 K kölcsön utjáo bera- 

^tázandó 2. és utolsó részlete 

A budapesti Y. ker. állami főreál- 
iskola épületének kibővítésére kölcsön 

titján beruházandó 

A zsolnai állami főreáliskola kibővité- 
sere szükséges 180,000 K-bSl köl- 
csön utján beruházandó 1-ső részlet 
A szentesi főgyranasiumi épület kibő- 
vítésére s belső berendezésének kiegé- 
szitésére kölcsön utján beruházandó,,. 
A fogarasi gymnasium épületére szük- 
séges 320,000 K kölcsön utján beru- 
házandó 3. részlete „, 

A sümegi állami alreáliskota részére 
emelendő tornacsarnok költségeire ,„ 

I. Állami felsőbb leányiskolák: 

A temesvári állami felsőbb leányiskola 
uj épülete telkének rendezésére és 
'Mt\hÖ felszerelésére szükséges 50,000 
K-nak az 1905. évben 2. részletként 
(ényleg igénybe vett 15,000 K figve- 
4embe vételével kölcsön utján beruhá- 
zandó 3-ik és utolsó részlete 

A trencséni állami felsőbb leányiskola 
építésére és felszerelésére szükséges 
410.000 K kölcsön utján beruházandó 

2-ik részlete ,. 

A pozsonyi állami felsőbb leányiskola 
épületének kibővitésére szükséges 
100,000 K kölcsön utján beruhá- 
zandó 1-ső részlete 

Ü. Állami elemi népiskolák: 
Uj állami iskolák épületeinek létesíté- 
sére az 1905. évben a 3o0,000 K>ból 
tényleg igénybe veit 191.500 K 70 f 
figyelembe vételével a folyó évben 
kölcsön utján beruházandó 

9. Kisdedóvó intézetek és menedék- 
házak: 

Kisdedóvódák és menedékházak épü- 
1 étéinek helyreállítására és építkezé- 
sekre 

10. I>iépnevelési intézetek közös szük- 
séglete : 

Állami elemi iskolák építkezéseire az 
1905. évre az 50,000 K-ból tényleg 
igénybe vett 45,387 K 32 f figye- 
lem lie vételével a folyó évben _ _ 

II. Felső nép- és polgári iskolák: 
Állami polgári iskolák épületeinek lé- 
tesítésére az 1905. évre az 500.000 
K-ból tényleg igénybe vett 203,198 K 
figyelembe vételével a folyó évben 
kölcsön utján beruházandó 

12. Elemi tanító- és tanitónőképzők: 
A losoDczi állami tanítóképző épületen 
tevő terítek megváltására kölcsön ut- 
ján beruházandó 46,000 K-nak az 
1905. évben 3. részletként tényleg 
igénybe vett 10,000 K figyelembe vé- 
telével 4-ik részlete 

Az iglói állami tanitóképzőmtézeti in- 
ternátus és tornaterem építésére és 
felszerelésére kölcsön utján beruhá- 
zandó 280,000 K-nak az 1904. évre 
megszavazott 1-ső részletéből az 1905. 
év végével leirt 89,542 K 27 f és az 
1905. évre 2-ik részletként tényleg 



korona 
600,000 

50,000 

120,000 

110,(00 

150,000 
22,000 



15,000 

250,000 

40,000 

408,499 
100,000 

154,613 

796,802 

10,000 



igénybe vett 8 K 44 f figyelembe vé- 
telével 3-ík és utolsó részlete fejében 
A kolozsvári tanítói leányárvaház meg- 
váltására és ennek képzőintézetí czé- 

lokra való átalakítására 

A lévai állami tanítóképzőíntézet uj 
épületére a város által felajánlott 
25,000 K járulékon és a régi épület 
vételára fejében befolyó 50,00() Kn 
felül még szükségelt és kölcsön utíán 
beruházandó 275,000 K 1-ső részlete 

75,000 K, összesen 

A znióváraljai tanítóképzőíntézet ki- 
bővítésére kölcsön utján beruházandó 

200,000 K 1-8Ö részle'e 

A sepsiszentgyörgyi állami tanító- 
képzőíntézet uj épületére és fölszeiH^ 
lésére a város és Háromszék vármegye 
által felajánlott 40,000 K és a még 
szükségelt és kölcsön utján beruhá- 
zandó 385,000 K 1-ső részlete 

100,000 K, összesen 

A győri állami tanitóképzőintéxet in- 
ternatusi épületének felállítására és 
berendezésére kölcsön utján beruhá- 
zandó 165,000 K 1-ső részlete 

A székelykercszturi áUami tanító- 
képzőíntézet számára uj épület és 
internátus építésére és felszerelésére 
kölcsön utján beruházandó 340,000 
K-nak az 1905. évre 2-ik részletként 
tényleg igénybe vett 108 K 80 f figye- 
lemne vételével 3-ik és utolsó részlete 

fejében 

A temesvári tanítóképzőíntézet mellék- 
épöleteire 

13. Balatonfüredi «Erzsébet» szeretetház: 
A balatonfíiredí aErzsébet)) szeretet- 
házban fürdőberendezés, vízvezeték és 

belső fölszerelés költsépíre 

A balatonfüredi a Erzsébet)) szeretet- 
házban kerítés és bútorok költségeire 

14. Állami felső kereskedelmi iskolák: 
A fiumei állami felső kereskedelmi 
iskola telkének és épületének költ- 
ségeire szükséj^es 250,000 K-nak az 
1905. évre 2-ik részletként tényleg 
igénybe vett 212 K 60 f figyelembe 
vételével kölcsön utján beruházandó 

3. részlete ^ „, ^. — — 

A beszterczebányai állami felső ke- 
reskedelmi iskola épületének és fel- 
szerelésének költségeire szükséges 
150,000 K-nak az 1905. évre 2. rész- 
letként tényleg igénybe vett 78.391 K 
39 f figyelembe vételével kölcsön ut- 
ján beruházandó 3-ik és utolsó részlete 
A miskolczi állami felsőkereskedelmi 
iskola épületének költfcégeíre szüksé- 
ges 180,000 K kölcsön utján beruhá- 
zandó 1-ső részlete _ .„. ^^ „„ 

15. Bábaképezdék: 

A Kassán létesítendő bábaképezde és 
internátus építésére, belső felszerelé- 
sére, bebútorozására és kórházi be- 
rendezésére szükséges 280,000 K 
kölcsön utián beruházandó 2-ik. és 

utolsó részlete „^ ^ ^ 

A pécsi bábaképezde részére létesi- 



korona 
279,534 

122,621 



150,000 
100,000 

140,000 
40,000 



169,891 
25,000 

20,000 
10,000 



159,787 



31.609 



40,000 



200,000 



Digitized by 



Google 



118 



i906 : IX. t ez. Az i906, évi állami költségvetésről. 



tendő épület épitési költségeire szük- 
séges 280,000 K kölcsön ntján beru- 
h£andó 1. r^lete _ „« _ _ 
\%, Gyógypedagógiai intézetek: 
A Budapest-balpartí állami kisegítő 
iskola létesítésére kölcsön utján beru- 
házandó 115.000 K 1-ső részlete ^. 
A borosjenői és ungvári állam' gyógy- 
pedagógiái intézetek kíbőyitésere és 
ezzel Kapcsolatos átalakítására köl- 
csön utján beruházandó 100.000 K 
1-ső részlete fejében™- _ _ ,_ 

17. Onízágos zeneakadémia: 

Az országom zeneakadémia telkére, 
épületére, ' berendezésére és törleszté- 
sére szükséges 2.900,000 K-nak az 
1905. évben 5. részletként tényleg 
igénybe rétt 100,000 K figyelembe 
vételével kölcsön utján beruházandó 
6. részlete ^, ^ ^ ^ ^ ^ 

18. Szépművészeti múzeum és magyar 
történelmi képcsarnok: 

Az 1896. évi VIU. u-cz. alapján léte- 
sítendő szépművészeti múzeum tel- 
kére és épületére kölcsön utján beru- 
házandó 8-ik és utolsó részlet ^ 

Ugyanezen intézet fölszerelésére és 
bebútorozására kölcsön utján beruhá- 
zandó 2-ik részlet „^ _ ._ _ 
YIIL FuBZKT. Igazságügyi ministe- 
rium : 

1. Királyi törvényszékek és járásbíró- 
ságok: 

Bírósági építkezések, felszerelések, 
tervezési s egyéb műszaki költsé- 
gekre „. .„ 

2. Országos fegyintézetek, kerületi bör- 
tön, gyűjtőfogház, közvetítő intézet 
és állami fogházak: 

A márianostraí nőfegyíntézeihez btr- 

tokvétel utolsó részlete 

Gazdasági épületek átalakítási költsé- 
' geire és gazdasági fölszerelésekre ... 

IX. Fejszst« Honvédelmi ministerium : 
Csapatok: 

Pápán egy uj elemi lőtér építésére ... 
A honvédségi és a közös hadsereggel 
együttesen nasználandó lőterek meg- 
felelő telepítésének és berendezésének 
„ folytatására 

X. Fejezet. Az 190^. évi XIV. t.-cz. 
alapján' eszközlendő beruházások 

1. A m. kir. államvasutak hálózatának 
kibővítésére és más vasúti beruházá- 
sokra: 

A székelyvasntak szászrégen-dédai és 
, déd/i-mádéfalvai részvonalainak ki- 
építésére és az ezzel összefüggő mun- 
kálatokra az 1905. évben tényleg 
igénybe vett 854,531 K 19 f figye- 
lembe vételével ül. részletként ... ,.. 
Az' érsekujvár-komáromi elsőrangú 
államvasnd fővonal és Dunahid meg- 
építésére IL és 111. részlet 

A baja-báttaszéki els6rangii állam- 
vasuti fővonal és Uunahid építésére 
n. és IIL részlel „„ _ _ „„ _ 
A gombos-erdődí vonal átépítésére 
Dunahiddal I. részlet „ 



korona 
100,000 

i7,500 
50,000 



100,000 

725.000 
75.000 

779,600 

36,000 
40,000 

60,000 
10,000 



8.225,469 

6.000,000 

5,200,000 
100,000 



A galánta-zsolnai államvasuti vonalon 
fektetendő második vágányra II. és 
III. részlet _ ,^ .„ _ «> .„, 
A fiumei kikötőnek vasúti berendezé- 
sekkel leendő kiegészítésére ü. és III. 
(utolsó) részlet ___.._ 
Állomások teljesítő képességének fo- 
kozására n. és IIL részlet,.^ ^ ^ 
Forgalmi esdLÖzök beszerzésére a m, 
kir. államvasutak hálózatán II. és III. 
(utolsó) részlet _ _ _ ,^ _ 
Az 1897. évi XXX. t.-czikkel engedé- 
lyezett államvasuti beruházások be- 
fejezésére és hasznosítására, valamint 
egyes elmaradt sürgős munkálatokra 
11. és III. részlete _ _ ^.. „^ 
A nagyberezna-országhatárszélí vo- 
nal megépítésére és felszerelésére, a 
csap- ungvári államvasuti vonalnak 
másodrangú főpályává leendő átala- 
kítására, végül a nyiréji^yháza-csapí 
államvasuti vonal teljesítőképességé- 
nek fokozására az 1905. évben tény- 
leg igénybe vett 6.813,537 K 2» f 
figyeíeinbe vételével II. és utolsó 
részlet 1. -_ _ - ^ _ 

2. A törvénvhatóságí közutak hálóza- 
tának kiroitésére az 1905. évben 
II. részletként tényleg igénybe vett 
1.478,451 K 84 f figyelembe vételé- 
vel m. részletként _ ^ _ 

3. Belfigvminísterium: 

Egjr colottiálís rendszerű állami elme- 
gyógyintézet létesítésére engedélyezett 
iOOO,OOOK első részlete _ J. _ 
A pozsonyi állami kórház kibővítésére 
engedélyezett 300,000 K-ból az 1904. 
és 1905. évben tényleg igénybe vett 
120,000 K, 2,709 K és 9,681 K 59 f, 
összesen 132,390 K 50 f figyelembe 
vételével kikerekítve ^ ^ ^ ^ 

4. Pénzügymínisterium: 
Építkezésekre a dohányjövedéknél — 
az 1905. évre I. részletként tényleg 
igénybe vett 217,808 K figyelembe 
vételével — II részletként _ _ 
Fémbányászati beruházásokra — az 
1904., illetve az 1905. évre L részlet- 
ként tényleg igénybe vett 91,672 és 
135,352, összesen 227,024 K figye- 
lembe vételével — 11. részletként ^ 
Az áUami vasgyárak berendezéseinek 
tökéletesbitésére és kiegészítésére — 
az 1905. évre II. részletként tényleg 
ígénvbe vett 1.170,506 K figyelembe 
vételével — IIL részletként _ _ 

5. Kereskedelemügyi ministerium: 

A fiumei kikötő DŐviiésére és ^ új 
nszódok beszerzésére az 1905. évben 

II. részletként tényleg igénybe vett 
64,431 K 97 f figyelembe vételével 

III. részletként ^„ ^ 

Hidak építésére és átépítésére állami 
közutakon az 1905. évben II. részlet- 
ként tényleg igénybe vett 111,055 K 
36 f figyelembe vételével III. és utolsó 
részletként ._ _. .„ ^ ^ 

6. Földmivelésügyi ministerium: 

A Temes-Bégavölgy ái mentesítési 



koronff 
6.000.00O 



4.000,000 
1.400,000 

3.000.00O 



6.890,000 



1.386.46$ 



14.521 ,54» 



_ 600,000 



167,610 



3.644.192 



620,000 



4.329,494 



2.935,568 



1.888.94?> 



Digitized by 



Google 



1906 : IX. t ez. Az i906. évi áUami költségvetésről. 



119 



munkálataihoz az 1902. éri KXII. 
t-ezikk % §-a szerint az állam- 
kincstár által fedezendő hozzájáru- 
lásra 4.900,000 K (1902. évi XXll. 
t.-czikk 9. §-a) és a Béga-csatorná- 
nak Nagybecskerektől Temesvárig 
hajózhatóvá lételf re 3.722,000 K-ból 
az 1905. évben II. részletként igénybe 
vett 487,983 £ 86 f figyelembe véte- 
lével III. részlet ,„ _. _ 

Némely város árvédelme szempont- 
jából szükséges szabályozási és part- 
bizlositási munkálatokra, valamint 
egyes társulatok segélyezésére az 
1905. évben U. részletként igénybe 



korona 



512,016 



vett 425,453 K figyelembe vételével 
III. részlet _, ^„ _ _ — _ 
Állami kezelés alatt nem álló folyók 
szabályozására, valamint vízmosások 
megkötésére az 1905. évben II. rész- 
letkent igénybe vett 208 K 58 f figye- 
lembe vételevei III. részlat „ _ _ 
A Drávának Barcstól Gyékényesig 
való szabályozására II. és III. rész- 
letként _ _____ _ 

A Szávának a torkolattól Caprakig 
való szabályozására az 1905. évben 
II. részletként igénybe vett 591 K 
25 f figyelembe vételével lU részlet 
A Vág folyó szabályozására II. és UI. 
részletként _, _____ 

A szarrasmarhatenyésztési alap gya- 
rapítására II. és III. részletként _ 
Erdei vasutak építésére az 1905. év- 
ben II- ik részletként igénybe vett 
3á8,95o K 06 f figyelembe vételével 
in. részlet ______ 

A gazdasági szakoktatási intézmé- 



nyeknél szükséges új építkezésekre 
II. és in. részletként _ _ _ _ 

Az országos közgazdasági alap gya- 
rapítására *l. és III. részletként _ 
Erdővásárlási alap gyarapítására II. 
és IIL részletként _. _ ^„ „., 
A soroksári Dunaág rendezésire, ter- 
vek kidolgozására és előmunkálatokra 
az 1905. évben I. részle'ként igénybe 
vett 5,358 K 95 f figyelembe vételével 
II. részlet ______ 

Téli kikötök és rakodópartok építé- 
sére az 1905. évben l. részletként 
igénybe vett 74,191 K 69 f figyelembe 
vételével II. részlet i^, _ _ ^« 
7. Vallás- és közoktatásügyi ministe- 
rium: 

A ministerium elhelyezésére szolgáló 
épület emelésére az 1905. évre II. rész- 
letként tényleg igénybe vett 374,859 K 
54 f figyelembe vételével 3. részletként 
A budapesti királyi egyetem orvosi 
kara mellett létesítendő egyetemi köz- 
kórház építésére az 190Í. évben meg- 
szavazott I. részletnek az 1905. évben 
elévült 492,208 K 35 f-t kitevő része 
figyelembe vételével II. részletként „„ 
A kolozsvári Karolina orszáfiros kór- 
ház telepén apáczalak, üdülőlak és 
tüdővészesek pavillonjának építésére 
II. részlet _. _ _ _ _ _ 



— _ 1.604,547 



399,791 
450,000 

449,409 

120,000 

2.300,000 



1.621,045 



200,000 

10.000,000 

1.000,000 

24,641 
295,808 

1.625,140 

2.992,208 
100.000 



korona 
8. igazságügyi ministerium: 
Törvénylezésí és fogházépitkezésekre 
III. részlet _ _ _ _ ^. _ 4.889,004 
Beruházások összege _ ^„ 141.185,504 
Kiadások főösszege _ _ 1,290.546,109 

8. §. Az előbbi szakaszban megajánlott ki- 
adások fedezésére Magyarország jövedelmei, a 
magyar korona országait együtt illető közős 
költségekre és Horvát-Szlavonországok belipz- 
gatási szükségletére nézve egyszersmind Hor- 
vát-Szlavonországok bevételei jelöltetnek ki a 
következő előirányzat szerint : 

A) Rendes hevételek. 

I. Fejizet. Nyugdijak. 
Honvédelmi ministerium: 
A közös hadügyi tárcza által, a had> 
sereg állományából a honvédséghez át- 
helyezett tisztek után fizetendő téritr- 
mények 300,000 

U. Fejezet. Állami adósságok: 
l.Szölődézsmaváltság: 
A váltságkötelezettek járadékai 15,000 

2. Maradvány- és irtványfoldek meg- 
váltása: 

A váltságkötelezettek járadékai _ _ 100,000 

Késedelmi kamatok _ 8,500 

Vtelefizetések _____ 16,000 

3. Majorsági zsellérföldek megváltása: 
Avíltságkötelezettekjáradékai_ _ 69,000 

Késedelmi kamatok „ _ 300 

Véglefizetések .„ _ _ _ _ 40,000 

4. Sorsolási kölcsön: 

A budapesti áUami hidak bevételeiből 1.242,299 
A rakpartokért a főváros álul fize- 
tendő haszonbér 20,000 

Az 1870: X. t.-czikk 4. §-ában meg- 
jelölt társulatok és vállalatok által 
fizetendő községi adópóüékok 200,000 

5. 4®/o-os magyar aranyjáradék-köl- 
csön: 

A pécs-barcsi vasúti részvénytársaság 
hozzájárulása ezen kölcsön kamat- 
szükségletéhez 40,796 

6. Az 1880: XX. t.-czikk alapján fölvett 
tiszai és szegedi kölcsön pénzeiből 

adott kölcsönök évi járulékai 658,491 

Hl. Fejezet. Az egyes tárczákat 
terhelő kölcsönök törlesztéséhez 
nyújtandó hozzájárulások : 
1 .Vallás- és kÖzoktatásüg[yi ministerium 14,000 

2. Igazságügyi ministerium 187,486 

IV. Fejezet. Belügyministerium : 

1 . Központi igazgatás és földtehermen- 
tesitái pénzalap m. kir. igazgató- 
sága: 

A ((Beifigyi Közlöny* jövedelme ,., 52,000 

Országos törvények és rendeletek 

tárának jövedelme _ _ _ _ 129,200 

2. Országos levéltár _ _ _ _ 12,614 

3. Színművészeti bevételek: 

A nemzeti színházi alapok jövedel- 
méből 54,600 

4. Közegészségügyi bevételek: 

Betegápolási költségtéritmény ». ,,. 574,536 



Digitized by 



Google 



120 



i906 : JX. t ez. Az i906, évi állami költségvetésről 



korona 

26,030 

544,260 

1,500 



Diphleria-serum eladásából 

Elmegyógytntézelí bevételek 

KfilÖDÍéle bevételek 

5. Országos betegápolási alap: 
Az országos betegápolási alap létesí- 
tésére kivetett pótadóból 5o/o póladó- 

kivetéssel kikerekítve „ 

Visszatérített gondozási, ápolási és 
nevelési költségek 

6. M. kir. csendőrség: 
Magy. kir. esendőrségi önálló bevételek 

7. Fő- és székvárosi m. kir. államrend- 
őrség: 

Fő- és székvárosi m. kir. államrend- 
őrség bevételei 

8. Általános közigazgatási bevételek: 

Hivatalos lap íövedelme 

Kfilönféle bevételek 

V. Fejezet. Pénzügyministerium : 

1. Központi igazgatás 

2. Földadónyilvántartás 

3. Állami pénztárak 

A. Pénzügyőrség 

5. Országos kataszteri felmérés 

6. Bányászati és erdészeti akadémia 
Selmeczbánván és bányásziskolák „. 

7. Egyenes adók és föidtehermentesitési 
póUekok: 

Földadó 

Házadó .. 

Keresetadó « ., 

Nyilvános számadásra kötelezett vál- 
lalatok és egyletek adója 

Bányaadó „. ., 

Tőkekamat- és járadékadó 

Vasttii és ^zhajózási szállítás has^ 

nálata atáni adó 

Nyereményadó 

Femeradó és vadászati adó 

Hadmentességí dij 

Általános jövedelmi pótadó ... 

Késedelmi kamat 

Adóbehajtási illetékek 

Kezelési költségtéritmények „. ... 
Kfilönféle bevételek 

8. Fogyasztási és italadók: 

Szeszadó (1899. évi XX. t. ez.) 

Ellenőrzési illetékek 

Sajtolt élesztő utáni fogyasztási adó 

Söradó ( 1899: XIX. t.-cz,) 

Czukoradóíl899:XYnL t.-ez.) .. 

Ásványolajadó „ 

Húsfogyasztási adó 

Bop-itaíadó 

SöradópóUék(i899: XXm. t.-cz.).. 
Szeszadópóüék (1899. évi XXIV. t.- 

ciikk) .,. 

Italmérési illeték ... 

Késedelmi kamatok 

9. HaUrvám 

10. Bélyeg 

ii. JogiUetékek „. 53.275,000 

12. Dijak 2.576,100 

13.Fémiebés 175,600 

14. Dohányjövedék: 

Dohányvétel 12.506,000 

Dohánygyártás 30,000 

Dohányeladás 113.711,000 

15. Loiiójövedék 2.669,050 



8.355,750 
686,800 
417,420 



2.254,596 

276,200 
600 

16,000 

21,000 

8,4(i7 

5,000 

41,000 

10,500 



65.612,000 
25.625,000 
49.300,000 

8.000,000 

520,000 

11.880,000 

20.000,000 

4,000 

900,000 

3.430,000 

34.252,000 

2.000,000 

280,000 

173,000 

105,000 

77.000,000 

350,000 

300,000 

6.000,000 

33.000,000 

11.000,000 

8.500,000 

16.900,000 

13.000,000 

8.260,000 

3.500,000 

20,000 

1.606,977 

34.572,550 



korona 
34.524,506 

22,000 



16.Sójövedék 

17. Perköltségek 

18. Állami jószágok, al-, hid- és rév- 
vámok „- 

19. Bányaígazgatóságok 

20. Fém- és opálbányászat: 

Kezelési bevételek „. .,. 

Ozemi bevételek 

21. Fémkohászat: 

Kezelési bevételek „ 

Ozemi bevételek 

22. Pénzverés és fémbeváltis: 

Kezelési bevételek 

Ozemi bevételek 

23. Állami vasgyárak : 

Kezelési bevételek 

Ozemi bevételek 

24 Zsilvölgvi kőszénbánya .„ 

25. Sóterme'lés: 

Kezelési bevételek 

Sótermelési bevételek 

Megtériiés a sójövedék részéről az át- 
engedendő sómennyiségért ... 

26. Bányailletékek 

27. ivllami nyomda 

28. Állami épületek 

29. Budapesti állami hidak ... 

30. Állami ingó vagyon 

31. Különféle bevételek: 

Állami követelések 

Vegyesek 

VI. Fejezet. Kereskedelemügyi mi- 
nisterium : 

1. Központi igazgatás 

2. ÁUamépitészeti hivatalok 

3. Közutak 

4. Ipari és kereskedelmi szakoktatás 

5. Ipari és kereskedelmi czélok 

6. Ipari felüg[yelet és kazánvizsgálat 

7. Posta, távírda és távbeszélő 

8. Magyar kir. postatakarékpénztár 

9. Hajózás 

10. Aldunai m. kir. hajózási hatóság 

11. M. k. államvasutak 

12. Magyar kir. zálogházak 

13. Mértékhitelesités és fegyvervizsgálati 
bizottság ^ ~. 

14. Magyar kir. központi statisztikai hi- 
vatal 424,200 

15. Szabadalmi hivatal és szabadalmi 
tanács -. .- 

Vn. Fejezet. Földmivelésügyi mi- 
nisterium : 

1. Központi igazgatás .,, 

2. Állami erdők: 

Kezelési bevételek .,, 

Ozemi és gazdálkodási bevételek „, 

3. Állami kezelésbe vett községi w 
némely más erdők és kopár területek 

4. Erdőfelügyelőségek és ornithologiai 
központ 

5. Erdőőri szakiskolák ... 



346,314 
63,850 

8,500 
6.480,252 

4,110 
9.233,160 

450 
16.186,940 

495,860 

34500,000 

200,000 

20,775 
256,300 

1.868,233 
413,120 

1.97l,10í> 

80,863 

446,613 

157,517 

3.426,027 
2.851,225 



59,800 

361,740 

387,125 

266,671 

88,870 

360,000 

61.164,000 

.. 5.605,000 

655,630 

.. 750,000 

251.600,000 

660,000 



18,300 



823,000 



5,000 

180,595 
18.719,423 

843,729 



3,800 

46,100 

175,000 



6. Országos erdei alap „, ~. 

7. Állami segély kopár területek befá- 
sitására 200 

8. Ménesbirtok - gazdaságok, gödöllői 
koronauradalom és bnkín - palánkai 
csikótfilep 7.346,90S 

9. Állami lótenyészintézetek: 



Digitized by 



Google 



i906 : IX, t ez. Az d906. évi állami költségvetésrőL 



121 



Ménesek 

MéDtelepek 

A versenyfogadások megadóztatásá- 
ból származott (totalisateur) alap jö- 
vedelméből 

A lótenyésztési alap jövedelméből 

10. Állategészségügy 

ti. Gazdasági tanintézetek és mezőgaz- 
dasági ismeretek terjesztése 

12. Állattenyésztés, tejgazdaság 

13. Országos vizépitési igazgatóság .„ 

14. Vizi munkálatok 

15. Kiilturméroöki hivatalok 

46. Szőlészet és borászat: 

Kezelési bevételek 

Gazdálkodási bevételek 

17. Kincstári birtokok és fürdők 

18. Állami jószágok és telepítési szol- 

<r^2t „ 

19^' Perköltségek L "... "... ... ... 

^0. Delibláti kincstári birtok 

j21. A mező- és közgazdaság k&lönböző 

ágai _ _, „„ „^ ^ ^ ^ 

22. Méhészei _ .^ ^. ^ 

^. Kertészet, gyümölcsészet és fate- 

nyésztés ^^ .._ „„ _ „„ _. 

24. Kisérletögy ^ _ ,,„ ,,„ _ 

25. Országos meteorológiai és fóld- 
mágnességi központi intézet ^ ^ 

26. Selyemtenyésztés .^ _, _, _ 
jtl. A hegyvidéki és székely földmivelő- 

nép segélyezésére __,_—, 
'28. Alapok, alapítványok és különféle 
bevételek: 

Alapok 

Alapítványok 

Kalönféle bevételek 

Vili. Fejezet. Vallás- és közoktatás- 
ügyi ministerium : 
\ . Központi igazgatás 

2. Budapesti kir. egyetem 

3. Budapesti Pasteur-intézet és kórház 

4. Kolozsvári Ferencz József tudomány- 
egyetem ~. ... 

^. Kolozsvári Karolina országos kórház 
és egyetemi klinikák 

6. József-műegyetem 

7. Középiskolai tanárképzők 

"S. Kassai jogakadémia 

9. Budapesti középiskolai tanárképző - 

intézettel kapcsolatos gyakorló főgym- 

nasíum 

tO. Állami gymnasiumok és reáliskolák 

11. Felekezeli, törvényhatósági és köz- 
ségi középiskolák segélyezése 

12. Középiskolai ínternalosok. A közép- 
iskolai internatusok, alumneuniok és 
convictusok segélyezése. 

13. Állami felsőbb leányiskolák 

14. Vizsgálati bizottmányok 

15. Népnevelési tanfelügyelőségek ... 

16. Állami elemi népiskolák 

17. Kisdedóvó-intézetek és menedék- 
házak 

18. Felső nép- és polgári iskolák 

19. Polgári tanító- és tanitónőképzők 

20. Elemi tanító- és unitónőképzők ... 

21 . Kisdedóvónők képzése 

22. Balatonfüredi «Erzsébet)i> szeretetház 



korona 
90tí,U0 
1.140,670 



600,000 

30,589 

427,600 

746,702 
2.327,000 
•30,000 
124,200 
230,012 

2,950 
150,800 
574,667 

666,738 
50,000 
129,057 

2,000 
2,500 

128,000 
100,000 

1,000 
6.700,300 

96,000 



60,000 
3,654 
1,324 



264,111 

1.388,546 

82,000 

146,206 

513,246 

149,100 

14,400 

2,200 



10,000 
1.417,527 

11,000 



98,716 
422,000 

25,200 

400 

934,479 

15,924 

129,021 

90,0(10 

231,960 

6,100 

6,884 



korona 

23. Iparos-tanulók iskolái 5,000 

24. Állami felső kereskedelmi iskolák ... 22,000 

25. Keleti kereskedelmi akadémia ... 3,000 

26. Bábaképezdék 37,000 

27. Gyógypiedagogiai intézetek 100,699 

28. Képzőművészet és művészi ipar ... 2,520 

29. Festészeti és szobrászali mesterisko- 
lák 500 

30. Országos mintarajziskola és rajz- 
tónárképző 7,000 

31. M. kir. női festőiskola 1,500 

32. Iparművészeti iskola ... „ "5,000 

33. Országos zeneakadémia 30,040 

34. Országos színművészeti akadémia 35,000 

35. A muzeumok és könyvtárak országos 
felügyelete és országos tanácsa. Hiteles 

helyi levéltárak felügyelete 5,640 

36. Magyar nemzeti múzeum 29,902 

37. Szépmüvészeli múzeum és magyar 
történelmi képcsarnok ,. 2,800 

38. Műemlékek fentarUsa 10,764 

39. ösztöndíjak 14,640 

IX. Fejezet. Igazságügyi ministe- 
rium : 

1. Központi igazgatás 10,300 

2. Királyi Curia 20 

3. Koronaügyészség 40 

4. Királyi ítélőtáblák 740 

5. Királyi főügyészségek 200 

6. Királyi törvényszékek és járásbíró- 
ságok 36,636 

7. Királyi ügyészségek 161,400 

8. Országos fegyintézetek, kerületi bör- 
tön, gyűjtőfogház, közvetítő intézet 

és állami fogházak 455,475 

9. Bfintetéspénzek országos alapja... 1.155,118 
10. Országos bírósági vegyészeti intézet 400 

X. Fejezet Hmivédelmi ministerium: 

1. Honvédségi intézetek: 

A Ladovíka-akadémiai általános alap- 
nak jövedelme és a fizetéses növen- 
dékekért befolyó táp- (tan) dí iak ... 561 ,080 
Honvéd- menházalap jövedelme és 
egyes törvényhatóságok (városok) já- 
ruléka a honvéd-menház költségeihez 2,890 

2. Csapatok: 

Az elárverezett, továbbá a ló-vállal- 
kozók által megtérített lovakért ... ... 38,360 

Haszonvehetetlen töltényhüvelyek és 

szabályszerűtlen ólomért ... 49,000 

Az elviselt ruházati és felszerelési 

czikkek hulladékainak eladásából ... 8,000 

Haszonbérek 5,200 



Rendes bevételek összege ... 1,125.524,789 



B) Rendkivüli hevételek. 

[. Fejezet. Az 1906. évi közösügyi 
tendkivüli kiadások fedezésére 
kibocsátandó kölcsönből eredő 
bevétel : 

ki uj tábori tüzérségi anyag, továbbá 
a hadfelszerelési tárgyak gyorsabb 
beszerzése végett az 1906. évre szük- 
séges 49.000, UOO K és a lervszerüleg 
több évre feloszlott haditengerészeti 
rendkívüli szükséglet beszerzése vé- 
gett az 1906. évben igénybe veendő 



Digitized by 



Google 



122 



i906 : IX. t ez. Az i906. évi állami költségvetésről. 



20.300,000 K, összesen 75.300,000 
K-ból a mag^^ar korona országaira 
eső rész fedezésére kibocsátandó köl- 
csönbol^ __.„___ 
II. Fejezet. Nyugdijak : 

1. Pénzügymlnisteríam: 

A bányalárspénzlárí hiányok fele- 
részének fedezésére feltételes vissza- 
térítés kötelezettség mellett adott elő- 
legekből várható visszafizetések 

% FöldmivelésQg^^i ministerínm: 
Társpénztárí hiányok felerészének 
fedezésére szolgáló és fellételesen 
visszatérítendő előlegek megtérítéséből 
Ili. Fejezet. Belügyministenum : 

i. Közegészségügyi bevételek: 
A magyar gyógyszerkönyv (Pharma- 
copaia hungarica) JII. kiadványának 
elarusilásából ._ „„ _ _. _ 

2. Országos betegápolási alap: 

. Várme^éknek ápolási köítségtario- 
zásak fedezésére nyújtott kölcsönök 
visszatérítéséből 

IV, Fejezet. Pénzügy minis terium : • 
i. Országos kataszteri felmérés: 

Az « átmeneti scemélyzeti»-ért a besz- 
terczei m. kir. erdőigazgatóság állal 
fizetendő téritményrészlet 

2. Fémkohászat: 

A zalatnai kohónál két niagán lakóház 
megvétele czélábói fetvetl társpénztári 
kölcsön V. törlesztési részlete fejében 
adott előlegnek megtérítése 

3. Pénzverés és fémbeváltás: 

A pépzverésből eredő bevétel 

A, Különféle bevételek: 

Közös aktívákból 

A chinai kormány által az osztrák- 
magyar monarchia részére fizetendő 
hadi kárpótlásnak Magyarországra 
eső része 

5. Állami előksgek 

V. Fejezet. Kereskedelemiigyi mi- 
nisterium : 

1. Központi igazgatás: 

A fiaméi nyilvános raktárí vállalat 
részvénytársaság által a ministeri biz- 
tos díjazására fizetendő 

2. Közutak: 

Máramaros vármegye közönsége által 
a danafoldvár- máramarosszigeti 
alföldi ut kiépítésére megszavazott 
25,000 K hozzájárulás ÍV. részlete ... 
Debreczen szab. kir. város közönsége 
által a dunaföldvár-máramarosszígeti 
alföldi ut kiépítésére megszavazott 
30,000 K hozzájárulás 1I[. részlete ... 
Szatmár vármegye közönsége által a 
dunafóldvár— máramarosszi$:eti alföldi 
ut kiépítésére megszavazoU 140,000 K 

hoBzájárulás III. részlete 

Szatmárnémeti város által a dunaföld- 
vár— máramarosszigeti alföldi ut ki- 
építésére megszavazott hozzájárulás 
II. részlete ,— _ _ „„ ^ _, 
Kecskemét város közönséj^e által a 
dunaföldvár-máramarosszígeti al- 
földi ui kiépítésére megszavazott 
hozzájárulás.^ _ ,_ _ ^^ _. 



korona 



25.903,200 



2,000 
37,68: 

20,000 
32,^25 

20,280 



5,620 

400,000 

2.289,000 



206,984 
3.307,100 



4,000 

4,167 
6,000 

14,000 
2,000 

90,000 



korona 
Érmihályfalva község által a duna- 
földvár— máramarosszigeii alföldi ut 
kiépítésére megszavazoU 20,000 K 
hozzájárulás I. részlete _ _ ... 6,000 
Izsák község által a dunaföldvár- 
máramarosszígeti alföldi ut kiépítésére 
megszavazott hozzájárulás.^ _ _ 4,350 
Kenderes község által a dunaföldvár — 
máramarosszigeti alföldi ut kiépíté- 
sére megszavazott 12,500 K hozzá- 
járulás I. részleie_ „.. „„ _ _ 2,500 
Fegyvernek község által a dunaföld- 
vár-máramarosszígeti alföldi ut ki- 
építésére megszavazott 10,000 K 
hozzájárulás I. részlete _ »«. _ 2,000 
Kisújszállás város által a dunaföld- 
vár-máramarosszígeti alföldi ut ki- 
építésére me$:szavazolt 20,000 K 
hozzájárulás I. részlete _ _ _ 2,000 
Karczag város által a dunaföldvár — 
máramarosszigeti alföldi út kiépíté- 
sére megszavazott 20,000 K hozzá- 
járulás I. részlete^ _ _ „ 2,000 

3. Hajózás: 

Az aAdríaD m. kir. tengerhajózási 
részvénytársaság által az állami fel- 
figyelet czímén a ministeri biztos di- 

jazá!(ára fizetendő 8,(KK> 

A magyar folyam- és tengerhajózási 
részvénytársaság által az állami fel- 
ügyelet czímén a ministerí biztos dí- 
jazására fizetendő 8,0(K) 

A magyar keleti tengerhajózási rész- 
véqytársasáj^ által az állami felügyelet 
czímén a ministeri biztos díjazására 

fizetendő „. 3,000 

A magyar-horvát tengeri gőzhajózási 
részvénytársaság által az állami fel- 
ügyelet czímén a ministeri biztos díja- 
zására fizetendő 2,400 

A balatontavi gőzhajózási részvény- 
társaság által az állami felügyelet 
ezimén a ministeri biztos díjazására 
fizetendő ______ 1,200 

4. M. kir. központi statisztikai hi- 
vatal: 

Helységnévtár elarusilásából _ _ 42,000 
VI. Fejezet. Főldmivelésügyi mi- 
nisterium : 

1. Ménesbirtok- gazdaságok, gödöllői 
koronauradalom és bukín-palánkai 
csikólelep: 

A mezőhegyesi czukorgyártól, az ottani 
élővíz-csatorna fenUrlási költségére 12,000 

2. Vízi munkálatok: 

A duna-bogdányi és visegrádi kincs- 
tárí kőbányákban termelt és előállított 
terméskövek stb. eladásából befolyó 
összeg 203,450 

3. Szőlészet és borászat: 

Kpzeiési és gazdálkodási bevételek ... 350,900 

4. Állami jószágok és telepítési szol- 
gálat: 

A telepitésre kijelölt, de meg nem 
szállott kincstári birtokok időközi jö- 
vedelme és vegyesek 163,967 

Állami javak eladásából 1.000,000 

A telepitvényesek által fizetendő vált- 
ságárak és kamatok 1.716,152 



Digitized by 



Google 



i906 : IX. t ez. Az i906. éoi állami költségvetésről. 



123 



korona 
A maradvány-, irtványföldek- és bor- 

dézsma váltságdijai 14,913 

5. Selvemtenyésztés emelése: 
Községi hozzájárulás selyemgombo- 

lyitógyárak építési költségeihez 300,01)0 

YII. Fbjizet. Vallás- és közoktatás- 
ügyi ministerium : 
Elemi tanító- és Unitónöképzők: 
Sepsiszentgyörgy városa éi Három- 
szék vármegye járuléka a sepsiszent- 
györgyi állami tanitóuöképző-intézet 
"jra építése költségeihez ,„, „„ „„ 40,000 
Léva város járuléka az ottani állami 
tanitóképző-iDtézeti épület újraépíté- 
séhez i^,OOOK és a regi épület vétel- 
ára 30,000 K _.._.„ _ 75,000 

VIII, Fejezet, igazságügyi ministe- 
rium: 

Királyi törvényszékek és járásbíróságok: 
Járulékok a törvénykezési építkezések 
költségeihez 29,600 

IX. Fejezet. Egyes tárczákat ter- 
helő kölcsönökből eredő bevételek : 

1. fieingymmisteríum: 

Az 1886 : V. t.-czikk alapján felállí- 
tandó kórházak építési költségei fede- 
zésére felveendő kölcsön _ _ _ 500,000 

2. Kereskedelemügyi ministerium : 
Az országos távbeszélő hálózat létesí- 
tésével és a távirdahálózat kiegészíté- 
sével, valamint a budapesti távbeszélő 

• hálózat átalakításával kapcsolatban az 
az 1906. évben eszközlendő kiadások 
1 fedezésére.szolgáló kölcsön 6.000,000 

3. FÖldmívelésügyí ministerium : 

A vízaknai fürdőben tervbe vett épít- 
kezésekre a ministerium felügyelete 

- alatt álló alapokból felveendő 4% köl- 

■ csőn _______ 330,000 

A Hercules fürdőben leégett vendéglő 

: . felépítésére, felszerelésekre és a víz- 
vezeték létesítésére a ministerium fel- 
ügyelete alatt álló alapok ból felveendő 

. 40/okölcsön_ _____ 290,000 

A kassai vizmesterí iskola építkezé- 
sére az országos közgazdasági alap- 

: ból felveendő 4o/o kölcsön_ _ _ 95,000 
Az állami erdők kezelési és üzleti 
építkezéseinek költségeire a ministe- 
rmm felügyelete alatt álló alapokból 
felveendő 4% kölcsön _ _ _ 196,155 
A pettauí Vlíf. sz. földrészletnek rizs- 
termelésre történő berendezésére az 
országos közgazdasági alapból fel- 

> veendő 4o/o kölcsön _ _ _ _ 85,500 
A méntelepeken tervezett új építkezé- 
sekre és Iaktan}a vételére a ministe- 
rium felügyelete alatt álló alapokból 
felveendő 40/0 kölcsön_ _ _ _ 600,000 

4. Vallás- és köztoklatásügyí minis- 
terium : 

Új állami elemi népiskolák épületeinek 
az 1905. évben tényleg eszközölt és 
az 1906. évben eszközlendő létesíté- 
sére kölcsön utján beszerzendő_ _ 600,000 
Állami polgári iskolák épületeinek az 

1905. évben tényleg eszközölt és az 

1906. évben eszközlendő létesítésére 

kölcsön utján beszerzendő_ _ _ 1.000,000 



korona 
Az országos zeneakadémia telkére, 
épületére, berendezésére és fölszerelé- 
sére kölcsön utján beszerzendő 5-ik 
és 6-ik részlet _____ 200,000 

A szépművészeti múzeum telkére és 
épületere az 1905. évben eszközölt és 
az 1906. évben eszközlendő beruhá- 
zások költségeire kölcsön utján be- 
szerzendő ______ 1.075,000 

A kolozsvári uj egyetemi könyvtár 
czéljaira és az egyetem további fej- 
lesztésére szükséges telek ára fejé- 
ben, valamint a könyvtár építési költ- 
ségeire kölcsön utján beszerzendő _ 800,000 
A losonczl állami tanítóképző épületén 
levő terhek megváltására szükséges 
46,000 K kölcsön utján beszerzendő 
3-ík és 4-ik részlete _ _ _ -^ 20,000 
A liumeí állami felső kereskedelmi 
iskola telkének és épületének költsé- 
geire szükséges 250,000 K-ból 1906. 
év végéig kölcsön utján beszerzendő 160,000 
A budapesti VI. kerületi állami fo- 
gy mnasium építési és berendezési 
költségeire szükséges 550,000 K-ból 
kölcsön utján beszerzendő 2. részlet 400,Q00 
A budapesti Vlf. kerületi kűlsd állami 
főgymnasium telkére és épületére 
szükséges 900,000 K kölcsön utján 
beszerzendő 2-ik részlete _ _ _ 600,900 
A temesvári állami felsőbb leányiskola 
uj épülete telkének rendezésére és 
belső fölszerelésére szükséges 50,000 
K-ból 2. és 3. részlutkép kölcsön utján 
beszerzendő_ _ _ _ _ _ 30,000 

Az iglói állami tanitóképezdei inter- 
nátus és tornaierem építésére és föl- 
szerelésére szükséges 280,000 K köl- 
csön utján beszerzendő 2. részlete _ 279,542 
A beszterczebányai állami felső ke- 
reskedelmi iskola épületének költsé- 
geire szükséges lm),000 K kölcsön 
utján beszerzendő 2. részlete _ _ 110,000 
A Kassán létesítendő bábaképezde és 
internátus építésére, belső fölszerelé- 
sére, bebútorozására és kórházi be- 
rendezésére szükséges 280,000 K köl- 
csőn utján beszerzendő 2. részlete _ 200,000 
A trencséni állami felsőbb leányiskola 
építésére és fölszerelésére szükséges 
410,000 K kölcsön utján beszerzendő 

2. részlete _ _ _ ^ _ 250.000 

A kolozsvári nemzeti színház leikének 
és épületének az egyetem czéljaira 
való megvásárlására kölcsön utján 
beszerzendő_ _ _ _ _ _ 100,000 

Az Eötvös collegium épületére szük- 
séges 500,000 K kölcsön utján be- 
szerzendő 1-ső részlete _ _ „„ 200,000 
A gyakorló főgymnasium épületének 
kibővítésére és a tornacsarnok fölépí- 
tésére kölcsön utján beszerzendő _ 130,000 
A budapesti V. ker. állami főreál- 
iskola épületének kibővítésére kölcsön 
utján beszerzendő _ _ _ ..„ 50,000 
A zsolnai állami főreáliskola kibőví- 
tésére szükséges 180,000 K-ból köl- 
csön utján beszerzendő 1-ső részlet 120,000 
A szentesi főgymnasiumi épület ki- 



Digitized by 



Google 



124 



i906 : IX. t ez. Az i906. éoi állami költségvetésről 



korona 
bővítésére s belső berendezésének ki- 
ej^észitésére kölcsön atján beszerzendő 1 10,000 
A pozsonyi illami felsőbb leányiskola 
épületének kibővítésére szükséges 
160,000 K kölcsön utján beszerzendő 

1-ső részlete _ _ _ 40,000 

A kolozsvári tanítói leányárvaház meg- 
váltására és ennek képzőíntézeii czé- 
lokra való átalakítására kölcsön utján 
beszerzendőd _____ 122.621 

A lévai állami tanítóképzőíntézet uj 
épületére kölcsön utján beszerzendő 
275,000 K 1-ső részlete _ „., _ 75,000 
A znióváraljai tanítóképzőíntézet ki- 
bővítésére kölcsön utján beszerzendő 
200,000K 1-ső részlete _ _ _ 100,000 
A mískolczí állami felső kereskedelmi 
iskola épületének költségeire szüksé- 
ges 180,000 K kölcsön utján beszer- 
zendő 1-ső részlete _ _ _ _ 40,000 

A gyengetehetségfiek Budapest-bal- 
parti áll. kisegítő iskolája létesítésére 
kölcsön utján beszerzendő 115,000 K 
1-ső részlete _ _ _ .,„ _ 47,500 
A szepsiszentgyörgyí állami tanító- 
képzőíntézet uj épületére és berende- 
zésére kölcsön utján beruházandó 
385,000 K 1-ső részlete _ _ _ 100,000 
A győri állami tanítóképző intézet 
ínternátusí épületének felállítására és 
berendezésére kölcsön utján beszer- 
zendő 165,000 K 1-ső részlele_ _ 40,000 
A pécsi bábaképezde részére létesí- 
tendő épület építési költségeire köl- 
csön utján beszerzendő _ „„ _ 100,000 
A borosjenői és ungvári állami gyógy- 
piedagogiaí intézetnek kibővítésére és 
ezzel kapcsolatos átalakítására köl- 
csön utján beszerzendő _ _ _ 50,000 
A szépművészeti múzeum fölszerelé- 
sére és bebútorozására kölcsön utján 
beszerzendő _ _„ _ ^„ _ _ 75,000 
A fusarasi állami főgymnasium épüle- 
tére es belső felszerelésére szükséges 
3-20,000 K-ból, az 1906. évben köl- 
csön utján beszerzendő _ „„ _ 150,000 
A kisebb klinikák épületére szüksé- 
ges 400,000 K-nak kölcsön utján be- 
szerzendő 2. részlete _ „„ _ _ 200,000 
A székelykereszturi állami tanítóképző 
intézet számára uj épületes internátus 
építésére és felszerelésére szükséges 
340,000 K kölcsön utján beszerzendő 
2-ík részlete_ _ _ _ _ _ 170,000 

X. Fejezet. Az 190^. évi XIV. tör- 
vényczikk alapján az 1905. év- 
ben tényleg eszközölt és az 1906. 
écben eszközlendŐ beruházcusok 
költségeinek fedezése czéljából 
kibocsátandó kötvények értéke- 
sitéséből : 

1. A magyar királyi államvasutak háló- 
zatánaK kibővítésére és más vasúti 
beruházások költségeire _ ,:„ _ 49.870,000 

2. A törvényhatósági közutak hálóza- 
tának kiépítésére,,.. _ _ _ 16-000,000 

3. Belügyministeríum _ _ _ 900,000 

4. Pénzügymínisterium „ 10.270,000 

5. Kereskedelemügyi mínísteríum_ 5.000,000 



korona 

6. Földmívelésügyi mínisteríum_ _ 20.300,000 

7. Vallás- és közoktatásügyi míníste- 

ríum _______ 4.600,000 

8. Igazságügyi mínisteríum _ _ 6.010.000 
Rendkívüli bevételek összege , „ 165.025,413 
Bevételek főösszege .., 1,290.550,202 

4. §. A 2-ik §-ban meg- 
állapított s összesen 1,290.546,109 K-t 

tevő kiadásokat, a 3. §-ban 

megajánlott s összesen „. 1,290.550,202 K-t 



levő jövedelmek és bevé- 
telek _ 4,093 kval 

haladják meg, mely összeg a pénztári készletek 
gyarapítására fordítandó. 

5. §. Hogy az államnak a 3. §-ban elősorolt 
jövedelmei folyóvá tétethessenek, a törvényekbe 
iktatott egyenes- és fogyasztási adók, jövedékek, 
díjak, bélyegek és illetékek, ügyszintén az adó- 
köteles jövedelmek után az 1883. éviXLVI. L ez. 
9. és 10. §-aiban megállapított százalékokban 
kivetendő általános jövedelmi pótadó, a had- 
mentességi díj, az út-, híd- és révvám és az 
állami vagyon jövedelmei s az állam egyéb 
bevételei, az eddigi törvényekben eszközölt és 
a törvényhozás által netalán még teendó 
módosítások megtartásának kikötése mellett, 
az 1906. évre ezennel megajánltatnak és meg- 
szavaztatnak. 

6. §. Az előbbi §-ban megszavazott, vala- 
mint a 3. §-ban előirányzott bevételek csupán 
a jelen törvényben megajánlott kiadásokra 
fordíttathatnak, és átruházás e kiadásoknak 
sem fejezetei, sem czímei, sem rovatai között 
nem engedtetik. 

Kivételnek csak a rendes kiadások XVlI.fejezet 
3.czíménekl. és 2. rovata között, továbbá az 
5. és 6. ezim között, végül a 9. czím 1. és 2. 
rovata között ; a XVIII. fejezet 9. czíme alatt 
a személyi járandóságok és dologi kiadások kö- 
zött ; a XIX. fejezet 5. czímének 2—6. rovatai 
között; a XX fejezet 2., 5. és 18. czímének 
egyes rovatai között, valamint ugyanezen fe- 
jezet 3., 10., 13., 14., 15., 16., 17., 26., 27. és 
32. czímei alatt a személyi járandóságok és do- 
logi kiadások között ; a XXI. fejezet 3., 4., 5., 
6., 7., 8., 9., 12., 13., 15., 16., 18., 
24., 25., 26., 28., 33., 36., 37., 40., 42., 
44., 45., 47., 48., 49. és 50. czímeinél a 
személyi járandóságok és dologi kiadások kö- 
zött ; a XXII. fejezet 7. czíme alatt a személyi 
járandóságok és dologi kiadások között; a 
XXIU. fejezet 6. czímének 1—6. rovatai kö- 
zött; végre a rendkívüli kiadások, átmeneti 
kiadások X. fejezet 16. czíme alatt a személyi 
járandóságok és dologi kiadások között van 
helye. Ezek között az átruházás megenged- 
tetik. 

7. §. Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi 



Digitized by 



Google 



19()6 : X, U ez. Pénziigyi egyezmény Horvát-Szlavonor szag okkal. 125 



Biiníster, hogy a rendkívüli kiadások, átmeneti 
kiadások IX. fejezet 5. czím 4. rovata alatt a 
tengeri hajózás segélyezésére engedélyezett 
600.000 K erejéig a tengeri szabadhajózást 
űző hajók számára rendelt beszerzési és külön 
(járat) segélyeket az 4893. évi XXII. t.-czikben 
körülirt módozatok szerint azon hajók után is 
engedélyezze, a melyek az idézett törvény le- 
járta után szereztettek be és folyósíthassa azon 
beszerzési segélyeket is, melyek az 1893. évi 
XXII. t.-cz. alapján engedélyeztettek ugyan, 
de költségvetési fedezet hiányában kiutalvá- 
nyozhatok nem voltak. 

8. §. Az 1898. évi XXL t. ez. 2. §-ának ama 
rendelkezése, mely szerint az országos beteg- 



ápolási pótadó az ugyanabban a szakaszban 
emiitett egyenes államadók 3o/o-át meg nem 
haladhatja, az 1906. évre hatályon kivül he- 
hyeztetík és az 1906. évben kivetendő országos 
betegápolási pótadó kulcsa 5 % -ban állapitta tik 
meg. 

9. §. Az 1888. évi IV. t. ez. 7. §-ának ama 
rendelkezése, mely szerint a helyi érdekű 
vasutak segélyezése czímén az állami költség- 
vetés évenként 600,000 K-nál (300,000 frt) 
nagyobb összeggel meg nem terhelhető, az 
1906. évre hatályon kivül helyeztetik. 

10. §. Jelen törvény kihirdetése után azonnal 
életbe lép és végrehajtásával a pénzügyministe r 
bizatik meg. 



X. TÖRVÉNY-CZIKK 

a Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalmátországok közt létrejött 
pénzügyi egyezmény beczikkelyezésérőLd) 

(Szentesítést nyert 1906. évi jnlius hó 29-én. Kihírdeltetett az «Országos Törvénytára 1906. évr 
angusztas hó 9-én kiadott 4. számában.) 

Az 1889. évi XL. t.-czikkben foglalt pénzügyi egyezmény tartama, vala- 
mint az a határidő, a melyre ezt az egyezményt az 1897. évi XLIL, az 



(1) E törvény javaslatát 1906 május 29-én 15. szám alatt terjesztette a kormány a képviselőház, 
elé : annak bővebb indokolása helyett mellékelte az 1901 október 24-érc összehívott országgyűlés 
689. számú irományát, a mely a Uorvát-Szlavonországokkal megújítandó pénzügyi egyezmény tárgyá- 
ban kiküldött magyar országos bízottság 1904 noveniber 3-iki jelentését (elnök : Wekerle Sándor ; 
előadó : Hegedűs Sándor) és annak mellékleteit tartalmazza. E mosl említett jelentést egész terjedel- 
mében közöljük, annak mellékleteiből pedig az alább következő fontos részletekel. 

L Jelentés. A Horvát-Szlavonországokkal az 1868 : XXX. t.-cz. értelmében kötendő pénzügy r 
egyezmény megújítására az országgyűlés mindkét háza által kiküldött országos bizottság megalakulása 
után üzenetváltások utján Írásos úton igyekezett Horvát-Szlavonországok országgyűlésének hasonló- 
czélból kiküldött bizottságával a pénzügyi egyezmény megújítása iránt tisztába jönni ; minthogy 
azonban az írásbeli üzenetek eredményre nem vezettek, elhatároztuk, hogy az ellentétek kiegyenHtése 
végett szóbeli úton fogunk tárgyalni. Mivel nem a magyar, hanem a horvát országos bizottság tagjai 
kívánták a fennálló pénzügyi egyezmény módosítását, mindenekelőtt arra hívtuk fel a horvát bizottság 
tagijait, hogy pontonkint s concrete adják elő kívánalmaikat. A horvát bizottság kívánalmai nemcsak 
elvi jelentőségűek voltak, hanem oly részletkérdésekre is kiterjedtek, a melyeket csak hosszabb elő- 
tanulmány, adatok beszerzése és számítás utján lehetett kellőleg megvilágítani, miért is abban álla- 
podtunk meg, hogy mindegyik országos bizottság öt— öt tagját albizottságként küldi ki, hogy ezeknek 
az albizottságoknak tagjai barátságos eszmecsere és szóbeli tárgyalás utján készítsék elő az ellentétes 
kérdéseket. 

1. ki első elvi ellentét, mely üzenetváltásainkban jutott kifejezésre, a körül forgott, hogy Horvát- 
Szlavonországok országos bizottsága az 1868 : XXX. t.-cz. rendelkezéseit akként kívánta magyarázni, 
hogy Horvát-Szlavonországok bevételeiből mindenekelőtt Horvát-Szlavonországok autonóm szükségletei 
fedezendők s a bevételeknek csak ezek által nem igényelt része jöhet tekintetbe a magyar-horvát 
közös kiadások fedezésénél ; holott a magyar országos bizottság azt a elvet kfvánta sértetlenül fen- 
tartani, hogy Horvát-Szlavonországok a közös magyar-horvát kiadásokat adóképességök arányában 
épen úgy kötelesek viselni, mint a magyar szent korona országaínak többi része. 2. Az ellentétek 
másik része arra vonatkozott, hogy Horvát-Szlavonországok küldöttei a közös magyar-horvát kiadások 
közül némelyeket azért akartak kihagyni, mert azok nem közös természetűek ; ez alapon különösen 
kifogást emeltek az ellen, hogy a nem közös szükségletekre felvett állami adósságok kamatai és tör- 
lesztése terhökre számíttatnak, hogy az egyes minísteri tárczák szükséglete egészben közösnek tekin- 
tetik, főleg pedig hogy a földmivelésügyí tárcza központi kiadásai, a mely tárczának szükségletei az 
előtt nem vétettek fel közös kiadásként, jelenleg azon a czímen, hogy az erdészeti és vízszabályozási 
ügyekel is kezeli, egész közöseknek tekintetnek. 3. Az ellentéteknek harmadik, leglényegesebb része 
Horvát-Szlavonországok bevételeinek mikénti számítására vonatkozott, mert míg a magyar bízottság 



Digitized by 



Google 



126 i906 : X. t ez. Pénzügyi egyezmény Horvái-Szlavöno'rszág okkal. 

1899. évi V., az 1899. évi XLVIL, az 1900. évi XXXIL, az 1901. évi 
XXIX. és az 1902. évi XXV. t.-^zikk ideiglenesen meghosszabbitotta, le- 

azon állásponton állott, hogy Honát-Szlavonorszégok saját be\ételeikként tulajdonkép csak azokra a 
bevételekre számíthatnának, a melyek tényleg saját ternletükön folynak be, a honrát kiküldöttek az 
anyagi igazsággal és méltányossággal ellentétben állónak nyihánftották az állami bevételek ilyetén 
megosztását s indokul hozták fel, hogy a Horvát-Szlavonorsiágokban lakó magyar állampolgárok 
tényleges teherviselése nem nyer kifejezést ezeknek az országoknak jövedelmében, ha általában a 
szerint osztatnak meg a bevételek, hogy tényleg mely területen folytak be s nem a szerint, hogy 
tényleg mely terület lakosait terhelik. Hivatkoztak arra, hogy az eddigi leszámolási eljárásnál is az 
Yolt a döntő, hogy mely terület lakosait terhelik a bevételek, mert ez alapon történik a dohány- 
jövedék tiszta jövedelmének kiszámítása s ez alapon átalányoztattak némely területileg el nem külö- 
níthető bevételek jelesül a szállítási bélyeg és a szállítási adó bevételei. Végül különös sérelemként 
hozták fel, hogy fogyasztási adótönényeink módosítása folytán s jelesül azon intézkedés folytán, 
hogy a fogyasztási adók a szesznél, czukornál, sörnél és ásványolajnál most e^szben a termelesnél 
szedetnek, Horvát-Szlavonországok úgyszólván egészben elesnek ezeknek az adóknak a jövedelmétől, 
mert azok tárgyai Horvát-Szlavonországokban vagy egyáltalán nem, vagy csak a fogyasztással 
arányban nem álló kis mértékben állíttatnak elő, sőt elesnek még attól az arányos jövedelemtől is, 
mely az Ausztriából átjövő fogyasztási adótárgyak után foly be, mert az átutalási leszámolásnál az 
Ausztria által megtérített fogyasztási adó is tényleg a magyar pénztáraknál vételeztetik be. Ezeknek 
a sérelmeknek orvoslása végett azt kivánták, hogy a fogyasztási ezikkek után befolyó adó is terüle- 
tileg különíttessék el s Magyarország és Hon'át-Szlavonországok között ugyanolyan átutalási eljárás 
lépjen életbe, a milyen egyfelől a magyar korona országai, másfelől Ausztria között áll fenn. Köve- 
telték ezenkívül, hogy az egyenes adóknál is — különösen a biztosító társaságok ügynökségeinek 
erdő- és vasútépítési vállalatoknak, nagy forgalmi vállalatoknak s a nyilvános számadásra kötelezett 
vállalatok hivatalnokainak adói — ha Horvát-Szlavonországokból erednek — az évi leszámolás 
alkalmával Horvát-Szlavonországok bevételeiként számoltassanak el. 4. Az előadott kivánalmaknak 
negyedik csoportja a Horvát-Szlavonországok területén levő egyes államjavak tulajdonának természe- 
tére, a vasúti, hajózási és egyéb beruházásokra, az ipar fejlesztésére s a gyárak alapítására vonat- 
kozván mind oly természetű volt. a mely a kötendő pénzügyi egyezménynyel közvetlen összefüggésben 
nem állván, a csakis e czélból kiküldött bizottság tanácskozásainál egyezkedés tárgyát nem képez- 
hette. S ezért bármennyire elismerjük annak az egyébként addig is szem előtt tartott elvnek jogo- 
sultságát, hogy a beruházások és a közgazdasági fejlesztés tekintetében a magyar korona országainak 
egyes részei között különbség nem tehető, az e tekintetben felhozott s a kormányzat és a törvény- 
hozás körébe tartozó kivánalmak érdemi birálatába nem bocsátkozhattunk. 

Az előző többi három pont alatt említett kívánalmakat ellenben, mivel elválaszthatatlan kapcsolat- 
ban állanak a megújítandó pénzügyi egyezménynyel, érdemi tárgyalás alá kellett vennünk s űg^ az 
előkészítő bizottságban, valamint a magyar és horvát országos bizottságok teljes és együttes ülései- 
ben is végeredményében a következő álláspontot jutattuk érvényre : Az 1. pont alatt említett arra a 
kívánalomra nézve, hogy Horvát-Szlavonországok bevételeiből mindenekelőtt autonóm kiadások fede- 
zendők s a bevételeknek csak ezek által igénybe nem vett része szolgáljon a közös kiadások fedezé- 
sére, sértetlenül fentartottuk az 1868 : aXX. törvényczikknek azt a rendelkezését, hogy Horvát- 
Szlavonorszigok úgy az osztrák-magyar közös kiadásokból a magvar korona országaira első hányad- 
hoz, valamint az egyéb magyar-horvát közös kiadásoknak teljes összegéhez adóképessé^ök arányiban 
ugyanúgy kötelesek hozzájárulni, mint a magyar korona országainak többi része. Ebből folyólag az, 
hogy Horvát-Szlavonországok viszonyaira való tekintettel a közös kiadásokból az adóképesség ará- 
ny ánan Horvát-Szlavonországokra eső rész ez idő szerint nem teljes összegében követeltetik, hanem 
az autonóm kiadásokra nagyobb hányad hagyatik fenn, nem jogi, hanem méltányossági kérdés, 
mely az időről-időre megújítandó pénzügyi egyezményeken alapul. Ennek az elvnek fentartása mellett 
a most megújítandó pénzügyi egyezmény tartamára sem követeltük a közös kiadásokra az adóképes- 
ség arányában eső hányadnak teljes fedezését, hanem a jövedelem megosztásánál méltányos tekin- 
tettel voltunk az autonóm szükségletekre, azok természetszerű növekedésere. 

A 2-dik pont alatt emiitett azt a kívánalmat, hogy azok a kiadások, a melyek nem az 1868 <; XXX. 
törvényczikk 5—10. §-aiban felsorolt közös magyar-horvát kiadásokat, a melyekhez Horvát-Szla- 
vonországok is hozzájárulni kötelesek, elvileg már mellékelt válasziratában jogosultnak ismerte a 
magyar országos bizottság. De nem fogadta el azt oly értelemben, hogy azért, mert valamely hivatal 
vagy közeg a közös magyar-horvát ügyeken kívül tisztán magyar ügyekkel is foglalkozik, a kiadások 
már közösöknek ne legyenek tekinthetők, vagy hogy közös természetű ügyek költségei azért ne 
tekintessenek közösöknek, mert a közös természetű ügyekre Horvát-Szlavonországok autonóm bud- 

f etjükben külön is fordítanak kiadásokat. Az 1868 : XXX. törvényczikk 5—10. §-aiban felsorolt 
özös magyar-horvát ügyek ellátására fordított kiadásokat tehát a mellékelt törvényjavaslat 7. §-a 
általában és elvileg közös magyar-horvát kiadásoknak jelölve meg, taxative sorolja fel azokat a 
kiadásokat, a melyek az eddig követett gyakorlattól eltérően jövőre nem lesznek közös kiadásoknak 
tekinthetők. Jelesül : a) Az ipari és kereskedelmi szakoktatás költségeit, melyek habár a kereskede- 
lemügyi tárcza körében fordulnak is elő, tanügyi természetűek s kizárólag magyar iskolákra fordít- 
tatnak, a mennyiben a horvát ipar- é^ kereskedelmi iskolákat Horvát-Szlavonországok önmaguk tart- 
iák fenn ; b) a földmivelésügyi tárcza mezőgazdasági statisztikai költségeit, miután ezekről Horvát- 
Szlavonországokra néz^e szinten az autonóm budget gondoskodik ; — megjegyzendő azonban, hogy az 



Digitized by VJ 



oogle 



i906: X. t ez. Pénzügyi egyezmény Horvát- Szlavonországokkcd. 127 

járván: egyrészről Magyarország országgyűlése, másrészt Horvát-Sziavon 
^s Daimátországok országgyűlése kőzött az 1868 : XXX. t.-czikk 70. §-ábaii 

országüs statisztikai hivatal költséeei e hivatal közös jellegénél fo^a ezentúl is egészben közösek 
maradnak, c) A nem közös jellegű beruházásokra fordítandó kölcsönök kamatai és törlesztési kiadásai, 
de csakis az 1904~tol kezdve felvett kölcsönöké s csakis a beruházásokra fordított kölcsönöké, úgy 
hogy a korábban felvett kölcsönöknek, valamint az ezentúl felveendő, de nem speciális magyar be- 
ruházásokra felvett kölcsönöknek eddi^ szokásos elszámolási módja továbbra is változatlan marad. 
Valamint a korábbi pénzügyi egyezmények megkötésénél, úgy ennél az alkalomnál is a legnehezebb 
.annak a kérdésnek tisztába hozatala volt, hogy mi tekintessék Horvát-Szlavonországok jövedelmének. 
Már, akkor, a midőn az 1868 : XXX. t.-cz, a jövedelmeket territoriális beíolyásuk szerint különítette 
el, több oly jövedelem volt ~ - és pedig a fogyasztási adóknál — a melynél a közszolgáltatás a 
Horvát- Szlavonorszá^ok területén lakó magyar állampolgárokat terhelte ugyan, territorialitcr azonban 
nem ott folyt be. Kisebbedett ez a territoriális eltolás, midőn a helyi fogyasztásnál beszedett ital- 
mérési és egyéb adók hozattak be, de határozottan fokozódott a legutóbbi években, midőn a helyi 
fogyasztásnál beszedett adók is termelési adók által lettek pótolva s ez által Horvát-Szlavonországök 
oly 'jövedelmektől estek el, a melyek korábban mint területükön befolyt állami bevételek megosztás 
tárgyát képezték. 

A koráboi pénzügyi egyezségek megkötésénél is felmerült kivánalmakkal, horvát részről most 
fokozottabb mertékben állottak elő s nemcsak egyes területileg el nem különíthető bevételek átalányo- 
zásának, hanem a fogyasztási adók átutalásának követelésével s a területi befolyás biztosítása végett 
4 fentebb, a i^dik pontban ismertetett egyéb követelésekkel léptek fel. Horvát-Szlavonországokra 
nézve többé-kevésbbé közömbös lehetett ugyan a jövedelmek mikénti befolyása és megosz^sa, mert 
.autonóm szükségleteik korábban átalányösszegben lettek megállapítva s ujabban is mindig feloldattak 
.az alól a kötelesség alól, hogy teherviselési képességök szerint járuljanak a közös költségekhez, a 
jbevételek megosztása mindig arra való tekintettel történt, hogv első sorban az autonóm kiadások 
nyerjenek fedezetet, mindazonáltal el kell ismernünk, hogy valódi tehei'visclé.^ök helyes feltüntetésére 
sniyt kell heljrezniök egyfelől azért, hogy a közös kiadásokhoz való hozzájárásuk ne tűnjék fel a 
valódinál is kisebb mértékben s másfelől azért, hogy a bevételek százalékos megosztása folytán az 
jiutonom kiadásokra fordítható százalék tényleges eredménye ne mutasson fel az adótörvények módo- 
sulása esetén a pénzügyi egyezmény tartama alatt a várt növekedés helyett visszaeséseket. Az állami 
{bevételeknek a területi befolyás szerinti merev elkülönítése, a melyen a korábbi pénzügyi egyezmé- 
nyeknél részint egyes bevételek kombinált számítása, réizint más bevételek átalányozása utján lehetett 
segíteni, a fogyasztási adótörvények ujabb módosítása folytán nem volt fentartható, mert nem a 
valódi teherviselésnek nyújtotta képét. Ha a területi alapon nefolyó jövedelmek arányában állapítottuk 
Tolna meg azt a kulcsot, a mely szerint Horvát-Szlavonországok a közös kiadásokat viselni kötelez- 
jtetnének, nem a valódi teherviselési képesség szerint történnék a kulcsnak megállapítása. 

Az 1868 : XXX. t.-cz.-nek abból a rendelkezéséből, hogy a közös kiadások fedezése a teherviselési 
képesség arányában történjék, önként következik, hogy nem a területen befolyó jövedelem, hanem a 
4erület lakosai által tényleg viselt teher képezheti csak a megosztás kulcsát. Ennek az alapnak kere- 
sésénél azonban nem fogadhattuk el a horvát országos bizottság javaslatait. Nem fogadhattuk el az 
«gyenes adókra nézve, mert ezeknél adótörvényeinkben a jövedelmeknek helyi eredete szerinti adó alá 
Tonása a lehető legtökéletesebb módon van biztosítva s úgy a kivetésnél, mint az elszámolásnál 
líeresztiil vive. Úgy, hogy ezeknél, nemkülönben a bélyeg, díjak és jogilletékeknél, valamint a 
4ohányjövedéknél és a sójövedelemnél az eddig is szokásos elkülönítés nemcsak a területi bevételt, 
hanem az illető területnek tényleges teherviselését is képviseli, úgy hogy ezekre nézve változtatásnak 
-szüksége egyáltalán nem forog fenn. De nem fogadhattuk el a fo^'asziási adókra nézve sem a java- 
solt átutalást, egyfelől, mert az igazolt lehet külön államok között, hanem politikai és forgalmi 
tekinteteknél fogva, de meg a kezelés nehézkessége és költségessége miatt sem engedhető meg 
ogyanannak az egységes államnak területén belől s másfelől, mert a péozü^yi egyezmény kiterjedhet 
^ tényleg befolyt jövedelmeknek mikénti megosztására, da nem terjednél ki az egyes bevételi forrá- 
sok mikénti kezelésére s í^ közjogi rendünk alapvető intézkedéseinek sérelme nélkül a közszolgál- 
tatások kezelésének kizárólag a közös országgyűlés hatáskörébe vágó megállapítását az egyezke- 
dések körébe ntm engedhettük. 

A teherviselési képesség keresésénél leghelyesebbnek véltük azokat az állami bevételeket alapul 
-venni, a melyek, a mint fentebb is említettük, a mellett hogy területileg biztosan elkülöníthetők. 
«gynttal a területen lakó magyar állampolgárok valódi megterheltetését is tüntetik ki. Ezek az egye- 
nes adók, a bélyeg- és jogilletékek, a dohány- és sójövedékből eredő bevételek. Alig tévedünk, ha 
•ezeket az egyenes és közvetett állami adók széles körére, a vagyoni, üzleti, forgalmi viszonyok egé- 
szére, a különböző vagyoni viszonyok között levő néprétegekre, sőt még a kényszerű és önkéntes 
«dózás eseteire is kiterjedő különböző közszolgáltatásokat olyanokul tekintjük, a melyek a tehervise- 
lési képességnek, ha nem is abszolút értelemben biztos kulcsát, de viszonyaink között egyedüli hatá- 
rozott alapra fektetett is.nérvét képezik. S azért ezt a kulcsot vettük alapul a törvény 2. §-ában a 
közös terhek megosztási arányszámának megállapításánál. E kérdés megoldása képezte első felada- 
tunkat. U^anezt a kulcsot véltfik leghelyesebben alapul venni a magyar korona országai azoknak a 
jövedelmeinek megosztásánál is, a melyek területileg el nem különíthetők, jelesül a fogyasztási adók- 
nál, a szállítási adónál, lottójövedéknél. mert minden biztosabb támpont hiján abból kellett kiindul- 
nunk, hogy ezek a jövedelmek is minden valószinüség szerint az általános teher\'iselési képesség 



Digitizedby VJl^'i^ 



gle 



128 i906 : X. t. ez. Pénzügyi egyezmény HorvátSzlavonország okkal. 

rendelt módon közös megállapodással uj pénzügyi egyezmény jött létre* 
Ezen egyezmény ö császári és apostoli királyi Felsége által is jóvá- 

ismérvei szerint oszlanak meg. Ennek az elvnek elfogadásával azt hisszük nemcsak biztosabb alapra 
fektettük azt a megoldandó második kérdést, hogy a befolyó jövedelmek miként számíttassanak 
Magyarország és másfelől Uorvát-Szlavonországok jövedelméül, hanem a folyton felújuló ellentéteknek 
is elejét vettük. 

Harmadik feladatunkat képezte annak a százaléknak megállapítása, a mely szerint Horyát-Szlavon- 
országok jövedelme egyfelől az autonóm s másfelől a közös kiadások között osztandó meg. Nem- 
zárkózhattunk el jelenleg sem attól a már első üzenetünkben kifejezett s eddig is követett méltá- 
nyossági szemponttól, hogy Horvát- Szlavonorszá^ok autonóm szükségletei csak akkor biztosíthatók, 
ha a jövedelmek nem vétetnek igénybe a közös kiadásokra oly mértékben, a mint erre Horvát-Szla- 
vonországok a teherviselési képesség arányában elvileg kötelezhetők lennének. S ezért az eddigr 
44%-ban állapítottuk meg a jövedelmeknek az autonóm kiadásokra fordítható összegét. Ennek a 
százaléknak megállapításánál azt hisszük elmentünk a méltányosságnak addig a határáig, a melynél 
Horvát-Szlavonországok reális autouom kiadásai s belügyeinek okszerű fokozatos fejlődése biztosított- 
nak tekinthető. Eddig a határig el kellett mennünk, mert Horvát-Szlavonországok közszolgáltatásai 
felett kizárólag a közös országgyűlés rendelkezvén, a pénzügyi egyezmény körében kellett az autonóm 
szükségletek fedezésének s a szükségletek természetszerű növekedésének eszközeit biztosítanunk. 
Viszont azonban ezekkel a méltányossági szempontokkal szemben azt is biztosítani kívántuk, hogv 
ha a területileg el nem különíthető s a teherviselési képesség arányában megosztandó jövedelmek 
többel növekednének, mint évi S^o-kal ; ez a többlet megosztás tárgyát ne képezze, hanem a mennyi- 
ben más, nagyobb esélyeknek kitett bevételi forrásoknál mutatkozó elmaradások helyrepótlására 
igénybe nem vetetik, ej^szében a közös kiadásokra fordíttassék. Ezt a határt kellett megállapítanunk 
azért, hogy akkor, midőn egy új eszmét a területileg meg nem osztható bevételeknek a területileg 
elkülönfthető bevételek aránvában való megosztását léptetjük életbe, a mint gondoskodunk az autonóm 
szükségletekről s ezek fejlődéséről, úgy viszont s méltányossági szempontok kielégítésén túl a közös 
kincstár bevételeit is biztosítsuk. 

A megkötendő egyezmény, melyet a mellékelt törvényjavaslatba foglaltunk, 1904. évi január 1-tőJ 
kezdve 10 év tartamára köttetnék. Az előző időből eredő követelések annak 1. §-a szerint kölcsönö- 
sen megszűntéknek nyilvánfttatnak ; a mit nemcsak az eddig is követett hasonló eljárás lesz indo- 
kolttá, hanem jefen esetben az a körülmény is igazol, hogy Horvát-Szlavonországok a fogyasztási 
adóreform folytán az utóbbi években jelentékeny bevételektől estek el úgy, hogy autonóm szükségle- 
teiket a koráSbi keretben sem voltak képesek fedezni, a közös állampénztárból pedig az eddig szoká- 
sos leszámolások szerint járó összegek keretén túl csak annyival részesültek nagyoob javadalmazás- 
ban, hogy az autonóm igazgatásnak körében tényleg felmerúlt hiányokat fedezhessék, 

Van szerencsénk az egyezményt magában foglaló törvényjavaslaton kívül a teherviselési kulcs 
kiszámításánál alapul vett táblázatot és az ezek alapján a megosztási százalék szerint szerkesztett 

Sróbaleszámolás tenezetét, továbbá chronologiai sorrendben a képviselőháznak és a főrendiháznak a 
izottság kiküldésére vonatkozó jegyzőköny\i kivonatait, a bizottság tárgyalásairól felvett jegyző- 
könyveket, melyekhez az üzenetek is csatolva vannak, vé^il azokat a zárszámadási kimutatásokat, a 
melyek a tárgyalásoknál alapul vétettek, szintén mellékelni. 

lí. A horvát-szlavón bizottság üzenete: A magyar országgyűlés tisztelt országos bizott- 
ságának. A Magyarország es Horvát-Szlavon- és Dalmátországok között 1889-ben létrejött pénz- 
ügyi egyezmény az 1897. év végével lejárván, a Magyarország valamint Horvát-Szlavon- és Dalmát- 
országok országgyűlése megválasztották a pénzügyi kérdések megvitatása czéljából bizottságaikat, a 
melyek — miután nézeteiket előbb, az edaigi tör\'énye^ gyakorlathoz képest írásbeli üzenetekben 
egymással közölték — közös tanácskozásra gyűltek egybe Budapesten 1901. évi május hó 3-án. 
Ezek a bizottságok első ülésükben albizottságot választottak az anyagnak a közös ülések számára 
való előkészítése czéljából. Ez az albizottság azonban munkálatát se te nem fejezhette, se nem tehe- 
tett jelentést a közös bizottságnak, mert úgy Magyarország, mint Horvát-Szlavon- és Dalmátországok 
országgyűlése időközben feloszlattatott. Horvát-Szlavon- es Dalraátországok országgyűlése az 1901, 
évi november hó l&-án kelt legfelső leirattal felhivatott, hogy válassza meg országos bizottságát a 
czélból, hogy a megújítandó pénzügyi egyezményre nézve a tárgyalások mielőbb befejeztessenek. Ezen 
legfelső felhívásnak eleget teendő megválasztotta Horvát-Szlavon- és Dalmátországok országgyűlése 



eleget teendő megválasztotta Horvát-Szlavon- és Dalmátországok 
az" 1901. évi decz. 18-án tartott XIV. és 1902. évi febr. 4-én tartott XXV. ülésében tízenöllagból 
álló bizottságát és miután Magyarország országgyűlése szintén megválasztotta a maga bizottságát, 
bekövetkezett annak lehetősége, hogy a tárgyalások kezdetüket vegyék. Ezen tárgyalások megkönnyí- 
tése s egyszerűsítése czéljából elhatározta Horvát-Szlavon- és Dalmátországok országgyűlésének 
országos bizottsága, hogy nézetét s javaslatait a megkötendő pénzügyi egyezmény tekintetében, ac 
eddigi gyakorlathoz képest, külön üzenetben fogja előadói. E tekintetben alulírt bizottság szigorúan 
az 18(58 : 1. (XXX.) t.«cz.-nek határozmányaihoz, nevezetesen ennek 11., 12. és 13. szakaszaihoz^ 
fogja magát tartani. 

Az idézett t.-cz. 11. szakasza szerint Horvát-Szlavon- és Dalmátországok adóképességök arányában 
kötelesek a közös költségekhez járulni, míg a 13. szakasz azt rendeli, hogy Horvát-Szlavonországok 
jövedelmeiből mindenekelőtt bizonyos összeg, mely az ország beligazgatásí költségeire időnkint egyez- 
ményileg megállapíttatik, vonassek le. Ez a két szakasz képezi azt a két főoszlopot, a melyen az. 
egyezmény egész épülete nyugszik. Az első biztosítja az összállamnak Horvát- és Szlavonországok 



Digitized by 



Google 



i906 : X, t ez. Pénzügyi egyezmény Horvát- Szlavonország okkal, 129 

hagyatva, megerősítve és szentesítve, mint Magyarország és Horvát-Szlavón 
és Dalmátországok közös alaptörvénye ezennel törvénybe igtattatik, mint; 
következik : 



hozzájárulását a közös költségekhez ; a másik a nevezett országok aatonom szükségleteinek fedezéséi 
biztosítja. E két elv szoros összefüggésben van egymással és bizonyos fokig kiegészíti egymást. Egy- 
részről áll Horvát- és Szlavonországoknak önmaguk által elismert kötelezettsége a közös költségekhez 
adóképességük arányában való hozzájárulásra ; másrészről áll Magyarországnak törvényesen kifejezett 
készsége arra, ho^ addig is, míg Horvát- és Szlavonországok oly helyzetbe jönnek, hogy e köte-. 
lezettséj^iknek beligazitásuk megbénítása nélkül eleget tehetnéoek, oeleegjezik a beligaz^atási költsé- 
gekre időnkint egyezményileg megállapítandó összegeknek Horvát- és Szlavonországok jövedelmeiből 
való előleges levonásába. Hogy ez a két elv keresztüli legyen vihető, meg kell mindenekelőtt állapí- 
tani ama kiadásokat, a melyek Magyarország koronája Összes országaira nézve közösek. Ez a feladat 
annál nagyobb fontosságit, mivel az 1868 : 1. (XXX.) t.-ez. 27. szakasza azt rendeli, hogy Horvát- 
és Szlavonországok jövedelmeik ama fölöslegével, a mely a hozzájárulási összeg fedezése után fen- 
maradna, szabadon rendelkezhetnek, mi által megoldást nyer az a kérdés is, vájjon a kiegyezési 
törvény 13. szakaszában kifejezett elv konkrét esetben alkalmazandó-e. 

Horvát- és Szlavonországok adóképcsségi aránya az ^868 : I. (XXX.) t.-€z. i% szakasza értelmé- 
ben ugyanazon hivatalos adatok szerint állapítandó meg, a melyeknek alapján a magyar korona 
országai és Ó Felsége többi orsrágai között megállapíttatott ; ez pedig az összes egyenes es közvetett 
adók egybevetésével történik. Ezen összes tiszta (13. szakasz) egyenes és közvetett adóknak és egyéb 
közjövedcimekiiek (16. szakasz) kvótaszerü százaléka a kiegyezési törvény 17. szakasza szerint a 
közös költségek fedezésére fordítandó ; mindaz, a mi feomarad. Horvát- és Szlavonországok szabad 
rendelkezése alá esik, a mint már fent említtetett, a kiegyezés 27. szakasza értelmében. Ezen törvé- 
nyes határozmányokat tartva szem előtt, alulirott országos bizottság azt tartja, hogy e!ső és legfőbb 
feladatát a Horvát- és Szlavonországok összes egyenes és közvetett adói és egyéb közjövcdelmei 
összegének megállapít.isa képezi. Ez annál szükségesebb, minél határozottabb nevezett országok abbeli 
kivánsága, hogy egyrészt kötelezettségeiknek a közönség irányában eleget tegyeoek, másrészt pedig 
az autonóm igazgatás számára szükséges eszközöket biztosítsák. X pénzügyi viszonyok rendezésére 
irányuló országos bizottsági tárgyalások főkép e körül a kérdés körül forognak, a mióta csak léteznek. 
E tekintetben a horvát-szlavón országos bízottság 1889-ben már megtette javaslatait, a melyek közül 
némelyek, a magyar bizottság által előzékenységgel megbírálva, törvényes alakot nyertek, mf? mások 
elintézetlen&l maradtak s az előbbi országgyűlés említett bizottsága által uj javaslatokkal lettek kiegé- 
szítve. A közjövedelmek között egész sora van az olyanoknak, a melyek a közös pénzügyi törvény- 
hozás alapján ezen országok nemzetét terhelik, de nem lesznek Horvát- és Szlavonorszagokban bc- 
lizetve, hanem ezen országok területén kívül. 

Az 18<% : i. (XXX,) t.-ez. -en alapuló pénzügyi közösség első éveiben ezek az esetek elvétve for- 
dultak elő s nem voltak annyira befolyással az ezen országok Összjövedelmére, a mint azonban az 
állam feladatai évről-évre növekedtek es a mint ennek következtében az idő folyamán nj jövedelmi 
források nyittattak, annyira megszaporodtak ezek a hiányok és oly mérveket öltöttek a legujabbi időben, 
hogy lehetetlenné teszik, hogy ezek az orszáfok eleget tegyenek kötelezettségeiknek a közös kor- 
mányra bizott állami közigazgatási ágak irányánan, valamint amazok is, a melyek az autonóm kor- 
mányra lettek bizva. Hogyha ezeo országok közjövedelmei nem leszoek azok területén befizetve, 
hanem Magyarország területén, akkor ez utóbbinak jövedelmeivé válnak és pedig nem közös jövedel- 
mekké, hanem Mag>arország saját jövedelmeivé és ha Magyarország közös Kiadások fedezésére hasz- 
nába is fel azokat, akkor az ezen orszás;ok jövedelmeivel közös kiadásokat fedezne, de nem az ezen 
országok számlájára, hanem a saját számlájára. Hogy akkor azután ezen országok az összesség irá- 
nyában kötelezettségeiknek megfelelni nem képesek, ez természetes és ép oly természetes az is, hogy 
a közös hozzájárulást meghaladó összegek rem lehetnek elegendők az autonóm szükségletek fedezésére. 
Horvát- és Szlavonországok eme jövedelmeinek némelyikét, a melyek egészben egy részben ezen 
országok területén kivül lesznek befizetve, az 1889. évi országos bizottságok az ezen országok jöve- 
delmei közé sorolták, az egyedül indokolt azon elvből kiindulva, hogy az ilynemű jövedelmek azon 
terület javára fordítandók, a melynek népét terhelik ; ide tartozik : a nyereményadó, a biztosítótársu- 
latok bélyegílletékéböl származó jövedelem, a vasúti és hajózási vállalatok bél} egillelékei és a szállí- 
tási adó. Az alulirott országos bizottság reményli, hogy a magyar országgyűlés igen t. országos 
bizottsága, e'.ődéoek nyomán haladva, magáévá fogja tenni az általa elfogadott s az 1889. évi decz. 
hó 10-én kelt törvény Taz 1889 : XL. t.-ez ) 6. szakaszában törvényesített elvet és ezáltal eleget fog 
tenni nemcsak az igazságosság követelményének, hanem az 1868-iki állami alaptörvény szollemének 
és értelmének is. Ebben a reményben sorolta fel már az előbbi országgyűlés országos bizottsága a^ 
1899. évi november hó 11-én kelt üzenetében ama közjövedelmeket, a melyeket a jelzett irányban 
törvény által rendezni kell. Alulirott országos bizottság kötelességének ismeri a magyar orszáí^os 
bizottság figyelmét újból ezekre az esetekre irányítani ; énben az irányban nézetét röviden és nyiltan 
kifejteni s ejtegetéseihez összhangzó javaslatokat fűzni. 

Már 1889-ben érintette az országos bizottság a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egy- 
letek tisztviselői keresetadójának kérdését. Itt az történik, hogy azok a vállalatok, a melyek székhelye 
Magyarországon van, a Horvát- és Szlavonorszagokban szolgáló tisztviselők adóját is valamely ma- 
gyarországi állampénztárba fizetik be s ez annál könnyebben történhetik, minél nehezebb e tekintetben 

Magyar Törvénytár. 1906. 9 

Digitized by VjOOQIC 



130 d906 : X, t ez. Pénzügyi egyezmény Horvát- Szlavonor szag okkal. 

1. §. Mindazok a követelések, illetőleg tartozások, melyek egyfelől 
Magyarország részéről Horvát- Szlavonországok irányában, másfelől Horvát- 

az egyéni ellenőrzés. Miért is alatirolt bizottság nézete szerint legczélszprübb volna elrendelni, hogy 
ezek az adók, a mcnnjíbi'n az e/en országok területén kf^öl eső valamely pénztárba leltek bf fizetve, 
minden évben a le>zámolás alkalmával ezen országok javára átszámíu ássanak és hojry ez egy külön 
tétel alatt évenként kimatatta sék. U^aniiy módon érintette már az 1889-iki országos bizottság azon 
vállalkozók és válMatok, pénz- és butosfi^-társulatok megadóztatásának kérdését, a mel}ek központi 
vezetésűkkel Ma$ryarországon laknak, vállalataik, fióküzleteik, raktáraik és ügynökségeik azonban 
Horvát- és Szlavonorszáxokban vannak s javaslatba ho/.ta, hogy az ilyen vállalatok és társulatok 
adója, a mennyiben Horvát- és Sziavonországokban működnek, ezen országok számára biztusítta^sék. 
Erre a tiszielt 'magyar országos bizottság a h"r\át-szlavon bizottság fi«:yelmét az e tekintetben feun- 
álló törvényei szab&l>okra irányította, a mehekkel ezek az ügyek rendezve vannak. De azaltai, hogy 
ezek az ügyek törvénynyel rendezve vannak, 'ezen országok kívánságának nincs elé^ téve és nincs 
elhárítva az a kár, a melyet Horvát- és Szia von országok az ilyeténképen rendezett viszonyok folytán 
szenvednek. A biztosító társulatok ügynöksé.'einek sokasága nem fizet adót ezen országoknak ; az 
erdei és vasútépítési vállalatok itten nincsenek megadóztatva, az ezen országokban levő nagy 
közlekedési vállalatok által fizetett adóból pedig ezen országoknak semmiféle rész sem szá- 
míttatik. Mindezek oly közjövedelmek, a melyek az ezen orszáiidk jövedelmei sorába volnának 
beillesztendők ; s a midőn ez nem történik, ebből rájuk nézve jelentékeny kár származik. Hogy ez a 
kár eihárjttissék, legczélszerübb volna alulírott regnikoláris bizottság nézete szerint, hogy itt is a 
leszámolás alkalmával e/ek az adók Horvát- és Szlavonországok javára átszámíttas^anak. A Horvát- 
és Szlavonországok jövedelmeire, nevezetesen az állami erdőkből származó jövedelmekre vonatkozó 
ügyletek lárgyában a közös közegek által kötött szerződés utáni illetékek rendesen nem lesznek ezen 
országokban befizetve, ^em ezen országoknak beszámítva. Miért is alulírott regnikoláris bizottság azt 
tartja, bojr^ elvileg el kellene rendelni, hogy zz ilyen illetékek Horvát- és Sziavonországokban legye- 
nek kiszabva s befizetve ; és hogy ha bárminő oknál fogva mégis ez országok területén kívül fizettet- 
nének be, a leszámolás alkalmával ezen országok javára átszámíttassanak. 

A vasúti bélyegilleték és szállítási adóból származó jövedelem 295,454 frt 54 kr-nyi átalányösszeg- 
ben lesz a leszámolásba beállítva, a mely összegnek 440/o-a tehát 13(1.000 forint fordíttaiik Horvdt- 
és Szlavonországok belszökségletcinek fedezésére. Habár alulírott regnikoláris bízottság minden átalá- 
nyozást eUbŐt ellenez, méltányolja mégis amaz indokokat, a melyek 188^)-ben a regnikoláris bizott- 
ságokat rábírták arra, hoiíy a jövedelem ezen nemére nézve átalányösszegben állapodlak meg. A mint- 
hogy azonban ez az átalányösszeg 1889-ben az elmúlt évtized tényleges jövedelmei alapján lett meg- 
állapítva, ugyanazonképen javasolja alulirt regnikoláris bizottság, hogy ez az átalányösszeg a most 
lefolyt évtized jövedelmei alapján újból kiszámíttassák, mert az újonnan megépített vasutvonalak s 
változott közlekedési viszonyok ezen jövedelem összeget is kétségkívül jelentétenyen befolyásolták. 

Az osztály sorsi áték behozatalával az eddigi számsorsjáték megszűnt s ezáltal megszűnt az utóbbiból 
származott jövedelem is. Magyarországon ezt a hiáu,\t az osztálysors'átékból származó jövedelem pó- 
tolja ; Horvát- és Sziavonországokban ellenben, a hol az osztálysorsjáték sorsjegyeinek szintén jelen- 
tékeny keletje van, az eltörölt számsorsjáték helyébe semminemű jövedelem sem lépett. Alulírott 
regnikoláris bizottság véleménye szerint meirfelelne a méltányosságnak, hogy az osztály soi^s«áték jöve- 
delmében ezek az országok is részesüljenek. A mi ezen jövedelemből Horvát- és Szlavonországokat 
megilleti, ezt ki lehetne számítani többféle módon, a mely módozatok közül alulírott bizottság a szá- 
zalékszámítást tartja legczélszerűbbnek. 

Mindezen ebetekben oly jövedelmekkel találkozunk, a melyeknek közös ismérve az, hogy azok 
Horvát- és Szlavonországok jövedelmeit képezik, a melyek nagyon is gyakran ezen országok tt*rületén 
kívfil lesznek befizetve és ho^y ezen országoknak nem lesznek beszámitva. Mindezen már azelőtt is 
fennállott kérdésekhez hozzájárult azonban az előbbi pénzügyi egyezmény lejárta után egy uj, de 
teljesen egyenlő kérdés, t. i. a fogyasztási adók kérdése. Hogyha a fogyasztási adók a termelés 
heyén, illetve akkor fizettetnek, a midőn a termék a forgalomba lép, akkorábból csak az következik, 
hogy ezek az adók a fog>a>ztá!>i teriilet javára véie>senek számításba is. Gz azonban eddigelé sem 
történt az l)s82. évi XVlií. r-cz.-el behozott ásványolaj-fogyasztási adóra nézve, a melyek Magyar- 
országból behozattak ; a midőn pedig a fogyasztási adó törvényekkel az ujabbi időben megállapíita- 
tott, hogy a sor és emukor utáni fogyasztási adó is a termelés helyén fizettessék, a midőn ez az 
elv a fogya ziási tárgyak azon mennyiségeire is kiterjeszietett, a melyek Ausztriából és tíoszuia és 
Herczegovinából hozatnak be, általános törvényes elv erejére emeltetett. A midőn így a közvetett 
adók legfontosabb ágainak egyike egés/en uj alapra fektetteiett, alulírott regnikoláris bizottság azt 
tartja, liogy uj leszámolási módot is kell megállapítani ezekre az adókra nézve. Már ezelőtt is nagy 
kárt szenvedtek ezen országok ennek következtében ; mert ha összehasonlítjuk ezen országoknak kü- 
lönböző jövede'meit az 18^9 — 1898. években, arra az eredményre jutunk, hogy a fogyasztási adókból 
származó jövedelmek semmiféle arányban sem állanak az ezen országok többi jövedelmeivel. 

Az egyenes adóknak a kvóta kiszámításánál számba jövő összege kilesz a magyar korona összes 
országaiban összesen 799.191,336 forintot. Horvát- és Sziavonországokban pedig 10.857 ,9ti3 friot, 
tehát 8'^6%-ot. A dohányjövedék összesen 460.711,332 frtol hozott, Horvát- és Sziavonországokban 
pedig 38.275.810 frtot, a mi 8 3%-ot képvisel. Az összes többi közvetett adók a dohányt és fogyasz- 
tási adókat kivéve, összesen 537.825,786 frtot tesznek ki, Horvát- és Sziavonországokban ledig 
42.906,536 frtot, tehát ismét 8'14%-át az összjövedelemnek. A fogyasztási adók ellenen a magyar 



Digitizedby. V3l^?i^ 



gle 



i906 : X, t ez. Pénzügyi egyezmény Hotvát-Szlavonor szag okkal, 131 

Szlavonországok részéről Magyarország irányában a múltra nézve, az 
1903. ével is beleértve, az 1903. évi deczember utolsó napjáig' bármi 

korona összes országaiban kitesznek 466.41 13"8 frtot, Horvát- és Szlavonországokban 10.907,3^8 frtot, 
^«z^ pedig csak 2-34%. Az első tekintetre nyilvánvaló ezen jövedelmek aránytalansága. A jövedelmek 
összes nemei meghaladják a 8%-ot, csupán csak a fogyasztási adók jövedelme alig nag;yobb S'^/o-náL 
Ezen aránytalanságnak okát nem szabad az ország fejletlen gazdasági, nevezetesen ipari viszonyaiban 
keresni, mert ezen körülménynek egyenlő módon kellene beiolyásolnia a dohányjövedéket is, Mint 
fogyasztási tárgy, a dohány ngyanolv természetű, mint a többi tái^yai a fogyasztási adóknak és 
mégis óriási különbség van a 8 es a 'i% közt. Világos, hogy ezen aránytalanság oka csak's a 
fogyasztási adótörvények rendszerében és végreliajtásában, nevezetesen az ismételten kiemelt azon 
körülményben feks/ik, hogy a 11 orv ;it- Szlavonországokban fogyasztott tárgyak utáni adók Ma^ar- 
országban, Ausztriában, Bosznia és Herczeguvinában fizettetnek. A kár peclig, a melyet Horvát- és 
Szlavonországok ennek következtében szenvednek, napról napra nagyobb lesz ; a fogyasztási adók, 
melyek 189t>-baa 2.481,553 frtot lettek ki, 190i»-ban 1.60o,6(.3 frlra, tehát teljes 875,930 frtlal ha- 
nyatlottak. Alulírott regnikoláris bizottságnak annál határozottabban kell követelnie, hogy nemcsak a 
fogyasztási adók, hanem a fentemlíteti aaók is, a melyek természetüknél fogva Horvát és Szlavon- 
országok jövedelmét képezik, ezen jövedelmek sorába fel is vétessenek, minél határozottabb ezen 
országok kívánsága, hogy kötelezettségeiknek az összesség irányában megfeleljenek. Világos pedig, 
hogy ez nemcsak bocry lehetséges volna, hanem hogy elegendő 'összeg maradna is fenn az autonóm 
szükségletek fedezésére, hogyha Horvát- és Szlavonországok fogyasztási adójövedelme ugyanoly 
arányban állana az állam jövedelmével, mint a minőben az össze:} többi jövedelmi nemek tényleg 
állanak. 

A legnikolárís bizottságok egyetértő működésével rendezve lett 1889-ben a dohányjövedék kiadásai- 
nak leszámolása. A H(»rvái-Szlavon- és Dalmátorszá^ok bizottsága arra törekedett, iiogy az Ansztiiá- 
nak vagy Bosznia és Herczegovinának szánt dohányra fordított kiadások, \alamint az összes előlegek 
is, a melyek a dohánytei melőknek adatnak, a számításból a bevételeknél is és a kiadásoknál is ki- 
hagyassanak. A horvát sziavon regnikoláris bizottságnak ez a törekvése, a mi az Ausztriába, valamint 
Bosznia és Herezegovinába eladott dohányleveleket illeti, eredményre is vezetett ; a dohánytermelőknek 
adott előlegek ell<nben a vonatkozó törvényes rendelkezésből (az 1889 évi decz. hó lO-en kelt tör- 
vény, illetve az 1889. évi XL. t.-cz. 6. szakaszánaK ^; pontja) kihagyaitak. Az ujabb időben azonban 
a közös pénziigyminislerium is. valamint a számvevőszék is hozz:ijárultak az ezen országok regniko- 
láris bizottságának eredeti felfogásához, kihagyván a leszámolásból az előlegeket is. a melyek a 
dohánytermelőknek adatlak. A midőn ezen repikoláris bizottság azt kívánja, hogy az 1889. évi 
egyezmény említett rendelkezése e tekintetben kiegészíttessék, nem kíván semmi ujat, csak azt, hogy 
torvénybe iktatiassék a jövőre nézve az, a mit a gyakorlat már elfogadott. 

A közös be\éielek között hiányzik, az alulírott bizottság nézete szerint egy jövedelem, a mely két- 
ségkívül közös jövedelmet képez, s ez postatakarékpénztárból származó jövedelem. Hogyha a posta, 
távírda és távbeszélő jövedelmei közös természetűek, megfoghatatlan az ok, miért nem volna ugyaiiilv 
termé^izetii a postatakarékpénztár is. a mely működését ép úgy kiterjeszti Horvát- és Szlavonországok 
teniletére, mint Magyarországéra. És hogyha a regn'kofaris bizottságok egyetértő munkálkodásának 
sikeriU a Hoivát- és Szlavonországok összes közj övedéi meinek leszámolását rendbe hozni, ugyanily 
fontosságú feladata lesz a közös kiadások kérdésének igazságos megoldása is. A horvát-szlavón re- 
gnikoláris bízottság kifejezést adoti már 1889-ben egynémely kívánságának a közös kiadások leszá- 
molása tekintetében, az előbbi országgyűlés bizottsága pedig kiegészítette és részletesen indokolta 
ezeket a javaslatokat : és most a mi feladatunkat képezi, hogy az()kat a magyar országgyűlés igen 
tiszteli bizottságával szemben újból előadjuk. iNehézségekbe ütközik különösen a közös igazgatás ama 
közegei költségeinek elszámolása, a mely közegek a magyar korona összes országüira nézve közös és 
egyben oly ügyeket végeznek, a mel>ek nem közösek. Hogyha eme közegek öss/es kölisé.'ei Horvát- 
és Szlavonországokkal szemben felszámíttatnak, a mint ez jelenleg történik, út:y a nevezeit országok 
hozzájárulási kötelezettségének képe homál^^ossá válik, sőt nyilvánvaló igazságtaianság köveitetik el 
velük szemben, midőn ísry nem közös kiadásokkal terheltetnek. A leszámolás ezen hiányossága a 
legczélszerübben oly módon vohia alulírott bízotiság nézete szerint eltávolítható, hogy a vonatkozó- 
kiadások azzal az összegeiéi íllesziessenek be a leszámolásba, a melyet aranyszámítással nyerünk ai 
összkiadások és azon költségek alapján, a melyek Magyarország és Horvát- Szlavonorszái:ok között 
leszámollalnak. De az dgyes mini.>teriumok számadásiéiban is vannak tételek, a melyek ezen orszá- 
gokkal szemben felszámíitatnak, pedi$: természetüknél fogva nem volna szabad azokat terhelniök. 

Magyarországban fekvő állami javak jövedelme nem közös jövedelem, hanem Magyarország külön 
jövedelme, miért is a külön magyar államjavak körüii egész kiadás csakis Ma&ryarország terhére 
volna elszámolandó ; mert igazán következetlenség, hogy a kiadás közös legyen, holott a jövedelmek 
nem közösek. De vannak némely külön magyar államjavak körüli kiadások, a melyek Horvát- és 
Szlavonországok nak felszámítialnak mint közös kiadások. Ide tartoznak : A kincstári ügyészségek és 
az állami jószájfígazgaió.^ág és ezek számvivőosztályaí, a melyek kizárólag külön magyar állam avakat 
szolgálunk; ide kell továbbá sorolni az 1883 :\LI t.-cz. alapján felvett 6.764,81)0 frtnyi lelzá oy- 
kolCKÖnnek, valaminl az állami javak eladásának előmozdítására felvett záloglevél kölesönnek kamatait 
s tőketörlesztéseit is, a mely kölcsönök kizárólag a Magyarországban fekvő államjavak eladásának 
előmozdítására vétettek fel. Ugyanez áll az alsóbb bánvaiskolákra nézve is. Ezek az iskolák bánya- 
maukások nevelésére, tehát közvetlenül a bányák érdekében szervezteitek. Hogyha pedig a bányák 

Digitized by \JkjKJWlSL 



132 i906 : X, t ez. Pénzügyi egyezmény Horvát' Szlavonországokkal, 

czimen fennállottak, kölcsönösen kiegyenlítetteknek tekintendők ; úgy, hogy 
az 1904 január 1-ét megelőzött időből Magyarország és Horvát-Szlavon- 

nem közösek, sem nem tekintetik azok jövedelme közösnek, akkor az ezen bányákat természetszerűen 
terhelendő kiadás sem volna közös ^anánt elszámolandó. Uis ezen országos bizottság eddigi fejtege- 
téseiben a pénzügyministerium elszámolásának csak egyes niányaira irányította a tisztelt magyar 
országos bizottság figyelmét, addig a róldmivelésügyi ministeriam költségeinek elszámolására nézve 
azt tartja, hogy azt általános és alapos revíziónak kellene alávetni. Az autonóm kormányra bizott. 
földmivelésügyi teendők a Horvát- és Szlavonországok önkormányzati körén belül beható istápolásban 
részesülnek s ezen országok autonóm költségvetése ez országok erejéhez képest igen jelentékeny 
összegekkel gondoskodik évről-évre a gazdaság előmozdításáról. Az országos st tisztikai hivatal tevé- 
kenységének legjelentékenyebb részét a mezőgazdasági statisztikának szenteli ; a talajjavítás érdekében 
külön, számos tagból álló kullnrmérnöki személyzet van alkalmazva ; a lokális vfzmentesítéseket az 
érdekeltek eszközlik az országos költségvetés jelentékeny pénzbeli támogatásával ; geológiai irányban 
az aatonom közegek behatóan vizsgálják a földet, $ kártékony rovarok ellen pedig az országos kor- 
mány autonóm hatáskörben tesz intézkedéseket. A közös kormány közegei számára nem nyilik még 
alkalom sem, hogy ezekben az ügyekben Horvát- és Szlavonorszá&rokban valami tevékenységet kifejt- 
senek és sohasem történt még, hogy a közös kormány a fóldmivelésügynek Horvát- és Szlavonorszá- 
gokban való előmozdításáról gondoskodott volna. A földmivelésügy igazgatása és előmozdítása körüli 
gondoskodás az ezen országok országgyűlésének s autonóm kormányán^ feladatát képt>zi ; miért is 
alulírott bizottság nézete szerint a íöldm ívelésre vonatkozó összes kiadások a leszámolásból kíhagyan- 
dók lennének. Csupán csak az állami erdők igazgatása, a folyammérnöki hivatalok és vízénítkezésok 
közös természet&ek. Minthogy -ózonban az állami erdők körüli kiadások azoknak jövedelméből fedez- 
tetnek, e szerint csak folyammérnöki hivatalok és vízépítkezések tételei maradnak fenn közös elszá- 
molásra és csakis ezek tekinthetők közös kiadásoknak. Alulírott országos bízottság erős meggyőző- 
déssel, hogy Horvát- és Szlavonországok a közösség irányában való kötelezettségeiknek is megfelel- 
hetnének és autonóm igazgatásukba is elegendő összeget fordíthatnának, ha nevezett országok 
jövedelmei és a közös költségek az előadott javaslatok szerint számoltatnának el. Ellenkező esetben 
sohasem lesznek ezek az országok abban a helyzetben, hogy kötelezettségeiknek megfeleljenek, vagy 
nem fognak azoknak, mint eddig, a közösség irányában megfelelhetni, vagy nem lesznek képesek 
elegendő eszközzel ellátni az autonóm igazgatást. Évről-évre uj közjövedelmí forrásokat nyit magának 
az állam folyton növekvő feladatainak megfelelően. Hogyha azonban a törvényhozás olyképen intézke-' 
dik, hogy ezen országok eme jövedelmekben semm í féleképen sem részesednek, akkor olyasmivel ter- 
heltetnek, a mi nem lesz jövedelműi beszámítva nékik, hanem Magyarországnak. Az a kérdés azután 
hogy mire használtatnak fel ezek a bevételek, vájjon közös vagy autonóm kiadások fedeztetnek-e velük, 
vagy pedig megosztatnak s részben autonóm, részben pedig közös kiadások fedezésére fordíttatnak, aláren- 
delt jdentőséggel bír, csak mindenkor Horvát- és Szlavonországok számlájára legyenek felhasználva, nem 
pedig Magyarorszáfz: számlájára. Alulírott országos bizotisás hiszi, hogy felfogása teljes összhanjrban. 
áll az 1868 : I. (XXX.) t.-cz. határozmányaival, mert a 16. és 17. szakaszok kifejezetten rendelik, 
hogy Horvát- és Szlavonországok összes egyenes és közveteti adóínak és egyéb közjövedelmeinek 
bizonyos százaléka autonóm, illetve közös kiadások fedezésére fordítandó, további megkülönböztetés 
nélkül, hol lesznek ezek a jövedelmek befizetve ; a törvény szerint tehát nem a fizetés helye a döntő, 
hanem a jövedelem jogi természete íegyenes közvetett aadóinaki 16. §. ; « Horvát-Szlavón országok*) 
összes bevételeinek . . . 17. §.), a 2/. szakasznak pedig, a mely szerint ezek az országok a hozzá- 
járulási összeg fedezése után fenmaradó fölösleggel szabadon rendelkeznek, nem volna ellenkező fel- 
fogás mellett igazi tartalma. 

Ha alulírott országos bizottság reményli is, hogy a fönt előadott javaslatainak elfogadásával meg 
fognak Horvát- és Szlavonországok felelhetni kötelezettségeiknek úgy a közösséggel, mint az autonóm 
igazgatással szemben, mégsem hagyhatja el a kiegyezési törvény már említett alapelveinek másodikát, 
a mely szerint Horvát- és Szlavonországok jövedelmeiből mindenek előtt egy bizonyos összeg az ezen 
országok önkormányzati költségeire levonandó. A kiegyezési törvény 13. szakaszál)an kifejezeti ezen 
elvet azon alapelvek egyikének tekintve, a melyeken az ezen országoknak Magyarországhoz való pénz> 
ügyi viszonya nyugszik, kettőt találunk btmne : szükséges következménye az mindenek előtt az ezen 
országok államjogí helyzetének s ama szoros kapocsnak, a mely Horvát- és Szlavonországokat a ki-, 
egyezési törvény 1 — 3. szakaszainak határain túl elválaszthatatlanul Magyarországhoz fűzi ; másodszor 
a méltányosság postulatuma ez az elv, mert, hogyha ezek az országok jövedelmeiket illetőleg, sem 
önállóan nem intézkedhetnek, sem azokkal önállóan nem rendelkezhetnek, kell, hogy annál az állam-, 
nál, a mely ezen jövedelmekkel rendelkezik, keressék és megtalálják a garancziát arra nézve, hogy a 
saját szükségleteiket is fedezhetni fogják. Ennéifo^a a közjövedelmek ama százalékának meghatáro- 
zására nézve, a mely a jövőben az autonóm költségek fedezésére fog szolgálni, csakis az ezen igaz- 
gatás kimutatott szükséglete szolgálhat mértékül és pedig annál tökéletesebb mértékül, minél nagyobb 
a valószínűség, hogy Horvát- és Szlavonországok kötelezettségeiknek a közösséggel szemben meg 
fognak felelni. Ez pedig csak akkor lesz tartósan lehetséges, hogy ha az ország gazdasági viszonyai 
abnan a figyelemben fognak részesíttetni, a melyeket annak természetszerű körülményei igényelnek. 
Horvát- és Szlavonországok az anyagi érdekeik gondozását a kiegyezéssel a közös kormányra nizták, 
abban a feltevésben, hogy azok ugyanoly gondozásban fognak részesíttetni, mint Magyarország érdekei. 
Jellemző azonban e részoen az a jelenség, hogy ezen országok adóképessége a lefolyt évtizedben nem 
növekedett abban az arányban, a melynen az Magyarorsrágon növekedett, a mi világos számszerű 



Digitizedby VJ^'^cJ 



gle 



i906: X, t. ez. Pénzügyi egyezmény Horvát- Szlavonország okkal. 133 

országok közi semmi néven nevezendő követelés, illetőleg tartozás nem 
létezik. 

kifrjezést nyer a közös költségekhez való hozzájárulási arány csökkenésében. Ennek a jelenségnek az 
okát alaliroit országos bízottság csakis az ország anyagi érdekeinek nagyon gyenge gondozásában 
találhatja. 

A vasúti hálózat Magyarországon az ujabbi időben, a közös államadóssági kiadások óriási emelke- 
désével u«ryan, jelentékenyen fejlesztetett ; nem történt ez így Horvát- és Szlavonországokban. A felső 
határőrvidék terjedelmes erdőkkel benőtt egész lernletének, valamint a forgalom és kereskedelemből 
való megélésre utalt tengerparti vidékek területének még egyáltalán nincs, vagy csak elégtelen mérv- 
ben van vasúti összeköttetése, de a Horvát- és Szlavonországok területén fekvő kikötők is kapcsolat 
és összeköttetés nélkül állanak a belfölddel. Ezek a vidékek nincsenek ugyan a természettől termé- 
kenységgel s gazdagsággal megáldva, de azért nyitva állanak tengerükkel a távoli országoknak s be 
vannak népesítve szellemi tehetségekben kiváló és erős testalkatú lakossággal, a naely messze földön 
hires munkás erényeiről. Ez a nép, a mely arra van utalva, hocy munkából, ipar- forgalom- és 
kereskedelemből éljen, nem találja meg otthonában létezésének előfeltételeit, s ezért kényszerítve van 
arra, hogy a tengerentúli országokba vándoroljon. Ez a kivándorlás mindinkább nagyoob mérveket 
ölt, olyannyira, hogy terjedelmes vidékek csaknem teljesen meg vannak már fosztva a munkaerőtől. 
csakis azon okból, mert a népnek ótihon nincs keresete. A forgjalom, ipar, kereskedelem pedig kez- 
detet sem veheti oly vidékeken, a melyeknek éppen semmi vasúti összeköttetésük nincs. 

Ezen országok autonóm kormányát a gazdaság előmozdítására irányuló törekvésében nagyon gátolja 
a termékeny Száva-vidéken az a körülmény, hogy a Száva folyó mindeddig nincs szabályozva s da- 

fályaival áradásokat okoz, a melyek folytán az ezen vidékek lakossága évről-évre megbecsülhetetlen 
ári szenved. A beruházások a közös igazgatás összes ágaiban mint közös kiadások számoltatnak el. 
Horvát- és Szlavonországoktól pedig követeltetik a kvóta összege, akár Magyarországon történt a 
beruházás, akár Horvát- és Szlavonországokban. Alulírott országos bizottság látván, hogy ezeknek az 
országoknak leszámolás utján beruházások czímén évenkint aránylag több lesz felszámítva, mint a 
mennyi itten tényleg beruháztaiik, azt tartja, hogy czélszerü volna a kiadások ezen nemének elszá- 
molására nézve egy külön eljárásban megállapodni, olvkép, hogy Horvát és Szlavonországok csak 
annyival lerheítessenek beruházások czímén, a mennyi hasznuk ebbŐl tényleg volt. Fentartván ma- 
gunknak e tekintetben nézeteinket a szóbeli tárgyalások alkalmával közelebbről kifejteni s javaslatain- 
kat előadni, itten csak azt a lényt konstatáljuk, hogy ezen országok hozzájárulási képessége Magyar- 
országgal szemben csökkent és hogy minden javaslatnak, a mely a beruházások jövőbeni elszámolár 
sara nézve tétetnék, a/, adóképesség eme csökkenésének szempontjából kell kiindulnia. Ezzel nyíltan 
és őszintén előadtuk nézeteinket s megtettük javaslatainkat a megújítandó pénzügyi egyezmény tekin- 
tetében. Ha mindezen javaslatokat egybefoglalja, nem fogja tőlünk a magyar országgywés igen tiszteit 
bizottsága annak elismerését megtagadni, hogy szigorúan a kiegyezési törvény betűje- és értelméhez 
ragaszkodva arra törekszenek, hogy Horvát- és Szlavonországok pénzüsyi kérdései a törvény és 
igazság szerint megoldassanak. -- Kelt Zágrábban, 1902. évi április 18-án. Horvát- Sziavon- és 
Dalmátországok országgyűlésének országos bizottsága. Francisci Henrik s. k. elnök, dr, Egers- 
dorfer Sándor s. k. előadó. 

líl. A magyar országos bizottság válaszizenete : Az igen tisztelt horvát-szlavón országos 
bizottság azon na^becsu üzenetében, melyet 1902 ápr. 18-án a magyar országos bizottsághoz intézDÍ 
iszíveskedett, szükségesnek vélte, mielőtt kívánságát részletezné, álulánosságban hangsúlyozni, hogy 
említett üzenetében szigorúan az 1868 : XXX. t.-cz.-nek határozmányaihoz, nevezetesen ennek 11. éis 
13. szakaszaihoz tartotta magát, mivel szerinte ez a két szakasz «képezi azt a két főoszlo[>ot, a me- 
lyen az egyezmény egész épülete nyueszik.)» Magától értetik, hogy a magyar országos bizottság is 
szigorúan a törvény alapjához ragaszkodik és így annak említett szakaszaihoz is, a míg azok érvénv- 
ben állnak. Mindazáltal a magyar országos bizottság nem teheti, hogy rá ne mutasson azon kolöno- 
ségre, mely a 11. és a 13-dik szakasz között fennáll. Elvi jelentőséggel tulajdonkép csak a 11. sza- 
kasz bír, a mennyiben ott Horvát-Szlavon- és Dalmátországok minden megszorítás é<« feltétel nélkül 
aelismerik, hogy azon költségekhez, melyeket egyfelől a magyar korona országai és ö Felsége többi 
országai közt közöseknek ismert, másfelől maguk a magyar korona összes országai közt közöseknek 

1 'elölt ügyek igényelnek, adóképességük arányában volnának kötelesek járuini.» A következő 12. sza- 
kasz aztán szinten minden megszorítás nélkül megállapítja, hogy a 11. szakaszban említett adóképes- 
ségi arány ugyanazon hivatalos adatok szerint állapítandó me^, a melyeknek alapján a magyar ko- 
rona országainak a közös ügyek költségeihez való hozzájárulási aránya ö Felsége többi országaival 
szemben meghatároztatott. Ezen két szakasz tarulmazza a szabályt, míg a 13. szakasz azt a kivételt 
foglalja magában, a mely bizonyos időre a megelőző 11. és Íz. szakasz teljes terjedelmében valá 
alkalmazását korlátozza, a Uiennyiben kimondja, hogy Horvát- és Szlavonországok jövedelmeiből neni 
fedeztetik míndennekelőtt azon összeg, ■ mely a 12. szakasz értebnében ezen országokat a közösQgyí 
kiadásokhoz való hozzájárulás czímén terhelné, hanem épen megfordítva, mindenekelőtt bizonyos összeg 
vonatik le, mely ez országok beligazgatásí költségeire időnkint egyezméuyileg megállapíttatik. Míg tehát a 
11. és 12. szakaszban foglalt elvek sem időhöz nincsenek kötve, sem semmiféle meg-megujuló egyezményt 
nem igényelnek, addig a 13-ik szakasz érvénye bizonyos időtartamhoz van kötve, mely érvény magától meg- 
szűnik, ha annak megiíjítása a két fél közti egyezmény utján nem sikerülne. Ennélfogva a magyar országos 
bizottság csak félig és csak feltételesen teneti magáévá a tisztelt horvát-szlavón bízottság üzenetében 
íoorlalt azon kimondást: «a 11. szakasz biztosítja az összállamnak Horvát- és Szlavonországok hozzá- 



Digitized by 



Google 



134 Ű906 : X, t ez. Pénzügyi egyezmény Horvát- Szlavonország okkal. 

2. §. Az 1868 : XXX. t.-czikk 11. §-ában Horvát-Szlavon és Dalmát- 
országok részéről elismert azon elv szerÍDt, hogy ezen országok azon 

. — . — I ■ 

járulását a közös költségekhez, mif^ a 13-ik szakasz a Dev(>zett országok aulonom scökségleteinek 
fedezését biztosítja. » A telel első része gyakorlatilag nem áll, azaz a 11. szakasz nem « biztosítja az 
Összállamnak Horvát-Szlavonországok ho/zájánilását a közös költségekhez)), hanem a törvény 12. sza- 
kaszának értelmében ez országokat megillető hozzájárulási ös^^xegnek csak azon részét, mely a neve- 
zett országok autonóm szükségleteineii fedezése után fenmarad. I^zen különbségekre pedfg annál na- 
gyobb súlyt kell fektetni, mert a Horyát-Sziavonorszá^ok közösügyi qnotája ugyanazon adatok alapján 
számíttatik ugyan ki, mint a Magyarország és Ausztria közli quola, de azzal a különbséggel, hogy 
Magyarország a közösü^yi költségekből Őt megiitető részt teljes összegében köteles megfizetni, minden 
tekintet nelkfil arra, vájjon ezen kötelezettség teljesítése után maraa-e még és mennyi marad saját 
belsznkségletei költségeinek fedezésére, sőt nemcsak a legszorosabb értelemben \ett Magyarországot 
megillető részt köteles megfízetni, hanem még azt a hiánU is. mely abból keletkezik, hogy Horvát- 
Sziavonors7á^ok jövedelmeinek azon része, a mely az autonóm köliségek fedezése után fenmarad, 
nem elegendő az ezen országokat quotaszerüen megillető teher fedezésére. Mindezeknél fogva a két 
országos bizottságnak, miként ezt a magyar országos bizottság már 1901 február 17 én kelt üzeneté- 
ben fejtegette, mindenekelőtt azon kérdés eldöntésével kell foglalkoznia, vájjon ezentúlra is és milyen 
időtartamra fentartandó-e azon méltányossági kivétel, melyet az 18t58 : XXX. t.-cz. 13-ik szakasza az 
ugyanezen törvény 11. és 1:2. szakaszaiban megállapított jogi szempont ellenében megállapít. Mert ha 
ezen kivételes kedvezmény továbbra is fentartatik, t. i. hogy mindenekelőtt Horvát-Szlavonországok 
autonóm löltségei fedeztetnek és csak a fenmaradó rész fordítiatik a közösügyi költségek fedezésére, 
ha pedig erre nem elegendő, a hiányt Magyarország pótolja, ha — mondjuk — ezen időhöz kötött 
kedvezmény továbbra is fentartatik, akkor az elszámolási módra nézve horvát-szlavón részről tett 
ellenvetések aránylag csekély és csakis elméleti ériekkel birnak. Ha pedig a 13-ik szakasz érvénye 
megszűnnék, akkor egyszerűen arithmetikai feladatról volna szó. Horvát- Szlavonországoknak a 12. szakasz 
értelmében kiszámított qnotája ez országok jövedelmeiből levonatnék, a mi azután még fenmarad, az 
említett törvény 27. szakasza szerint : « Horvát-Szlavonországok rendelkezése alá esik.*) A tisztelt horvát- 
szlavón országos bizottság üzenetének eííész tartalmából, főleg azon kijelentésből, hogy a 13. szakaszt 
is' az egyezmény! épület egyik főoszlopának tartja, talán csalódás veszedelme nélkül szabad következ- 
tetni, hogy a tisztelt horvái-szlavon országos bizottság a 13. szakaszt ezentúl is fenn akarja tartani 
és így az általa előadott részletes kívánságokat is ezen szempontból kell megítélni^ 

A tisztelt horvát-szlavón országos bizottság üzenetében foglalt kívánságok két csopf»rtra oszthatók 
és habár látszólag csakis az eddigi elszámolási mód megváltoztatását javasolják, més:is lényegében 
megváltoztatnák azt a pénzügyi viszonyt, a mely 34 esztendő óta a szorosabb értelemben vett Ma- 
gyarország és Horvát-Szlavonországok közölt fen állott. E két csoport egyike Horvát-Szlavonországok 
jövedelmeinek felemelését czélozza, de nem úgy, hog/ ujabb jövedelmi források megnyittatnak, vagy 
az eddig létezők jelentékenyebb eredménynyel kihasználtatnának, hanem ú^y, hogy oly bevételek, a 
melyek eddig Magyarország javára lettek az elszámolásba beállítva, ezentúl mint Horvát-Szlavonorszá- 
-^ok jövedelme számoltassanak el. Nyilvánvaló, hogy az eddigi elszámolási mód ilyetén változtatása 
Ital azokból az összegekből, a melyek eddig egeszükben Magyarországot illették, ezentúl — ha a 
felenlegi arány fentartatik — 44% fogna Horvát-Szlavonországok autonóm szükségleteinek fedezésére 
jordítiatni és csak 50% a közösügyi kiadásokhoz való hozzájárulás czímén kerülne ide vissza. 
A javaslatok másik csoportja a közös kiadásoknak apasztását veszi czélba, de itt is nem ú^y, hogy 
bizonyos megtakarítások által a közös kiadások összege csökkenne, hanem úgy, hogy az eddig közös 
kiadás czímén elszámolt és így legalább elvben Horvát-Szlavonországokat is terhelő összegeknek egy 
része a közös kiadások sorából kivétessék és egyedül Magyarország terhére írassék. A javaslatok ezen 
második csoportjának egyébiránt — miként ez már említve lett — csakis elméleti jelentősége van, 
mert még akkor is, ha a t. horvát-szlavón országos bizottság kívánsága szerint az általa megjelölt 
összegek a közös kiadásokból kihasíiialnának, a t. horvát-szlavón országos bizottság távolról sem lát- 
szik hajlandónak azon kötelezettség elvállalására, hogy aztán a közös kiadások ily redukált összegé- 
hez való hozzájárulási kötelezettségnek minden körülmények közt teljes terjedelemben fog megfelelni. 
A t. horvát-szlavón országos bizottság javaslataínak mindkét csoportját összefoglalva, annak pénzbeli 
eredménye nem lehet más, mint jelentékeny felemelése azon összegnek, mely Horvát-Szlavonországok 
jövedelmeiből mindenekelőtt levonandó és ez országok autonóm szükségleteinek fedezésére fordítandó, 
másfelöl pedig Magyarországnak an eddiginél még nagyobb megterheltelése nemcsak akkor, ha az 
eddigi 44% jövőre is fentartatik, hanem még akkor is, ha ezen százalék valamivel leszállíttatnék. 
Horvát-Szlavonországok rende.kezésére tehát az edd'gínél jóval nagyobb összeg bocsáttatnék oly költ- 
ségek fedezésére, melyeknek megszabása kízáróla]^ Horvát-Szlavonországok tetszésétől függ, holott 
ezen országok úgynevezett beligazgatásí szükségleiei már a múltban is sokkal jobban voltak dotálva, 
mint az anyaország hasonló természetű szükségletei. Magyarországot pedig a horvát sziavon részről 
proponált új elszámolási mód következtében a nagyobb megterheltetés oly időben érné, a midőn az 
úgy is a quota felemelése és a közösügyi költségeknek folytonos fokozódása következtében a terhek' 
nek általa el nem hárítható emelésével látja magát szemben. 

A m ^yar országos bízottság, mielőtt még a t. horvát-szlavón országos bizottság egyes követelé- 
seinek bírálatába bocsátkoznék, általánosságban készséggel megengedi azt, hogy e követelések egyiké- 
nek vagy másikának lehet elméleti jogosultsága, sŐt 190!-ik évi üzeneteiben ebben a tekintetben 
egyik-másik elvi engedményt is helyezett kilátásba, de azért nem lehet tagadni, hogy a gyakorlatban 



Z 



Digitized by 



Google 



i906 : X, t ez. Pénzügyi egyezmény Horvát- SzlavonországokkaL 135 

költségekhez, melyeket egyfelől a magyar korona országai és ö Felsége 
többi országai közt közösöknek ismert, másfelől maguk a magyar korona 

az, a mi elméletben helyesnek találtatott, sohasem lesz oly mathematikai szabatosságj^al keresztül- 
vihető, hogy az ellen soha kirogást ne lehetne tenni Midőn az 1868-íki XXX. t.-cz. létrejött, annak 
alkotói Igenis tudták és érezték azt, hogy azon mód, melyet a i% szakasz a horvát-szlavón hozzá- 
járulási arány kiszámítására megállapított, korántsem tökéletes. Hogyha Horvát-Szlavonor^zágok jöve- 
delmei az egyes jövedelmi összegek jogi termeszeié szerint, nem pedig az ezen országok pénztáraiba 
befolyó összegek szerint számíttatnának, az eredmény lényegesen eltérő volna, valamint az sem tagad- 
ható, hogy sok oly kiadás is van, a mely habár formaiíag csak eg>ik rész saját kiadásának tekint- 
hető, kihatásaiban mégis olyan lehet, hogy sokkal nagyobb mértékben járni a másik rész jövedelmei- 
nek fokozódásához vagy szellemi és anyagi jólétének gyarapodásához, mint mái, kétségtelenül közö- 
sdtnek elismerendő kiadások. Minthogy mindezen tinóm distinctiók a gyakorlatban vagy épen nem 
vihetők keresztül, vagy azoknak keresztülvitele oly nehézségekkel járna, melyek a ppnzbeli eredmény- 
nyel semmi arányban ' nincsenek, az IKGí^íilí törvény alkotói a 12. szakaszban felállított szabálylyal 
szemben bevették nemcsak a 13. szakaszban foglalt kivételt, mely szerint Horvát-Szlavanországok 
jövedelmeiből mindenesetre a belügyi szükséület fedezendő, hanem kijelentették, hogyha a belügyi 
szükséglet fedezése után még fenmaradó rész nem volna elegendő a közösügyi költségekhez való 

Snotaszerü járulék fedezésére, a hiányzó, összeget Magvarország ráfizeti a nélkül, hogy annak vissza- 
iritését bármikor Horvát-Szlavonországoktól követelhetné. 

A magvar országos bizottság nézete szerint tehát az alternatíva á|^ áll : vagy fenlartatik, apróbb 
eltéréáektél eltekinive, de nagyban és egészben az 1868 : XXX. t.-cz. 12. szakaszán alapuló elszámo- 
lás mai módja, azon kedvezmény fentartása mellett, a melyet a 13. szakasz tartalmaz, vagy pedig 
Magyarország és Horvát-Szlavonországok közt közös egyetértéssel új elszámolási mód állapíttatik meg, 
de akkor a T3-ik szakaszban foglalt kivételes kedvezmény elesik és Horvát-Szlavonországok arra 
kötelezik magukat, hogy ők az ezen új elszámolási mód szerint a közöiügyi költségekből rajok esŐ 
részt minden körülmén>ek közt a maga teQei összegében meglizetik és csak jövedelmeiknek ezentúl 
még fenmaradó részét fordítják belszükségleteik fedezésére. 

A mi már most a t. horvát-szlavón országos bizottság nagybecsű üzenetében foglalt részletes 
követeléseiket illeti, ezek majdnem egyiől-egyíg azonosak azokkal, a melyek az 1899. évi november 
ll-én kelt horvát-szlavón üzenetben foglaltattak és a melyekre a magyar országos bizottság 1901 
február 17-én kell üzenetéb'^n megadta kimerítő válaszát oly értelemben, hogy a szóban álló javasla- 
tok egynémelyikére nézve hajlandónak nyilatkozóit tárgyalásba bocsátkozni, másokra nézve azoknak 
elfogaahatatlanságát kimutatla. A mi azon javaslatokat illeti, a melyek az elszámolási mód megvál- 
toztatására czéloznak oly irányban, hogy bizonyos bevételek, melyek eddig Magyarország javára letiek 
elszámolva, ezentúl Horvát-Szlavonországok külön bevételei közé soroztassanak, magyar részről már 
két év előtt rá lett mutatva, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek, továbbá a 
bank és biztosítási társaságok, végül az ezen nyilvános számadásra kötelezett társaságoknál alkalmazottak 
adóügyeit a közös törvényhozás által alkotott törvények (1875 : XXIV. és XXIX. törvényczikkek) sza- 
bályozzák, éi hogy a tisztelt horvát-szlavón országos bizottság e tekintetben teendő törvényváltoztatás 
szükséges voltának kimiitalá ára semmiféle okot felhozni nem tudott. A mi nevezetesen az alkalma- 
zottak adóját illeti, tekintetbe veendő még, hogy ezen adót rendesen mauuk az intézetek az illetők 
fizetéséből levonják és az állami pénztárba beszolgáltatják. Ezen alkalmazottak működési helye gyak- 
ran változik, hol Magyarországból Horvát-Szlavonországokba, hol pedig onnan Ma^yarorszásiba tör- 
ténnek áthelyezések. Ha már most minden egyes esetben a felett kellene határozni, vájjon az illető 
adóösszeg melyik pénztárba szolgáltatandó be, ez annyi munkával és költséggel járna, mely a pénz- 
beli eredmény jelentőségével legtávolabbról sem állna arányban. Ellenben a magyar országos bizott- 
ság késznek nyilatkozott és nyilatkozik még ma \i beleegyezni abba, hogy a vasúti éi gőzhajózási 
vállalatoknál szedeti bélyegilletékek, valamint az 1875 : XX. törvényczikken alapuló szállítási adóra 
vonatkozó átalányösszeg a legutóbbi 10 év bevételei alapján újból kiszámítia isék. Ügyanily készséggel 
fogadta a magyar bizottság azon javaslatot, mely az osztály sorsjáték jövedelmében való részesítést 
illeti; minthogy az osztálysor ^játéknak az 1897. évi Yll. törvényezikk alapján történt behozatalával, 
azaz 1897. évi október hó 1-től kezdve a társországok csakugyan elestek az előbb fennállott szám- 
sorsjáték jövedelmétől, a magyar országos bizottság méltányosnak találja, hogy a társországok ezen 
osztály sorsjáték jövedelmében részesedjenek. A hajdani számsorsjáték tiszta bevétele az 1887—1896. 
években a zárszámadások szerint kitett Magyarországon 1:2,615.000 forintot. Horvát- Szlavonországok- 
ban 737.000 frtot, úgy, hogy az összes jövedelemnek 5V2%-a esett a társországokra, mely kulcsot 
az osztálysorsjáték után befolyó 2,400.000 korona évi bérösszegre alkalmazva, az osztálysorsjáték 
jövedelméből Horvát-Szlavonországokra 132.000 korona esnék. 

A magyar országos bizottság némi csodálkozására a t. horvát-szlavón országos bizottság legújabb 
üzenetében újból visszatér a p<»stalakarék pénztárra és kifogásolja azt, hogy az innen származó jöve- 
delem hiányzik a közös jövedelmeK soráhól. Pedig a magyar országos b>zotlság már 1901 február 
17-én kelt üzenetében rámutatott arra, hogy a postatakarékpénztárnak eddigelé az államkincstár 
javára eső bevétele esryálialában nem volt, ho«^y voltak ugyanezen poitatakarék pénztárnak tiszta fö- 
löslegei, de ezeket a törvény értelmében a taruilékalap javadalmazására kell fordítani, mely tartalék- 
alap maximuma 18V19-beii hat millió koronában állapíttatott meg, ezen összegei pedig a tényleg 
meglevő tartalékalap még nem érte el. Hozzátette azonan ugyanakkor a mag>ar országos bizottság, 
hogy mihelyt a tartalékalap imént említett maximuma el lesz érve, a postatakarékpénztár tiszta fó- 



Digitized by 



Google 



136 Ű906: X. t. ez. Pénzügyi egyezmény Horvát-Szlavonországokkal. 

összes országai közt az idézett 1868 : XXX. törvényczikkben közösöknek 
jelölt ügyek igényelnek, adóképességük arányában volnának kötelesek 

löslegei — ha ilyenek lesznek — a közös bevételek közé fel fognak vétetni. Minthogy a m. kir. 
postatakarékpénztar tartalékalapja az 1902. év végével a törvényben megállapított mapsságát elérte, 
és az 1903. évtől kezdve annak továhbi növeléséről gondoskodni nem szükségei, az 1903. évre elő- 
irányzatban a postatakarékpénztár üzleti fölöslege már rendes állami bevételként jelentkezik, a miből 
folyolag az e czímen mutatkozó tényleges bevétel az 1903. évre vonatkozó leszámolás alkalmával ön- 
érthetőleg figyelembe fog vétetni. 

A dohánytermelőknek adott előlegek e^ régibb horvát-szlavón üzenetben kifejezett kívánság értel- 
mében a leszámolásokból tényleg már is kihagyatnak, és ha a t. horvát-szlavón országos bizottság 
azt kívánja, hogy ezen kihagyás az 1899 : XL. t.-cz. 6. szakasza g) pontjának ily értelemben leendő 
kiegészítése állal minte^ szentesítést nyerjen, a magyar országos bízotlságnak ez ellen egyáltalában 
nincsen kifogása. 

Leglényegesebb kétségtelenül az az eltérés, mely a két bizottság felfogásában a fogyasztási adókra 
nézve mutatkozik. A t. horvát-szlavón országos bizottság legújabb üzenetében ismétli azon már előbb 
kifejezett kívánságát, hogy a fogyasztási adók, habár a termelés helyén, illetve akkor fizettetnek, a 
mikor a termék forgalomba lép, ezek az adók mégis a fogyasztási terület, illetőleg Hor\'át-Szlavon- 
országok javára vétessenek számításba. A magyar országos bizottság ezen kívánságra szintén már 
1901 február 17-iki üzenetében válaszolt, kimutatván azon nézetek téves voltát, mintha a fogyasztási 
adókra nézve Magyarország é^ Horvát-Szlavonországok közt elvileg ugyanazon viszony állana fenn, a 
melyben Magyarország a birodalmi tanácsban képviselt királyságok es országokhoz, vagy Bosznia és 
Herczegovinához áll, es hogy már azon közjogi viszonynál fogva, a melyben Horvát-Szlavonországok 
a magyar szent korona többi országaihoz állnak, a fogyasztási adókra vonatkozó fentemlített kívánság 
nem teljesíthető. Akkor sem lett tagadva, ma sem tagadható, hogy a közös fogyasztási adórendszer- 
ben az 1899. és 1900. években beállott változások a dolog természete szerint a némileg a társorszá- 
gok hátrányára módosíiják azt az arányt, a mely a Horvát-Szlavonországok fogyasztási adó termé- 
szetű jövedelmei és a magyar korona országaínak összes fogyasztási adó természetű jövedelmei között 
1899 előtt fenállott. Horvát- Szlavonországuk fogyasztási adó természetű jövedelmei a múltban — a 
változatlanul maradt jövedelmi ágakon felül — voltak ; 1. a sörfogyasztási adó (1883. évi Y. t.-cz.) ; 
2. a czukorfogyasztási adó (1883. évi Y. t.-cz.) ; 3 az italmérési adó és illeték (1888. évi XXXY. 
t.-cz.). Ezekkel szemben Horvát-Szlavonországok jövedelmét a jelenben képezik • 

1. a horvát-szlavón szeszfőzdékben termelt szesz után beszedett szeszadópfótlék (1899. évi XXIY. 
t.-cz.) ; 2. a horvát-szlavón sörfőzdékben beszedett söradópótlék (1899. évi XXHI. t--cz. 3. §.) ; 3. a 
birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokból Bosznia és Herczegovinából, vagy a kül- 
földről Horvát-Szlavonországokba behozott szesz és sör után szedett szesz- és söradópótlék (1899 : 
XXiV. és XXHI. t,-hzikkek 3. szakasza) ; 4. a borítaladó (1898. évi XVUI. t.-cz.) ; 5. az ítalmérési 
illeték (1899. évi XXV. t.-cz.). 

Minthogy pedig a most jelzett jövedelmek behajtására az új törvények sokkal tökéletesebb beszedési 
módokat biztosítanak, mint a minők amaz eltörölt adónemekre nézve alkalmazásba vehetők voltak, 
minthogy továbbá az adótörvények magát az alapot is az eddiginél tetemesen jobban használják ki, 
teljes jopgal lehel feltenni, hogy a Horvát-Szlavonországok területén fekvő állami pénztárakba be- 
folyandó fogyasztási adó természetű jövedelmek, habár átmenetileg néhány éven át csökkenést mntalr- 
nának is fel, de aránylag rövid idő múlva nemcsak az előbbi összeget el fogják érni, hanem alkal- 
masint túl is haladni. Mellesleg megjegyezve, az 1899. évi fogyasztási adótorvények által teremtett 
helyzet sokkal jobban megfelel azon helyzetnek, mely az 1868. évi XXX. t.-cz. meghozatala idejében 
létezett, mint az a helyzet, mely 1881-től 1898-ig fennállóit, mert az 1868-ik évben — a bor és 
hús megadóztatásáról az 1868. évi XXX. t-cz. 18. szakasza folytán nem szólván, minthogy ezen 
szakasz a bor és húsfogyasztási adót a mepsztandó jövedelmek -kézül -kiveszi — csak oly fogyasz- 
tási adók állottak fenn, a melyek a termeles hel;yén fizetendők. Épen égy az 1899. évi fogyasztási 
adótörvények hatása is lényegében nem egyéb, minthogy összes fogyasztási adók állottak fenn, a me- 
lyek a termelés helyén fizetendők. A fogyasztási adók tekintetében az 1868-ban és az 19U0. év e.eje 
ota fennálló állapotok közölt tehát a különbség csak az, hogy az adótételek emeltettek és hogy az 
1882. évi XVIII. t-cz. az ásványolajadót hozta be. Azóta létrejött az 1889. évben megkötött és jelen- 
leg is érvényben álló magyar-horvál-szlavon pénzügyi e^ezmény, hanem az ennek megkötésére vo- 
natkozó tárgyalások során a horvát-szlavón országos bizottság részéről soha nem merült fel az a 
kívánalom, hogy az ásványolajadó jövedelmének egy része bizonyos kulcs szerint Horvát-Szlavon- 
országok javára átszámoltassék, pedig Horvát-Szlavonországoknak az ásványolaj adóból valami jöve- 
delme sem az előtt nem volt, sem mostanában nincs. 

A l. horvát-szlavón országos bizottság, miként egyfelől ezen ország külön bevételeinek felemelése, 
úgy másfelől a közös kiadások Össze:.ének apasztása utján iparkodik a' vé^mérleget ji társországokra 
nézve kedvezőbbé tenni. Kifogása van főleg a közös igazgatás ama közegei költségeinek elszámolása 
ellen, a mely közegek a magyar korona összes országaira nézve közösek, de egyszersmind oly ügye- 
ket is végeznek, a melyek nem közösek és így, ha ezen közegek összes költségei Horvát- és Szlavon- 
orstígökkal szemben felszámoltatnának, Horvát-Szlavonországok nem közös kiadásokkal is terheltetnek. 
Ezen kifogás sem új, hanem ben foglaltatott már az 1899. evi november hó 11-én kelt horvát-szlavón 
üzenetben. Azonban a magyar országos bizottság ezen tárgyról is nyilatkozóit már 1901 febr. 17-en 
kelt válaszüzenetében, a melyben teljes loyalitással elismerte a horvát-szlavón részről e tárgyban el- 



Digitized by 



Google 



1906 : X. t, ez. Pénzügyi egyezmény Horvát- SzlavonországokkaL 137 

járulni: ezen adóképességi arány a Magyarországban egyrészt és Horvát- 
Szlavonországokban, másrészt az 1893 — 1902. évek folyamán az egyenes 

foglalt állásponlnak elvi jogosultságát, valamint késznek nyilatkozott a két bizottság közt megindí- 
tandó szóbeli tárgyalások alkalmával módot keresni arra, hogy a fentemiftett közős költsés^ekből á 
leszámolásokba csakis az az arányos rész vétessék fel, mely a nevezett ministeriumok összes kiadásai- 
nak a BJagyarország és Horvát-Szlavonországokat közösen terhelő kiadásokkal való egybevetése után 
mutaikoznék. 1901-ben, midőn a magyar országos bizottság részéről ezen nyilatkozat történt, csak 
^z 1900. évi állami költségvetési előirányzat számadatai álltak rendelkezésre. Ezek szerint a fold- 
mivelésügyi tárczának — meri tulajdonkep csakis erről van szó — összes kiadása kerek összegben 
kitett 573/4 millió koronát. Ebből levonva a központi igazgatásnak költségeit e^y millió koronával, 
maradt 56^/4 millió korona. Ezzel szemben a Horvát-Szlavonországokkal közös kiadások 20^/2 millió 
koronára rúgtak, mely két számcsoportnak egybevetése 36-42% arányszámot eredményezne, úgy, hogy 
■a fóldmívelésügyi tárcza kiadásaiból csakis ezen arányrész volna a leszámolásba felveendé. Ha a 
horvát-szlavón orszá^^os bizottság hajlandó ugyanezen elvi alapon a legújabb költségvetési adatok 
tekintetbe vételével megejteni a számítást ós az elszámolások ily értelemben való módositását kivánni, 
^ magyar országos bizottságnak ez ellen nem volna kifogása. 

A kereskedelmi tárcza költségeire a magyar országos bizottság az iménti elv szerinti megosztást 
•azért nem tartaná czélszeranek, mert ennek a tárczának közös költségeiből a jelzett arányszámítás 
utján levonásba hozandó összeg teljesen jelentéktelen volna, minthogy a kereskedelmi tárcza összes 
kiadásainak túlnyomó része egyúttal közös kiadást is képvisel. 

A mi az 18H3. évi XU. t.-cz. alapján felvett 6,764.800 forintnyi jelzálogkölcsön és az állami javak 
eladásának előmgzdítása czéljából felvett zálo<rIevélkölcsön annitására fordított összegeket illeti, a t. 
horvát-szlavón országos bizottságnak e tekintetben elfoglalt álláspontja ellen a magyar országos 
bizottságnak elvi kiíogásaí vannak, hanem ezen bizottság reméli, hogy a szóbeli tárgyalások alkal- 
mával ezen kérdésre nézve a két bizotisáfc közt az egyetértés létre log jönni. Ugyanez áll a mező- 
gazdasági statisztika költségeinek a közös kiadások sorából való kihagyására nézve. A kultúrmérnöki 
intézmény, valamint a talajjavítások költségeivel pedig a társországok eddig sem lettek megterhelve. 

A mi a l. horvát-szlavón országos bizottság üzenetének utolsó részében a társországok anyagi 
érdekeinek állítólag nagyon gyenge gondozásáról mondva van, ugyancsak ismétlése az előbbi üzene- 
tekben felhangzott panaszoknak, melyeknek alaptalanságát a magyar országos bizottság megczáfolhal- 
lan számbeli adatokkal kimutatta. Az utolsó ket év ebbeli adatai pedig, melyeket a magyar országos 
bizottság a szóbeli tárgyalások alkalmával előterjeszteni kész, csakis újabb bizonyítékokat szolgáltat- 
nak a t. horvát-szlavón országos biznttság részéről emelt panaszok jogosultsága ellen, a melyekre 
vonatkozólag a magyar országos bizottság szintén már előadta észrevételeit. 

A magyar országos bizottság bizton reméli, hogy szóbeli úton az elszámolási módra nézve eddig 
mutatkozott nézeteltéréseknek legalább tetemes része ki fog egyeolíttetni és egyetértő megállapodás 
fog létrejönni a közjövedelmek ama százalékának meghatározására nézve, a melylyel Horvát-Szlavon- 
országok a közösügyi költségekhez hozzájárulni kötelesek lesznek. Megállapodás fog történni továbbá 
arra a kivételes rendelkezésre nézve i- , mely az 1868 : XXX. t.-cz. 13. szakaszában foglaltatik, és ha 
a két bizottság e tekintetben a társországok részéről eddig élvezett kedvezmény fentartását elfogadja, 
közös tárgyalással meghatározandó azon százalék, mely florvát-Szlavonországok jövedelmeiből min- 
denekelőtt az autonóm költségek fedezésére levonandó. Ha a t. horvát-szlavón országos bizottság 
uagybecsíi üzenefében azt mondja, hogy az autonóm köttségek fedezésére előzetesen levonandó összeg 
me^atározásánál csakis az ezen autonóm igazgatás kimutatott szükséglete szolgálhat mértékül, a 
magyar országos bizottság e tekintetben is a méltányosság legszélsőbb határáig elmenni kész, de 
még sem mellőzheti azt a megjegyzést, hogy a horvát-szlavón autonóm igazgatás kimutatott szük- 
ségletének mennyire kizárólag ezen országok szabad elhatározásától függ és semmiféle törvényes 
alapon nincsen előre (ix összegben megálbipítva és így a beligazgatás költségeinek megállapításánál 
minden esetre tekintettel kell lenni a közösügyi költségekhez szolgáltatandó járulékra is, legalább 
mindaddig, míg nem vált ténynyé az, a mi a t. horvát-szlavón országos bizottság valószínűnek mond, 
hogy tudniillik Horvát- és Szíavonországok kötelezettségeiknek a közösséggel szemben teljes mérték- 
ben meg fognak felelni. 

Ezek után a magyar országos bizottság arra kéri a t. horvát-szlavón országos bizottságot, mél- 
tóztassék elfogadni azon indítványt, hogy a további tárgyalások szóbeli úton történjenek és nagyra- 
becsült elnökségét meghatalmazni, hogy ezen szóbeli tárgyalások módozatainak meghatározására nézve 
a magyar országos bizottság elnökségével érintkezésbe lépni szíveskedjék. — 1903 február 14-én. 
Falk Miksa s. k., a magyar országos bizottság előadója. Wekerle Sándor s. k., a magyar orszá- 
gos bizottság elnöke. 

IV. Válasz a magyar országos bizottság válaszüzenetére: A magyar országgyűlés 
igen tisztelt országos bizottságának. A magyar országgyűlés 4gen tisztelt országos" bizottsága 
■az 1903. évi február 24-én kelt üzenetében, melylyel a horvát-szlavón országos bizottságnak 1902. 
évi április hó 18-án kelt nuntinmára válaszol, azon reményének adott kifejezést, hogy sikerülni fog 
az eddigi tárgyalások során felmerült nézeteltéréseket szóbeli nton kiegyenlíteni s azt indítványozza 
alulírott bizottságnak, hogy a további tárgyalások szóbelileg folytattassának. A Horvá)-, Sziavon- és 
Dalmátországok országgyűlésének országos bizottsága elfogadja ezt az indítványt, de szükségesnek 
lartotta mégis ezen üzenet megírását ; nem ugyan azért, mintha az 1902. évi április hó 18-án kelt 
üzenetében kifejtett nézetei újabb megerősítésre szorulnának, hanem azért, hogy az igen tisztelt magyar 



Digitized by 



Google 



138 i906 : X, t, ez. Pénzügyi egyezmény Horvát- Szlavonország okkal, 

adókból (hadmentességi díj és szállítási adó nélkül), bélyeg- és jogilleté- 
kekből, végre a dohány- és sójövedékből befolyt nyers bevételek aránya- 

orszá|!^os bizottsáf^ figyelmét egynémely, az eddigi tárgyalások során felmerült s a szóbeli tárgyalások 
alkalmával miodenekelntt megvilágítandó s eloszlatandó elvi ellentétekre irányítsa. 

Alulírott országos bizottság egyetért ugyan az igen tisztelt magyar országos bizottságnak ama 
nézptével, hogy az I8118 I. (XXX.) t.-czikk 13. §-a kivételt tartalmaz a 11. és 12. §-okban foglalt 
szabály alól, iie nem járulhat hozzá azon magyarázathoz, hoj^ a 13. §. érvénye magától megszűnik, 
ha annak megújítása a két fél közti egyezmény útján nem sikerülne. Mi az 19U:^. évi április hó 18-án 
kelt iizenetünkbfn kifejezetten hangsúlyoztuk, hogy a 13. §. országainak államjogi helyzetének szük- 
séges következménye, melynél fogva azok jövedelmeiket önállóan meg nem állapíthatják s azokkal 
önállóan nem ren(íelkezhetnek. Horvát- és Szlavonországok tudatában vannak mindenkor annak, hogy 
a kiegyezési törvény 11. és 12. §-a szerint adóképasségük arányában tartoznak a közös költségek- 
hez járulni ; az ilyen hozzájárulás azonban feltételezi, hogy jövedelmeikkel rendelkezhessenek is, mert 
rendelkezési jog nélkül a leltétlen hozzájárulás el sem képzelhető. Miután pedig az 1H6K : I. (XXX.) 
törvénvczikk úgy a jövedelmekkel, valamint a közös kiadásokkal való rendelkezést is az állami közös- 
ségre bízta, garancziát kellett nyújtania Horvát- és Szlavonországoknak arra nézve, hogy saját szük- 
ségleteiket is fedezhetni fogják ; ezt a garancziát a törvény a 13. §. alakjában nyújtotta. De azért 
érintetlenül maradt a 11. és 12. §-ok elve, mert a kiegyezési törvény a 27. §-ban kifejezetten meg- 
határozza, hogy Horvát- és Szlavonországok azzal a felesleggel, a mely a közös kiadások fedezése 
után fenmarad, szabadon rendelkezhetnek. Ezért is lett a 13. §. határozmánya a törvényben arra a 
helyre téve, a hol van, l. i. a 14. §, elé, a mely így hangzik : «A megelőző szakaszban kifejtett elv 
alapján egyrészről Magyarország, másrészről Horvát- és Szlavonországok közt a következő pénzügyi 
ej^yezség jött létre. » A §§-ok ezen elrendezéséből nyilván következik, hogy a 13. §. nem szűnik me^ 
minden tíz évben, sőt, hogy a 11. és 12. §§-kal együtt elvi határozmányt tartalmaz és csak a 14. §. 
után következik az az esryezmény, a mely egy meghatározott idő elteltével megszűnik. Ezért nem 
újította meg sem az 1880. évi, sem az 1S89. évi törvény az 18(>8 : 1. (XXX,) t-cz. 13. §-ának hatá- 
rozmányát, hanem az egyik is, másik is csak megállapítja 2. §-ában ama körülményt, hogy 
az 18(>8 : 1. (XXX.) t.-cz. 13. §-ában megjelölt tekintetek még fennállanak ; ha tehát mind e 
két egyezmény a 13. §-ra hivatkozik, akkor ennek a §-nak fenn is kellett állania s erre a §-ra hivat- 
koznak az említett egyezméyek a 2. §-ban egyenlő módon, mint a hogy az 1. §-ban az 1868 : 1. 
(XXX.) t.-cz. 11. §-ára hivatkoznak. A 11. és *13. §§. közt tehát jogi különbség nincs; az egyik, 
úgy mint a másik része az 1868. évi államjogi egyezménynek s azon hatái-ozmányok sorába tartozik^ 
melyek érvénye időhöz kötve nincs, Abban azonban egyetért Horvát-Szlavon- és Dalm»tországok 
orszásrgyűlésének országos bizottsága a magyar országgyűlés igen tisztelt országos bizottságával, hogy 
a 13. §. kivételes határozmánvt tartalmaz. Horvát- és Szlavonországok tartoznak az 1868 : I. (XXX.) 
t.-czikk 11. §-a szerint adóképességűk arányában járulni a közös költségekh<z ; hogyha ezen köte- 
lezettségűknek eleget tettek, akkor a 27. §. szerint rendelkezhetnek jövede'meik feleslegével. Erre az 
esetre, a mely a törvény intencziója szerint szabáht tartalmaz, nem nyer a 13. •§. alkalmazást, 
hanem csak akkor hat, hogy ha ez a szabály nem következik be, t. i. hogyha Horvát- és Szlavon- 
országok kötelezettségeiknek a 11. §. szerint nem tehetnek e\eset: hatálya tehát kivételes, m'ért i» 
szabáíy alóli kivételként jelentkezik előttünk. Ha a 11., 12., 13^ és 27. ^§-oknak egymásközti viszonyá- 
ról mondottakat egybefoglaljuk, imígy konkludálhatunk : a 13. §. az 18ü8. évi államjogí egyezmény- 
nek kivételes természetű állandó alaphatározmányát tartalmazza. Horvát- és Szlavonországok a 11. §. 
szerint a reájuk eső összeggel teljes mértékben tartoznak hozzájárulni és pelig az összes (17. §.) 
jövedelmeikből, a mely összes (16. §.) jövedelmekből a 29. §. szerint külön kimutatás vezetendő. 
A törvény tehát azon az állásponton van, hogy mindenekelőtt Horvát- és Szlavonországok jövedel- 
meit Magyarország jövedelraoitől szigorúan el kell különíteni. Horvát- és Szlavonországok jövedel- 
meit pedig részben a közös, részben az autonóm kiadások fedezésére fordítani. Ezért tartja Horvát- 
és Szlavonországok országgyűlésének bizottsága, hogy mindeiiekelőit e jövedelmek összessésjét kell 
megállapítani ; az a kérdés pedig, hogy ezek a jövedelmek, vagy azok egyes nemei, mire fordíttat- 
nak és mily mérvben, vajon közös vagy autonóm szükséglet ekre-e — ez csak mellékes jelentőségű, 
kérdés ; csak mindenkor Horvát- és Szlavonországok számlájára használtassanak fel, ne pedig Magyar- 
ország számlájára. Mert ha nem állapitattik meg pontosan országaink jövedelmeinek Összessége, akkor 
jövedelmüknek elégtelennek kell lenni : vagy közös kiadásaikat nem fogják Horvát- és Szlavonorszá- 
gok fedezhetni, vagy pedig autonóm szükségleteik fedezésére nem fog elegendő maradni. Miután pedig 
a helyes viszony, a melyet az 1868 : I. (XXX.) u-cz. a 11. és 12. §-ában szem előtt tart, az, hogy 
emezek a kiadások is, amazok is teljes kielégítést találjanak, evidens dolog, hogy nemcsak a törvény 
betűje, de szelleme is megkívánja, hogy mindenekelőtt Horvát- és Szlavonországok jövedelmének ösz- 
szessége megállapíttassék. Ezért Horvát- és Szlavonországok országgyűlésének országos bizottsága — 
elődei nyomán haladva, — helyezi a fősúlyt arra. hogy mindenekelőtt ezen országok jövedelmei. pon- 
tosan megállapíttassanak és hogy az ezen jövedelmek sorába beszámíttassanak mindazon közjövedel- 
mek, a melyek ezen országok népét terhelik, és rámutatott e jövedelmfk leszámolásának ama hiányaira, 
a melyek részben már ezelőtt léteztek, részben a legújabbi időben keletkeztek. 

A magyar országgyűlés országos bizottsága üzenetének több helyén dicséretre méltó őszinteséggel 
elismerte, hogy a horvát-szlavón országos bizottság ellenvetései alaposak, de úgy véli egyben, hogy 
mindezek az ellenveté.sek a 13. §. mellett csak elméleti jelentőséggel birnak. A magyar országgyűlés 
igen tisztelt országos bizottsága ugyanis azon álláspontból indul ki. hogv az egyezmény megalkotói 



Digitized by 



Google 



i906 : X. t ez. Pénzügyi egyezmény Horvát-Szlavonország okkal 139 

ban az 1904. év január l-étol 1913. év végéig Magyarországra nézve 
91-873%-ban, Horvát-Szlavonországokra nézve pedig 8127%-ban állapit- 
tatik meg. 



azért Tették fel a törvényben a 13. §. kívéleles határoznia ny át, mivelhogy Horvát- és Szlavonorszá- 
gok jövedelmének pontos elszámolása vagy nem volna gyakorlatilag keresztalvihető, vagy oly nehéz- 
ségekkel járna, a melyek a pén.beli eredménynyel semmi arányban sem állanak. A magyar ország- 
gyűlés i^en tisztelt országos bizottságának felfogása szerint olykép állana a dolog, m'ntha a 13. §. 
Bémi kártérítés volna a Horvát- és Sztavonországok jövedelmeinek pontatlan és helytelen elszámolá- 
sáért. Eltekintve attól, hogy bajos felfogni, hogy miért iktatott volna a törvényhozó törvénybe egy 
oly határozmányt, a melyről tudja, hog)[ vagy egyáltalán nem, vagy csak a legnagyobb nehézséggel 
lesz keresztjilvihelő a gyakorlatban és miért nem iktatott törvénybe inkább egy keresztülvihető és 
gyakorlatilag megfelelő határozmányt; — alulírott országos bizottság úgy véli, nogy fenti előadásá- 
ból egész világosan kitűnik, hogy a 13. §. nem tartalmaz kártérítést Horvát- és Sz'avonországok 
jövedelmeinek helytelen elszámolásáért, hanem, hogy az szükséges kövt^tkezméoye annak, hogy ezek 
az orszá$cok jövedelmeikkel nem rendelkezhetnek sz.badon. A ma^ar országgyűlés igen tisztelt bizott- 
sá$:a megengedi, hogy Horvái- é> Szlavonországok jövedelmeit pontosabban és szabatosabban kellene 
elszámolni, ha a 13. §. elejtetnék ; de a mi a mi országaink pénzügyi viszonyára nézve a 13. §. 
nélkdl áll, annak ezen paragrafus mellett is állania kell, mert a 13.' §. c-^ak azt rendeli, hogy az 
ezen jövedelmek összegebői egy b'zonyos összeg mindenekelőtt autonóm czélokra levonandó, e jöve- 
delmek összege tehát egy és ugyanaz a 13. §. melleit is, nélküle is, csak a kiadások elszámolása 
külömböző az egyik és a másik esetben. Horvát- és Szlavonországok országgyűlésének országos bizott- 
sága úgy hiszi, hogy megvilágította amaz állítását, hogy a 13 §. épp oly alaphatározmán yát képezi 
a kiegyezési iörvőnynek, mint a 11. és 12. §. is, és eíejthetőnek véli a 13. §-t csak akkor, hogyha 
a 13. §. garancziája egy más biztosítékkal felcseréltetnék, a meynek az alulírott bizottság nézete 
szerint legalább is a közös kiadások paritásos megállapításában kellene állania, ezt pedig Horvát- és 
Szlavonországok pén/.ü^yi viszonyainak új alapokra való fektetését jelentené. A magyar országgyűlés 
igen Usztelt országos bizottsága ki fogja venni ezen üzenet eddigi tartalmából, hogy a horvát-szlavón 
országos bizottság, tekintet nélkül arra, vájjon a 13. §. feutartatik-e vagy sem, — mozdulailanul 
megmarad ama követelése mellett, hogy Horvát- és Szlavonországok összes jövedelmei pontosan és 
helyesen számoltassanak el. A magyar országgyűlés igen tisztelt országos bizottsága iit azon vélelem- 
ből indul ki, hogy a horvát-szlavón bizottság ezt csak azért követeli, hogy ily módon felemelje azt 
az összeget, a mely Horvát- és Szia von országoknak autonóm szükségleteik fedezésére rendelkezésre 
áll. Üe meg fogja engedni a magyar országgyűlés i^en tisztelt ors<(ágos bizottsága, hogy a Horvát- 
Szlavón- és DdTmátországok országgyűlésének országos bizottsága eddigi üzeneteiben mindig hang- 
súlyozta, hogy első sorban esak arra helyezi a súlyt, hogy Horvát- és Szlavonországok jövedelmei 
helytelen elszámolással ne változtassanak át magyar jövedelmekké, hanem hogy helyesen számoltas- 
sanak el mint olyanok, a mik, vagyis mint horvát sziavon jövedelmek. 

Természetes dolog, hogy az ilyen hetyes elszámolásnak az lesz a következménye, hogy nagyobb 
összeg fog feom áradni a közös kiadások fedezésére is, meg az autonóm kiadások fedezésére is, hogy 
megszűnik az, az országainkra nézve kellemetlen és súlyos helyzet, mintha — daczára annak, hogy 
a nép adóereje a végletekig klmeríitetk — nem tehetnének eleget kötelezettségüknek az állami közös- 
ség irányában és hogy autonóm szükségleteiket sem képesek fedezni. Az előbbi minden évben hauj^- 
sulyoztatik a Magyarország és Horvát- Szlavonországok közötti leszámolásokban ; az utóbbit mutatja 
országaink iövedeínaeinek Összehasonlítása 1890. éviől kezdve, a melyből világosan kitűnik, hogy 
miként apadnak ezek a jövedelmek 1898. évtől kezdve nagy összegekben. így kitett országainknak 
jövedemlc az egyenes és közvetett adók 44o/o-ából : ISQO-ben 12,548.364 K-t, i891-ben 14.52o.l)08 
koro.iál, l«9-2-ben 16,630.742 K-t, 18'J3-ban 17,016.-264 K-t, 1894-ben 17,011.616 K-t. 1895-ben 
16.032.816 K-t, 1896-ban 17,763.640 K-t, 1897-ben 17,044.616 K-t, 1898-ban 17,098.228 K-t, 
1899.ben 16,U4.346 K-t, 1900-ban lo.877.830 K-t, 1901-ben 13,892 866 K-t. 

Ez a jövedelem tehát növekedett l89()-tol 1898 ig fokozatosan 12.548,364 K-tól 17,098.228 K-ig, 
tehát 4,549.864 K-val, vagyis átlag évenként 503,340 K-val ; 1898-tól ellenben 15,8i^2.866 K-ra 
csökkent, tehát 1,205.362 K-val, vagyis átlag évenként 401.787 K-val. Horvát- és Szlavonországok- 
nak jogában állott az 1890-től 1898-ig szabályosan és fokozatosan növekedő e/en jövedelemnek meg- 
felelően intézni bel'gazgaiásukat is és pedig már azért is, mert ezen igazgatás szükségletei nemcsak 
Horvát- és Szlavonországokban, hanem Magyarországban is, de más államokban is évről-évre sza- 
parodnak. 

így az autonóm szűkséglelek fedezésének költségei kitettek Horvát- és Szlavonországokbau 1890-ben 
.13,1)66.478 K-t, 1891-ben 13,4)8.943 K-t, 18^)2-ben 14,831.022 K-t, 1893-ban 15,233.873 K-t, 
1894-ben 15,839.439 K-t, 1893-ben 17,4i6.718 K-t, 1896-ban 18,187.661 K t, 1897-ben 18,603.146 
K-t, 189a-ban 18,432.301 K-t, 1899-ben 18,497.934 K-t, 1900-ban 19,056.598 K-t, 1901-ben 
19,146.111 K-t. 

Megállapításuknál, illetve az autonóm évi költségvetés szerkesztésénél az erre hivatott tényezők : a 
kormány es országgyűlés, a 41%-os részlethez tartották magukat, a mint az előbb a Szt. István 
iLoronája királyságain^ik és országainak évenkénti költségvetésében feltéve volt. 

Jóllehet Horvát és Szlavonországoknak nem egy okuk volt, hogy a nemzet gazdasági és szellemi 
fejlődése érdekében ezeket a szükségleteket szélesebb alapokra fektessék, beleszorították azokat mégis 



Digitized by 



Google 



140 i906: X. t ez. Pénzügyi egyezmény Horvát- Szlavonországokkal, 

3. §. Az 1868 : XXX. t.-czikk 13. §-ában megjelölt tekintetek azonban 
még jelenben is fennállván, Magyarország ezúttal is készségesen bele* 

ama jövedelem keretébe, a melyet az egyenes és közveteli adók 44%-ából az 1890—1898. éven 
átlagos évi gyarapodásához képest és az autonóm forrásokból ezek jelentéktelen hozadékához képest 
várhaltak, ^ilágosan bizony ítjáK ezt a fenti adatok, melyek szerint Horvát- és Sziavon országok szük- 
ségletei az 1890 évtől 1901-ig átlag évi 50G717 K-val növekedtek, tehát azzal az összeggel sem, 
a mellyel az 1890—1898 évi egyenes és közvetett adók jövedelmének évi átlaga és orsziágainak 
saját jövedelmei növekedtek ; mert míg az összes egyenes és közvetett adók 44o/o-a 1890-tőI 1898>ig 
a fentiek szerint áttag évi 505,540 K-val emelkedett, országaink síját jövedelmei átlag csaknem év! 
50,000 K-val növekedtek. Hogyha ez a jövedelem az 18^. év után is az elöző kilenez év átlagos 
évi gyarapodásához képest növekedett volna, Horvát- és Szlavonországok fedezhették volna anionom 
forrásaikból származó jövedelmük mellett legalább a legégetőbb szükségleteiket; de miután ax 
1899. évtől kezdve az egyents és közvetett adók 44%-ának jövedelmei nemcsak hogy nem mutatnak 
gyarapodást, hanem folyton átlag évi 401.780 K-t meghaladó összej^gel csökkennek, úgy országaink 
aiitonom szökséglelei és az ezen jövedelmek közt akkora külömbség keletkezett, hogy egyrészt az 
1901. évi autonóm költségvetés szükséglete 3,253.245 K-val volt nagyobb az összes egyenes és köz- 
vetett adók jövedelmének 44%-ánál, másrészt pedig azon 56o/o összege is kisebbedett, a mely a 
közös költségek fedezésére volt fordítandó. A hiány, a mely ennek következtében országainknak a 
közösügyi költségekhez való hozzájárulásában előállott, meg jobban megerősítette jogosulatlan és 
indokolatlan feltevésükben azokat, a kik Magyarországon állitották s ma is még állítják, hogv 
Horvát- és Sziavonországok Magyarország kegyelméből élnek; a hiány pedig, a mely országaink 
antonom háztartásában előállott, csak úgy volt fedezhető, hogy országaink e czélra* nemcsak az 
összes pénztári készleteiket felhasználták, hanem adósává is lettek ezenfelül az államnak 1901-ig 
2,947.138 K-val. 

Onzágaink jövedelmeinek 1898-tól való csökkenése azonban csak látszólagos, mert az nyilván az 
annviszor hangsúlyozott új fogyasztási adótör^'ényekben rejlik. 

Ezek az adók kitettek 189(J-ben l,3b8.872 K-t, 1891-ben 1,529.083 K-t, 1892-ben 7,039.592 K-t, 
1893-ban 3,593,028 K-t, 1894-ben 3,652.289 K-t, 1895-ben 4.261.740 K-t, 189t$-ban 4,993.106 K-t, 
18«7-ben 4,917.948 K-t, 1898-ban 4,806.431 K-t, 1899-ben 3,775.868 K-t, 1900-ban 3,211,207 K-I, 
1901-i)en 3,002.692 K-t, A fogyasztási adók jövedelme tehát, a mely 1890-től 1896-ig 3,594.234 K-val 
gyarapodott 1897-től 1901-ig 1,915.256 K-val, tehát négy éven át átlag évi 478,814 K-val csökkent. Hogyha 
eme jelenségekkel szemben az országos bizottság csak arra helyezne súlyt, hogy Horvát- és iSzIavonországok 
autonóm szükségleteinek fedezésére minél nagyobb összeghez jussanak, akkor a pénzügyi viszony rende- 
zését kizárólag ezen országok jövedelmeinek leszámolásában keresné ; miután azonban törekvése ép 
oly határozottsággal oda is irányul, hogy Horvát- és Szlavonországok a közös szükségleteket is á 
megállapított quola arányában kielégítsék s ne tüntessenek fel oly ország gyanánt, a mely kötelezett- 
ségeinek a közös állam irányában megfelelni nem képér, nem elégedhetik meg alulirott országos 
bizoltsság azzal, hogy a leszámolás részletkérdésekben helyesbíUessék s ezáltal néhány ezer korona 
az autonóm szükségletek fedezésére megszereztessék ; ellenkezőleg : törekvése első sorban oda irá- 
nyul, hogy mindenekelőtt Horvát- és Szlavonországok összes jö\edelmei megállapíttassanak. Hogy 
mikép és mi módon kellene ezt is, amazt is rendezni, ezt már kifejtette Hor^'át-, Suavon- és Dalmát- 
országok országgyűlésének országos bizottsága az előbbi üzeneteiben s eme fejtegetéseihez hozzátenni 
valója nincsen. 

Csak egy körülményre irányítanók még ismételten a magyar országgyűlés igen tisztelt országos 
bizottságának rig> elmet. A leszámolás alá kerülő összes jövedelmek, a melyekről itt szó van, amá 
közös vonással birnak, hogy t. i. itt oly közjövedelmek forognak szóban, a melyek országaink népét 
terhelik, de azok határain kívül lesznek befizetve. Némelyekre nézve a magyar országgyűlés igen tisz- 
telt országos bizottsága hozzájárul a horvát-szlavón országos bizottság indítványaihoz, némelyekre 
nézve pedig nem. Miben rejlik ezen eltérő eljárás oka ? Ha a jövedelmek ugyanazon természetnek, ha 

. .'A L„w. i — L 1. i-~— ^|,a a tényleges előfeltélelek egyenlők, hol rejlik az ok, 

van elbánásban részesíti étnek ? Ezekre a kérdésekre a 
bizottságának üzenetében egyenes válasz nincsen, de ai 
üzenet e^ész tartalmából és szelleméből, a mely áthatja, mindenüti előtűnik az aggodalom, nehogy 
Horvát- és Szlavonországok sokkal nagyobb jövedelmet kapjanak autonóm szükségleteik fedezőére, 
mint a mennyivel jelenleg birnak. Kitüiiik ez különösen ama indokolásból, a melylyel az igen tisz- 
telt magyar országos bizottság a horvát-szlavón országos bizottságnak a fogyasztási adókra vonat- 
kozó követeléseit mellőzi. 

A magyar országgyűlés igen tisztelt országos bizottsága dicséretreméltó őszinteséggel elismeri, 
hogy Horvát- és Szlavonországok az új fogyasztási adótörvények következtében jelentékeny kárt 
szenvednek, de hozzáteszi mindjárt, hogy teljes joggal feltehető, hogy a fogyasztási adók ezen része Í9, 
a mely ezen országoknak megmaradt, aránylag rövid idő múlva nemcsak az előbbi összeget el fogja 
érni, hanem alkalmasint túl is haladni. Ha ez így van, akkor világos, hogy a lakosság az új fogyasz- 
tási adó\al sokkal nagyobb mérvben van megterhelve, mint azelőtt volt, mert különben ezen adók 
egyrésze nem tehetnB ki többet, mint a mennyit előbb az összes adók jövedelmeztek. Hogyha a ma- 
gyar országgyűlés igen tisztelt országos bizottságának felfogása állana, akkor országaink lakosságá- 
nak ezen egész nagyobb megterhelése, mindaz, a mivel a nemzet fogyasztási adók fejében többel 
fizet, mint eddig, egyszerűen magyar jövedelemmé válnék. Itten világos, mikép változtatik át törvé- 



Digitized by 



Google 



i906 : X. t. ez. Pénzügyi egyezmény Horvát- Szlavonország okkal. 141 

egyezik, hogy Horvát-Szlavonországok jövedelmeiből míndenekelőU bizo- 
nyos rész, mely ez országok beligazgatási költségeire a jelen egyez- 

■yes rendelkezéssel Horvát-Szlavonországok jövedelme e$i;yszerüen nem közös jövedelemmé talán, hanem 
tisztán magyar jövedelemmé és mindez csak azért, nehogy Horvát- és Szlavonországoknak talán jelen- 
tékenyen nagyobb összeg álljon rendelkezésre autonóm szükségleteik fedezésére. A magyar ország- 
gyűlés igen tisztelt országos bizottságának ezen aggodalma, hogy Horvát-, Sziavon- és Dalmát- 
országok országgyűlésének országos bizottsága csak arra törekszik, hogy felemelje azt az összeget, a 
mely az autonóm igazgatásnak rendelkezésére áll, semmivel sem indokolt. Végül a horvát-szlavón 
országos bizottság a beruházások kérdését csak azért hozta elő, mert az eddigi leszámolásokból nem 
győz5dhelett meg arról, hogy azok Horvát- és Szlavonorszáji^ok hozzájárulásának a közös költségek- 
hez megfelelnek. Hogyha ez az igen tisztelt magyar bizottság részéről kilátásba helyezett adatokból 
ki fog tűnni, akkor ez igazán nagyon meg fogja nyugtatni országaink lakosságát. 

Horvát-, Szia von- és Dalmátországok ország$i;yülésének országos bizottsáj^a rámutatott ezen üzeneté-^ 
vei azon pontokra, a melyekre nézve, nézete szerint, az igen tisztelt magyar bizoitsággai ellentétben 
van. Nyilt előadásával hiszi, hogy előkészítette a talajt arra, hogy lehetséges lesz szóbeli tárgyalá- 
sok utján ezeket az ellentéteket kiegyenlíteni, miért is az igen tisztelt magyar országos bizottság 
indítványát, hogy a további tárgyalások szóbeli úton történjenek s a nagyrabecsült elnökségek fel- 
hatalmaztassanak, hogy ezen szóbeli tárgyalások módozatainak meghatározására nézve egymással 
érintkezésbe lépjenek, elfogadja. — Zágrábban, 1903. évi május hó 7-én. Horvát-, Sziavon- és 
Dalmátországok országgyűlésének or.^zágo3 bizottsága. Francisci Henrik s. k., elnök. Dr. Egersdorfer 
Sándor s. k. előadó. 

V. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése a Magyarország és Horvát- 
Szlavon-Dalmátországok közt létrejött pénzügyi egyezmény beczikkelyezéséről szóló Í5. 
számú törvényjavaslat tárgyában. Az 1901. évi október hó 2i-ére összehívott országgyűlés és 
Horrát-Szlavoo-Dalmátországoknak 1901. évi november hó 28-ára összehívott országgyűlése, a tör- 
vény rendelkezésének megfcMőleg, kikuldöte a maga orszásos bizottságát, a Magyarország és Horvát- 
Szlavon-Dalmátordzágok között kötendő új pénzügyi egyezménynek előzetes tárgyalására. A kiküldött 
országos bizottságok hosszas tárgyalás után megállapodásra is jutottak és az új pénzügyi egyezményt 
magában foglaló törvényjava:slatot, a magyar országos bizottságnak előadója, a magyar országos 
bizottság jelenlésével együtt 1904 évi november hó 7-én a magyar országgyűlés képviselőháza elé 
terjesztette. Az országgyűlésnek időközben történt feloszlatása következtében azonban az új pénzügyi 
egyezményt magában foglaló törvényjavaslatot tárgyalás alá venni nem lehetett. 

A Horvát-Szlavon-Dalmátországoknak országgyűlése ellenben az új pénzügyi egyezményt magában 
foglaló és elébe terjesztett törvényjavaslatot az 1904. én deezember hó 6-ik napján tartott ülésében 
letárgyalta és változtatás nélkül el is fogadta. Tekintettel arra, hogy az 1889. évi XL-ik törvényczikk 
érvényét meghosszabbító 1904. évi Vl-ik törvényczikknek hatálya 1904. évi deezember hó végével 
lejárt és ennek következtében a Magyarország és Horvát Szlavon-Dalmátországok közötti pénzügyi 
viszony azon idő óta a törvényes alapot nélkülözte, a kormány legsürgősebb feladatai egyikének tartá 
azt, hogy a törvényen kivüli helyzet mielőbb meg tegyen szüntetve, miért is a pénzügyi viszony 
ideiglenes rendezésének mellőzésével az új pénzügyi egyezmény beczikkelyezésél hozta javaslatba. 
Magáévá tevén tehát az országos bizottság által benyújtva volt javaslatot, azt mint törvényjavaslatot 
folyó évi május hó 29. napján az országgyűlés elé terjesztette. 

A pénzűéi bizottság — habár az új pénzügyi egyezményt nem a mostani országgyűlés által 
kiküldött országos bizottság terjeszti is elő — aggály nélkül vette a törvényjavaslatot tárgyalás alá, 
mert a törvényjavaslat teljesen azonos a kiküldve volt országos bizottság munkálatával ; az új pénz- 
ügyi egyezményt a horvát országgyűlés már elfogadta és mert maga részéről is méltányolja a kor- 
mánynak azon alkotmányos törekvéset, hogy a törvényen kívüli állapot mielőbb megszűnjék. Kijelenti 
mégis, hogy ez a jövőre nézve precedensül ne szolgáljon. A mi a törvényjavaslatnak, illetve az abban 
foglalt új pénzügyi egyezménynek anyagi részéi illeti, utalunk a kiküldött országos bizottságnak jelen- 
tésére, melyet a kormány is csatolt. A törvényjavaslatban a jövőre nézve továbbra fenn van tartva az 
186S-ik évi XXX. törvényczikknek azon rendelkezése, hogy Horvát-Szlavonországok a közös magyar- 
horvát kiadásokat adókepességük arányában éppen úgy kötelesek viselni, mint a magyar korona orszá- 
gainak többi része. Mint sarkalatos újításokat — szemközt az 1889 : XL. törvényczi kkbe foglalt pénz- 
ügyi egyezmény nyel — kiemelendőnek tartja a pénzügyi bizottság, hogy az új egyezmény szerint 
Horvát-Szlavonországok közjövedelmei közül, különbség teendő az')k közölt, a melyek mint közjöve- 
delmek minden kétséget kizárólag megállapíthatók és azok között, a melyek az ezen közjövedelmekre' 
vonatkozó anyagi törvényhozás határozatai alapján területileg pontosan el nem választhatok. E tekintet- 
ben az új egyezmény abból a felfogásból indul ki, hogy a területen kétségen kívül meg nem á lapítható 
jpvedelmeknek (a fogyasztási adók, szállítási adó és íottójövedéknek) aránya Magyarország és Hónát- 
Szlavonoi-szágokban ugyanakkora, mint a területileg pontosan megállapítható közjövedelmeknek (egye-r 
nes adók, bélyeg- és jogilletékek, dohány- és sóiövedék) — aránya. Ezen arányszám Magyarországra 
i^ve 91,873, Horvát-Szlavznországokra nézve 8126, a mely arányszám, ezek szerint, nemcsak az 
összes közjövedelmekoek egymás közti arányát mutatja, hanem egyúttal azt az arányszámot is adja, 
a mely szerint a társországok, a magyar szent korona országainak közös kiadásához járulni tartoz- 
nak. (Lásd a törvényjavaslat 2-ik szakaszát.) Érintetlenül hagyU, az új pénzügyi egyezmény a régi, 
pénzügyi egyezménynek azon határozatát, hogy a Horvát-Szlavonországoknak* a fentiek szerint nieg- 
áliapítandó összes tiszta közjövedelmeinek W/o-b képezze azon részt, a mely Horvát-Szlavonországok 



Digitizedby VJl^'VJ 



gle 



142 i906 : X. t ez. Pénzügyi egyezmény Horvát- Szlavonországokkal. 

menyben ennek tartamára megállapíttatik, vonassék le és a belígazgatási 
szükséglet fedezése után fenmaradt összeg fordittassék a közös ügyek 
által igényelt költségekre. 

4. §. A megelőző szakaszokban kifejtett elvek alapján egyrészről 
Magyarország, másrészről Horvát és Szlavonországok közt a következő 
pénzügyi egyezség jött létre: 

5. §. Horvát-Szlavonországok beligazgatási szükséglete az 1904. évi 
január hó 1-től 1913. év végéig Horvát- Szlavonországok tiszta közjövedel- 
meinek, — a mennyiben azok nem esnek a jelen lörvény 6. §-ának hatá- 
rozmányai alá, — az alábbiak szerint megállapítandó részével fedeztetik, 
vagyis azon országok tiszta közjövedelmeiből az alábbiak szerint meg- 
állapitandó rész szolgáltatik be azon horvát-szlavón országos vagy törvény- 
hatósági pénztárba, a hova a társországok törvényhozása vagy kormánya 
kivánni fogja. 

Horvát-Szlavonországok tiszta közjövedelmeinek többi része a közös 
költségekre való quotaszerű hozzájárulás (1868. évi XXX. t.-cz. 12. és 
27. §-ai) fedezésére a közös kincstárba szolgáltatandó be. 

Horvát-Szlavouországok tiszta közjövedelmeinek kiszámítása végett kü- 
lönbség teendő: 

1. ama jövedelmi források között, a melyekre nézve Horvát-Szlavon- 
országoknak ezekből a forrásokból származó összes közjövedelmei, mint 
ilyenek, kétségtelenül megállapíthatók; 

2. ama jövedelmi források között, a melyekre nézve Horvát-Szlavon- 

fceli^az^alási szükségletei fedezésére fordítandó. Gondoskodva van arról is, hogy Horvat-Szlavooorszá- 
gok közjövedelmei, a beligazgatás emelkedő szükségleteivel, lépést tarthassanak ; viszont fi$;yelcmbe 
vétetett az is, hojry a második csoportba tartozó a területileg meg nem állapítható közjöv*'delmek, a 
fejlődésro leginkább képesek és hogy ennek ful}'tán méltányos, hogy ez a fejlődés, legalább rszbeo, 
a magyar korona országainak közös kiadásaira legyen fordítva. E végből, a más(»dik csoportban tar- 
tozó közjövedelmeknek évi emelkedése, az előzÖ évbeli köziövedelmeknek é\i emelkedése, az előző 
évbeli közjövedelmekuek 50/0- ra korlátoztatott. Min' hogy azonban, az első csoportba tartozó, tehái a 
területileg megállapítható jövedelmek közt, az állami erdők jövedelme esetleg csökkenést mutathat és 
ugyancsak ezen idő tartama alatt, törvényhozási intézkedések is tétethetnek, a melyek az ezen 
csoportba tartozó egyébb közjövedelmek alakulására is csökkentöleg hatnak ; a második csoportnak 
5^/o-ot meghaladó jövedelmi többlete, első sorban a csökkenés pótlására és csak azután fordíthatók a 
közös költségekre. Ezen kívül, az új egyezmény, gondoskodik arról is, ho^ egyes kiadások, a 
melyek az eddigi leszámolásokban, mint közös kiadások Horvát-Szlavonországok teihere számoltatuk 
el, miután közös természetűek, az 1H68. évi XXX. törvényczikk alapján tényleg nem voltak megálla- 
píthatók, jövőben a leszámolásokban ne terhe'jék a társorszáirokat. (Lásd a törvényjavaslat 7-ik §*a.) 
Az ezek alapján megejtendő leszámolásra vonatkozó alaki szabályok, a törvényjavaslatban részleteseo 
meg vannak állapítva. 

Habár az üj e.?yezménynek most javasolt intézkedései a magyar államháztartásra áldozatokat rónak 
is, mé}(is elfogadásra ajánlja, mert nem zárkózhatik el a volt országos b'zottság jelenleseben kiemelt 
ama körülmény elöl, hogy az l889-ik évi pénzügyi egyezmény mellett a fogyasztási adók terén 1899. 
évben következe- esen keresztülvitt azon elv, hogy legjelentékenyebb fogyasztási adóink, a fogyasztási 
adóval terhelt czikkeket előállító termelési telepeken szedetik, a iársot>szágok a maguk fogyasziásának 
megfelelő bevételtől elestek. Az lüj pénzüsryi egyezményii}el új korszak kezdődnék, a mi »bban is 
kifejezésre jut, hogy a fennállolt pénziigyi egyezmények időszakából fenmaradi követelések meg- 
szűnnének. Jgaz ugyan, hogy egységes fogyasztási terület mellett — és a magyar korona országainak 
állami egysége mellett csakis erről lehel szó — teljes számt.ini pontossággal a társországok fog) asz- 
tásának megfelelő bevételek meg nem állapíthatók ; de azt hiszszük, hogy a választolt megálla|iítási 
mód más támpont hiányában mennyugvással fogadható el. Ugyanez áll a szállítási adó- és lottó- 
jövedékre is. 

Az líj pénzügyi egyezménynek ezen tárgyi megindokolásán kívül a pénzügyi bizottság készséggel 
ad kifejezést ;<blieli meggyőződésének, hogy ha a társországok anyagi helyzetének biztosítására, köz- 
intézményi fejlesztésére a szükséges eszközökéi szolgáltatjak. ezzel szoros bbra fiizzük azokat a kap- 
csokat, a melyeket a ma^cyar korona országai között évszázadok közös története létesített. Mindezek 
alapján a pénzügyi bizottság, a törvényjavaslatnak változatlünúl való elfogadását ajánlja. (1906/1911. 
képviselőház irományaú 105. sz.) 



Digitized by 



Google 



i906 : X, t, ez. Pénzügyi egyezmény Horvát-Szlavonoi^szág okkal. 143 

országoknak ezekből a forrásokból származó összes közjövedelmei, mint 
ilyenek, nem állapithatók meg kétségtelenül. 

Horvát-Szlavonországoknak az 1. pont alá eső jövedelmi forrásokból 
eredő tiszta közjövedelme akként számittatik ki, hogy Horvát-Szlavon- 
országok ilt tekintetbe jövő összes egyenes és közvetett adóiból, a Horvát- 
Szlavonországokban fekvő államjavak jövedelmeiből s eg}éb közjövedel- 
mekből, a mennyiben azok nem esnek a jelen törvény 6. §-ának hatá- 
rozmányai alá, csak azok a kiadások vonatnak le, a melyek ez adók 
kivetésével és behajtásával — a közös pénzügyi igazgatás költségeit ide 
nem értve — az áilamjavak kezelésével és a többi közjövedelmek elő- 
állításával és közvetlen kezelésével járnak. 

Horvát-Szlavonországoknak a 2. pont alá eső jövedelmi forrásokból 
eredő jövedelmei, nevezetesen az 1875 : XX. törvényczikken alapuló szál- 
litási adóból, az összes jelenleg létező fogyasztási és italadókból, továbbá 
a lottójövedékből, úgyszintén netalán a jövőben nyitandó és a S. pont 
alá eső forrásokból eredő jövedelmei akként számittatnak ki, hogy a ma- 
gyar korona országainak e czímeken elért összes nyers bevételeiből le- 
vonatnak az ezen bevételek előállításával és közvetlen kezelésével járó 
összes kiadások — a közös pénzügyi igazgatás költségeit ide nem értve, — 
s a magyar korona országainak így mutatkozó évi tiszta jövedelméből az 
adóképességi aránynak megfelelő 8127% vétetik számba Horvát-Szlavon- 
országoknak ezekből a jövedelmi forrásokból eredő jövedelme gyanánt. 

Horvát-Szlavonországok fentiek szerint megállapítandó összes tiszta köz- 
jövedelmeinek 44% -a képezi azt a részt, a mely a jelen §. első bekez- 
désének rendelkezései szerint Horvát-Szlavonországok beligazgatási szük- 
ségleteinek fedezésére fordítandó; mindazonáltal azzal a megszorítással, 
hogy a 2. pont alá eső tiszta közjövedelmeknek 44%-os hányada nem 
haladhatja meg azt az összeget, a melyet kitenne, ha e közjövedelmek 
1905-IŐI kezdve évről-évre az előző évi jövedelmek 5%-ával emelkedtek 
volna. Az ezen utóbbi összeget meghaladó rész, ha a Horvát-Szlavon- 
országok területén fekvő állami erdőkből eredő tiszta jövedelem az 1902. 
évben elért jövedelem alá szállana, vagy ha az 1. pont alá eső valamely 
forrásból eredő jön edelem törvénybeli intézkedés utján teljesen meg- 
szűnnék, avagy oly módosulást szenvedne, hogy ez a jövedelem az 1902. 
évben elért jövedelem alá szállana a nélkül, hogy a csökkenés az 1. pont 
alá eső valamely más jövedelmi forrásra irányuló törvénjbeli intézkedé- 
sek folytán pótoltatnék, — első sorban e csökkenések pótlására fordí- 
tandó; az ekkép igénybe nem vett összeg pedig Horvát-Szlavonországok 
fentiek szerint kiszámított tiszta közjövedelmeinek 56%-ával együtt a 
közös kincstárba szolgáltatandó be. 

6. §. Az 1868: XXX. t.-cz. 18. §-a akként módosittatik, hogy azon 
jövedelmek közül, a melyek a jelen törvény 5. §-a szerint Horvát-Szlavon- 
országok beligazgatási szükséglete és a közös ügyek költségei között nieg- 
osztandók, kivétetnek : 

a) a határvám jövedelmei, a melyek továbbra is a magyar korona 
országai és ö Felsége többi országai közt közöseknek ismert ügyek költsé- 
geinek fedezésére számolaridók el; 

b) a bor és husfogyaszlási adók, a melyek Horvát-Szlavonországokban 
továbbra is a községi kiadások fedezésére fordíttathatnak; 



Digitized by 



Google 



144 i906 : X. t. ez. Pénzügyi egyezmény Horvát- Szlavojiországokkal, 

c) a Belovár megye katbolikus lakossága által fizetett lelkészi illeték, 
mely szintén Horvát-Szlavonországok autonóm költségeinek fedezésére, 
forditható ; 

d) az 1880 : XXVII. t.-czikken alapuló hadmenlességi díj, mely, mint 
különleges czélra szánt jövedelem, a megosztás tárgyát nem képezheti. 

7. §. A Magyarország és Horvát-Szlavonországok közötti évenkénti le-: 
számolás oly módon ejtendő meg, a mint az eddig az 1889. évi XL. 
t.-czikk 5. §-ának alkalmazása mellett kifejlődött, a következő módositár: 
sokkal : 

I. Az 1875. évi XX. t.-czikken alapuló szállitási adót, a fogyasztási éS; 
italadókat és a loltójövedéket illetőleg, az e ezimeken Horvát-Szlavón- 
országokban tényleg befolyt bevételek és tényleg felmerült kiadások a le- 
számolásból kihagyandók ; e helyett Horvát-Szlavonországoknak a kérdéses 
jövedelmi forrásokból eredő tiszta közjövedelmei akként állapitandók meg,, 
hogy számbavétetik az állami zárszámadás szerint az 1875. évi XX. 
t.-czikken alapuló szállitási adóból, az összes fogyasztási és italadókból 
és a lottójövedékből a magyar korona országai egész temletére nézve 
kimutatott összes tényleges bevétel, és ebből az összegből leütletnek a^ 
illető évben: 

1. az 1875. évi XX. t.-czikken alapuló szállitási adó kezelésével jár6 
és az állami zárszámadás egyenes adók és földtehermentesitésí pótlékok 
czíme alatt esetleg ily elnevezés alatt a magyar korona országai egés^ 
területére nézve külön kitüntetett összes tényleges kiadások. 

2. A fogyasztási és italadók kezelésével járó és az állami zárszámadás 
fogyasztási és italadók czíme alatt kimutatott a magyar korona országai 
egész területén felmerült összes tényleges kiadások, kivéve 

a) a zárt városokat, valamint a nyilt községeket az 1899. évi VI. t.-cz., 
1. §-a, illetőleg az 1901. évi XVIU. t-cz. 1. §-a alapján megillető része-r 
sedési jutalék czímén a magyar korona országai egész területén felmerült 
tényleges kiadásokat; 

b) a horvát-szlavonországi italmérési jogok után adott kártalanítási 
tőkék törlesztésére és kamataira az 1888. évi XXXV. t.-cz. alapján fel- 
merült tényleges kiadásokat. 

3. A magyarországi husfogyasztási adó czímén elért összes tényleges 
bevételek. 

4. A magyarországi boritaladó czímén elért tényleges bevételeknek az. 
a része, a mely az 1887. évi XLVII. t.-cz. által szabályozott borfogyasz- 
tási adóra esik. 

5. A lottójövedék kezelésével járó és az állami zárszámadás lottójövedék 
czíme alatt kimutatott, a magyar korona országai egész területén felmerült 
összes tényleges kiadások. 

A magyar korona országai területére nézve ily módon nyert jövedel- 
mek 8127%-a veendő Horvát-Szlavonországoknak a kérdéses jövedelmi 
forrásokból eredő jövedelme gyanánt és Horvát-Szlavonországoknak ebből 
a jövedelméből fedezendő az 1888, évi XXXV. t.-cz. 50. §-a alapján a 
horvát-szlavonországi italmérési jogok után adott kártalanítási tőkék tör- 
lesztései és kamatai czímén felmerült kiadás ; ügy, hogy az ezen kiadások 
fedezése után fenmaradt összeg képezi Horvát-Szlavonországoknak a fent 
megnevezett jövedelmi forrásokból eredő tiszta közjövedelmét. 



Digitized by 



Google 



i906: Xí. t ez. Birák és ügyészek alkalm. az igazs, min.'ban. 145 

If. Horvát-Szlavonországoknak az 1868. évi XXIII. t.-cz. szerint a 
vasúti és gőzhajózási vállalatoktól szedett bélyegilletékekbői eredő köz- 
jövedelmei gyanánt az az összeg veendő számba, a mely ilyen czímen 
a horvát-szlavonországi állami pénztáraknál és adóhivataloknál tényleg 
befolyt. 

III. Magyarország és Horvát-Szlavonországok közötti közös kiadásokként 
azok a kiadások számolandók el, a melyek az 1868. évi XXX. t.-cz. 
S — 10. §-ai szerint Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalmátországokra nézve 
közöseknek elismert ügyek ellátására fordíttattak. 

Ehhez képest az évenkint teljesítendő leszámolásoknak eddig gyakor- 
latban volt módjától eltérőleg 

1 . nem tekintendők közös kiadásoknak : 

a) az ipari és kereskedelmi szakoktatás költségei; 

b) a fóldmivelési tárcza mezőgazdasági statisztikai költségei; 

c) az 1904. évi XIV. t.-cz. alapján felvett vagy a jövőben felveendő 
államkölcsön ama tőkerészletének kamatjaira és esetleges törlesztésére eső 
szükséglet, a mely tőkerészlet olyan beruházásokra fordittatik, a melyek 
az 1868. évi XXX. t.-cz. 5— 10. §-ai értelmében közöseknek nem tekint- 
hetők. 

2. A fóldmivelésügyi ministerium központi igazgatása czímén felmei*ült 
kiadásoknak pedig csak olyan százaléka tekintendő Magyarország és Horvát- 
Szlavonországok közös kiadásának, mint a milyen százalékát teszik 9 
fóldmivelési tárcza többi összes kiadásainak a Magyarországot és Horvát- 
Szlavonországokat közösen terhelő kiadások. 

8. % kL 1868 : XXX. t.-cz. és 1873 : XXXIV. t.-czikknek a jelen tör- 
vény által nem módosított pontjai változatlanul fentartatuak. 



XI. TÖRVÉNY-CZIKK 

a királyi bíróságok és ügyészségek tagjainak az igazságü^yminis- 

teriumban 1905 Január 1. óta történt alkalmazása tekintetében a 

felmentés megadásáról és azoknak az igazságügyministeriumban 

további ideiglenes alkalmazásárói.d) 

{Szentesítést nyert 19()6. évi augusztus hó !2-án. Kihirdettetett az 1906. évi ((Országos Törvénytár* 
1906. évi augusztus hó 9-én kiadott 4. számában.) 

1. §. A királyi bíróságok és ügyészségek tagjainak a királyi igazság- 
ügyministeriumban az 1899 : XLVIII. törvényczikk érvényének idején túl 

(1) (A törvény javaslatának indoholása.) A kir. bíróságok és ügyészségek tasjainak az igaz- 
ságügyministeriumban való ideiglenes alkalmazhatásáról szóló 1899 : XLVIII. törvényczikk érvényének 
ideje az 1904. évi deczember hó 31-én lejárt. E törvény hatályának öt évvel való meghosszabbítás j 
iránt még az 1904. év folyamán terjesztett az akkori igazságü^ryminister törvényjavaslatot az orszái?- 
g^iilés elé. Ez a törvényjavaslat az(>nban, melyet a képviselőház igazságügyi Dizotts^ga elfogadásit 
iijánlott, a képviselőházban tárgyalásra nem került ; és erre nézve az országgyűlés feloszlatása és a 
törvényhozásnak mind ez ideig való szünetelése miatt törvény utóbb sem jött létre. Ehhez képest az 
1904. év végével megszűnt a törvényhozási felhatalmazás, a méhen addig a kir. bíróságok és ügyész- 
ségek tagjainak az igazsásrügyministerinmban alkalmazása alspult. Mindazáltal nem lörtént intézkedés 
a2 iránt, hogy az itt alkalmazott itélö birák és ügyészek a bíróságoknál és ügyészségeknél tényleg 
«lfoglaÍják azokat az állásokat, a melyekre ki vannak nevezve, sem ők ezt nem kérték, hanem itteni 
ilkdlmaztalásuk továbbra is mind a mai napig fentartatott. Kétségtelen, hogy ez az állapot a szüksé- 

Magyar T6rvényUr. 1906. ^.g.j.^^^ ^^ 4^VJ»^gIe 



146 1906 : XL t. ez. Bírák és ügyészek alkalm. az igazs, min.-han. 

a jelen törvény hatályba léptéig történt alkalmazása tekintetében a fel- 
mentés megadatik s az igazságúgyminister felhatalmaztatik, hogy az^ezzel 
az alkalmazással 1905. évi január hó 1-je óta felmerült kiadásokat az 
1905. és 1906. évek terhére elszámolhassa. 



ges törrényhozási felhatalmazis hiinya miatt törréDyelienes. Kényszerítő természetű okok voltak azon- 
ban azok, a melyek az érintett állapot fentartását szükségessé tették és a melyek engem is arra indí- 
tottak, hogy annak a törrényhozás további intézkedéséig való fenmaradásához hozzájáruljak. Az itélö- 
birák és ügyészek berendelésének az a rendsz^'re ugyanis, a melyet az 18^ : XLVllI. törvényczikk 
és az ezt megelőző hason tárgyú korábbi torvények (1889 : XLV, 1894 : XXXYU. t.-cz.) meg\alósí- 
toltak, a gyakorlatban odavezetett, hogy az igazságiigyministeriumban nemcsak a torvények előkészí- 
tését és más ezzel kapcsolatos átmeneti természetű munkálatokat, hanem nagyrészben az igazságdgy- 
ministerinm rendes és állandó természetű teendőit is a biróságoktól és ügyészségektől nemoak ideig- 
lenesen, hanem tartósan elvont munkaerők teljesítették. Miután a vonatkozó törvények rendelkezéseivel 
és a budget-jog követelményeivel ellentétben álló ez a rendszer lehetővé tette, hogy az igazságügy- 
mi nisteriumnak az idők folyamán folyton szaporodó s mindinkább nagyobb számú munkaerőket 
igénylő feladatait a biróságoktól és figyészségektől elvont erőkkel végezzék s az e részben felmerülő 
ki;idásokat legnagyobb részt a biróságoK és ügyészségek költségvetésének keretében fedezzék : az igaz- 
ságügyministeriumnak e feladatok ellátására hívatott fogalmazó-személyzetét nem szaporítot'ák abban 
az arányban, a melyben arra a munkafeladatok növekedésével szükség lelt volna. 

Ennek következménye lett azntán az, hogy az igazságügy ministeriumnak állandó fogalmazó-sze- 
mélyzete ezen hosszú idő alatt alig változott, viszont azonban nagy mértékben megnövekedeti a beren- 
delt ilélőbirák és ügyészek száma. Az igazságiigyministeriam fogalmazó-személyzetének állománya az 
1899 : XLVUI. t-cz. érvényének lejártakor, 1905. január 1-én a következő volt: A ministerium sze- 
mélyzete volt 6 ministeri tanácsos, 8 osztálytanácsos, 9 ministeri titkár, 6 mínisterí segédiitkár és 
5 fogalmazó, Összesen 34. üizek mellett ugyanekkor a kir. biróságok és Qgyészsé$rek 30 tagja volt az 
ip7ságügyministeriumban alkalmazva (ide nem számítva a birósági segédszemélyzetnek a ministe- 
riumban alkalmazott tagjait). Ezek között volt 1 ítélőtáblai tanácselnök, 1 curiai bíró, 5 ítélőtáblai 
biró, 2 főiigyészi helyettes, 9 törvényszéki bíró és járásbíró, 12 kir. albiró és alügyész. 19tt5. január 
1-élőI hivatalba lépésem napjáig a személyzetben a következő változásuk állottak be : 1 ítélőtáblai biró 
főispán lett, 2 ítélőtáblai bíró a curiához kisegítő biróűl rendeltetett be, egy főügyészi helyettes 
vidéki főügyész lett, 1 albiró pedig vidékre törvényszéki bíróvá neveztetett ki. A ministeriumban való 
alkalmaztatásuk fentartása mellett 1 törvényszéki biró a VIL fízetésí osztályba, 2 albiró kir. ügyészszé 
és 2 albiró alügyészszé neveztetett ki. U^ryanezen idő alatt viszont a ministeriumban alkalmazott bírák 
és ügyészek száma 1 kir. ügyésznek és betétszerkes/.tő kir. albírónak berendeléievel és 1 mínisterí 
segéd titkárnak törvényszéki bíróvá való kínevezésével szaporodott. Hivatalba lépésem napjá'i tehát a 
mioístt'ríumbaD alkalmazott itélőbirák és üsTsészek száma 28 volt. Ezzel szemben a ministerium fogal- 
mazó-személyzete ugyanekkor 35 tagból állott, a kik között 7 minisferi tanácsos, 8 osztálytaüácsos, 
9 ministeri titkár, tí segédtiikár és 5 fogalmazó volt A 28 berendelt ítélőbíró és ügv'-sz i'ileimén^ei 
kitettek 172.500 koronát; ezzel szemben a mínisterí fogalmazó személyzet illetményei kitettek ^H./OO 
koronát. A berendelt személyzet tagjai közül csak négynek illetményei folyósí itatnak a kodiíikáczio- 
nális alapból (XXII. fej., 12. czím), míg a többié az illető biróságok és ügyészségek költségvetési czí- 
meíből fedeztetnek. A berendelt személyzetből a törvényelőkészítő mnnkálatoknál csak heten vannak 
alkalmazva, a többiek az ügyosztályokban végeznek szolgálatot Hivatalba lépésem óta a berendelt 
személyzetben a kövelkező változások történték : az itt működő kir. ítélőtábla' tanácselnök az igaz- 
ságfigyministerium éllamtilkárja lett, egy bírót pedig táblai elnöki titkárrá neveztem ki. 

Mint az előadottakból kiderül, ez a rendszer mostani alakjában és terjedelmében állandóan fenn 
nem tartható. Magam is elvileg helyesnek, sőt szükségesnek tartom ugyan, hogy a tönényelőkészítés 
és azzal kapcsolatos átmeneti természetű munkálatok czéljára a birói és ügyészí karnak szakképzett 
s gyakorlati ismereteikkel e munkálatoknál gyakran nélkfllözhetctlen tagjai ideiglenesen ijíénybe vetes- 
senek és hogy ennek lehetősége a jövőre is megfelelően biztosítva maradjon. Az az rdtí^i gyakorlat 
azonban, hogy az igazságfigymínisterium egyéb rendes munkafeladatainak teljesítésére is és pedig 
nem csupán ideiglenesen, hanem állandóan vagy legalább tartósan itélőbirák és ügyészek vonatnak 
be, nemcsak ellenkezik az 1899 : XLMU. és az azt megelőző hasontárgyú törvényczikkekben meg- 
nyilatkozó törvényhozói akarattal, hanem azzal a hálránynyal is jár, hogy indokolt szükség nélkül 
gyengíti az illető bíróságokat és ügyészségeket és lehetődé teszi azt, hogy itélőbirák és ügyészek ebben 
a minőségűkben szolgálatuk egész idfje alatt az igazságügy ministeriumban alkalmaztassanak és a leg- 
alsóbb bírói állásból a legmagasabbak valamelvikébe emelkedhessenek a nélkül, hogy a bíróságok- 
nál huzamosabb időn át működtek volna. E mellett, míg egyrészről, mint már kiemeltem, ez az eljá- 
rás az igazságügy ministerium működésének költségvetési eilenőrzéíét egyenesen illnsorinssá teszi, az 
igazságügymínisterium rendes fogalmazási teendőinek itélőbirákkal és ügyészekkel való ellátása hozzá 
még egészben költségesebb is, mint hasonló fokozatbeli fogalmazói személyzetnek alkalmazása. Addig 
azonban, a míg az e tekintetben mellőzhetlen reform keresztülvihető lesz, nem lehel elkerülni a rend- 
szer ideiglenes fentartását Mert az igazságiigy ministerium ha berendelt birósági személyzetet, mint a 
fogalmazó személyzet jelentékeny számú részét, az igazságü^'i administratíó nagyfokú mesrakadásá- 
nak árán lehetne csak rögtön, előkészület és átmeneti intézkedések nélkül a ministeriainból eltávolí- 
tani. Ugyanez áll az igazságügymínisterium törvényelőkészítő munkálatai tekintetében is, a melyek 



Digitized by 



y Google 



i906 : XIL L ez. A nagykároly^^mátészalka — csapi h, é, vctóutról. 147 

2. §• A királyi bíróságok és ügyészségek tagjaínak az igazságügy- 
ministeríumban való ideiglenes alkalmazhatásáról szóló 1899 : XLVIII. 
törvényczikk hatálya 1910 deczember hó 31-éig meghosszabbittatik. 

3. §. E törvény kihirdetése napján lép hatályba. Végrehajtásával az 
igazságügyminister bizatik meg. 



Xn. TÖRVÉNY-CZIKK 

a nagykároly—mátészalka— csapi h. é. vasút engedélyezése tár^ 

gyában.(i) 

( Szentesítést nyert 1906. évi augusztus hó 27-én. Kihirdettetett az 1906. évi « Országos Törvény tár» 
1906. évi szeptember S-én kiadott 5. számában.) 

1, §. A ministerium ezennel felhatalmaztatik, hogy a m. kir. állam- 
vasutak Nagykároly állomásából kiágazólag a Nyíregyháza — Mátészalka 



még abban az igen szűk körben is, a m»iyen e munkálatok az utóbbi időben folyamaiban maradtak, 
az itt alkalmazóit itélőbirák közreműködése nélkül fennakadást szenvednének. £ súlyos helyzctbei 
nem leheléit a fennálló állapotot az 1899 : XLVIU. t.-czikk érvénvének leteltével azonnal megszün- 
tetni, de nem szflntetheitem meg az állapotot én sem, mikor hivataloa léptem. Az utóbb említett idő- 
ponlig ezért a felelősség az előbbi kormányt terheli ; ezentúl a felelősség reám hárul. A viszonyok 
kényszerítő hatása alatt tett intézkedésekért ennélfogva mindkét időszakra a törvényhozás utólagos 
felmentését kérem. E mellett azonban az előadott kö ülmenyek arra is indítanak^ hogy a berendelé- 
sek jelenlegi rendszerének az e részben szükséges és bővebb megfontolást igénylő reform megalkotá- 
sáig és keresztülviteléig leendő további ideiglenes fentartására is a törvényhozás felhatalmazását 
kéri<>m. 

A mi már most a törvényjavaslat részleteit illeti, az alkotmányos rend heyreállításának egyik sür- 
gős követelménye lévén ezek szerint, hogy az érintett törvényellenes állapot míelóbb orvosoltassék : 
ebben az irányban első sorban szükséges, hogy a törvényhozás a mullra vonatkozólag utólagosan 
megadja a felmentést abban a tekintetben, hogy a kir. bíróságok és ügyészségek tagjai az igazság- 
ügy ministeríumban az 1899 : XLVIII. törvényczikk érvénvének idején túl is alkalmazásban maradiak, 
a mely felmentés az evvel az alkalmazással kapcsolatos hivatali működésre is kihat; továbbá szük- 
séges, hogy ezzel kapcsolatban az ezen alkalmazással felmerült kiadások elszámolására nézve is meg* 
nyerjem a szükséges felhatalmazást (1. §.) ; másodsorban az itélőbirák és üg)észekDek az igdzság- 
ügyministeriumban való további ideiglenes alkalmaztatására nézve szükséges, hogy az érvényél vesz- 
tett 1899 : XLVIII. törvényczikk hatálya egy időre meghosszabbíttassék (!2. §.), oly czélból, hogy a 
törvényelőkészítő munkálatok folytonossái^a és azoknak az egyéb teendőknek ellátása is, a melyek 
jelenleg az igazságügyministeriuniban működő itélőbirósági és ügyészségi személyzetre vannak bízva, a 
szüksétrletnek megfelelően biztosítva maradjon addig is, a mfg arról a berendelések jelenlegi rend- 
szere helyett más alkalmas módon törtéoik gondoskodás. Erre nézve megjegyzem még, hogy a javas- 
lat 2. §-ában megállapított határidőt nem tekintem olyannak, a melynek^íefolyását okvetlenül be kell 
várni, mielőtt a szükségessé vált új szervezés életbeléphet. Abból, hogy a javaslat szerint hatályában 
fentartandó 1899: XLVIII. t-cz. i. §-ban az igazságügyminister csak felhatalmazást nyer itélőbirák 
és ügyészek berendelésére és hogy a "2, §. értelmében berendelt személ^^ek alkalmaztatása természet- 
szerűleg csak addig tart^ a míg a felhatalmazást az igazságügyminister igénybe veszi : önként követ- 
kezik, hogy a berendelések jelenlegi rendszere, ha a szükséges előfeltételek megvannak, törvény útián, 
akadálytalanal 1910, évi deezember 3l-ik elolt is megszüntethető, esetleg pedig módosítható. (1906, 
iun. 5 én. — 85. sz. trom. — V. ő. az igazs. bizotU. 1906 j un. 7 én 87. sz. jelentését.) 

(1) A tőrv. iavaslatának min. indokolása. A magyar királyi államvasutak Nagykároly állo- 
másából kiágazólag Mátészalkán át a m. kir. államvasutak nyíregyháza— csapi vonalához csatlakozó 
h. é. vasút létesitése ügyében már az előző kormányok alatt tárgyalások folytak, melyeknek ered- 
ményeként az 1904. év folyamán a nevezett vasút építési, üzletberendezési és egyéb engedélyezési 
feltételei akként állapíttattak meg, hQgy azokat az engedélyt kérő iBank fúr Iransportwerte in 
Basel pénzintézet elfogadta, az engedélyezési biztosítékoi letette és a vasút megépítésére és üzletére 
kötelezettséget vállalt. Minthogy azonban a tervezett h. é. vasút két már közforgalomban lévő vasutat 
volt hivatva összekötni, s ennek következtében annak engedélyezése az 1880. évi XXXI. és az 1888. 
évi IV. t.-cz. 1. §-a értelmében a törvény hoarás hatáskörébe tartozott, a h. é. vasút engedélyokirata a 
törvényhozás működésének szünetelése folytán mindeddig kiadható ném volt. 1904-ben azonban az 
akkori kormány a helyi érdekeltség sürgetésére engedélyt adott arra, hogy a vasút építési munkálatai 

10* 

Digitized by Vj( 



lOogle 



148 i906: XIL t ez, A nagykároly — mátészálka — csapi h. é. vasútról. 

b. é. vasútvonal Vásárosnamény állomásának érintésével a m. kir. állam- 
vasutak nyíregyháza — csap — ungvári vonalán fekvő Záhony megállóhelyig 
és innen a m. kir. államvasutak zábony — csapi vonalszakaszának együttes 
használata mellett a m. kir. államvasutak Csap állomásáig, mint forgalmi 
végpontig vezetendő h. é. vasutat az 1880. évi XXXI. és az 1888. évi 
IV. t.-czikkben foglalt feltételek alatt engedélyezhesse. 

az engedélyezésre vonatkozó törvényjavaslat törvényerőre emelkedéze s az engedélyokiratnak ez ala- 
pon leendő kiadása előtt ugyan, azonban az engedélyt kérő ezég veszélyére és kocdtázatára, valamiut 
a magánjogok sérelmének kizárásával megkezdhetők legyenek, mely enj^edély alapján a helyi érdekű 
vasat megépült, sőt az 1905. évi szepteniber 27-én a közforgalomnak is átadatott. Ennélfogva most 
ezen vasat véglegesen engedélyezendő lenne s ebből folyólag a helyi érdekű vasnt engedélyezésére 
vonatkozó törvényjavaslatot tisztelettel előterjesztem. Egyúttal a helyi érdekű vasút megépítésére és 
üzletére vonatkozó, már nz 190i-dik évben megállapított engedélyezési feltételek határozmáoyait az 
alábbiakban vagyok bátor főbb vonásaiban ismertetni. 

A '/. alatt tisztelettel csatolt helyrajzi vázlatban feltüntetett 85.646 kilométer hossza helyi érdekű 
vasat a m. kir. államvasatak Nagykároly állomásából kiágazólag a nyíregyháza -máiészalkai helyi 
érdekű vasat Mátészalka állomásáig, innen a nyíregyháza-vásárosnaményi helyi érdekű vasút Vásáros- 
namény állomásáig s ezen állomástól a m. kirí államvasutak nyire^yháza-csap-uns^vári vonalán fekvő 
Záhony megállóhelyig és illetve a m. kir. államvasutak záhony-csapi vonalszakaszának együttes hasz- 
nálata mellett, Csap állomásáig mint forgalmi végpontig vezet A szabványos nyomtávval létesített 
pálya akként rendeztetett be, hogy azon a gőzmozdonyú vonatok óránkint 40 kilométer, a motor- 
Kocsik pedig 50 kilométer legnagyobb sebességgel közlekedhetnek. A legna^obb emelkedés illetve 
<}sés 5%0-ban, a kanyarulat legkisebb átmérője pedig a nyilt pályán 300 méterben állapíttatott meg, 




czentiméterenként 100U kilogrammot meg ne haladjon. A pályán a következő új állomások, illetve 
kitérők és megállóhelyek létesíttettek : 1. Kálmánd rakoaó állomás kereken 200 méter hosszban, 
2. Börvely állomás kereken 351 méter hosszban, 3. Ágerdő rakodó megállóhely kereken 150 méter 
hosszban, 4 Tibor tanya rakodó megállóhely kereken 150 méter hosszban, 5, Nagy-Ecsed vizállo- 
más kereken 400 méter hosszban, 6. Nyir-Csaholy rakodó állomás kereken 200 méter hossrf)an, 
7. Ó-Pályi rakodó állomás kereken 200 méter hosszban, 8. Nagy-Dubos rakodó állomás kereken 
40 méter hosszban, 9. Vitka rakodó állomás kereken 200 méter hosszban, 10. Kis-Varsány meg- 
állóhely kereken 70 méter hosszban, 11. Gyüre rakodó állomás kereken 200 méter hosszban, 12. Kopó- 
csapati rakodó állomás kereken 200 méter hosszban, 13. Cserepeskenéz megállóhely kereken 80 méter 
hosszban, 14. Tornyos- Pálcza vfzállomás kereken 400 méter hosazban, 15. Mándok rakodó állo- 
más kerekeken 210 méter hosszban, 16. Tisza-Szt. -Márton rakodó állomás kerekeken 150 méter hossz- 
ban. Ezenfelül a m. kir. államvasutak Nagykároly és Csap esatlakozási állomásai, továbbá nyiregy- 
háza-vásárosnaményi h. é. vasút Vásárosnamény állomása a csatlakozás folytán előálló szükség- 
hez képest átalakíttattak, illetve kibővíttettek, a magyar kir. államvasutak Záhony feltételes megálló- 
helyén csatlakozó forgalmi kitérő létesíttetett, míg a nyiregyháza-mátéstalkai "h. é. vasút Máté- 
szalka állomása az új h. é. vasút, valamint a tervezett szaimár- mátészalkai h. é. vasút csatlakozásá- 
nak lehetővé létele érdekében megfelelő más helyre át is helyeztetett. 

A nagykároly—mátészalka— csapi helyi érdekű vasút építési és űzletbereudezési tényleges 
tőkéje 5,— 561.000 koronában vagyis pályakilométerenkint 64.930 koronában alakíttatott meg, mely 
tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére 366.000 korona rendes tartalékalap képzésére 70.000 korona, 
az ecsedi lápot átszelő pályaszakaszok mentén netán szükséges vízlevezető és kiszárító csatorna- 
hálózat költségeire külön tartalékalapként 20.000 korona, hóvédmüvek költségeire pedig ugyan- 
csak külön tartalékalapként 15.000 korona volt kihasítandó. A tartalékalapok készpénz helyett 
a helyi érdekű vasútnak a kibocsátási árfolyamon számított elsőbbségi részvényeiből is megalkot- 
hatok, mindazonáltal annak kikötése mellett, hogy fölhasználásuk esetén az elsőbbségi részvények a 
íinanczirozó által legalább is a kibocsátási árfolyamon készpénzben átvétetnek. A külön tartalékalap- 
ból rendeltetésszerű felhasználásuk után fen maradó összegek a rendes tartalékalaphoz csatolandók. 
Az 5,561.000 korona építési és üzletberendezési tényleges tőke fedezésére az 1888. évi IV. t.-cz. 
10 § ának rendelkezéséhez képest a tőke 35%-a, vagyis kikerekítve 1,946.000 korona erejéig törzs- 
részvények, 65%-a, vagyis 3,614.650 korona erejéig pedig 78%-os kibocsátási árfolyamon számított 
5% osztalékra iogosító- és bemutalóra szóló elsőbbségi részvények bocsáttatnának ki. Az 1,946.400 ko- 
rona törzsrészvény fedezésére a következő érdekeltségi hozzájárulások biztosíttattak : Szatmárvármegye 
részéről 420.000 K, Nagykároly város részéről 98.000 K' Községek részéről 178.000 K, Magán érde- 
keltség részéről 109.000 K, Ingyen területek ellenértékeként 15.000 K, összesen : 820.000 K. 

Az 1888. évi IV. t.-cz. 4. és 7. §-ai alapján megfelelő névértékű törzsrészvények ellenében a követ- 
kező állami hozzájárulások biztosíttattak, aj postaszállítási átalányképen a vasút közforgalomba helye- 
zése, illetve a postaszállítás tényleges megkezdése napjától számított egymásután következő 50 éven 
át fizetendő évi 27.700 K 554.000 K tőkeértékben ; h) a helyi érdekű vasutak segélyezésére rendelt 
költségvetési külön adományból ugyancsak 50 éven át 27.800 K 556.000 K tőkeértékben oly kikötéssel, 



Digitized by 



Google 



i906 : XIII. t. ez. A mocsolád — siófoki h. á. vasutróL 149 

2. §. A kereskedelemügyi m. kir. mínister az 1. §-ban emiitett vasút- 
vonal engedélyezésének megtörténtéről az 1880. évi XXXI. t.-czikk 1. §-a 
értelmében az országgyűlésnek jelentést teend. 

3. §• Jelen törvény az országos tőrvénytárban való megjelenése nap- 
ján lép éleibe és végrehajtásával a kereskedelemügyi, illetve pénzügyi 
ministerek bízatnak meg. 



Xin. TÖRVÉNY-CZIKK 

a mocsolád— siófoki li. é. vasút engedélyezéséről.^) 

(S}.entesftést nyert 1906. évi augusztus hó 27-én. Kihirdettetett az 1906. évi «Országos Törvénytár» 
1906. évi szeptember hó 5-én kiadott 5. számában.) 

1. §. A ministerium ezennel felhatalmaztatik, hogy a kaposvár — 
mocsoládi h. é. vasút Mocsolád állomásából kiágazólag Tab és Ádánd 

hogy ezen utóbbi hozzájárulás esetleg egy összegben vagy megfelelő nagyobb részletekben is folyó<iit- 
ható. A fenti állami hozzájárulások a tényleges tőke 9*96, illetve 9'99%-át teszik, s úgy az 1888. évi 
IV. t.-czikkben megszabott 10 — 10%-os maximumon alul maradnak. Az érdekeltségi és állami hozzájáru- 
lások 820.000-f5o4.000^-556.000=l, 930.000 K összegen felül a fenti 1,946,400 K törzsrészvénytólé- 
ből még mindig hiányzó 16.400 koronát az engedélyt kérő fedezi. A h. é. vasút üzletét ugyancsak az 
1904-ik évben létrejött megállapodások értelmében az úgynevezett szabványszerződés alapján a m. kir. 
államvasutak kezelik, tárgyalásokat folytatok azonban a h. é. vasút terxezőivel az iránt, hogy az üzlet- 
kezelési szerződés a leszámolás egyszerűsítése érdekében a bevételek százalékos osztása alapján köt- 
tessék meg, A helyi érdekű vasúton a némileg módosított zágoriai egységtételeken alapuló árádíjszabás 
alkalmaztatík. Egyebekben az engedélyezésnek fellételei megéheznek a h. é. vasutakkal szemben ki- 
köttetni szokott építési, üzletberendezési és egyéb engedélyezési feltételekkel, tisztelettel megjegyezvén, 
hogy miután a pálya a közforgalomnak már átadatott, ennélfogva a kiadandó engedélyokiratban a 
h. é. vasút engedélyének tartama — az 1880. évi XXXI. t.-cz. 2. §-ában foglalt rendelkezés szelle- 
mének megfelelően — a pálya közforgalomba helyezésének napjától számított 90. évben lesz meg- 
állapítandó. (40. sz. irom.) ki engedélyokiratot az 1906 szept. 7. 66,084. sz. K. M. rend. tartal- 
mazza Í1906. R. T. 1332). 

A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentéséből. A bizottság tárgyalván ezen és a keres- 
kedelemügyi minister úrnak még más, Összesen hét javaslatát, melyek mind helyi érdekű vasutak 
engedélyezésére vonatkoznak, örömmel győződött meg arról, hogy az eddigi szokással máris szakí- 
tás történt. Eddig ugyanis a vállalkozók ideiglenes építkezési engedélyt kaptak és a vasút építését 
tényleg meg is kezdhették, a nélkül, hogy ez iránt a törvényhozás előlegesen megkérdeztetett volna. 
A kormány szakított őzzel a gyakorlattal s a megfelelő törvényhozási intézkedések nélkül ily építési 
engedélyeket ki nem ád. Nagy megnyugvással vette tudomásul a bizottság a kereskedelemügyi kor- 
mány abbeli ígéretét is, hogy a helyi érdekű vasutak építéséről új törvényjavaslat készült, mely a 
legközelebbi ülésszak alatt az országgyűlés elé fog terjesztetni. Hozzájárult a bizottság a közlekedési 
bizottság ama óhajához, hogy az államvasutak kocsiparkjának kiegészítésére a szükségesnek mutat- 
kozó szénkocsík beszereztessenek. A részletekre nézve meggyőződest szerzett magának a bizottság, 
hogy úgy a jelen vasútnál, valamint a többi tervezett vasutaknál is be lettek tartva a törvények idevágó 
intézkedései, továbbá, hogy a törzsrészvények megfelelő részét az érdekeltség fedezte s e vasutak a 
közszükságletnek felelnek meg, minél fogva e törvényjavaslatot, valamint a többieket is elfogadásra 
ajánlja a képviselőháznak. — ISS. sz- u. o. a közieked. bizotts. hozzájáruló jelentése.) 

(1) (A törvényjavaslatnak ministeri indokolása.) A kaposvár— mocsoládi helyi érdekű vasút 
Mocsolád állomásából kiágazólag Tab és Adánd községek irányában a cs. kir. szabadalmazott déli 
vaspályatársaság Siófok állomásáig vezetendő helyi érdekű vasút létesítése ügyében már hivatali 
elöaeim állal folyamaiba telt tárgyalások eredményeként az 1904. év folyamán az építési, üzletberen« 
dezési éi egyéb engedélyezési íeliéieldL tekinteteben megfelelő megállapodások jöttek létre és ezek 
alapján a mocsolád— siófoki helyi érdekű vasút tervezőinek jogutódja Pallós Ignácz építési vállalkozó 
az engedélyezési biztosíték letétele mellett a vasút megépíiésérc és üzletére feltétlen kötelezettséget 
vállalt. Ilykép a vasút megépítése biztosítottnak volt ugyan tekinthető, az annak engedélyezéséhez az 
1880. évi XXXI. törvényczikk 1. g ában előírt törvényhozási felhatalmazás azonban a törvényhozás 
működésének szünetelése folytán kieszközölhető nem volt. 

Hivatali elődöm az akkori minisztertanács hozzájárulásával és a törvényhozás elhatározásának fen- 
tartásával engedélyt adott arra, hogy ezen munkálatok még a vasút engedélyezéséről szóló törvény- 
iavaslat törvényerőre való emelkedése s az engedélyokiratnak ez alapon leendő kiadása előtt ugyan, 



Digitized by 



Google 



150 i906 : XIII , t. ez, A mocsolád — siófoki h. é, vasutróL 

községek irányában a császári királyi szabadalmazott déli vaspálya- 
társaság Siófok állomásáig vezetendő h. é. vasutat az 1880. évi XXXI. és 
tiz 1888. évi IV. törvényczikkben foglalt fellételek alatt engedélyezhesse. 
2. §. A kereskedelemügyi minister az előző szakaszban említett vasút 

azooban engedélyt kérő veszélyére és koczkázatára, valamint a magánjogitok sérelmének kizárásával 
ideiglenesen megkezdhetők leg}'enek. Ezen engedély alapján a helyi érdekű vasút építése meg is 
kezdetett s ez idő szerint már a befejezéshez közeledik. Erre való lehintettél ezen vasútnak végleges 
engedélyezését indokoltnak tartom s midőn a kérdéses vasút engedélyezésére vonatkozó tör\'ényjavas- 
latot tisztelettel benyújtom, egyúttal a már 1904. évben megállapított engedélyezési feltételek lénye- 
gesebb határozmányait a következőkben bátorkodom ismerteini. 

A */. alatt tisztelettel csatolt helyrajzi vázlatban feltüntetett, 75 kilométer hosszú és szabványos 
nyomtávval építendő helyi érdekű vasút gőz- és motorüzemre akként rendezendő be, hogy azon 
a gőzmozdonynyal vontatott vonatok óránkint 40, a gőzmotoros vonatok pedig 50 km. leg- 
nagyobb menetsebeéséggel közlekedhessenek. A legnagyobb emelkedés, íllet\e esés 15%o-ben, a 
kanyarulatok legkisebb félátmérője pedig a uyilt pályán 250 méterben állapíttatnék meg. A folyó- 
méterenkint legalább 23.6 ker. salyó aczelsinek túeeö sinkötés alkalmazása melleit oly sűrűn 
rakott talpfákon helvezendők el, hogy igénybevételük dOOO kgr. keréknyomás alatt négyzetczenti- 
méterenkint 1000 kgr.-ot meg ne haladjon. A cs. kir. szab. déli vaspálya társaság Siófok, a 
kaposvár— mocsoládí, helyi érdekű vasút Mocsolád, valamint a m. kir. államvasutak Kaposvár 
állomása az új helyi érdekű vasút létesítése és csatlakozása folytán előálló szükséghez képest meg- 
felelően átalakítandók és kibővllendők s ezenfelül a pályán a következő új állomások létesítendők : 
1. Kisbér rakodó állomás 200 m. hosszban, 2. Bonnya rakodó állomás 200 ro, hosszban, 3. Toldi- 
Andocs rakodó állomás 200 m. hosszban, 4. Karád vizállomás 305 m. hosszban, 5. Csicsal rakodó 
állomás 200 m. hosszban, 6. Kapoly rakodó állomás 200 m. hosszban, 7. Tab vizállomás 305 m. 
hosszban, 8. Bábony-Megyer rakodó állomás 200 m. hosszban. 9. Som-Berény rakodó állomás 200 m. 
hosszban, 10. Adánd állomás 290 m. hosszban, 11. Juth rakodó állomás 200 m. hosszban. 

A helyi érdekű vasút tényleges épitési és üzleiberendezési tőkéje pályakilométerenkint 72.876 ko- 
rona, összesen tehát 5,320.1/00 koronában állapíttatnék meg; mely összegDől forgalmi eszközök beszer- 
zésére 360.000 korona, rendes tartalékalap képzésére 50.000 korona, a lióvédművek előállttására szol- 
gáló külön tartalékalap képzésére pedig 2o.000 korona fordítandó; megjegyezvén, hogy a 25.000 koro- 
nányí külön tartalékalap készpénzből, az 50.000 koronányi rendes tartalékalap pedig 78%-os kibocsátási 
árfolyammal számított elsőbbségi részvényekből oly kötelezettség mellett alkottatnék meg, hogy e 
tartalékalap igénybevétele esetén az elsőbbségi részvények kibocsátási árfolyam szerinti átvételéért, 
illetve értékesítéséért az épitési vállalat szavatol. Az 5,á20,000 koronányi tényleges építési és üzlet- 
berendezési tőke 35o^-a, számszerint 1.862.000 K törzsrészvények 65o/o.a vagyis 3,458 000 K pedig 
78%-os kibocsátási árfolyammal számított elsőbbségi részvények kibocsátása utján fognak fedeztetni. 
Az 1.862.000 korona törzsrészvénytőke fedezetére megfelelő névértékű törzsrészvények ellenében az 
érdekelt Somofcy vármegye részéről 700.000 korona, a vonalmenti érdekelt községek részéről pedig 
- összesen 196.000 K hozzájárulás biztosíttatott. 

Továbbá az 1888. évi IV. törvényczikk 4. és 7. §-ai alapján ugyancsak megfelelő névértékű törzs- 
részvények ellenében a következő állami hozzájárulások biztosíttattak : aj postaszállítási átalányképen a 
vasút közforgalomba helyezése, illetve a postaszállilás tényleges megkezdése napjától számított egymás- 
után következő 50 éven át fizetendő 19.950 K, tőkeértékben 399,000 K; bj & helyi érdekű vasutak 
segélyezésére rendelt költségvetési külön adományból ugyancsak 50 éven át íizetendő évi 26.000 korona, 
tőkeértékben 532.000 K oly kikötéssel, hogy ezen utóbni hozzájárulás esetleg egy összegben vagy 
megfelelő nagyobb részletekben is folyósíthaió legyen. A fenti állami hozzájárulások a tényleges tőké- 
nek 7-5, illetve 10%-át, vagyis együtt 17-50/o-át teszik s így az 1888. évi IV. törvényczikkben meg- 
szabott 10 — 10, vagyis összesen 20%-os maximumon alul maradnak. Az érdekeltségi és állami 
hozzájárulásoknak 896.000+ 399.000 -f 531000 -=1,827.000 K összegen felül, a fenti 1,862.000 K 
törzsrészvénytőkéből még mindig hiányzó 35.000 K fedezését, engedélyt kérő vállalta magára. A helyi- 
érdekű vasút üiletét a m. kir. államvasutak a bruttó bevételek feles megosztása alapján íognák kezelni. 
A helyi érdekű vasút létesítésének előmozdítása czéljából részére is kilátásba helyeztetlek azon díj- 
szabási könnyítések, melyek a m. kir. államvasutak által hasonló feltetelek mellett kezelt helyi érdekű 
vasjutak részére engedélyeztetni szoktak. Egyebekben az engedélyezés feltételei megegyeznek a helyi 
emben kikötietni szokott építési, üzleiberendezési és egyéb engedélyezési feltété- 



érdekű vasutakkal szemb 

lekkel. — (1906/11. képv, 41. sz, irom.j Az engedélyokiratot az 1906 sze^'t. 18. '615.085. sz. K. M. 

rend. tartalmazza (1906. R. T. 1429.). 

A képv. közlekedésügyi bizottságának jelentéséből. A közlekedésügyi bizottság, tekintettel 
axon körülményre, hogy a tervezett h. é. vasút a Balaton partját a m. kir. államvasutak budapest — 
fiumei fővonalához közelebb hozza és ezáltal az egész partvidék az ország déli részéhez is közelebb 
>nt, a tervezeit helyi érdekű vasút megépítését ezen fontos közgazdasági szempontokból a vasút enge- 
délyezésére a felhatalmazás megadását javasolja. Miután a vasút kiépítése a vidék érdekeltsége által 
mint régen óhaitott közszükségnek jelezieteit, az épités már megiörlént megkezdését a bizottság tudo- 
másul veheiőnek véli, nagyon természetes, hogy az épités megkezdése az építők saját veszélyére és 
magánjogi igények sérelme nélkül történhetett. — (1906. 139. sz. irom. ; melléklete a pénzügyi 
bizotts. hozzájáruló jelentése.) 



Digitized by 



Google 



i906: XIV. t ez. A zombor — óbecsei h. é. vasútról. 151 

engedélyezésének megtörténtéről az 1880. évi XXXI. törvényczikk 1. §-a 
értelmében az országgyűlésnek jelentést fog tenni. 

3. §. Jelen torvény az « Országos Törvénytár »-ban való kihirdetés 
napján lép életbe s végrehajtásával a kereskedelemügyi és pénzügyi 
ministerek bízatnak meg. 



XIV. TÖRVÉNY-CZIKK 

a zombor— óbecsei h. é. vasul engedélyezése tárgyában.(i) 

(Sientesílést nyert 1906. éyi aucusztus hó 27-én. Kihirdetictett az 19(K). évi tOrszágos Törvénylár» 
1906. évi szeptember hó 5-én kiadott 5. számában.) 

1. §• A ministerium a magyar királyi államvasutak Zombor állomásából 
kiágazólag a hegyes— feketehegy — palánkai h. é. vasút Kula állomásán és a 



(1) (A törv. javaslatának min. indokolása.) A m. kir. államvasutak Zombor állomásából kiágazó- 
lag a Bács-Bodrog vármegyei helyi érdeka vasútnak Ó- Becse állomásáig vezetendő helyi érdekű vasul 
létesítése ügyében már az elózó kormányok alatt tárgyalások folytak, melyeknek eredményeként az 
19()5. év folyamán a tervezett helyi érdekű vasútépítési, üzletberendezési és egyéb engedélyezési fel- 
tételei tekintetében oly megállapodások jöttek létre, a melyek alapián a vasút létesítésére vállalkozó 
tervezőknek a jogutódja, Pallós Ármin építési vállalkozó, az engedélyezési biztosíték egyidejű letétele 
mellett a V9sut megépítésére és üzletére feltétlen kötelezettséget vállalt. A helyi érdekű vasút megépí- 
tése ilykép biztosítottnak volt tekinthető, minthogy azonban annak engedélyezéséhez az 1880. évi 
XXXI. t.-cz. 1. §>a szerint a törvényhozás felhatalmazására is szükség volt, az engedélyokirat kiadása 
a törvényhozás működésének szünetélése folytán mindezideig meg nem történhetett. Hivatali elődöm 
1905-ben a minisztertanács felhatalmazáí^ával engedélyt adott arra, hogy az építési munkálatok még 
a vasút engedélyezésére vonatkozó törvényjavaslat törvényerőre emelkedése s az engedélyokiratnak ez 
alapon való kiadása előtt engedélytkérő veszélyére és kárára, valamint a szerzett jogok sérelmének 
kizárásával megkezdhetők legyenek. Ezen engedély alapján a vasút építési munkálatai megindíttattak 
és azok ez idő^ szerint még folyamatban vannak. Erre való tekintettel most a végleges enfredély lenne 
kiadandó. Midőn tehát a helyi érdekű vasút engedélyezésére vonatkozó törvényjavaslatot idezárva tisz- 
telettel benyújtom, egyúttal az ezen vasút ff)itésbiztosításának alapját képező s már az előző kormány 
alatt megállapított engedélyezési feltételek lényegesebb határoz mányait az alábbiakban vagyok bátor 
ismertetni. 

A */. alatt tisztelettel csatolt helyrajzi vázlatban feltüntetett 89*6 kilométer hosszú helyi érdekű 
vasút a m. kir. államvasutak Zombor állomásából kiágazólag Csonoplya, Kerény, Ujszivácz, Ószivácz 
és Cservenka községek érintésével a hegyes— feketehegy — palánkai helyi érdekű vasút Kula állomá- 
sáig, innen a m kir. államvasutak budapetst— zimonyi fővonalának Verbász állomásáig és folytatólag 
fiácsszenttamás, Turia és Bácsfoldvár községek irányában a Bács-Bodrog vármegyei helyi érdekű 
vasutak Óbecse állomásig vezet. A szabván>os nyomtávval építendő vasút olykép rendezendő be, hogy 
a pályán a gőzmozdony nyal vontatott vasutak óráokint 40 kilométer, a motoros kocsik vagy az 
ezekkel vontatott vonatok pedig 45 kilométer legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. A legnagyobb 
emelkedés, illetve esés egyes vonalrészeken 5%0-ben*^ állapíttatott meg, a mely emelkedés, illetve esés 
azonban kanyarulatokban megfelelően csökkentetni fog. A kanyarulatok legkisebb sugara á nyilt 
pályán 300 méterben állapíttatott meg. A folyóméterenkint legalább 23-6 kgr. súlyú aczélsinek függő 
sínkölés alkalmazása mellett oly sűrűn rakott talpfákon hel}ezendőkel, hogy igénybevételük 5.000 kgr. 
keréknyomás alatt négyzelczentiméterenkmt 1.000 kgrot meg ne haladjon. A m. kir. államvasutak 
Zombor és Verbász állomásai, továbbá a hegyes — feketehegy — palánkai helyi érdekű vasút Kula 
állomása és a Bács-Bodrog vármegyei helyi érdekű vasutak Óbecse állomása a lenézett helyi érdekű 
vasút csatlakozása folytán megfelelően áialakítandók és kibővítendők s ezenkívül a pályán a következő 
új állomások létesítendők : 1. Bikárszállás megállóhely 70 méter hosszban, 2. Csonoplya rakodó 
állomás 220 mder hosszban, 3. Kerény állomás 345 méter hosszban, 4. Ujszivácz rakodó állomás 
220 méter hosszban, 5. Ószivácz vízállomás 310 méter hosszban, 6. Cservenka állomás 345 méter 
hosszban, 7. Óverbász megállóhely 70 méter hosszban, 8. Bácsizenttamás vízállomás 360 méter 
hossíban, 9. Turia rakodó állomás 220 méter hosszban, 10. Bácsföldvári szállások forgalmi kitérő- és 
rakodó állomás 320 méter hosszban. 

A zombor-óbecsei hel^i érdekű vasút lényleges épitési és üzletberendezési tőkéje 6,187.000 koroná- 
ban, vagyis pályakilometerenként 69.051 koronában állapíttatott meg. Ezen tőkéből forgalmi eszközök 
beszerzésere 358.400 korona, rendes tartalékalap képzésére pedig készpénzben, vagy a helyi érdekű 



Digitized by 



Google 



152 d906 : XIV. t. ez, A zoinhor—óbecsei h. é, vasútról 

magyar királyi államvasutak Verbász állomásán át a Bács-Bodrog vár- 
megyei h. é. vasutak Óbecse állomásáig vezetendő h. é. vasútnak az 
1880. évi XXXI. és az 1888. évi IV. lörvényczikkekben foglalt fellételek 
alatt leendő engedélyezésére ezennel felhatalmaztatik. 

2. §..A kereskedelemügyi minister az előző §-ban emlitetl vasút enge- 
délyezésének megtörténtéről az 1880. évi XXXI. törvényczikk 1. §-a értel- 
mében az országgyűlésnek jelentést teend. 

3. §• Jelen törvény az « Országos Törvénytár D-ban való kihirdetése 
napján lép életbe s végrehajtásával a kereskedelemügyi és pénzügyi 
niínisterek bizatnak meg. 



vasat építésére és üzletére alakítandó részvénytár^asáf? kibocsátási árTolyamon számflott elsőbbség 
részvényeiben 50.000 korona hasítandó ki. További 10.000 korona a pálya mentén esetleg szükségessé 
váló hóvédművek költségeinek fedezésére külön tartalékalapba helyezendő. A külön tartalékalapnak a 
fenti czélra fel nem használt része a rendes tartalékalaphoz fog annak idején esatoltatni. A tényleges 
építési ós üzletberendezési lóké 3o"(j-a 2,1» .*).l>00 korona, melynek fedezetére törzsrészvények, a további 
tökerészletnek, nevezetesen a tényleges tőke (55%-ának, szám szerint 4,021. iOO koronának fedezetére 
pedig 78%-os kibocsátási árfolyammal számított elsőbbségi részvények fognak kibocsáttatni. 

A törzsrészvénytőke fedezésére az érdekehség részérói a következő hozzájárulások biztosíttattak: 
Hács-Bodrog vármegye részéről 762.000 korona, Gservenka község részéről 40.000 korona, Zombor 
szabad kir. város részéről 120.0(M) korona, (isonoplya község részéről 70.000 korona, Ujsz'vácz köz- 
ség részéről 50.000 korona. Turia község részéről 30.000 korona, öss/esen ; 1,072.000 korona. 

A helyi érdekű vasút létesítésének biztosítása érdekében az 1888 évi IV. t-cz. 4. és 7. §-8Í alap- 
ján — megfelelő névértékű részvények ellenében — a következő állami hozzájárulások helyeztettek 
kilátásba : aj postaszállítási átalán> képen, a postaszállítás tényleges megkezdése napjától számítolt 
egymásután következő 50 éven át fizetendő évi 22.500 korona 450.000 korona tőkeértékben ; bj a 
helyi érdekű vasutak segélyezésérc rendelt költségvetési adományból, a helyi érdekű vasút épíiésé- 
n k megkezdésétől számítolt ugyancsak .'iO éven át fizetendő évi 30.930 korona 018.600 koroua tőke- 
értékben és pedig ezen utóbbi hozzájárulás azzal a további kikötéssel, hogy a költségvetési adomány 
állásához képest, nagyobb részletekben, rövidebb idő alatt, esetleg egy összegben egyszerre is folyó- 
sítható legyen. Az állam ezen hozzájárulásai a tényleges építési és üztetberendézési tőkének 7*3, illetve 
lOo/g-át tiKszik, minélfogva az 1888. évi IV. törvényczikkben megállapított 10—10, összesen tehát 
20%-nyi segélyezés mérvén alul maradnak. Az első sorban emiitett 1,072.000 koronányi érdekelt- 
ségi hozzájárulás, valamint az együttesen 1,068.600 korona tőkeértékű állami hozzájárulás számi- 
táíba vétele mellett a 2,165.600 koronányi törzsrészvénylőke fedezeténél még 2o.p00 korona 
hiány mutatkozik, ennek fedezéséről az előmunkálati engedélyesek jogutódjának Pallós Ármin épí- 
tési vállalkozónak kell gondoskodnia. Az engedélyezendő helyi érdekű vasút üzletét a magyar 
királyi államvasutak kezelnék a bruttó bevételek 50o/o-os megosztására alapított szerződés mellett 
azzal a lényeges kikötéssel, hogy a helyi érdekű vasúton alkalmazandó személy- és árúdíjszabá- 
sok a helyi érdekű vasul és az üzletet kezelő m. kir. államvasutak közölt kö^ös egyetértéssel fognak 
a kereskedelemügyi minister jóváhagyásának fentartásával megállapíttatni. Az e részben kötendő 
uzletkezelési szerződésnek, valamint általában a helyi érdekű vasút engedélyezésének feltételei egyebek- 
ben azonosak a hasonforgalmi viszonyok között levő helyi érdekű vasutak engedélyezésénél kikötni 
szokott feltételekkel. (1906/911. képv. ¥4. sz. irom ) Az engedélyokiratot az 1906 szeptember 7. 
66,081. sz. K. M, rend. tartalmazza (1906. R. T. 1282.). 

A képv. közlekedésügyi bizottságának jelentéséből. Tekintettel arra, hogy az építendő vasul az 
ország egyik legtermékenyebb vidékét szeli át s összekapcsolja a magyar királyi államvasutak Buda- 
pest— Szabadka —Zombor és Dálja irányában futó vonalát a Szabadka-Újvidék felé fúló vonallal, úgy 
a lUcs-Bodrog vármegyei helyi érdekű vasiit vonalával, tekintve továbbá, hogy azon irányban a 
közlekedés lebonyolítására csak egy víziút, a Ferencz-csatorna áll rendelkezésre, a közlekeaésügyi 
bizottság a tervezeti helyi érdekű vasút megépítését úgy közforgalmi, mint közgazdasági szempontból 
indokoltnak tartja, a vasul engedélyezésére a felhatalmazás megadását javasolja. Az utónbi években a 
szállítandó árúk annyira felszaporodtak, hogy a vasút kiépítése sürgőssé vált s így az érdekeltség a 
vasút építését saját veszélyére es magánjogi igények sérelme nélkül már megkezdte ; a bizottság e'en 
körülmenyek tudomásul vételét is kéri. Az előadottak alapján tisztelettel javasolja tehát á közlekedés- 
ügyi bizottság, hogy a beterjesztett törvényjavaslat általánosságban és részleteiben elfogadtassék. 
(1906. IW. sz. irom. ennek melléki, a pénzügyi bizottság hozzájáruló jelentése.) 



Digitized by 



Google 



i906 : XV. t ez, A vrginmost — károlyvárosi h. é. vasútvonalról, 153 



XV. TÖRVÉNY-CZIKK 

az első délnyugati határőrvidéki h. é. vasút részvénytársaság 
sziszek— caprag—vrglnmostl vonalának folytatásaként tervezett 
vrginmost— károlyvárosi h. é.vasutvonal engedélyezése tárgyában/*) 

(Szentesítést nyert 1906. évi augusztus hó 27-én. Kihirdettetett az 1996. évi aOrszágos Törvénytára 
19()6. évi szeptember hó 5-én kiadott 5. számában ) 

1. §. A ministerium az első délnyugati határőrvidéki h. é. vasút 
részvénytársaság sziszek — caprag— vrginmosli vonalának folytatásaként 



[\) A törv. javaslatának keresk. min. indokolása. Az első délnyugati határőrvidéki helyi érdekű 
vasút sziszek— caprag— vrginmosli vonalának a m. kir. államvasutak Károlyváros állomásáig való 
folytatólagos kiér ítésc ügyében hivatali elődeim az első délnyugati határőrvid'éki helyi érdekű vasút 
részvénytársasággal tárgyalásokat folytattak, a melyeknek eredményeként az 1805. év folyamán a 
szóban levő vasútvonal epftési, üzletberendezési és egyéb engedélyezési föltételek tekintetében megfelelő 
megállapodások jővén létre, a nevezett részvénytársaság a vrginmost— károlyvárosi helyi érdekű vasút- 
vonal megépítésére éi^ üzletére feltétlen kötelezettséget vállalt. Ez alapon a nevezett vasútvonal kiépí- 
tése biztosítottnak volt ugyan tekinthető, minthogy azonban a vonal két már közforgalomban levő 
vasútnak összeköttetésére volt hivatva, következéskep annak engedélyezéséhez az 1880 : XXXI. t.-ez. 
1. §-a szerint a törvényhozás felhatalmazása volt szükséges : ennélfogva az engedélyokirat a törvény- 
hozás működésének szünetelése folytán mindezídeig kiadható nem volt. Az előző kormány hozzájárult 
ahhoz, hogy hivatali elődöm a vasútvonal építési munkáinak még a helyi érdekű vasútvonal engedé- 
lyezésééől szóló törvényjavaslat törvényerőre emelkedése s az engedélyokiratnak ez alapon való kiadása 
előtt engedélyt kérő részvény-társaság veszélyére és kárára, valamint a szerzett jogok sérelmének 
kizárásával leendő megkezdésére ideiglenes építési engedélyt adhasson. Ezen engedély alapján a 
részvénytársaság a pálya építési munkálatait tényleg megkezdette. Erre ^aló tekintettel a szóban lév5 
vasutat végleg en?edélyézendőnek tartom, és midőn a tervezett vasútvonal engedélyezéséről szóló 
törvényjavaslatot tisztelettel benyújtom, egyúttal a vasútvonal engedélyezési feltételeinek már az 
1908-ik évben megállapított lényegesebb határozm anyait az alábbiakban bátorkodom ismertetni. 

A '/. alatt tisztelettel csatolt helyrajzi vázlatban feltöntetett 41-6 kilométer hosszú helyi érdekű 
vasútvonal az elsŐ délnyugati határőrvidék! helyi érdekű vasút részvénytársaság sziszek— caprag— 
vrginmosti helyi érdekű vasútjának folytatásaként, a vasút Vrginmost végállomáslói a magyar királyi 
államvasutak Károlyváros állomásáig vezettetnék. Az építési és üzletberendezési feltételek szerint az új 
vasútvonalon a legnagyobb sebesség 40 kilométerben, a legnagyobb emelkedés, illetve esés lÍ-5%o-ben^ 
a kanyarulatok legkisebb félátmérője pedig a nyilt pályán ^50 méterben állapíttatnék meg. A pálya 
folyóméterenkint legalább i3-6 kilogramm súlyú aczélsinek és füjrgő sinkötés alkalmazásával létesí- 
tendő, a vágány pedig oly sűrűn rakott talpfákon helyezendp el, hogy a sínek igénybe vétele 
6000 kilogramm keréknyomás alatt négyzetczentiméterenkint lOOO kilogrammot meg ne haladjon. 
A m. kir. államvasutak Károlyváros állomása a tervezett helyi érdekű vasútvonal csatlakozása foly- 
tán megfelelően kibővítendő és átalakítandó s ezen állomási építkezésen kívül még a következő új 
állomások és megállóhelyek létesítése szükséges: t. Slavskopolje megállóhely 50 méter hosszban^ 
t. Vojnic rakodó állomás 250 méter hosszban, 3. Uttinje állomás 350 méter hosszban, 4. Utbinja — 
Sjenicak megállóhely 50 méter hosszban, 5. Skakavác vizállomás 400 méter hosszban. 6. Recic^ 
rakodó állomás 200 méter hosszban. A sziszek— caprag— vrginmosti törzsvonalra folytatólagos kiépí- 
tése következtében Vrginmost végállomás közbeeső állomássá válik. A vrginmost— károlyvárosi folytató- 
lagos vasútvonal tényleges építési és üzletberendezési tőkéje 4,740.000 koronában, vagyis pályakílo- 
méterenkint 113.942 koronában állapíttatnék meg, a mely tőkébői forgalmi eszközök beszerzésére 
114.600 korona, rendes taiialékalap képzéséi-e pedig készpénzben, vagy az új vonal engedélyezése 
folytán kibocsátandó és a kibocsátási árfolyamon számítandó elsőbbségi részvényekben 30,000 K. 
hasfttatnék ki. Továbbá 20.000 korona a pályamentén esetleg szükségessé váló hóvédművek költségei- 
nek fedezésére külön tartalékalapba helyeztetnék, melynek fel nem használt része azután a rendes 
tartalék alaphoz csatoltatnék. 

A 4,740.000 korona tényleges építési és üzletberendezési tőkének 35%-a, vagyis 1,659.000 korona 
törzsrészvények 65%-a, vagyis 3,081.000 korona pedig 78%-os kibocsátási árfolyammal számított 
elsőbbségi részvények kibocsátása utján fedeztetnék. Az 1.659.000 korona törzsrészvény töke fedezésére 
a határőrvidéki beruházási alap terhére összesen 976.000 korona biztosíttatott érdekeltségi hozzájáru- 
lás gyanánt. 

A helyi érdekű vasút létesíthetése érdekében a törzsrészvénytőke fedezeténél még mutatkozó 683.000 K 
hiány fedezése czéljából 1888. évi IV. t.-cz. 4. és 7. §-aí alapján, a következő állami hozzájárulások 
biztosíttatnának: a) postaszállítási átalányképen, a postaszállílás tényleges megkezdése napjától szá- 
mított egymásután következő 50 éven át 'fizetendő évi 10.000 korona, 200.000 korona tőkeértékben 



Digitized by 



Google 



154 iOOö: XV. t. ez. A vrginmost — károlyvárosi h. é, vasútvonalról. 

Vrgínmosttól a magyar királyi államvasutak Károlyváros állomásáig veze- 
tendő h. é. gőzmozdonyú vasútnak az 1880. évi XXXI. és az azt kiegé- 
szilő 1888. évi IV. t-czikkben foglalt fellélelek alatt leendő engedélyezé- 
sére ezennel felhatalmazlatik. 

2. §. A ministerium felhatalmazlatik továbbá, hogy a régi és új vonal 
engedélyidőtartamait, a megváltási határidőket, továbbá a fent idézett 
1880. évi XXXI. t.-czikk 5. és 6. §-aiban érintett kincstári kedvezmé- 
nyeket a sziszek — caprag— vrginmosti törzsvonalra, valamint az annak 

b) a helyi érdekű vasutak segélyezésére rendeli költségvetési adományból, a helyi érdekű vasút épí- 
tésének jogszerű megkezdésélői számított ugyancsak 50 éven át fizetendő 23.700 korona évi járadék, 
474.000 korona tőkeértékben, oly kikötéssel, hogy ezen utóbbi hozzájárulás — a költségvetési ado- 
mány állásához képest — nagyobb részletekben, rövidebb ídö alatt, esetleg egy összegben, (^szerre 
is folyósfiható legyen. Az állam ezen hozzájárulásai a tényleges építési és üzletberendezési tőke 
4*22, illetve 10%-ál tennék, minélfogva az 1888. évi IV. t-czikkben megállapított 10—10 összesen 
tehát 20%-nyi segélyezés mérvén alnl maradnának. A fent jelzett 976.000 korona érdekeltségi, vala- 
mint az egvfiltvéve 6i4.000 korona tőkeértékű állami hozzájárulások összesen 1,650.000 korona erejéig 
fedezik a törzsrészvényiőkének 1,659.000 korona összegét ; az e hozzájárulások levonásával még fen- 
maradó 9.000 korona fedezéséről pedig az engedélyt kérő első délnyugat-határőrvidéki helyi érdekű 
vasút részvénytársaságnak kell gondoskodnia. 

A helyi érdekű vahuton átvezetendő átmeneti árúforgalom, úgyszintén Károly\'árosnak a Capragtól 
keletre fekvő, továbbá a Capragnak és a capragi tárházaknak a károly várostól délre fekvő állomások- 
kal való csatlakozási árúforgalma is a távolsági és díjképzési viszonyok figyelembe vételével és a 
fizetendő pályahasználati díj és illetve a helyi érdekű vasút tiszta bevételi díj részesedésének átalányo- 
zása mellett, megfelelő forgalomosztási megállapodások létesítése utján szabályoztatnék, a mi által 
egyrészt a m. kir. államvasutak hatalmi positiója a Sziszek mögött keleti irányban fekvő államvasuti 
állomáitfknak Fiúméval való mindkét irányú árúfoj^almában erősbülne, másrészt a helyi érdekű vasút 
zzen a réven is jelentőseidéhez mért támogatáshoz jutna. Minthogy a létrejött megállapodások szerint 
a vrginmost— károlyvárosi h.^ é. vasútvonal építésére és üzletére vonatkozó engedély az első dél- 
nyugati határőrvidék h. é. vasúttársaság, mint engedélyes részére, a társaság vonalának kiegészítő 
részeképpen, annak engedélyokiratához tartozó függelék alakjában adatnék ki. Szükségessé vált, hogy 
a részvénytársaságnak egységesen kezelendő e két vonalára nézve az engedély időtartama, a bevál- 
tási határidők és az adózási kedvezmények lejárati ideje is, a kiadandó függelékben egységesen álla- 
píttassanak meg, a mely czélból a határidők megalapítására vonatkozó számítások a hasonló esetek- 
ben állandóan követett gyakorlatnak megfelelően eszközöltettek. Ez alapon a sziszek— c^iprag — 
vrginmosii és vrginmost— károlyvárosi helyi érdekű vasulvonalak engedéiytartamának egységes lejárati 
ideje 1993. évi november 26-ában, a megváltási jognak 1880. évi XXaI. t.-cz. 2-ik §-a, második 
bekezdése értelmében való g}akorol hatására a határidő 1913. évi november hS 26-ikában, az 1888. évi 
IV. t.-cz. 2-ik §-ának cj pontja szerinti megváltási jog gyakorolhatásának kezdő pontja pedig 
1933. évi november hó 26-ikában állapíttatnék meg. 

Az 1880 : XXXI. t-cz. 5. §-ának cJ pontja szerint adómentesség (kereset és jövedelmi adó) törvény 
szerinti 30 évi tartama 1933. évi deczember hó 1-én, az idézett t.-cz. 6^ik §-a szerinti szállítási adómentes- 
ség pedig 1913. évi deczember hó lén járna le, tisztelettel megjegyezvén, hogy miután a számítási 



kiindulási pontot képező 1906 évi január hó 1-éig a vrginmost -károlyvárosi vonal engedélyezhető 
nem volt, ennélfogva az engedélyezés később bekövetkező időpontjához képest ezek a haláridők ter- 
mészetszerlleg módosítandók és az idő előhaladásának arányában kitolandók lesznek. Az engedélye- 
zési feltételek egyebekben teljesen azonosak a helyi érdekű vasutakkal szemben általában kikötietní 
szokott hasonló feltételekkel. (1906. máj. lO-én képv. US. sz. irom.) ki engedélyokiratot az 1906 
szepu 19. 66,082. sz. K. M. rend. tartalmazza (1906. R. T. 1527.). 

A képviselőház közlekedésügyi bizottságának jelentéséből. . . A tervezett vasút építése ter- 
mészetszerű szükség folyománya, mert a már létező caprag— vrginmosti vasút zsákvasutat képez- 
' ' ' ■ biz ' ' ' 



vén, fentartása és haszonliajtó jövedelmezősége csak úgy biztosítható a jövőre, ha e/en vasút csatla- 
kozást kap nyugoti irányban a m. kir. államvasutak budapest— fiumei vonalán fekvő Károlyváros 
állomásához, fiosznia északi vidékének forgalma ezáltal a m. kir. államvasutak vonalára tereitetik s 
a fiumei kikötő is könnyebben és rövidebben hozzáférhető, he meg a határőrvidék ezen része is fel- 
tétlenül szükségét érzi a vonal kiépítésének . . . Jelenti továbbá a bizottság, hogy hozzájárál ahhoz, 
mikép az 1880. évi XXXI. törvényczikk 5. és 6. § aiban érintett kincstári kedvezmények és az enge- 
délyek időtartamai, valamint a megváltási határidők is, a már kiépített caprag— vrginmosti, úgy a 
most kiépíteni szándékolt vrginmost— károlyvárosi vasútvonalra egységesen állapíttassanak me^. 
A vasútépítő társaság elodázhatatlannak találta ezen összekötő vasút létesítését, megengedtetett oeki, 
hogy az építést foganatlia vegye, de saját veszélyére és magánjogi igények sérelme nélkül. E: en tény- 
körülménynek fenforgásáC a Bizottság tudomásul vehetőnek véli. A felsoroltak alapján tisztelettel java- 
solja tehát a kö/.lekedésügyi bizottság, hogy a beterjesztett törvényjavaslat állaiánosságban és részletei- 
ben elfogadtassák. (í9(MS. — Í4i. sz. írom.) V. jö. még a képv. pénzügyi bizotts. 1906 Jul. 
19. hozzájáruló jelentését. 



Digitized by 



Google 



i90ö : XVI, t. ez. Az őssi—váradvelenczei összekötő h, é. vasúiról. 1 55 

folytatását képező vrgÍDmost — károlyvárosí vonalra Dézve egységesen álla- 
pithassa meg. 

3. §. A kereskedelemügyi m. kír. minister az előző 1. §-ban emiitett 
vasútvonal engedélyezésének megtörténtéről az 1880. évi XXXI. t. czikk 
1. §-a értelmében az országgyűlésnek jelentést teend. 

4. §• Jelen törvény az «Országos Törvénytár»-ban való kihirdetése 
napján lép életbe s végrehajtásával a kereskedelemügyi és pénzügyi 
ministerek bízatnak meg. 



XVI. TÖRVÉNY-CZIKK 

az őssi—váradvelenczei összekötő ii. é. vasút engedélyezése tár- 

gyában.(i) 

(Szentesílésl nyert 1906. évi au^sztus hó 27-én. Kihirdettetett az 1906. évi aOrszágos Törvénytár* 
1906. evi szeptember hó 5-én kiadott 5. számában.) 

1. §• A minisleríum a magyar királyi államvasutak őssi állomásából 
kiágazólag a nagyváradi Baromvásártér érintésével a nagyváradi városi 

it) A törvény Javaslatának keresk. min. indokolása. A magyar kir. államvasutak össi állomá- 
sából kiágazólag egyrészről a mátra— körösvidéki egyesült helyi érdekű vasaiak Tenke állomásáig, 
másrészről a Nagyvárad város Na^teleki-utczájában levő katonai raktárig, illetve a nagyváradi 
városi vasút valamely alkalmas pontjáig vezetendő helyi érdekfi vasutvonalak létedtése iránt már az 
előző kormányok alatt folytak tárgyalások. E/en tárgyalások során az őssi— tenkei vasútvonal terve 
pénzS^yi nehézségek folytán egvelore függőben maradván, csakis az össi— nagyváradi összeköttetés 
létesítése vétetett kilátásbea, még pedig oly módon, hogy a helyi érdekű vasút a nagyváradi városi 
va^ut váradvelenczei vonalának együttes hasimálata mellett a magyar kir. állam vasutak 'Várad >eleneze 
állomásához csatlakozzék. Ennek a megoldásnak u^anis azon előnye lenne, hogy akként lehetővé 
válnék a magyar királyi államvasutak r(agyvárad es Váradveiencze állomásain máris jelentékeny 
mérvben mutatkozó forgalomtorlódást a nagyvárad — predealí vonalról a nagyvárad — szeged — rókusi 
vonalra és viszont átmenő kocsiknak a létesíteadő hel^^i érdekű vasútra való átterelése útján mérsé- 
kelni, vagyis a nevezett két állomást a szükséghez mérten mentesíteni. A szóban levő őssi — várad- 
velenczei vasúti összeköttetés létesítésére vonatkozó tárgyalások során létrejött lényegesebb megálla- 
podások a következők : 

A 7. alatt tisztelettel csatolt helyrajzi vázlatban feltüntetett s a magyar kivályi állomvasutak őssi 
állomásából k>ágazólag a nagyváradi fiaromvásártér érintésével a nagyváradi városi vasút Rhédey- 
kerti vonalának végkiterőjéíg es innen a nagyváradi városi vasút vonalának együttes használata mel- 
lett a magyar királyi államvasutak Váradveiencze állomásáig vezetendő fővonalból és a tűzérkaszámya 
közelében építendő katonai raktárig vezetendő vontató vágányból álló helyi érdekű vasút hossza 3*6 
kilométer. A szabványos nyomtávval létesítendő vasúton közlekedő vonatok menetsebessége a műtan- 
rendőri bejárás alkalmával a helyi viszonyok mérvadása szerint állapíttatnék meg. A legnagyobb 
emelkedés, illetve esés 3<)/oo-ben, á kanyarulatok legkisebb félátmérője pedig a nyílt pályán bO méter- 
ben állapíttatnék meg. A folyóméterenkínt 23 6 kilogramm súlyú aczélsinek fúggősinkötés alkalma- 
zása mellett oly sűrűen rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételök 6000 kilogramm leg- 
nagyobb keréknyomás alatt négyzetczentiméterenkint 1000 kilogrammot meg ne haladjon. A m. kir. 
államvasutak öscí állomásának a helyi érdekű vasút csatlakozása következtébe szükségessé váló kibő- 
vítése és átalakítása mellett a vasút fővonala mentén a Baromvásártéren egy kitérő és a helyi érdekfi 
vasút czéljaíra beszerzendő forgalmi eszközök részére egy forgalmi teleppel egyesített kocsitároló 
állomás lesz létesítendő. Megállóhelyek egyelőre a palira mentén nem létesíiietnének, miután a vasút- 
nak a személyforgalomra való berendezése ez idő szerint szükségesnek nem mutatkozik. A Nagyváradi 
város és a Váradveiencze állomás között mozgó személyforgalmat ugyanis továbbá is a nagyváradi 
városi vasút fo^a lebonyolítani a Rhédey-kertí— váradvelenczei vonalával, a mennyiben pedig a 
Rhédeykert— ŐSSI állomás kö^tti viszonylatban a személyforgalom bevezetése szükségessé válnék, ez 
a nagyváradi városi villamos vasút vonalainak péage őssi állomásig és viszont való közlekedése 
itján IS biztosítható leend. 

A helyi érdekű vasút tényleges építési és üzletberendezési tőkéje 6(3.000 koronában, vagyis pálya- 
kilométerenkint 178.611 koronában állapíttatnék meg, a mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére 
288.000 korona, rendes tartalékalap képzésére 20.000 korona, végül a tervbe vett katonai élelmezési 



Digitizedby VJ^'VJ 



gle 



156 i906 : XVJ, t ez. Az őssi — váradvelenczei összekötő h. ó. vamtróL 

vasút Rhédey-kerli vonalának végkitérőjéig és innen a nagyváradi városi 
vasút Rhédey-kert — váradvelenczei vonalának együttes használata mellett 
a magyar királyi államvasutak Váradvelencze állomásáig, mint forgalmi 
végpontig vezetendő fővonalból és a tüzérkaszárnya közelében épitendő 
katonai raktárig vezetendő vontatóvágányból álló, rendes nyomtávú gőz- 
üzemű összekötő h. é. vasútnak az 1880. évi XXXI. és 1888. évi IV. lör- 
vényczikkekben körülirt feltételek mellett leendő engedélyezésére ezennel 
felhatalmaztatik. 

2. §. A kereskedelemügyi minister az 1. §-ban emiitett h. é. vasul 
engedélyezésének megtörténtéről az 1880. évi XXXI. lörvényczikk 1. §-a 
érielmében az országgyűlésnek jelentést teend. 

3. §. Jelen törvény az <íOrszágos Törvénytárií)-ban való megjelenése 

raktárhoz vezetendő vontatóvágány költségeinek fedezésére szánt külön tartalékalap képzésére pedig 
Í21.000 korona hasíttatnék ki. A 643.000 korona építési és üzletberendezési tőke aránylag igen magas 
kilometrikns költségei indokolást találnak abban a körülményben, hogy a városi vonalrészen igen 
költséges föld- és útburkolási munkálatok hajtandók végre; továbbá, hogy a vasút czéljaira szüksé- 
ges területek a város közelségére való tekintettel csak tetemes áldozatokkal szerezhetők meg ; végül, 
hogy a csekély hosszúságú vonal Önálló üzemben fogván kezeltetni, forgalmi eszközökkel a szokásos- 
nál aránytalanul nagyobb mértékben volt felszerelendő. A 643.000 koronányi építési és űzletberende- 
zési tényleges töke áö^^/o-a, vagyis 225.200 korona törzsrészvények, 650/o-a, vagyis H7.800 korona 

fiedig 78<>/o-os kibocsátási árfolyammal számított elsőbbségi részvények kibocsájtása útján fogna 
edeztetni. A 225.200 korona lörzsrészvénylőke fedezetére a nagyváradi villamos városi vasút rész- 
vénytársaság összegen 40.000 koronányi hozzájárulást biztosított. Ezenkívül az 1888. évi IV. törvény- 
ezikk alapján a helyi érdekű vasutak segélyezésére rendelt költségvetési külön adományból 50 éven 
át íizetendó évi 3.215 korona járadék biztosittatnék, 64 300 korona tőkeértékben, oly kikötéssel, hogv 
ezen hozzájárulás esetleg egy összegben vagy megfelelő részletekben is folyósítható leend. Ezen állanii 
hozzájárulás a tényleges tőke lOo/o-ának felelne me^, vagyis az 1888. évi IV. törvényczikkhen megsza- 
bott maximalis határt érné el, a mi azonban a jelen esetben annyival kevésbbé nehezményezhető, 
mert a helyi érdekű vasnt postaszállftásra felhasználtatni nem fogván, ezen a czimen állami hozzá- 
járulástól elesik. A nagyváradi villamos vasút i észvény társaság által felajánlott 40.000 korona, 
továbbá az állam által biztosított 64.300 korona tőkeértékű hozzájárulások összegén felül a fenti 
2^5."J00 korona törzsrészvénytőke fedezetében még mindég mutatkozó hiány, vagyis 120,900 korona 
biztosítását engedélytkérő vállalta magára. A helyi érdekű vasút üzle'ének kezelését az engedélyes, 
illetve jogulóda maga látná el. Egyebekben az engedélyezés feltételei megegyeznek a helyi érdíekő 
vasutakkal szemben kiköttelní szokott építési, üzlelnerendezési és egyéb engedélyezési feltételekkel 
azon lényeges különbséggel azonban, hogy mint ezt már a vasút forgalmi és műszaki berendezésé- 
nek ismertetése keretében fentebb előadni szerencsém volt, a tervezett helyi érdekű vasúton a sze- 
mélyforgalom bevezetése egyelőre nem terveztetik. A kelyi évdekű vasút részére biztosítandó ezen 
kivételes kedvezmény, illelóleg mentesség azonban engedélyokiratilag ahhoz a feltételhez köttetnék, 
hogy a mennnyiben a forgalmi viszonyokban beálló változás a vasúton a személyforgalom bevezeté- 
sét tenné indokolttá, köteles lesz engedélyes a kereskedelemügyi minister rendeletére hetenként leg- 
alább három vonatnak vagy egyáltalán a rendes napi közlekedésnek bevezetése iránt intézkedni. 

Van szerencsém egyúttal bejelenteni, hogy a szobán levő vasúti összeköttetés mielőbbi létesítésé- 
hez fűződő érdekekre való tekintettel, a ministertanácstól nyert felhatalmazás alapján tervező kérel- 
mére az ideiglenes engedélyt megadni szándékozom ahhoz, hogy a vasút építési munkálatai a vas- 
útra vonatkozó törvényjavaslat törvényerőre emelkedése s az engiBdélyokirat kiadása előtt engedélyt- 
kérő veszélyére és kárára, valamint a magánjogok sérelmének ki>árásával megkezdethessenek. A tisz- 
tt'lettel előadottak alapján s annak felemlítése mellett, hogy a helyi érdekű vasút engedélytkérője : 
" " ' ' ' ' ■ ' ' ' " '■ "'yezési biztosít&oi 



dr. Okoiiesányí Zoltán, budapesti lakos, a 32.000 koronában megá'üapított 

letette s a vasút megépítésére feltétlen kötelezettséget vállalt, a vasút engedélyezésére vonatkozó tör- 
vényjavaslatot azzal a kéréssel van szerencsém a tisztelt Képvisel-házhoz benyújtani, hogy azt tár- 
gyalás alá venni s hasonló czélból a Főrendiházhoz is átküldeni méltóztassék. (1906 jul. 8-án. — 
96. sz. képv. irom.) Az engedélyokiratot az 1906 szept. 18. 66,083. sz. K. M. rend. tartalmazza 
(R. T. 1384.). 

.1 képviselőház közlekedésügyi bizottságának jelentéséből. Ezen vasút létjogosultságát abban 
a körülményben leli, miszerint a máv. Nagyvárad és Váradvelencze állomásain Nagyvárad — Szeged- 
Rókus felé és viszont jelenleg is nagymérvű forgalomtorlódást ezen két állomás teljesítőképességének 
nagymérvű fokozása, ebből kifolyólag azoknak nagyobb szabású átalakítása nélkül lebonyolítani már 
sem lehetséges ; ez indította tehát a kormányt arra, hogy inkább ezt a helyi érdekű vasutat segé- 
lyezze egy csekélyebs összeggel, mintsem nevezett állomások 1-tŐl közel 3 millióba kerülő átalakítási 
tetemes költségeibe menjen bele, mivel így fentjr-lzett forgalom egy részét a helyi érdekű vasút fogja 
lebonyolítani. (1906 jul. i6-án. — Pp2. sz. irom. ; melléki, a pénzügyi bizottság 1906 jul. 19. 
hozzájáruló jelent.) 



Digitized by 



Google 



i906 : XVI L t ez. Az orosháza — szentes — csongrádi h. é. vasútról. 157 

napján lép életbe és végrehajtásával a kereskedelemügyi és pénzügyi 
ministerek bizatnak meg. 

X Vn. TÖRVÉNY-CZIKK 

az Orosháza— szentes— csongrádi h. é. vasút engedélyezése tár- 

gyában.(i) 

(Szenlesitést nyert 1906. évi augasztas hó 27-én. Kíhirdettelett az 1906. évi aOrszágos Törvénytára 
1906. évi szeptember hó 5-én kiadott 5. számában.) 

1. §• A minísterium felhatalmaztatik a m. kir. államvasutak Orosháza 
állomásából kiágazólag a szentes — kunszentmártoni h. é. vasút Szentes 

[\) A törvényjavaslatának keresk. min. indokolása. A m kir. államvasutak Orosháza állomé- 
svából kiindulólag a szentes — kunszentmártoni helyi érdekű vasút Szentes állomásán ál, a Tisza folyó 
áthidalásával, a m. kir. államvasutak Csongrád állomásáig vezetendő helyi érdekű vasul terve, melyei 
közgazdasági, közforgalmi és közigazgatási jelentőségénél fogva Csongrád vármegye és az érdekelt 
vidék egész népessége melegen felkarolt, már az 1893. évben felmerült, létesítése azonban a tiszai 
áthidalásnak a vállalattal arányában nem álió nap költségére való tekintettel mindaddig késett, míg 
az alföldi els5 transversális műál s annak pályáján Szentes és Csongrád között a Tisza folyón egy 
a helyi érdekű vasat átvezetésére is alkalmas közúti hid megépült. Török Emil budapesti vállalkozó 
mérnök tervei alapján a helyi érdekű vasút építési, üzleti és egyéb engedélyezési íeltételeí ekkor 
megállapíttattak és ö császári és apostoli királyi Felségnek liécsben 1905. évi február :S5-én kelt 
legfelsŐDb elhatározása alapján az akkori kormány arra is megnyerte a felhatalmazást, hogy a vasnt 
engedélyezésére vonatkozó törvényjavaslat alkotmányos tárgyalás végett az országgyűléshez benyujtas- 
sék és hop az építési munkálatok megkezdésére az ideiglenes engedély — az engedélyokirat kiadá- 
sát megelőzőleg — niegadassék. Ezen felhatalmazás alapján az akkori kormány a helyi érdekű vasul 
építésének megkezdésére az ideiglenes építési engedélyt a tervező kárára és veszélyére meg is adta s 
ez alapon a helyi érdekű vasul építése megkezdetett, sőt annak orosháza — szenteli vonalrésze ez év 
elején már a közforgalomnak is áladalotl, efienben az engedélyezésre vonatkozó törvényjavaslat — a 
törvényhozás működésének szünetelése folytán — az országgyűlés elé terjeszthető nem volt. 

A vasul építése közben a tervező a helyi érdekű vasúiból, annak 60/61. s:clvén>eiből való kiága- 
zással Szentes város határában a Tisza folyó partjáig egy vontató vágánynak, Fábián állomásból 
kiágazólag pedig a Zoltántér majorig egy szárnyvonalnak kiépítését is czélba vette. Ezen szárny- 
vonalak engedélyezési tárgyalása alkalmával, tekintettel arra, hogy még az eredetileg tervezett helyi 
érdekű vasútra sem volt az engedélyokirat kiadható — az egész vasúthálózatra, úgymint az oros- 
háza— szentes— csongrádi fővonalra, valamint a liszaparti vonialó vágányra és a fábián — zoltántér- 
majorí szárnyvonalra vonatkozó en^délyezési feitéteb'k egységesen állapíttattak meg. Az újabb enge- 
délyezési tárgyaláson létrejött lényegesebb megállapodásokat a következőkben van szerencsém 
ismertetni. 

A '/. alatt tisztelettel csatolt helyrajzi vázlatban feltüntetett és az 54*3 kilométer hosszá fővonalból 
az 1*5 hosszú tiszaparti vontató vágányból és a fábián— zoltántér-majori 8*5 kilométer hosszú szárny- 
vonalból álló összesen 64*3 kilométer hosszú pálya egységes helyi érdekű vasúiként létesítendő és 
akként rendezendő be, hogy azon gőzmozdonyú vonatok óránkinl 40 kilométer, a motorkocsi vona- 
tok pedig óránkínt 50 kilométer fegnagyobb sebességgel közlekedhessenek. A legnagyobb emelkedés, 
illetve esés Csongrád és Szentes állomások között 5o/(0-ben, Szentes és Orosháza állomások között 
40/oo-ben, a szentes-tiszaparti vontató vágányon 15^/oo-ben és végül a fábián-zoltántérf majori szárny- 
vonalon 5<)/oo-ben van előírva. A kauyarulatok a nyílt páylán 300 méternél kist'bb félálmérővel enni 
építhetők, a szentes— tíszaparti vontató vágányon azonban 250 méter ívsugarú kanyarulatok is alkal- 
mazhatók. A foiyóméterenkint 23'6 kilosramm súlyú aczélsinek függő sinkötés alkalmazása melleit oly 
sűrűen rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybe vételük 6000 kilogramm kerék nyomás alali 
négyzetrzenliméterenkint 1000 kilogrammot meg ne haladjon. A m. kir. államvasutak Oroshá/a és 
Csongrád állomásainak, továbbá a kunszentmárton-szentesi helyi érdekű vasút Szentes állomásának a 
csatlakozások folytán szükségessé való kibővítésén és átalaktlásán kívül a pályán a követke/.ő új 
állomások és megállóhelyek létesítendők: Az orosháza-szentes-csongrádí fővonalon : 1. Lapísló rakodó 
megállóhely 150 m hosszban. 2. Fábián állomás 345 m hosszban. 3. Gádoros vizállomás 360 m 
bosszban. 4. Juslmajor rakodó megállóhely 150 m hosszban. 5. Szenteiornya rakodó állomás 200 m 
hosszban, 6. Gyopárosfórdő megállohefy 70 m hosszban. A sztntes-tiszaparli szárnyvonalon ; 7. Szen- 
les tiszapart vasúti és hajózási átrakodó állomás 250 m hosszban. A fábián-zollántér-majori szárny- 
vonalon : 8. Orommajor rakodó megállóhely 150 m hosszban. 9. Lajostanya rakodó állomás 250 ni 
Ikosszban. 10. Zoltán lér-major rakodó és végállomás 300 m hosszban. 

Az orosháza-szentes-csongrádi helyi érdekű vasút tényleges épitési é; üzlelberendezési tőkéje a 



Digitized by 



Google 



1 58 i906 : X VII. t ez. Az orosháza — szentes — csongrádi h, é, vasútról, 

állomásán át a ra. kir. államvasutak Csongrád állomásáig vezetendő fő- 
vonalból és e fővonal 60/61 szelvényei között kiágazólag a Tisza folyó 
partjáig tervezett vontató vágányból, továbbá a fővonal Fábián állomása-* 
ból kiágazólag a Zoltántér majorig vezetendő szárnyvonalból álló h. é. 
vasútnak az 1880. évi XXXI. és az 1884. évi IV. törvényczikkben foglalt 
feltételek alatt leendő engedélyezésére. 

2. §. A kereskedelemügyi minister az előző szakaszban emiitett vasat 
engedélyezésének megtörténtéről az 1880. évi XXXI. törvényczikk 1. sza- 
kasza értelmében az országgyűlésnek jelentést teend. 

3, §• Jelen törvény az « Országos Törvénytár^-ban való kihirdetése 
napján lép életbe s végrehajtásával a kereskedelemügyi és pénzügyi 
ministerek bizatnak meg. 

tiszapartí vontatóvágányt és a fábián-zoltántér majori szárnyvonalat is beleértve 3,88i.000 koronában, 
vagyis pályakilométerenkint 6(),404 koronában állapíttatott meg, mely ösr^zegben a forgalmi eszközök 
beizerzesére szükségei 238.000 korona és a tartalékalap megalkotására előírt 70.000 korona is ben- 
foglaltatik. A tartalékalap készpénz helyett a helyi érdekű vasiit kibocsátási árfolyamon számíiotl 
elsőbbségi részvényeiből is megalkotható, mindazonáltal oly kikötés mellett, hogy ezen czímleteknek 
felhasználása esetén azoknak legalább is a kiboesátási árfolyamon való értékesítéséért a íinam^zirozi 
szavatosságot vállalni tartozik. A tényleges tőkének 60.404 korona pályakiiométerenkénti aránylag 
magas összegének indokolásául bátorkodom arra utalni, hogy az aránylag rövid pályán három csat- 
lakozási állomás létesítendő s ezeknek jelentékeny kibővítési és átalakítási költségei, továbbá a tiszai 
hidhoz való feljutás érdekében szükségessé váló tetemes földmunkák költségééi a kilometrikus átlagot 
tetemesen növelték. A 3,884.400 korona tényleges építési és ü/letberende/.ési tőkének 35%- a, vagyis 
1,359.400 korona törzsrészvények, 6o%-a. vagyis !:í,52i,600 korona pedig 78% árfolyamon számí- 
tott 5%-03 os/talékra jogosító és bemutatóra szóló eUőbbségi részvények kibocsátása útján feüe/.tetik. 
Az 1,359.400 K törzsrészvénytőke fedezetére a következő érdekeltségi hozzájá^-ulások vetettek számí- 
tásba : Békés vármegye részerői 1 40,000 K, Csongrád vármegye részéről 100.000 K, Szentes város 
részéről 100,000 K, Orosháza község részéről 100.000 K, Csongrád város részéről 60,000 K, Gádo- 
ros község részéről 15.000 K, összesen 515,000 K. 

Az 1888. évi IV. törvényczikk 4. és 7. §-ai alapján megfelelő névértékű törzsrészvények ellenében a 
következe állami hozzájárulások biztosíttatnának : a) postaszállítási átalányként a vasút körforgalomba 
helyezése, illetve a postaszáilítás tényleges megkezdése napjától számított egymás után követke..ő 50 
éven át íizetendő 12,200 K évjáradek 24i,000 K tőkeértékben ; bj a helyi érdekű vasutak segélye- 
zésére rendelt költ égetési hitelből ugyancsak 50 éven át évi 19.420 K járadék 388 4'»0 K tőke- 
értékben oly kikötéssel, hogy ezen állami hozzájárulás esetleg egy összegben vagy megfelelő nagyobb 
részletekben is folyos;tható legyen. A fenti állami hozzájárulások a tényleges tőke 10*0 illetve 6*i%-4t 
teszik s így az 1888. évi IV. töi-vényczikkben megszabott tO— 10%-os maximumot meg nem halad- 
ják. Az állami tulajdont képező csongrá<ii hid és feljáróinak használati joga a vasút részére az enge- 
dély tartamára díjtalanul biztosíttatik. A helyi érdekű vasút üzletét a bruttó bevételek feles megosz- 
tásának alapján álló szokásos szerződés mellett a m. kir. államvasutak kezelnék. Egyebekben az 
engedélyezés feltételei megegyeznek a helyi érdekű vasutakkal szemben rendszerint érvényesített épí- 
tési, üzletberendezési és egyéb feltételekkel. 

Török Emil mérnök a létrejött megállapításokat illetve most már a tiszaparti vontató vágány és a 
fábián-zoltántér-majori szárnyvonal kiépítése folytán módosított feltételeket és megállapodásokat elfo- 
gadta és ezen kiegészítő vonalakra nézve előírt 29.000 K engedélyezési biztosítékot is letette, il'etvt 
a szentes — orosháza— csongrádi fővonalra nézve már letett 165.000 K engedélyezési biztosítékot 
194.000 K összegre kiégés. ítette. (1906. jun. i8-án. — 121. 9Z. irom. V. ö. a képv. kőzlek, 
bizottságának 1906. jut. 16-án, pénzügyi bizotts. jtU. 19-én hozzájárulását 1U3. sz. irom.) 

Az engedélyokiratot az 1906 szept. 7. 65,912. sz. K. M. rend. tartalmazza (R. T. 1230.). 



Digitized by 



Google 



i906 : XVI IL L ez. Az eszek — djakovár—vrpoljei h, é. vasútról. 159 

XVra. TÖRVÉNY-CZIKK 

az eszek— diakovár—vrpoljei h. é. vasút engedélyezése tárgyában.^) 

(Szentesítést nyert 1906. évi aapisztiis hó 27-én. Kihirdettetett az 1906. évi «Országos Törvénytára 
1906. evi szeptember hó 5-én kiadott 5. számában.) 

1. §. A ministerium ezennel felhatalmaztalik, hogy a magyar királyi 
államvasutak Eszék állomásából kiágazólag Djakováron át a magyar kír. 



(1) A tőrvény Javaslatának keresk. min. indokolása. A m. kir. államvasutak Eszék állomásá- 
ból kiágazólag Djakováron át a m. kir. államvasutak Strizivojna-Vrpolje állomásáig veretendő helyi 
érdekű vasút létesítése érdekében a korábbi kormány tárgyalásokat tett folyamatba a Gfrerer Schoch 
és Grossmann budapesti építési vállalkozó czéggel, mely tárgyalások kedvező eredményre vezetvén, a 
tervezett helyi érdekű vasút építési, üzletberendezé^i és egyéb engedélyezési feltételei megállapíttat- 
tak és ö császári és apostoli királyi Felségének Eisenerzben 1904. évi július hó 27-én kelt legfelsőbb 
elhatározása alapján az akkori kormány felhatalmazást nyert, hogy a vasút engedélyezésére vonat- 
kozó törvényjavaslatot alkotmányos tárgyalás végett az országgyűléshez benyújthassa és az építési 
munkálatok megkezdésére az ideiglenes engedélyt — az engedélyokirat kiadást megelőzőleg — meg- 
adhassa. E.Len felhatalmazás alapján az akkori kormány a helyi érdekű vasút építésének megkezdé- 
sére az ideiglenes építési engedélyt a tervező czég kárára és ves/élyére meg is adta s ez alapon a 
helyi érdekű vasút már nemcsak megépült, de az 1905. év végével a közforgalomnak is átadatott, 
ellenben az engedélyezésre a törvényhozás felhatalmazása — az országgyűlés működésének szünetelése 
folytán — kieszközölhető nem volt. A helyi érdekű vasút építése közben a tervező czég Eszék város 
kívánságára az eszek — djakovár— vrpoljei fővonalon kívül egy az annak Eszék állomásából való kiága- 
zással a Dráva folyó partjáig vezetendő vontató vágány kiépítését is czélba vette. Ezen vontató vágány 
engedélyezési tárgyalása alkalmával tekintettel egyrészt arra. hogy az eszek— drávaparti vontató vágány 
a fővonalnak szerves kiegészítő részét képe/J, másrészt pedig arra, hogy az engedélyokirat még az 
eredetileg tervezett eszek — vrpoljei helyi érdekű vasútvonalra sem adatott ki, az e^ész vasúthálózatra, 
nevezetesen úgy az eszek— djakovár— vrpoljei fővonalra, mint az eszek— drávaparti vontató vágányra 
vonatkozó építési, fizletberende/ési és egyébb engedélyezési feltételek egységesen állapíttattak meg. 
Ezen újabb engedélyezési tárgyaláson létrejött lényegesebb megállapodásokat a következőkben van 
szerencsém ismertetni. 

A tisztelettel csatolt helyrajzi vázlatban feltüntetett gőzmozdonyú helyi érdekű vasút, melynek hossza 
20 kilométernyi eszek — drávaparti vontató vágány nyal együtt 49*6 kilométert teend, szabványos 
nyomtávval és folyóméteren kint 23*6 klgr. súlyú ac. élsínekkel épül. A megfelelően átalakított és kibőví- 
tett Eszék- és Strizivojna-Vrpolje m. kir. államvasuti csatlakozó állomásokon kívül a pályán a követ- 
kező állomások, illetve rakodó-állomások építendők: 

I. Az eszék-vrpoljei vonalon : 1. Cepi állomás ^ m. hosszban, 2. Vladislavci állomás 345 m. 
hoszban, 3. Yuka^Dopsin rakodó 200 m. hosszban, 4. Semeljci-Sirokopolje vízállomás 385 m. hossz- 
ban, 5. Viskóéi rakodó állomás 200 m. hosszban, 6. 4>j'akovó állomás 345 m. hosszban, 7, Budrovci- 
Piscorevci rakodó állomás 200 m. hosszban. IL Az eszek— drávaparti vontató vágányon : 1. A 21 —24. 
szelvények közti átrakó mellékvágány 150 m. hosszban, 2. Esszék— Drávapart átrakodó állomás 
280 m. hosszban. 

Az esvik— djakovár— vrpoljei helyi érdekű vasútnak tényleges építési és fizletberendezési tőkéje 
3,877.000 koronában, vagyis pályakilométerenkint 78.165 koronában állapíttatott meg. Ezen tőkéből 
forgalmi eszkö..ök beszerzésére 240.000 korona, tartalékalap kép/ésére pedig készpénzben vagy a 
helyi érdekű vasút építé:>ére és üzletére alakítandó részvénytársaságnak kibocsátási árfolyamon számí- 
tott elsőbbségi részvényeiben 40 000 korona hasíttatnék ki. A 3,877.000 korona tényleges építési és 
üzletberendezési tőkének fedezésére ^ az 1888. évi IV. t.-cz 10. §-ának rendelkezéseihez képest — a 
tőke 3o%-a, vagyis 1,357.000 korona erejéig törzsrészvények, 65%, vagyis 2,520.000 korona erejéig 
pedig legfeljebb 5%-os osztalékra jogosító 78%-os árfolyammal számított elsőbbségi részvények 
bocsáttatnának ki. Az 1,357.000 koronát kitevő törzsrészvénytőke fedezésére a horvátszlavon-dalmát 
bán úr a határőrvidéki beruházási alap terhére, továbbá Verőcze vármegye, Eszék város, valamint az 
érdekelt községek és magánosok összesen 718.000 korona hozzájárulást ajánlottak fel, illetve biz- 
tosítottak. 

A törisrészvénytőke további fedezése czéljából megfelelő névértékű törzsrészvények ellenében a követ- 
kező állami hozzájárulások biztosíttatnának : aj Az állami közutakra szánt hitel terhére 10 éven át 
évenkint Ihetenáö 8000 korona évjáradék 62.000 korona tőkeértékben ; bj a/. 1888 évi lY. törvénvr 
ezikk 4. §-a alapján postás állítási átalányként a postaszállítás tényleges megkezdésétől, illetve "a 
vasút megnyitásától számított 50 esztendőn át Hzetendő évi 10.000 korona 200.000 korona tökeérték- 
ben ; cj 8LÍ 1888. évi IV. törvényczikk 7. §-a alapján a helyi érdekű vasutak segélyezésére rendelt 
költségvetési külön adományból ugyancsak 50 éven át évenkint fizetendő 12.250 korona 245.000 tőke- 



Digitized by 



Google 



160 i900 : XIX. t, ez, A Bács-Bodrog vármegyei egyesült h. é. vasutakról, 

államvasutak Strizivojna — Vrpolje állomásáig vezetendő vonalból és Eszék- 
től a Dráva partjáig vezetendő vontató vágányból álló eszek — djakovár — 
vrpoljei b. é. gőzmozdonyú vasutat az 1880. évi XXXI. és az 1888. évi 
IV. törvén} czikkekben foglalt feltételek alatt engedélyezbesse. 

2. §. A kereskedelemügyi minister az előző §-ban említett vasút enge- 
délyezésének megtörténtéről az 1880. évi XXXI. lörvényczikk 1. §-a ér- 
telmében az országgytiésnek jelentést teend. 

3. §. Jelen törvény az a:Országos TörvénytárD-ban való megjelenése 
napján lép életbe s végrehajtásával a kereskedelemügyi és pénzügyi 
ministerek bízatnak meg. 



XIX. TÖRVÉNY-CZIKK 

a Bács-Bodroy vármegyei egyesűit h. é. vasutak részvénytársaság 

tulajdonát liépező Bács-Bodrog vármegyei és óbecse— ujvidéli— 

ti teli h. é. vasutak építésére és üzletére kiadott engedélyokiratok 

egyesítése tárgyában.(i) 

(Szcniesílésl nyert 1906. é\i augusztus hó 27-én. Kihirdeltelell az ü)06. é>i «Országos Törvénylár» 
1906. évi szeptember hó r>-én kiadott 5. számában.) 

!• §. A Bács-Bodrog vármegyei egyesült h. é. vasutak részvénytársaság 
tulajdonát képező Bács-Bodrog vármegyei és óbecse — újvidék — titeli h. é. 

értékben oly kikötéssel, hogj- ezen hozzájárulás— a költségvetési adomány állásához képeU — esetlej,' 
nagyobb részletben rövidebb idő alatt vagy egyszerre egy összegben is folyósítható leend. A bj és 
c) pontok alatti állami hozzájárulások a tényleges tőke Blo, illetve 6 32o/o-át, összesen 11-47%-át 
teszik és ekként az 1888. évi IV. t.-czikkben megállapított 10— 2ü%-nyi maximális segélyezés mér- 
vén alul maradnak. A törzsrészvény-tőkének a fenti, összesen 1,!225.000 koronát kitevő hozzájárulások 
beszámítása után fenmaradó része, vagyis 132.000 korona akként fedeztetnék, hogy az eszek — dráva- 
parti vontatóvágány czéljaira szükséges lerületek vételára fejében az illető földtulajdonosok megfelelő 
névértékű törzsrészvényeket vennének át, az ezenfelül még mntatkozó hiány pedig a tervező czég által 
jegyeztetnék. A helyi érdekű vasút üzletét az 1880. évi XXX. törvényezikk 8. §-ának b) pontja sze- 
rint a m. kir. államvasutak és pedig a bruttó szállítási bevételek százalékos megosztása alapján álló 
szokásos szerződés mellett kezelendiR. Egyebekben az engedélyezés feltételei megegyeznek a helyi 
érdekű vasutakkal szemben rendszerint érvényesített építési, uzíetberendczési és egyéb feltételekkel'. 



A tervező czég a létrejött megállapításokat, illetve az eszek— drávaparii vontatóvágány kiépítése fol}- 
tán módosított feltételeket is elfogadta és a vontató vágány megépítésére is feltétlen kötelezettséget 
"^vállalt. Midőn bejelenteném, hogy azon fontos közforgalmi és közgazdasági érdekekre való tekintettel, 
melyek a már forgalomba helyezett eszek — vrpoljei helyi érdekű vasútnak az eszek drávaparti 
vontatóvágány segélyével a drávai vizi úttal való mielőbbi összeköttetéséhoz fűződnek, a miniszter- 
tanács felhatalmazása alapján az e3zék— drávaparti vontató vágány építési munkálatainak folyamaiba 
tételére nézve az ideiglenes engedélyt — engedélyt kérő czég kárára és veszélyére — még az endély- 
okirat kiadását megelőzőleg megadni szándékozom. (1906. — 122. sz. irom.) ki engedélyokiraiől 
az 1906 szept. 18. 66,086. sz. K. M. rend. tartalmazza (R. T. 1478.). 

A képviselőház közlekedésügyi bizottságának jelentéséből: Ezen vasútnak egyfelől közforgalmú 
és közgazdasági tekmtetbeiii fontossága, másfelöl az es? ék-drávaparti vontatóvágány kiépítésével az 
annyira kívánatos drávai vízi úttal való összeköttetés lesz elérve ; továbbá eg>ik szakaszát és elő- 
föltételél képezi, egy Budapestről Adony, Szabolcs, Paks, Báttaszék Mohácson keresztül, akár Bród 
és Boszna-Éródon, akár Zupanje-Szávapart állomáson által egyenesen Szerajevoba vezető összekötte- 
tésnek ; a mely természetesen a boszniai vasutak rendes nyomtávra való átalakításával, va^ egV 
harmadik sín lefektetése által s így a rendes nyomtávú vonatok közlekedésére alkalmassá tételevéi 
fog aktuálissá válni. Ez a terv különben már a régebbi kereskedelmi kormányokat is foglalkoztatta 
s nem rajtok, hanem az akkori közös péozügvi kormány nem eléggé hazafias felfogásán hiúsult meg. 
(1906. i44. sz. irom; emiek melléklete^ a pénzügyi bizotts. hozzájáruló jelentése. 1906. 
jul. 19-én. J 

(1) A tőrvény javaslatának keresk. min. indokolása, A volt közmunka- és közlekedésiigyi m. 
kir. miniszter által a helyi érdekű vasutakról szóló 1880. évi XXXI. törvényezikk alapján 1887. évi 
szeptember hó 17-én 38.ö35. szám alatt kiadott engedélyokirattal engedélyezett szabadka— zenta— 



Digitized by VJ 



oogle 



1900 : XIX. t, ez. A Bács-Bodrog vármegyei egyesült h. é. vasutakról. 161 

vasutvonalak engedélyokiratainak egyesítése tárgyában előterjesztett enge- 
délyokirat jóváhagyatván, beczikkelyeztetik. 

2. §. Jelen törvény az eOrszágos Törvénytár^-ban való kihirdetése 
napján lép életbe és végrehajtásával a kereskedelemügyi és pénzügyi 
mínisterek bizatnak meg. 

Az i . §. értelmében beczikkelyezett engedélyokirat szövege a következő : 

A Bács-Bodrog vármegyei h. é. vasutak egyesitett engedélyaldrata. 

A Bács-Bodrog vármegyei h. é. vasutak részvénytársaság és az óbecse — 
újvidék — tileli h. é. vasul részvénytársaság a részükre engedélyezett vo- 
nalak egyesítését és társasági különállásuk megszüntetésével Bács-Bodrog 
vármegyei egyesült h. é. vasutak részvénytársaság elnevezés alatt égy 
társasággá vaíó egyesülésüket az 1875. évi XXXVIl. törvényczikk rendel- 
kezéseinek megfelelően elhatározván; azon kérelmüket terjes/tették elő, 
hogy a részükre kiadott engedélyokiratoknak egyidejű hatályon kivül 
helyezése mellett, a Szabadka— zenta — óbecsei és zenta—horgosi, továbbá 
az óbecse — újvidék — titeli h. é. vasutak építésére és üzletére, valamint 

óbecsei és zenta — horgos— szegedi Bács-Bodrog vármegjrei helyi érdekű vasutak, tóvá az 1898. év 
XXIV. (örvényezikkben nyert fe!hatalma7á8 alapján akkori hivatali elődöm által 1898. évi július hó 
25-én 5().511. s/im alatt kiadott eneedélyok irattal engedélyezett óbecse—iíjvidék— titeli helyi érdekfi 
vasút építésére és ü.letére alakult részvénytársaságok az 1905. év folyamán kormányhatósági jóvá- 
hagyással «Bács-Bodrog vármegyei egyesült helyi érdekű vasutak rés .vénytársasági czég aJatt egy 
kö/ös társasággá egyesültek, minek folytán az említett két helyi érdekű vasútnak ugyana/on rész- 
vénytársaság lett engedélyese. E.en, a tisztelettel ide/árt vázlatra zban feltüntetett vasutak építésére és 
üzletére kiadott engedélyokiratoknak a törvényhozás engedélyét igénylő élesítése azonban, bár az e 
részben hivatali elődöm által S7inten folyamatba tett tárgyalások során az illető réÖ/vénvtársaságokkal 
megfelelő megállapodások jöttek létre, a törvényhozás működésének s/öneteiése folytán keres^talvihető 
nem volt, mihez képest az illető engedélyokiratok hatályukban továbbra is fenraaradván, a vasut- 
vonalak engedéiyidejének tartania, valamint a bi/tosftott adózási kedvezmények s egyéb mentességiek 
lejárati ideje is, mindegyik vasútvonalnál különböző időpontokra esik. Minthogy pedig az egyesült 
helyi érdekű vasút rés.. vénytársaság egységes alaptökéje törlesztési tervének me^állapíthatása, vala- 
mint az ü.letke elő m. kír. áltumvasutak elsámoiásának egyszerűsítése és egyéb s.empontok is a 
két vasútvonalra bi.tosított adózási kedve..mények és egyéb mentességek lejárati ideinek egységes 
időtartamban való megállapítását kívánatossá, sőt szükségessé tes/ik, indokoltnak tartottam, hogy az 
említett határidők e^sége.ítése iránt a< intézkedés a két különböző engedélyokirat helyett kiadandó 
egységes engedélyokirat keretében mielőbb megtétethessék. Erre való tekintettel, m'dőn a szóban levő 
engedélyokiratok egyesítésére vonatkozó törvényjavaslatot benyújtom, egyúttal a kiadandó egységes 
engedélyokiratnak mé^ a korábbi kormány által megállapított főbb határozmányaít a következőkben 
bátorkodom ismertetni. 

Az egyfeéges engedélyokirat kiadásával e^idejűleg a Bács-Bodrog vármegyei és az óbecse— újvidék — 
titeli helyi érdekű vasntakra korábban kiadott engedélyokiratok hatályukat vesztenék. A szer/ett 
jo^ok és vállalt kötelezettségek teljes épségben fentartásának elvéből kifolyólag az egységes engedély- 
okirat 5. §-ába változatlanul átvétetnék a Bács-Bodrog vármegyei helyi érdekű vasutak engedély- 
okiratában foglalt azon kötele ettség, mely szerint eyen vasút a Szabadka— óbecse és >enta— horgosi 
vonalaknak a torontáli helyi érdekű vasutakkal leendő összeköttetése czéljából esetleg létesítendő tiszai 
áthidalás előállítási költségeibe, tőkében vagy járadékban az ezen Összeköttetés folytán a s abadka^— 
óbecse és zenta—horgosi vonalakra háramló tisna jövedelmi többlet erejéig hozzájárulni tai'tozik. 
A vasutvonalak egységes tényleges építési és tizletberendezési tőkéje egyesülő helyi érdekű vasutakra 
vonatkozó megállapított építési és fi letberende. ési tényleges költségek egyszerű öss-eadása utján 
12,V50.000 koronában állapíttatnék meg. Ugyanily s ámítás alapján állapíttatnék me^ azon tény- 
körülmény is, hogy az egyesített helyi érdekű vasutak szóban forgó tényleges tőkéjéből forgalmi 
eszkö.ök bes enésere Öss/esen 967.000 K, tartalékalap képzésére pedig 144.000 K fordíttatott. Az 
egységes engedélyokirat 21. és 2á. ?.-ában a Báci-Bodrog vármegyei egyesült h. é. vasút r.-t. 
vasutvonalainak egységes engedélytartama, az állami megváltási jog gyakorolliatásának egységes idő- 
pontja, továbbá a jövedelmi adómentességnek egységes tartama a vasutvonalak éfiitéii és üy.letberen- 
de ési tényleges tökéinek, építési hosszainak, az u.Jeti feleslegeknek és a hátralévő időtartamoknak 
egybevetése alapján s ámítva. — a szokásos módon állapíttatnék meg. Az ismertelett számítási mód 
szeri.! t és kiindulási alapul 1907. évi január hó 1-et véve fel, az egyesült vasutak egységei engedély- 
tartama 1983. év április hó 2á-én, az 1880. évi XXXI. t.-cz. 5. §-ának c) pontja szerinti (kereseti 



Magyar Törvénytár. 1906. 

Digitized by 



Googlí 



162 i906: XIX. t, ez. A Bács-Bodrog vái^megyei egyesült h. é. vasutakról. 

az ezen vonalak egyesítésével kapcsolatos jogviszonyok rendezésére vo- 
natkozólag a fent említett két külön társaság helyébe lépő aBács-Bodrog 
vármegyei egyesült h. é. vasutak részvénytársasági) részére egységes 
engedélyokirat adassék ki. 

Ez a kérelem teljesítendőnek találtatván, a Szabadka — ^zenta — óbecsei 
és zenta — horgosi (Bács-Bodrog vármegyei) h. é. vasút építésére és üzle- 
tére az 1880. évi XXXI. törvényczikk 1. §-a alapján, a volt közmunka- 
és közlekedésügyi magyar királyi minister által 1887. évi szeptember hó 
17-én 38,335. szám alatt kiadott engedélyokmány, továbbá az óbecse — 
újvidék — tileli h. é. vasút építésére és üzletére az 1898. évi XXVI. 
törvényczikk i. §-a alapján a kereskedelemügyi magyar királyi minister 
által 1898. évi július hó 25-én 50,511. szám alatt kiadott engedély- 
okirat — ezennel hatályon kívül helyeztetnek és a Bács-Bodrog vár- 
megyei egyesült h. é. vasutak részvénytársaság részére a következő egy- 
séges engedélyokirat adatik ki: 

1, §• Ezen a:Engedélyokirat2> erejénél fogva a Bács-Bodrog vármegyei 
egyesült h. é. vasutak részvénytársaság, mint a Bács-Bodrog vármegyei 
és az óbecse — újvidék — titeli h. é. vasút részvénytársaságok jogutódja, 
engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a magyar kiráJyí állam- 
vasutak Szabadka állomásából kiágazólag Zentán és Obecsén át a magyar 

jövedelmi, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója) adómentesség 1923. évi április hó 2^n 
járna le, az 1888. évi IV. t,-cz. 2. §-ának c) pontjában körűiirt állami megváltási jog pedig ugyan- 
cssö^ 1923. évi április hó 3á-től fogva volna gyakorolható. Oly c/.élból azonban, hogy a fennebb 
említett kereseti adómentesség a s ámadási év valamelyik hónapjának a végére essék, s í^ külön 
havi zárlatnak kés/ítése elkerülhető legyen, az egységes engedélyokirat 21. §-ában e/.en adómentes- 
ségre né/.ve az 1923. évi májui hó 1-ére kikerekített egységes lejárati határidő vétetnék fel. 

Az 1880. évi XXXI. t.-cz. 6. §-a szerinti sz,állíiáú adómentesség egységes lejárati ideje a hel^i 
érdekű vasutak nyers bevételeinek és a hátralevő időtartamoknak egybevetése alapján számíttatott ki, 
mi mellett figyelembe vétetett az a körülmény, hogy a s/.abadka— zenta— óbecsei és zenta— horgos- 
szegedi vonalakon a szállítási adómentesség 1897. évi szeptember hó 17 én már lejárt s ezen helyi 
érdekű vasút a szállttá ű adót 1907. évi jannár hó 1-éig, — mint a mely időpontra az egységesítés 
alapíttatott, — fizetni fogja. Ezen számítási mód szerint a szállítási adómentesség az egyesített vasút- 
vonalakon 1907. évi január hó 1-től ke dődőleg 1907. évi szeptemb^ hó 16 ig terjedne, a fennebb 
már említett okokból a/.onban az egységes engedélyokirat 21. § ában ezen határidő is kikerekítAe, 
vagyis 1907. évi október hó 1-éig számított időponttal vétetnék fel. Az egységes engedélyokirat 
határo/mányai egyebekben teljesen azonosak a helyi érdekű vasutak építésére és üzletére kiadatni 
szokott en^ 'délyokiratok szabványos határo'.mányaival. fí906. — Í23. sz. %r tm.) 

A képviselőház közlekedésügyi bizottságának jelentéséből. E en törvényjavaslat nem egyebet 
jelent, mint bí.onyos nagyobb mérvű megtakaritást az üzemkezelésnél, a mennyiben a mindenhol 
elég sokba kerülő központi igazgatás nem külön-külön terheli, hanem e^üttesen a két központi 
iga'.gatás helyett egy látia azt el, i^ry az egyik központi igazgatási költségei megtakarfttatnak egy- 
felől, másfelől az így redukált kö/ponti iga.gaiási költségek nem külön 108, illetve 102 kilométer 
vasutat, hanem együttesen 210 kilométer vasutat terhelnek. Előnyös a javaslat továbbá a máv. szem- 
pontjából, a mennyiben mindkét va>uiat a máv. tartván üzemben, két társaság helyett egysei kell 
els ámolni neki. Mindkét vasút törvény által lévén bi.:tositva, szükséges tehát ezt az egyesítést tör- 
vényhozás elé v'nni, a mennyiben már bec/.íkkelye. ett törvényeket kell hatályon kívül helyezni új 
törvény hozatala által. A mi a jelen engedélyokirat terve et és a már törvénybe iktatott két megelőz5> 
engedélyokirat egyes pontjai, neve etesen az 1 — 3. pont között van, azok magyarázatukat lelik azon 
egys/erű ösizeadási műveletben, melyek két vasút eredeti engedélyokiratában biztosított építési tőkék 
összege éséből lejárati és megváltási határidejök öss esitéséből szárma nak. Ugyancsak ilyen szánif- 
tási alap lett alkalmazóvá a két vasút rés ére biztosított bélyegilleték-kedve/me ny, szállítási adó és 
szállítási pótadó-kedvei meny kis/ámításánál is. E/^n kiszámítás eredményeként 1983. év április hó 
22-én jár le az e^esült vasutak engedélytartama. Az 1K80 : XXX. t.-cz. o. §-a cj pontja szerinti 
adómentesség pedig 1923. év április hó 22-én. az 1888 : IV. t-cz. 2. §-a. cJ pontjában körülírt 
megváltai! joga a^. államnak s/inie 1923. év április hó 22-étőI volna gyakorolható oly czélból azon- 
ban, hogy az említett keres»-ti adómentesség a számadási év valamelyik hónapjának a végére essék 
és így külön havi zárlat kes^ítése elkerülneiő legyen, az egységes engedélyokirat 21. § ában az 
adómentességre 1923 év május hó l-ji* vétetett fel. (1906. Juí. ÍG-án. — Itó. sz. irom. melléklete 
a pénzügyi bizotts. 1906. júL 19. hozzájáruló ielentése.) 



Digitized by 



Google 



i906 : XIX. t ez, A Bács- Bodrog vármegyei egyesiUt h. é. vasutakról, 163 

királyi államvasutak Újvidék állomásáig vezető, továbbá ezen vasútvonal- 
ból egyrészt Zentánál kiágazólag a magyar királyi államvasutak Horgos 
állomásáig, másrészt az újvidéki vaskapu közelében kiágazólag Titelig 
vezető már megépült vasutvonalakat, mint egységes h. é. vasutat, az 
alábbi feltételek és a jelen egységes engedélyokirat hatályának tartama 
alatt szakadatlanul üzletben tartsa. 

2. §. A nevezett engedélyes társaság részére biztosittatnak mindazon 
jogok és kedvezmények, melyeket az 1880. évi XXXI. törvényczikk és az 
annak kiegészítéséről és módosításáról szóló 1888. évi IV. törvényczikk a 
h. é. vasutakra nézve megszabnak; viszont engedélyes társaság a most 
idézett törvényczikkek azon határozatainak, melyek reá — mint enge- 
délyesre — kötelezettségeket rónak, magát fellétlenül aláveti. 

Az engedélyes társaság továbbá szorosan alkalmazkodni köteles: 

a) a jelen egységes engedélyokirat határozataihoz; 

b) a közmunka- és közlekedésügyi minister által 1868. évi július hó 
8-án az országgyűlés jóváhagyásával kibocsátott ideiglenes vasutenge- 
délyezési szabályhoz, valamint az 1899. évi XXX. törvényczikk l-s6 §-a 
értelmében törvényerővel biró vasúti üzletrendlartáshoz annyiban, a 
mennyiben ezek a jelen egységes engedélyokiratban megállapított egyes 
határozatok és a h. é. vasutak forgalmi szolgálatára vonatkozólag a köz- 
munka- és közlekedésügyi magyar királyi minister által 1883. évi augusz- 
tus hó 1-én kiadott szabályok alapelvei folytán változást nem szenvedtek; 

c) a vasúti árufuvarozás tárgyában 1890. évi október hó 14-én létre- 
jött s az 1892. évi XXV. törvényczikkel beiktatott egyezménynek, illetve 
ennek kiegészitéseképen 1898. évi június hó 16-án létrejött s az 1901. évi 
XXV. törvényczikkel beiktatott pótegyezménynek és az 189^. évi deczem- 
ber hó 10-én 83,249. szám alatt kibocsátott vasúti üzletszabályzatnak és 
pótlékainak határozmányaihoz ; végre 

d) minden egyéb már érvényben álló vagy később alkotandó törvé- 
nyekhez, szabályokhoz, utasításokhoz és rendeletekhez. 

3. §• Az 1. §-ban emiitett vasutvonalak a volt közmunka- és közle- 
kedésügyi magyar királyi ministernek 1887. évi szeptember hó 17-én 
38,335. és a kereskedelemügyi m. kir. ministernek 1898. évi július hó 
25-én 50,511. szám alatt kiadott rendeleteivel megállapított és a jelen 
egységes engedélyokirat által nem érintett épitési és üzletberendezési fel- 
tételek értelmében — már kiépitve és forgalomban lévén, azoknak jelen- 
legi épitési és berendezési állapota minimálisnak tekintendő, — kiköttet- 
vén, hogy a jelen engedélyokirat hatálybalépte előtt előállított építkezések 
és berendezések mérve és minősége a kereskedelemügyi magyar királyi 
minister külön engedélye nélkül egyáltalán le nem szállítható ; ép úgy, a 
mint az építkezések minden változtatására nézve is a nevezett minister 
előzetes engedélye kieszközlendő. 

Az engedélyes részvénytársaság minden kárpótlási vagy egyéb igény 
kizárásával köteles a kereskedelemügyi magyar királyi minister által az 
i. §-ban emiitett vasutvonalak engedélyezési tárgyalásairól felvett jegyző- 
könyvekben foglalt határozatok alapján, úgyszintén az üzlet biztonságának 
és a forgalom folytonosságának követelményeire való tekintetekből kívánt 
módosításokat és kiegészítéseket foganatosítani. 

4. §• A jelen egységes engedélyokiratban tárgyalt vasutvonalak építése 



Digitized by 



¥5oogI( 



164 i906: XIX. t ez. A Bács-Bodrog vármegyéi egyesült h. é. vcmUakról. 

és üzlete czéljaira az 1881. évi XLI. töi^vényczíkk szerinti kisajátitási jog 
az engedélyes részvénytársaságnak továbbra is megadatik. 

5. §• A magyar királyi államvasutak Szabadka, Horgos és Újvidék állo- 
másaihoz való csatlakozás, valamint ezen állomások közős használata iránt 
az e részben fennálló szerződések határozmányai irányadók. 

Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások 
vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) hasz- 
nálatára, végül egyes iparvágányoknak a vasúthoz való csatlakozására vagy 
a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződéseket engedélyes társaság 
csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kieszkö- 
zölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles engedélyes társaság 
más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes társa- 
ság vasutjához való csatlakozása, illetve csatlakozási állomások vagy vonal- 
részek közös vagy együttes (peage jog) használata, végül az iparvágányok- 
nak az engedélyes társaság vasutjához való csatlakozása vagy a pályán 
való átvezetése akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar 
királyi minister külön engedélyével biztosíttatott. 

A mennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és min- 
den ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között 
egyezmény létre nem jöhetne, a fellételeket a kereskedelemügyi magyar 
királyi minister fogja rendeleti utón az érdekelt felekre nézve kötelezőleg 
megállapítani. 

Engedélyes társaságnak a jogelődjeitől átvett azon kötelezettsége, mely 
szerint a Szabadka — óbecsei és zenta — horgosi vonalaknak a Torontáli 
h. é. vasutakkal leendő összeköttetése czéljából esetleg létesítendő tiszai 
áthidalás előállítási költségeihez tőkében vagy járadékban, az ezen össze- 
köttetés folytán a szabadka — óbecsei és zenta — horgosi vonalakra há- 
ramló tiszta jövedelmi többlet erejéig, hozzá fog járulni — továbbra is 
világosan fentartatik. 

6. §• Az egyesitett vasutvonalak tényleges épilési és üzletberendezési 
tőkéje 12.950,000 K, azaz tizenkettőmilliókilenczszázötvenezer koronában 
állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes 
társaság 967,000 koronát, tartalékalap képzésére pedig 144,000 koronát 
fordított. 

A tartalékalap számadás mellett abban az állapotban megy át az enge- 
délyes részvénytársaság — mint jogutód — tulajdonába, a melyben az 
egyesüléskor jogszerűen fennáll. 

A tartalékalap, valamint a jelen egységes engedélyokirat 19. §-a értel- 
mében a tartalékalap növelésére fordítandó összeg ezentúl is csak a 
kereskedelemügyi magyar királyi ministertől esetenként előzetesen ki- 
kérendő engedély alapján lesz felhasználható. 

7. §• Az engedélyes társaság köteles a forgalmi eszközöket, síneket és 
egyéb az építésnél és az üzletnél használandó anyagokat ezentúl is a 
belföldön beszerezni, mely rendelkezés alól csak a kereskedelemügyi 
magyar királyi ministertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alap- 
ján lehet kivételnek helye. 

8. §• Az engedélyezési biztosítékoknak a magyar királyi központi 
áHampéuztárban ezidőszerint még letétként kezelt egyes részletei az illető 
pályák műszaki felülvizsgálatai alkalmával megállapított hiányok teljes 



Digitized by 



Google 



i906: XIX, t ez, A Bács-Bodrog vármegyei egyesült h, é, vasutakróL 165 

pótlásáig, illetve a jótállási határidők lejártáig visszatarthatok; önként érthe- 
tőleg jogában állván a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek ezen 
bízlositékrészleteket az illető hiányok pótlására felhasználni; mi által az 
alábbi 23. §-ban foglalt rendelkezések nem érintetnek. 

9, §. Az egyesitett vasutvonalak üzletének kezelését az 1880. évi XXXI. 
törvényezikk 8. §-ának b) ponlja alapján engedélyes társaság a kereske- 
delemügyi magyar királyi minister jóváhagyásával az engedély egész tar- 
tamára a magyar királyi államvasutak igazgatóságára ruházván át; az e 
részben megkötendő egységes szerződés a jelen egységes engedélyokirat 
kiegészitő részét képezi. 

10. §. A menet- és szállítási dijak az egyesitett vasutvonalak számára 
a következőleg szabatnak meg: 

a) A személyforgalomban legmagasabb árszabási tételként személy- és 
kilométerenkint a magasabb osztályban 10 fillér, az alsóbb osztályban 
pedig 6 fillér szedhető be. 

A magasabb osztályt használó utasok legalább is az elsőrangü vas- 
utakon használatban levő Il-od osztályú, illetőleg ezeknek megfelelő be- 
rendezésű kocsikban szállitandók. 

A mennyiben engedélyes társaság három kocsiosztályt rendezne be, a 
közbenső osztályért személy- és kilométerenkint 8 fillér díjtétel szed- 
hető be. 

b) üti podgyásznál és gyorsárunál, melyek 10 kilogrammnyi sulytéte- 
lekre fölfelé kikerekithetők, 10 kilogramm- és kilométerenkint 0*80 fillérnyi 
legmagasabb dijtétel alkalmazható, üti podgyásznál szabadsuly nem köve- 
telhető. 

Gyorsárúként szállítandó élő álllatok, hullák és hintók viteldijaira nézve 
a magyar királyi államvasutak vonalain fennálló határozmányok és sza- 
bályok alkalmazandók. 

c) Az áruk szállításánál alkalmazható legiílagasabb árszabási tétel kilo- 
méterenkint és 100 kilogrammonkint az I. darabáru osztályban 1*80 fillér, 
a II. mérsékelt darabáru osztályban 1*20 fillér és a terjedelmes áruk után 
2-40 fillér. 

A kőszén, vaskő, só, tűzi- és épületfa, trágya, kő, mész és tégla teljes 
kocsirakományokban kilométerenkint és 100* kilogrammonkínt legfeljebb 
1 fillér dijtétel mellett szállítandó. 

Ugyanezen 100 kilogrammnyi és kilométerenkinti dijtétel szolgál — 
maximális viteldíj gyanánt — a kocsirakományokban feladásra kerülő élő 
állatok szállításánál is. 

A kocsírakományokban feladásra kerülő egyéb árukra, valamint a szab- 
ványsuly alapján szállítandó élő állatokra nézve a mérsékelt darabáru- 
osztály fentebbi tétele szolgál legmagasabb díjtételként. 

Engedélyes társaság a Bács-Bodrog vármegye területén létező vagy léte- 
sítendő megyei és községi utak építéséhez és fentartásához szükséges 
terméskő és kavicsanyagot köteles 100 kilogrammonkínt és kilométeren- 
kint 0*27 filléres egységtétel, a szállítási adó és a kezelési illeték fel- 
számítása mellett szállítani. 

Az áruk osztályozása s a többi szállítási és díjszabási, illetve dtjszámi- 
tási határozmányok, valamint kezelési és mellékilletékek tekintetében, úgy- 
szintén a különvonatok szállítására és viteldíjaira nézve a magyar királyi 



Digitized by 



Google 



166 i906 : XIX, t ez, A Bács-Bodrog vármegyei egyesült h. é, vasutakról. 

államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalma- 
zandók. 

Mihelyt az egyesitetl vasulvonalak tiszta jövedelme három egymást 
* követő éven át a fentebbi 6. §-ban megállapitotl tényleges épilési és be- 
rendezési tőke 7% -át meghaladja; jogában álland a kereskedelemügyi 
magyar királyi ministernek — az engedélyes társaság meghallgatása mel- 
lett — a* dijszabásokat megfelelően leszállitani. 

Azon esetre, ha a törvényhozás a díjszabási ügyet az összes hazai 
vasutakra vonatkozólag szabályozná, ezen szabályozás — tekintet nélkül 
a jelen engedélyokirat határozataira — az egyesitett vasutvonalakra is 
érvényes leend. 

Engedélyes társaság az egyesitett vasutvonalak üzletét mindenkor oly- 
kép iogja vezetni, hogy díjszabási intézkedései a hazai ipar és termelés 
érdekeivel összhangzásban legyenek ; különösen kötelezi magát engedélyes 
társaság : 

1. hogy mindazon kedvezményeket, melyeket külföldi czikkekre enge- 
délyez, egyúttal a hazai termékeknek is engedélyezni fogja, ha ezek saját 
vonalain legalább ugyanazon távolságra szállittatnak, mint a kedvezmé- 
nyezett külföldi czikkek; 

2. hogy a külföldi czikkekre soha alacsonyabb dijtételt vagy díjrész- 
letet nem fog engedélyezni, mint a milyent ugyanazon rendeltetési helyre 
szállított hasonló hazai czikk után valamely közelebb fekvő állomásról szed ; 

3. hogy az adriai kikötők felé irányuló forgalomban mérsékléseket csu- 
pán a hazai kikötők javára fog engedélyezni; 

4. hogy az átmeneti forgalomban a tarifák felállításának jogát a tái*sa- 
ság a magyar királyi államvasutakra ruházza át és pedig olyképen, hogy 
ezen jog gyakorlásának módozatai, valamint az abból folyó részletes fel- 
tételek a magyar királyi államvasutakkal a fenti 9. §. értelmében kötendő 
egységes üzletkezelési szerződésben nyernek szabályozást; 

5. hogy — a mennyiben a magyar királyi államvasutakkal való csatla- 
kozó forgalomban a kereskedelemügyi magyar királyi minister közérdekből 
különleges díjmérséklésekel rendelne el — a minister kívánatára enge- 
délyes társaság saját illető összdijtételeit ugyanoly százalékarányban leend 
köteles leszállítani, mint a mely százalékarányban azt a magyar királyi 
államvasutak saját csatlakozó vonalaikra nézve tették ; 

6. hogy oly viszonylatokban, a melyeknél a magyar királyi államvasutak 
érdekelve vannak, engedélyes társaság közvetlen díjtételeket csakis a ma- 
gyar királyi államvasutakkal, illetve ezekkel egyetértőleg fog felállítani és 
ilyeneknek felállításához a magyar királyi államvasutak kívánságára min- 
denkor hozzájárulni fog; 

7. hogy a magyar királyi államvasutakon a személy- és árudijszabás 
tekintetében életbeléptetett uj rendszerekhez, saját vonalait illetőleg, a 
saját állomások közötti forgalom kivételével, a kereskedelemügyi magyar 
királyi minister kívánatára csatlakozni fog. 

11. §• Az előző §. értelmében meghatározott díjszabási tételek enge- 
délyes társaság által időközben egészben vagy csak a tárgyak egyes ne- 
meire, az egyesített vasutvonalak egyike, vagy mindkét irányában, minden 
szállítási távolságra egyenlően, vagy a távolság növekedésével nagyobbodó 
mérvben leszállíthatok. 



Digitized by 



Google 



i906 : XIX, U ez, A Bács-Bodrog vármegyei egyesült h. é. vasutakróL 167 

Az ekként leszállított díjszabási tételek az előbbi mértékre ismét fel- 
emelhetők ugyan, mindazonáltal ezen felemelés csak a szabályszerű ki- 
hirdetés napjától számított három hó muIva lép hatályba. 

Minden szállítási kedvezmény — a fennálló szabályok értelmében — 
előzetesen kihirdetendő és abban, ugyanazon feltételek alapján, mindenki 
egyaránt részesítendő. 

12. §. Az élelmi szereknek a belföldön beállott rendkívüli megdrágu- 
lása esetében joga van a kereskedelemügyi magyar királyi mínislernek 
azok fuvardíjait a drágaság tartamára az engedélyokírati legmagasabb díj- 
tételek felére leszállítani. 

13. §. A katonaság és katonai javak leszállított díjtételekkel szállítan- 
dók és pedig egyrészt a császári és királyi közös hadügyminister és a 
magyar királyi honvédelmi miníster, másrészt a vasutígazgatóságok közt 
1905. évi május hó 1-én megkötött egyezmény, illetőleg a mindenkor 
hatályban álló katonaszállításí díjszabás és annak függeléke alapján. 

A katonaszállitás iránt létrejött vagy létrehozandó és az állam részére 
kedvezőbb egyezmények az egyesített vasutvonalakra is érvényesek lesznek. 

A fentebbi határozmányok alkalmazandók továbbá a pénzügyi, vala- 
mint a közbiztonsági közegek, végül a fegyenczek és tolon^zok szállítása 
tekintetében is. 

Az engedélyes társaság köteles alkalmazkodni a katonai szállításokra 
vonatkozó szabályzathoz s az abban foglalt megállapodásokhoz és egyez- 
ményekhez, melyek állal -a szállításhoz szükséges felszeielésí tárgyak be- 
szerzése és készentartása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzet ren- 
delkezésre bocsátása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzettel való 
kölcsönös kisegítés és a katonai egészségügyi czélokra berendezett vasúti 
kocsik használata szabályoztatnak. 

Köteles továbbá az ^engedélyes társaság azon határozmányok és szol- 
gálati szabályokhoz is alkalmazkodni, melyek a hadi vasúti osztályoknak 
s azoknak béke idején uj építkezésekhez vagy fentartásí munkálatokhoz 
való használatára vonatkozólag a császári és királyi közös hadögyminíste- 
rium által kiadattak, vagy megállapíttatní fognak. 

Háború és mozgósítás esetén köteles az engedélyes társaság a szabad- 
ságosokat és tartalékosokat a szabályszerű igazolvány alapján a lakhelyük- 
höz legközelebb eső állomástól a rendeltetési helyhez legközelebb eső 
állomásig a katonai leszállított díjszabás alkalmazásával szállítani. 

A katonai szállításokra vonatkozó fenti határozatok és kedvezmények 
önként értetőleg érvényesek a szolgálatban utazó magyar királyi honvéd- 
ségre és azon csapatokra is, melyek mint a hadsereg kiegészítő részei a 
népjog oltalma alatt állanak. 

Végül köteles az engedélyes társaság feltétlenül alkalmazkodni azon 
határozatokhoz, melyek a hadsereg, haditengerészet és a honvédség ki- 
szolgált allíszljeínek alkalmazására vonatkozólag az 1873. évi 11. törvény- 
czikkben megállapítvák. 

14. §. Az állami tisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak 
igazgatása és üzlete fölött őrködő hatóságok megbízásából, vagy az állam 
érdekeinek ezen engedélyokirat alapján való megóvása végett, vagy jövedéki 
czélokból az egyesített vasutvonalakat használják és azt, hogy az illetékes 
hatóság által megbízattak, igazolják ; uti málháikkal együtt ingyen szállitandók. 



Digitized by 



Google 



168 i906 : XIX, U ez. A Bács-Bodrog vármegyei egyesült h. é. vasiitakról. 

15, §. Az engedélyes társaság a jelen engedélyokirat tárgyát képező 
vasulvonalakon, vagy azoknak csak egyes részein is, a kereskedelemügyi 
magyar királyi minister kívánatára a magyar királyi postát szállítani 
köteles. 

A postaszállilás feltételeit — az 1888. évi IV. törvényczíkk 4. §-ának 
b) pontja értelmében — a kereskedelemügyi magyar királyi minister ren- 
deleti utón állapítja meg. 

A vasút igazgatósága és alárendeltjei vagy az utóbbiak közt váltott 
szolgálati levelezés a vasúti közegek állal postabérmentesen szállítható. 

16. §. Engedélyes társaság az 1888. évi XXXI. törvényczíkk alapján 
engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a vasútvonal mentén 
szükséges üzleti távírda, távbeszélő és villamos jelző-berendezéseket az 
egyesitett vasutvonalak területén felállíthassa, jelen egységes engedély- 
okirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa és a szükség- 
hez képest bővíthesse ; míg azon berendezések felállítására és azon bőví- 
tésekre, melyeknél a lámszerkezetek elhelyezése czéljából az egyesilett 
vasulvonalak területéhez nem tartozó ingatlanok igénybevétele szükséges, 
a kereskedelemügyi magyar királyi minístertől mindenkor külön engedély 
kérendő. 

Az engedélyes társaság az összes üzleti távirdákat, távbeszélőket és 
villamosjelzőberendezéseket illetőleg szorosan alkalmazkodni köteles az 
1888. évi XXXI. törvényczíkk s az ennek végrehajtása tárgyában 1890. évi 
július hó 18-án 23,445. szám alatt kiadott szabályrendelet és a hazai 
vasutakkal a távírdára nézve 1877. évben kötött egyezmény határozmá- 
nyaihoz, az említett törvényczíkk és egyezmény alapján kibocsátott, vagy 
ezentúl kibocsátandó rendeletekhez. 

Engedélyes társaság a vasútvonal irányát — az állomásokat és kilo- 
méterszelvényeket az 1 : 75,000 léptékben feltüntető táborkari térkép két 
példányának előterjesztése mellett — oly esetben, a mikor a jelen §. első 
bekezdése értelmében külön engedély kérésére nincs szükség; a beren- 
dezések megépítése iránt az alábbiak szerint illetékes posta- és távírda- 
igazgatóságol, oly esetekben pedig, midőn az idézett határozmány értel- 
mében külön engedélyre van szükség, ennek megadása iránt a kereskede- 
lemügyi ministert még oly időben köteles megkeresni, hogy a berendezések 
az elkészítésükre kitűzött határidőre elkészíthetők és használhatók legyenek. 

Uj építkezések és meglevő berendezések bővítése alkalmával a veze- 
téket a vasút felvételi épületein, őrházain, őr- és jelző-bódéin és jelző- 
készülékein alkalmazandó utolsó elszigetelőig engedélyes társaság költsé- 
gére azon posta- és távirdaigazgatóság létesíti, a melynek kerületébe a 
vaspálya esik; ha tehát a vasulvonal több posta- és távirdaigazgatóság 
területére terjedne ki, ez esetben mindegyik területileg illetékes posta- és 
távirdaigazgatósághoz a szóban forgó munkálatok eszközlése végett — a 
vonatkozó táborkari térkép kapcsán — külön-külön megkeresés intézendő. 

Az engedélyes társaság az építést saját személyzetével és munkásaival 
csak az esetben végezheti, ha az uj építés vagy bővítés egy és ugyan- 
azon pályaudvar határán tul nem terjed és a vezetékek felerősítésére az 
állam tulajdonát képező lámszerkezetek nem vétetnek igénybe. 

Ha a távírda, távbeszélő és villamos brrendezések építésével egyidejű- 
leg a vasúti támszerkezetekre állami távírda- vagy távbeszélő-vezetékek is 



Digitized by 



Google 



i906 : XIX, t ez, A Bács-Bodrog vármegyei egyesült h. é. vasutakról. 169 

erősíttetnek fel ; engedélyes társaság az állami és vasúti vezetékek közös 
támszerkezeteken haladó vonalhossza után csak a vasúti vezetékek anyagai- 
nak árát és az összes egyéb épitési költségeknek a vezetékszámmal ará- 
nyos részét köteles megtéríteni. 

A vasúti távírda-, távbeszélő- és villamosjelző-berendezések — az 
1888. évi XXXI. törvényczikk 11. §-ában körülírt következmények terhe 
alatt — csakis vasulüzleti czélokra és csakis a vasút közegei által, állami 
és magántáviratok továbbítására pedig csak a kereskedelemügyi magyar 
királyi ministertől előzetesen kért külön engedély alapján használhatók. 

A berendezések felügyeletét és ellenőrzését az egyesilett vasutvonalak 
területére illetékes posta- és távírda- igazgatóság gyakorolja. Az e czélból 
kiküldött tisztviselőknek jogában áll a berendezések állomásain az ellen- 
őrzést az általuk czélszerünek tartott módon bármikor gyakorolni és enge- 
délyes társaság köteles a kívánt segédkezést és felvilágosításokat megadni. 

17. §. Mihelyt a polgári vagy katonai forgalom az egyesitett vasut- 
vonalakon annyira növekedett, hogy az éjjeli szolgálat és gyorsabb for- 
galom berendezése — a kereskedelemügyi magyar királyi minister egy- 
oldalú megítélése szerint — kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkozand, 
az engedélyes társaság köteles lesz saját költségén mindazon berendezé- 
seket eszközölni és mindazon biztonsági intézkedéseket megtenni, melyek 
a fennálló szabályok és utasítások szerint szükségesek s illetőleg a melyek 
a kereskedelemügyi magyar királyi minister részéről, hivatkozással azon 
szabályokra, követeltetui fognak. 

A mennyiben azonban a katonai forgalom érdekében az engedélyezés 
alkalmával alapul vett teljesítési képesség határán túlmenő 1)erendezések 
kívántatnának, ezek csakis engedélyes társaság hozzájárulásával lesznek 
érvényesíthetők. 

Mihelyt az egyesitett vasutvonalakon az évi elegybevétel kílométerenkínt 
28,000 koronát elér, köteles engedélyes társaság az egyesitett vasutvona- 
lakon, a kereskedelemügyi magyar királyi minister rendeletére, minden 
kárpótlás nélkül, vagy a második vágányt kiépíteni vagy pedig ezen vona- 
lakat elsőrangú főpályává átépíteni. 

Ezen kötelezettség teljesítése azonban engedélyes társaságtól csak 
1963. évi április hó 22-éig követelhető. 

18. §. Az engedélyes társaság köteles az egyesitett vonalak üzletéről 
a számadásokat az érvényben álló számlázási minta szerint vezetni s a 
lezárt üzleti számlát — a vagyonmérleg, nyereség- és veszteség-számlával 
együtt — legkésőbb a számadási évet követő május hó végéig a keres- 
kedelemügyi magyar királyi ministerhez bemutatni. 

Köteles továbbá az engedélyes társaság a forgalom és üzlet eredmé- 
nyeit részletesen kitüntető évi jelentést szerkeszteni s közhírré lenni s 
mindennemű — a felügyeleti hatóságok által kívánt — statisztikai adatol 
beszolgáltatni. 

19. §. Az engedélyes h. é. vasul részvénytársaság alapszabályait a 
kereskedelemügyi magyar királyi minister a pénzügyministerrel egyetértőleg 
hagyja jóvá ; minek megtörténte után a társaság a kereskedelemügyi 
minister áhal meghatározandó záros határidőn belül czégél az illetékes 
királyi törvényszéknél bejegyeztetni tartozik. 

Az engedélyes részvénytársaság alaptőkéjének, az ennek beszerzése 



Digitized by 



Google 



1 70 i906 : XIX. í. ez. A Bács-Bodrog vármegyei egyesült h. é, vasutakról. 

czéljából kibocsátandó czimletekDek, ezek arányának, árfolyamának, osz- 
talékigényének, úgyszintén az alaptőke törlesztési módozatainak megálla- 
pitására nézve — az 1888. évi IV. törvényczikk 40-ik §-ában íoglalt 
határozmányok figyelemben tartása mellett — szintén a kereskedelemügyi 
magyar királyi ministernek, a pénzügyi magyar királyi ministerrel egyet- 
értő jóváhagyása szükséges. 

A törlesztési terv kidolgozásánál szem előtt tartandó, hogy a törlesztési 
hányad rendszerint ne legyen nagyobb, mint a mely mellett az alaptőke 
az engedély egész tartama alatt törleszthető. 

A részvénytársaság alapszabályainak minden módositása, valamint a 
czimletek és szelvényeik mintái és azok megváltoztatása — átvizsgálás és 
jóváhagyás végett — a kereskedelemügyi magyar királyi mínisterhez fel- 
terjesztendők és a minister által azokban netán kivánt módositások fel- 
tétlenül foganatositandók. 

Az alapszabályokba mindenesetre felveendő, hogy az évenkénti tiszta 
jövedelemnek egy meghatározott minimális százaléka a beiniházási tar- 
talékalap növelésére fordittassék. Felveendő továbbá az is, hogy azon 
esetre, ha az alább megállapított engedélytartam alatt jövedelem hiánya 
miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének ; a törlesztetlenül 
maradt részvények tulajdonosai részvényeik beváltását vagy e czimen bár- 
minemű kárpótlást az államtól nem igényelhetnek. 

A társaság hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar. 

20. §. A jelen engedély tartama a fenti 2. §-ban idézett ideiglenes 
vasutengedélyezési szabály 9. §-ának b) pontja alatt kimondott oltalom- 
mal és az 1880. évi XXXI. törvényczikk 2. §-a, illetve az 1888, évi 
IV. törvényczikk 2. §-ának b) és c) pontjai szerint az állam részére biz- 
tosított megváltási jog épségben tartásával 1983. évi április 22-én éjféli 
12 órakor jár le. 

Ezen idő leteltével az egyesitett vasutvonalak és azok összes tartozékai 
ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és sza- 
bad haszonélvezetébe, illetve engedélyes társaság vagy jogutódjai azokat 
teljes jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni. 

Az egyesilett vasutvonalak engedélyének és üzletének átruházása, vala- 
mint az egyesitelt vasutvonalak és tartozékaiknak függő kölcsönökkel való 
jelzálogi megterheltelése tekintetében az 1888. évi IV. törvényczikk 
2. §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határo- 
zatok irányadók. 

Az 1880. évi XXXI. törvényczikk 2. §-ában és az 1888. évi IV. tör- 
vényczikk 2. §-ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében a meg- 
váltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett lörvényczikkek hatá- 
rozatai irányadók. 

Az 1888. évi IV. törvényczikk 2. §-ának c) pontjában kömlirl meg- 
váltási jog gyakorlásának kezdőpontjául 1923. évi április hó 22-ike álla- 
piltatik meg. 

ügy a háramlás, mint a megváltás esetén átveszi a magyar állam saját 
tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a vasutvonalak területét és 
földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépítményeket minden 
hozzátartozókkal, úgymint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és 
lerakodóhelyekkel, a vasutvonalak üzletéhez tartozó épületekkel, vágányok- 



Digitized by 



Google 



i906 : XIX, í. ez, A Bács-Bodrog vármegyei egyesült h, é, vasútokról, 171 

kai és szárDyvonalakkal, az indulási és érkezési helyeken levő őr- és 
felvigyázó házakkal, lávirda-, távbeszélő- és villamos jelző-berendezések- 
kel, minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben; ellen- 
ben az engedélyes részvénytársaság vagy jogutódai megtartják az általuk 
folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalékalapot 
és a künnlevő cselekvő követeléseket, valamint azon építkezéseket, a 
melyek megszerzésére vagy előállitására a kormány által azon határozott 
hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi tarto- 
zékát képezni nem fogják. 

21. §. A jelen engedélyokirat hatálya alá tartozó egyesitett vonalakra 
a fenti 2. §. első bekezdéséből kifolyólag biztosíttatik: 

a) az 1880. évi XXXI. törvényczikk 8. §-a szerinti bélyeg- és illeték- 
mentesség az engedélyes társaság által az eddigi társasági czimletek ki- 
cserélése czéljából kibocsátandó egységes czimletek és élvezeti jegyek, 
valamint a fenti 9. §. értelmében megkötendő egységes üzletkezelési 
szerződés után; 

b) az 1880. évi XXXI. törvényczikk 5. §-ának c) pontja szerinti adó- 
mentesség 1923. évi május hó 1-éig; és 

c) a szállítási adómentesség (1880. évi XXXI. törvényczikk 6. §.) az 
1907. évi január hó 1-től kezdődőleg 1907. évi október hó l-ig terjedő 
időtartamra. 

22. §. A kereskedelemügyi magyar királyi minister, az állami érdekek 
megóvása tekintetéből, jogosítva van magának az üzlet megfelelő felszere- 
lése és folytonos jókarban tartása felől minden részben meggyőződést 
szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak. 

Különösen fentartatik a nevezett minister részére azon jog, hogy — a 
forgalom növekedéséhez képest — engedélyes társaságot a forgalmi esz- 
közöknek időnkénti megfelelő szaporítására kötelezhesse. 

A kereskedelemügyi magyar királyi mipisternek joga van továbbá, a 
részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni 
és ellenőrizni. 

A kereskedelemügyi magyar királyi minister által kiküldött biztosnak 
jogában áll, az igazgatóság és az ennek kebeléből netán kirendelt külön- 
bizottságok ülésében, valamint a közgyűlésekben részt venni; nemkülön- 
ben törvénytelen, a köz- vagy állami érdekekre netán hátrányos, .az 
engedélyokirattal ellenkező intézkedéseket a nevezett minister további el- 
határozásáig felfüggeszteni. 

23. §. A kereskedelemügyi magyar királyi ministert megilleti a jog, 
hogy engedélyes társaságot a jelen egységes engedélyokirat és az annak 
kiegészítő részét képező okmányokban megállapított kötelezettségeknek, 
úgyszintén a kormány által az engedélyes társaságot kötelező törvények, 
szabályok, utasítások stb. alapján kiadott rendeleteknek teljesítésére 200 
koronától 20,000 koronáig terjedhető rendbüntetés vagy bírság kivetése 
által szoríthassa. 

A kívt'tett és a kereskedelemügyi magyar királyi minister által ki- 
tűzött záros határidő alatt az engedélyes társaság által be nem fizetett 
rendbüntetés, illetve bírság a vasút bármely birtokából vagy annak jöve- 
delméből egyszerű közigazgatási utón be fog hajtatni. 

Ha az engedélyokiraton vagy egyéb törvényes határozatokon és rendel- 



Digitized by 



Google 



172 i906: XX, t. ez. IL Rákóczi Ferencz és bujdosó társairól. 

kezeseken alapuló kötelezettségek megsértése az engedélyes társaság ré- 
széről ismételve fordulna elő s más megtorló intézkedés a kívánt ered- 
ményre nem vezetne : a kereskedelemügyi magyar királyi minister a jelen 
engedélyokiratot bármikor hatályon kivül helyezheti s megszűntnek nyil- 
vánilhatja, a nélkül, hogy ezen határozatból kifolyólag engedélyes társa- 
ság az állam irányában bármi néven nevezendő czimen kárpótlási igény- 
nyel léphetne fel. 

Annak meghatározása, hogy az engedély hatályon kivül helyezése esetén 
vagy ha az engedélyes társaság a pálya üzletét megszakítaná, az üzlet 
továbbvitele érdekében minő intézkedések tétessenek, a kereskedelemügyi 
magyar királyi ministert illeti meg; önként érlelődvén, hogy az ezen 
intézkedések következtében felmerülendő mindennemű költségek, károk 
és veszélyek iránti szavatosság kizárólag az engedélyes társaságot ter- 
helendí. 

24. §. Ezen engedély kiegészítő részét képező okmányok kiadmányai 
csak 2 koronára szabott bélyegdij alá esnek. 



XX. TÖRVÉNY-CZIKK 

II. Rákóczi Ferencz és bujdosó társai hamvainak hazahozataláról.<^> 

(Szentesítést nyert 1906. éyi október 24-én. Kihirdeltetett az «Országos Törrénytár^ 1906. éri október 

27-én kiadott 6. számában.) 

Ö Felsége attól az érzéstől áthatva, hogy az elődeire hosszú százado- 
kon át súlyosan nehezedett ellentétek és félreértések raa már egy vég- 
kép letűnt korszak történelmi emlékeit képezik; a nemzetnek ismételten 
kifejezett közóhajára, a király és nemzet kölcsönös bizalmának ujabb 
zálogául II. Rákóczi Ferencz és bujdosó társai hamvaínak hazaszállitását 
legkegyelmesebben elrendetvén s az országgyűlés mindkét háza e felett 
érzett hálás örömét nyilvánítván, elhatároztatik, hogy: 

1. §. IL Rákóczi Ferencz és bujdosó társainak tetemei hazaszállittat- 
ván, országos küldöttségek által ünnepélyesen a kassai székesegyházban, 
Thököly Imre tetemei pedig a késmárki ágostai hitvallású evangélikus 
egyház templomában tétessenek örök nyugalomra. 

2. §. Az 1715. évi XLIX. törvényczikknek 2. és 3. §-ai eltöröltetnek. 

3. %. A II. Rákóczi Ferencz és bujdosó társai emlékének megörökíté- 
sére felállítandó emlékmű és a hazaszállítás költségeire ötszázötvenezer 
korona ajánltatik meg, a mely az állami költségvetésben a mínisterelnökség 
átmeneti kiadásai közt számolandó el s a pénztári készletekből fedezendő. 

(1) Min. ind. A nemzet többszörösen megnyilvánult közóhajának tett eleget Fölséges Uronkj 
midón a király és nemzet kö öttí birodalom ájahb zálogául U. Rákóczi Ferencz és bujdosó társai 
hamvainak hazahozatalát elrendelni méltÓ7.tatott. Ennek a nemes lelkületből eredő fe edeimi elhatáro- 
zásnak a folyománya, ho^ a nemzeti hősök emlékének kegyeletes ünneplése alkalmából a^ok a meg- 
bélyegző törvényrendelke/.esek is eltöröltessenek, a melleket törvénykönyvünk s jelesGl az 1715. évi 
XLIX. tÖr\ényczikk % ts 3. §-ai tartalma nak. Ezt kívánja elérni a kormány jelen törvényjavaslat 
előterjesztésével, mely a nemzet kö/óhajának felelvén meg, bővebb indokolást nem ifrényel. Budapest, 
1906. évi okty)er ho 19-én. Wekerle Sándor, s. k., m. kir. ministerelnök. (1906/11. évi kéjno. 
irom. S09. sz.) 



Digitized by 



Google 



i906: XXL t ez, A külkereskedelmi és forgalmi viszonyok rendezéséről. 173 

4. §• Jelen törvény rendelkezései semminemű magánjogi következmé- 
nyekkel nem bírnak. 

5. §. Ezen törvény végrehajtásával a ministerelnök, a pénzügyminister 
és a vallás- és közoktatásügyi minister bízatnak meg. 



XXI. TÖRVÉNY-CZBKK 

a külkereskedelmi és forgalmi viszonyok ideiglenes rendezéséről/D 

(Sieatesitést nyeri 1906. évi deczember 27-éD. Kihirdettetett az «Országos TörTénytárs 1906. évi 
deczember 31-én kiadott 7. száméban.) 

1. §. Az 1906 : III. t.-czikk 1. §-ában a kormánynak adott azon fel- 
hatalmazás hatálya, hogy a kúlállamokkal való kereskedelmi viszonyok 
ideiglenes szabályozása czéljából a szükséghez képes átmeneti rendelkezé- 
seket tehessen, ideiglenes megállapodásokat létesíthessen és ezeket leg- 
később 1906. deczember hó 31-íg terjedő hatálylyal rendeleti utón életbe 
léptethesse, — 4907. évi deczember hó 31-ig meghosszabbittatik.^*^ 

2. §. Jelen törvény 1907. évi január hó első napján lép életbe és 
végrehajtásával a minisztérium bízatik meg. 



(i) A keresk. min. ind. Az 1906. évi ül. t.-czikk 1. §-ában a kfilkere>kedelmi viszonyok ideig- 
lenes rende;&hetéáér« a kormánynak adutt felhatalmazás a folyó évi deo ember hó vécével már lejár, 
miután az erre vonatko/ó felhatalma/.á>t az idé elt törrény azzal a korlátozással adja meg, hosy az 
ideiglenes rendelkezések és uiegállapodások legkésőbb 1906 dec; ember 31-éig terjedhető hatálylval 
léptethetők életbe. Minthoiry a ónban az egyes külállamokkal folyamatban levő szer ődéses tárgyalá- 
sok nemcsak hogy eddig befejezlietök nem voltak, de sőt a tár^alások némelyik állammal kereske- 
delempolitikai okokból még megkezdhetők nem is Toltak, a jövő év folyamán is feltétlenül szükség 
lesz még arra. hogy a kormánynak meglegyen a kellő felhatalmazása oly irányban, hofy esetenként 
és addig, míg a törvényhozásnak a végleges szerződéseket bemutathatja, átmenetileg és ideiglenesen 
rendé, hesse a külkereskedelmi viszonyokat. E:a ezélozza az e/ennel előterjesztett törvényjavaslat, mely 

indössze i szakas.ból áll; az 1. §-ban a kormánynak teljesen az 1906. évi IH. törvényczikk hatá- 
rozmányaihoz igazodólag, illetve annak részleges meghoss>.abbítá>aképen megadatnék a fentebb szük- 
ségednek jelzett felhatalmazás, a törvényjavaslat 2. §-a pedig az életheléptetésre és végrehatásra 
vonatkozó szükséges rendelkezéseket tartalma/za. Gzélsí erűnek tartom még megjegyezni, ho^ a vég- 
leges 8 neve. etesen az 1907. évi deczember hó 31-én túl terjedő hatálylyal kötendő s er/ődések iránt 
ez alkalommal rendelke.:ésre szükség nincsen, mert ezeknek kötésére az 1906. évi IIL törvénvoikk 
1. §-ának ± beké dése már megadja a kormánynak a kellő felhatalmazást. (1906. nov. 26 ; 1906/11. 
képv. irom. 326. sz.) 

(A képviselőház kőzgazg. bizotts. jelentése.) A törvényjavaslat czélja a kormánynak az 
1906. évi UI. t.-ezikk ehő szakaszában adott azon felhatalma ás, hogy 1906 deczember 31-ig ter- 
jedő hatálylval az autonóm vámtarifa-javaslat alapján a külállamokkal tárgyalásokat folytathasson, a 
szükséghez képest átmeneti intézkedéseket tehessen és ideiglenes megállapodásokat létesíthessen egy 
újabb évre, tehát 1907. évi dec/ember hó 31-eig terjedő hatálylyal meghoss/abbittassék. E en intéz- 
kedésre a/ ért van s^jikség, mivel az egyes külállamokkal folvamatban levő s/erződéses tárgyalások 
•emcsak ho^ry eddi^ befeje.hetők nem voltak, de sőt a tártryalások némelyik állammal kereskedelem- 
politikai okokból meg megke dhetők sem voltak és így a jövő év folyamán is feltétlenül szüksé.^ lesz 
még arra, hogy a kormánynak meg legyen a kellő felhatalmazása, hogy e^etenkint átmenetileg és 
ideiglenesen reude/liesse a külkereskedelmi viszonyokat. A bizottság beható tárgyalás után, annak 
kon ^tatálá >ával, hogy a törvényjavaslat rendelke éseire az 1899 : XXX. t-cz. értelmében feltétlenül 
szükség van. annak rendelke é el nek helyességét eh^merve, a tör\énYJavaUatot általánosságban és 
ré.izleteiben változatlanul elfogadta és hasonlóan elfogadásra ajánlja a Képviselőháznak. (1906. decz. 
17-én — 338. sz.J A pénzügyi bizutts. is elfug.-<dá>ra ajánlotta a javaslatot. 

(2) A « Budapesti Kö/löny)) 1907 jan. 1. száma a követkéz ő, 1906 decz. 31-én kelt össjminiszteri 
rendeletet kö.li: Az 1906. évi XXI. törvénye: ikkben nyert felhatalmazás alapján a Riiljíáriával, Mon- 
tenegróval és Mexikóval való kereskedelmi viszonyainknak a kölcsönös legnagyobb kedve '.meny elve 
alapján való szabályozására vonatkozó ideiirlenes megállapodások érvénye 1907. évi január hó 1-től 
kezdve további intézkedésig, de legkésőbb 1907. évi deezember hó 31-ig meghosszabbíttatik. 



Digitized by VJ 



oogle 



1 74 i906 : XXIL és XXIII. t. ez. 



XXn. TÖRVÉNY-CZDKK 

az 1907. év első két hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő 

állami kiadásokról.(i) 

(Szentesítést nyert 1906. évi deczember 27-én. Kihirdettetett az ((Országos Törvénytára 1906. évi 
deczember 31-én kiadott 7. számában.) 

1. §• A miDÍszteríum felhatalmaztatik, hogy a magyar korona országai- 
ban az adókra és állami jövedékekre vonatkozó összes — jelenleg fenn- 
álló, vagy ezután hozandó — törvényeket, azok időközben bekövetkezhető 
módosításainak figyelembevételével s ideértve az 1906:IX. t.-cz. 8. §-ának 
az országos betegápolási pótadó kulcsának megállapítására vonatkozó ha- 
tározatát, az 4907. év első két hónapjában érvényben tarthassa és az 
ezek alapján befolyó adókból és egyéb bevételekből az állami kiadásokat 
a következő szakaszban meghatározott módon fedezhesse. 

2. §. A kiadásokra nézve az 1906. évi állami költségvetésről szóló 
1906: IX. t.-cz. határozatai irányadók; felhatalmaztatik azonban a kormány, 
hogy oly kiadásokat is fedezhessen a jelen törvény hatályának tartama 
alatt, a melyek időközben alkotott külön törvények vagy törvényes intéz- 
kedések folytán fedezendők, de ugy ezen, valamint általában minden — 
a jelen lörvénynyel adott felhatalmazás alapján teendő — kiadás az 
1907. évi költségvetés keretébe lesz beillesztendő. 

A közösügyi rendkívüli felszerelési kiadásokra ez a törvény nem terjed ki. 

3. §. Jelen törvény 1907. évi január hó 1-én lép életbe, de hatálya 
az 1907. évi állami költségvetésről szóló törvény életbeléptévei megszűnik; 
végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg. 



XXm. TÖRVÉNY-CZDKK 

a magyar szent korona országainak külkereskedelmi 
statisztikájáról.(2) 

(Szentesítést nyert 1906. évi deczember 30-án. Kihirdettetett az ((Országos Törvénytára 1906. évi 
deczember 31-én kiadott 7. számában.) 

1. §. A vasúti, hajózási és postatorgalomban a magyar korona orszá- 
gainak területére behozott és a magyar szent korona országainak terüle- 
téről kivitt áruk bejelentési kötelezettség alá esnek. 



(i) A kéjív. pénzügyi bizottságának jelentése. Miután az idő előrehaladt, az 1907. évre szóié 
köhségvetés letárgyalva nincs, s esetleg az es.tendő hátra levő ideje alatt nem is lesz letárgyalható 
és szentesíthető, s/iikségeánek mutatkoxik felhatalmazást adni a kormánynak az állami bevüelek és 
kiadások teljesítésére addig az ideig, a míg a rendes költségvetés elkészül és érvénybe lép. E javas- 
latban a/ a< eltérés van az eddigi hasonló javaslatoktól, hogy annak hatása a kö. ösügyi rendkívüli 
felszerelésekre nem terjed ki. Nagyobb S/.abatossáj^ kedvéért a bizottság megválto>.tatta az erre vonat- 
kozó p«ntot, s kéri á törvényjavaslatot e^en irályi módosítással az ide mellékelt szövegben elfogadni. 
(1906 decz. 13; 2,U. sz. irom.J 

(,2) (A törvény javaslatának keresk. min. ind.) Abban a több, mint egy század óta tartó 
küzdelemben, melyet Magyarország a vámügyek terén gazdasági érdekeinek megvédéseért folytatott, 



Digitized by 



Google 



i906: XXIIL t ez. A magyar szent korona orsz, külkeresk, statist 175 

A kivételekel a kereskedelemügyi miniszter rendeletileg állapítja megM> 
2. §. A vasúti és hajózási forgalomban a bejelentés Írásban, e czélból 
kiadott árunyilatkozatí űrlapokon teljesitendő. 



mindenkor fontos szerepe jutott a statisztikának. A míg Magyarországot Ausztriától Támsorompó 
választotta el, külforgalmiink megvilágítására a harmiaczadhivataiok kimutatásai szolgáltak, a melyek 
azonban távolról sem feleltek meg a kívánalmaknak. Megbízhatóságuk ellen s/.ámos jogosalt panasz 
háng/.ott el, s különösen az árúk értékének irányzatos megállapítását élesen kiemelték úgy az akkori 
szakkörök, mint az akkori országgyűlés egyes szónokai. 

Attól fogva, hogv 1850-ben Magyarország az osztrák császárság vámterületébe olvasztatott, az 
abszolút uralom egész ideje alatt Magyarország külforgalmáról adatok nem gyűjtettek ; alkotmányunk 
helyreállítása után azonban 1867-ben a magyar kormánynak egrik legelső gondja volt, hogy kísér- 
letet tegyen, ha már a vámterület közössége mellett részletes áraforgalmi statisztika létesítése nem 
látszott lehetségesnek, legalább némi tájékoztató adatok beszerzésére. Ez adatgyűjtés forrásául, az 
Ausztriával való s általában a nyngot felé irányuló forgalmunkra nézve az ország határát átlépő köz- 
lekedési vállalatok feljegyzései szolgáltak, míg a Balkán-országokkal való forgalmunk számbavétele a 
vámhivatalok feljegyzései alapján történt. Ez első adatgyűjtésnek annyi fogyatkozása és hibája volt, 
hogy néhány évi tapasztalat teljesen meggyőzte az illetékes köröket a kísérlet sikertelenségéről s az 
18/6. évtól kezdve semmiféle adatunk nem volt, mely az ország külkereskedelmi forgalma ól tájéko- 
zást nyújtott velna. Midőn azonban a 70-es évek második feleben az Ausztriával 18t>7-ben kötött 
vám^ és kereskedelmi szövetségnek újabb tiz évre leendő meghosszabbítása nanlrendre került, az 
országgyűlés képviselőháza határozati javaslatban uusítotu a kormányt, hogy megbízható árúforgalmi 



(i)A javaslat 1. §-a a külkereskedelmi sUtisztikai adatgyűjtés terjedelmét írja körül, kimondván, 
hogy az adatgyűjtés kiterjed mindazon árúkra, melyek a vasúti, hajózási és postaforgalomban a 
magyar korona országainál területéről kivitetnek, vagy a magyar korona országainak területére beho- 
zatnaL Ez a rendelkezés tehát az adatszolgáltatást egészen abban a terjedelemben állapítja meg, a 
mint az jelenleg érvényben van. Megjegyzendő, hogy az Ausztriával való belhajózási forgalomban az 
osztrák kormánynyal kötött egyezmény érvényességének tartama alatt az adatgyűjtés — a mint 
jelenleg — jövőre is csak a gőzhajókon szálKtott árúkra fog kiterjedni, míg a szerb és román halár 
mentén a gőzhajókkal közvetített forgalmon kívül a csnóakon, dereglyén, tutajon stb. szállított árúk 
is számba vétetnek. 

A szakasz második bekezdése a kereskedelemügyi ministert felhatalmazza annak megállapítására, 
hogy mely küldemények vétessenek ki az adatgyűjtés alól. Az 1881. XHI. t.-czikktől elterőleg a jelen 
törvényjavaslatban a vevénynyel szállított podgyász-kfildemények az adatszolgáltatás kötelezettsége alól 
kifejezetten csak azért nem vétetnek ki, mert nem volna indokolt a törvényben a podgyász-szállítást 
külön kiemelni, a mikor az árunyilatkozat beszolgáltatásában kötelezettsége alól mentesíteni kell a 
végrehajtási rendeletben oly küldeményeket is, melyeknek nem kereskedelmi jellege kétségtelen, vagy 
a melyek kivételét egyébb szempontok indokolják. Uyenek ö császári és apostoli királyi Felsége 
közvetlen használatát a rendelt tárgyak; a katonai kincstárnak, némely, főleg fehérekből, lövegekből 
várerődítési anyagokból álló külaeményei ; a nem kereskedelmi forgalmat képező egyes göngytár- 
gyak, stb. Mindezeket a kivételeket a törvényben részletesen felsorolni nem volna czélszerű, mivel 
nincs kizárva, hogy a statisztikai bevallás alól való mentesség a jövőben egy vagy más szempontból 
esetleg oly küldeményekre is kiterjesztetik, melyek ez idő szerint nyilatkozatkötelesek s melyek men- 
tesítését a kivételeknek a törvényben való felsorolása lehetetleoné tenné. Ennélfogva leghelyesebbnek 
látszott a kivételek megállapítását a rendeleti úton való szabályozásnak tartani fenn. Egyébiránt az 
Ausztriával való forgalomban a többször említett egyezmény a kivételeket taxatíve felsorolja, ebben 
a forgalomban tehát az egyezmény érvényességének tartama alatt rendeleti úton is csak az ott fel- 
sorolt kivételek állapíthatók meg. Ezek a következők: a) ö császári és apostoli királyi Felsége 
közvetlen használatára rendelt, vagy ö Felsége legmagasabb rendeletére szállított tárgyal ; b) oly 
tárgyak, melyek a cs. és kir. udvarnál székelő diplomatiai személyek közvetlen használatára rendel- 
tetve, vagy a melyek ezek által a másik államba kiildetnek ; c) utipodgyász, melyet az utasok ma- 
gukkal visznek, vagy vevény ellenében feladnak ; d) minden küldemény, mely a katonai kincstárnak 
már tulajdona és valamely katonai hatóságtól egy másik katonai hatosághoz küldetik, kivéve azon- 
ban azon újonnan beszerzett tárgyakat, melyek elküldése a magánosok termelési telepéről a katonai 
díjszabás alapján történik, továbná azon lovakat, melyek nem csapatmozplmak alkalmából szállíttat- 
nak ; e) fegyverekből, fegyverrészekből, lőszerekből, lövegekből és várerődítési anyagokból álló min- 
dennemű küldemények, melyeket a katonai kincstár beszerez ; /; hullák ; g) a bírósági eljárás czél- 
jaira szolgáló tárgyak ; h) tényleg szállításra szolgáló mindennemű közlekedési eszköz, minden tar- 
tozékaival, valamint a tényleges használatból visszatérő közlekedési eszközöK vagy ezeknek tényleges 
használatban volt tartalék- és alkatrészei és egyéb tartozékai, bár egyenként térnek vissza ; i) az 
érkező és elinduló hajók élelmiszere, valamint a vasúti és étkező kocsikon a vendéglős üzlethez tar- 
tozó készletek ; j) azon szállítóvállalatok önkezelési küldeményei, melyek üzeme mindkét államra kiter- 
jed, nevezetesen az üzemhez szükséges anpgok és leltári tárgyak, melyeket e vállalatok az egyik 
államból a másikba az utóbbiban fekvő vonalrész czéljaíra küldenek ; k) tej-, baromfi- és gyflmölcs- 
ftzállftmáiiyok visszatérő üres tartályai. 



Digitized by 



Google 



1 76 i906 : XXIIL t ez, A magyar szent korona orsz, külkeresk. statist. 

Minden egyes szállítási okmányhoz (ruvarlevélhez, szállítólevélhez, hajős- 
eiismervényhez stb.) tartozó küldeményről csak egy árunyilatkozatot keli 

s U í liaz t ika létesfléiér fil mielőbb gondoskodjék. E határozat folytán a fóldmivelés-, ipar- és kereske- 
delemiieyi mioister az 1^81. év elején törvényjavaslatot térje v«tett az orizággyülés elé, melynek 
értelmében az árúforgalmi statisztikai adatgyűites a szállítási vállalatok igénybevételével árúnyilatko- 
zatok útján terveztetett, melyeket a külföldről érkezett és oda feladott küldeményekről a s..állitási 
vállalatuk, illetőleg a feladók voltak kötelesek kiállítani. E javaslat, mint 1881. évi XIII. t.-ezikk 
ugyané en évi május hó 1-én lépett életbe. 

Ettől fogva ez a törvény képezi áruforgalmi statisztikai adatgyűjtésünk alapját, s bár idő folytán 
a s/er/ett tapasztalatok a törvénynek több hiányát kimatatták, map a törvényben lefektetett alapelv 
teljesen kiállta a gyakorlat tű^próbáját. Az 1881. évi XIII. t.-czikk hiányának pótlásáról időnkint 
rendeleti úton történt gondoskodás s az adatgyűjtés javítására irányuló intézkedések, mondhatni a törvény 
életbelépésétől ke.dve sohasem szüneteltek. Voltak azonban a törvénynek egyes oly hiányai, a melyeket 
csakis törvényhozási úton lehetett megszüntetni. Ez a körülmény már az 1893. évben napirendre ho^ta 
az 1881. XIU. t.-czikk módosításának, e^etle^ újabb törvénynyel leendő helyettesítésének kérdését, mely 
azután megoldást nyert az 1881. AIII. t-oikk némely határoimányainak módosításáról és kiegÁszi- 
téséről szóló 1895. évi XUIL t.-czikk megalkotásával. E novelláris törvény tényleg orvosolta az 
1881. évi XIU. t-czikk leglényegesebb hiányát, a milyenek voltak különösen: 1. hogy az érke:ett 
küldeményekről nem a e/ím..eit, hanem a szállítási vállalat volt köteles az árúnyilatkozatot kiál- 
lítani ; ± hogy az árúnyilatkozatokon a szárma ási és rendeltetési ország bevallása nem követeltetett ; 
s 3. hogy a valótlan adatok beszolgáltatásának kellŐ megtorlásáról nem történt gondoskodás. Az iij tör- 
vény hatása alatt áruforgalmi statis tikánk nemcsak az adatgyűjtés, hanem az adatok feldolgozása tekin- 
tetében is egyszerre jelentékeny fejlődésnek indult, annyival inkább, mivel a törvény egyidejűleg a 
feldolgozás anyagi eszközeinek gyarapításáról is gondoskodott az által, hogy a bélyeges árúnyilatkozati 
üi'lapok árát 4 hllérről 10 fillérre emelte. 

Az 1900. év elején ismét nagyobb változáson ment át az adatgyűjtés. A mondott év első nápjáu 
lépett éiettie az az egye. meny, melyet a magyar és az osztrák kormány Magyarország és Ausztria 
közötti árúforgalom statisztikájának kölcsönös támogatással leendő s.ámbavélele tárgyában kötött. 
Az egyezmény lényeges tartalma, hogy a két államnak egymással való forgalmában az árúnyilatko- 
zatok a feladás alkalmával két példányban állítandók ki, melyek egyike a feladás helyén marad, 
másika pedig az árút a rendeltetési állomásra kiséri, hol azt a c/imzett s bevallás czéljaira felhasz- 
nálhatja. Kulkereikedelmi statisztikai adatgyűjtésünk, melynek alapját ez idő szerint a^. 1881. évi 
XIU. és 1895. évi XVIIÍ. t.-czikk s részben &/. említett egye meny képezi, kétségtelenül a fejlettség- 
nek már ma is igen tekintélyes fokán áll, mindazáltal az adatgyűjtés terén még ez idő szerint is 
nem egy hiány és visszásság tapasztalható, melyek orvoslása* úgy az adatszolgáltató közönség érde- 
kében, valamint az adatgyűjtés tökéletesbítése szempontjából feltétlenül szükséges. Ilyen visszásság 
első sorban az 1881. évi XIU. t.-czikk 3. §-ában foglalt és az 1895. évi XVIII. t.-czikk által is 
érintetlenül hagyott az a rendelkezés, mely a beszolgáltatandó árú nyilatkozatok darabszámát hatá- 
rozza meg. Az említett törvényszakasz értelmében egynemű árúból álló egy küldeményről, úgyszin- 
tén egy csomagról, m^g ha különböző árúkat foglal is magában, <'sak egy árú nyilatkozatot kell 
ugyan kiállítani, de többféle árúból és több csomagból álló egy küldeményről annyi árúnyilatkozatot, 
a hányféle árú van a küldeményben. Ennélfogva ez idő szerint igen gyakran előfordul, hogy egy 
szállítási okmánynyal szállított küldemény után 5—6, sőt 10—15 vagy még ennél is több árunyi- 
latkozat állítandó ki. Eí a rendelkezés a gyakorlatban sokszor igen terhes és zaklató a^. adatszol- 
gáltató felekre nézve ; minthogy pedig az illeték is a nyilatkozatok darabs ámához igazodik, megtör- 
ténik nem egyszer, hogy a fél aránylag kis küldemény után 50 — 60 lillért, sŐt nagyobb öss ept is 
kénytelen fizetni statisztikai illeték fejeben. Ez a rendelkezés az adatgyűjtés pontosságát és jóságát 
is nagy mértékben veszélyezteti, mivel alkalmul szolgál arra, ho^ különféle árúkat tartalmazó kül- 
deményeknek csupán egy része vallassék be, ho^ ily módon minél kevesebb árúnyilatkozatot kell- 
jen kiállítani, s megfelelően kevesebb statisztikai illetéket fizetni. De zaklató is a jelenlegi eljárás a 
nagyközönségre nézve, mely nincs telje en tájékozva az iránt, hogy mi tekintendő egynemű és mi 
különnemű árúnak, mely utóbbiak után, ha több csomagban fordulnak elő, külön nyilatkozat állí- 
tandó ki. Másrészt a törvény ezen rendelkezése gyakori nézeteltérésekre szolgáltat okot a sv állítási 
vállalatok alkalmazottai és a szállító közönség között, miután az utóbbi az e^nemű árúk fogalmát 
lehetőleg kiterjeszteni kivánja, az adatgyűjtő kö.egek pedig gyakran oly árúkról is külön-külön áru- 
nyilatkozatot kivannak, melyek eg}Tii'műsógéhez szerintük csak némi kétség is fér. 

Az 08 trák kormánynyal kötött egye. mony életbelépése, vagyis az 1900. év eleje óla; a törvény 
ezen intézkedése egyébiránt felesleges terhet is ró a hazai czim'ettekre. Ausztriánan a feladó egy 
küldemény után, akárhány árúdarabból és árúból álljon is az, mindig csak egy árúnyilatkozatot tar- 
tozik kiállítani s azon egy árunyilatkozaton sorolja fel a küldeményben foglalt összes árúkat. Hoz- 
zánk tehát Aus:triából minden küldeménynyel csupán egy árunyilatkozat érkezik. Az egye; meny 
értelmében a magyarországi c;íro ett ezt az árúnyilatkozatot has.'.nálhatná fel a bevalláshoz; ámde 
ennek a kedve menynek igcnybevételétőt megfosztja Őt az 1881. évi XIU. t.-czikk fentidézett szakasza 
mindazon esetekben, midőn itt az említett törvényszakasz értelmében nem egy. hanem több árúnyi- 
latkozat szolgáltatandó be. Ilyen esetekben a hazai czímzett kénytelen az Ausztriából érkezett árunyi- 
latkozat adatait több új nyilatkozatra átirni, a mi nemcsak a félnek okoz felesleges munkát, hanem 
az adatszolgáltatás jóságát is csorbítja, mert a fél az átirás alkalmával könnyen követhet el tévedé- 



Digitized by 



Google 



i906: XXIIL t ez, A magyar szent korona orsz. külkeresk. statist. * 177 

kiállitani, melyen azonban a küldeményben foglalt különnemű áruk dara- 
bonkint és egyenkint felsorolandők/^^ 

3. §. Az árunyilatkozaton a vasúti és hajózási forgalomban a következő 
adatokat kell felsorolni : a feladási és leadási állomást, a származási és 
rendeltetési országot, az árudarabok jelét és számát, az árudarabok darab- 
számát és a csomagolás nemét az áru megnevezését, közelebbi meghatá- 
rozását és mennyiségét, a feladó, illetve czimzett (átvevő) nevét és lakó- 
helyét. 

Az árunyilatkozati űrlap alakját, példányszámát és kitöltésének részleteit 
a kereskedelemügyi miniszter rendeletileg szabály ozza/^^ 

4. §. A magyar korona országainak területéről vasúton vagy hajón 
külföldre szállított küldeményekről a feladó, a magyar szent korona or- 
szágainak területére érkezett küldeményekről pedig a czimzett, illetőleg 
átvevő köteles az árunyilatkozatot kiállítani és beszolgáltatni. Arra nézve, 
hogy kivételesen mely esetekben állithatják ki az árunyilatkozatokat a fel- 
adók és czimzettek, illetőleg átvevők helyeit hivatalos közegek, a végre- 
hajtási rendelet intézkedik. 

Ha a külföldről érkezett küldeményt a külföldi feladó által kiállított oly 
árunyilatkozat kiséri, mely a jelen törvény határozmányainak megfelel; a 
belföldi czimzett, illetőleg átvevő a bevalláshoz ezt az árunyilatkozatot 
használhatja fel, melyet e czélból felülvizsgálni, a szükséghez képest 
helyesbíteni, aláirni, s a szabályszerű bélyeggel (14. §.) ellátni tartozik. 

A czimzett, illetőleg átvevő az igy felhasznált s általa benyújtóit áru- 



seket. Ezen kívül vannak a mostani eljárásnak egyéb hián^^ai is, melyek az adatgyűjtés pontosságára 
nagy mértékben visszahatnak. így pl. egyik törvény sem intézkedik, hogy a felek az általak beszol- 
gáltatott árúnyilatkozatokra nézve utólag kívánt felvilágosítások megadására köteleztessenek, holott 
ily felvilágosításokra és utólagos helyesbítésekre az árúnyilatkozatok helyes besorozhatása és a fel- 
dolgozás pontossága érdekében igen gyakran van szükség. Ennek egy további konzekvencziája, hogy 
oly esetekben, midőn közvetítő személyek (szállítmányozók) szolgáltatják be az árúnyilatkozatokat, a 
statisztikai hivatal a tulajdonképeni küldök és átvevők nevéről is tudomást szerezhessen, mert a szük- 
séges felvilágosításokat és helyesbítéseket csakis azok adhatják meg pontosan. Az itt megjelölt hiá- 
nyok és nehézségek orvoslását minden méltányos érdek gondos figyelembevételével czélozza a bemu- 
tatott törvényjavaslat. (1906 okt. 12. — képv. irom. 187, sz. ; a pénzügyi bizottság 233. sz. 
jelentésével ajánlotta a javasl. elfogadását) 



(l)á javaslat 2. §-ándk első bekezdése az 1895. XVIII. t.-cz. 1. §-ából van csaknem szószerint 
átvéve. Új intézkedést s a jelenlegi állapothoz képest mélyrehat S változtatást tartalmaz a 2. bekezdés, 
mely szerint egy szállítási okmányhoz mindenkor csupán egy árúnyilatkozatot kell kiállítani s azon a 
küldemény tartalmát képező összes árúkat felsorolni. A javaslatnak ez az intézkedése van hivatva 
megszüntetni azokat a visszásságokat, melyekre fentebb volt szerencsém rámutatni. 

(2) A 3. §. az árunyilatkozatokba bejegyzendő adatokat sorolja fel. A lényeges adatok ugyanazok, 
a melyek az 1881 : Xlll. t.-cz. 2., illetve az 1895 : XVIII. t.-cz. 1. §-a értelmében eddig is bejegy- 
zendők voltak, ezeken kívül azonban a javaslat az árúdarabok jelét és számát, az árúdarabok darab- 
számát és a csomagolás nemét, a feladó vagy czimzett, illetőleg az átvevő nevét és lakhelyét is 
bejegyezni rendeli, önként értendő, hogy olyan esetekben, midőn az árúk szállítását közvetítő szemé- 
lyek (szállítmányozók) eszközlik, a kik csupán formailag tekinthetők feladóknak és czímzetteknek, 
míg a tulajdonképeni feladók és czimzettek az ő megbízóik, a közvetítő személyek a megbízók nevé- 
nek és lakóhelyének bevallására is kötelesek lesznek. Ezen adatokra részben a több csomagból álló 
küldemények egyes árúdarabjainak kellő megkülönböztethetése czéljából, részben az utólagos felvilá- 
gosítások beszerzése végett van szükség, újításnak azonban ez adatok felvéte'e egyáltalán nem mond- 
ható, mert a felek, az érvényben lévő végrehajtási rendelet értelmében mindez adatokat jelenleg is 
kimutatják az árunyilatkozatokon. Ugyanezen szakasz utolsó bekezdése szerint az árú nyilatkozati űrlap 
alakja, példányszáma s kitöltésének részletei rendeleti úton lesznek megállapítandók. Ezen szakasz 



alapján kiadandó végrehajtási rendelet fog az iránt intézkedni, hogy az osztrák kormánynyal fennálló 

egyezményhez képest az Ausztriába feladott küldeményekről kiállított árunyilatkozatok mindenkor 

két, egymással teljesen megegyező példányban állíttassanak ki. 

Magyar Tórvtayiér. 1906. ^.^.^.^^^ ^^ QbOgl^ 



1 78 i906 : XXIII, t ez. A magyar szent korona orsz. külkeresk, statist. 

nyilatkozatért a 13. §. értelmében ugy felei, mintiia eredetileg maga álli- 
tolta volna ki.<*> 

5. §. A vasúti és hajózási vállalatoknak valamely küldeményt — a 
rendeleti utón megállapitandó kivételektől eltekintve — a magyar szent 
korona országainak területéről külföldre leendő elszállítás végett átvenni, 
a külföldről érkezett árukat pedig kiadni mindaddig nem szabad, mig a 
feladó vagy czimzett, illetőleg átvevő a szabályszerű árunyilatkozatot be 
nem szolgáltatja/^^ 

6. §. Ha valamely árunyilatkozaton foglalt bevallás helyességére nézve 
alapos gyanú merül fel, a vasúti és hajózási vállalatoknak a kereskedelem- 
ügyi miniszter által a végrehajtási rendeletben erre felhatalmazandó kö- 
zegei kötelesek a küldemény tartalmát a feladó vagy czimzett, illetőleg 
átvevő, vagy azok meghatalmazottja, szükség esetén két tanú jelenlétében 
az árunyilatkozattal összehasonlitani és hitelesen megállapitani. 

7. §• A vasúti és hajózási vállalatok tartoznak személyzetüket a jelen 
törvény és az ennek alapján kibocsátandó rendeletek és utasitások pontos 
végrehajtására szigorúan utasitaní s az azok ellen vétő közegeiket felelős- 
ségre vonni/^^ 

8. §. A m. kir. központi statisztikai hivatal időnkénti kiküldetések és 
állandó kirendeltségek utján meggyőződést szerezhet arról, hogy a vasúti 
és hajózási vállalatok, valamint a nyilvános áruraktárak, illetőleg azok 
közegei ezen törvény és az ennek alapján kiadott rendeletek és utasítások 
értelmében járnak el. 

A vállalatok kötelesek a m. kir. központi statisztikai hivatal kirendelt- 
ségeinek és kiküldöttjeinek a kellő felvilágositásokat megadni és nekik az 
ellenőrzés gyakorlásához szükséges könyveiket és okmányaikat előmutatni. 

A m. kir. központi statisztikai hivatal kiküldöttjei és kirendeltségei a 
vasúti és hajózási vállalatok közegeit a jelen törvényben és az ennek 
alapján kibocsátandó rendeletekben előirt feladataik teljesitésében helyet- 
tesithetik. *> 

(1) A 4. §. első bekezdése az 1881 : XHL és 1895 : XVtlI. t.-czikkek idevágó rendelkezéseinek 
felel meg. Ui rendelkezés foglaltatik a javaslat második bekezdésében, a melynek értelmében, ha a 
külföldről érkezett küldeményt az ottani feladó által kiállított árúnyilatkozat kíséri, az itteni czimzett 
a bevalláshoz ezt az árányilatkozatot használhatja fel. Ez a rendelkezés kiegészíti a 3. §-nak említett 
utolsó bekezdését, a mennyiben az Ausztriából érkező árúnyilatkozatoknak az itteni czímzettek által 
való felhasználhatását engedi meg. 

(2) Az 5. §. az 1881 : XUI. t.-cz. 5. §-ából van átvéve azzal a kibővítéssel, hogy a külföldre szóló 
árú elszállítására vonatkozó tilalmat kiterjeszti a külföldről érkezett kfildeményd^nek kiadására is 
abban az esetben, ha az árúról szabályszerű árúnyilatkozat nem szolgáltattatott volna be. Ha 1881 ; 
Xni. t.-oz. S. §-a csupán a külföldre feladott küldeményekre nézve mondja ki, hogy azok a szabály- 
szerű árúnyilatkozat beszolgáltatása nélkül elszállításra fel nem vehetők. Ez a rendelkezés akkor töké- 
letesen elégséges volt. minthogy ugyanazon törvény 6. §-ának második bekezdése értelmében a 
külföldről érkezett küldeményeknél a vasúti vagy hajózási vállalat saját hatáskörében volt köteles a 
nyilatkozat kiállításáról gondoskodni ; már az 1895 : XVUI. t.-cz. % §-a azonban a külföldről érke- 
zett árúk statisztikai bevallását a czimzett kötelességévé teszi s minthogy e czélszerű rendelkezést 
a javaslat is fentartja, csak e rendelkezésnek szoros folyománya, kogy az érkezett árúk statisztikai 
bevallása is ugyanolyan intézkedéssel biztosíttassák, mmt a mely a feladott árúkra nézve már az 
1881 : XIQ. t.-czikkben megállapíttatott. 

(3) A 6. és 7. §§-ok az 1881 : XUI. t.-cz. 6. és 9. §§-ból vannak némi módosítással átvéve. Leg- 
inkább az a módosítás emelendő ki, hogy a javaslat a felek által beszolgáltatott árúnyilatkozatokon 
foglalt árúbevallások helyességének ellenőrzését csak a vépehajtási rendeletben erre felhatalmazott 
közegeknek engedélyezi. Ez intézkedés felvétele az okból indokolt, hogy az ellenőrzést a vasúti és 
hajózási vállalatok oly alkalmazottai végezhessék, a kik állásuknál fogva kellő garancziát nyújtanak 
arra nézve, hogy ezen felülvizsgálati jogukat nem fogiák a nagyközönség zaklatására felhasználni. 

14j A 8. §. is az 1881 : Xffl. t.-czikk 10. §-ának felel meg, azzal a változtatással, hogy a javaslat 

Digitized by VjOOQIC 



i906 : XXIIL í. ez. A magyar szent korona orsz, kúlkeresk, statist 179 

9. §. A vasúti és hajózási vállalatok az árunyilatkozatokat, mint szi- 
gorúan bizalmas természetüeket kötelesek kezelni s azokat a kereskede- 
lemügyi miniszter által meghatározandó időközökben a m. kir. központi 
statisztikai hivatalhoz beküldeni/^^ 

10. §. Az árunyilatkozatokon foglalt adatok, nemkülönben a külkeres- 
kedelmi stalisziikai adatgyűjtés vagy ellenőrzés alkalmával a m. kir. köz- 
ponti statisztikai hivatal tudomására jutott egyéb adatok az adók kiveté- 
sénél alapul nem vehetők. 

A m. kir. központi statisztikai hivatal a beszolgáltatott árunyilatkozatokat 
csak a statisztikai összeállitások czéljára használhatja tel és azoknak egyéni 
adatait magánfeleknek épen nem, hatóságoknak pedig csak az adatszol- 
gáltató fél beleegyezésével vagy akkor szolgáltathatja ki, ha azt a keres- 
kedelemügyi miniszter nyomatékos közérdekből, vagy a biróság vagy más 
közhatóság előtt folyamatban lévő eljárás czéljára megengedi, vagy ha az 
adatok kiszolgáltatása a jelen törvény 11., illetőleg 13. §-a alapján indított 
eljárás czéljára szükséges.^^^ 

11. §. A m. kir. központi statisztikai hivatal alkalmazottja vagy a jelen 
törvény értelmében szolgáltatandó statisztikai adatok gyűjtésével, az adatok 
ellenőrzésével vagy feldolgozásával megbizott, avagy a külkereskedelmi 
értékek megállapításában résztvevő más egyén, ki ily minőségében tudo- 
mására jutott egyéni természetű statisztikai vagy egyéb adatokat, akár 
alkalmaztatásának vagy megbízatásának idejében, akár annak megszűnte 
után magánosoknak, vagy oly hatóságoknak, melyek azok átvételére jogo- 
sítva nincsenek, elbeszél, kiszolgáltat, felmutat, megtekinteni enged, vagy 
a jelen törvény ellenére köztudomásra juttat, — a mennyiben cselekmé- 
nye súlyosabb büntetőjogi beszámitás alá nem esik, — kihágást követ el 
és két hónapig terjedhető elzárással, valamint 600 koronáig terjedhető 
pénzbüntetéssel büntetendő. Penmarad ezenkívül a fegyelmi felelősség és 
az okozott kár megtérítésének kötelezettsége. 

Az eljárás a m. kir. járásbíróságoknak, Horvát-Szlavonországokban pedig 
az ott illetékes kir. bíróságoknak hatáskörébe tartozik.^^^ 

a nyilvános árúraktárak külkereskedelmi stalisziikai adatszolgáltatására is kiterjeszti az ellenőrzést s 
ezt, valamint a vasúti és hajózási vállalatok adatszolgáltatásának ellenőrzését kifejezetten a m. kir. 
központi statisztikai hivatal hatáskörébe utalja, mint a mely hivatal az adatok feldolgozásával is 
foglalkozik. Uj intézkedés a szakasznak az a rendelkezése, hogy a statisztikai hivatal kirendeltségei 
és kiküldöttjei a szállítási vállalatok alkalmazottjait az adatgyűjtésre vonatkozó mindennemű fel- 
adataik teljesítésében helyettesíthetik, a mely rendelkezés különben a jelenleg is fennálló gyakor- 
latnak felel meg. 

(1) A 9. §. az 1881 : XHI. t.-czikk 7. §-ában foglalt intézkedést tartalmazza, s ezenkívül a végre- 
hajtási rendeletből átveszi azt az intézkedést, hogy az árúnyilatkozatokat a vasúti és hajózási válla- 
latok mint szigorúan bizalmas természetüdiet kötelesek kezelni. E rendelkezést szükséges volt fd- 
venni az adatszolgáltató közönség érdekében, hogy egyéni természetű adatoknak nyilvánosságra való 
hozatala meggátoltassék. 

(2) A 10. §. új intézkedéseket tartalmaz. Az első pont biztosítékot nyújt az adatszolgáltató felek- 
nek, hogy sem az árúnyilatkozatokon bevallott, sem az ellenőrzés alkalmával a statisztikai hivatalnak 
tudomására jutott adatok adók kivetésénél semmi esetre sem foenak felhasználtatni, hanem kizárólag 
csak statisztikai czélokra szolgálnak. A második pont viszont felsorolja azokat a kivételes eseteket, 
a midőn a m. kir. központi statisztikai hivatal az árúnyilatkozatokat hatóságoknak kiszolgáltathatja. 

(3) A 11. §. a m. kir. központi statisztikai hivatalról szóló 1897. évi XXXV. t.-czikkből vétetett 
át azon módosítással, hogy az egyéni természetű statisztikai adatoknak másokkal való közlését nem- 
csak az adatok gyűjtésével és feldolgozásával foglalkozó egyéneknek tiltja meg, hanem az érték- 
megállapításban résztvevő egyéneknek is. Az 1897 : XXXV. t.-czikk 15. §-ának átvétele jelen törvény- 
javaslatba szükséges volt, mert az említett törvény az árúforgalmi statisztikára nem terjed ki, holott 
a felek egyéni érdekeinek esetleges visszaélések ellen való megvédése a statisztika esetlen ágánál 
sem kívánatosabb, mint éppen a külkereskedelmi statisztikánál. Az említett törvény rendelkezésének 



Digitizedby VJl^VJ 



gle 



180 i906: XXIIL t. ez. A magyar szent korona orsz, külkeresk. staiist 

12. §. A feladók és czimzettek, illetőleg átvevők kötelesek az általuk 
beszolgáltatott árunyilatkozatok adataira nézve a ni. kir. központi sta- 
tisztikai hivatal, esetleg a vasúti és hajózási vállalatok által kívánt felvilá- 
gosításokat pontosan és késedelem nélkül megadni és s az árunyilatko- 
zatokat szükség esetén helyesbíteni. 

Ez a kötelezettség azon árunyilatkozatoknál, melyeket közvetítő személyek 
(szállítmányozók) szolgáltattak be, kiterjed a megbízókra is, a kiket a köz- 
vetítő személyek a m. kir. központi statisztikai hivatalnak megnevezni 
tartoznak/*^ 

13. §. A ki szándékosan, vagy vétkes mulasztásból valótlan adatokat tar- 
talmazó árunyilatkozatokat szolgáltat be, az illetékes iparhalóság által 
100 korona rendbirsággal büntettetik. 

A kiszabott rendbírságok közigazgatási utón hajtandók be/^^ 

14. §. A vasúti és hajózási forgalomban szállított küldemények feladói 
és czimzelljei, illetőleg átvevői az általuk beszolgáltatott árunyilatkozatokon 
statisztikai illetéket tartoznak leróni. 

A statisztikai illeték postai értékjegyeknek az árunyilatkozati űrlapra 
való felragasztása által rovandó le. 

A statisztikai illeték egy-egy küldemény után szállítási okmányonkint 
általában 10 Ollér. Kivételt képeznek a legalább 2000 kg. sulyu gyűjtő- 
küldemények, melyek után a statisztikai illeték szállítási okmányonkínt 
1 korona és a legalább 5000 kg. sulyu egyéb áruküldemények, melyek 
után az illeték szállitási okmányonkínt 30 fillér. 

A két vagy több példányban kiállított árunyilatkozatoknak mindenkor csak 
első példánya esik statisztikai illeték alá, a többi példányok illetékmentesek. 

A postai forgalomban beszolgáltatott árunyilatkozatok illetékmentesek. 

Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi miniszter, hogy a vasúti és hajózási 
forgalom bizonyos viszonylataiban illetékmentességet állapithasson meg, 
vagy az illetéknek évi átalányösszegben való lerovását engedélyezhesse.^^^ 

kiterjesztését a kfilkereskedelmi értékmegállapításban résztvevő egyénekre szintén indokoltnak láttam, 
mert a helyes és pontos értékmegállapítás szempontjából az értékmegállapító bizottság tagjainak 
olykor egyéni (ernieszetű adatok is tudomásukra jutnak; gondoskodni kellett tehát, hogy azen egyéni 
aaatok illetéktelen felhasználása szintén meggátoltassák. 

(1) A 12. §. szerint a feladók és ezímzettek, illetőleg a küldők és átvevők a küldeményeikre vonat- 
kozó árúnyilatkozatokra nézve a m. kir központi statisztikai hivatal, esetleg a vasúti és hajózási 
vállalatok által utólag kivánt felvilágosításokat megadni tartoznak. Ehhez az intézkedéshez, mely 
remélhetőleg nagy mértékben elő fogja mozdítani külkereskedelmi statisztikánknak pontosságát, csak 
azt kivánom megjegyezni, hogy belőle a felekre semmiféle költség nem hárul, mivel az adatszolgál- 
tatásra felszólítottaknak a statisztikai hivatalhoz intézett leveleik portómentesen kezeltetnek, sőt a 
statisztikai hivatal a felhívással együtt a fél részére a válasz beküldésére szolgáló s portómentességi 
záradékkal ellátott borítékot is melléki i. 

(2) A javaslat 13. §-a a bevallott adatok helyességét kívánja biztosítani. Az 1895 : XVIII. t.-cz. 
a hamis bevallást kihágásnak minősíti s kettőtől száz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújtja. Ez 
intézkedés változatlan fentartását nem látom czélszerfinek, mert részint tuIld, részint innen marad a 
czélon. Kihágás elkövetésével bélyegezni meg a valótlan árúforgalmi adatok szolgáltatóját s ezzel is 
szaporítani a kihágásoknak számát nem kívánatos. De az adatok jóságát sem biztosítja, mert csak a 
mala iidest bünteti, a hanyapágból, gondatlanságból elkövetett hibákat ellenben megtorlatlanul 
hagyja . holott a statisztikai 'adatok helyességének szempontjából egyre megy, hogy mily okból jeg}'ez- 
tettek be hibásan az adatok. A jelen törvényjavaslat tehát a kihágást egyszerű rendbirsággal helyet- 
tesíti s ezzel módot ad arra ; hogy az elbírálásra hivatott iparhatóság a hanyagság mérvét vag)' a 
szándékosságot kellőleg mérlegelve, túlszígor nélkfil járhasson el a közgazdasági szempontból annyira 
fontos áruforgalmi adatok pontos bevallásának biztosítása érdekében. 

(3) A 14. §. a statisztikai illeték lerovását szabályozza. Az illeték lerovása ezentúl is postai érték- 
jegyek felragasztása által történik. Fontos újítás azonban a szakasznak a statisztikai illeték nag}'sá- 
gát szabályozó intézkedése. E szerint a statisztikai illeték általában szállítási okmányonkint egy-egy 
küldemény után 10 fillérben, 2000 kilogramm súlyú gyűjtőárúküldeményeknél 1 koronában, s a 



Digitized by 



Google 



i906 : XXIII. t. ez. A magyar szent korona orsz, kölkeresk, statist, 181 

15. §. A postai küldeményekre vonatkozó adatgyűjtés módozatait a 
kereskedelemügyi miniszter rendeletileg állapítja meg/*^ 

legalább 5000 kilogramm súlya küldeményeknél 30 fillérben állapíttatik meg. á felek által fizetendő 
illeték nagysága, a mint fentebb már kiemeltem, ez idő szerint a beszolgáltatott árún>ilatkozatok 
darabszáma szerint alakul, a mennyiben minden egyes árunyilatkozatot 10 fillér illeték terheí. A beszól- 
ji^áltatandó árunyilatkozatok darabszámát pedig az 1881 : XIII. t.-czikknek fentebb már részletesen 
ismertetett 3. §-a határozza meg. Ennek értelmében egy szállítási okmánynyal szállított egynemű 
árút, ha még oly nagy mennyiségben szállíttatik is, mindenkor csak 10 fillér illeték terhel, viszont 
a többféle árúból és több csomagDÓl álló küldeményt, tekintet nélkül a küldeményt képező csomagok 
súlyára és nagyságára, annyiszor 10 fillér, a hányféle árú van a küldeményben, azzal a korlátozás- 
sal, hogy egy csomagról csak egy árúnyilatkozat kell. Nyilvánvaló, hogy ez a rendelkezés a kis- 
forgalmat aránytalanol nagy mértékben sújtja, mert több k&lönféle árúnak egy küldemény gyanánt 
való szállítása éppen a kisforgalomban szokásos, tehá( több árúnyilatkozatot rendszerint a kisebb külde- 
mények után kell beszolgáltatni. Ezzel szemben a javaslatban tervezett rendelkezések szerint, mínt- 
hog}r egy szállítási okmányhoz mindenkor csak egy árúnyilatkozat beszolgáltatását rendeli, egy kfil- 
deménvt, akárhányféle árúból álljon is az, mindenkor csak 10 fillér illetek fog terhelni. A statisz- 
tikai illeték jövedelmének csökkenését, mely a kisebb forgalom terheinek ilyképen való jelentékeny 
könnyítéséből származik, a 2000 kilogramm súlyú gyűjtőárúküldemények és a legalább 5000 kilogramm 
súlyú egyéb küldemények felemelt illetéke van hivatva pótolni. A statisztikai illetéknek bizonyos 
súlyhatárok szerint való megállapítása más országokban már régen gyakorlatban van, {gy van ez a 
a Németbirodalomban s így van a szomszéd Ausztriában. Az 1§09 szeptember 21-iki császári ren- 
delet ugyanis a statisztikai illetéket minden egyes árú nyilatkozat után általában 10 fillérben állapítja 
meg, egész kocsi- vagy hajórakományok után azonban ennek háromszorosában, vagyis 30 filléroen.. 
Ez az eljárás önmagában hordja belső igazolását, nem volna azonban megengedhető, hogy az illeték 
az árúk bizonyos csoportja szerint állapíttassék meg k&lönböző magasságban. Más államokhoz való 
kereskedelmi viszonyaink szempontjából még az árnyékát is kerülni kell annak, mintha a statisztikai 
illeték vám jellegével akarna bírni s az árúk forgalmának alakulására akarna hatást gyakorolni. De 
erre a statisztikai illeték nem is volna alkalmas, mert még a kevésbé értékes árúk értékéhez képest 
is oly minimális, hogy áralakító hatása egyáltalán nincs. A javaslat a 30 filléres illetéknél a waggon- 
rakományt tartja szem előtt, s alsó súlyhatárnl az 5000 kilogrammot állapítja meg, részint hogy az 
illeték beszedésénél kizárja a különböző felfogások érvényesülését, részint pedig, hogy azokat a 
kocsirakományokat, a melyek súlya 5000 kilogrammot sem' ér el, a magasabb illeték fizetése alól 
felmentse. Legtöbb esetben 100 mm. súlyú árúküldemény fog 30 fillér illetéket fizetni, noha igen 
sok esetben 150 métermázsa (a 15 tonnás kocsikfíldeményekhéi), sőt gyakran több ezer métermázsa 
(a nag>'obb liajóküldeményeknél). De ha figyelmen kívül hagyjuk is e na^ küldeményeket, s csak a 
normális 100 métermázsát veszszük tekintetW, kitűnik, hogy a statisztikai illeték a kocsirakományok 
métermázsáját általában csupán csak 0*3 fillérrel terheli. Oly rendkívüli csekély Összeg ez, hog}- az 
árképződésre vagy a forgalomra hatást egyáltalán nem gyakorolhat. Míg Ausztriában az úgynevezett 
közbenső árúforgalmi statisztikánál csak kétféle illeték, iO és 30 filléres, állapíttatott meg, addig e 
törvényjavaslat külön 1 koronában kivánja megállapítani a 2.000 kilogramm vagy azon felüli gyűjtő- 
árúküldcmények illetékét. Éppen a gyűjtőárúküldeményeket a javaslat nagy tehertől szabadítja meg, 
midőn felmenti azon súlyos kötelezettség alól, mely jelenleg fennáll, hogy tudniillik annyi bélyeges 
árúnyilatkozatot kell kiállítani, a hányféle árú foglaltatik a küldeményben. De ez az intézkedés a 
szállítmányozók részére, kik gyűjtőárúküldemények szállításával foglalkoznak, nemcsak pénzbeli 'meg- 
takarítást jelent, hanem nag}' munkamegtakarítást is. A munkaterhét azonban a külkereskedelmi statisz- 
tika feldolgozását végző m. kir. központi statisztikai hivatal veszi magára, mely kénytelen lesz az 
egy árunyilatkozatra vezetett sok különnemű árút a feldolgozás czéljábói, külön lapokra kimásoltatni. 
Teljesen indokolt tehát, hogy a faldolgozás ezen megdrágítása némi recompensatiót találjon a maga- 
sabb illetékben, a mely azonban magasnak sem a jelenlegi állapothoz képest nem mondható, sem 
általában véve, minthogy a gyűjtőárúkfildeniényekben kivétel nélkül értékesebb árúk szállíttatnak. 
A postai forgalom illetékmentessége megfelel a jelenlegi tényleges állapotnak. Szükségesnek látszott 
ezenkívül az osztrák kormánynyal 1899-ben kötött árúforgalmi statisztikai egyezményre való tekin- 
tettel lehetővé tenni, hogy a foVgalom érdekében bizonyos küldemények nálunk is illetékmentességben 
legyenek részesíthetők s hogy a csomaggyűjlő szolgálattal iparszerüleg foglalkozó vállalatok az iiieté- 
ket átalányösszegben róhassak le. Az erre vonatkozó felhatalmaiás a 14. szakasz 6. bekezdésében 
foglaltatik. Az illeték új szabályozásának legnagyobb előnye abban rejlik, hogy világos, egyszerű, az 
adatszolgáltató felekre nézve igazságosabb s az adatok megbízhatósága szempontjából sokkal inkább 
megfelel, mint a jelenleg érvényben álló. E mellett pénzügyileg is előnyös, a mennyiben ez erre 
vonatkozólag tett részletes számítások szerint a statisztikai illetékből befolyó bevétel az új szabályo- 
zás folytán előreláthatólag emelkedni fog, mely bevételi többletet a statisztika fejlesztésére szándéko- 
zom fordítani. Megjegyzem még, a mire részben már fentebb is utaltam, hogy e bevételi többletben 
fog fedezetet találni azon feldolgozási költségtöbblet is, a mely ann^ következtében áll elő, hogy 
ezentúl a többféle árút tartalmazó, több csomagból álló küldeményekről is az adatszolpltató felek 
csak egy árúnyilatkozatot fogpak kiállítani, a mely árú nyilatkozatnak a raita felsorolt minden egyes 
árura vonatkozó Összes adatait maga a statisztikai hivatal fogja külön lapokra kivonatoltatní. önként 
értetik, hogy ez az eljárás, a míg egyrészt az adatszolgáltató feleknek nagy könnyebbségére szolgál, 
másrészt a statisztikai hivatal teendőit tetemesen fokozza, 
(i) A mi a 15. §-t illeti, a postai forgalomra néz^e annak különleges természete kivánja. hogy az 



Digitized by 



Google 



182 i906: XXIIL í, ez. A magyar szent korona orsz. kűlkeresk. statist, 

16. §. A külkereskedelmi statisztikai adatgyűjtésre az 1897:XXX\^ 
t.-cz. hatálya nem terjed ki/*^ 

17. §. É törvény 1907. évi január hó 1-én lép éleibe s ennek életbe- 
lépésével egyidejűleg az 1881: XIII. és 1895:XV1II. törvényczikkek hatá- 
lyukat vesztik. 

Ezen tör\'ény végrehajtásával a kereskedelemügyi m. kir. miniszter, 
illetőleg a 11. és 13. §-oknak Horvál-Szlavonorezágokban való végrehaj- 
tásával a bán bizatik meg.^^^ 

adatgyűjtés módozatainak megállapítása rendeleti utón történjék. A postai forgalomnak lehető nagy 
könnyűsége, melyet részben nemzetközi szerződések biztosítanak, nem ajánlia, noey a jelen törvény- 
javaslat minden határoimánya a postai forgalomra is kiterjeszlessék. Annál inkább tartható fenn ez 
a szabályozás a rendeleti útnak, mert a posta különben is állami intézmény s mert a postai kül- 
kereskedelmi adatszolgáltatás jelenleg is nem az árúforgalmi törvények átal, hanem rendeletileg van 
szabályozva. 

(Íj Á 16. §. kimondja, hogy a külkereskedelmi statisztikai adatgyűjtésre az 1897 : XXXV. t-czikk 
nem terjed ki. Ez adatgyűjtésnek a többi statisztikai adatgyűjtéstől sok tekintetben elölő természete. 



mely külön egységes szabályozást igénvei, teszi indokolttá ezt a kivételt. Ez a kivétel megfelel 
egyszersmind a m. kir. központi statisztikai hivatalról szóló 1897 : XXXV. t.-czikk szellemének is, 
a mennyiben ez a törvény is kifejezetten érintetlenül hagyta az áráforgabni statisztikáról szóló 
1881 : XÍIl. és 1895 : XVIII. t.-czikkeknek az 1897 : XXXV. t.-czikktől több tekintetben eltérő rendel- 
kezéseit. 

(2j A javaslat 17. §-a a végrehajtási és életbeléptetési záradékot tartalmazza. Az 1881 : XOI. t-cz. 
a törvény végrehajtásával a földmívelés-, ipar- és kereskedelem-, illetőleg a közmunka- és közlekedés- 
ii^i ministert bízta me^, az 1895 : XVIII. t. ez. pedig, mely novelláris intézkedéseket tartalmaz s 
többek közt a tudva vjüőtlan adatszolgáltatást kináeásnak minősíti, a kereskedelemügyi ministert, 
illetőleg a horvát-szlavón -dalmát bánt. Minthogy peaig a bán közreműködése a végrehajtásban tény- 
leg csakis a javaslat 11. és 13. §§-ainak végrehajtására szorítkozik, ezélszerűbbnek látszott a jelen 
törvényjavaslat végrehajtási záradékában a horvát-szlavon-dalmát bán hatáskörét ekkép jelölni meg. 



Digitized by 



Google 



BETŰRENDES TÁRGYMUTATÓ 

az 1906. évi törvényekhez. 



Adótartozások 1905. és 1906. évből 1006 : 11. 
5. §. 

Autonóm vámtarifa 1906:111. 

Állami költségvetés 1906-ra 1906 : IX. 

Állategészségdgyi egyezmény a Német biroda- 
lommal 1906:111. 2. §. 

— Olaszországgal 1906 : lU. 2. §. 

— Svájczczal 1906 : VIIL 

Árúmegállítás a svájczi kereskedelmi szerződés- 
ben 1906: VII. 10. 

Árúnyilatkozat statist. czélra . 1906 : XXIII. 
2— U. 

— ban valótlan adatok 1906: XXIII. 13. 
Átrakás svájczi keresk. szerz. 1906: VII. 10. 
Bács-Bodrogmegyei h. é. vasutak engedélyok- 
irataínak egyesítése 1906: XIX. 

— vármegyei egyesült h. é. vasút 1906 : XIX. 
Belgiummal kereskedelmi és hajózási szerző- 
dés 1906:111., XXI. 

Belígazgatási költségei Horvát-Szlavonországok- 

nak 1906 : X. 3. §. 5, 6. 
Belovár megye lelkészi illetéke 1906 : X. 6. 
Betegápolási adó kulcsa 1906 : II. 4. §., 1906 : 

IX. 8., 1906: XXIII. 1. 

Bíróságok tagjainak igazságügyminiszteriumban 

alkalmazása 1906: XI. 
Bor- és húsfogyasztási adó Horvát-Szlavon- 

országokban 1906 : X. 6, 7. 
Borítaladó Homt-Szlavonországokban 1906: 

X. 7. 

Bulgáriával árúforgalom szabályozása 1906 : III. 

3., XXI. 
Caprag-vrginmosti h. é. vasút 1906 : XV. 
Consulokra vonatkozó egyezmény Svájczczal 

1906: VII. 13. 
Csap — mátészalka — nagykárolyi h. é. vasút 

1906 : XII. 
Csongrád— szentes— orosházi helyi érdekű vasút 

1906: XVIII. 
Czukorfogyasztási adó (Svájczczal szemben) 

1906: VII. 6. sz. zárjegyzőkönyv. 
Délnyugati határőrvidéki h. é. vasút 1906 : XV. 
Djakováir — vrpolje — eszéki helyi érdekű vasút 

1906 : XVIIl. 
Eszék — djakovár— vrpoljei h. é. vasút 1906: 

xvni. 

Fogyasztási adók Horvát-Szlavonországokban 
1906 : X. 6, 7. 



Fogyasztásiadó természetű jövedelmei váro- 
soknak és községeknek 1906:11. 6. §. 

Forgalmi és külkereskedelmi viszonyok rende- 
dezése 1906:111., XXI. 

Fuvarozási ipar 1906 : VII. 7. ez. és zár- 
jegyzőkönyv. 

Gőzhajózási vállalatok kötelessége a kűlkeresk. 
statistika körül 1906: XXIII. 2— U. 

Hadmentességi díj Horvát-Szlavonországokban 
1906 :X. 6. 

Hajózási vállalatok kötelességei a kűlkeresk. 
stetistika körül 1906 : XXIII. 2— U. 

Hajózás tengeri segélyezése 1906 : IX. 7. 

Határforgalom Svájczczal 1906 : VH. pótczikk. 

Határvám Horvát-Szlavonországokban 1906: 
X. 6. 

Helyiérdekű vasutak segélyezése 1906: IX. 9, 

Honvédség ujonczlélszáma 1906 : IV. 

Horvát-Szlavonországok belígazgatási költségei 
1906 :X. 3., 5. 6. 

Horvát-Szlavonországok hozzájárulása a közös 
ügyek költségeihez 1906 : X. 2. 

Horvát-Szlavonországok közjövedelmeinek ki- 
számítása 1906 : X. 5., 6. 

Horvát-Szlavonországokkal leszámolás 1906: 
X. 7. 

— pénzügyi egyezmény 1906 :X. 

Húsfogya^ztási adó Horvát-Szlavonországokban 
1906 : X. 6., 7. 

Igazságügyministeriumban alkalmazása bírósá- 
gok és ügyészségek tagjaínak 1906 : XI. 

Illetéktartozások 1906. és 1906. évből 1906: 
II. ö. §. 

Indemnity 1906 :n., XXII. 

Ingó és ingatlan birtok megszerzésére és bir- 
toklására egyezménv Olaszországgal 1906 : 
HL, XXI. 

Ipari adó 1906 :Vn. 7. ez. zárjegyzőkönyv. 

Iparigazolvány keresk. utazók számára svájczi 
keresk. szerz. 1906: VII. C) mell. 

Italmérési adó Horvát-Szlavonországokban 
1906 : X. 7. 

Italmérés kártalanítása Horvát-Szlavonországok- 
ban 1906 : X. 7. 

Károly város — vrginmosli h. é. vasút 1906 : XV. 

Kereskedelmi és vámszerződés a Német biro- 
dalommal 1906:111. 2, 1906: XXI. 

— Olaszországgal u. o. ; Belgiummal u. o. ; 



Digitized by 



Google 



184 



Betűrendes tárgymutató az i906. évi tőrvényekhez. 



Oroszországgal u. o. ; Svájczczal u. o. és 
1906 : VII. l. ez. ; Szerbiával, Bulgáriával, 
Montenegróval, 1906 : III. és XXL 

Kereskedelmi szerződések kötése küláliamok- 
kal 1906:111., XXL 

— utazók iparigazolványa a svájczi keresk. 
szerz. 1906 : VII. C. mell. 

Kihágás külkeresk. statistika köröl 1906 : XXIII. 
11., 14. 

Költségvetés állami, 1906-ra, 1906: IX. 

Költségvetési felhatalmazás 1906: IL, XXII. 

Közös hadsereg és haditengerészet ujonczlét- 
száma 1906: IV. 

Közös ügyek költségeihez hozzájárulása Hor- 
vát-Szlavonországoknak 1906 : X. 2. 

Központi statistikai hivatal hatásköre a kül- 
keresk. statistika körül 1906 : XXIII. 8—11. 

Községek és ' városok fogyasztásiadó termé- 
szetű jövedelmei 1906 : II. 6. §. 

Külkereskedelmi és forgalmi viszonyok rende- 
zése 1906 : III., XXL 

Külkereskedelmi statistika 1906: XXIII. 

Legnagyobb kedvezmény alapján szabályozása 
áruforgalmunknak 1906 : HL 3., XXI. 

Leszámolás Horvát-Szlavországokkal 1906 : X. 7. 

Liechtenstein herczegségre kiteijedése svájczi 
keresk. szerződésnek 1906 : VII. 15. 

Lottojövedék Horvát Szlavonországokban 1906: 
X. 7. 

Madarak védelme 1906 : L 

Magyarország külkereskedelmi statistíkája 1906: 
XXHL 

Mátészalka— nagykároly— csapi helyiérdekű 
vasút 1906 :XIL 

Mezőgazdaságra hasznos madarak védelme 
1906 : 1. 

Mocsolád— siófoki h. é. vasul 1906 : XHL 

Montenegróval áruforgalom szabályozása 1906: 
IH. 3., XXL 

Nagykároly— mátészalka — csapi helyi érdekű 
vasút 1906 :X1L 

Nemzetközi egyezmény hasznos madarak vé- 
delméről 1906 :L 

Németbirodalommal állategészségügyi egyez- 
mény és keresk. és vámszerződés 1906 : 
IIL, XXL 

Óbecse— újvidék— titeli h. é. vasút 1906 : XIX. 

Óbecse— zombori h. é. vasút 1906: XIV. 

Olaszországgal állategészségügyi egyezmény, 
ingó és ingatlan birtok megszerzésére és 
birtoklására egyezmény 1906 : HL, XXI. 

Orosháza — szentes— csongrádi helyiérdekű vas- 
út 1906 : XVIL 

Oroszországgal kereskedelmi és hajózási szer- 
ződés 1906: HL, XXL 

Össi— váradvelenczei h. é. vasút 1906 :XVL 



Pénzügyi egyezmény Horvát-Szlavonországokkat 

1906 :X. 
Rákóczi Ferencz és bujdosó társai hamvainak 

hazahozatala 1906: XX. 
Siótok— mocsoládi h. é. vasút 1906 : XIII. 
Statistikai illeték 1906 : XXHL 14. 
Statistika, külkereskedelmi 1906: XXIII. 
Svájczczal állategészségügyi egyezmény 1906 : 

VIH. 

— kereskedelmi szerződés 1906 : VII. 
Svájczczal határforgalom 1906 : VIL pótczikk 
Svájczczal vámszerződés 1906 :VU. A) B) 

mell. 
Szállítási adó Horvát-Szlavonországokban 1906 : 

X. 7. 
Szentes— csongrádi— orosházi helyiérdekű vasul 

1906 : XVIL 
Szerbiával áruforgalom szabályozása 1906 : HL 

3., XXL 
Sziszek — caprag— vrginmosti helyiérdekű vasút 

1906 : XV. 
Tengeri szabadhajózás segélyezése 1906 : IX. 7. 
Titel— újvidék— óbecsei h. é. vasút 1906 : XIX. 
Ujonczlétszám 1906 : IV. 
Ujonczok megajánlása 1905-re 1906 :V. 

— 1906-ra 1906 :VL 

Újvidék— titel - óbecsei h. é. vasul 1906 : XIX. 

Utak használata svájczi keresk. szerz. 1906 : 
VIL 11. 

Ügyészségek tagjainak igazságügyministerium- 
ban alkalmazása 1906 : XL 

Valótlan adatok árunyilatkozatban 1906 : XXHL 
13. 

Vasúti forgalom Svájczczal 1906: VIL 12. 

Vasúti vállalatok kötelességei a külkeresk. sta- 
tistika körül 1906: XXHL 2-14. 

Választott bíróság a Svájczczal fennálló keresk. 
szerződésben 1906 : VIL 14. és zárjegyzö- 
könyv. 

Vámmentesség Svájczczal 1906 : VIL Zárjegyző- 
könyv. 

Vámtarifa, autonóm 1906 : HL 

Vámtarifa a svájczi keresk. szerződésben 
1906 : VIL A) B) mell. 

Váradvelenczei— össi h. é. vasút 1906: XVI. 

Városok és községek fogyasztásiadó természetű 
jövedelmei 1906 : H. 6. §. 

Városok fogyasztási adója Horvát-Szlavonorszá- 
gokban 1906 :X. 7. 

Vrginmost— károly városi helyiérdekű vasul 
1906 : XV. 

Vrpolje—djakovár— eszéki helyiérdekű vasút 
1906 : XVHL 

Zárt városok fogyasztási adója Horvát-Szlavón- 
országokban 1906 :X. 7. 

Zombor — óbecsei h. é. vasul 1906: XIV. 






Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



MAGYAR TÖRVÉNYTÁR (CORPÜS JÜRIS HÜNGARlű). 

1906. 



PÓTLÁSOK 

az 1000—1904. é^ tdryény<!(zlkkekhez. 

A következő lapokon, az elözö éveknek bevált példájára, 
időrendben egybefoglaltuk mindazokat a módosításokat és ki- 
egészítéseket, a melyeket az 1000 — 1906. évi törvényczikke- 
ken, az egyes köteteknek líinyomatása óta keletkezett újabb 
törvények ejtettek meg. Közöljük továbbá azokat a rendelete- 
ket is, a melyeket ugyanebben az időközben — egészen az 
1907. év elejéig — ugyanezekre a törvényczikkekre vonat- 
kozóan kibocsátottak, ill. közzétettek. Mivel pedig az 1905. 
évben törvényeket nem alkottak: az 1905. év folyamán 
kibocsátott rendeletek anyagát is e helyütt dolgoztuk föl. 

Ennek az egybefoglalásnak, melyet évenként folytatunk, az 
a czélja, hogy gyüjteméDyünket az elavulástól 
megóvjuk, hogy az állandóan teljes megbízha- 
tósággal legyen használható és hogy birtokosa 
sohase legyen kénytelen újabb kiadást be- 
szerezni, mert e pótlásokkal folytonosan a 
legújabb időkig egészítheti ki a gyűjteményt. 
Hogy pedig e kiegészítés az olvasóra a lehető legkényelme- 
sebb legyen és a képzelhető legkisebb fáradsággal járjon : 
azért választottuk azt a módszert, a melyet az itt következő 
lapok föltüntetnek. 

A gyűjtemény birtokosa t. i. annak a lapnak belső 
szélére, a melyen az egyes szeleteken vasta- 
gabb betűkkel megjelölt törvényczikk, illető- 



Digitized by 



Google 



leo annak szakasza található, reáragasztja azt 
a szel elet, a melyen az illető törvény czikkre 
vagy törvényszakaszra való utalás foglaltatik, 
E végből az utalások egymástól könnyen el- 
választható külön lapokon lettek nyomtatva; 
oly módon, hogy a lapok hátsó oldala üresen 
maradt, szélük pedig enyvezve van, úgy, hogy an- 
nak csak megnedvesítése szükséges. Avégből, hogy az olvasó a 
módosításra vagy kiegészítésre amnnal figyelmessé legyen , szí- 
nes papirost alkalmaztunk. Az olvasótól függ, vájjon az illető 
törve nyczikk vagy szakasz szövegében is fel akarja-e a maga 
számára tüntetni az utalást, a mi legczélszerűbben úgy törté- 
nik, hogy az illető helyre valamely tetszés szerinti jelzést 
(pL *) ^í ^í ti sth.) alkalmaz és ugyanezt az odaragasztott s az 
utalt szöveget tailalmazó szines papírszeleten is meg)elöli, 

A tapasztalat bizonyítja, hogy gyűjteményünk kiegészíté- 
sének e kényelmes módjával olvasóinknak megelégedését teljes 
mértékben elértük és hogy ezen újítással is sikerült gyarapíta- 
nunk ama számtalan előnyöket, a melyeket e gyűjtemény 
minden más tőrvénykiadással szemben birtokosának nyujl. 

Megjegyezzük, hogy ez immár a pótlásoknak kilen- 
czedik füzete; az első füzet az 1897. évi, a második az 
4898, évi, a harmadik az 1899, évi, a negyedik az 1900. 
évi, az ötödik az 1901. évi, a hatodik az 1902. évi, a hete- 
dik az 1903. évi, a nyolczadik az Í904. évi törvén yczik ke- 
ket tartalmazó kötethez volt mellékelve, 



Digitized by 



Google 



2í--»ywrt.3ö«:rjr!:^s::wi-^ • --.— .".^.-^ít, — r^»^ 



Az 1715:XL1X. Uez. 2. és 3. §§-aihoz. 

E §§-okat eltörli : 1906. XX. t.-cz. IL Rákócii Ferencz és bajdosó társai harnyainák hazahoza- 
taláról. 

Az 1840: VI. t. czikkhez. 

V. ö. 1906 máj. 28. 3,881. H. BL rend., a cs. és kir. kö^s hadsereg hatóságai által a magyar- 
országi polgári hatóságokkal és magánfelekkel folytatandó hivatalos levelezés ssabályozására vonatkozó 
1904. évi 7273. sz. H. M. körrend. kiegósiítésérőL (R. T. 631.) 

Az 1848: XV. t. czikkhez. 

V. ö. 1906 febr. 8. T. 16/310. sz. 1. M. rend., a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetét 
előkészítő állandó bizottság szervezetének és működésének szabályozásáróL (R. T. 287.) 

Az 1848: XVIII. t. czikk 45. §-ához. 

V. ö. 1905 jul. U, 71,770. sz. B. M. rend., a hirUpok utezai árusításáról. (R. (T. 486.); 1905 
okt. 8. 106,647. sz. B. M. fend., a síjtótermékekkel való házalás tárgyában 1867. évi 1731. sz. a. 
és 1873. évi 463. eln. sz. B. M. rend. módosításáról (R. T. 1067.) ; 1905 okt. 22. ad. 106,647. sz. 
B. M. rend., a sajtótermékekkel való házalás engedélyezése tárgyában 106,647/1905. sz. a. kiadott 
körrendelet kiigazításáról (R. T. 1068.) 

Az 1848: XIX. %. czikkhez. 

?. ö. 1905. ápr. 21. 26,234. sz. B. M. rend., a budapesti egyetemhez benyújtandó siegénységi, 
illetőleg vagyonUlansági bizonyítványok egyöntetű kiállításáról (R. T. 270.) 

Az 1867 : XII. t. ez. 19—21. §§-aihoz. 

V. ö. 1906 július 28. 3,728. M. eln. sz. rend., ö cs. és apostoli királyi Felségének legfelső 
kézirata, a melylyel a közös ügyek költségeihez való hozzájárulás aránya az 1906. évi július hó 1-től 
1907. évi június hó 30-ig terjedő egy évi időtartamra, valamint az 1905. évi július hó l5-től 1906. 
évi június hó 30-ig terjedő időtartamra megállapíttatik. (R. T. 797.) 

Az 1868: VI. t. czilüüiez. 

V. ö. 1905. jul. 9. 87,602/1905. sz. K. M. rend., az iparhatóságok és a kereskedelmi és ipar- 
kamarának minél gyakoribb és közvetlenebb érintkezéséről. (R. T. 709) 

Az 1868: IX. t. czikkhez. \ 

V. ö. 1905 febr. 14. 6730. sz. V. M. rend., a görög-kekti román egyházközségek által kimutatott 
kttlluszadóhátralékok behajtásáról. (R. T. 255.) 

Az 1868:XVUI. t. czikkhez. 

V. ö. 1906 : X. t-cz. 7. §. 5. p. ; 1906 decz. 17. 107,699. sz. P. Ü. M. rend., a külíöldi kivitelre 
szánt alacsonyabb finomságú arany-, ezüstáruk készítésére és kezelésére vonatk. kiadott, és a • Pénz- 
ügyi K5zlöny» 1905. évi 7. sz. megjelent, ugyanazon évi 14755. sz. körrendelet egynémely rendelke- 
zéseinek módosítása és kiegészítése tárgyában. (1906. Budapesti Közlöny 296. sz.) 

Az 1868: XXIII. t. czikkhez. 

V. ö. 1906 : X. t.-cz. 7. §. H. p. 

Az 1868 : XXX. t. ez. 5—10. §§-ához. 

E közös ügyek költségeinek ellátásáról v. ö. 1906 : X. t.-cz, 7. §. III. 



Digitized by 



Google 



IV 

A 



Digitized by 



Google 



Az 1868 : XXX. t. ez. 11. f-ához. 

V. 5. 1906 : X. t.-cz. 2. §. 

Az 1868^ XXX. t. 1 z. 12. f-ához. 

V. ö. 1906 : X. t.-cz. 5. §. 

Az 1868 : XXX. t. ez. 13. §-álioz. 

V. ö. 1906 : X. 1.-CZ. 3. §. 

Az 1868: XXX. t. ez. 14. f^hoz. 

V. ö. 1906:X. t.-cz., a Magyarország és Horvál-SzJavon-HsImáttíreiáírtik kíkt léírejijíi pémílgyí 
egyezmény beczikkelyezéséről. 

Az 1868 : XXX. t. ez. 18. §-ához. 

V. ö. 1906 : X. t.-cz. 6. §. 

Az 1868 : XXX. t. ez. 27. §-álioz. 

V. ö. 19Ö6:X. t. ez. 5. §. 

Az 1868 :XXX. t. ez. 70. §-álioz. 

V. ö. 1906 :X. t,-cz., a Magyarország és Horvát-Szlavon-líilűiáiühsiágiík kftzt lélrtjolt pétuiigyi 
egyezmény beczikkelyezéséről. 

Az 1868 : XXXVIII. t. ezikkhez. 

V. ö. 1905 juL 4. 56,000. sz. Y. M. rend., a tüdőgümők6r i«rjedé!jéu«k meggáüi^ IötvlU teen- 
dőkről. (R. T. 647.) ; 1905 szept. 9. 3,600. eln. sz. V. M. rend., az alkohol íz muaDak a lanufö íljti^ág 
körében való leküzdéséről. (R. T. 1060.); 1905 aug. 20. 70,000. u. V. M. r«nd., a népakiaLá^i 
törvények végrehajtására vonatkozó tanfelügyelői Dúsításról. (R. T. 817.) 

Az 1868 : XXXVIII. t. ez. 1. §-ához. 

V. ö. 1905. jul. U. 71,770. sz, B. M. rend., a hírlapok- mcMÍ ántsításáról. (R. T. 4í*ft.) 

Az 1868 : XXXVIII. t. ez. 2. és 3. §§-aiboz. 

V. ö. 14,532/1906. V. M. rend., az állami elemi népiskulábsn ískulsorvosok aJkBlmaEÉsái'oL 
R. T. 441.) 

Az 1868 : XXXVIII. t. ezikk 11. §.á]ioz. 

V. ö. 1905 aug. 15. 72,000. sz. V. M. rend., a magyar üytlvnek a netD magyar taariyelvii nép- 
iskolákban való tanításáról (R. T. 656.) ; 1906 jul. 13. 57,lSf. V. M. rta±, m izr. anyahÍLk^Tségek, 
a fiókhitközségek és az imaház egyesületek alapszabályainak az ii^külaü^re Vüiiarkdíó le^idpíliízé^^ef- 
ről (R.^ T. 1097.). 

Az 1868 : XXXVIII. t. ezikk 35. §.ához. 

V. ö. 1906 aug. 10. 55,556. sz. V. M. rend., a községi és felekezeti íeísQ nép- és polgári iskubk- 
nál alkalmazott tanítók (tanítónők) fizetésének állam segélylyel való kiégései lésérSI. (R. T. ÍUH.) 

Az 1868 : XXXVIII. t. ezikk 88. §-ához. 

V. ö. 1905 aug. 15. 72,001. sz. V. M. rend., a magyar nyelvnek a íiem ma^ar íannyflirií képíí- 
intézetekben való Unításáról. (R. T. 668.) 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



Az 1868: XLIV, I. czútkked, 

V. ö. 1906 máj. m 3,88L Tbi. H. M. rend., a cl és lir. UzU had«r«f bai^sáfat állal a 
magyarországi pttl^árí hit^sigokkil és magánÍAleilel rdyuundö htviUdaa l«vele«£t szibályücislra 
vonatkozó 1904. évi 7f7a sz. H. M. kőrraod kia£isd1ésér41. (R. T. 6aL} 

Az 1868 : LIIIp t. ez. 22. g-ához. 

V. ö. 1906 jul 33. 57,991, ^ M. B. read.,'a kiilöabdiA riUáftr«1ek€ieiekhe£ tartvxék tem«a«Bé8[ 
szabadságának biiioafiásáróL (R. T. 1007.) 

Az 1868 : Li V. t. ezlkk 6. f-ához. 

V. 0. 1905 deci. 1. T. 4^53. az. [. M. reod., a bJrék tigyTÍtelJ siabáljok 185. és 187. i-ának 
megTáltoitatiBáról. (R. T. 1579,); T. 6. 1906 jun. f94ii 7,199. s£. 1. H. rend., ai 1891. évi au|^. 
19-én 4,29t. I. M. se. 4. kelt igi^aágiigym, rend. kibócsátoU birÓi igyfiteü szabályok f>, §. Í. be- 
kezdésének niMosfiásáról, illeti kiegéazítéaérfil. (R. T. Wi,} 

Az 1868 : UV, t-ez, 61. f-átioz, 

V. ö. 1900 tnirfx, 31. S,767. sz. L lí. rend., a magyar kir, éa as os^Lrák cs. kir, biróságak iluf 
egymáshoz ioiézeit megkéréséül nek kök^őnos leljesítése alkabnáTaJ a szflk^éges bélyegilí^knek 
miként yalő fafiazerxéaérőJ (R. T. 491) ; 1904Í jimius !ia. 18,600. az. L M. reád., AuMiríi leriikléo, 
főleg Récsben és Prágábao, a jog^gély kiil6ab5^6 nemeiiiek laljesltásére hiratolt hátúvá i^ukrél és az 
ott foganatosfia 11 dS kézbesítések ^yéb szibályaLrAI. (R. T. 917.) 

Az 1870 : XVUI. t-uz. 22. fi-áhoZp t "t 

V. ö. 1906 : U. L-er. S. S- 

Az 1871:XXILU. t ez. 8. f-áhoi. 

V. ö. 1907 : 1. L-cí. 7. §. 

Az 1871 ; XXXIII, t. vzUűibez. 

y. 5. 1900 jun. lO^éD 7,139 &z. L M. rend., a>t mm nüf. IS-én i,600. &z L M. rend. kibocsá- 
tott ügyészi utaiitás 5. §. 3. bekezdésének inádoiiításárál, iUeive kiegéazfléslrfl (R. T. 643.) 

Az 1871:XXXI1L L ez. ». f-ához. 

E §-t kiegészíti : 1907 : 1. t.'4?z. 7. §. 

Az 1871 : LUL t. ezjklüiez. 

V. ö. 1906 jin. XÖ. 354Ü0/1905. sz. L M. rtnú., a vt^U úrbéresek részéra közösen kiadou bírlok- 
iUetőségek egyénenkint nló relosztásánii éi a felosztott részf^k ielekkonyvezésénél k^^eiendf eyirisi 
szabályozó, 1890. é\i fulius kő %ílr Í0,3S6. L IL sí. a. kiadott rend. módoüíta^áróL {R. T. 30.) 

Az 1871 : LIII, t. ez. 53. §-álioz. 

V. Ö. 1906 ner. 39^n M,651. sz. L M. rend.^ a btrtukrendezé«í íratok, földÍ5nyvek és térképek 
kiadása körül éazlelt siabályiaUn eljárás incgszüatetése tárgyában, (1906. Bitdapesti Közlöny 387. sz.) 

Az 1871 ! I.HI. t, ez. 96, f-ához. 

Y. ö. 1906 okt. 15. 39,(I0(K 1. M.nrend., a biHokszabá^yozási [oldkonyTtikirek éa térképeknek 
két példányban leendJ clkéaiííéséről és az eml kapcsolatos egyéb iatéikedésekr^l. (íí. T. 10380 í 
1906 okt. 15. 39,001. ^ 1. M. rgnd., a telekkönyvek átalakítását és helyt^sbítését lárgyazé mankáU- 
tok gyorsltánáróli lo?ábbá az eljárási é£ ügyviteli íízabályok kiegészítésé f£í] és módositái^rúL 
(R. T. 1648.); 1900 üov. ^én 44,651. L M. í^nd., a birtokrendezési iratok, IS Idk&nyrek és térképük 
kiadása köriil észlek szabálytalan eljárás mepzantelése tárgyában. (1900. Budapesti Közlöny 187, m,} 



I 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google, 



Az 1873 : 11. t. czUUifaez. 

V. ö. i@06 ápr i. 'M\4^{1 sz, l'\ 31. rend., a kis^ul^áJt igazolviiiyo^ katonai silistlek áH^l az 

erdőőri szofgáUthan val6 alkaliiiattatáE^i-a uézve liriiaszlhaU'i elsdbb^^én^I jogf^k mej^h a tárolásáról. 
(R. T. 4890 

Az 1873: XXXIV. t. czikkli©^. 

V. ö. l^W>t):X. t.-c3L.. a ílagyarors^óf fc Honíl-SdítVíHi-üalmáiorínágük kőzi létrejöií pétitüf,y 
egyezmény bBCzikkely Meséről 

Az 1874 :Vin. t. czikkbez. 

Ezt a t.-ízíkkpt 1909 jan, í%ém ketdadoen lifliályou lílviil Mym és jMoii^ : iWi : V. L-ra., a 
mértékekről, ezek hasiríáiatyról és el len őrzéséről. 

V. 5. 1ÍK)5 jnfiids U. i%''hAH, számú K. Sf. reiid.j a TÍzmérÖ késziiJékek kotelezó' liílelesítésérŐL 
(R. T. 450.); V. ö. 19üü jüii. ilí. 3ü,()a4. sí. K. M, rcíid.^ m értek hiteíesM helyettes kirehdeléséru 
az áll. koip. mérlek hitelesítő m* kir. biiíitiság yhalalniatásáröl. (R T, SI7,) 

Az 1874 : VUl. t. ux. 12. |-álioz. 

V. ö. ím\ jan. 9-én 73,678/ 1»05. K. M. rend,, a fabonarajsúiymerok liitelesf résére (K. T. in.) 

Az 1874 : VIIL L ez, 10, g-álioz. 

V. ö. imia juL 9 4ai8g/imm. sz. K, M. rend., A koi-dük hSleksítósér^l szóíó 1070. évi Í3,^i8 . 
sz. volt fóldm., i|jar ás keresk, retid. módosflásárÓl. (R. T, y&L) 

Az 1874 i XXXlil. t. cz> M, §-ához. 

Y ö. í9tMj szcpi. 5. T. 214/4 1906. sz. I. M, r^pd,, az 1874 : OXIIF. t.-ea. 5ft. g-a, íaíaminr 
az 1899 • XV. l.-e?. érielméfien a kir Curiáliúz ulasíloíl ii^ívekn; vűDs.{koió cjgyr^ndel megállapílú 
06,140/18*19. sz. L M, ri^nd, ifiodosításirol, (R. T. If^) 

Az 1874: XXXV. t. uz. ö, |-álioz. 

V. ö. .19(líj siepl, 1. £J7(i8, sz. I. M. rend., Vasváron kjr. kozjejíyíősé^ retidaieresí léséiül (H. T. 701.^; 
V. ö. 190Ö szopu 1. 2íí,tí77. si. I, M. rend., Fííhérgyarmaion kir. küijegyzííséír i-öudszerésilésénll 
(R. T. 705.); v. ö. 190S szfipt, 13* SJáO. á2, L M. rend,, Buijfásfiirdűn kir közjt^iíyzöség rendsze- 
resítéséről (R, T. 700.); V. 5. 19<)5 szepL 2í). Hj34<í. sz. I. M. rend., Váiyoainikoláii kir. közjegyzíí- 
ség rendsz«réBÍlBsérol (U. 'I\ 707,) ; t. ö, 190S siepl. 23. 32,íáti6. as. í. M, n;nd., l!sacáii kir. köz- 
jegyzőség r^ndsiíiresítéséről (ft. T. 708.); ¥. (>. 1905 n<>%, ^. 37,158, sz. J. M. rend., Ó-l-i-blsVn 
kir. közjegyzőileg rendszeresfiésérői (R. 1\ 157ií.) ; \. ö. jan, 24. 1,371 1. SJ. rend., iNagysialíjnlau 
az egyik hír. köije^yzői állás nLtga^üiiietéser^l (B. T. ^.) ; v. ö. !9lMi ápr. 18. 12,18*% I. M, rend., 
Nagykárolyban az egyik küzjepvzűi állás megsiüírtetéséről (R. T. 504) ; y, ö, lÖtlü jnn. ± 20,33 L 
sz. I. M. renri., a közjegyzesép székhelyének Igalrol Tabra -való á( helyezéséről (R. T. H41.); v. ü. 
1906 jiil. % !25,347. sí. L M» rend*, az eddig l^erlasztm volt kir. közjegyzoség székhelyének Au\ú- 
falvára valö áttételéről. (R. T. U17,); v. ö. 190f'» deez. 3. 44Jlíi. L M. i'end., >apyatíidfli> kir. kí%- 
jegyzőség rendszoreí^íiése lárgyában. (19íl6. Riidapesii Közlöny 287. sz,) 

Az 1875 : X, l. czikkhezp 

V. ö. I9ü;í dec2. 10. 39,609. sz* L ÍJ. reni, válaszos leveleiőlap-aUkn kézbesltéti vévén vek bí*- 
hozataláról fts a bejelentő, tnint közp, kéíbesflo hivatalokkal víi]o érinlk<*zésről, (R. T. VW.] 

Az 1875; XIV- t, ez. 4. f-ához. 

V. Ö. 1900 deez. 17. 107,699. sz. P* Ü, M* rend., a kíMföldi kivitelre ^nL alBCsonvabb liflum- 
ságu arany-f eziistéruk készítésére ví^aatk. kiadott, és a Pénzögyi Közl<>nyj^ 1905. évi 7. sa. me^^- 
jelent, ug^anaioTi évi 14^735* sz* körrendelet egjnénieh rfudelkezéseinek módosítása és kie^^észítése 
tárgyában* (tíMJO. Budapesti Közlöny 296, sz*) 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



gc^_^^ .-^ - fgar'J'Sg'J'^-".;^^ ;, ^ f '^ 



Az 1875: XX. U czikliliez. 

V. 5. 1906 : X. t ci, nloIsóelŐUÍ iwk., 7. f. 

Az 1875 : XXIX. t, czikk 11, f-ához. 

V. 5. 1905 jai. 10. 33,898. bz. K M. rend., i «^s«lédad6 körüli eljárás B^abályozáu ilkilitiibAl á 
cselédek illetósáj^üiiek mMoú Urgyalásáról. (R. T. 48L) 

Az 1875 : XXXVIL U C7< 218-221- |.amoz. 

V. ö. 1906 BDv. ^9-éii T, ilSJi. »i, K M. rend., a keresk. birésigok hatáskörébe utali léibéget 
eseteiben követóodő eljárás tip^yában. (1906. Budap^sú Kőalöny 279. at.J 

Az 1875: XXXVIL L ez. 24@. és 462. g-alhoz. 

V. ö. 190S mv. SB-én T. Í15/6. 1. M. rend., a ker«sk. bíróságuk b&Láakürébe iiUlt véiséf«k el- 
teiben követendő AjÁri^ lápgyában. (1906. Hitdape^li K&ilÖny ?79. sí,) 

Az 1875:LVilJ. t, czikkhez. 

Ezt a t-C2!Íkket 1909 Jan. 13 át^l kezd«d5fn halályfin kltül bftyexi á^ pótolja : 19i>7 : V, t.-cx., a 
mértékekről, e^k hsszHá latáréi ét elleri€rxéBér£L 

Az 1876: VI. U czikkUez. 

V. ő. 1905, au?, 3U. 70,0IK). fn. \\ M. rend., a népokUtáai törvények végrehajtására vonaikotó 
tanfelügyelői nlasításról (R, T. 817.); 1905 oki. 37. 31,829. sí. B. M, reiid.. a k%í§azg. hiícUság 
tagjainak mely íd5bt?n ti^rlénfi válaaztásáml (R. T. 1069.). 

Az 1876: XIV. t «zikR 8. g-áboz. 

V. ö. 1905 jau. 38. 13*1711/1904. si. B. M. reiid., a sebkötoiö-sierek gyártásáról és árusításá- 
ról (R. T. 8.)j \ím febr. 4. 5J>50. sí. K. M. Miftd., ax acetyléngii el5álHtása da vilá(^íiási vagy 
más czélokra rdbasziiáláaA tárgyában kiaduu szabályrendet módosíiá»áról (R. T. 118.)- 19(^^ június 
17. 35,556. ^. B. M. read.f Tea tekéknek éMia'í élvezeti szerek némely szükségleti ^i^rek és némely 
szükségleti tárgyak készítésére váló basKnáiatárál úg} szintén festeU élelmi élvezeti szerek és r^zükség- 
leti tárgyak fur^alombs hozatalárél (H. T. ^8^0; 1906 niárczius ÍH. 33,mm. sz. fi. M. rend., az 
ásványok és egjéb viwk ízénsawil való lelítésének szabályozásáról (R. T, ál9.) ; I9üö juniua i8, 
73,357. sz. 11. M. és 47,788 sz. H. M. rend., az acetyléti|íáz gyártása és felbasínáíása köFÜli eljará* 
szabályozásáról, valamint az iceiyiéogáz-fejlesilfi késiüiékek swrkezetánek megviisgélására, d fi y szin- 
tén a szereifii és leseloi képesitő vizsga megtartására hivatutt vizsgáló bizottság szabály zaiáról (R. T. 
798.) ; 1906 jul. 38. 47 J88. sz. K. M. rend., az acetyién elóállitásáról és világítási vagy más czé- 
lokra való fcltiasínálásáról szÓ16 szabály rendelet iigyében (RX 1038.); 190fi okU Hl 73,700. K. M. 
rend., az acetyléngáz előállításit és vitágíió vajiry más ezélokra való íelbistnálisa tárgyában ktadolt 
szabályrendelet módosításáról. (R. T. U\^,} 

Az 1876: XIV. 1. ez. 10., 11., 15. f§-alUoz. 

V. 6. 1906 jun. If. aH,107, sz. 0. M. n*nd., a ^aiílaságí munkás- és i-selMlakások egészségi 
viszonyainak javításáról. (R. T. 619.) 

Az 1876: XIV, t. C3E, la §-áboz. 

V. ö. 190; j szf^pt. 9. 3,000. eb. sz, V. M. r^nd., az alkoholizmusnak a tamüó ifjúság körébf^n való 
leküzdéséről (R. T. lOHü.) ; I4.53á/191H5. sz. V. M. rend., az állami elemi uépisko Iában iskoíaorvo- 
sok alkalmazásáról (R. T. -Ul.). 

Az 1876: XI Vp t. ez, 43. |-ához. 

y. ö. 1905 máj. '^± r>i,4^3. g^. B. M. rend., íof^technikusokiiak a Togorvosí gyakorlat körébe tar- 
tozó műveletel végzésére adoií legfehöbb engedélyek m a gj'ar ázásáról (R* T. 376.). 



I 



1 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



6 

Az 1876 :XJV. t, ez- 5Ü. g-ához. 

\. ö. idm ju). m 70,{43.sz. 0. M. rend., kiiliaidí oUMéliel bíró bábák f^yikorlaUnak cUiMsá- 
ról. (R. T, IflOÖ.) 

Az 1876: XIV. t. G2lkk 53> gáiioz. 

V. ö. 190tS fobN28. 18.659.51. B. M. rend,, a iNaUirlicber Gesuuíihflilsherstellep* (Nalme.^ Ilealili 
Rcslorer) nevíi gyógysEtPkii|t)rile^*^^g for^alDiiibji bozauJáaak clUlláíiárú) (R. T. 218.). 

Az 1870 I XIV. t. czikk 80. g-álmz. 

V. ö. 1ÍW)5 máj. 3(t ri4,8ÍWl ^. H. M. nmi.. a járványos agy- és gcrinciíafíyhártytltíb elleni véde- 
kezésről (H. T. 2077.). 

Az 187G : XIV. t. ez, 81, ft-ához- 

V. ö. imm ukt. 8. 90.993. st. B. M. rejid., ján'ánykiTrháiab és fertői leiiíio íaiéietek TeJálirtMrAl. 
továbbá a tűdövé^^ííek bejeién tésérol (H. T. 1388.). 

Az 1876; XIV, t. ez. llfi. ^-áliüz, 

V. ö. 19(>G JMl, 33. 57,891- si. H. M, rend., a ktiléiibÖEO villásfelektaelekliei lartoaók leraetkeLÖsí 
szabadságának biiiosftásáml. (R. T- 10070 

Az 1876 ; XIV. t. ez. 12:*. ^-kho/.. 

V. ö. mm i5!te[Ji. 4. 25,857. ^z. hf. M. rend., az emberi hullák és hiiilapé^?iek sEállitáí^áiűE ^s ki- 
ásatásáról. (R, T. I ItW.) 

Az 1876 : XIV, t. ez. 125. §-álioz. 

V. ö. 190S aiífT. 2i. Il.-Wvi. aí. V. M. rpnd,. [iSkiiísk gyógyHzeresiííyaküriiokkí'i valú fiJlvételéríiL 
<R. T. 1039.) 

Az 1876 : XIV> t. ez. 136, f-ához. 

V. ö. 10<I5 fíeci. Oi í2f,4Sr>. sz. K M. rend., az ép^ényben álh? i^yügysierárszibvánj hoz kiaduLl 
függelék (R. T. 1544.) ^ lííftü nov. ^ir^éü 1Í7.ÍH)0 ai. B. M. rt>nd.. az üj mnuyav ^yópystPi-úfííKab- 
vány tárgyiiban (lIKMí, Budapesti KozlDny ^7. ^.}, 

Az 1876 : XIV. t- ez, 165. {h^taoz. 

V. ö. lyCH) jün. 13. 03,107. sí. B. M, leud., a gazdasági muniíls- «.^ eselédlaká&tjk i^íréástségi 
\iszonyaiDak Javítaná ró], (It. T. iM9.) 

Az 1876:XXVI1I. l.ezikkliez. 

V. ö. 1905 joL A, fíti.UOÜ. sz. V. iU. leud.. a lüdőidiin^kur Uiri(ij]uf^ni>k m^gáttása körüli teen- 
dőkről (R. T. 047.); 1905 anj:. t5. 7i,i>0l. sz. V. M. rend., a magyar nyd^nek a (lem magyar 
tannyelvű kcpííiu télitekben val* laíiílásárói (R. T. 668.); 19Ü5 aníf. fO. 70,000. sz. V. M. n-nd., 
a népoktatási löríínyek vé«rr<>hajlásárEi vonatkí^x6 tinfelüí^előí ulaaltasi'él (R. T. 817.) ; 19045 jul. Íá. 
57,121. S7. V. M, rend., m hw aiiyabiÜLüzségek, a fiúktiitközaégek és az imahází egyesületek alap- 
szabályainak az iskolaügyre vonarkazo rendd keléseiről (R. T. 1007.) ^ líHIÖ aiig. 10. STvSSö. V. M. 
rend., a feözségi és felekezeti íelÉsO nép- és polgári iskolákiiál alkalmaiott Unflók (lanítófiők) fizetésé- 
nek állam segély ly el valé kiegészítéséről (R- 1'- 1101.). 

Az 1876 : XXXVl, L ez, H2— ;í4. g§-atJioz. 

V. ö. ííhliS Aov. 29. T. ií^ifii sz. I. M. rend^a keresk. biroságok haláakőrébe nt^ll vél^gek^áv* 
te i ben kövek^ndS eljárás tSfíryábaTi. (1ÍW18. Biida|Hísti Közlöny 979, s3t.) 



Digitized by 



Google 



f 



Digitized by 



Gooe' 



i 

Ak iL877íXX, l. ez, 11. l-öboz, 

V. ö, 1905 nov. ü, J15,Bli. ss. R. M, rmá.. elbagyúU gyermekek iilán folm érült (árláadíjléri^ 
méayek behajlásAróL {R, T 12*4.) 

A.Z 1$77:XX. t. GX, 131. l-ához, 

V. ö* i906 jau. 3. 57,!$88/l9U5. sx. B. M. rend., eJhtgyattBak nLiiUtk<»zó gyermeknek ánisiéki 
iDtézk«déj eJ5u i menhelybe vaJÚ tdeigJenes FelráiclérAI (R. T. 4); 19Ü6 }an. ^. lid,404/1905. nu 
D. M. rend,, áll&mt gyermtkineühdyből kórháEba b*ut^i gyermekek visszaadásáról (R. T. llj. 

A.Z 1877: XX, t. c2, m. l-áhaz. 

V. ö. Idü6 ápr. a. 33,859. se. B. M. rend., « kíski^riiak szaletéai idejére {év, hó, D«p) á« ■ lor- 
dén yes képviselfi De?ér« vonatkozú adatok mk a sKlmTevőség^kd rató kddétér&L (R. T. 449.)] 

Az 1877: XX. t. üas. 22. f-ához. 

V; ö. 19Ü6 májra ad I03,48t.ÍS)a5. sí. tí. M. rend., a/, alyai hataJíjm meiíszllo letéve aJk«lmálíól 
Tfaló elliagyoHá nyíl v Anitáéi óL (R T. 6ií.} 

Ax 1877 : XX. t. ez. 07. g-ához. 

V, 6. Í9m jao. 3. 37,S88/lÖü£S, sí. B. M. rend., elhagyottnak mntalkozó gytrmeknfk árfa^iáki 
inIézkedéA előtt a n3ehh«lybe tb16 iderglenes TeUétel^I (R. T. Á); 1906 ápr. 3. 33,85^. sz, B. H, 
rend., a kiskorúik siQleijésí idejéipe {év, hó, nap) és a törvényes k^vÍ3«l£ nejére voniikűzó adaiot- 
nak I sxáintevSaégekkeJ való kÖLlésérőJ (R. T. 419.). 

Az 1877: XX. t. ez. lai. ^ához. 

V. ő„ 1905 noT, tí. 115,814. st B. M. read.,^ eíhagyoit gyermekek mán föl merült ttrUidíjiérít- 
n^éiiyek bohajtisáról. (R. T. 1£44.) 

Az 1877 : XX. U ez. 282. g-álioz. 

V. 0. 1906 ipr. 3. 33,859. sí. B. H. r«nd., a kiskornak siaiclósí idejére (év, bó, nap) éa « tör- 
vényes képvisel fi ne>ére TOniliozó adatoknak a számTJT'SséfgeJ vaJ6 k5ilésér6l (R. T. 449-) 

Az 187S:V. t. ez. 9. §-álioz. 

V. 5. [907 : IV, i.-cz., a marokkói reformok láify. áLgecinsban la nőtt nemzetközi értekezlet f^- 
fKkni anyának bectikielyeié^ve. 

Xz 1878; V. t. ez. 84. g-ához, 

V. D. 190O jul. 15. ti ,691. 5z. B. M. r«Dl, a Jettrtóiiatási intéztetekben a fíati] knraaknak a fel- 
ndttfktűl elkülónitésérfit. (R. T. 1005 ) 

Ai 1878 :V. L ez. 333, §-&hoz. 

V. Q. a villamas áram bünleldjogí védelmérdJ 1907 : [II. t.-c£. % §. 3. b«k. 

Az 1878: V. t. ez. 418. §-álioz. 

V. l a villamos iram bönietöjof i védelméről 1907 ; ŰJ. t.-íz. á. §. 3. bek. 

ki 1879: XVI. L ezikkbez. 

V. D. 1906 okt. 15' élt ^,000. si. M^ E. ésszmin^ rend., a tengeri hajókon utazás közben eldror- 
dnló ínileiásek és balák^tek nyilvánLartása és tanusllása tlr^ábftn. (i90Ü. Budapesti Közlöny 431.) 



Digitized by VJJ 



oogle 



\ 



V 



Digitized by VjOOQIC 



s 

1 
A.Z 1879 : XVI. t. ez. 16. §*ához. 

Y. ö. 1906 jan. 13. 87,617/1905. sz. K. M. rend., gyúlékony anyagoknak a liumei kikötőben ralé 
ki- ós berakisáról, illetve szállításáról. (R. T. 72.) ; a kőolajkikötő, valamint az ahhoz lArintí} terűié* 
tek használatáról. (R. T. 77.) 

Az 1879 : XVIIf . t. czikkhez. 

V. ő. 1905 aug. 15. 72,000. sz. V. M. rend., a magyar nyeWnek a nem magyar tannyekü náp- 
iskolákban való tanilásáról (R. T. 656.); 1905 aug. 15. 72,001. sz. V. M. rend., ^ magyar nyelv- 
nek a nem magyar tannyelvű képzői ntózetekben való tanításáról (R. T. 668.) ; 1905 atíg. !áO. 70,000. 
sz. V. M. rend., a népoktatási törvények végrehajt^ására vonatkozó tanfelügyelői Eitasitásról {R. T* 817.). 

Az 1879: XX. t. ez. VI. ezikkéhez. 

V. Ö. 1906 ápr. 4. 25.347. sz. K. M. rend., a tengeri hajók összeütkdzégÉiJt^k oiB^gáLlásiról 
(R. T. 505.) 

Az 1879 : XX. t. ez. Vll. ezikkéhez. 

V. ö. 1905 nov. 3. 71,333 sz. K. M. rend., az úszóművek szabályszerű megvilásiiásáröl (H. T, Í3ÖÖ.); 
1907 : n. t.-cz., a dunai halászat védelme tárgyában Romániával 1903 jan. 31-én kötöU egyez- 
mény beczikkeiyezéséről. 

Az 1879: XXVIII. t. czikkhez. 

V. ö. 1905 decz. 16. 39,609. sz. I. M. rend., válaszos levelezőlap-alakú kézbesítési vevények be* 
hozataláról és a bejelentő, mint közp. kézbesítő hivatalokkal való érintkezésről. (R. T. 1>>BO0 

Az 1879: XXXI. t. ezikkhez. 

V. ö. 1905 jan. 13. 42,060/1904. sz. B. M.. rend., az 1879 : XXXI. t..ez. éí az laWtí : XIX. i.-cz, 
végrehajtása köré tartozó némely ügyek elintézésénél követendő eljárásról. (R T. 1^.) 

Az 1879 : XXXI. t. czikk 17. §-ához. 

V. ö. 1906 ápr. 4L 30,430. sz. F. M. re^d., a kiszolgált igazolvány os Latundl alti szitok által az 

erdő őri szolgálatban való alkalmaztatásra nézve támasztható elsőbbségi joj^ik mtighntárfízásáróL 
(R. T. 489.) 

Az 1879 : XXXI. t. ez. 118. §-ához. 

V. ö. 1905 márczius 15. 93,940/1904. sz. B. M. rend., erdei kihágásí ügyek l^ljelentésirőL 
R. T. 265.) 

Az 1879: XXXVI. t. ezikkhez. 

V. ö. 1906 ápr. 13. 3,529. sz. H. M. rend., a közös hadsereg (haditenj^ráa^t) és honvédség 
beszállásolásáról szóló 1879 : XXXVI., és az ezt módosító 1895: XXXIX. czikkre vimatkuzó v^ehaj- 
tási utasítás 15. melléklete Y. D) pontjának módosításáról. (R. T. 490) 

Az 1879 : XL. t. ezikkéhez. 

V. ö. 1906 máj. 17. 35,060. sz. B. M. rend., a közigazgatási hatóságok haLáakörébR liIuK ki listá- 
sokkal terhelt s ismeretlen helyen tartózkodó egyének köröztetéséről. (R. T, 615.) 

Az 1879 : XL. t. ez. 16. §-ához. 

V. Ö. 1906 jan. 17. 319. sz. B. M. rend., a lőfegyverek és robbanó anyagok vásárlásának és el- 
adásának korlátozásáról. (R. T. 8.)] 

Az 1879 : XL. t. ez. 17. és 22. §§-hoz. 

V. ö. 1906 máj. 25. 25,797. sz. B. M. rend., a nyilvános táncztanitás szabályozásáról. (R. T. 615.) 



i 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



.A.Z 1879 :XL. t cz- 44, g-ához. 

V. 5. 1900 jan, % e9,87U/l9[}5. sí, B. H. rend., ciígiiiywcieUrokiiak a kilaDai egjenruháho^ 
hasonló bliony TisdéséU^L faló eUtltl^rúL (R. T. 1.) 

A.2 1879 : XL. L ez. 65, |-áliO£. 

V. ö. tdüB okt. 3. B4,T2L sz. B. M. rend., kisizsiti ctialduts papok sDgedály DéLküü koEddisáról 
R. T, 158i,) 

Az i880:XXVU. t, czikkhez. '^ 

V 6. i906 : X. t.^ci. d) pntja. 

Az 1880 ; XLV. t. ci.. 39, és 40> g^-athoz. 

V. ö. imO okt. 15. 39,000. sz. L M. rend., a bírtok szibályoaási rsidköny veknek és térképeknek 
-két példányban leendő el készf léséről és az ezzel kapcsolaios e^éb intézkedésekről {R, T. i€3S0 ; 
1906 okt. ih. 3B,Ü0L sí. L M. rend., a (elekkbnyrek átalakítását és helyesbítését tápf^sfó munkálatok 
gyorali&sár&l, továbbá az eljárási és Qgyviteli si^bályok kíe^észitéséről és médosfiisáfél (H. T, iiüt.) 

Az 1880 : XLVl. t. tízlEűOiez, 
V. 0, 1906 : IL i.-cz. 3. §. 

Az 1881 : 111. t. cztkkbez. 

\\ ö, 1903 9J32. sx. H. M. rend,, a e$Bnd6r=sé|[i uiasJtis módoaltisáróL (R. T. 1209.) 

Az 1881 : Xlll. t, czlkkhez. 

E t.-i^zikket haiályoD klvat belvezt a ma^tyar aztnt korona országa ínak külkereskedelnii statis^tiká- 
áról s^élá 19Ü0:XXIIL \.~tz. 

\2 1881 : XIV. t, czlkJüiez, 

V. a. 1990 jaa. íiO. 07,78Ö/190S. m K, M. rend., a magyar királyi xálopházak közvetUási wolgá- 
4alának szabályűiásiróL (R. T. 138.); t. ö. 1906 jnn. 29-én 45,534 sz. K, M. rend., a zábgy^ak 
tözvetftésí szolgálatának aiabályoxisár6l s^éló rendelet' étetbelépietésí határidejének meghossítabbftásá- 
TÓI. (R. T. 656.) 

Az 1881 : XIV. t. C2. 10. és^ 2S. §.aÍhoz. 

V. ü, 1904 okt. !^. 45,S94. ^, K. M. rend.; a kéxízálog tllen6rzéBénél é& tnegrizsgáláaánái kő vé- 
lendő eljftrásrél. (R, T. 1703.) 

Az IHSlíXViL t, ez, M. §-óhoz, 

7. ő. 1906 máj, S5. 34,60§, sz. K. M. rend., posták íildeméa^ és táviratoknak a pQSti-<avirda- 
hivataloknál való lefogl alá sáréi és az azokról való adttaiolgáliaiásróL (H* T. 645.) 

Az 1881 : XXVII. t. czlkUiez. 

V. ti. 1905 decz. 19. 90,6^0. az, R M, rend., nj bé]ye|gflizdk kíboesálásáró^ (R. T. iö79.) 

Az 1881 : UX, t, ez, 93, g-álioz, 

V. 5. 1905 jan. 30. 1,409. sz. l. M. és 1905 ápp. 13. 33,676. &z, B, M. rend., módosflása Ucse 
szab. kir város lakbérieti szabály re adel étének (R. T. 303.) ; V. 5. 1995 márcz. 1. 2,599. az. I. M. 
és 1005 márci. 3L 18,889. sz. B, 51. rend., lakhérlati szibályren deleié Uva rendezett tanácsa vá- 
rosnak (R, T. 187,}; V. ö. 1905 jun. 8. 17,0e8, n. l M, éa 1905 Jhl. 31. 03,370. sz. B, M. rend., 
lakbérleti sza^lyrendelete Poprád r, l. városnak (R. T. 471); v, ö. 1905 siept 38. 28,803/1905. 
si. L M. és 1906 jan. í% 104,477/1905. sí. B. M, rand., lakbérleti szabály re adeí ele Esztergora ^lab. 
ttr. városnak (R. T. 1507.); v. ö. 1990 febr. 9. 2,885. sz. I. M. és 1906 máj. 15. 17,706. s*. 
B. M. rend., lakbarleiií aaabályrendeleie Berepzáaz r. tan. tárodnak {R. T. 595.). 

Digitized by VjOOQIC 



] 




Digitized by 



Google 



19 

Az 1881 : LX. L C2ikk 4. §-hoz. 

V. ö. 1006, márca. ^1. 8,767. si. I. M. rtod,, s. iqagyar tir. ás «e asztrák cs. tir, biróüigok 
által egymishoz intázett megkcj^és^ek ÍLak^D@s tóljetftése dkilmlTal a axükségfis bétyegiMéknek 
miként való beszeriéséi^l (R. T. 49Í.) ; IWÖ jaa, 20, n8,6b0, si, L M. rend., Ámzirm területén, 
főleg Béeabati és PrAgábaD, a jopegály küLáobözA nemeiiiei leljesíL&sÉrc hí ontott hatdfágokrál és »z 
ott fogaiiatosfiflndó léibesítéaek egyéb sMbályiiról. (R. T. 917.) 

Ajz 1881 : LX. t. ez. 42. §-álioz. 

Y. ö, 19Ud márcz. IS. §(),5i(X sz. R M, rend, a brassáí áltaÜDas taktrék^nztár áltAl kibo«slr 
tott, S%-kaJ kajnatoM, éO év alait iörJeS£t*pdJ, t&Tább* 4Vi%-kal kamaioiö, 43 év alalt törlési- 
teadő lálog levelei üek al 1880. évi XXX, t-cí- 11. g-ában felsorolt Össies befektetáii czélokra való 
elfogadásiról (ft. T. 234.) ; 190^ ápr. 8. 26,0lt. az. P. M. reod,, az 1898 : XXIU, t.^cz. alapján 
alakult fOrsxáeds Központi IIilelszÖTeikez«t» álUl az 1Í98 : XIIU. t.-cz. 70—15. szakaszai alapján 
kiboesáioti 4V««/0'kal kamaiozó kötvényeknek az 1897 : IXXII. t.-ex, ^, |-ában feísorok összes 
befektetési czélokra leendő elíügadásárál (R. T. 252.) ; 1903 ápr. 19. 96,072. sx. P. M. rend,, fl 
HorTit-Szlavoa Országos Jelzálogában k által kibocsátott, 50 é? alatt sorsolás utján törlesztendő 4%-os 
községi kötvén veknek az 1897 : XXX ű. t.-cz. 2i g-ában felsorolt összes befektetési czélokra leendő 
elfogadásáról (R. T. áB,) ■ 1905 aiif^. 17. 63,944. sz. P. M. rend., a Temesvári Els* Takarékpénz- 
tár által kíboei^itott, osztrák értékre szélé, 4V^%-kal kamalozLO B) sorozatú, tavábliá koronaérlékre 
szóló, 4Va%-kal kamatozó C) sorozatú tanaatozé, D) sorozatú, 44) év alitt törlesztendő záloglevelek- 
nek a£ 1889. évi IXL L-cz. 11. g-ában felsorolt 5ssz«s befektetési czélokrt való elfogadásáról {K T. 
646.) \ 19(13 okt. m. 8ü,406. sz. |P. M. rend., a Magyar Lessámttolé és Pénzváltó Bank áliai ki- 
bocsátott, 4^/ÍD-kal kamatozó, 65 év alait vis!^ufizetODdő, koroo^ériékre 3£6ló zjtlo ^leveleknek az 1899. 
évi XXX. t.-ez. íL §-ában felsorolt i5sszes I^fektetési czélokra való elfogadásáról (R, T, 1241.) ; 
1906 ápr. 8. 24,258. sz. R M. rend, a íCisbirlokosok Országos Foldhitelintéiíete által 200, 20(H> ^ 
10,000 koronás czimletekbea kibocsátott 4V4%'0S kötvényeknek «z 1897 : XXXIL L-cz, 22. g-ában 
felsorolt összes befektetési ezébkra leendő elfogadásáról (R. T. 594.) ; 190G augusztus 7, 56,617. sz. 
P. M. rmd., a Brassói Általános Takarékpénztár által kibocsátott 50 év alatt kisorsolás utján tör- 
lesztendő 4 2%-kal kamatozó záloglevelek nek az 1889: XXX. L-ct. 11. §-ában felsorolt összes be- 
fektetési czélokra való el fogad ácsáról {E. T. 1096.). 

\x 1882:XVU1. t. czikkhez. 

T. 0. 1905 nov. 10. 112,771. sz. B. M. rend-, az ásvány olajak szállítására ás tartására vonatkozó 
2970/1870. 1=2. B. M. rend., körrendelet módosításáról fR. T. 1245.); v. ö. 1906 jan. 13. 87,617, 
1905. s2, K. M. rend., gyúlékony anyagoknak a fiumei kikötőben való ki- és berak ásárni, íl lelve 
szalmásáról. (R. T. 7ÍjV 5. 1906 87,61871903. si. K. M, rend., a kMajkikBtő^ valamint az 
ahho£ tartozó területek használatáról (R. T. 77,); v. ö. 1906 febr. 10. 13,309. sz, R, H. rend., 
engedélyezett ítHeniÉia-fék rubbatiás mentes edények szerkezetének ismertetéséről, (R. T. 213.); v. ö. 
1906 ápr, 1. 23,304. sz, P. M. rend,, az adóköteles ásványolaj (benzin) adómentes beszerzésére vo- 
natkoió határozraányok móiositásirol. (R. T. 589.); v. 6. 1906 jul. 3. 5á,49l. sz. P, M. rend,, 
a motorbenzin adómentes beszerzésénél szükséges íí megrendelő-jegy ?> és ^előjegyzésid mintáínik meg- 
állapításáról (R. T. 997.); v. ö. 1906 juL 17, 49,770/1906. az. K. M. rend., a gyúlékony anya- 
goknak a Hnmel kikötnbea való ki- és berakása, illetve szállítása tárgyában 1906 jan, 13-án 
87,617/1905. sz. a. kiadott rendelet 1 g-íntk módosításáról (R. T. 996.) 

Az 1S83 : 1. t. czikfcliez. 

V. Ö. 1905 márcí. 27. 19.054. sz. K. M, rend,, a vasúti hivatalnoki állásokra képesítő vizsgára 
vonatkozó szabályzat jóvá hagyásáról (R. T. 213,); v. ö. 1905 máj. 11. 17,865. sz. K. M. rend., 
szabályrendelet a vasúti alkalmazottak minfeítéae tárgyában a közmunka és közlekedési m. kir. mi- 
nister által 1888. évi febr, hó 2-áD 4334. sz. alatt kibocsátott szabályrendelet kiegészíié&éröi. (R. T. 
544.) ; V. ö. 1905 nug. 10. 49,618. sz. K. M. rend., a vasúti tisztképző tanintézetbe való felvételről 
és tantervről (R, T. 544.) ; v. ö. 1905 aug. 10, ad. 49.613. sz. K, M, rend., a vasuti alkalmazottak 
minfisitésfl tárgyában 1888. évi február ^án 4334. sz. i. kiadott szabályrendelet módosításáról 
(R. T. 547.); 1905 nov. 1. 67.879. bz. P. M. rend.. Fiaméban — Kiume területére — az ott alkal 
mázolt olaszajku törvényhatósági tíszlviaelök siámára külön álUm szám vitel tani vizsga lobi zoliság fel- 
állításáról és Ausztriával szemben az állami számviteltani vizsgabizonyítványok kölcsönös elismerésé- ^ 
nek taegszfinteléséröl (R. T. 1312. és 1314.). Digitized by VjWwQIC 



I 



Digitized by 



Google 



II 

V. ö. 1906 ápr 3. 31^,619. ££, B. H. Teü±, t köiflé^ éfi karje^£«k P^u^éüixáiárót u6tá tíi^ 
■ne^ei ssablly rendeletek átdolgozása rát. (R. T. 4!Í3.) 

A.Z 1SB:1 : XVII J. t- czi&kh€z. 

V, ö. 1906 ápr. l± 18,469. s«. R M. naÚ., it orsii(^03 eím^- biMDilitára jogopilt ci%tk 
iiéTJeg}«ékér£L fR. T. 460.) 

Ajs 1883 : XXX. t. ez. 22. §-áfaoz. 

V, 0. 19Ü5 decx. 18. 105,500. 9x. V. IL rend., a kozépi^uliJ áireUsáfi vLEflgáhln vonatkoiú Qi*- 
sltás inddoallá^áról. (R, T, 1680.) 

Az 1883 : XUV. L czlkkb«z. 

Y. ü. t90Ü jao. 30. fi50. az. P. M, reod., u (íEgyenea adók és rdIdtcítemeatesiLéit póUékok» 
czimü Bsámadisi ágra Tanalkozó sxámrerői s^algálai aiaháljfOKáiárél. (R. T, 667,} 

Az Í8ÍÍ3:XLIV. l. rz- 41. |-álioz. 

V. ö. 1906 Jtioius 10. 20!8. 31. P. M. rend., az 1906. év L negyedének végéig felsuporodott adó- 
tartozást^k érven yesftéfiérAl. (R. T, 657.) 

A.Z 1S84:X]¥. t. f^zikkbez. 

T. 5. 1B05 raij. 19. 4017. s^. F. M. reád., atap^xtbályai s utSz^nyt^i dzreadezű, áj-iDentesíto éa 
belrri^aMlyciió társolatuaki (H. T. WZ.}; v. 6. iO(15 máj, S5, ^,967. ^. F. H. rend., elapsiiabályai 
az lÁlsó nyirvizsgílö lársu]at»'naL (R. T. 313.) ■ t. ö. 1905 j na, 2. 43^033. sí. F. M. rend., alap- 
szabályai az «ól>ecáo-araca-]}ái«rr«Teí ármenteafto táráidat ^-nak^ {R. T. 331.) v. ö. 1905 jun. 4. 
29,yi^. az, F. M. rend., alapszabályai az lAlcsHTenyő-K&ngyeli irmentesito és BelTÍKSubályozA 
Társulatnaki-DaL {R. T. 351.); t, Ö. 1903 lug. 33. eo'zei. az. R M. rend., dlapizabályaí a íiPaks- 
Ftdd-BofyÍ3zJ6-i áfinentesílő társulatB-iük. (R. T. 49L) ;> ö. 1905 iiept 33. 43,4m sí. F. M. 
renl, aJapizabályat a nHossznfoki ármentciílo társalatB-oak. (R. T, 6S3.) ; f. ö. 1905 okt. 28. 
(M^6I6. fii. F. M. rend., alapftzabályaí at aaradtnegyeí ármeoteáftő és belvizáxabály{>zé ^társulat ;»-nak 
(R. T. 1105.) ■ V. ő. 1905 nev. 15. 33,136. ax, F. H. rend., a tpitismaróthi árntentesító Ursulats) 
alapKabályai. (R. T- 1354.); r. o. 1905 deci. IS. 83,660. az. F. M. rend., a « felso-bodrogi tÍk- 
siibilymé ikruú&u alapszabályai (R. T. 1553.) ; v. ő. 1906 jan. 13. 95,373, 191^. az. F. M. naú. ; 
aJapszabilyíii a iSzenUadreszigeii ármeniesttő lársuIatDakij (R. T. 13.); t. ö. 1906 jan. 36. 83,184. 
19U5. 9Z. F. 91. réüá.. alapszabályai a f lleres-az^ilnuk-jáazvidékí Tisza- és beJTl£:jxai>ályozási lársulai- 
oakB (n. T. 320.); t. ö. 1006 ftibr. B. 60,184/190^ sz. P. IL rend,, alapszabálya ai alsé-febér- 
körosi ármeniéaítö, belTÍisEabályozi és Tfabasinosíti társulatnak » (R. T. 248.) ; t. ö. 1900 jun. 39. 
44,706. »í, F. U. rend., aJapszaMíyai a iMargiUaszigeti Árroent*aílő és BeMzJevezetó Tár sulat»-üak. 
(R, T. W.}; V. ö. 1906 mpt. 3. 68,347, sk, F. M. rend,, alapswbályai a (Báea-Toronláli Ármta- 
taliö TSrsülainak. (R. T. 1171) j t. ö. 1906 szepL 17, 68,689. az. F. M. rend, alapszabályai a 
anigybecBlerekí tiszai ármeniesfií; lársüLlaUiak* (R. T, 119^.). 

Ail884:XVL czlkkhez. 

t 6. ISO* űkL 1. 63,715. az. K. M, rend., a aienfli jü^-rdl szól6 1894 ésí IVL LH;i.-ben meg- 
kláittiott b^lklatáfra szolgáló iktaiókőDyr keieléáére Tanatktuo siabályok módodtáairAL (R. T. 614.) 



Digitized by 



Google 



f 



Digitized by 



Google 



i 



11 

A^ 1884 : XVII. t. czlkkliez. 

V. ö. 1905 febr. 4 b.OSO. &i. £. M. rejid., ii acetyiéngÉE «Í6áJííiáaa ás viiágftási vai^ má^ 
«iélotri felhmoálá^a tárgyiban kiadoU siabiJyfíJidelel médosílásárül (R. T. HÖ.) í 1UÜ6 máj. 25. 
25,797. sz. B. M. r*pd, a nyilvioos lánezlanfLás aiafcályo^ásáról ÍR. T. 015.) ; 19ÍJ6 jao. 28. 
73,357. 31. B. M. h Í7jg8. n. K. U. reuá., u 'iceiyléaglx gyánása és fdhisznllása korüH el- 
járás szabályozásáról, valamint aE icetyiéflgii-feyies^UI l.éü£üiékftk s^rkezatének megvizsgálás ara, ú|[y- 
áKintén a szerelői és kezelői képesítő víks^i megUrtására ÍiÍTtt{»Ci TizsgáEó biiuttslg szabályzatárúi 
(R. T. 7©8,J; üíOti oki. 10. 72,700. sz. K, M. reod., az acfltyJángáz eJoámtáea és világító vagy 
más czélokra való felhasználása lárgyábao kiidoU szabály i^nd^let módositásáról {R. T. 1654,) ; i91tG 
dfiia. S3. 93,434, sx. K. Sf. reod*^ a keresk. és ípai^ktatási intézetek tankönyveinek és gegédkáiiy^ 
Yeinek megbirálásaf engeéélyoá^e és basználitba vétele lárgyában. (1907. Budapesti Közlöny 10. U.) 

Az 1884 : XVII. t. ez. 10. ft-ához, 

V. ö. IBOSjan. 28. 126,711/1904. sj. B. M. rund., a sebköt a- azer*k gyártiairól és érusítisáról 
<R, T. 8.) ; l^Ott juJ. 28. 47,788. sz. K. tf. rend., i2 aceiylén d^illlásáról éa viíűiíftási, vagy más 
italokra való relhasználásáró] siólá szabály re ná«íei ügyében (R, T. 1058.J. 

Az 1884 :XVn. t. ez. 2$}. i-átiQZ. 

V. 6. 19(>d |an. % 91,5(^1905. sz. B. M. rend., épltketási «ng«délyAknek iparhatósági telep«Dg«- 
délybe£ kötött iparniletekTiél való kiadásiról. (R, T. 3.) 

Az 1884:XVIL t. es. 80, §-áhúz. 

V. ö. 1906 jun. %i. I9,94i sí. K. M. rend., a budapesti m. kir. állami felsÓ ipariskola gépésiel 
is fámvasíparí, TilamiDt a kassai m. kir. állami felsf ipariskola gépész«li siakosElltyának a£ arfs 
áramú elektromos vezetékak berendezésére jogosító tanfolyamok közé sorozisáróL (R. T. MÁ.) 

Az 1884: XVII. t- ez, 115. lkához. 

V. 5. 1905 mij. 18. 18,848. sz. K. M. rend., az állati ssiSmamüekel feldtlgozó ipartft1e|iekei 
alkalmazott munkások egészségének megóvására vonatkítfó szabályrendelet kibocsátásáról (R. T. 451,)^ 
V. Ö. 1906 jun. 16. 29,807. sz. B, M. rend., a gyáiidfpeken alkalmazotl külföldiek uyihá mártásáról 
te, T. 6Í3.) 

Az 1884 : XVQ. t, ez. 150. f-ához. 

Y, ó. 1905 jul. 9. 87,603/1904 sz. B. H. rend., ax iparbatóságok és a kereskedelmi és iparkama- 
rák minél gyakoribb éa kÖETftleflebb ériatkexásérfil (R. T. 700.) 

Az 1885 : TX. t. czlkkhez. 

V. ö. 1906 ang. 10. 89,067. sz. B. M. r«nd., a kézségek réaiérí érkosó posta utal ványok és posia- 
lakarékpéiiiiári utalványok kéibesitésár^t és axok összegeinek kifiaetétórűl. (R. T. 1014.) 

Az 188&:XL U cztkMiez. 

V. ö. 1906 ip^. 3. 30,619. sx. R. H. r«nd., a községi és körjegyiök iiyugdíjiiásaró] szóié vér- 
iMgyei sMbályrendíletftk átdolgozásáról (R* T. 4Ö2.) 

Az 1885: XI. t. ez. 0, f-ához. 

V. ö. 1905 noT. % 3087. &z, P. M. rend,, 9t állami tisztviselők, altisztek é^ ^zolgitk nyngd^azá- 
sirál sióló 1885 : XI, L cl 9. és 9. l-aínak magyarázaiáröl. (R. T. 1317.) 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



IS 

Jkz 1885 : XXIII. t. e^ikklie:^. 

Y. 0. mm jim. U. :2^,5aa sz. K. U, rend., a vkntéró kmülékefc köteled híleledtésáröL (R. T. 
45B.) ; IW5 nof. 3, 71,333, s£. K. M. rund., az uszómavek siabál^szepű mepill^íUsáró] (R. T. 
1t99.) ; 16,^0/19015. s^. F, M. r«iid., s£«n«£«|i szabályai a m. kit. balékUaiiJ és ssfinDyrti-lisxtftú 
kisÉrkti fllbmásnak (B. T. 8ia) ; 1906 márcx. 1. 83,9Wlí>ÜS. sz. R M, rend,, ai arinyműfiAs 
t^ljábdJ gépü£«mi] kotrásra adott vízjogi enf^«dá]jb& az aranymosásra való jogosflvány b« nem foglal- 
hatásáról (R. T. 2S1.) \ 1906 márci. 28. 33,000. sz. B. M. rend,, ai ásvánpa és egjeb viiftfc síén- 
sirval való LeJii«sének szabályo^áfiáré] (R. T. 21Ü.) 

/ 
Az 1885: XXIII. t C3S. »&. f-áboz. 

V. ő. 1905. ]an. 3fí. ^1^918. s£. F, H. rend., a Tizikőnyvi b«je]«nl«s«k elmulasztása miitt kiróLL 
péníbiriáffoít bova/ordilásáróL {R. T. 369.) 

AsE 1885:XXII]. L ez. 125. f-álioz. 

V, ő, 19D5 jaa. 26, -ÍS.ÜIH. sl F. M. rend., a viziköttyri bejelentések almnjasilisa miatt kirétt 
páaxbirságok hovafdrdjLásirél. (R. T. 369.) 

Az 1885 : XXIIl, t. cz, 182. §-ához. 

V. 0. 1905 jan. 36. 42,918. 51. F. M. rend., a Tiilkönyri bejelenlések elmulaszlisa miiti ÍSrélt 
pénzbiraágok hoT«rí>rdiÜsáról (R. T. 360.) 

Ae 1886 : XXI, t. (^zlkkhez. 

T, 5. 1905 noT. fa S8,763. sz. B. M. rend., iz íít. chevra kadiaa Bgylelek ellenfírzésépfii. (B, T. 
ÍaS3.)r 190ÍÍ febr. 3. S47a ^1. B. M. rend., a vármegyei ebado kízdéséről és jövfidelméüek fel- 
hasmálásáról. (B. T. 205,); v. ö. 1906 ipr. U. 11,957. m, L M. rend., a vármegyei azókhizAkbaa 
való Tabinunkállaiis különböző nemeinek megszaaletóaérBI (B. T. 008,); t.. ü. 1906 jün. 21. Í8,9Í3, 
ii B. M, rand., ■ vármegyéi levéltárakban flnött nemeskvelek össiegyISjtéséröi [ÍL T. 623.); v. ö. 
1906 jul. i% 40,191sr. B, M- reád., a főispánok karhala km -igény bf^éieli jogának mef&iíiniei*sér51 
(R. T. 1004.) 

Az 1886 : XXL t. ez. 11. §-áboz. 

V, ö. 19ü6 ipr. 3. 36,619. sí. B. M. rend., « községi éa kőrjftgywk nyugdíj aiáslTÓl sxóló vármegyei 
tzibályrendel^tek átdolgozásáról. (R. T, 452.] 

Az 1886 : XXI. t. ez. 25, §-álioz. 

V. ö. 1906. aüg. 2. 54,617. ^i. R, M. rend., a legtöbb adót fizető törvényhatósági bizottsági tagok 
■éf jegyzékének ősszel II itésápóL [R. T. 1099,) 

^ í 

Az 1886: XXI. L Q£, 33. g-ához. 

V. ö. 190^ ang, % 54,617. sa. R M. reod., a legtöbb adót Jixeia törvényhatósági bizottsági tagok 
aifjegyzékének öaszeálütásáról {(R. T. 1ÜÜ9). 

Ax 18S6 l XXI, t. ez. 88. §-ához. 

< V. 5. 1906 ápr. 3, 36,619. sz. B. M. rend., a községi és kögegyzÜk ayugdfj ázásról bzóIó vármegye 
u^bUyrendeleiek átdolgozásáról. (B. T. 452.) 



' 






Digitized by 



Google 



Digitized by 



( /-^ r^r% I r> 



14 

Az i88a:XXII. t cwAkkhez, 

Y: Ö. 1905 j4a. 14 10i,7Wl904. fz, B. M. fend., a posuhíváUi ddU iini«r«ll«Q cximiEeiiel b^v- 
Aláirásaínak hitelesriéslről^ loTábbá i községeknek &zóló postai küldemények úLfétele iránt kiadoil kSr- 
rendetelek nnodositásirol (R. T. 1.}; 1905. ápr. SÍ 36,334. ^z. B. M. rend., a budipesti c^yetcin- 
Itex beDyujtandé szcigényaégí, iM«lfi[e^ v agyon talmtági bita[ijit?áDyok egyöntetű kíáUílisirúl (R. T. 
"370,); 1905 máj. 3. iSJ8L sz, B. M. r«ad., katonai Ezállitisokoál hnRználADáó termelni bizonyiUi- 
uyok mloláinak közléséről (R. T. TiL); 19()6 ing. 10. 89,037. sl B. M, rend., a ko^flég«k részre 
érkező po&tauiaJyányok ás p<»suukirékpénzUrj uialfloyok kézbesiléAérdl és aaok összefeiDck kifise- 
téáér5l {R. T. Ulti) ^ 1906 s^ept. 30. 91,418. i%. a M. rend., a k^saégí cLŐljiróságokDáL befolyt 
kihágási bÜDtetéspénzekbd] &£ álJaaikiiicelárt ílletd réeznek poiSlatakKrékpénstári uioo való beküidé^Éröl 
(R, T. 1578.). 

Az ISöti s XXII. t, ez. 24. 8-áhax, 

V. «. 19Ü5 aag. 4 71J84. sz. B. M. rend., a kőzaági költsé^«tés«k és sxámadáink tárgy ali^a 
ét fel térj esziése k5rül tapasztalt helytelen fljárái és oiiilasEtáflok megszüntetés érfil (R. T. 489.) ; t. i. 
1905 oki. f7. 107 ^975, az. B. M. rend., a r. t. virosok éa kőzaágek rizv^etékl és csaiornizást temi 
és költségreié^i, valamint ily műv^k kíépité^re és azembeD ttriáKári atioit cngcílályekre nézvt kétolt 
swrződések mAsuki felülrizsgálaUrói (R. T. 1Ü70). 

Az ÍSm ; XXIl. t. ez. 12a f-ához. 

V. ű. 1905 no¥. 6. 115.814. sí, B. M. rend., dhagyx>tt gyermekek uiáo íölmeriÜt taíiáBdíjtéríi- 
ttéuyek behajlásiról. (R. T. 1^44) 

Az 1886 : XXIII, t eztkkhez. 

V 6. 190Ö okt 15. 16j300. sz. B. M. rend., az állami tiszivíselöi minőiéggd bir* anyakA>yr- 
veietAk eDsui fegyelmi eljáráa tárgyában • u. errez 1906 okL 15. 41,819. sz. l M. rend. (lOOtk B|ettt 
Km, 403.) 

A2 1886 : XXIII, U ez. 10. f-hoz, 

V. ö. 1905 JtiL. 10. 33,888. si. B. M. rend., a eseLédadó körfili eljárás azobályozás* ilkteiM a 
cselédek üleiöséiének mikénti tárgyalátárél (H. T. 481) 

Az 1886 : XXIX. t. C2, 72. ^éhoz. 

V. ő. 1905 febr. 5. 18J,893yi904. sz. í. M. rend. a le^kköayví betétek ^rk^sztésém kirMdek 
H^gek jinn dóságainak mcf batirozáalrél fR. T. 358.) 

Am 1887 : XLVIl. t, i^zlkkbez, 

V. 5. Borral- SzUirnaorazágok a t iLleiSeD 1906 ; \. L-n, 7. §. 



I 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



Az ^S^8:IV. t cztkküez. 

V. o- 1906 jan, 19. a^i, 487/1904. 11. sl K. M. reDtl., függelék a rebreczea si. kir. város terulc- 
t*a bekerített va»ot eügedéíy<ítiriiáii02L (IL T. »2,}; v. ö. m^5, jau. 9. i332. sí. K. M- r*nd., en- 
gedély okirat a 3»tmár-bikscádi heíyi érdekű g^^ma^doiLyu vasúira ronatkos^olag {R. T. 3%); ÍWí 
jan. ^9. 4il]^ &i. K. M. rend., III. függelék a kovács háza-csabai kcKkejivrágányu h. é. f^^moz- 
Aonyii Trasút engedélyük iratáhoi (R T. 87); ¥. 5. 1W5 jan. 31. S8,7Wimk sz, K. M. reini, UL 
fUg-gelék n msgyar északayugtti h. é, gŐimozdoDy avasul engedélyokiratához (h. T. Ő5.); v. o. 
i905 febr. 3. 75,709/1904, si. K. M. rend,, 111 föggelék ai Eaiék szabad királyi város icríüeién 
lévesitcu löfogalü vasutf* TúDaOtoz^ pnifedélyokirathoi. (B, T. 116.); v. ö. 1905 febr. 12. 82,tí!SS. sí. 
K. M_ r^nd.f fii^gélék a sopmni vlro^i vaaul építé^^ére és üzletére vonatkozó «agedély okira thax. (R. 
T. 133.>; V. ö. liM)5 febr. U. 3608. aai. K. M. rend., engedélyokirat $ nagyváradi villanjos városi 
va^iilra voüaikozólag (R. T. 133,}; v. ö, Í905 jnárcc, 1. 9315. sz. K. M. pfind., a budapesti hetyi^ 
érdeke viiutak rériivényiárMság hiidapesti ei^betfalvi vonalának fehűvez^tékes villamos nzemr« áC- 
ilukiiására vonatkozó épitési és tuJetberetidesési feltélel«kr5] (B. T. !áüO.);v. ö. 1905. márcz. 30. 
2<)^021 . st. K. ^. reád., Tiíggelék a bras$6-bárom széki h. é^ ^&iiitak eDgedélyokiratálioi (B. T, t^%}\ 
¥. ö. Í90SÍ mám. 9. 29^838. sí. K. M. rend., engedélyokirat a nagyszebeni városi vasútra vonata 
kDx6la^ (R. T. 419.); v. a. 190^ jun. 24. Á%dm.\i. K. M. rend., V. függelék a nagyköniti víHarntn 
kozutí vasútra Tonatkozó engedélyokiratboz (R. T, 400.}; 1905 juL 9. 38 75. sz. K . M. rend., egységes 
enged élyokirat a_ torontáli h. é. gÖz mozdonya vasútokra vonatkozólag (R. T. 519.) ; 1905 aug. IS. 
54,303. 3Z. K.'M. rend, enged élyols irat a miskokz— diósgyőri ti. é. gfíz- és Tílíamnioiüros üzemö vas- 
utrn vonatkozólag fR. T. 596.)^ 1905 aug. 13. 53,871. sz. K. M. rend., függelék a haraszti ^ rá czke vei 
h. é, va>iut enge4élyokiraláhoai (R. T. 348.J; 1905 aug. 30, 51,(^. sz. K. M, rend., I. függelék a 
budapesti köznü vaspálya társaság villamos vastit-hálóiatára Tonatkosó engedélyűki rátához (R. T, 712.); 
T. ö. 1905. sa*pt. 5, 58,80.^. sz. K. M. rend., fingedélyokirat a nyáregyháza— dombrádi helyiérdekű 
iniaulra vonalkoióiag (R. T. 7^.); v. ö. 190S siepl. 12, 58,436. sz.'K. H. rend., IL függelék a 
héj ágfalva — székely udvai-Iielyi k. ^ vasat engedélyokiratához (R. T, 704.); v. ő. 1905 ^ept. 23, 
63,^06. sz. K. M. rend., függelék a dunántúli helyi érdekű vaaut engedélyokirata hoz (fí^ T. 767,); 
V. 6. iW^ szept. ^4, Ü3,tíll. s£. K. M. rend., engedélyokirata az arad— hegyaljai keskeny vágány u 
motorkocsi ü£emü helyiérdekű rasutiiaJc (R. T. 708.); v. ö. 1905 okt. 4. 65,071, sz. K, H, rend., 
engedélyokirat a kerniend—£jilali>v&—öriszeatpéter— mura szombati h, é. vaautrr vonatkozólag (R, T. 
li:tö.)" T. ö. mm oki. 8. 66,081 sz. K. M. rend., engedélyokirat a^ al kenyér— kudsiri h. é, gőz- 
mozdonyi vasútra vonatkozólag (R, T, 1186.); v. ö. 1905. okt, 14. 07,035. si. K. M. rend., fíiggdék 
t kdrő« — belovir—verőcze— barcsi h. é. vasút engedélyokiratához (R. T. líá3o,); v. 5. 1900. nov. 3. 
70,372. SE. K. M. rend.j a temesvári villamos városi vasul engedélyokirata (R, T. it73.); v. ö. 1905 
iiov. 18l 70,589. VL. K, M, rend.^ függelék a sxatmár — bik szádi h. é. vasút engedélyokiratához (R, 
T. 1302.)i V. ö. 1905 nov, §8. 78,4Í8. sr.. K. M, rend., fiiggeték a ki skiikül lő- völgyi h. é. gőzmoz- 
dotiyu vasút engedélyokiratához (R. T. 1588.); v. o. 19a=> deoz. 28, 86,149. sz. K. M. rend., a 
gyúlási monyi falvai motoros iizemii, leskenyvágányn h. é. vasul' engedélyokirata (Fi. T. 1023.) ; 1906 
jan. 13. 1059. sz. \L M. rend,, engedélyokirat a naszódvidéki h. é. vasútra vonatkozólag (R. T. SS,) ; 
1900 febr. 4. 6,760. sx. K. M. rend,, engedélyokirat a miskokz-mezocsálhi h, é. vasútra vonatkozó- 
lag (R. T. 305.) ; 1906 márcz. 5. 78,311/1905. sz. K. M. rend., üzem szabályai a nyíregyháza-domb- 
rádi helyi érdekű vasútnak (R. T, 353.) ; 190O márcz. 5. 14,582. sz. K. M', rend,, llL függelék az 
Egyetem -lérröi a Stáciió (Baross)-utczán át a Ki>ztemet5-utig kiépített villamos közúti vasútra vonai- 
koió engedélyokirathoz (R. T. 307.) ; 1906 márírz. 9. 10,957. sz. K. M. rend., VL íöggelék a nagy- 
könili villamos köziilí vasútra vonatkozó engedélyűkirathoz (R. T. 375.) ; 1906 márcz. 24. 2S,260. sz. 
K. M. rend., engedélyokirat a debreczeni hajdusámsoni helyi érdekű gőz- és motorüzemö vasútra 
vonatkozólag (R. T. 3ti5.) ; 19*^ ápr. 11. 29,410. sz. K. M. rend., engedélyokirat a pétervirad— 
beocini helyi érdekű gőzüzemű vasútra vonatkozólag (R. T. 531.); v. Ő. 1906 ápr. 26. 3Ü»033. sz. 
K. M. rend., XL függelék a bndapesii köziui vaspálya -társas ág villamos vasút hálózalára vonatíozó 
enijedélyokiTaihoz ^R. T, 583.); v. Ö, 1906 jul. 3, 48,001. sz. K. M. r«ad., engedélyokirata a lo- 
soocz— Kati helyi érdekű gázüzemű vasútnak (R, T. 915.); v. b. 190O aug. 24. 63,243, sz. K. M, 
tvaÚ^y II. füíígeiék a braasó—háromsaéki h. é, vasutak engedélyokiratához (R. T; 1062.); v. ö, 190fi 
okt, 22. 78,247. sí. K. M. rend, en^íedélyokirit a pijstyén— verbóí helyi érdekű vasútra vonatkozólag, 
(R. T. 1656.) ; f 9tí6 : XII. u-cz., a nagykároly— mátéstalka csapi h. é, v. engedélyezé3e tárgy.; 
!fltlü:XII. l.-cz., a ni ocsolád -siófoki h. é. vasút engedéíyezésórűl; 1900: XIV. t.-ez. a zombor — 
ébecsei h. é. vasul engedélyezéséről; 1906 : XV. l-ci.^ az első délnyugati batár őrvidéki h. é. vasiíi risg, 
sziszek— caprag—vrgíiimosti vonalának folytatásaként tervezett vrginmost — károly városi h. é. vasültona 
fűidéi yezése tárgy.; v. ö. 190íl:XVl. t-cz., az őssi — váradvelenczei h. é, v. engedélyezése tárgy.; 
V, ű. 1006 : XVH. L-cz., az orosháí a— szentes -csongrádi h. é. v. engedélyezése tárgy.; v. ö. 1906 : 
IVIII. t.cz,, az GS£ék— djakuvár— vrpoljei h. é. v, engedélyezése tárgy.; v, ő. 19í>6 : XIX. t-ci,, a 
Bái:s -Bodrog vármegyei egyesiilt k. é. vasutak rtsg. tulajdonát képező Bács-Bodrag^ vármogytí és. 
ébecse ^újvidék— ti teli h. é. vasutak épilésére és üzletére kiadott engedélyokiratok egyesi lése tirgj 



Digitized by VJ^^ 



gle 



17 

Jkx, 1889 : VI, t. ez. 15. fához. 

V. ö. idm : V. éí VL t-n. ± f. 

Az 18S9 : VI. t. ez. 42* f ^áboz, 

Ax 1889 : XXVIII. t. czikkhez, 

V. ö. !9m Dűf, 27. 129,&49. si. B, }L rend*, i kisk^ruAltál kíiárolag, Tigy nigjfcofwkkd együt- 
i«áea i^rheSo ílktékekrol ^z6IÓ íi^eiésí méf hagyások másúbtaiaik «£ illetékes árvtszékkd v^lA ködö- 
séről (ft T- 1541.); mm. juu. 30, íááSO, mi. P. M, rend., i£ í^yeftca addk éa ÉöldiehermBiitesít6$i 
pótlékoké ezimü sximtdA^j igm \oiiaikoi6 BilmvevSi sxdtgátat lEfthályoiAsárál (R, T. 667.). 

Az 1889 : XXVlll* t. ez. 45* f-ához, 

V. ö, 19(iei jan. 4 1^4^^ ItKU. si. K >1, rend., a m. kjr. kozpoiiU díj- ás illetákkis^basf hm- 
tfil kivételes illetékességéi] ek a eMagyír les^éniitolA és péuzTáltabaoik hiidap&itt részvétiyiársa^ági^-ra 
való kiierjeszté^roL (R. T. IHOi) 

Az 1889 : XXX. t, czp 11, |-áliOK, 

V. ö. 1905 márcz. ÍH. 3U,5J0. s«. F. M, resd,, a braHÓi áUalinús ukarékpénztár állal kiliocsiilou, 
5^^ukal kamalotdf 4i\ év alail törlesztendő, lovábbft 4i/t"^'kal k ama tóté, 45 év alatt i5rle^st«odo 
zálogleveleknek az 1889. évi IXK, t.-ez. 11. g-ábari ffls^roU ossies befekteiéiíí czélokra való elfoga- 
úéikrU (II. T. 'I^.}; t»(]5 aug. 17. tí3,üli. u. fi. M. rend., a Temesvári ELh5 Takarékpéüztár 
áítal kiboesitűtt, osilrák ériékre scólé, 4^/i%-kaÍ kamatoió B) sorozatú, továbbá koronaértékr^ 
%tUtj iVi'kí-kal kamatozó C) sorí^zaiü és vé*iii Btiatén koronaértékre Bawvló i^-kaí kamatozó U) 
sorozata, 40 év alatt torleüiteodf láloglevelokoek ai 1889, évi XXI. l.^cz. 11, §-áIjan felsorolt össif^5^ 
i]*fektetési ciélukra való elfogadásiról. {R. T. Ö46.y ■ v. b. 1905 okt t3. 8Ü,40B. ». R M. rend.. ■ 
^figytr Leszlmfloló éa Péazválté Itaak átUl kiho<»sitoti, 4%-kal kamatozó, 65 év alalt ^k^íít\tv- 
tendó, ktironaériékTe sióló záloglefdekiiek az 1889. évi XXX. t.-fL Íl. ^ban felsorolt össies bc- 
rakletési czálokra való eirogadásiról (B. T, 1141.); IBÜtí mg. 7. 56.617. si. f. M. rend., a Brassói 
Általános Takarékpénztár által kibocíJátüU kisoraolás uljáo torleszteodó i-i^tj-kal kamatozó zálo|í- 
levekkoek aí I88Í) ; XXX, t.-cz, iL §-ában feKorolt ösjsicfi befekteiéai eiélokra vsló elfojfadáftától 
(R. T. 1Ü96.), 

^ 1889 : XU t. i^zlkkhez, 

V, 0. 1906 : X, l,-ez,. a Magyarország és Horvál^SzIavon-Dalniátors^l^ífk közt létrejatl pénzügyi 
egyezmény becxikknlyezésérfil, amely e t.-rztkkrt egéaien hatályon kívül helyeit. 

Az 1S90 : 1. ip czikkhez. 

V, fl, 1905 máj. 1. 27,a31 az* K« M. rend., a íürvéqyhatóságí átadd közveüen Baetééreh (R. T. 
liTI.); V, ö, 1905. ddv. 13. 71.774. &z, K, M. rend,, utiazámlákon a tivolsigok megállapítása, 
dletve hrlntesjlése alél as állam építészeti hivaUlok rólmenasf, (R. T. láül.) 

Az 1890 : 1. C ez. 70. i-ához. 

V. ő. 1905 jun. 15. 41,979, öz, K. M. rend., i magáobasználatra szolgáló kompok (révek) h 
hajétiidak forgalom biston-iága iránt kiadandó stabáíyrendeletröl (IL T. 380.} 

hz 1890 : U. L czlkkhez. * 

V. ö, 1905. deci, 30, B8,303. sa. l\ M, rend,, a siabidilmak és védjegyek bejelentésinek egyfiscern- 
TÍsitéséfol ÍR. T. 1672). 

Ai 1800 : II. t, ez. :í5, |>á1iDz. 

Y. a. imiG deez, ^1. 93J%4, si. K. M. reod.i ii védjegví^k bejelentésének alakls&git Un^ylbtn. 
{\W1, Hndapesii KőxlAny 11, &a,) 



> 

i 



Á 



Digitized by 



Google 



I 



I 



*m ,^if I V* I 



1 »-»;'^ - * . 



•• \\% • 



Digitized by 



Google 




Az IBÜO : XIX. L ez. 11. f-&hoz- 

V. ö. 1UÜ6 mi re a, 6. 2,3l>I. sz. F. M. reád., « vak iiíisiódTíídéy községi erdők keieléaérol seóJö 
lö90. flví X[X, t,-e£. íégrehiijtása és a kapcsojaios ínléikedéáek fog a italos ftá^ tárgyában 40,2721/1880^ 
4X. F. M. 4. kiadóit atasftás. 35. g-ának kie£é9XÍLésáröL (R. T. 29i.) 

Az 1890 r XXV. t. ex. 13. §-Ahoz. 

V. ö. Í9;KÍ máj. 14 T, 23/07. si. I. Jf, rend., ai kír. ítéltíláblák és a kir. Curii tóljes tUfeaíoÉk 
siabáiyozisárúl tS^L mg, \% i-.^Li. L M. S£. a. kiadou ií^az^ágügymíidsttíjrí ründeJet kiegésiítésé- 
rőL (R. T. m^ 

AT 1B90:XXIX. L czikkhez. 

V. ú. i905 febf. a 4211^/ l^Űi. sz. I. U. rend, Aijáber«<3ki. r«]B£b«r»c£ki, BodrogBzerdab«ly és 
Bulrogs^őg kozslpknuk a sáiuraljatijhel^í kíf. járásbiróááj^, illeive törvényszék teriiJetébei átcs^toJá- 
aároU (R. T, 3'1) ; t. o. IJIOj márci. IB. 8J3I. sl L M. rí ni., a vAgbesiierciüí kír. járásfoirésá- 
gokaak iBiekkőnyvL bnáskörrel fdruliáxi^árM (H, T. ^Ü4.) ^ v. ö. tt>05 sxepL 13, 10,310. sz. L M. 
rend., az aatalí^lvi kir. járá^biró^gokitak tel^kloDyvi b«Láski>L-r«L Tel rub ázásáról. (H. T. 707.) : v, ő. 
ií?05 okL 4. 27.145. si. l M rend., KJsbarcs kőzségíick a dési kir. lörvónysiék, mint telekkönyvi 
liatoaág lenikiéliei vnlo átc^atóiásárói (Ife T, fl3S.}; v. ö. \dm okL 28. 34,7Í4. sí. I. M. rend., 
n Vingárd határához csati>lt egyos ingatlan részeknek h gyulaffib érvári járásbirúsághQZ átcsatolásáról 
(H. T. 1270.); V. ö. 19^1 nov. 8. 30,576. 8i> L M. rend., a szU-opkóí járásbíróság telekkönyvi ha- 
táskörrel riibáaiatött M (R. T, I27L); 1Í1D5 deci, 23. 43,4I8l sz. l íl rend., a 4eIs5TiikÖzi 
járáshírósáíiiak telekkönyvi batáskorrel Mrtiháais4r6L (R. T. 1,586.) ; v. ö. IIJOÖ jan. b. 43,750/ 
lUÜö. gz. l M. rend,, Luka, Karád és Vajdácska töi^égekuek a sátoraljaújhelyi járásbiréaágboz való 
áUíaaiDla^áról (R. T. n.) \ löOtí okL okL 19. 38,385, u, l. M. rend., az ógyallüi kir. jirásbi ró Ság- 
nak telekkönyvi hatáskörrel felruyiüsárdl '{R. T. 1Ö54.); 19(16 nov. 2a 39,4ia az, I. M. r«nd.» 
Sandái és Baksa községek a .^ztropkoi járásbiróságbot csalititáttak át (R. T. 1371.). 

Az l«Sll : VI. t. cKlkkliez. 

Eit a t.-ezikket 1909 jan. i2-éi6l kezdődően hilályijn kívfil haiyeíí éa pAtop : 1907 : V. f-cz,. ■ 
mértékekről, t!^zck haiznátatárol és íUt^nŐrzéséröl. 

Az 1891: XIII. h czlkkliez. 

V. íJ. l^íl'i jnl ü. 43.ÍÍ77. sz. K. M. rend., a vasárnapi mnnkaaziinetfe voDatkoKo rendelkezéseknek 
módo.s Hasáról HüIíc^p község tefiiletére aé£ve. (H. T, 543.) 

Az 1891 : XVI. t. Gzlkkhm. 

\\ ö. lOüO jan. átJL 3j,UK^/19Ud. sz, l. M. rend., a volt úrbéresek résiére kÖEÖsen kiadott bir^ 
tokilleloségek egyénenkint való felosztásánál és a felosztott részek telekkönyvezésénéí követendő eljárást 
szabályozó, IBIK), évi jol. hó ű-kn ^Ü,a3ö. I. Ml. sz. alatt kiadott rendelet raódOsításáróL (R. T. 30.) 

Az 18&I : XVU. t. czikJdiez. 

V. 0. 1907 : t.-t'z. ^ birói és ugyésiJ aiervezel mÓdűsitásáról. 

Az 18&I : XVII. t. oz. 26. g-ához és 27. g. 1. [}OtitJáboz. 

V. Ö. 1907 : L t-fz. 'S. 1- 

Az 1891 : XVn. t. ez. 2». g. 1. bekezdéséliez. 

V. ö. 1907 : l L-cz. I. g. 

Az 1891 ; XVII, t. ez, 30. g, 3, bekezdéséhez, 

V, ö. 1907 : 1. t.-ci. 7. |, 

Az l8ítt;XVlI, t. ez. 31. g átioz. 

V. 5. 1907 : 1. t,-ci. S. §. 



Az 18U1:XVII. t, ez, 32. g-ához 

V, Ö. 1907 : I. L-fz. :i l 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Googl 



1 



19 
A.X ^^^ L t XVIÍ. t, ez. 38. f-áfiali a. bekeEdésébez. 

A.3^ -ISd^ t XVII. t. Gz. 50. g-ának utolsóelőtti bekezdéséhez. 
El bekezdést hatályon kívül hdyui i 1907 : E. L-ci, 4. |. alots^ bek. 

A.Z ISd^ : XXXI. t. c^lkkbez. 

V. 5. 1907: IV. L-ei., i marűlikii reforniűk Uirgy. AJgecJriaban Urtall nemwlk5ii iiiekflijet íí- 
okmányának beciikkeljeiéséröL 

Ai Ík»í*l.XXXl. L ez. 18. |-4hoz- 

Az 1905 ja a, 31. 3lt51 .ar I. M. rend., mdyJyd kifairdMÍ a küJügyminíszier Í9ÖSS jsu. ^. 9£ 

T^ad..r ^z ISgypLuaibftii 1ev5 cs, és kír. kúnzuli hivatalok birátkodáaáDak koflátazisárál és « bjráskodái 

egy részének áLrubáiásáróL ns oU fenaálló vegyes birósigra további ot éveo át (ft. T. 19.}; ¥. ő/ 

1905 juo, a I1l,í>04 L M. é^ 33^ M. fi. iz., a raílmvic^aí la, és kir. konuitálusnak teli«fl birÓi 

kiatáaVórrei vaJó r«trnliá£isa a magyar kir. iMÍar»zte?Jqm álial 2391/l905w| H. E. sz. aliU kibocsátott 

rendeki kihirdctésÓPŰI (R. T. ijtjj v. ö. lÜOtí márcz. 3íl 11,706. L M. \si., a viddini cí. éfi kir. 

louziiláitt^ bírói hatáskőréntsk megszlmletéBet a ru^ázcsuki^ es. é% kir- k^JDzaJátos bírói baláakoréDck « 

?íddlni cs. És kif. k«D£uUius terül«lér« kitcrje9£liés& és s vimai cs. és kir. konzuliiusnak leljes biréi 

hatáskoixeJ Tdru hálása Ur^yáhan a magy. kir, mÍDÍ^teriuin állal Ktlü/lQOtl. % E. s^ám «laa ki- 

bflcsitoü rendeiel kiliirde léséről (R. T. ÍÖ9.) 

Az ±SB2im, U cztkkbez. 

V. &. I9í)6 : ÜL t.-cí. 2. §. a) és 19(Í6 : XXL L^.; v. d. 1W6 márCí. 23. 12(HÍ. F. M. eln. rend., 
t német bimdftlúRvba sióHiUndó éto iivi poniyíjk kedre^ményes várakeielésérol (R. T. 283); v. ö. 
1906 jiin. á8. ad. 2973. dn. sí. F. M. rend., a Németbiríi dalomba siálliiandó lovak kedveim ÖDyes 
vimteielésérül (R T. R34.); v. 5. t9CMi jiin. 28. Sm^.[ eln. m. F, M. rend., a Németbiro dalomba 
siiUUartdnaö tavi pontyok fceiveiményes vimkeidésóról (R. T, 843); t. ö. 1006 okt 10, 84fi9. dn. 
SK. F. M. r«iid , a Nénnolbiradabmba siéllttaiidó bvak kedvezményes vámkezelése lárgyábaii folyó évi 
]^l1^ms hó iB-án ad ^78. do. VIJ. b. 1. l@0(i az. a kiadoU utasítás módosításáról (R> T. 1611 

Az 1802 : V. t. czikkhez. 

V. 5. 1906 : I!l. t.HM. \ g, és Xll t.^^t 

Az 1892 : VI. t. cztklieiE. 

V. 5. 1900 :m. i.-fz. 2. |. c), d) és e. p. ; f7,8ím/19[)fí. P. Ü. M. se,, ai Olaszomágba Ieend5 
kivitelre s^nt scírküldem éti y ékre vonatkozó vegyel^msésí ígazolvAnyok ktáUitásáróf. (R, T. 438.1 

Az 1892: VII. t. ezikkhez. 

V. ö. mm : IlL L-ez, % §. Ji) p. ; továbbá lOlMi ; VII l-ci., a Svájczcial 1ÍWI6 ríiárci. 9-én kStott 
kereskedelmi szerződés és az ennek életbeléptetésére vonatkozó nyilatkozat beezikkelyezéséről, amely 
td. az 1892: VIL t.-«£. helyébe lépett; líKMl : VIU. l-cl, a Svfijezcial 1906 márcz. 94a kötött 
állaiegészségíjgyi e^ye^zmény b«c/Jkkelyezésár6l. 

Az 181)2: Vin. t. czlkkkez. 

V, 5. 1906 : m. t.-ei. 2. §. t) p. 

Az 181>2 : XV. t. ezlkkliez. 

V. ö. Ilorvál-Szlavonorszáiíotat ilIciSeii ItíOti : 1. i.-ci, 7. |. 

Ai 1892 : XXIV- t. czikkliei. 

V. d. 1906 okU 13. 39,000. sí. L M. rend., a bírtotsiabáiyoíási foldlíöny veknek és térképeknek 
tét példányban leeadő elkészílésérfil és ai eiiel kapcsolatos egyéb intézkedésekről íR. T. 1642.); 
\m okt. 15. 39,001. sz. 1. M. rend,, a lelekköűyvek átalakítását ós helyesbítését tárgyaié muakálatok 
^tásáról, továbbá az eljárási és ílgy vitel i szabályok kikészítéséről és rn^g^|4^^f i|bfi4§$l'C 



Digitized by 



Google 



m 



Ax 18Ö2 : XXV. t. czikkUez. 

V. ö, lOÍJa márcji. Ti. 19,1^4, si. K-M. rend.^ a vas mi liívp:alniiki állásokra kíprsíití vizájíát-j 
voiiatkoió siabályiat jtnáliapv áfáról (R. T, Í13.) ; v, fi, fm% máj. li, 17.8*15. sst. fi, M. rend,. 
szahályrendpLel »' vu&tjű alkulmitütLak ininij:^fléí>e lár^yébftu ü kuzmuiikii éa kiklekéfiéa m. kir. lui- 
iiistur 'áltaf 18HH. évi febi-. hó i-iii i33i. s^. a. kibociatúii ^zsbAlyfeii delet kieíjéiifíésérdl. (R. T, 
44H.); V. a. 191)5 aiii^. Ul 4ö,tíl8. sz, K. M. r«nd., a vnsii^í tif^zLképz^5 taniiilézelhe \b\^ Mvétslről 
és a tgntprvröl (H. T. -'íÜt-Jí v. 5. tOÖS aiiff. 11). íid. 49.ÍI1H. m. K. M. rvnd., a vasiilí alkalnijíMt- 
lik mTadiítésfi táríyai*an IH**H. é\i fdimár !á-áfi i^Si. sí, a. kiadíílt s»bfllyrendelci műiJiísílásifót, 
(H, T. 5nO lítíB fubr. 10, itHU- íí^. ü* i^. n^iid., 4 vasiili sztfináiv és árudtjsKíibáiiük kciihirfc léleléri' 
voíiattoió Mj ^zjbályrendílet kibo (.látásáról [U. T, MM i; v. íi. "liKííi ápr. 15. 20.17^J, sí. K. M. 
renl, 1891 Aví deiT kó KMii HlJ^HIV. st a. rEndelytévíl IHR3. évi jtmiár bó I én élelbc- 
téptelell vasfití üzlpl^ubllyzai nénmiy k«tara^iányaínftk módogilásáfúl is, kwgé^úl^^éro] (R. T. ^^Sü.): 
V, Ö. ÜKI5 nov. H. ad, t>5,3iH, sí. K. M. rend.,'«i fllocscngeiős vamili vítrió*íL>rüm póknak víilaniiiit 
b. é. éB mellékva suta kun a MVif^viiz, ba j&d á vunaU szüvégü ínlfitábjákksl ellútuU i^asiiti lüátjárúk- 
nál a küiőüséíí részséről kiivftíníió Hjárásrél (H. '\\ VAmy); v, ö, 19l.Ki dtct ^JÜ. 83.1)73. sz. K. M. 
rend,, a ¥Íílanitís akfiapviíjlók va&uti sjiálliiisáról (R. T. lliil.); v. th UKMj jan. 3. ^62. sz. K. M. 
r«nd., uUaitáa a m. kir va^^iití ila bijúiá^i rórelíi^veióséi^ fé^^ére (R. T. 31.); v. o, 190O jan. 3(1, 
TáSlK sz. K. M. rt-rid.. a mag^Bi' korona orsKágatíian kctThr^ikmrA itol^éílb r&va&uLakoii és bdjt 
érdekű vasutakon tjrvciiyi's uj'jelzásö szabályzat és a forgajnii szolgálatra vonetkojy.) szabályok uj 
alapíveinek éleibeléptetésérbl [h. T. VM*); v. ö, í9iW> jan, 31. H34ÍJ. sz, K. M. rend., űgyrfiiid a 
maijjar kirídyi vasnii és hajó?Í5! f(íMi'líEyel^Í8^fg rási^it ^R. T. Wll); v, ö. ItílJÍJ ipi-. 2á. ^4,^355. 
^z- K. BL rend., a magyar kir ál la m vas n lak vonalaiba hcú^ité li. é. v. építésére renaelt anyagiknak 
a in. á. v.Hin való kedvezményes siállílásokra vonatkozó, az MSVá'^W, K, M. az. a. kiadoii siah. 
módosilásáról {R- T. ^i.\; llíCWi ; SU. L-^*!,, a nagvkároly- mátf szálka— i^sapi b. é. v. engedélyezése 
lárgy.; 191 Hl: XIII. L-ci., a mocsoUd— siófoki h, é^ v. enRedélyezéséróí ; 1906 : XIV. l.-éz., a 
zornbűr-óbet-sei h. é. v. eii^edélyezésérőh I9l)<.> : XV. u-íz.^ az pIsÓ déloyogati haiárőrvidéki íi. é. 
vaant ptajf. SEÍsaek— eaprag— vrfíitimosii von Alának foíylaiásíiként ter\f>zeU vr^inmost— kára ly városi 
b. é, vasútvonal üüged élvezése tárgy.; lthlít;XVL t.nt.» az ims— váradveknczeí li. é. v. efijíedely«zést' 
lápgy.; V. 0. i90ti:XlI. t~ct.j nt ar<Jíibáii — síipiites — isüngrádi h, é. v. engedéhesése tárgv. ; v. ö, 
1lH>b;IVIIl. l.^ci., a£ eszek— djakovir—vrpljei b. é. v. enged élv tűzése lár^y. ; vlo. 1ÍÍ(Ki;XU. t-c3i, 
a Báca- Bodrog virme^iyei ts^veaüít Ii* k v\ rlsff. tnlajdoaál KépHib liács- Bodrog vármegyni és óbecse^ — 
ajvidék — liielt b. é, vasutak építésre és üdéiére kiadoK fn^edélyokiralt^k efrjTsilése liáp|;Ti/.: w ö. 
1^MK> 3f>r. Sl. :29,ilU. áz. K. M. i-eni, enííedéU'okifat a pélervárad— biíűcíni b(dyi érdekli ^íJiiizentti 
vastitra vűnalk&iólfljí (R. T. 531.); v. ö. 19l>f) npr. 26. 3ü,ta3. az. K, JM. rend, .U ftiggdék a 
budapesti kozuii vaspálya-Utrsaság vilUrai/a vasul báioialára vniifilkozó en^edolyokiratboz (R. T. 583.); 
¥. ö. I9HÜ jid- a. -HÍ,(kH. sz. K. M. rend,, enjpedéiyoki rítta a Ioso&jü— gáesí belyi érdé kii gdiuemii 
vasutnak (R, T. 915.); \. ö. IRüti ang, 2-i 63J43. sz. K. M. rend.. il. füífíelék a bra-^só- három - 
széki \\. é. vasutat eníjedélyíiki rátához (R. T. líífíll; v. Ö. 19íHí okt. t2. 78,247, se, K. M, rend., 
engedélyokirat a pöstyén— verbóí lielyí érdekii vasútra vonatkozólag (R. T, iOTiti v; lilíMi jan. 13. ü'^iK sí. 
iv/M. rend., eagedélvokiríil a nas^ódvidéki b. é. vasiitra vonaiküzólay (R. T. H9,); líMHi febr. 4- 0766. sí. 
K. M, rend., eugeaélyokirat a míftkülca- muidcsálhi li. é, vasútra vünatkozúlafí {R. T. 300.); 190í^ 
íebr. Í8» 77.311.191^1 sí. K. M. reop., üzemszabálvai a nyíregyháza— dornbrádi belyj érdekű vasiilnak 
ÍR. T. 3:í3.); 19IHj í9 i\ ináret 5. UM% sz. K^ ü. rend., UJ. riiggeléi azEgye lem -térről a Stáció 

IRtrús^JhiUcz&D Al a Kozlerneto útig kiépített vilíatno^ közutí vasúira vtinalközó ea^edély okiratból. 
R. T. Ml, ■ V. ú. 19l»tí niárííz. 9. 1í>,9íi7. sí. K. M. rend., VI tuKííí'lék a nagyki>rüti villarntis kÖzuii 
vaaiitia vonatkozó c ngedélvűkiralhoi. (R. T. 37í).) ; tíHlG ináii^. ál. ±%ilii\l sz R. M. rend., engedélv- 
okirat a debrei^aceni bajcfusántaoni belvi érdfkü gŐz és motoriiiemü vasiilra vunalkozólag (R. T. 
385^); 19416 ápr. 0. sz/ K. M, rend., a Wcs letépi drávaparii münkavápánvíiak a közforgalom ciéljaSra 
vaJó me«tnyiiására és üzemben lartására vonatkozó engedélyokirat tartamának mei^hosszabbftáaáról. 



(R, T. íi39.i; V. u, 1995 jan. 6. 14(19. sí. (v. M. rend., a 'berni egyezmény balálya alá esó vasut- 
vooidak wviéséröl. (R, T. 31,) j v. ö. 191^5 jan. 12. 2,864. sz. u, a, (R. T. 81.); v, Ö. mi^i febr. 
!6. 11,491. sz. n, a. (R. T. 1 i8.) ; v. ö. tlKín ápr. 3, fS^mt sz. u. a. (R. T. 234.); v. ö. m\li 




V. ö. iwrí oki. ukt. 18. 7ö,i44. íz, u. a. (R. T. 1339.); v. ö. 11K15 ukl. fi. 71,Ü5i. sz. ll u. 
(R. T. í^m; V- ó, 19U3 nov. 18. 7<^,EJal. sz. u a. (R. T, 1303.) ; v. ö. 1995 nov. 18. 765:i. sl 
u. 0, (R. T. I3IHÍ.); v. Li. 1ÍH)5 aov. 18. 76,0tt. sz. u. a. (R. T. 1397.) ; v. o. 199.^ nov, 22. 7950a 




u. a. (R. T. tíSli.); v. b. 43319/19Uti. sz. u. a. (R. T. 9U.U v. é. 4K317 UlWx ?7l ti. íl fR. T, 
993.); V. ö, 5:í.íi7'l/19tm í-i. u. a. líMiO.; v. ö. íiLl^i I9[Jíi sz. u. a. (R. T. H>95.); v. 5. 
H3,íMÍ/1996. sz. u, a. (R. T. 1á:á9.) ; v. Ö. B8,tOÜ/l9(Hl. ez. u. a. (R. T. tm*.] 



Digitized by 



Google 



n 

Az 18^ iXKÍK. U ez, 4. l-áboz, 

V, Ö. 1906 okL la. 3i»,l)0L u, L M. rerid., * leleklönyTfk átaltkftisál és beljísbitesa ÚFgynxo 
nmakélttdk gyorsít:) sáróf, további ai eljárási és &|0TÍteM ^szibályofc kic^éázrtéBér£] és mádodlásárAL 
(R T. 16*2) 

Aj 1U02 : KXIX. L ez. Itl, j)-áboz. 

V. ű. Í9Ü6 okt 15, 39.mii. sz. L M. rund-, a leifkkÖDjvfl áuilakiLásAl ái helyesbriésél tárgytim 
iD unka latok g^yor^ftiaárél, luvábbá >z eljirási é^ tifyvfieli szabályok ki«f^észf lésérdi és módosftáséréL 
(It T. 1642) 

Az löffií : IV. l. czUtkhez- 

V. «. l^Hi azepL f:£. 4,^)0. s^ M. E, ri^ud.. ax állami atkaliitáfotiak résiár« pótlékok e^igedólye- 
ítéséroL (R. T. lin,) 

Az 1B9^ ; rv« t. C2. 18. fiának első bekezdéséliez- 

E bttkesdést móda^ilja : 1^7 : 1, L-c^ a g. 

Az 1^3 : XX. L ezlJLkhez. 

V. ö. 1006 ; la L-cí, 3, g. és XXI. 1,-ct. • 

Az 1883 : XXI. t. czikkhez. 

V. ÖL I9í)í5 : ni 1.-CÍ. 3. §. és XXI. t.-ci. 

Az 1S9S : XXU. t. czlkkiiez. 

V. ő. 491ÍB ! IX, k-ft (kőJtségretéa) 7. g. K iBrvéoyi 1907, jafi. n. hatályoti kJTÜl hftlymti; és 
alóla p6tü|ja I iUOT : VI. L-ce., a tengeri siabHdUa jósaiban fDglalki>ztalott m»|yar ker«sk. bajókDak 
TtUinlnt a leng«ri hajók épi lésének áll ami segélybeit é^ ke^Ivez meny ékben való ré^^zcaitéaéróL 

Az 1809 : XXVI. t czlkkhez. 

i\ ö. I9ílíi aiig. 10, 55,556. V, M- rend., a köisígi éa felekewti feJ^ nép- é? polgári iskolád uá 
aJktlmaEütt lanlLók (lánfiéűfik) lizeiésÉnek álitmsegelyiyel Taló kíegészflésérói. (It T. llül.) 

1893 :XXV]. 1. ez. 13. $-ához. 

V. 6. 1906 azepL ^8. 75,S5». sz. V. M. rend., a városok, hitrelekeüfilek é& tesiüleiík által fentartotl 
feho kereskedelmi iskoláknál alkalmaiEott Unárok fiieiétének államsegély lyd való kie^é^zitésérÖL (R^ 
T. 1714J 

Az \Sm z XXVf IL t. ez. 1. I áboz. 

V. 0. 19U5 máj. ÍK 18,848. gz, K. rend , iz állati szSrneműeket feldolgoró ipartelepeken alksíma- 
zoti mnukáBok f'géMaégének miigóvására Tí»uaikozó si^abáty rendeletek megévásáróL (R. T. 457.) 

Az 18ÍI4 : XU. t. czikküez. 

V, n. 19(>6 aug. BO. 72,445. sz. F. M. r«od., a gaxdásági tanmtézeleknek akadémiákká átalakfté- 
sár6L és szenezuli líiabályialaikról. (11. T. 1019.) 

Az 1894: XII. t. ez. 57,, 58. gg-athoz. 

V. ö. 100B : I. i. ÍM., a mezőgazdaságra hassnoa madarak yédeltne végett kSttitt iiemzelköxi egyez- 
ményről í i basinos madarak jegyzékének ( 1906 ; I. L-ci,) kiegésai léséről v. ö. 1000 aov. 16. 80,644. 
ai. F, M. (1006 Budapesti Közlöny í282. sz,) 

Digitized by VJVJWV iC 



S2 

Az 18fl4 : XV. t. czlkJche/. 

l6b6] üls^állitindó áa^inyolijkűldeméDyfkTf fünatkaíö iiulaI6Íe^Dek ( bejeié ti lés niík) kiáll ilisáról. fR. 



Ah ie04;XV. I. ez. 6. |-ához. 

V. ö. 1905 fieplemJxsr lÜ. ~%im. st. !'. M. reuU., a b«jd«Dléai köieleíÉUség ilá eső kaldenipi- 
oyek síiüitisárs ^ vasúti és gőzhajózási Tontfikon kivai ingedé lyí»ie ti száTatfÖidi és tíií ul^krél. 



Ah 1894: XVI. U C2. SI-12. §|-altioz* 

V. a im)S JUH. aO. tU,58i. »j. IJ. M. rer>d, a kórházakban elhalt egyének halálesetének felvéti- 
léríl (R. T. 480.); lÖtlö jnl. SO. 75,0117. se, at B. M. ríiid., a balálestít fekétdénél irányadó sam- 
pon tokról &túD esetekben, a mikor az dliah egyénnek nem a lialál&set bolyén voÉt ^ rendes Ukóhelyt^ 
ÍR. T. J83.). 



Az 1894 : XVI. t. c^. 16. f-álioz. 

V. c>. 1905 jun. 30. MMi. sz. B. M. r«pd., a kórliázakb^n elhalt «g>'ének haláleseteinek Feltété- 
lérÓl iR. T. 4H0.1; rh5 jul. áO. 75.0117. *z. It. M- rend., a haláleset felvéieléoél íráüvadó szempoo^ 
lókról aion ev^etekbea, a niikiír az flihalt egyéuD^k nein az elbal«lüz.áfi helyén volt a nndes lakóbely^^ 
(K. T, 4B3.). 



Az 1894 2 XVI. t, oz. 20., 22. ||-aÜioz. 

V. Q. tíKkS juü. 3íl 61,582. sjL B. M, rend,, a kórháiakhan dhalt egyének balá Ipséiéinek felvél*- 
lérfil (lí. T. 180.) í lUíl5ju|. 30. 75,097. sí. B. Sí. rend., a haláleset feUéteícaél irányadó siém- 
pontokról aton «5et#kbeij. amikor az elbsll egyének nem at elhilálozis helyén volt « readep lakóbílye 
(K. 1\ 483.). 



Az 1894 : XVL U ez, 20, g-ához. 

V, 5. 1903 decjL 33. T. l3ö/tJ» sí. I, M, rend., ai örökösödési elj, szóld 189i ! XVI. t-t^ véjjre- 
hajtana iráiii 43J94/1805. l. M. sz. a., kiadott rendelet 31 §-dnak kiegészi léséről (R. T. f585j. 

Az 18f^:XV1, 1. ez. 48, §-álioz. 

V. ö. 1905 deei. 31 T. Í35/3. ^z. 1. M. rend., az Öríikúsödési e|í. seAIó 18Ö4 : XVL t.-ei. végre- 
bajUst iránt ^J^ 1895. I. M. sz. a. kiadott rendelet U. g-ának kiegésxi lésére (R. T. 1385). 

Az 18Ö4 ; XXK l. czikkiiez. 

V. ő. leoe I iiL L-ci, 1 §. g) p. és XXI. t'ű%. 



Az 1894 : XXXI, t, ez. 28. §-ábQZ, 

V. ö. 1006. akt 15-én ^KOOO sz. I. M, iitásítá^ a báiasság kihirdetése, niegkótésc m ^nyak&tiy- 
\tíé» lárgy. (i906. Igaís. Köd. 11. sz. mellékjel,) 



Az 1894 : XXXI, t. ess. 39, |-álioz* 

V. ö. 1906 öki. 0, 85^077* sz, B. M* fend., a Jóisef kir herc*e^^ szanuioriiini-egyi^siuleL bássai^&ági 
«mléklapjainik az anyakönyvi hivataloknál vaíó forg^alomba hozataláról. íR. T* 15HÍ1J 

Digitized by VjOOQIC 



Digitized by VjOOQIC 



n 

zeii iiayakkönyvf«z«(6k élLal líaxolf^lltlindá anyahÖDpi adiutkrál (H. T. 67a) ; 16€ö okt. tT. 
l1t,a4B. s£. B. r«Dd., «i uLAIagos anyák on^veiéarűl (R. T. 107i.) ; 194}tí aki. 15. H8,330, At. K M, 
^ L M. rend., ax állami anyakdövTckrfil 9£AI6 1&94 : OlUL l-eK. módosíUsáróJ alkótult tU(»4. ávi 
XXXVI. i.^cx. él«lb«Lépt«tá^ lírgy.' (él«lbe l«p 1907. jan. 1.); 1906l éri SÖ,00r}. si. B. M. nnÚ., ula* 
«itá3 ií% állami anyakönyvek ve^fláse llrfy. (Belíi^m. KozL l»üö. 48. sí.); 1906. oki. i5. 11H,a40. lít. 
B. M. reád., az 190i r KXIVI. t-ci. ^etbelépkléaéfű! {i\. ü.}. 

Az ^8»4:XXXI1L t. Q.7.. 10. f-áli0Z. 

V. &. ie06 olL ti tt6,5(>a II M. ppDii, at bUami ti^ztvj^elGí mindséggd bir6 anyakanyvvezelők 
ftlleni fegy«lmi djáfás Urgyiban ; ih err^l 1906 ©kt fíL 41,818. sí. L M. rend. (ltM)7. Budap«atí 
Közlöny 403^ 

A2 ^S4I4:XXX1I1. t. ez. 18. és 2&. ffaUiOK. 

V, Ö. 1906 okt. lL>-éa 31,000. ar I. M. ronlt a báiaií^ágt ölést meffilíW kihirdíiéa yagy a báias^ 
sá|clL5|é«néJ ralá kutremöködés tír^y. hoitíU mf^fUgtdü batároKit eíleii az 1SS4 : XXIIÍI. I.~cl 60. 
é» 61- f-ában m«j^ii|i;edeu bir. alj. (19J6. Igaiu. KOtil 11. sx. ) 

Ak 1894:X\X1I]. t. ez. 27. |-&lioz. 

Az eme i. ér\fí\mébm m^n^ííllUiM auyakÓDyrek ellen beadoLt rshiűlaml&sok körül követendő brr. 
e^áris tárgy., v. ö. 1906. oki. 15. if.OOO. at L M. rend. Ifl. fl90tí. Igais. KoiJ. 11. tt) 

Ax i8d4:XXXIIL t, ez, 37. és m. gg-alhoK. 

Y. D. 1906. ükt 1^. 41^^17. Ü2. l M. r^nd., a p4]l^. I5d(ité£et«kben cJőroFduló síuletásek és 
haüh^etek bejelenléaénél kövciendd -elj. tárgy. 80.001 906. ^z. B. M. ii^sltásá kötlése lárgy. (19^1(1 

Az 1804; XXXIII- u ez. 45. |-ához* 

V. 0. i90ü okL. 15. S0,00ü. Sí. 1. M. ci táskás a liAusság kibrrdetése, in«gkötéi« é^ tnyAk5iiy?«Eéa« 
lÉrgy, tl9üö, Igais. Kmú, 11. s*. melléklel.) 

Az 1894! XXXIII. t. ez. 60. és 01. f-ához. 

V. ö. 1906 okL la t1,ÍMK). sa. L M. rend., u házasságkötési megelíifi kibird^iés vagy a háisa- 
ságköiésnél Tttló köireinükiídés lárgy. hozuU meglapdó baliroiat elten ai 14Í94 : XiXin. l.-ei. 60, 
és 61. l-iban mefenfeáett bir. elj. (1906. Igais, KöcJ. II. st,} 

\ 
Az 1894:XXXI1I. t ez. W, és 74. f§-allioz. 

Az állafaj anyakönyvek i^abályszerö rezeiás^ értlekében közlendő bírói IiatánnakikrAt v. ö. 19Uri 
lAL 10. 21,000. sv L M. rend. IV. (Igaza. KM 11. sz.) 

Az 1894:XXXIIK t. ez. 75. f-ához, 

V. ö. 1905 oki. 10. 106,786. sí. B. M. rend., küiröldí anyakönpi ki vonalak, valaviíni halálespi 

felT ételek bevérzésére irányuló megkeresésekben az illető egyének vallásává k me^el^lÁséroL fR. 
T. 1066.) 

Az 18»4:XXXIIL l, ez, 79, g-áho£. 

V. 5, 1906 oki. 15. 2800. lí E. sz. össjEUiin. rená., a diplomiciíai képviselők, konzolok és etek 
belyeitósei, mint magy. áUami anyakonyvvezelík álUl köveiendő eljárásnál szükséges eltérések meg- 
iUapiláat lárgy. (1906. Igais. KökI. 406.) 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Go( 



34 

V, é, iy<Xí akL 15 én HMM), &k. M, £. ássimÜL reod., t ko^eri bjvkoü iiúiiá& kÓLben előruftiiijá 
^3uitfi(é3dt éü haláleatlük nyílrántaKisa t^ Unusftáí^s tárgyában, [\VM. BtidipfHi KöiJőny 43L) 

V, 5. f9))6 ökt. 15 íTCMK M. E sí. ösainitii, pend., a kiti^n^í «^ii?kTi^l íí fe^yrer^ tro éi^ 
c&etiáJSrsc^J eiűfcirdíjló szűlplések, lisUk&eifk éft hiiassá|^ok auyikúnyii nyiLvántAriá^a H UntisilÁia 
táj^gy. f!9í)a %ií9. KöiL 11 R. I.) 

Ax lttg4:XXXIll. L ez. 91. |-álií>z, 

V. o. 1906 tiki. 1^ tOjMMk 51. L M. ulusii^fi, n háits&á| kiliin]«ié&e, mef kölese és ■nyaköiipé- 
t,éfA tirgy. (I90B. t^ixs. KöaJ. ü. sí. mdléklfH 

Az Í8ÍI4: XXXVI. t. czikkhei^. 

V. ö. 1906. okL 15, 1lK,3m sí. R M. h 1. M. pt-nd, ai AlUmi «iiyakö«yvísiirél siáló 1894 : 
XXXm L-Pi. m6dositÍ5áfúl úkmm 1UÜ4 ; XXSVl. t.-ci. éleibelépti^tóse lárgy. (éleibe lép \M1 
jan. I.); \m^. évi 8IMM1. wl B. M. reníi., uiaaités ai álJaiui anyakőíiyTck veieicse lirgy. (Bel- 
agvin. Köd. \mi. i^ sz,K llíiMl űku ^ llíí,34<k ssl B. M, rend., az mW : 3EXXVI u-es. élalbe- 
]«pl«iéftérűL (iL 0.) 

Az iBfl&:Vll. L (^xfklibez. 

V. ö. ftMHí flHg. 24. tí3,Í4;i si, K. H. reod,, IL füpjiylpk a brsssé— hÍTomazéki li. é. vasú lak ni- 
gedélyokiratáliQX, (R, 1\ ím%.) 

Az 18»5:XVI]1. U czlkkliez. 

E t,-czikkei bAtályoti kívg] liíílyeKt i inigyír i^zcni korona orilápainik kaJkarieAk^delnii sutisEliká- 
iárói sz6Ió tI>OÖ:XXllL u-cz. 

Az 1895 í XXXIII. t. czlkkhez. 

V. ö. 1900 deci. 30, 88,301 íx. I*, p^nd., fi sinbadalmak és ji ^édjegyfk bpjf! fülesé ütk egysiepü- 
sliBsérol {R. T. 1Ö71) 

Ak 18m:XXXlX, t. czlkkhez. 

V. Ö. 1ÍHI6 ápr, t3. 3,5^9, sz. H. M, reodp^ •' közq» liad^ereg (hadilenf^ftrész^ll és. bonvédség b«.- 
siáflésulái^árél aiöJd lÖTy : XXXVÍ., és uz rai mödosíló 2895 : XXXIX. tzikkfe vorjaíkozó véjírebajtátí 
umstlás IS. raülltfkltíle V. D) íjöii íjának modíísítúsáróL (H. T. iíHl.) 

Az 18ÍI5 : XUK t ezlkkhez. 

V. Ö.19IÍ3 oki. TI. 4ám 8bi. sz. K. M. rend., a kiiáröl^g orihűdox hiiköíségtíkbeíi feJmeruJd vi- 
státyos kérdéseknek az aiilíiooni választón bíróstá|2; elú larlozáaáiól [R. T. tS^il); 19Ü5 nov« W^. 
38iT6ri sx. B- M. fend.» az ízt. ehevra kadíaa-Pjíy lelek elJenöriKiérol (U. T. 1i53.) ; 19flö> jan^ 
9, H>i,2ííi, t90íi. sz. V. 5rl, reiid.i szerveiS azabáKEata a Fnafiyarfirszíjíi fmlonom orlbodox í?,Tae.lilo 
Kítfelckezpt orszáíros képvíseloségénfk, kőzprinif bizoLlná^án^k m központi irodiipnak (B. T. tr ti): 
19()6 jiil. 13. 57.!2L sz. V. M, rend., aíi izr. anyalsiiküzsépiik y Í3ókliíiközsép»k és az ímaháítí eiíve- 
sülelfk alupsiabályaiiiak ^t isknljiiiiíym vniiaikíizo Tepdelkfzéseiiol (H. T. HMÍö.). 

Az 181*5 : XUIL f. o/lkkíioz, 

V, I9(M5 jao. VK tOS.^Ki, iülfö. sz. V. M. rend,, szBrviy.ö szabály/.ata a magysTiirszá^i aiuoijoin or- 
lhodo\ Izraelita íirlfelekezel országuk képviselőségének, kozisonU bizotUáí^ának és központi íi-odájdnak 
(IL T. 160.]; V- ö. iÖOK Bov, 2. 77,09± sz. V. M. renl, s bajití^ia vallásfelekeíei lörvéiiyLs el- 
jí mérésiéről fIL T. iaii4.)- v. Ö. IIMKL nov. 25, íí9,'2(J5. sn. V. M. rend., az újj^nevimi bapiista szo^ 
vLtkeiiíii bíiütuág ni rgalakulásá Iliik el nem ismerése is űzzcl kapcsolaibati a reiezelt bizaisájíot 
inegvábsziott lüik57SC£fi'k köjíiíh a kajdntiösiörm^nyi, najíytáradi, ócsai. koluKsvári. biliari éíi békési 
hoplísla bilközgégi'k iríegalakuliisának elismerésére vonalküió alispáni illetőleg pofgárme&Uri lialártj- 
zütífkuak kaiályuu kÍTÜl helyezése tárgy. (lOOö. Budapesii Közlöny iM. s^,) 



Digitized by 



Google 



Az 18d5:Xi.1ll. I, c£. m. |-ához. 

V. ö. 19115 febr. 14. »730. sl V. &t r«nd, i gűr&g-k#leti román egyhásközségdk á]t«1 kímniAtoU 
UallosudóMlraíékok behijtásáról. (H. T. 355.) 

Az 18»5:XLVIII. t. csükkUez, 

V. ö. í9tXi: XIV. t.-c*.^ t Mimbor— óbecwi h. é. v«wit «ng*délycié8e Urgy, 

Az 1896 : XX?tllI. 1. czikkliez. 

V. ö. mm ápr. li. ir957. sz. L M. rend., és 43,658. si. tí. M. rend., a rArni^y«i szék- 
báukbfto ^«ló ralim II Dkáíuiis külÖMl>öz6 Domeinek megszüntf^lé^érol (B. T. 60a); v, 9. 1906 ápr. 15. 
91IÖ4. 8i.|L M. renl, i bndapcsii kir. orii. iiyöjiöfogbii mtíl<*U létesitelt igaíf^ágfigyi orsiágoi 
megligyeló és elmegyójOríiá ínléiet si^rwieiórfil (H. T. 493l); v, ö. IíMÍö nov. 2». T. 215/6, si. L M. 
rwd,. a kcresk. biróhipk balAskörébc ultJt íélaégek eseteiben koveliiiidő eüáfás tárgyában {\W^. 
liudapctti Közlöny Í79. sz,). 

Ae 1890 : XXXIll. t. ez. 85. g-ához. 

V. &. 1906 máj. Í5. 3i,m± Bt. K. M. rend., püslak&ldentéuyek és láví raboknak a po3ta-(Uvírdt- 
latiUloknál való lefoglalásáról és ax átokról való adalsiolgáltitásról. (R. T. (US.) 

Az 18<I»:XXXI1I. t. ez. 185, J-ához. 

y. ö. 1U0<3 máj. ^5. 34,(^ii. S£. K, Jd. rend., posuküldfméityck es táviratoknak a posia-Í távírd a)- 
hitaUtoknál való lefoglalásáról és ax átokról valÓ ad alszalgál tatásról (R. T. 645.) 

Ax 18116 :XXX1II. L ez. I7i., i77. és 178. g§-alhoz. 

V. a. iOOli máj, Í5. 34.Ü61 si. K. M. rend., postükiildemények és láviraioknak a po«l»-(livirda-) 
lŰT^UloktiAl való l«rugialá»áról é^ az azokról való adatszulgáltatásrói. |El, T. 643.) 

Az 1896 : XXXIlt. t. ez. 478. g-áboz. 

V. ö. IWtí máj. 25. 34,661 ai. K. M. rend., poa lakol deményík és láviralíiknak a poala'(tá?ird«- 
bifataloknál való le fog látásáról és ax azokról való adatszol gálutásrél (H, T. 645.) 

Az 1896 : XXXlll. L ez. 505. g-ához. 

V, ö. líMHJ aug. lü. 3lV*til, sx. L M. rend., a biintecés végrehajlAsa végeit elöveiGlő vagy elfogató 
l^aranps alapján, vagy nyomozóié vél következtében bekísért elitéllek biintetése kexdő ídfipontjlnak 
rn«g!iatározáaról (R. T. 1056.) 

Ax 1896: XXXIII. i. cz. 515. f-ához. 

V. Ö. 19116 aug, 1(1 30,451. az. I. M, rend., a biinietés végre baj Iá s a végett elővezető vagy «!fogaió 
parancs alapján, vn^y nyom&zólevél kov^ikeziében bekíséri elitéltek büntetése kead5 időpontjának 
meghatározásáról, (R. T. Km) 

Az 1896 ; XXXIIL t. ez. 536. g-álioz. 

V, ö. 1ÍKJ6 máj. 17. íÍ,j,Ut)0. sz. B. M. i-end., a közigazgaiáii hatóí^ágok hatáskörébe utalt kihágá- 
sokkal terhelt a ismeretlen helyen tartózkodó egyének köröitetetéaérőL (R. T. 612.) 

A.B 1896:XXXIII. t ez. 55ÍÍ. g-ához. 

V, ö. lOíKl aug. Ili 30.451. sz. I. M* rend., a büntetési végrehajtása végett el5vezetÓ vagy elfoiraió 
parancs alapján, vagy iiyomozólevél 'kivűtkeztében' bekisén elitéllek büntetése keo^fí időpontjának 
meghatározásáról (R. T.'l056.) 



Digitized by 



Googlí 



Digitized by 



Google^ 






i 



/ 






f Al tmm : XXXlll, %, C2. 567. f-á^oi* 
k^TiuJ4>kDa való lefoislatiBiróL ét it uoMl nl^ fediUiol^llyUiMf. iH. T. tí45.) 
Ajl 1897 ; VI. 1_ <:zttaaiez. 

Ai IS©^ ; ICmx. t, dlkkhez. ', 

teiben koveteniiA eljárat Urgyábto. (1900. Budipali köitöay f?R u.): 

Ax 1H»7 1 K.X. L czlkkhe^. 

V. ^. im%&. noT. f. ft7,8ia KI. P. M. r«ad., Piomébao — Fiiime ierfll«lér« ^ «c ott alkiJimmit 
oUszajku U>nrénylMtósij^i Uiüvml&k teámén hi(ŐD áiltmsilnivitJpUaDi viiK^iíóbiitflliig ftlálliiáiii-él 
«á Aaszirt&v&l sicmben tx állami ixiinvileUiaí fii^fahímnyiiváiipk koleidüö* rlismeréséiifk rn#K> 
s£ar^l«ié^r6l (li. T. 1312 éi ílMi.}; JÍMMl jutu m 2:!a4l bil J'. H. rciid.,fu -lEfyínes sdúk é^ 
löldteherTnt^niesJtéti póllékok* riimü ulmidásí Ifri fi^iiaikvié s^mrevői tiolgiJat Bubály«iiilrél 

Jkx ^a;97:XX« L ez. sa. és :il>. ||-altiüz* 

K k&xsiálliUsak tik. f. ó, ll»l)7 : Ül. t ci. 14. g.}: 

Ajk ^897 : XXXII. t. cs^.-liéz. 

V. 6. lÖlMi ápr. 8. U,^m. íju R SL rönd., a Kisbirlökoartk Orsiágas FáldKiielinlóietfl álUl WL\ 
m)00 és 10,000 koronás cEÍmfeU?kbeii kiíwcsáiou éVi^k-ot köt vény ekoek ai i»97 : XXXIL L-ci- 
^. ^-ában felftorult ö^^zes berekl«táai o^Jukra leendő elfagadásárúl (H. T. 504) 

A^ 18D7 ; XXXIL t. ez. 21. fához. 

?. ő. 1ÍÍ06 niív. 29* T. 3l5'a sí. 1. M. rend., ■ keresL bíróságok hitisköpébfl aUlt vétséfek fae- 
t-iben kdvetendő eijárás tárgyában- (1906. Budapesti KüM^y '^M si.) 

Az 1897 ; XXXIL t, ez. 22, 9>^i07. 

V. 5. mk") ipr. 8. mM% Sí. R M. ^rend., az 1B98 : XIIIl. i.-{^z. alapján alakul t|j aOrazigca 
&6;^iili Hitelgzov{^tkezet& áUal az 180B : XXIll. t.-ez.^7§— 75. szakasMÍ alapján kfbocáátútt Á^/t^i^" 
kai kimatazá kouényekqek az 1897 : X.XXIL t.H^i. Si. §-ábaD feláurolt összes befákleléai űzéLokra 
leeüdő Eirogadásáról. (R, T, 23á.) 

Az 1897 : XXXII. t< ez. 23. S-ához-J 

V. a. 1903 ápr. 19. 20,07^, iz. R M. roud., a Horvát- Sala vou^ Oi-síá^us; JflzáTogliankTállil kibf* 
írsátott, ^0 év atatt snfsiitás úyán tórlejiienilő ii^-os k»i3éi(i, koivé nyéknek az 1897 : XXXll. tcz, 
S3. ^ábsn reU^roU ös!tz«s b^ekteiáísí czélukra leendő elíugadásáról (R. T. ^3.) 

Az 1897 : XXXIV. t. ez. l'J. §-á1ioz. 

V. ö. 191)6 máj. 17, ü5,00l)- sz. B. 31. peoi, a kÖzigaígaiAsi bat&sigot hatáskSrébp utalt ki hSfá- 
íftkkal lerkelt a ismeretlen helyen tafiózkodó ej^yének körÜEtetéséríii. (H, T. 611) 



i 



A3^ 1897 ! XXXIV. t. ez. m. g-ához. 

V. d. 1Ö06 r lU. u-cz. 3. %. h XXI. l^cz. 



Digitized by VjOOQIC 






Digitized by 



Goo^ 



SÍT 

Az i8»7 : XXXV, t. rzikkhez. 

V. ö. 1906 : XXIIÍ. L-ct,f a magyar sx«nt koroot ontigaíoik kulkereskcddeni sialíszUk^irÓl. 

Az 1897 : XLil. t. czikkliez* 

V, ö. 1906 : X. t-ez,, a Majcytrorszáf és UorTÍt-Szl«von-Dtlmátor^ágok ka«l 1élr«j5u péuzií^i 
egyezmény beevkkely«iésér€l. 

Aae i8í»8 : II. l, czlkkliez* 

V, ö. 1906 JiiD. 11 CBJDI st. B. U. rend., a gudaségi mtinkás- ét «AelédUkások egésuégi 
Tiszonyaioak javításiról {W. T, 619.^ 

Ai 1898: IV. t. cztkkliez. 

V. d. UK)6 febr. 6. Btjll. sk. B, M. reod., « reüdMett Unicsu városok és kőtsé^ek pecsélDyomói- 
nak 6S bélye|;zőmek elkn őrzéséről (R. T. 21)9!^ 

Az 1898 : XJX. 1. czikkhez. 

V, o. 1905 jan. 13, 41,060,1901 sr F. M. r^nd., as 1879. XXXL t.-cz. ás az 1898. XIX. L-cz. 
▼égrtbajtása körébe tarlozó némely ügyek eÜDléiéséaél követendő eyáráKfél (H. T. 1^.) 

Az 18^ : XIX. t. ez. 11. |.ához, 

V. ö. 1905 márci. 15. 93,640/1904. sz. ü. M. reád., erdei kihágáti dgyek mjúfiaíéiérSL (R. T. 165.) 

Az 1888: XXI. C czikkbez. 

V, ö. 1906 : U. u-nt. 4 §,; t, ö. 1905 máj, li 48^89. %%. B. M. rond., a kórházi á^oláti köll- 
léfek idgatlaaból való beliajiisához szükséges telekkönyvi kivouatok bélyegmeatesaégérol (B. T. 27£L); 
V. ő. 1905 tiov, 13. 116,001). sz. 3. M. rend., a morvaországi, sziléziai és alsóaus7.trtai illetőségil 
osztrák honosok magyarurszBKi kórházakbao relmerüli ápdisi k(>]i:iégeinek a viszonosság alkalmazá- 
sával való fedezéséről (R. T. 1230.); t. o. 1906 febr. 2á. 16,761, sz. B. M, rund., a három hónapon 
Ittlt ápolás iránti kérelmek somnkiviíli elmiézésér^. (fí. T. 215.) 

Az 1898 :X\^. t. ez. 2. §*ához. 

A betegápolás! pótadó kuk^t az 1906. évre 5%i*bBn állapítja meg. 1906 : IX. t-cz. 8. f. 

Az Í8«8 : XXI. L ez. 3. f -álioz. 

V. ö. I90:> febr. 22. 10.670. az. íí. M. rend, a nyilvános betefápoláaból felmerült kovetdéaek be- 
hajtása körüli eljáránról és a rclmeriiló &|ryészí kiadáaok előlegezéséről és fedezéséről. (E. T. 262.) 

Az 18Ü8 : XXI. t. ez, 8. f. c) pontjához, 

y. ö. 1906 okt. 8. 99.993. ^i. B. M. rend., járvány kórházak ás fertőtlenítő intézetek leiáliftásáról, 
továbbá a tüd^ltész«sek bejelentéséről, (B. T. 1588.) 

Az 1898; XXI. t. ez. 7, f-ához. 

V, ö. 1906 jul. 9, 53.856. ^z. B, M. renl, u elbafY^^ttá iiyilvánllis előtt elb^^csáloU vagy elbili 
gyermekek gondozási költségeiről. (R. T. 1903.) 

Az 1898:XXin. I. ez. 70^75, falboz. 

V. ö, 1905 ápr, 8, 26,012. sí. P. M rend,, az 1898 : XXHL t.-cz, alapján alakdt íiOrszágos 
Közpoüli ífitelszüvetkéíeU állal az 1898 : XXIÜ. l.-ci. 70 -7a szakaszai a apján kibocsáttiU 4% Vé- 
kái kamatozó kötvényeknek az 1897 r XXXIi t.-CK. 22. §-ábaa felsorolt összes befekietésí czébkra 

Digitized by VjOOQIC 



Digitized by 



Google 



íiS 

*'- ö- 190ti ; XfX. t-«.í 1 BAci'Bűdroir Tirmígyei efytsáll h, é. vi^ulii résirényiáísaság twia}- 
dottit kép«^ B ács-Bű drog ¥irmegy*í *» ób«*f-uj*ÍdéJc-tÍlíli h, 4 iri»uia építfeérí éa iixlptórí kí- 
adoU ettg«délyükirat4>k egyesíléw tirgyáblD. 

AiE t^^S: V> t. czÉkJdie^ 

V. ö_ lmití:X. t-ct., a Miiyirorsiií; ^ Honfil-SilaTon D*ltiiilcifMÍ|íök kdti létrejSu |>é[>iíígyi 
^^ezmét^y bectikkcJjeEéiérfil 

Az 4399: VI, t. ezlkkhev. 

E X.—r^ hatályai biiunyului idtfr« mefbotsiabbitia : i906 ; IL L-<x tk. g. 

A^ 4^99: VI. t. Cl, 1. i-áboz. 

V, ö, Honil-Sdivünorsiigokii iUel^o 1006 : %. u-o. 7. S- ^ p. 

Az 4899: X, t czlkkliez, 

V. a 190Ö jan. 26. 4,4üf. at K. H. rtBd., III. flgfeJa a koTlcaháia-csabai ktskenyráfányii 
b, é- gőimo£doDyii tíbuI Ang^dé^yokiriiáhot. {R T. 87,^ 

A^ 1899: XV. t. cztkkhez. 

V_ ö. 19ü6 sicpt. 5. T. ^14/4^1906. L M. rend., u 1874 : IXIOI. k-ca, 50. |-i, valamim ai 
1B99 r XV. t-o. értelmében i kir. Curiihos utasított üf^yekre vonaikotú iiji^yjraiidet megáUapftd 
06,1404890. ^ L M. nüá. in6dosítliiróL (H. T, 1128.) 

Az 1899: XVII, t, cztkkhez. 

V. 0, 1906 okt 7. 86,Sim. sj. P. M. rend^ «z átuLalá^l eljáráaL ^záLályoió törvény fégrehajtáai 
iiUftfUAáiiak módosításárdl. (R T. 1709,) 

Az 1899: XVII. L ez. G. czlkkéhez. 

V« Cl 1&Ü5 szeptember 10. 72,1 i8. si. P. M. redd., a litj«]enléii köielezettség alá esfi kiildfiné- 
nyek sziititáalra a rasutj és f€£bajijxá»i Tf^oajakoii kírííl eogüdélyfixett *}£áT8£ÍBldí éü viti titakról. 
(R T. 810.) 

Az 1899 : XVIL L ez. 18. czlkkéhez. 

V. D. 1905 márf£. 0. lOfiXSI. si, P. U. r«nd,, ai átinalési dj. aJá lArtntó s ie ásvinyolajtíno- 
milébót el5£áL]iiand6 áifányolajkfildeményekre r«natkoxó átutal6jegynt;k (bejeién lásnek} kiállJUsáréL 
(R. T. mi.) 

Az 1899: XIX, t. ezikktaez. 

17,808/1906. R Ü. &t. sz., a£ Ola^iorszá^ba leeadő kívjicire szánt lorkiiLdeinéjiyekre vonatkozó 
Ye0elemi4si igaMlvinyok ktáUíláaróL (R. T. 4í^8.) 

Az 1899: XX, t, czlkkJiez. 

V. ő, 1905 liov. 14 90,893. sí. P* M. rend., a stcTiEadórúl, valamint a szeszlernieléssel ^^^ytiiteaen 
késdteu s aj toll élüsztönek mogjidózlatásáröl sk6Íó IHCK^ : XX. í.-ci. végre baj tása íránii yiaaflás ^ és 
a& l-aíhan, valandiil D) oielíékleiében foglalt némely határoz mány ok módosúásáról (R. T. 1320.) 

A% 1899 : XX. t, ez. :ili, %'Áhaz. 

V. 5. 1005 jiii. ti. 54,814 si. K. &f. r«D4 A fugát feldolgo^ aieaifőzdéknek sx ÍWm. évi XX 
l.-(3. 30. l-a n. pontja alé taríüZásáróL (R. T. 64^.) 

Digitized by VjOOQIC 



Digitized by ' 



nliéséndi bc;e1eDtésér€l. (R. T. Ui.\ 



kijuMúk fiBo«itfii«áiiJL es ■*»!«- 



Aje 18d^;XJlX. t. czlkkhesc. 

V. ö. 1906 : m t-ci., ■ 8Tájcí«il kaiüll kfrtdt. ssfriddé* bedikktlyMéíérél ; 1906 : XII, L-ct,, 
kolkereskedeJini és for|calmi TÍs*uriyoIí ideifrlFQ4*s rfodetésénjU 

Az 1899: XXXVI 1. t ez. fUapazab. 89. czlkltéheit, 

V. 5. 1305 febr. 14 15,5^ si. P. M. rrnd,, ax outrik-inai^ar b«nk 1900. éví jnáFCiiii? 31-r^ 
keltezeti, 14> korünárji szóló bankji^j;>eiii«k bfVooAsúrál é% 1904. évi jenuár S-rúJ keUfficett, 10 kuro- 
nára szóló bankjegyek kibot-sAiáiárél. (li. T* t8i.) 



Az 1899 r XLII. t. czikkJiez. 

V; o. 1906 jun. It. 63,107. si. B. 
TÍsMinyainak jtvíláairól. (R. T, 619.) 



M. r«nd.. i ^^dtiáfi mankis^ é^ cseléd laká<«»h egéaiiéfi 



A2 Í899:XLV1L t. ezLkkliez. 

V. 0. 1006:1. 1.-CI., « MigyJirDr^£Íg é^ líorváL^jüivoit^DíJmálorsiágok köt\ létrojöu péiizij^yi 
«fymii»éiiy b^czikkelyezésérAl. 

A2 189»:XLV1I]. I. ezikkliez. 

V. 0. 1906 I XI, i.-cE,, a kir. bíróságok és Ügyásíségck tajTJaínak ai ifaíságiígyminisieriumban 
I90ü jan. 1. ó(a tiírténi alkaJmMása lekinttlében i relntentés mofaddsáról éa azoknak as igaxaéf:0^- 
miaiszteriumban további idcígleQea alkalroazáBáról 



Az 1899:XLIX. t. ezikkhez. 

E L^fíjkket 1907 jaa, Mvd kaláJyoo tfTÖl heiyestó é^ pétölja : 1907 : IIL L-ci., 
fejlesLítéséről, 



ipaf 



Az 1900 : XVI. t. Gz. 8. §-áboz. 

V. ö. 190S oki. Ití. 14,100. sz. F. M. fend,, a gazdasági munkás- es eselédpéaatárról azéJó 1900 : 
IVf. t-rt a S-a alap/áll a nnmkaadók által Hzeltíndő honájárolAsi díj^ keKeléséröt. {H. T, 1078.) 

Az 1900íXVII. t. czlkkíiez. 

V. ö. 1906 jim. 7. 5,070. sí. F. M. rend., i% áilatonrüd doetoralii^ siabáíyzata. (Ti. T, 625,) 

Az 1900: XVIi. t* czikk 4. §-álioz. 

Y. 0. 1W7 jaü. 2B. 6831. eln. 3/1906. si. F. 51. reád., síabályzal az állatorvosi tisitl visaga lirj^y. 
09O7.BpstÍ Közi. m sl] 

Az 1900 : XXXIl. t. czlkkbez, 

Y. 6. 1906 : X, t,-fií„ a MagysrorszS^ és Horrát-Szlavon- Dalmátországok kírai létrfjölt pénzttg>^í 
flgypzíoéijy beczíkkdyczáséroL 



Az 1901 : Vli, L czikkhez. 

V. ö. 1906 jan. ^. 1 19,Í0Í/1905. sk. B. M. rtüd.. állami gyermekmenbelyböl kórbázb^ bi^iiialt 
gyermekek msiaadáüáTOl. (R- T. It) ; v. n. 1906 máj. 9. ad 103,482 1905. sz. li M. rend., az 
atyai baialom megszüntetése alkalmiból vaJö elliagyoltá nyilvánftásiól (R. T. tíll.) ^ 19G6 jul 9. 
53,856. sz. R. M, rend,, az dbagyoltá Byilvánítás elöU elboesáíoit ^agy elhall ^ermek^ goadojíási 
koUségeirCI ÍR. T. 1003.), 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



30 



Ax 19(H : XVIIL L i^lkkliez. 



Aji l9fH : XVIII. U ez 1. fához. 

T. ó, BonráVStlironontAgokit íDetA^n tVK)6 : \. t.-cL 7. §• 1 p> 



Ülz 1901 : %X* t. ezlkkliez. 

EjV. «v nif)6 febr. 3. Í473. ». IL H. rrod., i fánntfyei elkwü] koeléiMI é» jdftdelnéDtV l»W 
baazDálá^ról (R. T. SOO^K 

Ajk 1901: XX. U ez. 12-24. J-allioz. 

solüuJ terhek s ismBreilen hely^o larióikodó egyének kórdsleiéierííl (R, T. 613.) 

A.Z IflOl : XX. U ez. 12. és 24. ||«alhoz. 

V. ö, 1906 jul. 15, ti, mi, si. B. M. reád., a ktirtóftaiási íotéz«t«kben ■ fiiti] koruiknik a fel- 
BŐtlektdi elkülönttéséróL (R, T, 1005.} 



Az 1901 ; XX. l. ez. 20, §>!ilioz. 

V, ő. nm máj. '2:} S5,707. s£. II M, reád., « tiyíhinofl lánczlinitás ^Labályozásáról (R. T. 015.) 



Az 1901 : XX. t. ez. 23. g-álioz, 

V. ö. 1900 s^pL no. 91,418. sz. B. M. r«nd., a kőrséji^i eiöljároságokná] k'folyt kihágást 
biiDtcLéspcniekbül ax áltainkincslári illető réginek |K>stAtakarékpéntlárí nton valú bckQldjé^rőL 
(R. T. 157a) 



Az 1901: XXI. t. czikkhez. 

V, 0. 1905 nov, 0. 115,814. sz. M. M. rend,, elhagjoit ifyermekek iiUn rísln>erölt tarldsaijtérit- 
mények h^ímjtásáról (R. T. íiU.) ; 19fltvjan. 36. lloUüi/iÖOo. sz. U. M. renl, Almi gyermek- 
menhelyből kórtii/ba beiilíilt *g>crmfkek vírísiaadásáról (R, T. tL] ; 19110 máj. 5, 5i,4íU/190, si. 
li. M, petitJ., a Gyermekvédelmi Szabályiat ílelbelépto előU eHiajjyottá nyilvánítón f^yermekek 7-ik 
éktéTÜk betóliése nlán h üihagyoí laknak ukinleiidök (H. T-tiHl); 1906 máj. 9. ad 1 0^,482/ I905,sii. 
li. M. rcod., ai atyai halalom mr^siün kelése alkalmából való elhagyoUá nyiWáDÍiásróI (R. T. 011,). 



Az 11>01:XXVII. t. íízikkhez. 

V, ö. 1905 jau. 14 104,716/1904. 3i. B. M. rend.^ a {watahivatal eldu ismerellen czímzetlek név- 
aléirásaínak hitele üitésérol, továbbá a községeknek szól^ posUi küldemények átvétek iránt kiadott 
körrendeletíík módositásáról {K T. 1.) ; 11K13 tehr. 26. Öiíl3. sí. K, M. tcihL, a Bfyelm<^itPtcí jel- 
léisel ellátull postacsomagok terjedelme sekként kezelésének megsiönleléséixii (R- T. 205,) ; 11M)5 
márct. 3 15,933. sz, K* M. rend., as eci^etsar, eczetszesz stb» ftiltélelps postai siállilásról a belföldi 
fűrgalomljan (R. T. 210.),' 1905 jul. Ö. 382ri sz. K. M. rend., eírységes engedély oki rítt a torontáli 
li. k ^ozmozdonyii vasútokra vonatkozólag (R, T. 519.). 



Az 1901: XXIX. t. ezlkkhez. 

V. ö. 190B : X. l.-cí,, a Magyaroraiág és Ilorváí-Silovoii-Üatmálorsiágük köít létrejdtf péiiz%yi 
^eyjnény beczikkflyezésérdJ. 



Digitized by 



GoogI 



Digitized by 



Google 



31 

Az 1902: 111. t. estlkkhez, 

V. 5. iíMlo in)v. \. i\m. SL B. M. r*ml., a% 1Ö(H, atí III t3rT^nymkt alApjún állami síoígi, 
latba álvtlt voU vármc^ííí pénilári és szdmT&Téségi tisitriaeloknek, vslamint & tűU tlrineg)íi siol- 
gáluiak ai ttíO-i. éví L tünényezikk alapján járó ht&méiy'i pótlékuk mIkénU megálLapitisa illetT« i 
vAriti#gyékíié) töltőit s^ülgáklí Ldoriek mily Riér^brn l«ef)dö bű&cámitá&árál (R. T. 1063.J; Í9Ú^ 
jsn. 16, 3055, B. M. t«d(L, a Tármfgyei pétadók s járulékok el Ó írásáról, könyveié ^léról és nyihán- 
tifidsáról (R. T. 64 ; 1906 ápr. 3, 33,859. ai. B. M. rtnd., a kÍFkaruik s£ij|eté»j idi^jére (éT, hó, 
nip) ea a tőrvényei képvíA^lS Bemére vonatkozó adatoknak « Biánivetűsé^kkel vg|ó közlésé ról (R^ T. 
U9.)\ 190Q ctkt. % 10Í,T7a aí. B. M. rend,, « várme^rf számadási áj^axatukra Ton«Uro^ó nemlf>- 
fes naplók bckBldésének m^iüntatMről (R. T, 1579.). 

Az 1902 : IIL t, ez, 7. f -öhoz. 

Y. ö. IBOO ápr. 3. 36,fi19 s^ B. M, r«od., a k5uég:t és körjefyrdk riyufdfjAzAsáról ^zóló vár- 
megyei aiabályreoddetek áldolgüiá^árél (R. T. -töíl.) 

Az ld02:IX. t. cztkkhez. 

V. 5. 19(15 siapt. 33. @3,S0a sz. K. M. rend., fti^gelék i dtinánUili íidyí erdí^ka rii^nti engedély 
ükJraíáIioi. (R. T. 767.) 

Az lfHr2 : XXV. L czlkkiiez, 

V. 0. t9(Hi:X. l-Ci., a Magyororáíág és Horrát-Stíivon-Dalmálorsaégnk közt léirajöu péniögyi 
egye^ímény btezikk^lyezér^érdJ. 

Az ltKI3:IL U czlkkhez. 

V. ö. 19í)tí febr. 3. 10,718. ai. P. M. rend, a «£ukorfesték (Zuckercol«UT) adómcnt«aségérfíj (R. T. 
157.) ; fíWStí fí?br. Sh HÍJáfí. íís. P. M. rcad.^ a czukoradóra vonatkozó tőrT&nyes rcntíe! kezesek 
vé^rehajiása tárgyában 1903. évi 73.579. sz. a. kiadott utasítás A) mellékletének % §-áhoi lartjíjsó 
a) íöíTgcíék C) pontjában foí;lall s a sűrített lej vegyelenifttés-ének módja szermt érvényben lévő Aut- 
miiiaiáaB mAdo.sításáról {R. T. 43íi.) ; ItKJÖ oki. B, 83,219. sz. P. M. rend., » i-iukoradóra vonatkozá 
törvényi s rendelkezések végr, rend. B) mellékjelének kiegésiítésércí! (R. T. 171 1.)^ 

Az 1903 : IV. t. czikkhez* 

V. 0. 1906 jul. ti. 7á,l&3. sz. B. M. rend., kÍTáiidorJás alkalmával a Soméi dtirány ígénybevéle- 
lének előnyért tartalmazó és a nem érdekellek körében való térj esí testre s-zAíit ismertetéseknek el tiltá- 
sáról (R. T. IDllö,); 1900 szftpL U. 37,406. fi. li. M. rend., a külíőldöo muiikaközhen heállutt bal- 
eiiet köveikeztében elhalt kivándorlók után ho^.zátarioáüik résiéröl emelt atiyaf;i igfények érvényesítéséről 
(R. T. 1575.). 

Az 190Q : IV. L ez. 4., Ö, és 40. g§-uitiQZ. 

V. 5. 1906 m*|* 23. 3i,öti2. sz. K. M. rend., postskíildemények és láTtratoknak a pusta-(távirdö-) 
bi Találóknál való leíogkiágárol és az átokról való adalszolgál tatásról. (B. T. 645.) 

Az 1903 :V. t, ezikkbez. 

V. ö. t90tt febr. B. 660. sz. SJ. E. rend., & kalfóidieknek a ma^ar korona országai leriileláu való 
lakhatásáról szóló 1903 : V. l.-ri. életbelépte léi éri) I (1906 márci, 1.) (R. T. 171.) ; v. Ö. 19(16 fehr. 8. 
90,000/1905. sz. B. M, rend., a kiil földi éknek a magjar korona országai terfjletén lakhatásáról ^jjbló 
mm : V. u-ci. végrebajláaa tárpyában. (R. T. 171.) ; v. ő, 1906 oki. 3. 82,2!B. s?. B. M. r^^nd., 
a bevándorlási statisziikai adatgyűjtés föl (R. T. 1383.) ; v. ö. 191^ máj. -*. 34,283. sz, 2. M. rend., 
a köimidíek nyilvántartásáról fardöiH epeken (R. T. 609.) ; 1906 jun. 16. 29,807. hz. B. M, rend,, a 
fryáríelepeken alkalmazott kaiíöldíek nyiííán tartásáról (R. T. 622.) g 




Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 




A2 100a;YI. t ez. 2. |. i^) pfjotjálioz, 

V, B. 1905 raárci. 20. 30,W9. sz. lí. M. rend,, i 15 éítn tlali férfi íieinélyet és kúkorii nő- 
személyét kivándorlásárói (R, T, 26aj 

Az 190:i:VI, t* ez. 8, |-áh0i. 

V, ö. lí)Oö szepl. 24, 73,157. si. B- M. rend., r tel ügyi tépfíselcifcel megbiiűtt cü. és tir. hitó-^ 
sá^ot és coDsulatnaoi által a kííJíöldÖD Uriéckodó magyar álJampoli^árot részéről uUevél iránt dS* 
terjesztett térilmet mitéDt teíeíéséral. (R. T. Í576,) 

Az Í903:VIL t- czikkliez. 

V. 5. 1906 aití?. lÜ. Htmm. si. B. Bi. md. az útlevelet tláJiíiAsiról. (H. T. lOlB.j ; v, Ö. Í90Ö 
aug. 16. 82,0^7, sx. B. M. rend., úti e vél ügyben a katoDai hatóságokhoz Ideadandó kérelmet bé!y«g- 
in«iH«sségéró1. (B. T. 1018.) 

A2 l90íí:VIIL t cMkkhez- 

V. 0. 1905 deci. m. mm. sz. Si. E. Ös^imin, rend., a liatárreiid őrségről sióló 1^03 : VIII. t.-ci. 
életbeléptetéséről (R. T. 1455.); v. ö. lOüS deci. n. 91.0011 sz. B. M, reod,, a határpendőr^égröl 
IZÓ16 1903L Vili. Lhíi, életbeléptfilóséröl éa végrehajtásáról (R. T- 1403.). 

Az 1903: VIII. t. ez. 2. g-ához. 

V. ö* 1906 fehr. 7. B,939. sz. B. M. rend., kitiltott egyének nyílván tartására fünatközó adalgyöj- 
tésröl. (R. T. 2Í3.) 

Az 1904 : 1. t. czikkhe;^. 

V. ö. 1905 aov. 1. 4íií)3. sz. B, M. reníLj az 1902. évi III. t-^ez. alapján állajni siolífáUtba át- 
vett Yűlt várnne^yei pénztári és számvevőségi lisitvi^előtnek, valamint a vult vármegyei szolf átuat az 
1904. évi L i.-cz. alapján járó személyi póűétot miténti megállapítása, illetve a vármefyékoél ifll- 
tűtt szolgálati időnek mily mérvben leendő besí ám Hágáról (B. T. llMi3.) ; 1906 szept, 22. 4,ü00. üi. 
M. K rend.^ az állami alkalmazottak részére pótlékok engedélye/ éséről (11. T. 1111.). 

Az 1904:VIIL t. czlkkhex. 

V. ö. 1906 r IV, t-cz. 



Az 19(Mt : IX« t. €zlkk]iez. 

Az 19001. évi ujonczok megajánlásáról az 1906 : V., az 1906- étiekről az 1906 : VI, t.-cz- ren- 
deiteilk. 

y 

Az 1904 :%• t, czikkhez. 

V, ö. 1906 ott. 17. 106.148. sz. B. M. rend., a vármegyei alki lm ázottak illetmény szabályozásának 
aiJ904 : X. lhíz. és az 19üü, évi állami tölt ióg vetésről s/óló 19;>6 : IX. t.-éz. alapján ieeiidő ki- 
egészítéséről. (R. T. 1593,) 

Az 11»04:XI. t. ez. 11. %-úhoz. 

V. ö, 19(16 ápr. 3. 36,619. s£. B. M, rend*, a községi és korjegyzőt n y ti gd Íjazásáról szóló vár-p 
megyei szabályrendeletet átdolgo^sáróL [R. T. 452'.) 

Az 1904: XV, t, czikkhez. 

V. ö. 1906 : X. t-cz, 7, §, 111 c) pontjai. 

Digitized by VjOOQIC 



1 



I 



f 



Digitized by VjOOQIC 



Az 1904: XXI. u ezlkkliex* 

V. ö. í^y : II. L-CL, u álltnthizlartd^ ideiglenes ^iiüJéra ToniikoE^ fdh«utiH»/.ásfóL Ki a tör- 
véüy pótolja H 10U5. évi ióllbé^velést is. Ai 19(MÍ évi illamkőlliifv«lé^t «i ItíM : ÍX L iü . Uj- 

A£ IDOi; XXXVI. t. QxIJüttiez. 

V, ö. J904 akL 15. n6,30<\ sí, lí, !t rend, «£ lU«mi iHilviwJai mrnő^é|ífníl biró aoy*k6iiyf- 
verotók elleni k^yt]mi eljárás lár^v ; u. erről 19<J6. ukL líl 41,818. kl L M, rtni (líWfl. BtidapeaU 
Uúöuy itl3.); 1O06 okt 15. isát M. & se. dmmin. rend., i diploiniPiiai k4pvÍ3«10k, koustijol 
és eiek tielyftllesíi, niipi ma^. állami anyakÖQyfTeuelfik által kő^eteudS eljirásíiil ftiükséges elléré- 
sak rnegáUapitósa Úrgy. (1^)00. I||:a». Köií. 401) ; 19«ö okU 15. 270Ü M. E. ^ öasunin. rend., i 
katonái egyéüeknéí (a fp|ry>efB* er5 é^ rseodŐraág} dfifurdulé sifllf lestek, hiláleM-iek és há fissá jffsik 
aiiyiköíiyTi nyikáüUrlisd és Uouailá^a láí^y, (1906, Ign^. Mii* 41^ L) ; ií)<M\ okt. IS-én l,íHMí. ai. 
M. \&. ósskdilh. rend, t mB^eri liajúkao uUiá^ kozbeu elobirduld ^lülelésfAk H baíálfes«lel nyikáiilBr- 
táia és Laniisltása tárKyábüiL (111116, BüdapifsLi Köíjeay i31.). 

A/ inOi:XXXVL t. ez. 11. éá lU. ^-átioz. 

Ai állam i anyakötiyvük azaháLyaiérű vi^ieté^f érdekében kÖdendíS birúl hitár{K£aiakrél T. 5* líKW 
okL 13, %i,imi sL I. M. miid. iV. (imiíi l^sz%. Köil. 11. si.) 

Az iSM»4: XXXVI, U &£. 18. f-Aho2. 

Ae ei«n §-ban irifgfin^£it kügítíltá^ Hrúl kdretendŰ eljárá^r^l r. 3. 1906 oLc t£L tl,(MhK ^ 
I. M. rend. IL [fOOa Igns. Kóil. H. ^i.} 

Az 1904: XXXVI. U ex. 19. és 2£>. §$-atltoz. 

V. 0. 19Ü6 íikt l."). 30,0 im. fii. t M. nta<^itáa, a bluasi^ kihírd«lá^ niegkdléae ét anyakönyve- 
Ms« tárgy. (lüms. I^ai^s, Köd. li. sí, mdiékleg 

Az 1904 : XXXVIII. U czikkhoz. 

V. 5^ 1906 : ILL U-^c^ 2. g. c] poaya. 




Digitized by 



G£)OgI( 



^f^ ' / • ^ Digitized by VjOOQIC